Előadásvázlat EMBERI JOGOK ALAPJOGOK. AZ ALAPJOGOK RENDSZERE szeptember 8.
|
|
- Alajos Vincze
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Előadásvázlat EMBERI JOGOK ALAPJOGOK. AZ ALAPJOGOK RENDSZERE szeptember 8. A) Emberi jogok, alapjogok: eszmetörténet és dogmatikai alapok I. Alapfogalmak Emberi jogok: az emberi minőséghez tapadó, jogi elismeréstől függetlenül létező erkölcsi jogok Alapjogok: az emberi jogok jogi kifejeződései = morális gyökerű, az embert emberi mivoltánál fogva, a polgárt pedig mint a politikai közösség tagját megillető jogosultságok, amelyek alkotmánybeli elismerésüknél fogva a jogrendszer részei, ennél fogva jogi úton kikényszeríthetőek jogosultság belőle kötelezettség származik (tiszteletben tartás és védelem) kikényszerítése hatékony jogvédelmi eszközöket követel A morális igazolás következménye, hogy az állam csupán elismeri, nem maga teremti (az államtól függetlenül léteznek)» vö. Alaptörvény I. cikk elismeri hogy léteznek biztosításuk feltételhez nem köthető (kötelezettségek, érdem, társadalmi hasznosság stb.), érvényesülésük határait alkotmányos korlátaik húzzák meg II. Az alapjogok funkciója egyének és közösségeik szabadságának megóvása a közhatalommal szemben az egyén jogi pozícióját meghatározó, a közhatalom korlátait kijelölő jogosultságok behatárolják a közhatalom-gyakorlók választási alternatíváit az egyéneket érintő szabályozás, illetve az egyedi intézkedések foganatosítása során III. Az alapjogok fejlődése, tételes joggá válása Eszmetörténeti háttér áttekintése (hatások): a természetjogi és a szerződéselméletek, a haszonelvű felfogás és kritikái, az erkölcsi megközelítés Korszakok 1. Privilégiumok korszaka (az uralkodótól kikényszerített jogosultságok, rendi keretekben, nem általános érvénnyel) 2. Deklarációk kora (felvilágosodás hatása, mindenkit megillető, veleszületett emberi jogok) 3. Konstitucionalizálódás kora (alkotmányba foglalás, alapjogok megjelenése, később ECOSOC jogok, jogpozitivizmus hatása, emberi és állampolgári jogok megkülönböztetése, kitérő: szociális alkotmányozás és szocialista alapjog -felfogás) 4. Internacionalizálódás és európaizálódás (univerzalizmus és regionalizmus, szubszidiárius védelmi mechanizmus, többdimenziós normarendszer) Anglia Jogi dokumentumok 1215 Magna Charta Libertatum 1628 Petition of Rights 1679 Habeas Corpus Act 1689 Bill of Rights
2 - kialakulásukban a bírói gyakorlatnak van meghatározó szerepe (bírói döntések eredményei, ezek általánosításai) USA 1765 és 1774 Declaration of Rights angolok ősi jogai 1776 virginiai Bill of Rights 1776 Függetlenségi Nyilatkozat bevezetője fordulópont: emberek veleszületett jogai, amik ezért az amerikaiakat is megilletik 1791 első tíz alkotmánykiegészítés: Bill of Rights Franciaország 1789 Az ember és polgár jogainak nyilatkozata bevezetője egyetemesség igényével lép fel: minden embert természetes módon megillető jogok 1791 alkotmány Második világháború után: nemzetközivé válás egyezményhullám (emberi jogok eszméjét és tételes jogát megsemmisítő náci ideológiára adott válaszként) Univerzális (ENSZ) december 10. ENSZ - Emberi jogok egyetemes nyilatkozata (december 10. az emberi jogok napja) Általános egyezmények: 1966 ENSZ Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya 1966 ENSZ Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya Speciális egyezmények (pl.) - Nemzetközi egyezmény a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről (1965) - Nemzetközi egyezmény az apartheid bűncselekményének visszaszorításáról és büntetéséről (1973) - A nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló Egyezmény (1979) - A kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetés vagy bánásmód megelőzéséről szóló Egyezmény (1984) - A gyermekek jogairól szóló egyezmény (1989) Regionális - Európa Tanács 1950 ET Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE és kiegészítő jegyzőkönyvei) 1961 ET- Európai Szociális Charta 1987 A kínzás elleni európai egyezmény Európai Unió Európai Bíróság (EuB) gyakorlata (a tagállami AB-k hatására) Alapító szerződések: az alapjogok védelme általános elv, majd uniós alapérték Saját alapjogi katalógus: EU Alapvető Jogok Chartája (2000, jogilag kötelező 2009-től) Az uniós alapjogvédelem pillérei: o EUSZ 6. cikk és Alapjogi Charta (kötelezettjei az uniós szervek, valamint a tagállamok az uniós jog alkalmazása körében) o sui generis (alapító szerződésekben foglalt) alapjogok irányelvek konkretizálják (pl. adatvédelem és diszkrimináció területén) o EU csatlakozása az EJEE-hez: európai jogvédelmi rendszer integrálása
