Szekszárdi Önkormányzat 25/2004.(IX.30.) rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervrıl *

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szekszárdi Önkormányzat 25/2004.(IX.30.) rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervrıl *"

Átírás

1 Szekszárdi Önkormányzat 25/2004.(IX.30.) rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervrıl * Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyőlése a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. tv ának (1) bekezdésében, a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. tv ának (1) és (3) bekezdésében, valamint 36. -ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a helyi hulladékgazdálkodási tervrıl a következı rendeletet alkotja: A közös helyi hulladékgazdálkodási tervet e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza A rendelet a kihirdetését követı 3. napon lép hatályba. Kocsis Imre Antal polgármester Dr. Ferincz János aljegyzı Záradék: A kihirdetés napja: szeptember 30. Dr. Ferincz János aljegyzı * A rendeletet a közgyőlés a szeptember 30-i ülésén fogadta el.

2 A 25/2004.(IX.30.) szekszárdi ör. 1. számú melléklete június 2

3 Környezetvédelmi és Mérnöki Szolgáltató Kft. Strébely Erzsébet / ügyvezetı igazgató Cím: Budapest, 1037 Kiscelli köz 6. Telephely: Budapest, 1088 Szentkirályi u. 8. Tel: , Projektszám: 333/2004 Megbízó: Téma: Szekszárd Város Önkormányzata Bátaszék Város Önkormányzata Alsónyék Község Önkormányzata Alsónána Község Önkormányzata Báta Község Önkormányzata Bátaapáti Község Önkormányzata Kakasd Község Önkormányzata Medina Község Önkormányzata Mıcsény Község Önkormányzata Mórágy Község Önkormányzata İcsény Község Önkormányzata Pörböly Község Önkormányzata Sárpilis Község Önkormányzata Sióagárd Község Önkormányzata Szálka Község Önkormányzata Szedres Község Önkormányzata Tengelic Község Önkormányzata Várdomb Község Önkormányzata Szekszárd és környéke Közös Helyi Hulladékgazdálkodási Terve Készítette: Péter András Ellenırizte: Strébely Erzsébet Változat: Dátum: június Végleges 3

4 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés Jogi háttér A települések környezetének bemutatása A települések bemutatása II. A helyi hulladékgazdálkodási terv A tervkészítés általános adatai A tervezési területen keletkezı, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusa mennyisége és eredete A keletkezı hulladékok típusa és éves mennyisége Települési hulladékok győjtése és ártalmatlanítása Települési hulladékok győjtése és ártalmatlanítása győjtıkörzetenként A hulladékkezelı telep bemutatása A települési hulladékok összetétele: A csomagolási hulladékok mennyisége a települési hulladékokban Szelektíven győjtött hulladékok mennyisége: Veszélyes hulladékok győjtése: Egyéb hulladék begyőjtı helyek Biológiailag lebomló hulladékok Építési törmelék Kiemelten kezelendı hulladékáramok Egészségügyi hulladékok győjtése: Állati hulladékok győjtése: Kiselejtezett gépjármővek Gyártói-forgalmazói felelısség körébe tartozó hulladékok A területen felhalmozott hulladékok A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása A illegális, használaton kívüli és engedély nélküli hulladéklerakók, helyzetének ismertetése A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése

5 3.1 A településen keletkezı települési folyékony hulladékok mennyisége, győjtése Folyékony hulladék győjtés A települési folyékony hulladékok kezelése A települési szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzetelemzése A tervezési területen a szennyvíziszap-kezelési módok A képzıdı hulladék mennyiségének várható alakulása Elérendı célok Csökkentési célok Települési szilárd hulladék Csomagolási hulladékok Biológiailag lebomló hulladékok Állati hulladékok Építési-bontási hulladék: Veszélyes hulladék: Települési folyékony hulladék: Kommunális szennyvíziszap: Hasznosítási, ártalmatlanítási célkitőzések tervezése Intézményfejlesztési, ismeretterjesztı, szemlélet-formáló ok Hulladékgazdálkodási cselekvési A tervezett intézkedések végrehajtásának prioritása és ütemezése A megvalósításához szükséges becsült költségek A cselekvési megvalósításához szükséges becsült költségek településenként III. Összefoglalás

6 I. Bevezetés Az elmúlt években felkészülve Európai Unióhoz való csatlakozásunkra a hulladékgazdálkodás szabályozására törvények és jogszabályok születtek, amelyek elıírásait a jelenlegi hulladékkezelési móddal nem lehet teljesíteni. A 2000 évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról (Hgt.) és az ehhez kapcsolódó jogszabályok egy sor kötelezettséget írnak elı mind a szolgáltató, mind az önkormányzat részére. A lerakásra vonatkozó szabályokat összegezve megállapítható, hogy a települési lerakókra vonatkozóan részleges, de nagy mértékő lerakási korlátozás van életben a biológiailag bontható hulladékokra, 2006 közepétıl teljes lerakási korlátozás lesz a gumiabroncsokra, illetve csökkenteni kell a lerakott települési hulladékban a veszélyes komponensek hányadát tól az építési bontási hulladékok 50 %-os hasznosítása is elıírás lesz. Mindezen követelmények teljesítése csak úgy lehetséges, ha a települési önkormányzat megoldja ezek elkülönített győjtését és kezelését. A települési hulladékban számos hasznosítható frakció van, amelyek elkülönített győjtése gazdasági elınyökkel járhat, ugyanakkor a lerakott mennyiség csökkenése meghosszabbítja a lerakó üzemeltetési élettartamát. Az önkormányzatoknak nem közvetlen feladatuk a hasznosítás, de az országos és regionális tervekben szereplı hasznosítási arányok eléréséhez szükséges feltétel a szelektív hulladékgyőjtés bevezetése, az egyes hulladéktípusok lerakására vonatkozó részleges vagy teljes tilalom. A lerakási költségek várható emelkedése is szükségessé teszi, hogy egyes hulladéktípusok ne a hulladéklerakóra kerüljenek. A települési szilárd hulladékból történı másodnyersanyag visszanyerés céljából biztosítani kell a hasznosítható papír, fém, üveg, mőanyag stb. frakcióknak a hulladék többi részétıl történı elkülönített győjtését. A hasznosítás alapvetı feltétele a szelektív hulladékgyőjtési infrastruktúra biztosítása, a hulladékgyőjtı szigetek kialakítása, a szigeteken üveg, papír, mőanyag, fém hulladékok elkülönített győjtésére alkalmas konténerek elhelyezése. Nagyobb településeken célszerő a hulladékudvar létesítése is. A települési önkormányzatoknak érdeke a szelektív győjtés megszervezése. A lerakási tilalom miatt külön győjtendı és kezelendı hulladékok a következık: biológiailag lebomló hulladékok, veszélyes frakciók gumihulladék A másodnyersanyag értékesítése céljából külön győjtött vagy utólag válogatott hulladékok (pl. fém, mőanyag, papír, üveg, textil). 6

7 A gyártói-forgalmazói felelısség körébe tartozó hulladékok települési hulladékból való elkülönített győjtése és átadása hasznosítónak, koordináló szervezettel kötött szerzıdés alapján (pl. kiselejtezett gépjármővek és berendezések, hulladék olajok, elemek-akkumulátorok, csomagolóanyag-hulladékok). Az elsı pontban fölsorolt tevékenység általában költséget jelent az önkormányzat számára, bár a biológiailag bontható frakció komposztálása során piacképes, de legalábbis lerakó takarására alkalmas termék keletkezik, ami csökkentheti a kiadásokat. A többi tevékenység azonban megfelelı hasznosítókkal kötött szerzıdés alapján akár nyereséges is lehet. A szelektív hulladékgyőjtés bevezetésekor alapelvnek kell tekinteni a jelentkezı piacképes igények, és a szelektív győjtésbıl származó hulladékok feldolgozását biztosító kapacitások harmonikus egyeztetését, figyelembe véve a vállalkozói alapon történı megvalósítást. A szelektív győjtéssel elérhetı a teljes hulladékmennyiség mintegy 30 %-os csökkentése, ami igen jelentıs helymegtakarítást eredményezhet a lerakók esetében. A szelektív hulladékgyőjtés a hulladék tömegének csökkentésén túl még egyéb elınyökkel is jár: - csökkenti a környezet terhelését (lerakók veszélyességét, égetımő káros anyag kibocsátását), - a hasznosítható anyagok kinyerésével csökkennek a kezelés költségei, és egyben csökken a természeti erıforrások igénybevétele is, - erısíti a lakosságban a környezeti tudatot (aktív részvétel a környezet állapotának javításáért). A szelektív hulladékgyőjtés intenzív bevezetésének ma még ugyanakkor számos nehézsége van, amelyek közül a két leglényegesebb: - a lakossági közremőködés mértékének valószínősíthetı alacsony foka jelenleg, - a másodnyersanyag feldolgozó iparág gyengesége, egyes hulladékfajtákra vonatkozóan teljes hiánya. A szelektív hulladékgyőjtésnek nemcsak kísérleti jellegőnek kell lennie, hanem alapos, gondos elıkészítés után, folyamatosan kell, hogy történjék. Nagy szerep hárul az önkormányzatra a szelektív győjtés bevezetésében, a szállítási díjak meghatározásában, a hulladékszállítást végzı szervezet kiválasztásában és felügyeletében, ellenırzésében. A győjtési rendszer szervezeti felépítésén túl biztosítani kell az annak zavartalan mőködéséhez szükséges eszközrendszert is. Egy adott település vagy régió győjtési rendszerének és a hozzátartozó eszközrendszernek szerves egységet kell képeznie. A szabványos győjtıedényzet elıírása csak akkor indokolt, ha a szervezett, intézményes hulladékgyőjtés megoldott Szelektív győjtés esetén a szelektivitás fokozatos bevezetését lehetıvé tevı eszközrendszerrıl 7

