Előadásvázlat EMBERI JOGOK ALAPJOGOK. AZ ALAPJOGOK RENDSZERE szeptember 8.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Előadásvázlat EMBERI JOGOK ALAPJOGOK. AZ ALAPJOGOK RENDSZERE 2014. szeptember 8."

Átírás

1 Előadásvázlat EMBERI JOGOK ALAPJOGOK. AZ ALAPJOGOK RENDSZERE szeptember 8. A) Emberi jogok, alapjogok: eszmetörténet és dogmatikai alapok I. Alapfogalmak Emberi jogok: az emberi minőséghez tapadó, jogi elismeréstől függetlenül létező erkölcsi jogok Alapjogok: az emberi jogok jogi kifejeződései = morális gyökerű, az embert emberi mivoltánál fogva, a polgárt pedig mint a politikai közösség tagját megillető jogosultságok, amelyek alkotmánybeli elismerésüknél fogva a jogrendszer részei, ennél fogva jogi úton kikényszeríthetőek jogosultság belőle kötelezettség származik (tiszteletben tartás és védelem) kikényszerítése hatékony jogvédelmi eszközöket követel A morális igazolás következménye, hogy az állam csupán elismeri, nem maga teremti (az államtól függetlenül léteznek)» vö. Alaptörvény I. cikk elismeri hogy léteznek biztosításuk feltételhez nem köthető (kötelezettségek, érdem, társadalmi hasznosság stb.), érvényesülésük határait alkotmányos korlátaik húzzák meg II. Az alapjogok funkciója egyének és közösségeik szabadságának megóvása a közhatalommal szemben az egyén jogi pozícióját meghatározó, a közhatalom korlátait kijelölő jogosultságok behatárolják a közhatalom-gyakorlók választási alternatíváit az egyéneket érintő szabályozás, illetve az egyedi intézkedések foganatosítása során III. Az alapjogok fejlődése, tételes joggá válása Eszmetörténeti háttér áttekintése (hatások): a természetjogi és a szerződéselméletek, a haszonelvű felfogás és kritikái, az erkölcsi megközelítés Korszakok 1. Privilégiumok korszaka (az uralkodótól kikényszerített jogosultságok, rendi keretekben, nem általános érvénnyel) 2. Deklarációk kora (felvilágosodás hatása, mindenkit megillető, veleszületett emberi jogok) 3. Konstitucionalizálódás kora (alkotmányba foglalás, alapjogok megjelenése, később ECOSOC jogok, jogpozitivizmus hatása, emberi és állampolgári jogok megkülönböztetése, kitérő: szociális alkotmányozás és szocialista alapjog -felfogás) 4. Internacionalizálódás és európaizálódás (univerzalizmus és regionalizmus, szubszidiárius védelmi mechanizmus, többdimenziós normarendszer) Anglia Jogi dokumentumok 1215 Magna Charta Libertatum 1628 Petition of Rights 1679 Habeas Corpus Act 1689 Bill of Rights

2 - kialakulásukban a bírói gyakorlatnak van meghatározó szerepe (bírói döntések eredményei, ezek általánosításai) USA 1765 és 1774 Declaration of Rights angolok ősi jogai 1776 virginiai Bill of Rights 1776 Függetlenségi Nyilatkozat bevezetője fordulópont: emberek veleszületett jogai, amik ezért az amerikaiakat is megilletik 1791 első tíz alkotmánykiegészítés: Bill of Rights Franciaország 1789 Az ember és polgár jogainak nyilatkozata bevezetője egyetemesség igényével lép fel: minden embert természetes módon megillető jogok 1791 alkotmány Második világháború után: nemzetközivé válás egyezményhullám (emberi jogok eszméjét és tételes jogát megsemmisítő náci ideológiára adott válaszként) Univerzális (ENSZ) december 10. ENSZ - Emberi jogok egyetemes nyilatkozata (december 10. az emberi jogok napja) Általános egyezmények: 1966 ENSZ Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya 1966 ENSZ Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya Speciális egyezmények (pl.) - Nemzetközi egyezmény a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről (1965) - Nemzetközi egyezmény az apartheid bűncselekményének visszaszorításáról és büntetéséről (1973) - A nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló Egyezmény (1979) - A kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetés vagy bánásmód megelőzéséről szóló Egyezmény (1984) - A gyermekek jogairól szóló egyezmény (1989) Regionális - Európa Tanács 1950 ET Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE és kiegészítő jegyzőkönyvei) 1961 ET- Európai Szociális Charta 1987 A kínzás elleni európai egyezmény Európai Unió Európai Bíróság (EuB) gyakorlata (a tagállami AB-k hatására) Alapító szerződések: az alapjogok védelme általános elv, majd uniós alapérték Saját alapjogi katalógus: EU Alapvető Jogok Chartája (2000, jogilag kötelező 2009-től) Az uniós alapjogvédelem pillérei: o EUSZ 6. cikk és Alapjogi Charta (kötelezettjei az uniós szervek, valamint a tagállamok az uniós jog alkalmazása körében) o sui generis (alapító szerződésekben foglalt) alapjogok irányelvek konkretizálják (pl. adatvédelem és diszkrimináció területén) o EU csatlakozása az EJEE-hez: európai jogvédelmi rendszer integrálása