3 IV. Az alapjogi jogviszony szerkezete és az alapjogkorlátozás (dogmatika) A fogalom-meghatározásból és a funkciókból következően indokolt az alapjogokat az alapjogi jogviszony szempontjából elemezni: alanyok, tárgy, tartalom. Alanyi oldal: egyén (alapjogi jogképesség és cselekvőképesség, ld. alább) + állam alapjogi kötöttsége [tradicionálisan vertikális jogviszony] de magánjogba kisugárzó hatás (harmadhatás, Drittwirkung közvetlen/közvetett USA: state action doctrine) Tárgy: az alapjog védelmi körébe (normaterületéhez) tartozó érték (pl. élet, méltóság), magatartás (pl. véleménynyilvánítás, információszerzés); státus (állampolgárság, nemzetiség); életviszony (házasság, család) Tartalom: az egyén irányából adott alapjog részjogosítványai (konkretizálás), az állam oldaláról a kapcsolódó kötelességek (tiszteletben tartás, tartózkodás, védelem, érvényesülés feltételeinek biztosítása) Korlátozás szabályai: Mindent szabad, ami másnak nem árt. // Szabadságom határa a másik ember szabadsága. Az alapjogok funkciója a közhatalom korlátozása korlátait a közhatalom nem alakíthatja belátása szerint, csak alkotmányosan igazolható legitim célokra tekintettel az alapjogkorlátozás alkotmányi felhatalmazáson alapul, okait az alkotmányra kell visszavezetni általános korlát: másik alapjog, kivételesen más alkotmányos érték speciális korlát: az állammal sajátos jogviszonyban állók (pl. fegyveres szervek hivatásos állomány, büntetésvégrehajtás alatt állók) és speciális időszak (pl. háborús helyzet, szükségállapot) Abszolút jogokként csak kivételesen jutnak érvényre: pl. élethez és emberi méltósághoz való jog, büntetőjogi garanciák (pl. ártatlanság vélelme) a korlátozás objektív korlátja az alapjog lényeges tartalma, relatív korlátja a szükségesség és arányosság mérlegelése Praktikus konkordancia: a korlátozó aktusban mérlegelt alapjogok (vagy alapjog és más alkotmányos érték) lehető leghatékonyabb érvényesülését kell szem előtt tartani, azaz az egyik nem szorítható háttérbe a másik javára (egyensúlyteremtés) Alapjogi konfliktusok feloldásának, az alapjogkorlátozás alkotmányossága megítélésének szabálya és módszere: alapjogi teszt, amelyet a bírói gyakorlat (EJEB, EuB, AB) esetről esetre konkretizál Alapjogi tesztek Általános: szükségességi-arányossági teszt, amely kétlépcsős: 1) jogkorlátozás céljának vizsgálata (szükségesség)» legitim cél lehet: mások alapvető jogai, kivételesen egyéb az alkotmányos érték 2) jogkorlátozás mibenlétének, mértékének vizsgálata (arányosság)» három alkérdésből áll: (1) alkalmasság (cél és eszköz közötti logikai összefüggés vizsgálata ésszerű?), (2) szükségesség (a korlátozás alternatíváinak keresése elengedhetetlen?) (3) szűk értelemben vett arányosság (cél és az okozott jogsérelem arányban áll-e egymással arányos?) Speciális tesztek: alapjog jellegétől függően, ld. magyar gyakorlat V. Az alapjogok rendszere
4 Alapjogi katalógus dinamikus történeti fejlődés (még ma sem lezárt) klasszikus szabadságjogok listája újabb jogosultságokkal bővül (ezek sajátos természete szükségszerűen tágítja az alapjog-fogalom fent meghatározott, klasszikus jelentéstartalmát) nemzetközi sztenderdek által determinált korlátozott állami szuverenitás Az alapjogok generációi Első generációs jogok (XVII-XVIII sz.) = az ún. klasszikus szabadságjogok, amelyek zsarnoksággal, az önkényes hatalomgyakorlással szemben fogalmazódtak meg (vö. jogi dokumentumok fentebb) funkciójukhoz igazodó szerkezet: az államtól elsősorban tartózkodást, be nem avatkozást várnak el ALANYI ALAPJOGOK: gyakorlásuk, érvényesülésük a normatív korlátokon belül kizárólag a jogalany elhatározásán múlik. Ebből következik többek között, hogy: o nem tehetők függővé az alapjogi kötelezett mérlegelésétől, mérlegelésen alapuló engedélyétől gyakorlásuk egyoldalú döntésen alapul o korlátaik csak külső korlátok lehetnek: nincsenek immanens, magából az alapjog tartalmából levezethető korlátaik (vö. pl. rendeltetésszerű joggyakorlás a polgári jogban), hisz a joggyakorlás célját és tartalmát az egyén határozza meg, mindent szabad alapvetően, ami nem ütközik külső korlátba (mások szabadságába) o megsértésük esetén igény állapotába kerülnek bírói úton kikényszeríthetőek Pl. személyes szabadsághoz való jog, gyülekezési jog, egyesülési jog Második generációs jogok (XIX. sz. vége XX. sz. eleje) = gazdasági, szociális és kulturális (ECOSOC) jogok a kapitalista berendezkedésre adott reflexió, a polgárairól gondoskodó állam követelése funkciójukhoz igazodó szerkezet: állami szerepvállalást, pozitív, tevőleges magatartást várnak el NEM alanyi alapjogok (de van kivétel, pl. foglalkozás szabad megválasztásához való jog) o tényleges tartalmuk a mindenkori kormányzat politikájától, gazdasági lehetőségeitől függ terjedelmük is mérlegelésen alapul o nem kikényszeríthetőek, legfeljebb az azokat realizáló törvényi jogosultságok érvényesülhetnek alanyi jogként, de az egyes törvényi jogosultságok már nem minősülnek alapjogoknak Pl. jog a munkához, sztrájkhoz, szociális biztonsághoz, egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz Harmadik generációs jogok (XX. sz. második felétől) = globális jogok, csoportjogok: globális kihívásokra, technikai és technológiai fejlődésre, kiszolgáltatott helyzetben lévő jogalany-csoportok sajátos igényeire reflektálnak NEM alanyi jogok, AB: önmagában vett intézményvédelem (de van kivétel: személyes adatok védelméhez való jog) Globális jogok: békéhez való jog, egészséges környezethez való jog Csoportjogok: betegjogok, gyermekek jogai, fogyatékkal élők jogai