8 is gondoskodni kell. Az eszközrendszer lehetséges elemei: közterületeken elhelyezett szabványos győjtıedényzet (győjtısziget), mobil győjtést lehetıvé tevı speciális győjtıszállító gépjármő, lakossági győjtés céljára hulladékgyőjtı udvarok hálózatának kiépítése. Szervezett, de szelektivitás nélküli hulladékgyőjtés esetén a győjtıedényzet és a szállítójármő típusainak megfelelı megválasztásával biztosítani kell a mikrokörnyezet szennyezésének elkerülését (pormentes, bőzmentes tárolás, ürítés, szállítás). Közegészségügyi szempontból legalább hetente meg kell oldani a lakóterületen összegyőjtött hulladék elszállítását, ha az biológiailag lebomló összetevıket is tartalmaz. Ezen elıírások betartását az önkormányzatok csak regionális hulladékgazdálkodási ban való részvétellel tudják biztosítani, mely ok tartalmazzák: Győjtıszigetek Hulladékudvar Válogatómő Komposztáló Regionális szigetelt hulladéklerakó Korszerő szállító jármővek létesítését, beszerzését. Más hulladék frakciók esetén is, amelyek nem tartoznak a közszolgáltatás keretébe, is cselekedni kell az önkormányzatnak. A már meglévı és most megnyíló környezetvédelmi források fıként az önkormányzatoknak és önkormányzati társulásoknak biztosít forrást az állati, építési-bontási és az egészségügyi hulladékok begyőjtésének és feldolgozásának megszervezésére. 8

9 1. Jogi háttér Az önkormányzatok sokrétő szerepet játszanak a környezet védelmében és ennek jogi szabályozása is kialakult. Az évi LXV. önkormányzati törvény rendelkezett arról, hogy a helyi önkormányzatok önkormányzati rendeletet bocsáthatnak ki a környezetet érintı kérdésekben is. A évi LIII. a környezet védelmérıl szóló törvény is foglalkozik az önkormányzatok környezetvédelmi célú rendeletalkotásával. Rögzíti továbbá, hogy ezekben a rendeletekben a más jogszabályokban elıírtaknál nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi elıírásokat is meghatározhatnak. Az 1990 évi LXV. önkormányzati törvény 8. (1) bekezdése nem teljes körő felsorolást ad a települési önkormányzatok ún. helyi közszolgáltatási feladatairól. Ebben szerepel általánosan az épített és természeti környezet védelme. Az ott említett számos feladat közül a környezet védelmét közvetlenül szolgálja: - a csatornázás, - a köztisztaság és településtisztaság biztosítása, - a szelektív hulladékgyőjtés, - a lomtalanítás. Ezek a feladatok jelentıs hatással vannak a hulladékgazdálkodásra. Az 1990 évi LXV önkormányzati törvény 8. -a arról is rendelkezik, hogy a helyi közszolgáltatási feladatoknál a települési önkormányzat maga határozza meg, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. Ugyanakkor kötelezı feladatokat más törvény is elıír az önkormányzatok számára. Ezt a joghelyzetet is figyelembe véve született meg a 2000 évi Hulladékgazdálkodási törvény, amely már mind a települési önkormányzat számára, mind a lakosság számára kötelezettségeket tartalmaz. A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény 33. szerint az Országgyőlés a hulladékgazdálkodás stratégiai célkitőzéseinek, továbbá az e törvényben megállapított célok elérésének és az alapvetı hulladékgazdálkodási elvek érvényesítésének érdekében a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT) fogad el. A 34. szerint az országos terv alapján a környezetvédelmi felügyelıségek a külön jogszabályban megjelölt területre a vonatkozó területrendezési és területfejlesztési tervekben foglaltakkal összhangban területi hulladékgazdálkodási tervet készítenek a területen lévı, illetve mőködı helyi önkormányzatok, érintett más hatóságok, érdek-képviseleti és környezetvédelmi társadalmi szervezetek bevonásával. 9

10 A Hgt. kiemelt fontosságú, elérendı célként határozza meg: - a képzıdı hulladék mennyiségének, veszélyességének csökkentését, az újrahasználatot, - a keletkezı hulladékok hasznosítását, - a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladékok elıírásoknak megfelelı ártalmatlanítását. A törvényben meghatározott célok elérését a hulladékgazdálkodási tervek az alapelvek érvényesítésével segítik elı. Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT) az Országgyőlés november 26-án fogadta el, a 110/2002. (XII. 12.) OGY határozattal. Az OHT-t és az annak alapján készülı egyéb, különbözı szintő hulladékgazdálkodási terveket kidolgozóik - hat évre készítik és 2 évente felülvizsgálatot állítanak össze az abban foglaltak végrehajtásáról. A területfejlesztésrıl és területrendezésrıl szóló évi XXI. Tv. 5. -ban meghatározott hét tervezési-statisztikai régióra vonatkozóan a környezetvédelmi felügyelıségek készítettek hulladékgazdálkodási terveket és ezek a 15./2003. (XI.7.) KvVM rendelettel került kihirdetésre. A települési önkormányzat a Hgt. 35. (1) alapján az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban illetékességi területére helyi hulladékgazdálkodási tervet dolgoz ki. Az elkészült helyi hulladékgazdálkodási tervet a települési önkormányzat rendeletben hirdeti ki. Az egy körjegyzıséghez tartozó vagy hulladékgazdálkodási feladataikat társulásban vagy más módon közösen ellátó települési önkormányzatok a kötelezettségüket közös hulladékgazdálkodási terv kidolgozásával és kihirdetésével is teljesíthetik. Jelen tervet a Szekszárd környéki tizennyolc település Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaapáti, Bátaszék, Kakasd, Medina, Mórágy, Mıcsény, İcsény, Pörböly, Sárpilis, Sióagárd, Szálka, Szedres, Szekszárd, Tengelic, Várdomb együtt kívánta elvégeztetni, mivel a jövıben is együtt kívánnak mőködni a hulladékgazdálkodás területén. A hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeit a 126/2003. (VIII.15.) Korm. rendelet tartalmazza. A helyi hulladékgazdálkodási tervet a 15/2003. (XI.7) KvVM rendelettel kihirdetett Dél- dunántúli statisztikai régió hulladékgazdálkodási tervvel összhangban készítettük el. A terv kidolgozásakor figyelembe vettük még a Sióvölgye Hulladékgazdálkodási Program tartalmi elemeit is. A helyi tervben a települési hulladékok körében értelmezhetı, illetve a közszolgáltatás keretébe tartozó, az önkormányzat tulajdonában, üzemeltetésében, megbízásából közfeladatot ellátó szervezeteknél egészségügy, tömegközlekedés, közterület-fenntartás, stb. keletkezı hulladékokkal foglalkozunk. 10