3 IV. Az alapjogi jogviszony szerkezete és az alapjogkorlátozás (dogmatika) A fogalom-meghatározásból és a funkciókból következően indokolt az alapjogokat az alapjogi jogviszony szempontjából elemezni: alanyok, tárgy, tartalom. Alanyi oldal: egyén (alapjogi jogképesség és cselekvőképesség, ld. alább) + állam alapjogi kötöttsége [tradicionálisan vertikális jogviszony] de magánjogba kisugárzó hatás (harmadhatás, Drittwirkung közvetlen/közvetett USA: state action doctrine) Tárgy: az alapjog védelmi körébe (normaterületéhez) tartozó érték (pl. élet, méltóság), magatartás (pl. véleménynyilvánítás, információszerzés); státus (állampolgárság, nemzetiség); életviszony (házasság, család) Tartalom: az egyén irányából adott alapjog részjogosítványai (konkretizálás), az állam oldaláról a kapcsolódó kötelességek (tiszteletben tartás, tartózkodás, védelem, érvényesülés feltételeinek biztosítása) Korlátozás szabályai: Mindent szabad, ami másnak nem árt. // Szabadságom határa a másik ember szabadsága. Az alapjogok funkciója a közhatalom korlátozása korlátait a közhatalom nem alakíthatja belátása szerint, csak alkotmányosan igazolható legitim célokra tekintettel az alapjogkorlátozás alkotmányi felhatalmazáson alapul, okait az alkotmányra kell visszavezetni általános korlát: másik alapjog, kivételesen más alkotmányos érték speciális korlát: az állammal sajátos jogviszonyban állók (pl. fegyveres szervek hivatásos állomány, büntetésvégrehajtás alatt állók) és speciális időszak (pl. háborús helyzet, szükségállapot) Abszolút jogokként csak kivételesen jutnak érvényre: pl. élethez és emberi méltósághoz való jog, büntetőjogi garanciák (pl. ártatlanság vélelme) a korlátozás objektív korlátja az alapjog lényeges tartalma, relatív korlátja a szükségesség és arányosság mérlegelése Praktikus konkordancia: a korlátozó aktusban mérlegelt alapjogok (vagy alapjog és más alkotmányos érték) lehető leghatékonyabb érvényesülését kell szem előtt tartani, azaz az egyik nem szorítható háttérbe a másik javára (egyensúlyteremtés) Alapjogi konfliktusok feloldásának, az alapjogkorlátozás alkotmányossága megítélésének szabálya és módszere: alapjogi teszt, amelyet a bírói gyakorlat (EJEB, EuB, AB) esetről esetre konkretizál Alapjogi tesztek Általános: szükségességi-arányossági teszt, amely kétlépcsős: 1) jogkorlátozás céljának vizsgálata (szükségesség)» legitim cél lehet: mások alapvető jogai, kivételesen egyéb az alkotmányos érték 2) jogkorlátozás mibenlétének, mértékének vizsgálata (arányosság)» három alkérdésből áll: (1) alkalmasság (cél és eszköz közötti logikai összefüggés vizsgálata ésszerű?), (2) szükségesség (a korlátozás alternatíváinak keresése elengedhetetlen?) (3) szűk értelemben vett arányosság (cél és az okozott jogsérelem arányban áll-e egymással arányos?) Speciális tesztek: alapjog jellegétől függően, ld. magyar gyakorlat V. Az alapjogok rendszere

4 Alapjogi katalógus dinamikus történeti fejlődés (még ma sem lezárt) klasszikus szabadságjogok listája újabb jogosultságokkal bővül (ezek sajátos természete szükségszerűen tágítja az alapjog-fogalom fent meghatározott, klasszikus jelentéstartalmát) nemzetközi sztenderdek által determinált korlátozott állami szuverenitás Az alapjogok generációi Első generációs jogok (XVII-XVIII sz.) = az ún. klasszikus szabadságjogok, amelyek zsarnoksággal, az önkényes hatalomgyakorlással szemben fogalmazódtak meg (vö. jogi dokumentumok fentebb) funkciójukhoz igazodó szerkezet: az államtól elsősorban tartózkodást, be nem avatkozást várnak el ALANYI ALAPJOGOK: gyakorlásuk, érvényesülésük a normatív korlátokon belül kizárólag a jogalany elhatározásán múlik. Ebből következik többek között, hogy: o nem tehetők függővé az alapjogi kötelezett mérlegelésétől, mérlegelésen alapuló engedélyétől gyakorlásuk egyoldalú döntésen alapul o korlátaik csak külső korlátok lehetnek: nincsenek immanens, magából az alapjog tartalmából levezethető korlátaik (vö. pl. rendeltetésszerű joggyakorlás a polgári jogban), hisz a joggyakorlás célját és tartalmát az egyén határozza meg, mindent szabad alapvetően, ami nem ütközik külső korlátba (mások szabadságába) o megsértésük esetén igény állapotába kerülnek bírói úton kikényszeríthetőek Pl. személyes szabadsághoz való jog, gyülekezési jog, egyesülési jog Második generációs jogok (XIX. sz. vége XX. sz. eleje) = gazdasági, szociális és kulturális (ECOSOC) jogok a kapitalista berendezkedésre adott reflexió, a polgárairól gondoskodó állam követelése funkciójukhoz igazodó szerkezet: állami szerepvállalást, pozitív, tevőleges magatartást várnak el NEM alanyi alapjogok (de van kivétel, pl. foglalkozás szabad megválasztásához való jog) o tényleges tartalmuk a mindenkori kormányzat politikájától, gazdasági lehetőségeitől függ terjedelmük is mérlegelésen alapul o nem kikényszeríthetőek, legfeljebb az azokat realizáló törvényi jogosultságok érvényesülhetnek alanyi jogként, de az egyes törvényi jogosultságok már nem minősülnek alapjogoknak Pl. jog a munkához, sztrájkhoz, szociális biztonsághoz, egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz Harmadik generációs jogok (XX. sz. második felétől) = globális jogok, csoportjogok: globális kihívásokra, technikai és technológiai fejlődésre, kiszolgáltatott helyzetben lévő jogalany-csoportok sajátos igényeire reflektálnak NEM alanyi jogok, AB: önmagában vett intézményvédelem (de van kivétel: személyes adatok védelméhez való jog) Globális jogok: békéhez való jog, egészséges környezethez való jog Csoportjogok: betegjogok, gyermekek jogai, fogyatékkal élők jogai