5 Egyéb rendszerezési szempontok: individuális/kollektív, emberi/állampolgári (alanyok szerint); alanyi/nem alanyi alapjogok (érvényesítés szerint); abszolút/nem abszolút (korlátozhatóság); egyénileg/másokkal együttesen (gyakorlás módja); státusztan (az egyén és az állam jogviszonya szempontjából) B) A magyar alapjogi rendszer VI. A magyar alapjogi rendszer kialakulása 1989-ig az 1949-es alkotmány szocialista alapjog-felfogása érvényesült az emberi jogok messzemenő relativizálása A Magyar Népköztársaságban az állampolgári jogokat a szocialista társadalom érdekeivel összhangban kell gyakorolni; a jogok gyakorlása elválaszthatatlan az állampolgári kötelességek teljesítésétől. ECOSOC jogok jelentősége állampolgári kötelezettségek nagy száma garanciák hiánya, nincs érvényesülés Fordulópont: rendszerváltás 1989-es köztársasági alkotmány, majd erre épülő AB gyakorlat (alapjogi aktivizmus: alapjogok tartalmának gazdagítása részjogosítványok konkretizálása; katalógus bővítése új jogok nevesítése; összefüggések feltárása anyajog kategória bevezetése; korlátozási tesztek kifejlesztése; alapjogi dogmatika kiépítése) VII. Az alapjogok forrásai Magyarországon Alaptörvény Szabadság és felelősség fejezete (az Alapvetésben néhány alapjogilag releváns cikk házasság, család, állampolgárság, gazdasági rend: vállalkozás szabadsága, fogyasztók védelme) nemzetközi egyezmények (ld. Alaptörvény Q) cikk (2)-(3) bek.) uniós jogforrások törvények vö. Alaptörvény I. cikk (3) bek. rendeletek tv. vagy rendelet? vö. 64/1991. (III. 17.) AB hat. 29/1994. (V. 20.) AB hat. AB határozatok VIII. Az alapjogokra vonatkozó általános rendelkezés: Alaptv. I. cikk - Alapjogi jogviszony keretei Az I. cikk útmutatást ad az alapjogi jogalanyiságról, az állam alapjogi kötöttségéről és kötelességeiről: tiszteletben tartás, objektív és szubjektív védelem, törvényi szabályozás követelményei (sarkalatosság kérdései), korlátozás alapja és határai Alapjogi jogalanyiság VIGYÁZAT: autonóm, a polgári jogi jogalanyiságtól megkülönböztetendő jelentéstartalom! ember o jogképesség kezdete: élve születés; vége: halál o magzat jogalanyisága vö. abortuszhatározatok jogi személyek is azon jogok tekintetében, amelyek természetüknél fogva megillethetik őket o de az emberi minőséghez tapadó méltóság hiányában akár teljesen szabályozás alá vonhatók közhatalom: soha o közhatalmi szervek: ab ovo kizárt, hogy alapjogokra hivatkozzanak
6 o közhatalomgyakorló személyek e minőségükben nem lehetnek alapjogok alanyai Alapjogi kötelezett a közhatalom szervei, közhatalom nevében eljáró személyek nem közhatalmi szervek is, ha állami funkciót, közfeladatot látnak el e feladat erejéig kivételesen magánszemélyek között is megalapozható az alapjogok érvényesülési igénye o egyes alapjogi törvények a tételes jogban is elismerik az adott alapjog érvényesülését magánviszonyokban, vö. Infotv., Ebktv. Alapjogi cselekvőképesség VIGYÁZAT: autonóm alkotmányjogi jelentés, a polgári jogi cselekvőképességtől megkülönböztetendő! belátási képesség függvénye életkor előrehaladtával fokozatosan teljesedik ki gyermekek (kis- és fiatalkorúak) esetében nem teljes o Szivárvány-határozat [21/1996. (V. 17.) AB határozat] ha nincs törvényi szabály [szabályozásra példaként lásd Infotv. 6. (3) bek.], esetről esetre döntendő el, hogy a gyermek mely alapjogot, milyen vonatkozásban gyakorolhat maga (életkortól, döntés tárgyától, egyéb körülményektől egyaránt függ) o teljes cselekvőképesség hiányában: szülő nevelési joga (egyúttal kötelezettség) vö. At. XVI. cikk (1) (2) bek. állam gyermekvédelmi kötelezettsége felnőtt korban főszabály szerint teljes az alapjogi cselekvőképesség, csak határesetekben (értsd: önsorsrontó döntések) kérdőjeleződik meg: vö. pl. művi meddővé tétel IX. Az alapjogok korlátozása a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatában Alapjogi tesztek Általános: szükségességi-arányossági teszt, eredetileg az AB gyakorlatában alakult ki (először a maga teljességében 30/1992 AB), majd alkotmányba került: At. I. cikk (3) bek. Az arányossági mérce vetülete az alapjogi viszonyítás tesztje (alapjog büntetőjogi korlátozása ultima