11 2. A települések környezetének bemutatása Az érintett települések Az érintett terület a két meghatározó kistáj a Sárköz és a Szekszárdi-dombság mellett benyúlik a Dél-Mezıföld, és a Völgység kistájakba. Elınyös földrajzi helyzetét a múltban még fokozta a Duna és a Sár-folyó dombok lábáig nyúló mocsara, amit a XIX. század közepétıl kezdve lecsapoltak és kiszárítottak. Az érintett települések közül Szekszárd megyeszékhely, megyei jogú város-középváros Bátaszék -kisváros Szedres, Tengelic, İcsény -nagyfalu Báta, Kakasd, Sióagárd, Várdomb -kisfalu Alsónyék, Pörböly, Alsónána, Medina, Mórágy, Sárpilis, Szálka aprófalu Mıcsény, Bátaapáti, -törpefalu Az érintett települések közül Szekszárd, Bátaszék, Szedres, Medina, Tengelic, Sióagárd, İcsény, Báta, Sárpilis, Pörböly, Várdomb, Szálka, Alsónyék, Alsónána a Szekszárdi kistérség, Kakasd, Bátaapáti, Mórágy, Mıcsény a Bonyhádi kistérség része. A települések Magyarország tájainak módszertani felosztása szerint az alábbi tájakon helyezkednek el: Nagytáj: Dunántúli dombság Alföld Kistáj: Szekszárdi-dombság Völgység (Kakasd) Tolnai-Sárköz (İcsény, Sárpilis, Pörböly, Alsónyék) Dél-Mezıföld (Tengelic, Medina, Szedres, Sióagárd) Geresdi-dombság (Mórágy, Mıcsény, Bátaapáti) 11

12 Az érintett települések 1. ábra Az érintett települések A terület elhelyezkedése Dunántúl délkeleti részén fekvı megye (3609 km2) területének 57%-a dombvidék, 43%-a alföldi jellegő. Keleti része - a Sió és a Duna közötti terület - a Mezıföld helyenként vastag (40-60 m) lösztakaróval, másutt homokkal borított nyúlványa Észak-déli tengelyében, a Kapos és a Sió között emelkedik ( m tengerszint felett) a szakadékokkal, völgyekkel szabdalt Hegyhát. Ettıl délre a Mecsek északi elıterében húzódik meg az apró völgyekkel sőrőn tagolt Völgység, amelyet keleten a Szekszárdi dombság zár le. Délkeleti szögletében helyezkedik el a Sárköz. A megye déli határa helyenként a Mecsek hegységbe nyúlik. A Mezıföld területe éghajlati szempontból az Alföldhöz tartozik 12

13 A Tolnai-Sárköz mint kistáj az Alföld nevő nagytájunk Dunamenti-síkság elnevezéső középtájának része, mintegy 600 km 2 területével annak kb. 11,5%-át teszi ki. A dombsági kistájak a Mecsek és Tolna Baranyai-dombvidék nevő középtájunk, illetve a Dunántúlidombság nevő nagytájunk részei, a Dél-Mezıföld a Mezıföld középtáj része A Szekszárdi-dombság mint kistáj a Dunántúli-dombság nevő nagytájunk Mecsek és Tolna Baranyai-dombvidék elnevezéső középtájának, illetve a Tolnai-dombságnak mint kistájcsoportnak a része. Északon és keleten két alföldi kistáj: a Dél-Mezıföld, illetve a Tolnai-Sárköz határolja, a többi szomszédos kistáj: északnyugaton a Tolnai-Hegyhát, nyugaton a Völgység, délnyugaton és délen pedig a Geresdi-dombság és a Dél-Baranyaidombság (utóbbi kettı a Baranyai-dombság nevő kistáj-csoport tagja). Földtani jellemzıi A kistáj felszínén található jelenkori (holocén) üledékek (iszapos-agyag, iszapos-homok, a magasabban fekvı részeken itt-ott infúziós lösz) alatt a pleisztocénben nyugati irányból átszelı folyók hordalékát találjuk, illetve a pleisztocén második felétıl, amikor a terület már Duna-ártér volt, a Duna folyó vastag (40 60 m) hordalékanyagát fedezhetjük fel. A folyóvízi hordalékrétegek a pannóniai (agyag, márga, homok, homokkı) formációkra települtek A Szekszárdi-dombság belsı területe változatos irányú szerkezeti vonalak mentén feldarabolódott és kiemelkedett a felsı pleisztocénben, északi és keleti peremterületeken pedig a vetıdésekkel töréslépcsık alakultak ki. A dombság területe döntı mértékben felsı pannóniai üledékbıl és az azokra települt löszbıl épül fel. A felsı pannóniai üledékek: agyag, homokos agyag, homok és homokkı csak néhány völgybevágásban kerülnek a felszínre, mert rájuk a pleisztocén folyamán vastag (20 40 m-es) rétegsor: vörösagyag, típusos lösz, szoliflukciós, lejtıtörmelékes lösz települt. Domborzata A Tolnai-Sárköz síksági terület, északi része tökéletes síkság, a déli részén terasz-szigetek, nyugati peremén a szomszédos Tolna Baranyai-dombvidékrıl a Duna felé igyekvı patakok hordalékkúpjai figyelhetık meg. Tengerszint feletti magassága (88 és 162 m között) szerint ez a síksági terület alföld. A Szekszárdi-dombságnak a környezı dombsági tájaktól határozottan eltérı geomorfológiai jellege van. Aprólékosan tagolt, sajátos domborzatát a pleisztocén szerkezeti mozgások, a derázió és a lösz karsztosodása eredményezte. A szerkezeti vonalakkal határolt mozaikok között aszimmetrikusan kiemelt, szabálytalan alakú, magas löszhátak, löszgerincek és fennsíkok találhatók, köztük a szerkezeti vonalakon mély eróziós völgyek alakultak ki. Sőrő deráziós völgyhálózat is képzıdött, sok helyütt megfigyelhetjük a régi suvadások maradványait, a lösz lepusztulás formáinak (löszdolina, löszkút, löszszakadék, löszvölgy, löszmélyút, löszcirkusz, löszpiramis stb.) pedig leggazdagabb hazai tárházát találjuk a dombság területén. A löszhátak és löszgerincek nagy részét az eróziós és deráziós völgyek, a löszmélyutak mára már tanúhegyekké szabdalták, különösen a dombság északi és nyugati 13

14 peremvidékén, de az északkeleti részen a Parászta-, Bartina-, Csatári- és Tóth-völgy közti löszgerincek feldarabolódása is folyik. A löszgerincek felszíne szinte teljesen erodált, az alacsonyabb löszplatók, pl. a dombság nyugati peremén Börzsöny Kakasdi-löszplató (183 m) sík felszíne kevéssé lepusztult, a lepusztulás formákat a sok löszdolina képviseli. A dombság keleti és északi peremén meredek, csuszamlásos töréslépcsık alakultak ki, amelyekre elsısorban a szoliflukciós üledékfelhalmozás (lejtıstundra) jellemzı. A terület legmagasabb pontja az Óriás-hegy (285 m), a Sötét-völgy mentén a Várhegy (211 m) magasra emelkedik. Talaj: A talajtakaró 94%-át a réti talajok teszik ki. Ezek túlnyomórészt gyengébb minıségő agyagosvályogos réti öntéstalajok, mintegy harmadrészükön erdıgazdálkodást folytatnak, kb. a felén pedig szántóföldi termelést. A magasabb térszíneken termékenyebb réti csernozjomok is elıfordulnak, ezeken szántókat és a településeket találjuk, a kistáj legészakibb végén, a parti dőnéken, kis területen humuszos homoktalajokat is találunk, egy részükön szılıtermelés folyik. A kistáj nyugati szegélyén, ahol a szomszédos dombsági területek kezdıdnek, barna erdıtalaj is elıfordul, amit jórészt a települések foglalnak el. A terület legnagyobb részén jó vízgazdálkodású, agyagbemosódásos barna erdıtalajokat találunk, amelyek a dombság nyugati részén, pannóniai üledékeken képzıdtek, többnyire erdıvel borítottak. A magasabb domboldalakon löszön képzıdött barna erdıtalajok, illetve a keleti részen csernozjom barna erdıtalajok alakultak ki, nagyobbrészt szılıt mővelnek rajtuk. Az alacsonyabb dombhátakon a löszön termékeny mészlepedékes csernozjomok képzıdtek, ezeket szántóföldek foglalják el. A patakvölgyekben réti öntéstalajokat találunk, amelyeknek kétharmadán rétek és legelık vannak. Éghajlata A sík területek éghajlata mérsékelten meleg mérsékelten száraz. Az éghajlati idıjárási elemek (a hımérséklet, a napfénytartam és a csapadék) átlagértékei a déli területeken általában magasabbak, mint az északin. Az évi középhımérséklet északi részén 10,5 C, a délin 10,6 10,7 C. A napfénytartam 2050 és 2060 óra évente. A csapadék évi mennyisége mm. (Az alacsonyabb értékek a északi, a magasabbak a déli területekre vonatkoznak.) A növénytermesztés számára nagyon kedvezı, hogy az április 1-je és a szeptember 30-a közötti vegetációs idıszak középhımérséklete 17,2 17,3 C, a tavaszi fagyok általában április legelején megszőnnek, az ıszi fagyok pedig többnyire csak október végén jelentkeznek. A dombság éghajlata mérsékelten meleg-mérsékelten nedves. Az évi középhımérséklet 10,2 10,5 C; az évi napfénytartam óra. (A magasabb értékek a keleti területekre, az alacsonyabbak a nyugati délnyugati részeire jellemzık.) A csapadék évi mennyisége mm között van (keleten kevesebb, délen és nyugaton több a csapadék). A szántóföldi növénytermesztés, valamint szılı- és gyümölcstermesztés számára egyaránt kedvezı, hogy a vegetációs idıszakban a középhımérséklet 17,0 C körül van, a tavaszi fagyok általában április 5 és 10 között megszőnnek, az ıszi fagyok pedig csak október legvégén várhatók. 14