5 Egyéb rendszerezési szempontok: individuális/kollektív, emberi/állampolgári (alanyok szerint); alanyi/nem alanyi alapjogok (érvényesítés szerint); abszolút/nem abszolút (korlátozhatóság); egyénileg/másokkal együttesen (gyakorlás módja); státusztan (az egyén és az állam jogviszonya szempontjából) B) A magyar alapjogi rendszer VI. A magyar alapjogi rendszer kialakulása 1989-ig az 1949-es alkotmány szocialista alapjog-felfogása érvényesült az emberi jogok messzemenő relativizálása A Magyar Népköztársaságban az állampolgári jogokat a szocialista társadalom érdekeivel összhangban kell gyakorolni; a jogok gyakorlása elválaszthatatlan az állampolgári kötelességek teljesítésétől. ECOSOC jogok jelentősége állampolgári kötelezettségek nagy száma garanciák hiánya, nincs érvényesülés Fordulópont: rendszerváltás 1989-es köztársasági alkotmány, majd erre épülő AB gyakorlat (alapjogi aktivizmus: alapjogok tartalmának gazdagítása részjogosítványok konkretizálása; katalógus bővítése új jogok nevesítése; összefüggések feltárása anyajog kategória bevezetése; korlátozási tesztek kifejlesztése; alapjogi dogmatika kiépítése) VII. Az alapjogok forrásai Magyarországon Alaptörvény Szabadság és felelősség fejezete (az Alapvetésben néhány alapjogilag releváns cikk házasság, család, állampolgárság, gazdasági rend: vállalkozás szabadsága, fogyasztók védelme) nemzetközi egyezmények (ld. Alaptörvény Q) cikk (2)-(3) bek.) uniós jogforrások törvények vö. Alaptörvény I. cikk (3) bek. rendeletek tv. vagy rendelet? vö. 64/1991. (III. 17.) AB hat. 29/1994. (V. 20.) AB hat. AB határozatok VIII. Az alapjogokra vonatkozó általános rendelkezés: Alaptv. I. cikk - Alapjogi jogviszony keretei Az I. cikk útmutatást ad az alapjogi jogalanyiságról, az állam alapjogi kötöttségéről és kötelességeiről: tiszteletben tartás, objektív és szubjektív védelem, törvényi szabályozás követelményei (sarkalatosság kérdései), korlátozás alapja és határai Alapjogi jogalanyiság VIGYÁZAT: autonóm, a polgári jogi jogalanyiságtól megkülönböztetendő jelentéstartalom! ember o jogképesség kezdete: élve születés; vége: halál o magzat jogalanyisága vö. abortuszhatározatok jogi személyek is azon jogok tekintetében, amelyek természetüknél fogva megillethetik őket o de az emberi minőséghez tapadó méltóság hiányában akár teljesen szabályozás alá vonhatók közhatalom: soha o közhatalmi szervek: ab ovo kizárt, hogy alapjogokra hivatkozzanak

6 o közhatalomgyakorló személyek e minőségükben nem lehetnek alapjogok alanyai Alapjogi kötelezett a közhatalom szervei, közhatalom nevében eljáró személyek nem közhatalmi szervek is, ha állami funkciót, közfeladatot látnak el e feladat erejéig kivételesen magánszemélyek között is megalapozható az alapjogok érvényesülési igénye o egyes alapjogi törvények a tételes jogban is elismerik az adott alapjog érvényesülését magánviszonyokban, vö. Infotv., Ebktv. Alapjogi cselekvőképesség VIGYÁZAT: autonóm alkotmányjogi jelentés, a polgári jogi cselekvőképességtől megkülönböztetendő! belátási képesség függvénye életkor előrehaladtával fokozatosan teljesedik ki gyermekek (kis- és fiatalkorúak) esetében nem teljes o Szivárvány-határozat [21/1996. (V. 17.) AB határozat] ha nincs törvényi szabály [szabályozásra példaként lásd Infotv. 6. (3) bek.], esetről esetre döntendő el, hogy a gyermek mely alapjogot, milyen vonatkozásban gyakorolhat maga (életkortól, döntés tárgyától, egyéb körülményektől egyaránt függ) o teljes cselekvőképesség hiányában: szülő nevelési joga (egyúttal kötelezettség) vö. At. XVI. cikk (1) (2) bek. állam gyermekvédelmi kötelezettsége felnőtt korban főszabály szerint teljes az alapjogi cselekvőképesség, csak határesetekben (értsd: önsorsrontó döntések) kérdőjeleződik meg: vö. pl. művi meddővé tétel IX. Az alapjogok korlátozása a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatában Alapjogi tesztek Általános: szükségességi-arányossági teszt, eredetileg az AB gyakorlatában alakult ki (először a maga teljességében 30/1992 AB), majd alkotmányba került: At. I. cikk (3) bek. Az arányossági mérce vetülete az alapjogi viszonyítás tesztje (alapjog büntetőjogi korlátozása ultima ratio) Speciális tesztek: ésszerűségi tesz (az egyszerű jogok vonatkozásában történt diszkrimináció), közérdekűségi teszt (tulajdonjog-korlátozás) reális veszély tesztje (szabad véleménynyilvánításhoz való jog) összehasonlító teherpróba (vallásszabadság) X. Az alapjogok értelmezését befolyásoló szabályok és az alapjogi katalógus az Alaptörvényben Az alapjogi katalógus nemcsak jogokat, hanem jelentős (jogfakasztó) tilalmakat és alapelveket is tartalmaz. AB megkülönböztette korábban: alanyi alapjog, alkotmányos alapjog (nem alanyi jog, pl. ECOSOC At. egyes esetekben visszalépett az államcél szintjére, pl. szociális biztonság), alkotmányos jog (kifejezetten nem szereplő, de védett jog korábban ilyen a szerződési szabadság, újabb gyakorlatban bírói függetlenségből levezetett jogok, ld. 33/2012 AB) Az alapjogok értelmezését, érvényesülését befolyásolják: - az emberi jogi tárgyú nemzetközi kötelezettségvállalások (összhang követelménye!) - az alaptörvény értelmezési szabályai (ld. R) cikk, 28. cikk N) cikk azzal, hogy költségvetési szempontok nem adhatnak okot alapjogkorlátozásra, az AB alkotmányjogi érvek nem pedig költségvetési megfontolások alapján dönt) - individualizmus és kollektivizmus együttes jelenléte, ld. O) cikk