ratio) Speciális tesztek: ésszerűségi tesz (az egyszerű jogok vonatkozásában történt diszkrimináció), közérdekűségi teszt (tulajdonjog-korlátozás) reális veszély tesztje (szabad véleménynyilvánításhoz való jog) összehasonlító teherpróba (vallásszabadság) X. Az alapjogok értelmezését befolyásoló szabályok és az alapjogi katalógus az Alaptörvényben Az alapjogi katalógus nemcsak jogokat, hanem jelentős (jogfakasztó) tilalmakat és alapelveket is tartalmaz. AB megkülönböztette korábban: alanyi alapjog, alkotmányos alapjog (nem alanyi jog, pl. ECOSOC At. egyes esetekben visszalépett az államcél szintjére, pl. szociális biztonság), alkotmányos jog (kifejezetten nem szereplő, de védett jog korábban ilyen a szerződési szabadság, újabb gyakorlatban bírói függetlenségből levezetett jogok, ld. 33/2012 AB) Az alapjogok értelmezését, érvényesülését befolyásolják: - az emberi jogi tárgyú nemzetközi kötelezettségvállalások (összhang követelménye!) - az alaptörvény értelmezési szabályai (ld. R) cikk, 28. cikk N) cikk azzal, hogy költségvetési szempontok nem adhatnak okot alapjogkorlátozásra, az AB alkotmányjogi érvek nem pedig költségvetési megfontolások alapján dönt) - individualizmus és kollektivizmus együttes jelenléte, ld. O) cikk
7 - a Nemzeti hitvallás értékdöntései méltóságcentrikus, de kollektivista, a szabadság az utolsó a célrendszerben KULCSFOGALMAK morális jog emberi jog alapjog * alapjogok generációi (klasszikus alapjogok / szabadságjogok * ECOSOC jogok * csoportjogok és más harmadik generációs jogok) * alanyi és nem alanyi alapjogok * individuális és kollektív jogok * alapjogok forrásai * alapjogi jogviszony *alapjogi jogosult * alapjogi kötelezett * az alapjogok horizontális hatálya * alapjogi jog-ls cselekvőképesség * az állam intézményvédelmi kötelezettsége * az alapjogok korlátozása * abszolút jogok * a szükségességiarányossági teszt, a teszt elemei Chronowski Nóra Vissy Beatrix
Emberi jogok alapvető jogok. ELTE ÁJK tanév őszi szemeszter Alkotmányjog 3
Emberi jogok alapvető jogok ELTE ÁJK 2016-17. tanév őszi szemeszter Alkotmányjog 3 Méltóság Szabadság Szolidaritás Egyenlőség, megkülönböztetés tilalma Alkotmányjog 3 tantárgyi követelmények Előadás 3
RészletesebbenAz alkotmányos demokrácia
Az alkotmányos demokrácia Az alkotmányos demokrácia Demokrácia meghatároz rozása A nép uralma, a nép által, a népért való kormányzás (Lincoln: government of the people, for the people, by the people )
RészletesebbenAlapjogvédelem az EU-ban
Tervezett tematika szeptember 4. Integrációtörténeti áttekintés szeptember 11. Az EU jogalanyisága,, integrációs célkitűzések, alapértékei szeptember 18. Az EU hatáskörei és a tagság szeptember 25. Az
Részletesebben2. előadás Alkotmányos alapok I.
2. előadás Alkotmányos alapok I. Jog fogalma: a jog olyan norma, magatartásszabály, amely az emberi cselekvések irányításának, illetve a magatartásokat befolyásoló körülmények szabályozásának eszköze.
RészletesebbenAz alapjogok védelme és korlátozása
Az alapjogok védelme és korlátozása Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Az alapjogvédelmi intézményrendszer Nemzetközi egyezmények fórumok Hazai általános szervek speciális szervek Az alapjogvédelmi intézményrendszer
RészletesebbenAZ ALAPJOGOK ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI
ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Alkotmányjog 3. - Alapjogok AZ ALAPJOGOK ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 2017. szeptember 11. és 18. 1. Az alapjogok fogalmi összetevői 1.1. Jogon túli megalapozás az ember legalapvetőbb
RészletesebbenEmberi jogok védelme a nemzetközi jog területén
Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts
RészletesebbenVIZSGAKÖVETELMÉNYEK Alkotmányjog 3. Jogász szak, levelező tagozat 2016/2017. tanév I. VIZSGAREND ÉS VIZSGAANYAG
VIZSGAKÖVETELMÉNYEK Alkotmányjog 3. Jogász szak, levelező tagozat 2016/2017. tanév I. VIZSGAREND ÉS VIZSGAANYAG A vizsga szóbeli. rendelkezésére. A vizsgán a vizsgázó egy tételt húz, melynek kidolgozására
RészletesebbenA Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék
A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
RészletesebbenAlkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.
Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/
RészletesebbenAZ ALAPJOGOK VÉDELME szeptember 25. és október 2. Vissy Beatrix
AZ ALAPJOGOK VÉDELME 2017. szeptember 25. és október 2. Vissy Beatrix Az alapjogok fogalma Ø morális gyökerű Ø az ember jogi pozícióját meghatározó Ø hatékony jogi garanciák révén ténylegesen kikényszeríthető
RészletesebbenAlapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság
Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket
RészletesebbenNemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.
Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:
RészletesebbenAZ ALAPJOGOK BÍRÓI VÉDELME
AZ ALAPJOGOK BÍRÓI VÉDELME 2016. szeptember 26. Vissy Beatrix Kiindulópont: az alapjogok fogalma Ø morális gyökerű Ø az ember jogi pozícióját meghatározó Ø hatékony jogi garanciák révén ténylegesen kikényszeríthető
RészletesebbenAZ ALAPJOGOK BÍRÓI VÉDELME
AZ ALAPJOGOK BÍRÓI VÉDELME 2016. szeptember 26. Vissy Beatrix Kiindulópont: az alapjogok fogalma Ø morális gyökerű Ø az ember jogi pozícióját meghatározó Ø hatékony jogi garanciák révén ténylegesen kikényszeríthető
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Kocsis Miklós Petrétei József Tilk Péter: Alkotmánytani alapok. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2015 Petrétei József: Magyarország
RészletesebbenAz uniós jogrend, az uniós jog forrásai
Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság
RészletesebbenEU közjogi alapjai május 7.
EU közjogi alapjai 2018. május 7. TEMATIKA febr. 12. Integrációtörténeti áttekintés febr. 19. Az EU jogalanyisága, alapértékei, integrációs célkitűzések, tagság, Az EU hatáskörei febr. 26. Az intézmények
RészletesebbenKözoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos
Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos Az Országgyűlés 2014 decemberében módosította a köznevelési törvényt. A módosítás alapján a kormány rendeletben szabályozhatja az oktatás területén az egyenlő
RészletesebbenELŐADÁSVÁZLAT Információs jogok november december 5.
ELŐADÁSVÁZLAT Információs jogok 2016. november 28. 2016. december 5. I. INFORMÁCIÓS ÖNRENDELKEZÉSI JOG Az adatvédelem funkciói, igazolása a magánszféra háborítatlanságának biztosítéka a kiismerhetőségből
RészletesebbenVálasztójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
Választójogosultság Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 20. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
RészletesebbenAlkotmányjog 1 előadás november 6.
Alkotmányjog 1 előadás 2017. november 6. Népszuverenitás elve a közhatalom-gyakorlás legitimációja Minden közhatalom-gyakorlás forrása: a NÉP alanyi kör meghatározás? NÉP? Megközelítések Alaptörvény B)
RészletesebbenA közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás
A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás Dr. Stumpf István alkotmánybíró, egyetemi tanár HBLF Pénzügyi Csúcstalálkozó Kitörés Breakout Brexit 2016. szept. 22., Budapest, Sofitel Budapest
RészletesebbenA.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei
A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma
RészletesebbenAz Alaptörvény felépítése. ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések
Az Alaptörvény felépítése Előszó (Preambulum) 1. oldal ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések I. szakasz Alapvető rendelkezések
RészletesebbenTörténeti áttekintés
Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében
RészletesebbenAZ ALAPJOGOK BÍRÓI VÉDELME
AZ ALAPJOGOK BÍRÓI VÉDELME 2015. szeptember 21. Vissy Beatrix Kiindulópont: az alapjogok fogalma Ø morális gyökerű Ø az ember jogi pozícióját meghatározó Ø hatékony jogi garanciák révén ténylegesen kikényszeríthető
RészletesebbenALKOTMÁNYJOG II. Tárgy neve: Alkotmányjog II. Szak: jogász Neptun kódja: Számonkérés módja: kollokvium
ALKOTMÁNYJOG II. Tárgy neve: Alkotmányjog II. Szak: jogász Neptun kódja: 10101 Helye a mintatantervben: IV. szemeszter Meghirdetés: tavaszi félév Tárgy besorolása: kötelező Tárgy jellege: előadás Kreditértéke:
Részletesebben1. JOGFORRÁSOK. Típusai. Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben)
1. JOGFORRÁSOK Típusai Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben) Közjogi szervezetszabályozó eszköz (normatív határozat és utasítás) Speciális jogforrás (AB határozat,
RészletesebbenEURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR
A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az
RészletesebbenAz élethez és az emberi méltósághoz való jog
Az élethez és az emberi méltósághoz való jog Áttekintés A védett értékek: élet és méltóság Alkotmányjogi szabályozás A jog jellege, jelentősége, funkciója Tartalom, anyajogi jelleg Korlátohatatlanság Különös
RészletesebbenDrinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján
Pázmány Law Working Papers 2015/14 Drinóczi Tímea A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pázmány Péter Catholic University Budapest http://www.plwp.jak.ppke.hu/
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 11.3.2014 COM(2014) 158 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A jogállamiság erősítésére irányuló új
RészletesebbenÚj távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez
Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november
RészletesebbenA bűncselekmény tudati oldala I.
Tantárgy kódja Meghirdetés féléve V. Kredit Heti kontakt óraszám (előadás+gyakorlat) Félévi követelmény Gazdálkodástudományi Intézet BSP1109 2+0 Tenatika Közjog I. kollokvium A tantárgyi program félévi
RészletesebbenPolitikai részvételi jogok
Politikai részvételi jogok Csoportjaik, a választások és a választójog alapelvei, közhivatal viseléséhez való jog, petíciós jog Alkotmányjog 3. előadás 2014. április 10. Széchenyi István Egyetem Dr. Erdős
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás
ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás 1. A nemzetközi jog forrásai és alanyai 2. Az állami, mint a nemzetközi
RészletesebbenI. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban. Az EU jogrendje 3. I/1. Szerzıdéskötési jogosultság
I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban Az EU jogrendje 3. Nemzetközi szerzıdések Jogelvek A Közösségek (egyenként) rendelkeznek nemzetközi szerzıdéskötési képességgel. Csak az alapító Szerzıdésben
RészletesebbenAz uniós jog forrásai
Lehetséges kategorizálások Lisszabon előtt Az uniós jog forrásai Előadás vázlat Sonnevend Pál Tagállamok aktusai Közösségek aktusai Általános jogelvek Közösségek nemzetközi szerződései Elsődleges források
RészletesebbenHagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén
Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Prof. Dr. Fodor László DE ÁJK, Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi tanszék Budapest, 2011. február 15. A hatályos normaszöveg
RészletesebbenA közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.