15 A leggyakoribb szélirány az északnyugati, gyakoriságban utána az északi, majd a délkeleti szél következik. Vízrajz Keleti peremén 67 km hosszan folyik a Duna, amibe több csatorna torkollik: a Paks Faddifıcsatorna (22 km hosszú), a Balaton vizét levezetı Sió torkolati szakasza (19 km), a szekszárdi Kis-Duna-csatorna (22 km), valamint a Szekszárd-Bátai-fıcsatorna (42 km). A Duna árvizei kora tavasszal (jeges árvíz) és kora nyáron ( zöldár ) hozzák létre a legmagasabb vízállást a hullámtérben, a legalacsonyabb vízállások nyár végén ısszel vannak. A védgátakon kívüli területekrıl a belvizeket mintegy 400 km-es csatornahálózat vezeti le, a víz átemelését a Dunába két nagy teljesítményő szivattyútelep végzi. A Duna árvizei visszaduzzasztó hatásának ellensúlyozására a Sió torkolatában árvízkapu létesült. A Dunán való átkelést a bajai közúti és vasúti híd, valamint kompjáratok biztosítják. Az M9- es autópálya építésével egyidejőleg új híd létesült a Sió-torkolat közelében. A kistáj területén sok (36) kisebb-nagyobb állóvíz található, ezek többsége (26) holtmeder (morotva), de a tavak is valaha folyómedrek voltak. A legnagyobb morotvák: a Faddi Holt- Duna (182 ha területő), a tolnai kettıs holtág (Tolnai Holt-Duna) (az északi területe 112,5 ha, a déli holtágé 168,7 ha) és a bogyiszlói holtág (Bogyiszlói Holt-Duna). (A legnagyobb tava (13 ha) Pörbölynél van; említést érdemel még a Jani-tó Veránka-szigeten, valamint a Malomtetın található tó. A Duna vízminısége általában kielégítı, a Sió viszont nagyon szennyezett, ami esetenként rontja a Duna vízminıségét is. (A Balaton jelenlegi alacsony vízállása következményeként a vízleeresztés elmaradása miatt különösen szennyezett lett a Sió vize.) Szekszárd kommunális szennyvizei a Szekszárd Bátai-fıcsatorna vízminıségét teszik gyakran kritikussá. A dombság vizei közvetve jutnak a Dunába. A terület nyugati részének vizeit a 24 km hosszú Rák-patak a Völgységi-patakba vezeti, ami a Sióba torkollik, és azon át jut a Dunába. A délkeleti terület lefolyó vizei a 41 km hosszú Lajvér-patakba kerülnek, a patak vize a Bátaifıcsatornán keresztül kerül a Dunába. Periodikus magasvizek tavasszal, kisvizek ısszel vannak, de a patakok vízhozama kiadós nyári záporok idején is jelentısen megnı. A tájon két nagyobb állóvíz található: a Mıcsényi-halastó (felülete csaknem 24 ha) és a Szálkai-tározó (57 ha). A talajvizet általában 4 6 m mélyen érhetjük el. A talajvíz a magas kalcium-magnéziumhidrogénkarbonát tartalma miatt nagyon kemény (25 35 nk ), és sok helyütt nitrátokkal szennyezett. Rétegvize számottevı, artézi kút azonban kevés van, azok is általában kemény vizet adnak. Különösen érzékeny vízbázisok: a szekszárdi, ıcsényi és a mórágyi 15

16 Élıvilága Növényföldrajzi szempontból a Sárköz, Dél-Mezıföld kistáj a Alföld flóravidékébe (Eupannonicum), azon belül a Mezıföldi flórajárásba (Colocense) tartozik. A terület nagy része ma már ugyan tipikus kultúrsztyepp, de természetes társulások is jelentıs területeket borítanak, különösen a természetvédelem alatt álló területeken. Az ártéren jól megfigyelhetı a társulások zonációja: a morotvák mentén, a legalacsonyabb, tartósan vízborította területeken bokorfüzesek (Sali-cetum triandrae, Salicetum purpureae), a kissé magasabb és rövidebb ideig elöntött részeken főz-nyár ligeterdık (puhafaligetek) (Salicetum albae-fragilis), illetve a tölgy-kıris-szil ligeterdık (keményfás-ligeterdık) (Querco-Ulmetum hungaricum) elnyárasodott állományai (Querco-Ulmetum populetosum) uralják, a legmagasabb térszíneket gyöngyvirágos tölgyesek (Convallario-Quercetum danubiale) foltjai foglalják el. Állatföldrajzi szempontból a terület az Alföld (Pannonicum) faunakörzetébe, azon belül pedig a Nagy-Alföld (Eupannonicum) flórajárásba tartozik. Különösen a Gemenci-erdı védett állatai (ezekrıl késıbb részletesen írunk), illetve nagyvad-állománya jelentik legnagyobb értékét. A dombsági kistájak a növényföldrajzi besorolás szerint Dél-Dunántúl (Praeillyricum) flóra területébe, illetve a Mecseki flórajárásba (Sopianicum) tartozik. Flórája a Mecsekéhez hasonló, délies (szubmediterrán) fajokban azonban sokkal szegényebb. Akár a Mecsekben, a lomberdıkben itt is tömegesen fordul elı az illatos hunyor (Helleborus odorus) és a védett szúrós csodabogyó, a mecseki elıfordulásnál ritkább, de azért elég gyakori a védett pirítógyökér és az ugyancsak védett keleti (kaukázusi vagy mecseki) zergevirág. Elıfordul itt az egész flóraterület egyik legszebb növénye a szakállas szekfő (Dianthus barbatus). İsszel a mélyebb fekvéső, üde tisztásokon nagy tömegben virít az ıszi kikerics (Colchicum autumnale). Kora tavasszal az erdık avarját égszínkék virágaival díszíti a védett májvirág. Területének négyötöde erdı, nagy részük azonban telepített. Uralkodó természetes erdıtársulása az illír elemekben gazdag gyertyános tölgyes (Helleboro-Carpinetum), gyakoriak a cseres-tölgyesek (Quercetum petraeae-cerris), megközelíthetetlen területeken elıfordulnak még kisebb virágos kırises molyhos tölgyesek (Orno-Quercetum), és foltokban akadnak tiszta bükkösök (Melitti-Fagetum silvaticae) is 16

17 Természetvédelem - Országosan védett természetvédelmi területek: A Gemenci-erdı A Gemenci-erdı (Gemenci Vadrezervátum) 1977-ben vált védett területté: azóta tájvédelmi körzet, 1996-tól pedig az akkor létesült a Duna Dráva Nemzeti Park része lett. Az erdı Bogyiszló és Bátaszék között, mintegy 30 km hosszan húzódik a Duna jobboldali tágas (a legszélesebb része 7 km) hullámterében. Területe ha, amibıl fokozottan védett 2761 ha. A hullámtér azért ilyen nagy, mert a sok mellékág, morotva és holtág miatt a Duna ban megkezdett szabályozásakor az árvízvédelmi töltéseket a folyómedertıl a szokásosnál távolabb kellett megépíteni. A nagy ártér természetvédelmi szempontból elınyösnek bizonyult, mert ezáltal nagyobb területen maradhatott meg a természetes élıvilág. Szedresi tarka sáfrányos Sztyeppjellegő gyepen kb. százezer tı tarka sáfrány mellett elıfordul a tavaszi hérics és a selymes boglárka is. - Helyi jelentıségő természetvédelmi területek Sötét-völgy Természetvédelmi terület Tengelic-Bogárzó-tó Tengelic-Csapó-park Tengelic-Benyovszky-park 17