7 - a Nemzeti hitvallás értékdöntései méltóságcentrikus, de kollektivista, a szabadság az utolsó a célrendszerben KULCSFOGALMAK morális jog emberi jog alapjog * alapjogok generációi (klasszikus alapjogok / szabadságjogok * ECOSOC jogok * csoportjogok és más harmadik generációs jogok) * alanyi és nem alanyi alapjogok * individuális és kollektív jogok * alapjogok forrásai * alapjogi jogviszony *alapjogi jogosult * alapjogi kötelezett * az alapjogok horizontális hatálya * alapjogi jog-ls cselekvőképesség * az állam intézményvédelmi kötelezettsége * az alapjogok korlátozása * abszolút jogok * a szükségességiarányossági teszt, a teszt elemei Chronowski Nóra Vissy Beatrix

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos

Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos Az Országgyűlés 2014 decemberében módosította a köznevelési törvényt. A módosítás alapján a kormány rendeletben szabályozhatja az oktatás területén az egyenlő

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

Az élethez és az emberi méltósághoz való jog

Az élethez és az emberi méltósághoz való jog Az élethez és az emberi méltósághoz való jog Áttekintés A védett értékek: élet és méltóság Alkotmányjogi szabályozás A jog jellege, jelentősége, funkciója Tartalom, anyajogi jelleg Korlátohatatlanság Különös

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA )

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) 1 AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) Tételek: 1. Az Európai Közösségek és az Unió jogának alapvonalai. A magyar csatlakozás 2. Az Európai Unió szervezete: Bizottság, Európai Parlament,

Részletesebben

Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén

Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Prof. Dr. Fodor László DE ÁJK, Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi tanszék Budapest, 2011. február 15. A hatályos normaszöveg

Részletesebben

Drinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján

Drinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján Pázmány Law Working Papers 2015/14 Drinóczi Tímea A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pázmány Péter Catholic University Budapest http://www.plwp.jak.ppke.hu/

Részletesebben

A javítóintézetben alkalmazott rendészek kiegészítő képzése. tansegédlet 2015.

A javítóintézetben alkalmazott rendészek kiegészítő képzése. tansegédlet 2015. Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja 1108 Budapest, Újhegyi út 9-11. Tel.: 261-7011 Fax: 431-0180 A javítóintézetben alkalmazott rendészek kiegészítő képzése tansegédlet 2015. Tartalom 1.

Részletesebben

Mik azok az alapvető jogok?

Mik azok az alapvető jogok? Mik azok az alapvető jogok? Az egyének védelmi eszköze az állami intézkedésekkel és mások alapvető jogaival szemben Lásd Alaptörvényben Az alapvető jog - más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos

Részletesebben

Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről

Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről Jogforrások egymáshoz való viszonya A Törvények Alkotmány Nemzetközi egyezmények Közoktatási törvény dr. Jásper András előadása Rendeletek

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban. Az EU jogrendje 3. I/1. Szerzıdéskötési jogosultság

I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban. Az EU jogrendje 3. I/1. Szerzıdéskötési jogosultság I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban Az EU jogrendje 3. Nemzetközi szerzıdések Jogelvek A Közösségek (egyenként) rendelkeznek nemzetközi szerzıdéskötési képességgel. Csak az alapító Szerzıdésben

Részletesebben

Kiss Barnabás: Az alapjogok alkotmányi szabályozásának általános kérdései

Kiss Barnabás: Az alapjogok alkotmányi szabályozásának általános kérdései Pázmány Law Working Papers 2011/13 Kiss Barnabás: Az alapjogok alkotmányi szabályozásának általános kérdései Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Pázmány Péter Catholic University Budapest http://www.plwp.jak.ppke.hu/

Részletesebben

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony A dologi jog fogalma A tulajdonviszony Dr. Kenderes Andrea A dologi jog fogalma Történeti visszatekintés (Róma, Középkor, Polgárosodás) Dologi jog fogalma Dologi jog jelentőssége ( alkotmányos berendezkedés,

Részletesebben

1. oldal, összesen: 5 oldal

1. oldal, összesen: 5 oldal 1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: 1039/B/2006 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Paczolay Péter Dr. alkotmánybíró: Támadott jogi aktus: Határozat száma: 4/2007. (II. 13.) AB határozat ABH oldalszáma:

Részletesebben

1. oldal, összesen: 5 oldal

1. oldal, összesen: 5 oldal 1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: IV/00788/2014 Első irat érkezett: 2014.04.14 Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.I.37.441/2014/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (politikai reklámfilm közlésének

Részletesebben

Jegyzet. Az OKJ képzésben részt vevő tanulók részére. Emberi jogok

Jegyzet. Az OKJ képzésben részt vevő tanulók részére. Emberi jogok Jegyzet Az OKJ képzésben részt vevő tanulók részére Emberi jogok Az emberi jogok tantárgy óraszáma 4 tanóra, ezért csak néhány emberi jogi dokumentummal tudunk tanulmányink során megismerkedni. A tanórákon

Részletesebben

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83 Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

Dr. Till Szabolcs ezredes HM KÁT titkárságvezető

Dr. Till Szabolcs ezredes HM KÁT titkárságvezető Dr. Till Szabolcs ezredes HM KÁT titkárságvezető Részletező technika Államszervezeti elemek Rendeltetés Feladatrendszer Irányítás M / különleges jogrend Sarkalatos törvényi szabadság Kötelezettségi rész

Részletesebben

PROBLÉMÁK A JOGORVOSLATHOZ VALÓ JOG KÖRÉBŐL

PROBLÉMÁK A JOGORVOSLATHOZ VALÓ JOG KÖRÉBŐL BALÁZS ÁGOTA Alkotmányjogi Tanszék Témavezető: dr. Dezső Márta professor emerita PROBLÉMÁK A JOGORVOSLATHOZ VALÓ JOG KÖRÉBŐL A jogorvoslathoz való jog, mint alapjog igen erős nemzetközi jogi gyökerekkel

Részletesebben

1. cikk Az emberi méltóság Az emberi méltóság sérthetetlen. Tiszteletben kell tartani, és védelmezni kell.

1. cikk Az emberi méltóság Az emberi méltóság sérthetetlen. Tiszteletben kell tartani, és védelmezni kell. AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA Preambulum Európa népei, az egymás közötti egyre szorosabb egység létrehozása során úgy döntöttek, hogy osztoznak a közös értékeken alapuló békés jövôben. Szellemi és

Részletesebben

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1 Lakosság Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Áttekintés Az állampolgárság és a honosság A nemzetközi kisebbségi jog Az emberi jogok nemzetközi rendszere A külföldiek jogállása A menekültek

Részletesebben

Alapvető emberi jogok - Ellátott jogi tematika I. - Budapest, 2014. november 27.

Alapvető emberi jogok - Ellátott jogi tematika I. - Budapest, 2014. november 27. Alapvető emberi jogok - Ellátott jogi tematika I - Budapest, 2014 november 27 Mik azok az alapvető jogok? Az egyének védelmi eszköze az állami intézkedésekkel és mások alapvető jogaival szemben Lásd Alaptörvényben

Részletesebben

A nemzetközi jog és a belső jog viszonya

A nemzetközi jog és a belső jog viszonya A nemzetközi jog és a belső jog viszonya Előadás-vázlat Sonnevend Pál A lehetséges szempontok A nemzetközi jog szempontja: monizmus és dualizmus ellentéte A belső jog szempontja: miként válik a belső jog

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Az Európai Corpus Juris és intézményrendszere, változások és a jövő Európa Tanács és az emberi jogok védelme Dr. Lattmann Tamás, PhD Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Részletesebben

A diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség Európában. Komanovics Adrienne PTE ÁJK 2013

A diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség Európában. Komanovics Adrienne PTE ÁJK 2013 A diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség Európában Komanovics Adrienne PTE ÁJK 2013 Áttekintés I. A diszkrimináció fogalma II. A diszkrimináció tilalmának tárgyi hatálya az EEJE ben

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK Az előítélet Előítéletesség ma, Magyarországon Krémer Ferenc: az előítéletről szóló minden elmélet csak adott korban és társadalomban igaz multikulturalizmus?

Részletesebben

A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL

A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL 2012. január 1. előtt Magyarország Alkotmánya [1], azóta pedig Magyarország Alaptörvénye [2] az állam elsőrendű kötelezettségeként

Részletesebben

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Bevezető Tekintettel arra, hogy az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság,

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

ALAPVETŐ EMBERI JOGOK - ELLÁTOTT JOGI TEMATIKA I. -

ALAPVETŐ EMBERI JOGOK - ELLÁTOTT JOGI TEMATIKA I. - ALAPVETŐ EMBERI JOGOK - ELLÁTOTT JOGI TEMATIKA I. - Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁJUS 14. dr. Kozicz Ágnes Alapvető Jogok Biztosának Hivatala TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

A betegjogvédelem jövője

A betegjogvédelem jövője A betegjogvédelem jövője Mogyorósi Dorottya dr. med, dr. jur Európai Betegjogi Nap, Budapest 2011. április 18. Kérdés Hol járunk már az éden fáitól! Világunk büszke madarának csőrében porladunk. Hullám

Részletesebben

Előadásvázlatok az adatvédelmi jog általános részéből. P a t r o c i n i u m. Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Előadásvázlatok az adatvédelmi jog általános részéből. P a t r o c i n i u m. Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Infokommunikációs Jogi Tanszék W e s s e l é n y i - s o r o z a t Írta: Dr. Hegedűs Bulcsú Előadásvázlatok az adatvédelmi jog általános részéből

Részletesebben

3. Állampolgárság, honosság, külföldiek jogállása, kisebbségvédelem

3. Állampolgárság, honosság, külföldiek jogállása, kisebbségvédelem 3. Állampolgárság, honosság, külföldiek jogállása, kisebbségvédelem 2011. február 24. Nemzetközi jog II. 1. Állampolgárság Állam területén tartózkodó emberek: állampolgárok vagy külföldiek Állampolgárság-emberi

Részletesebben

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat!