A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,
RészletesebbenÚj Szöveges dokumentum Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján
Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján Gyermeki jogok: A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító
RészletesebbenA dologi jog fogalma A tulajdonviszony. Dr. Kenderes Andrea május 17.
A dologi jog fogalma A tulajdonviszony Dr. Kenderes Andrea 2014. május 17. A dologi jog fogalma Történeti visszatekintés (Róma, Középkor, Polgárosodás) Dologi jog fogalma Dologi jog jelentőssége ( alkotmányos
RészletesebbenKAJTÁR EDIT. Joggyakorlat. Infokommunikáció és jog (5) bekezdés A (3) bekezdés a) és e) pontban meghatározott körülményre a munkavállaló - -
33 34 35 KAJTÁR EDIT 1 - - - - - - a. (3) bekezdés - (5) bekezdés A (3) bekezdés a) és e) pontban meghatározott körülményre a munkavállaló. - - káltatónak. A munkajog számos normája reagál az ún. érzékeny
RészletesebbenA/1. Alkotmányfogalmak és az alkotmányosság alapelvei: népszuverenitás, hatalommegosztás, jogállam, demokrácia
A. A/1. Alkotmányfogalmak és az alkotmányosság alapelvei: népszuverenitás, hatalommegosztás, jogállam, demokrácia 2/1993. ABh (népszuverenitás gyakorlása) A/2. Alkotmányozási eljárások: alkotmányos átalakulás
RészletesebbenKözszolgálati Nemzetközi Képzési Központ
Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A kisebbségi jogok védelmének magyar vonatkozásai Dr. Pákozdi Csaba (PhD, egyetemi docens) főosztályvezető Külügyminisztérium,
RészletesebbenA javítóintézetben alkalmazott rendészek kiegészítő képzése. tansegédlet 2015.
Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja 1108 Budapest, Újhegyi út 9-11. Tel.: 261-7011 Fax: 431-0180 A javítóintézetben alkalmazott rendészek kiegészítő képzése tansegédlet 2015. Tartalom 1.
RészletesebbenA nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1
A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA )
1 AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) Tételek: 1. Az Európai Közösségek és az Unió jogának alapvonalai. A magyar csatlakozás 2. Az Európai Unió szervezete: Bizottság, Európai Parlament,
RészletesebbenKiss Barnabás: Az alapjogok alkotmányi szabályozásának általános kérdései
Pázmány Law Working Papers 2011/13 Kiss Barnabás: Az alapjogok alkotmányi szabályozásának általános kérdései Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Pázmány Péter Catholic University Budapest http://www.plwp.jak.ppke.hu/
RészletesebbenÁllampolgári ismeretek. JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY
Állampolgári ismeretek JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY ELŐZMÉNYEK Magyar Népköztársaság (1949-1989) 1949 1989 2012-1936. évi szovjet alkotmány mintájára készült - államforma: népköztársaság - elnevezés:
RészletesebbenKÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás
Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás
RészletesebbenJeney Petra. Évfolyamdolgozat témák
Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat
RészletesebbenAlkotmányjog záróvizsga DE ÁJK jogász szak. Jogforrásjegyzék
Alkotmányjog záróvizsga DE ÁJK jogász szak Jogforrásjegyzék 2019 Az Alaptörvény vonatkozó rendelkezéseinek ismerete minden tételhez szükséges. A. tételek A/1. Alkotmányfogalmak és az alkotmányosság alapelvei:
RészletesebbenMik azok az alapvető jogok?
Mik azok az alapvető jogok? Az egyének védelmi eszköze az állami intézkedésekkel és mások alapvető jogaival szemben Lásd Alaptörvényben Az alapvető jog - más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos
RészletesebbenAlkotmányjog 1 előadás október 9.
Alkotmányjog 1 előadás 2017. október 9. Ameddig az előző előadás eljutott a normatív jogi aktus megkülönböztetése az egyedi jogi aktustól a jogforrások (normatív jogi aktusok) rendszerezése, alapvető típusai
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Petrétei József: Az alkotmányos demokrácia alapintézményei. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2009 VAGY Kocsis Miklós Petrétei József
RészletesebbenÁrnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről
Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről Jogforrások egymáshoz való viszonya A Törvények Alkotmány Nemzetközi egyezmények Közoktatási törvény dr. Jásper András előadása Rendeletek
RészletesebbenAlkotmányjog. előadó: dr. Szalai András
Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői
RészletesebbenI. A VIZSGA RENDSZERE ÉS A VIZSGÁZTATÁS RENDJE
VIZSGAKÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOG 3. (ALAPJOGOK) Jogász szak, nappali tagozat 2016/2017. tanév I. félév I. A VIZSGA RENDSZERE ÉS A VIZSGÁZTATÁS RENDJE A vizsga írásbeli. Szóbeli vizsga csak utó- és javítóvizsgáztatás
RészletesebbenA személyes adatok védelmére vonatkozóan alkalmazandó előírások
Tájékoztató közlemény a személyes adatok védelmére vonatkozóan alkalmazandó előírásokról, továbbá az adatkezelőket, illetve adatfeldolgozókat terhelő bejelentési kötelezettségek teljesítéséről A személyes
RészletesebbenPolgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.)