18 3. A települések bemutatása Demográfiai jellemzık Magyarország Tolna megye Szekszárd kistérség Bonyhád kistérség Népesség (fı) Élveszületések/ezer lakos 9,5 8,9 8,5 9,4 Halálozás/ezer lakos 13,1 13,1 12,2 12,2 Természetes szaporodás Belföldi vándorlási különbözet /ezer lakos Összes növekedés/ ezer lakos -3,6-4,2-3,7-2,8 0,0-1,55-3,1-6,5-3,6-5,75-6,8-9,3 A települések demográfiai adatai Település Lakónépesség Természetes fogyás fı Belföldi vándorlási különbözet fı Összes növekedés fı Alsónána Alsónyék Báta Bátaapáti Bátaszék Kakasd Medina Mórágy Mıcsény İcsény Pörböly Sárpilis Sióagárd Szálka Szedres Szekszárd Tengelic Várdomb Összesen Forrás: KSH TM-i Igazgatósága-2002 A tizennyolc településre az összes növekedés -10,3/1000 lakos. Az érintett települések népességére a lassú fogyás a jellemzı, amely elsısorban a csökkenı 18

19 születésszám és az elvándorlás következménye. A természetes szaporodás értéke csak Bátaapáti, Alsónyék, Kakasd, Mórágy, Mıcsény esetében adódott pozitívra. A bevándorlási különbözet Sárpilisen mutatott magas értéket feltehetıen a településen mőködı szociális otthon okozza. A népesség korösszetétele -értékét és tendenciáját tekintve - egyaránt a megyei és országos szinthez közelít. A változás idıbeli tendenciáját tekintve, kedvezıtlen folyamat, hogy csökken a fiatalkorúak aránya. Ez a különbözı intézmények iránti igények módosulásával is jár, hiszen egyre kisebb kapacitású intézményre lesz szükség a gyermekek ellátásában, oktatásában, ugyanakkor felerısödik az elvárás a szociális és egészségügyi szolgáltatásokkal szemben. Egészségügy Az egészségügyi alapellátást mint kötelezı önkormányzati feladatot Szekszárdon 28 háziorvos ebbıl 8 gyermekorvos, Bátaszéken 4 Tengelicen, Öcsényben 2, Alsónyék, Báta, Kakasd, Medina, Mórágy, Sióagárd, Várdomb, Szedres, 1-1 háziorvosi, körzetbe szervezve látják el az önkormányzatok egészségügyi vállalkozási formában. A 1026 ágyas kórház Szekszárdon tolna megye legnagyobb egészségügyi intézménye, amely a megyei ágyak 62%-t teszi ki és ellátási területe túlnyúlik Szekszárd kistérségén is. Bátaszéken az alapellátást nıgyógyászati, szemészeti, fül-orr gégészeti, bırgyógyászati és kozmetológiai rendelés egészít ki. A gyógyszertárak magánkézben üzemelnek Szekszárdon 7, Bátaszéken 2, Szedres, -Tengelic 1-1. Szekszárdon mőködik az Országos Mentıszolgálat Megyei Mentıállomása. Oktatás: Az érintett településeken Pörböly kivételével mindenhol megoldott az óvodai ellátás. Szekszárdon 17 óvoda, Bátaszéken 3 óvoda található. A városokban 85-90%-os a kihasználtság, a kistelepüléseken változó legalacsonyabb Alsónána 53 % legmagasabb Sióagárd. Általános iskolai oktatás Alsónyék, Mıcsény, Szálka kivételével mindenhol mőködik, igaz Sióagárdon csak alsó tagozat mőködik, a felsı tagozatosok Szekszárdra járnak tanulni. Az érintett települések közül középiskolai oktatás csak Szekszárdon és Bátaszéken folyik. Szekszárdon 14 intézményben, amibıl 6 gimnáziumi 8 szakközépiskola. Bátaszéken az II. Géza gimnáziumi intézményben folyik középfokú oktatás. Szekszárdon mőködik Pécsi Tudomány Egyetem kihelyezett fıiskolai kara, ahol pedagógus és szociális munkás képzés mellett gazdálkodási szakon is folyik képzés és itt található a Gábor Dénes mőszaki fıiskola kihelyezett kara is. 19

20 Infrastruktúra Település Lakó népesség Lakásállomány Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás Közmővestí ési Arány % Szolgáltatott vízmennyiség 1000 m 3 Szennyvíz csatornára kapcsolt lakások Csatornázot tsági arány % Alsónána Alsónyék Báta Bátaapáti Bátaszék Kakasd Medina Mórágy Mıcsény İcsény Pörböly Sárpilis Sióagárd Szálka Szedres Szekszárd Tengelic Várdomb Összesen Település Lakó népesség Lakásállomány Forrás: KSH évkönyv 2002 Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás Közmővestí ési Arány % Szolgáltatott vízmennyiség 1000 m 3 Szennyvíz csatornára kapcsolt lakások Csatornázot tsági arány % Alsónána Alsónyék Báta Bátaapáti Bátaszék Kakasd Medina Mórágy Mıcsény İcsény Pörböly Sárpilis Sióagárd Szálka Szedres Szekszárd Tengelic Várdomb Összesen Forrás: KSH

126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet. a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeirıl. Általános rendelkezések

126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet. a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeirıl. Általános rendelkezések A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeirıl A Kormány a hulladékgazdálkodásról szóló 2000.

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20

Részletesebben

Tengelic Községi Önkormányzat Képviselı-testületének. 14/2004. ( VIII.31.) számú önkormányzati rendelete

Tengelic Községi Önkormányzat Képviselı-testületének. 14/2004. ( VIII.31.) számú önkormányzati rendelete Tengelic Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 14/2004. ( VIII.31.) számú önkormányzati rendelete Szekszárd és környéke közös helyi hulladékgazdálkodási tervrıl a 12/2009 (VIII.19.) számú rendelettel

Részletesebben

Szekszárd és környéke közös helyi hulladékgazdálkodási terve végrehajtásának beszámolója és felülvizsgálata

Szekszárd és környéke közös helyi hulladékgazdálkodási terve végrehajtásának beszámolója és felülvizsgálata Szekszárd és környéke közös helyi hulladékgazdálkodási terve végrehajtásának beszámolója és felülvizsgálata Készítette: Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala ALISCA Terra Regionális Hulladékgazdálkodási

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási társulási megállapodás

Hulladékgazdálkodási társulási megállapodás Hulladékgazdálkodási társulási megállapodás amely létrejött, egyrészrıl Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése (7100 Szekszárd, Béla király tér 8.) képviselıje: Horváth István, másrészrıl

Részletesebben

H U LLADÉKGAZD Á L K O D Á S I TERV SZANK

H U LLADÉKGAZD Á L K O D Á S I TERV SZANK H ELYI H U LLADÉKGAZD Á L K O D Á S I TERV SZANK 2010-2016 1 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 5 1. A tervkészítés általános adatai... 9 1.1.Általános bevezetı... 9 1.1.1. A tervezési szint bemutatása... 9

Részletesebben

Kakucs Község Önkormányzata Képviselo-testületének 14./2004. (IX. 27.) sz. rendelete A helyi hulladékgazdálkodási tervrol

Kakucs Község Önkormányzata Képviselo-testületének 14./2004. (IX. 27.) sz. rendelete A helyi hulladékgazdálkodási tervrol Kakucs Község Önkormányzata Képviselo-testületének 14./2004. (IX. 27.) sz. rendelete A helyi hulladékgazdálkodási tervrol Kakucs Községi Önkormányzat Képviselo-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló

Részletesebben

4.1. Balaton-medence

4.1. Balaton-medence Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra

Részletesebben

Varsány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2006. (IX.12.) r e n d e l e t e

Varsány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2006. (IX.12.) r e n d e l e t e Varsány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2006. (IX.12.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék győjtésére, szállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelezı helyi közszolgáltatásról

Részletesebben

Letenye Város Önkormányzatának. 5/1998. (IV. 8.) számú rendelete. a települési szilárd hulladék összegyőjtésérıl

Letenye Város Önkormányzatának. 5/1998. (IV. 8.) számú rendelete. a települési szilárd hulladék összegyőjtésérıl Letenye Város Önkormányzatának 5/1998. (IV. 8.) számú rendelete a települési szilárd hulladék összegyőjtésérıl ( módosításokkal egységes szerkezetben) Az egyes helyi közszolgáltatások kötelezı igénybevételérıl

Részletesebben

Zalaszántó település. Helyi Hulladékgazdálkodási Terve. MEGRENDELŐ: Zalaszántó Község Önkormányzata 1-018/2011. VÉGH SZILÁRD OKL.