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGI ISMERETEK 2. témakör: jogviszony (alanya, tárgya, tartalma) jogképesség cselekvőképesség Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGVISZONY. Emberek Kinek-minek a magatartását

Részletesebben

Védőoltási helyzetkép, átoltottság. Mi a teendő a védőoltás megtagadása esetén?

Védőoltási helyzetkép, átoltottság. Mi a teendő a védőoltás megtagadása esetén? Á N T S Z Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Védőoltási helyzetkép, átoltottság. Mi a teendő a védőoltás megtagadása esetén? Dr. Ócsai Lajos Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi Főosztály

Részletesebben

A BETEG GYERMEK JOGAI Dr. Pálinkás Zsuzsanna gyermekjogi képviselő OBDK DDR

A BETEG GYERMEK JOGAI Dr. Pálinkás Zsuzsanna gyermekjogi képviselő OBDK DDR A BETEG GYERMEK JOGAI Dr Pálinkás Zsuzsanna gyermekjogi képviselő OBDK DDR Gyermekjogi képviselő HÍD képzés Budapest, 2014 május 15-17 TÁMOP-557-08/1-2008-0001 ENSZ Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény 24

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal

Részletesebben

jogok fontosságáról és ismertségérol Magyarországon

jogok fontosságáról és ismertségérol Magyarországon Közvéleménykutatás az emberi jogok fontosságáról és ismertségérol Magyarországon Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 2 Az Emberi Jogok Világnapja és magyarországi környezete 3 A kutatás célja és módszertana

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGES KÖRNYEZETHEZ VALÓ JOG

AZ EGÉSZSÉGES KÖRNYEZETHEZ VALÓ JOG AZ EGÉSZSÉGES KÖRNYEZETHEZ VALÓ JOG 1. Az emberi jogok XX. századi fejlődése A II. világháború és az önkényuralmi rendszerek kegyetlenkedéseinek hatására vált korunk egyik globális jellemzőjévé az emberi

Részletesebben

Téma: Az alapvető emberi, gyermeki és diákjogok és az ezekhez társuló kötelességek

Téma: Az alapvető emberi, gyermeki és diákjogok és az ezekhez társuló kötelességek 3. Témakör: Jogi alapismeretek Téma: Az alapvető emberi, gyermeki és diákjogok és az ezekhez társuló kötelességek Fogalmak: állampolgárság, szabadságjogok, törvény, ENSZ, demokrácia, állam, társadalom,

Részletesebben

1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól

1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól A diasort hatályosította: dr. Márkus Györgyi (2014. augusztus 15.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól

Részletesebben

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog. Alkalmazási kör. 2013. tavasz

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog. Alkalmazási kör. 2013. tavasz Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog 2013. tavasz Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Nemzetközi jog tagolása a fegyveres konfliktusokkal kapcsolatban ius ad bellum (háborúhoz

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Tisztelt Alkotmánybíró Úr!

Tisztelt Alkotmánybíró Úr! dr. Stumpf István alkotmánybíró úr részére Alkotmánybíróság Budapest Tisztelt Alkotmánybíró Úr! Országgyűlési képviselők a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint

Részletesebben

Az új technológiák adatvédelmi kihívásai

Az új technológiák adatvédelmi kihívásai Az új technológiák adatvédelmi kihívásai Ide kerülhet Budapest, az előadás 2015. szeptember címe 28. A Hatóság által védett jog természetéről Védelem tárgya: az egyénre vonatkozó információ feltétel nélkül

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t : A Kúria az Országos Választási Bizottság 52/2013. (VI. 28.) határozatát helybenhagyja.

KÚRIA. v é g z é s t : A Kúria az Országos Választási Bizottság 52/2013. (VI. 28.) határozatát helybenhagyja. KÚRIA A Kovácsné dr. Trázsi Csilla ügyvéd által képviselt Magyar Dohány Kereskedők Egyesülete indítványozónak, a Országos Választási Bizottság (1357 Budapest, Pf.2.) által, aláírásgyűjtő ív mintapéldánya

Részletesebben

Tudnivalók a Vöröskeresztről

Tudnivalók a Vöröskeresztről Tudnivalók a Vöröskeresztről Kulcsszavak A Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom eredete és története Henry Dunant 1828-1910 A Vöröskereszt Mozgalom alapítója. Nagyon megindította a Solferinoi csata borzalma,

Részletesebben

A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során. Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011.