Polgári jog Személyek joga 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D. 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) I. Könyv Bevezető rendelkezések II. Könyv Az ember mint jogalany III. IV.
RészletesebbenJegyzet. Az OKJ képzésben részt vevő tanulók részére. Emberi jogok
Jegyzet Az OKJ képzésben részt vevő tanulók részére Emberi jogok Az emberi jogok tantárgy óraszáma 4 tanóra, ezért csak néhány emberi jogi dokumentummal tudunk tanulmányink során megismerkedni. A tanórákon
RészletesebbenKözigazgatási hatósági eljárásjog 1. Az előadás vázlata. A hatósági eljárás fogalma
Közigazgatási hatósági eljárásjog 1. Az előadás vázlata I. A hatósági eljárás fogalma II. A hatósági tevékenység a közigazgatási tevékenységfajták között. III. fogalma, forrásai IV. A kodifikáció hazai
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.6.15. COM(2015) 291 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló Egyezménye (CETS No. 196) Kiegészítő
RészletesebbenA dologi jog fogalma A tulajdonviszony
A dologi jog fogalma A tulajdonviszony Dr. Kenderes Andrea A dologi jog fogalma Történeti visszatekintés (Róma, Középkor, Polgárosodás) Dologi jog fogalma Dologi jog jelentőssége ( alkotmányos berendezkedés,
RészletesebbenJogi alapismeretek szept. 21.
Jogi alapismeretek 2017. szept. 21. II. Állam- és kormányformák az állam fogalmának a meghatározása két fő szempontból fontos legitimációs és normatív szerep elhatárolás, megértés definíció! A definíciónak
RészletesebbenCsaládjogi perek és a gyermeki jogok
Családjogi perek és a gyermeki jogok Budapest, 2007. február 7. Rezidensképzés-HEFOP-3.3.1 Dr. Barinkai Zsuzsanna Fő megállapítások o Család konfliktusok megoldására a jog eszközei korlátozottan alkalmasak
RészletesebbenTartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83
Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.
RészletesebbenJogi alapismeretek és adatvédelem az informatikában. Mikes Lili Pongó Tamás Sulyok Márton Szakály Zsuzsa
Jogi alapismeretek és adatvédelem az informatikában Mikes Lili Pongó Tamás Sulyok Márton Szakály Zsuzsa 1. A normatív rendszerek Jog vallás - erkölcs Társadalomtudományok Jogtudomány Az alkotmányjog tudománya
RészletesebbenA SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL
A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL 2012. január 1. előtt Magyarország Alkotmánya [1], azóta pedig Magyarország Alaptörvénye [2] az állam elsőrendű kötelezettségeként
RészletesebbenII. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76)
1 II. TÉMA A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) A közigazgatás közérdekű tevékenységét különböző alapelvek jellemzik. Ezek nem jogági alapelvek vagy csak bizonyos fokig azok. Így
RészletesebbenA diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség Európában. Komanovics Adrienne PTE ÁJK 2013
A diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség Európában Komanovics Adrienne PTE ÁJK 2013 Áttekintés I. A diszkrimináció fogalma II. A diszkrimináció tilalmának tárgyi hatálya az EEJE ben
RészletesebbenPécs, november Dr. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK KÖZIGAZGATÁSI JOGBÓL 2018 tavasz I. Tananyag Fábián Adrián: Közigazgatás-elmélet. (I, II, V, XIII, XIV, XIX, XX. fejezetek) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2011 Fábián Adrián:
RészletesebbenLakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1
Lakosság Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Áttekintés Az állampolgárság és a honosság A nemzetközi kisebbségi jog Az emberi jogok nemzetközi rendszere A külföldiek jogállása A menekültek
RészletesebbenNemzetpolitikai továbbképzés november 28.
Nemzetpolitikai továbbképzés 2016. november 28. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:
RészletesebbenPécs, szeptember Dr. habil. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK KÖZIGAZGATÁSI JOGBÓL 2016 ősz I. Tananyag Fábián Adrián: Közigazgatás-elmélet. (I, II, V, XIII, XIV, XIX, XX. fejezetek) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2011 Fábián Adrián (Szerk.):
RészletesebbenTartalomj egyzék. Előszó 13
Tartalomj egyzék Előszó 13 I. KÖNYV: A KÖZIGAZGATÁSI JOG ÉS A KÖZIGAZGATÁS ALKOTMÁNYOS MEGHATÁROZOTTSÁGA (VARGA ZS. ANDRÁS) 15 1. Hatalom és hatalomgyakorlás 17 2. Jogállam-joguralom, az elv hatása az
RészletesebbenAlkotmányjogi záróvizsga DE ÁJK jogász szak. Jogforrásjegyzék 2018.
Alkotmányjogi záróvizsga DE ÁJK jogász szak Jogforrásjegyzék 2018. A. A/1. Alkotmányfogalmak és az alkotmányosság alapelvei: népszuverenitás, hatalommegosztás, jogállam, demokrácia 2/1993. ABh (népszuverenitás
RészletesebbenKözszolgálati Nemzetközi Képzési Központ
Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Az Európai Corpus Juris és intézményrendszere, változások és a jövő Európa Tanács és az emberi jogok védelme Dr. Lattmann Tamás, PhD Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Részletesebben1. oldal, összesen: 5 oldal
1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: 1039/B/2006 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Paczolay Péter Dr. alkotmánybíró: Támadott jogi aktus: Határozat száma: 4/2007. (II. 13.) AB határozat ABH oldalszáma:
RészletesebbenPROBLÉMÁK A JOGORVOSLATHOZ VALÓ JOG KÖRÉBŐL
BALÁZS ÁGOTA Alkotmányjogi Tanszék Témavezető: dr. Dezső Márta professor emerita PROBLÉMÁK A JOGORVOSLATHOZ VALÓ JOG KÖRÉBŐL A jogorvoslathoz való jog, mint alapjog igen erős nemzetközi jogi gyökerekkel
RészletesebbenEgyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK
Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK Az előítélet Előítéletesség ma, Magyarországon Krémer Ferenc: az előítéletről szóló minden elmélet csak adott korban és társadalomban igaz multikulturalizmus?
RészletesebbenAz ombudsman költségvetése és az állami alapjogvédelem szintje
Az ombudsman költségvetése és az állami alapjogvédelem szintje Társaság a Szabadságjogokért 2015. június A Civilek a költségvetésről projektet támogatja a Nyílt Társadalom Intézet. Az alapvető jogokról
RészletesebbenTÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT
TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,
Részletesebben1. oldal, összesen: 5 oldal
1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: IV/00788/2014 Első irat érkezett: 2014.04.14 Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.I.37.441/2014/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (politikai reklámfilm közlésének
RészletesebbenAz Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Bevezető Tekintettel arra, hogy az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság,
RészletesebbenJOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA
JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA Készült a Területi együttműködéseket segítő esélyegyenlőségi programok a Keszthelyi járásban (ÁROP-1.A.3-2014-2014-0080) elnevezésű projekt keretében. A projekt által
RészletesebbenEsélyegyenlőségi szabályzat
MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM 23. sz. melléklet Esélyegyenlőségi szabályzat OM azonosító: 031202 HA2301 2018.03.12 MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM Fenntartó:
RészletesebbenDr. Till Szabolcs ezredes HM KÁT titkárságvezető
Dr. Till Szabolcs ezredes HM KÁT titkárságvezető Részletező technika Államszervezeti elemek Rendeltetés Feladatrendszer Irányítás M / különleges jogrend Sarkalatos törvényi szabadság Kötelezettségi rész
RészletesebbenAlapvető emberi jogok - Ellátott jogi tematika I. - Budapest, 2014. november 27.
Alapvető emberi jogok - Ellátott jogi tematika I - Budapest, 2014 november 27 Mik azok az alapvető jogok? Az egyének védelmi eszköze az állami intézkedésekkel és mások alapvető jogaival szemben Lásd Alaptörvényben
Részletesebben1. cikk Az emberi méltóság Az emberi méltóság sérthetetlen. Tiszteletben kell tartani, és védelmezni kell.
AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA Preambulum Európa népei, az egymás közötti egyre szorosabb egység létrehozása során úgy döntöttek, hogy osztoznak a közös értékeken alapuló békés jövôben. Szellemi és
RészletesebbenTisztelt Alkotmánybíróság!
Tisztelt Alkotmánybíróság! A köztársasági elnök 2016. március 9-én kelt indítványa szerint március 1-jén elfogadott, a posta szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosításáról szóló törvényt
RészletesebbenMAGYAR ALKOTMÁNYJOG II. (EMBERI JOGOK) c. tantárgyból 2012/13-as tanév őszi szemeszter
NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR ALKALMAZOTT RENDÉSZETTUDOMÁNYI TANSZÉK TÁJÉKOZTATÓ TEMATIKA MAGYAR ALKOTMÁNYJOG II. (EMBERI JOGOK) c. tantárgyból 2012/13-as tanév őszi szemeszter A
RészletesebbenVIII. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 91. (1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve.
VIII. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 91. (1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve. A tervezet a többi alkotmányos szervhez hasonlóan az Alkotmánybíróságot is tételmondattal helyezi el az
RészletesebbenAz Európai Unió elsődleges joga
NKE Az Európai Unió elsődleges joga Az alapító szerződések, illetve azok módosításai (a hozzájuk fűzött Jegyzőkönyvek, Nyilatkozatok) Csatlakozási Szerződések Költségvetési Szerződéseket (Budgetary Treaties).
RészletesebbenTársadalmi szolidaritás
Társadalmi szolidaritás Tanároknak szóló útmutatókkal Hátrányos élethelyzetek Kölcsönös segítség Önkéntesség Etika, 11. évfolyam Egyetértesz az alábbi kijelentésekkel? Minden ember egyedi, másoktól különböző.
Részletesebben2016/2017. tanév II. (tavaszi) félév. Neptun kódja: 10103M
TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER 2016/2017. tanév II. (tavaszi) félév ALKOTMÁNYJOG 3. Neptun kódja: 10103M Előfeltétele: 10102M és 10101, Helye a mintatantervben: 8. szemeszter Meghirdetés: tavaszi szemeszter
Részletesebbendr. Zavodnyik József június 14.
dr. Zavodnyik József 2016. június 14. 2014/104/EU irányelv a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló, nemzeti jog szerinti kártérítési keresetekre irányadó egyes
Részletesebben