Zalaszántó település. Helyi Hulladékgazdálkodási Terve. MEGRENDELŐ: Zalaszántó Község Önkormányzata 1-018/2011. VÉGH SZILÁRD OKL. Zalaszántó település MEGRENDELŐ: Zalaszántó Község Önkormányzata 1-018/2011. VÉGH SZILÁRD OKL. KÖRNYEZETMÉRNÖK TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 ELİZMÉNYEK... 5 1. A HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

Részletesebben

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet. az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet. az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

Vasmegyer Község Önkormányzata Képviselıtestületének 18/2002 (XII.31.) rendelete

Vasmegyer Község Önkormányzata Képviselıtestületének 18/2002 (XII.31.) rendelete Vasmegyer Község Önkormányzata Képviselıtestületének 18/2002 (XII.31.) rendelete A települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról Vasmegyer Község Önkormányzata

Részletesebben

Sajtoskál község Önkormányzat Képviselı-testületének. 9 / 2004./ X II. 28. / számú rendelete

Sajtoskál község Önkormányzat Képviselı-testületének. 9 / 2004./ X II. 28. / számú rendelete Sajtoskál község Önkormányzat Képviselı-testületének 9 / 2004./ X II. 28. / számú rendelete A települési szilárd hulladékra vonatkozó kötelezı közszolgáltatásról /EGYSÉGES SZERKEZET/ Sajtoskál község Önkormányzatának

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV POLGÁRDI KISTÉRSÉG. 2004. Budapest. Központ: 1012 Budapest, Logodi u. 52.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV POLGÁRDI KISTÉRSÉG. 2004. Budapest. Központ: 1012 Budapest, Logodi u. 52. Központ: 1012 Budapest, Logodi u. 52. Iroda: 8000 Székesfehérvár, Távírda u. 2/A. Tel: 06-22-503-214, Fax: 06-22-503-215 Mérnöki Iroda Kft. E-mail: iroda@progressio.hu HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2004. Budapest

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 29-i ülésére

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 29-i ülésére 1. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 29-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének /2012. ( ) önkormányzati rendelete a hulladékkezelési

Részletesebben

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének. 30/2004. (VIII. 19.) r e n d e l e t e. a helyi hulladékgazdálkodási tervrıl

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének. 30/2004. (VIII. 19.) r e n d e l e t e. a helyi hulladékgazdálkodási tervrıl Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének 30/2004. (VIII. 19.) r e n d e l e t e a helyi hulladékgazdálkodási tervrıl Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testülete a hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13.

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13. Az innováció folyamata és eredményei Pécs, 2009.10.13. 1 A BIOKOM Kft. 1994. december 1: Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat Pécsi Kertészeti és Parképítı Vállalatot Pécsi Közterületfenntartó

Részletesebben

TÁRGY: Javaslat városüzemeltetési és intézmény-fenntartási feladatok ellátására

TÁRGY: Javaslat városüzemeltetési és intézmény-fenntartási feladatok ellátására AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 159. MELLÉKLET: - db TÁRGY: Javaslat városüzemeltetési és intézmény-fenntartási feladatok ellátására E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK

Részletesebben

Beszámoló és felülvizsgálat a 2004. év júniusában elkészült

Beszámoló és felülvizsgálat a 2004. év júniusában elkészült Beszámoló és felülvizsgálat a 2004. év júniusában elkészült Tolna város, Bogyiszló és Fácánkert községek közös helyi hulladékgazdálkodási terve címő dokumentumról Készítette: ALISCA Terra Regionális Hulladékgazdálkodási

Részletesebben

Bak Község Önkormányzati Képvisel -testülete. 11/1999. (XII. 30.) önkormányzati rendelete AZ EGYES HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KÖTELEZ IGÉNYBEVÉTELÉR L

Bak Község Önkormányzati Képvisel -testülete. 11/1999. (XII. 30.) önkormányzati rendelete AZ EGYES HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KÖTELEZ IGÉNYBEVÉTELÉR L Bak Község Önkormányzati Képvisel -testülete 11/1999. (XII. 30.) önkormányzati rendelete AZ EGYES HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KÖTELEZ IGÉNYBEVÉTELÉR L A módosításokkal: 14/2004. (VI. 16.) ÖR, 11/2007. (X.

Részletesebben

Zajk Község Önkormányzatának 3/2007.(II. 07.) számú rendelete a települési szilárd hulladék összegyőjtésérıl. (módosításokkal egységes szerkezetben)

Zajk Község Önkormányzatának 3/2007.(II. 07.) számú rendelete a települési szilárd hulladék összegyőjtésérıl. (módosításokkal egységes szerkezetben) Zajk Község Önkormányzatának 3/2007.(II. 07.) számú rendelete a települési szilárd hulladék összegyőjtésérıl (módosításokkal egységes szerkezetben) Az egyes helyi közszolgáltatások kötelezı igénybevételérıl

Részletesebben

A helyi hulladékgazdálkodási tervek készítésével kapcsolatos anomáliák. Elıadó: Kaleta Jánosné PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft

A helyi hulladékgazdálkodási tervek készítésével kapcsolatos anomáliák. Elıadó: Kaleta Jánosné PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft A helyi hulladékgazdálkodási tervek készítésével kapcsolatos anomáliák Elıadó: Kaleta Jánosné PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft Elhangzott: A MTESZ Veszprémi Megyei Szervezete által szervezett Országos Környezetvédelmi

Részletesebben

103/2003. (IX. 11.) FVM rendelet

103/2003. (IX. 11.) FVM rendelet A növényvédelemrıl szóló 2000. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 65. -ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel, valamint a környezetvédelmi

Részletesebben

Általános rendelkezések 1.

Általános rendelkezések 1. Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 23/2004. (VII. 1.) önkormányzati rendelete a szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról Módosítva: Kihirdetve:

Részletesebben

15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet. a területi hulladékgazdálkodási tervekrıl. 1. számú melléklet a 15/2003. (XI. 7.

15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet. a területi hulladékgazdálkodási tervekrıl. 1. számú melléklet a 15/2003. (XI. 7. A jogszabály 2010. április 2.napon hatályos állapota 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekrıl A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 34. -ának (5) bekezdésében

Részletesebben

BAZSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 8352 Bazsi, Fı u. 91.

BAZSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 8352 Bazsi, Fı u. 91. BAZSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 8352 Bazsi, Fı u. 91. E L İ T E R J E S Z T É S Bazsi Község Önkormányzata Képviselı-testülete 2010. április 14-én tartandó nyilvános ülésére Tárgy: Lakossági

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009.

Részletesebben

15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet. a területi hulladékgazdálkodási tervekrıl

15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet. a területi hulladékgazdálkodási tervekrıl A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 34. -ának (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következıket rendelem el: 1. A területi hulladékgazdálkodási terveket e rendelet 1-7.

Részletesebben

Kiszombor Nagyközség Polgármesterétıl 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu

Kiszombor Nagyközség Polgármesterétıl 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu Kiszombor Nagyközség Polgármesterétıl 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu Üsz.:22-236/2011. Tárgy: A települési szilárd hulladékkezelés 2012. évi közszolgáltatási

Részletesebben

Bánk Település Hulladékgazdálkodási Tervének felülvizsgálati beszámoló dokumentációja

Bánk Település Hulladékgazdálkodási Tervének felülvizsgálati beszámoló dokumentációja Bánk Település Hulladékgazdálkodási Tervének felülvizsgálati beszámoló dokumentációja 2009. augusztus 28. I. Hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálatának indokoltsága A hulladékgazdálkodásról szóló 2000.