A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során. Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011. A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011. Miről van szó? Cselekvőképességet fogjuk vizsgálni Előfordul, hogy korlátozni kell a sürgősségi ellátás

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.11.27. COM(2013) 824 final 2013/0409 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a szabadságuktól megfosztott gyanúsítottak és vádlottak ideiglenes költségmentességéről,

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

A nemzetközi jog forrásai

A nemzetközi jog forrásai A nemzetközi Bíróság Statútumának 38. cikke A nemzetközi jog forrásai Előadás-vázlat Sonnevend Pál 1. A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az eléje terjesztett jogvitákat a nemzetközi jog alapján döntse

Részletesebben

2015.05.20. GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE

2015.05.20. GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE TEMATIKA GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE dr. Jásper András gyermekjogi képviselő Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁJUS

Részletesebben

Szólásszabadság, média, internet

Szólásszabadság, média, internet VI. NYÁRI EGYETEM A KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTEL FEJLESZTÉSÉÉRT Szólásszabadság, média, internet Dr. Székely Iván OSA Archivum, BME szekelyi@ceu.hu 2009. július 25. [Tartalomjegyzék helyett] Szólásszabadság Rokonai

Részletesebben

Közigazgatási jog záróvizsga tételek (2015/2016. tanév I. félévi záróvizsga-időszak) A tételek

Közigazgatási jog záróvizsga tételek (2015/2016. tanév I. félévi záróvizsga-időszak) A tételek Közigazgatási jog záróvizsga tételek (2015/2016. tanév I. félévi záróvizsga-időszak) A tételek 1. Az igazgatás fogalma, alanya, tárgya, tartalma. A közigazgatás fogalma és sajátosságai, rendeltetése, feladatai.

Részletesebben

A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4.

A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4. A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése Corvinus/BIGIS 2009. február 4. Külügyi hatalom nemzetközi szerződések kötésének joga aktív és passzív követségi

Részletesebben

8. Az Emberi Jogok Európai Bírósága és más regionális emberi jogi bíróságok. Történeti kérdések. Rendszertani kérdések

8. Az Emberi Jogok Európai Bírósága és más regionális emberi jogi bíróságok. Történeti kérdések. Rendszertani kérdések 8. Az Emberi Jogok Európai Bírósága és más regionális emberi jogi bíróságok Nemzetközi jogi esettanulmányok 2010. október 28. Történeti kérdések II. világháború után (bár voltak elızményei, pl. ILO) rossz

Részletesebben

Az Egyezmény 1. cikke ugyanakkor, az Egyezmény átfogó céljaként kimondja, hogy:

Az Egyezmény 1. cikke ugyanakkor, az Egyezmény átfogó céljaként kimondja, hogy: ÉRTELMI FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐK ÉS SEGÍTŐIK ORSZÁGOS ÉRDEKVÉDELMI SZÖVETSÉGE Elnök: Gyene Piroska telefon/fax: 1/411-1356, 1/411-1357 Alapvető Jogok Biztosának Hivatal Budapest Nádor u 22. 1051 levelezési

Részletesebben

Tájékoztatások és közlemények

Tájékoztatások és közlemények Az Európai Unió Hivatalos Lapja ISSN 1725-518X C 83 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 53. évfolyam 2010. március 30. Közleményszám Tartalom Oldal 2010/C 83/01 Az Európai Unióról szóló

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ

TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ. Ellátotti jogok tartalma, értelmezése I. előadó: Juhász György Én magam 32 évet töltöttem intézetekben,

Részletesebben

Előszó...3 Bevezetés...4 1. Az Európai Unió alapszerződései...17

Előszó...3 Bevezetés...4 1. Az Európai Unió alapszerződései...17 TARTALOMJEGYZÉK Előszó...3 Bevezetés...4 a. Európai Gazdasági Közösséget alapító szerződés...4 b. Az Egységes Európai Okmány...6 (i) Általában...6 (ii) A belső piac...7 c. Az Európai Unióról szóló Szerződés

Részletesebben

A munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog az Alkotmánybíróság gyakorlatában

A munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog az Alkotmánybíróság gyakorlatában GULYÁS PÉTER A munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog az Alkotmánybíróság gyakorlatában Az Alkotmánybíróság alapjogokra vonatkozó értelmezésérõl megannyi mû jelent már meg,

Részletesebben

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG?

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? KRASZNÁRNÉ ERDŐS FELICIA FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? MFFLT KONFERENCIÁJA 2009. BUDAPEST Milyen választ adnak a kérdésre Az érintettek és családjuk A segítő szakemberek (rehabilitáció, gyógypedagógia,

Részletesebben

Jogi és Igazgatási Ismeretek II. Emberi jogi alapismeretek

Jogi és Igazgatási Ismeretek II. Emberi jogi alapismeretek Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar Jogi és Igazgatási Ismeretek II. Emberi jogi alapismeretek Tanulási segédlet ÁJT0501E kurzushoz Szociális munkás és Szociálpedagógus alapszakos

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete

Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete Sulyok Tamás Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete PhD értekezés doktori tézisei I. A kutatási téma előzményeinek rövid összefoglalása: Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzetéről a kelet közép -

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Petíciós Bizottság 27.5.2014 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Mark Walker brit állampolgár által benyújtott 0436/2012. sz. petíció a határon átnyúló jogi képviselet biztosításáról

Részletesebben

A helsinki záróokmány

A helsinki záróokmány A helsinki záróokmány A helsinki záróokmány az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ, az EBESZ elődszervezete) országai által 1975. augusztus 1- jén aláírt dokumentum. http://hu.wikipedia.org/wiki/helsinki_z%c3%a1r%c3%b3okm%c3%a1ny

Részletesebben

A polgári jogi szabályok alkalmazása

A polgári jogi szabályok alkalmazása GAZDASÁGI MAGÁNJOG A polgári jogi szabályok alkalmazása 2009. szeptember 17. 2. előadás Sajátos jogtechnikai eszközök a jogalkalmazásban A jogalkalmazás folyamatában fontos szerepet játszik Fikció Vélelem

Részletesebben

A nemzetközi jog forrásai

A nemzetközi jog forrásai A nemzetközi jog forrásai Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 3. A nemzetközi jog forrásai A Nemzetközi Bíróság Statútuma (38.cikk) 1. A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az