Részletesebben

Lócs Községi Önkormányzat Képviselı-testületének. 7/2011. (VI. 28.) önkormányzati rendelete. A helyi hulladékgazdálkodási tervrıl

Lócs Községi Önkormányzat Képviselı-testületének. 7/2011. (VI. 28.) önkormányzati rendelete. A helyi hulladékgazdálkodási tervrıl Lócs Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 7/211. (VI. 28.) önkormányzati rendelete A helyi hulladékgazdálkodási tervrıl Lócs Községi Önkormányzat Képviselı-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló

Részletesebben

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ENYING VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ 2000. ÉVI 43. TÖRVÉNY 37. - A ÉRTELMÉBEN 2007. ÉVBEN ELKÉSZÍTETT BESZÁMOLÓ Előzmények, általános bevezető A hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete

Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybe vételéről és a szelektív hulladékgyűjtésről

Részletesebben

CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2003.(VI.26.) számú rendelete az állatok tartásáról

CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2003.(VI.26.) számú rendelete az állatok tartásáról CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2003.(VI.26.) számú rendelete az állatok tartásáról Csörög Község Képviselı-testülete az Önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény 16..(1) bekezdésében kapott

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S Elıterjesztés sorszáma: 155. Melléklet: db TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének /2009. ( ) rendelete a köztisztaság fenntartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos

Részletesebben

Jegyzıkönyv. 1.) Elıterjesztés az ivóvíz és csatornahasználat 2009. évi díjáról szóló rendelet elfogadására. Elıterjesztı: polgármester

Jegyzıkönyv. 1.) Elıterjesztés az ivóvíz és csatornahasználat 2009. évi díjáról szóló rendelet elfogadására. Elıterjesztı: polgármester Jegyzıkönyv Készült: Olaszliszka Község Önkormányzat Képviselıtestületének 2008. december 16-án 15 órától a körjegyzıség székhelyén megtartott nyílt ülésérıl Jelen vannak: jelenléti ív szerint. Frikker

Részletesebben

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök A program felülvizsgálata az alábbi szervezetek és személyek által biztosított adatok és információk

Részletesebben

Gyomaendrıd Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2009-2014

Gyomaendrıd Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2009-2014 Gyomaendrıd Város Önkormányzata 5500 Gyomaendrıd, Szabadság tér 1. sz. GYOMAENDRİD VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE 2009 A Gyomaendrıdi Regionális Hulladékkezelı Mő bejárata A kompaktor Megbízó:

Részletesebben

Kálló Község Önkormányzata Képviselő testületének 6 /2010. (IV.13.) rendelete a Helyi Hulladékgazdálkodási Terv Felülvizsgálatáról

Kálló Község Önkormányzata Képviselő testületének 6 /2010. (IV.13.) rendelete a Helyi Hulladékgazdálkodási Terv Felülvizsgálatáról Kálló Község Önkormányzata Képviselő testületének 6 /2010. (IV.13.) rendelete a Helyi Hulladékgazdálkodási Terv Felülvizsgálatáról A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35.. (3) bekezdésben

Részletesebben

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A települési szilárdhulladék-fejlesztési stratégiában (20072016) meghatározottak szerint Farmasi Beatrix tanácsos KvVM Környezetgazdasági

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

B L A U T E C H Humán- és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft

B L A U T E C H Humán- és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft B L A U T E C H Humán- és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft Veszprém, Hársfa u. 39. Tel: (88) 590-050 Fax: (88) 590-059 Honlap: www.blautech.hu E-mail cím: mail@blautech.hu A Környezetvédelmi és Területfejlesztési

Részletesebben

Sajószöged Község Önkormányzatának 6/2005./VI.30./sz. KT. rendelete a Helyi Hulladékgazdálkodási Tervrıl a módosítással egységes szerkezetben

Sajószöged Község Önkormányzatának 6/2005./VI.30./sz. KT. rendelete a Helyi Hulladékgazdálkodási Tervrıl a módosítással egységes szerkezetben Sajószöged Község Önkormányzatának 6/2005./VI.30./sz. KT. rendelete a Helyi Hulladékgazdálkodási Tervrıl a módosítással egységes szerkezetben Sajószöged község Önkormányzat Képviselı-testülete a helyi

Részletesebben

21/2004. (VIII.17.) Nagyszénási Önkormányzati rendelet. A helyi hulladékgazdálkodási tervrıl

21/2004. (VIII.17.) Nagyszénási Önkormányzati rendelet. A helyi hulladékgazdálkodási tervrıl 21/2004. (VIII.17.) Nagyszénási Önkormányzati rendelet A helyi gazdálkodási tervrıl Nagyszénás Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete a gazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (továbbiakban:

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló Békés Város 2007. évi környezeti állapotáról Elıkészítette: Gál András osztályvezetı Ilyés Péter környezetvédelmi referens Mőszaki Osztály Véleményezı Pénzügyi Bizottság, bizottság: Szociális

Részletesebben

A Rendelet 4. (5) bekezdése helyébe a

A Rendelet 4. (5) bekezdése helyébe a Esztergom Város Önkormányzata Képviselı- testületének 14/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelete a települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatásról szóló 10/2004. (IV. 1.) esztergomi önkormányzati

Részletesebben

Jobbágyi Község Önkormányzata Képviselő-testülete 3/2010. (II. 12.) rendelete a Helyi Hulladékgazdálkodási Terv Felülvizsgálatáról

Jobbágyi Község Önkormányzata Képviselő-testülete 3/2010. (II. 12.) rendelete a Helyi Hulladékgazdálkodási Terv Felülvizsgálatáról Jobbágyi Község Önkormányzata Képviselő-testülete 3/2010. (II. 12.) rendelete a Helyi Hulladékgazdálkodási Terv Felülvizsgálatáról A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35. (3) bekezdésben

Részletesebben

Ö N K O R M Á N Y Z A T I R E N D E L E T E. a települési szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról

Ö N K O R M Á N Y Z A T I R E N D E L E T E. a települési szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról Gönyő Község Önkormányzata Képviselı-testületének 21/2010.(XII.16.) Ö N K O R M Á N Y Z A T I R E N D E L E T E a települési szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról Gönyő Község Önkormányzatának

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

Egy energia farm példája

Egy energia farm példája Egy energia farm példája LSÁG G HATÁSA A SZERVEZETEK ŐKÖDÉSÉRE I. Innovatív szervezetek II. Vertikális integráció LSÁG G HATÁSA A SZERVEZETEK ŐKÖDÉSÉRE szervezeti struktúra szervezet értékrendjei szervezet

Részletesebben

Vászoly Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 10/2004.(VII. 15.) számú rendelete A HULLADÉKKEZELÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁSRÓL.

Vászoly Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 10/2004.(VII. 15.) számú rendelete A HULLADÉKKEZELÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁSRÓL. Vászoly Község Önkormányzata Képviselı-testületének 10/2004.(VII. 15.) számú rendelete A HULLADÉKKEZELÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁSRÓL. Vászoly Község Önkormányzatának Képviselı-testülete a hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

Vízvédelmi-vízgazdálkodás:

Vízvédelmi-vízgazdálkodás: 1. II. félévre vonatkozó környezeti adatok Kenderesre vonatkozóan a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség adatai alapján I. Vízvédelmi-vízgazdálkodás: Ipari üzemek

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

29/2008. ( XI. 25.) KKÖT

29/2008. ( XI. 25.) KKÖT Kiszombor Község Önkormányzatának Képviselı-testülete 29/2008. ( XI. 25.) KKÖT rendelete a települési szilárd hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatás ellátásáról /Egységes szerkezet/ Kiszombor Község

Részletesebben

SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELÕ-TESTÜLETE. 2/2002. (II.26.) számú. r e n d e l e t e

SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELÕ-TESTÜLETE. 2/2002. (II.26.) számú. r e n d e l e t e SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELÕ-TESTÜLETE 2/2002. (II.26.) számú r e n d e l e t e a települési folyékony kommunális hulladék (szippantott szennyvíz) győjtésére, szállítására és ártalmatlanítására szervezett

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 284. MELLÉKLET : 1 db TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2011. évi belsı i terve E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK

Részletesebben

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS VAJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK./2011.. sz. határozat tervezete Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS I. FEJEZET ÁLTALÁNOS LEÍRÁS 1. (1) A Településszerkezeti Terv

Részletesebben

Elıterjesztés Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 26-i ülésére

Elıterjesztés Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 26-i ülésére 1. Elıterjesztés Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 26-i ülésére Tárgy: Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének /2012. ( ) önkormányzati rendelete a hulladékkezelési

Részletesebben

Dr. Fazekas István 1 - Orosz Zoltán 2 A települési szilárdhulladék-gazdálkodás jelenlegi helyzete és várható jövıje Magyarországon

Dr. Fazekas István 1 - Orosz Zoltán 2 A települési szilárdhulladék-gazdálkodás jelenlegi helyzete és várható jövıje Magyarországon Dr. Fazekas István 1 - Orosz Zoltán 2 A települési szilárdhulladék-gazdálkodás jelenlegi helyzete és várható jövıje Magyarországon 1. Bevezetés A 90-es években gyakran hallhattuk azt - a napjainkban is

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN

EGYSÉGES SZERKEZETBEN 1 Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testületének 5/2002. /II.21./ rendelete a köztisztaság fenntartásának rendjéről és a hulladékkezelési közszolgáltatásról 1 EGYSÉGES SZERKEZETBEN Sárvár Város Önkormányzatának

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 231. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Javaslat az Állami Számvevıszék Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenırzésérıl készült jelentésben foglalt megállapításokhoz

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

Települési helyzetelemzés Császló

Települési helyzetelemzés Császló Települési helyzetelemzés Császló Budapest, 28 Február 24. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 53/2004.(XI.30.) Kgy. rendelete az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról (Egységes szerkezetben)

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 53/2004.(XI.30.) Kgy. rendelete az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról (Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 53/2004.(XI.30.) Kgy. rendelete az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról (Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése a hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

Tiszaszentimre Község Önkormányzata Képviselıtestületének 18/2006. (XII. 22.) rendelete

Tiszaszentimre Község Önkormányzata Képviselıtestületének 18/2006. (XII. 22.) rendelete Tiszaszentimre Község Önkormányzata Képviselıtestületének 18/2006. (XII. 22.) rendelete A települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról (Egységes szerkezetben!) Tiszaszentimre Község Önkormányzatának

Részletesebben

NAGYKÁTA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISEL

NAGYKÁTA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISEL NAGYKÁTA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 22/2000. (XII.19.), 4/2000. (III.28.), 15/1999. (XII.21.) rendelettel módosított 10/1996. (IV.30.) rendelet az egyes helyi közszolgáltatás kötelezı igénybevételérıl

Részletesebben

A hulladékkezelési közszolgáltatásról

A hulladékkezelési közszolgáltatásról Diósviszló község Önkormányzatának 6/2002. (XII. 04.) számú rendelete A hulladékkezelési közszolgáltatásról Diósviszló Községi Önkormányzat Képviselőtestülete az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

Részletesebben

Az önkormányzati rendelet 10/A. -a kiegészül az alábbi (6) bekezdéssel:

Az önkormányzati rendelet 10/A. -a kiegészül az alábbi (6) bekezdéssel: SÁROSPATAK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK /. (...) önkormányzati rendelete a települési szilárdhulladékokkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló 11/2003. (V. 27.) számú

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata A II/A. új depónia építési munkálata, háttérben az I. ütem K-i oldala Új építés

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata  A II/A. új depónia építési munkálata, háttérben az I. ütem K-i oldala Új építés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz. BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE 2014 A II/A. új depónia építési munkálata, háttérben az

Részletesebben

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDİPONTJA: a Képviselı-testület 2012. február 28-i ülése ELİTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat Vecsés Város Önkormányzata Képviselıtestületének a hulladékkezelési közszolgáltatásról

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. év november 26.-i ülésére Tárgy: A közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK I. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV MEGALAPOZÁSA 3

TARTALOMJEGYZÉK I. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV MEGALAPOZÁSA 3 TARTALOMJEGYZÉK I. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV MEGALAPOZÁSA 3 Bevezetés...4 1. A tervkészítés általános adatai. 5 1.1. A tervezési szint és a település bemutatása 5 1.1.1. A tervezési szint és a bázis

Részletesebben

Az R 4. -a az alábbi 12-14. pontokkal egészül ki:

Az R 4. -a az alábbi 12-14. pontokkal egészül ki: Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 31/2005.(XII.19.) Kt. sz. rendelete Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 35/2004.(XII.3.)

Részletesebben

I. ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK

I. ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK BELSİSÁRD Község Önkormányzati Képviselı-testületének 22/2006.(XII.12.) számú rendelete BELSİSÁRD KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL Belsısárd Község Önkormányzat Képviselı-testülete

Részletesebben

KONDOROS NAGYKÖZSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE 2011 2016

KONDOROS NAGYKÖZSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE 2011 2016 KONDOROS NAGYKÖZSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE 2011 2016 KÉSZÍTETTE: SZIPORKA KFT. KAPOSVÁR, 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1. A TERVKÉSZÍTÉS ÁLTALÁNOS ADATAI...4 1.1 A tervkészítés elõzményei: 4 1.2 A tervkészítés

Részletesebben

Tájékoztató az üzemi létesítmények környezeti zajkibocsátási határérték megállapításáról

Tájékoztató az üzemi létesítmények környezeti zajkibocsátási határérték megállapításáról Tájékoztató az üzemi létesítmények környezeti zajkibocsátási határérték megállapításáról A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban:

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Tolna Város Önkormányzata Képviselőtestületének 3/1997. (III.25.) Ör. rendelete a települési szippantott szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról Tolna Város

Részletesebben

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35. és 36..-aiban foglalt felhatalmazás alapján:

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35. és 36..-aiban foglalt felhatalmazás alapján: Szakonyfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2005. (IV.29.) számú rendelete Alsószölnök, Felsőszölnök, Szakonyfalu települések közös gazdálkodási tervéről A gazdálkodásról szóló 2000. évi

Részletesebben

Az önkormányzat feladata, hatásköre, alaptevékenységinek köre

Az önkormányzat feladata, hatásköre, alaptevékenységinek köre Az önkormányzat feladata, hatásköre, alaptevékenységinek köre 6. (1) A helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján az önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés,

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében

Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében Óbudai Zöld Szabadegyetem Szabó Magdolna 2011. december 1. főtanácsadó Törvényi háttér Európa Tanácsi alapelvek, Környezeti akcióprogramok 1990. évi LXV. trv.

Részletesebben

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról *

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról * Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról * A helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 1. (1)

Részletesebben

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 II. Stratégiai program TARTALOMJEGYZÉK 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 2.1 ERİSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...3 2.1.1 FÖLDRAJZI KÖRNYEZET ÉS TÉRSZERKEZETI KAPCSOLATRENDSZER,

Részletesebben

WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2008-2012

WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2008-2012 WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 28-212 Mosonmagyaróvár, 27.november 22. 1. A Kft. általános leírása Neve és címe : WAHL Hungária Finommechanikai Kft. 92 Mosonmagyaróvár Barátság

Részletesebben

3950 Sárospatak, Kossuth út 44. Tel.: 47/513-240 Fax.: 47/311-384 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu. - a Képviselı-testületnek -

3950 Sárospatak, Kossuth út 44. Tel.: 47/513-240 Fax.: 47/311-384 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu. - a Képviselı-testületnek - SÁROSPATAK VÁROS POLGÁMESTERÉTİL 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. Tel.: 47/513-240 Fax.: 47/311-384 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E L İ T E R J E S Z T É S - a Képviselı-testületnek - a települési szilárdhulladékokkal

Részletesebben

4. A TELEPÜLÉSEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK ÁTTEKINTİ ÉRTÉKELÉSE

4. A TELEPÜLÉSEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK ÁTTEKINTİ ÉRTÉKELÉSE 4. A TELEPÜLÉSEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK ÁTTEKINTİ ÉRTÉKELÉSE 48 Algyı A település neve összeforrt a magyar kıolaj-kitermeléssel. Az Algyı határában kitermelt kıolaj és földgáz máig nemzetgazdasági jelentıségő,

Részletesebben

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e a sportról Fejér megye Közgyőlése a magyar és az egyetemes kultúra részeként, elismerve a sport, mint önszervezıdésre épülı civil tevékenység

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Vándorffy István:Logisztikai és a környezet 2011. március Logisztikai területek Raktározás és a környezet Szállítás és környezet Inverz logisztika

Részletesebben

I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja

I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja Tiszaigar Község Önkormányzat Képviselı testületének 3 / 2008. (II. 21.) számú rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról. Tiszaigar Község Önkormányzat Képviselı - testülete

Részletesebben

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető NKEK Nonprofit Kft. Vízügyi, Hulladékgazdálkodási és KA Divízió Hulladékgazdálkodási Osztály KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladékgazdálkodási

Részletesebben

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási

Részletesebben