Részletesebben

Az államok nemzetközi. Komanovics Adrienne, 2012

Az államok nemzetközi. Komanovics Adrienne, 2012 Az államok nemzetközi felelőssége Komanovics Adrienne, 2012 1 (1) A nemzetközi felelősség jogának fejlődése (2) A nemzetközi felelősség forrásai és a kodifikáció (3) A nemzetközi jogsértés (4) Az állam

Részletesebben

A közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai

A közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony fogalmához úgy juthatunk el, ha elsőként tisztázzuk a jogviszony általános fogalmát, majd ezt a közigazgatás

Részletesebben

A Bíróság érvénytelennek nyilvánítja az adatok megőrzéséről szóló irányelvet

A Bíróság érvénytelennek nyilvánítja az adatok megőrzéséről szóló irányelvet Az Európai Unió Bírósága 54/14. sz. SAJTÓKÖZLEMÉNY Luxembourg, 2014. április 8. Sajtó és Tájékoztatás A C-293/12. és C-594/12. sz., Digital Rights Ireland, valamint Seitlinger és társai egyesített ügyekben

Részletesebben

Számadó Tamás Gazdasági Versenyhivatal, Bírósági képviseleti Iroda vezetője

Számadó Tamás Gazdasági Versenyhivatal, Bírósági képviseleti Iroda vezetője Az üzleti titok védelme a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával és felfedésével szembeni védelemről szóló irányelv tervezete Számadó

Részletesebben

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9.

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAMI SZUVERENITÁS ÉS ANNAK ALANYI KÖREI 1. A magyar állami szuverenitás személyi hatálya A magyar állampolgárok

Részletesebben

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Bevezetés A gyermekek szexuális kizsákmányolása, szexuális bántalmazása Európa és a világ minden országában létező probléma,

Részletesebben

BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN

BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN EK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN Feith Helga Judit PhD Társadalomtudományi Tanszék ETK-EDUVITAL 2013. ÁPRILIS 26. Stróbl Alajos Justitia szobra a XIX. századból Beteg

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól!

KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól! KIK VAGYUNK? Az Amnesty International kormányoktól, pártoktól és egyházaktól független civil szervezet, amely világszerte 150 országban, több mint 3 millió taggal és aktivistáival küzd az emberi jogokért.

Részletesebben

JOGRENDSZER, JOGÁGAK

JOGRENDSZER, JOGÁGAK JOGRENDSZER, JOGÁGAK I. A jogrendszer fogalma és típusai II. A jogrendszer tagozódása III. A jogágak I. A jogrendszer fogalma és típusai 1. Jogrendszer: az adott állam jogszabályainak rendezett összessége

Részletesebben

A családjog kézikönyve

A családjog kézikönyve Dr. Bajory Pál Dr. Kiss Éva Dr. Bencze Lászlóné Dr. Kőrös András Dr. Brávácz Ottóné Dr. Makai Katalin Dr. Csiky Ottó Némethné dr. Bokor Klára Dr. Filó Erika Dr. Söth Lászlóné Dr. Katonáné dr. Pehr Erika

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I.

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I. ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I (általános jog) Dr Siket Judit TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A jog fogalma, a jogalkotás magatartási minta kötelező norma az állami kényszer szerepe A jogforrások jogforrások az Alaptörvényben

Részletesebben

Érkezett 2012 APR 16. 2012. évi... törvény a nem átlátható cégek állami finanszírozásának teljes tilalmáró l

Érkezett 2012 APR 16. 2012. évi... törvény a nem átlátható cégek állami finanszírozásának teljes tilalmáró l LA, :,-.dggyú'i,,s Hivatal a?rarttányrs if :1 \( o- N- Érkezett 2012 APR 16. 2012. évi... törvény a nem átlátható cégek állami finanszírozásának teljes tilalmáró l Az Országgyűlés a közpénzekkel való átlátható

Részletesebben

Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény. Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata)

Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény. Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata) Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata) Mi az alkotmány? Különleges törvény, legmagasabb szintű jogi norma Törvények törvénye (jogrendszerben

Részletesebben

6. A nemzetközi szerzıdések joga II.

6. A nemzetközi szerzıdések joga II. 6. A nemzetközi szerzıdések joga II. Nemzetközi jog I. elıadás 2010. 10. 14. Vázlat 1. A nemzetközi szerzıdés kötelezı ereje és teljesítésének biztosítékai 2. A szerzıdések értelmezése a) Az értelmezés

Részletesebben

A betegjogi képviselők feladatai

A betegjogi képviselők feladatai Jogvédelmi tanfolyam 2013.06.07. A betegjogi képviselők feladatai Mina András dr. Fővárosi és Pest megyei betegjogi képviselő OBDK betegjogi szakreferens ÓRAREND - Tartalom 1. Jogforrási feladatok (Eütv,

Részletesebben

11217/10 ZSFJ/md DG G 2B

11217/10 ZSFJ/md DG G 2B AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2010. október 5. (OR. en) 11217/10 SOC 428 HR 45 JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről

Részletesebben

I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A rendelkezés a hatályos alkotmányi szöveg gördülékenyebb megfogalmazása.

I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A rendelkezés a hatályos alkotmányi szöveg gördülékenyebb megfogalmazása. 1 Magyarország államformája köztársaság. I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 1. 2. (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. Változatlan szöveg. (2) A közhatalom forrása a nép, amely azt

Részletesebben

Sajtószabadság, médiafelügyelet

Sajtószabadság, médiafelügyelet Sajtószabadság, médiafelügyelet A tananyag alapjául szolgáló kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott; a projekt az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben