Előadásvázlat EMBERI JOGOK ALAPJOGOK. AZ ALAPJOGOK RENDSZERE szeptember 8.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Előadásvázlat EMBERI JOGOK ALAPJOGOK. AZ ALAPJOGOK RENDSZERE 2014. szeptember 8."

Átírás

1 Előadásvázlat EMBERI JOGOK ALAPJOGOK. AZ ALAPJOGOK RENDSZERE szeptember 8. A) Emberi jogok, alapjogok: eszmetörténet és dogmatikai alapok I. Alapfogalmak Emberi jogok: az emberi minőséghez tapadó, jogi elismeréstől függetlenül létező erkölcsi jogok Alapjogok: az emberi jogok jogi kifejeződései = morális gyökerű, az embert emberi mivoltánál fogva, a polgárt pedig mint a politikai közösség tagját megillető jogosultságok, amelyek alkotmánybeli elismerésüknél fogva a jogrendszer részei, ennél fogva jogi úton kikényszeríthetőek jogosultság belőle kötelezettség származik (tiszteletben tartás és védelem) kikényszerítése hatékony jogvédelmi eszközöket követel A morális igazolás következménye, hogy az állam csupán elismeri, nem maga teremti (az államtól függetlenül léteznek)» vö. Alaptörvény I. cikk elismeri hogy léteznek biztosításuk feltételhez nem köthető (kötelezettségek, érdem, társadalmi hasznosság stb.), érvényesülésük határait alkotmányos korlátaik húzzák meg II. Az alapjogok funkciója egyének és közösségeik szabadságának megóvása a közhatalommal szemben az egyén jogi pozícióját meghatározó, a közhatalom korlátait kijelölő jogosultságok behatárolják a közhatalom-gyakorlók választási alternatíváit az egyéneket érintő szabályozás, illetve az egyedi intézkedések foganatosítása során III. Az alapjogok fejlődése, tételes joggá válása Eszmetörténeti háttér áttekintése (hatások): a természetjogi és a szerződéselméletek, a haszonelvű felfogás és kritikái, az erkölcsi megközelítés Korszakok 1. Privilégiumok korszaka (az uralkodótól kikényszerített jogosultságok, rendi keretekben, nem általános érvénnyel) 2. Deklarációk kora (felvilágosodás hatása, mindenkit megillető, veleszületett emberi jogok) 3. Konstitucionalizálódás kora (alkotmányba foglalás, alapjogok megjelenése, később ECOSOC jogok, jogpozitivizmus hatása, emberi és állampolgári jogok megkülönböztetése, kitérő: szociális alkotmányozás és szocialista alapjog -felfogás) 4. Internacionalizálódás és európaizálódás (univerzalizmus és regionalizmus, szubszidiárius védelmi mechanizmus, többdimenziós normarendszer) Anglia Jogi dokumentumok 1215 Magna Charta Libertatum 1628 Petition of Rights 1679 Habeas Corpus Act 1689 Bill of Rights

2 - kialakulásukban a bírói gyakorlatnak van meghatározó szerepe (bírói döntések eredményei, ezek általánosításai) USA 1765 és 1774 Declaration of Rights angolok ősi jogai 1776 virginiai Bill of Rights 1776 Függetlenségi Nyilatkozat bevezetője fordulópont: emberek veleszületett jogai, amik ezért az amerikaiakat is megilletik 1791 első tíz alkotmánykiegészítés: Bill of Rights Franciaország 1789 Az ember és polgár jogainak nyilatkozata bevezetője egyetemesség igényével lép fel: minden embert természetes módon megillető jogok 1791 alkotmány Második világháború után: nemzetközivé válás egyezményhullám (emberi jogok eszméjét és tételes jogát megsemmisítő náci ideológiára adott válaszként) Univerzális (ENSZ) december 10. ENSZ - Emberi jogok egyetemes nyilatkozata (december 10. az emberi jogok napja) Általános egyezmények: 1966 ENSZ Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya 1966 ENSZ Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya Speciális egyezmények (pl.) - Nemzetközi egyezmény a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről (1965) - Nemzetközi egyezmény az apartheid bűncselekményének visszaszorításáról és büntetéséről (1973) - A nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló Egyezmény (1979) - A kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetés vagy bánásmód megelőzéséről szóló Egyezmény (1984) - A gyermekek jogairól szóló egyezmény (1989) Regionális - Európa Tanács 1950 ET Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE és kiegészítő jegyzőkönyvei) 1961 ET- Európai Szociális Charta 1987 A kínzás elleni európai egyezmény Európai Unió Európai Bíróság (EuB) gyakorlata (a tagállami AB-k hatására) Alapító szerződések: az alapjogok védelme általános elv, majd uniós alapérték Saját alapjogi katalógus: EU Alapvető Jogok Chartája (2000, jogilag kötelező 2009-től) Az uniós alapjogvédelem pillérei: o EUSZ 6. cikk és Alapjogi Charta (kötelezettjei az uniós szervek, valamint a tagállamok az uniós jog alkalmazása körében) o sui generis (alapító szerződésekben foglalt) alapjogok irányelvek konkretizálják (pl. adatvédelem és diszkrimináció területén) o EU csatlakozása az EJEE-hez: európai jogvédelmi rendszer integrálása

3 IV. Az alapjogi jogviszony szerkezete és az alapjogkorlátozás (dogmatika) A fogalom-meghatározásból és a funkciókból következően indokolt az alapjogokat az alapjogi jogviszony szempontjából elemezni: alanyok, tárgy, tartalom. Alanyi oldal: egyén (alapjogi jogképesség és cselekvőképesség, ld. alább) + állam alapjogi kötöttsége [tradicionálisan vertikális jogviszony] de magánjogba kisugárzó hatás (harmadhatás, Drittwirkung közvetlen/közvetett USA: state action doctrine) Tárgy: az alapjog védelmi körébe (normaterületéhez) tartozó érték (pl. élet, méltóság), magatartás (pl. véleménynyilvánítás, információszerzés); státus (állampolgárság, nemzetiség); életviszony (házasság, család) Tartalom: az egyén irányából adott alapjog részjogosítványai (konkretizálás), az állam oldaláról a kapcsolódó kötelességek (tiszteletben tartás, tartózkodás, védelem, érvényesülés feltételeinek biztosítása) Korlátozás szabályai: Mindent szabad, ami másnak nem árt. // Szabadságom határa a másik ember szabadsága. Az alapjogok funkciója a közhatalom korlátozása korlátait a közhatalom nem alakíthatja belátása szerint, csak alkotmányosan igazolható legitim célokra tekintettel az alapjogkorlátozás alkotmányi felhatalmazáson alapul, okait az alkotmányra kell visszavezetni általános korlát: másik alapjog, kivételesen más alkotmányos érték speciális korlát: az állammal sajátos jogviszonyban állók (pl. fegyveres szervek hivatásos állomány, büntetésvégrehajtás alatt állók) és speciális időszak (pl. háborús helyzet, szükségállapot) Abszolút jogokként csak kivételesen jutnak érvényre: pl. élethez és emberi méltósághoz való jog, büntetőjogi garanciák (pl. ártatlanság vélelme) a korlátozás objektív korlátja az alapjog lényeges tartalma, relatív korlátja a szükségesség és arányosság mérlegelése Praktikus konkordancia: a korlátozó aktusban mérlegelt alapjogok (vagy alapjog és más alkotmányos érték) lehető leghatékonyabb érvényesülését kell szem előtt tartani, azaz az egyik nem szorítható háttérbe a másik javára (egyensúlyteremtés) Alapjogi konfliktusok feloldásának, az alapjogkorlátozás alkotmányossága megítélésének szabálya és módszere: alapjogi teszt, amelyet a bírói gyakorlat (EJEB, EuB, AB) esetről esetre konkretizál Alapjogi tesztek Általános: szükségességi-arányossági teszt, amely kétlépcsős: 1) jogkorlátozás céljának vizsgálata (szükségesség)» legitim cél lehet: mások alapvető jogai, kivételesen egyéb az alkotmányos érték 2) jogkorlátozás mibenlétének, mértékének vizsgálata (arányosság)» három alkérdésből áll: (1) alkalmasság (cél és eszköz közötti logikai összefüggés vizsgálata ésszerű?), (2) szükségesség (a korlátozás alternatíváinak keresése elengedhetetlen?) (3) szűk értelemben vett arányosság (cél és az okozott jogsérelem arányban áll-e egymással arányos?) Speciális tesztek: alapjog jellegétől függően, ld. magyar gyakorlat V. Az alapjogok rendszere

4 Alapjogi katalógus dinamikus történeti fejlődés (még ma sem lezárt) klasszikus szabadságjogok listája újabb jogosultságokkal bővül (ezek sajátos természete szükségszerűen tágítja az alapjog-fogalom fent meghatározott, klasszikus jelentéstartalmát) nemzetközi sztenderdek által determinált korlátozott állami szuverenitás Az alapjogok generációi Első generációs jogok (XVII-XVIII sz.) = az ún. klasszikus szabadságjogok, amelyek zsarnoksággal, az önkényes hatalomgyakorlással szemben fogalmazódtak meg (vö. jogi dokumentumok fentebb) funkciójukhoz igazodó szerkezet: az államtól elsősorban tartózkodást, be nem avatkozást várnak el ALANYI ALAPJOGOK: gyakorlásuk, érvényesülésük a normatív korlátokon belül kizárólag a jogalany elhatározásán múlik. Ebből következik többek között, hogy: o nem tehetők függővé az alapjogi kötelezett mérlegelésétől, mérlegelésen alapuló engedélyétől gyakorlásuk egyoldalú döntésen alapul o korlátaik csak külső korlátok lehetnek: nincsenek immanens, magából az alapjog tartalmából levezethető korlátaik (vö. pl. rendeltetésszerű joggyakorlás a polgári jogban), hisz a joggyakorlás célját és tartalmát az egyén határozza meg, mindent szabad alapvetően, ami nem ütközik külső korlátba (mások szabadságába) o megsértésük esetén igény állapotába kerülnek bírói úton kikényszeríthetőek Pl. személyes szabadsághoz való jog, gyülekezési jog, egyesülési jog Második generációs jogok (XIX. sz. vége XX. sz. eleje) = gazdasági, szociális és kulturális (ECOSOC) jogok a kapitalista berendezkedésre adott reflexió, a polgárairól gondoskodó állam követelése funkciójukhoz igazodó szerkezet: állami szerepvállalást, pozitív, tevőleges magatartást várnak el NEM alanyi alapjogok (de van kivétel, pl. foglalkozás szabad megválasztásához való jog) o tényleges tartalmuk a mindenkori kormányzat politikájától, gazdasági lehetőségeitől függ terjedelmük is mérlegelésen alapul o nem kikényszeríthetőek, legfeljebb az azokat realizáló törvényi jogosultságok érvényesülhetnek alanyi jogként, de az egyes törvényi jogosultságok már nem minősülnek alapjogoknak Pl. jog a munkához, sztrájkhoz, szociális biztonsághoz, egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz Harmadik generációs jogok (XX. sz. második felétől) = globális jogok, csoportjogok: globális kihívásokra, technikai és technológiai fejlődésre, kiszolgáltatott helyzetben lévő jogalany-csoportok sajátos igényeire reflektálnak NEM alanyi jogok, AB: önmagában vett intézményvédelem (de van kivétel: személyes adatok védelméhez való jog) Globális jogok: békéhez való jog, egészséges környezethez való jog Csoportjogok: betegjogok, gyermekek jogai, fogyatékkal élők jogai

5 Egyéb rendszerezési szempontok: individuális/kollektív, emberi/állampolgári (alanyok szerint); alanyi/nem alanyi alapjogok (érvényesítés szerint); abszolút/nem abszolút (korlátozhatóság); egyénileg/másokkal együttesen (gyakorlás módja); státusztan (az egyén és az állam jogviszonya szempontjából) B) A magyar alapjogi rendszer VI. A magyar alapjogi rendszer kialakulása 1989-ig az 1949-es alkotmány szocialista alapjog-felfogása érvényesült az emberi jogok messzemenő relativizálása A Magyar Népköztársaságban az állampolgári jogokat a szocialista társadalom érdekeivel összhangban kell gyakorolni; a jogok gyakorlása elválaszthatatlan az állampolgári kötelességek teljesítésétől. ECOSOC jogok jelentősége állampolgári kötelezettségek nagy száma garanciák hiánya, nincs érvényesülés Fordulópont: rendszerváltás 1989-es köztársasági alkotmány, majd erre épülő AB gyakorlat (alapjogi aktivizmus: alapjogok tartalmának gazdagítása részjogosítványok konkretizálása; katalógus bővítése új jogok nevesítése; összefüggések feltárása anyajog kategória bevezetése; korlátozási tesztek kifejlesztése; alapjogi dogmatika kiépítése) VII. Az alapjogok forrásai Magyarországon Alaptörvény Szabadság és felelősség fejezete (az Alapvetésben néhány alapjogilag releváns cikk házasság, család, állampolgárság, gazdasági rend: vállalkozás szabadsága, fogyasztók védelme) nemzetközi egyezmények (ld. Alaptörvény Q) cikk (2)-(3) bek.) uniós jogforrások törvények vö. Alaptörvény I. cikk (3) bek. rendeletek tv. vagy rendelet? vö. 64/1991. (III. 17.) AB hat. 29/1994. (V. 20.) AB hat. AB határozatok VIII. Az alapjogokra vonatkozó általános rendelkezés: Alaptv. I. cikk - Alapjogi jogviszony keretei Az I. cikk útmutatást ad az alapjogi jogalanyiságról, az állam alapjogi kötöttségéről és kötelességeiről: tiszteletben tartás, objektív és szubjektív védelem, törvényi szabályozás követelményei (sarkalatosság kérdései), korlátozás alapja és határai Alapjogi jogalanyiság VIGYÁZAT: autonóm, a polgári jogi jogalanyiságtól megkülönböztetendő jelentéstartalom! ember o jogképesség kezdete: élve születés; vége: halál o magzat jogalanyisága vö. abortuszhatározatok jogi személyek is azon jogok tekintetében, amelyek természetüknél fogva megillethetik őket o de az emberi minőséghez tapadó méltóság hiányában akár teljesen szabályozás alá vonhatók közhatalom: soha o közhatalmi szervek: ab ovo kizárt, hogy alapjogokra hivatkozzanak

6 o közhatalomgyakorló személyek e minőségükben nem lehetnek alapjogok alanyai Alapjogi kötelezett a közhatalom szervei, közhatalom nevében eljáró személyek nem közhatalmi szervek is, ha állami funkciót, közfeladatot látnak el e feladat erejéig kivételesen magánszemélyek között is megalapozható az alapjogok érvényesülési igénye o egyes alapjogi törvények a tételes jogban is elismerik az adott alapjog érvényesülését magánviszonyokban, vö. Infotv., Ebktv. Alapjogi cselekvőképesség VIGYÁZAT: autonóm alkotmányjogi jelentés, a polgári jogi cselekvőképességtől megkülönböztetendő! belátási képesség függvénye életkor előrehaladtával fokozatosan teljesedik ki gyermekek (kis- és fiatalkorúak) esetében nem teljes o Szivárvány-határozat [21/1996. (V. 17.) AB határozat] ha nincs törvényi szabály [szabályozásra példaként lásd Infotv. 6. (3) bek.], esetről esetre döntendő el, hogy a gyermek mely alapjogot, milyen vonatkozásban gyakorolhat maga (életkortól, döntés tárgyától, egyéb körülményektől egyaránt függ) o teljes cselekvőképesség hiányában: szülő nevelési joga (egyúttal kötelezettség) vö. At. XVI. cikk (1) (2) bek. állam gyermekvédelmi kötelezettsége felnőtt korban főszabály szerint teljes az alapjogi cselekvőképesség, csak határesetekben (értsd: önsorsrontó döntések) kérdőjeleződik meg: vö. pl. művi meddővé tétel IX. Az alapjogok korlátozása a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatában Alapjogi tesztek Általános: szükségességi-arányossági teszt, eredetileg az AB gyakorlatában alakult ki (először a maga teljességében 30/1992 AB), majd alkotmányba került: At. I. cikk (3) bek. Az arányossági mérce vetülete az alapjogi viszonyítás tesztje (alapjog büntetőjogi korlátozása ultima ratio) Speciális tesztek: ésszerűségi tesz (az egyszerű jogok vonatkozásában történt diszkrimináció), közérdekűségi teszt (tulajdonjog-korlátozás) reális veszély tesztje (szabad véleménynyilvánításhoz való jog) összehasonlító teherpróba (vallásszabadság) X. Az alapjogok értelmezését befolyásoló szabályok és az alapjogi katalógus az Alaptörvényben Az alapjogi katalógus nemcsak jogokat, hanem jelentős (jogfakasztó) tilalmakat és alapelveket is tartalmaz. AB megkülönböztette korábban: alanyi alapjog, alkotmányos alapjog (nem alanyi jog, pl. ECOSOC At. egyes esetekben visszalépett az államcél szintjére, pl. szociális biztonság), alkotmányos jog (kifejezetten nem szereplő, de védett jog korábban ilyen a szerződési szabadság, újabb gyakorlatban bírói függetlenségből levezetett jogok, ld. 33/2012 AB) Az alapjogok értelmezését, érvényesülését befolyásolják: - az emberi jogi tárgyú nemzetközi kötelezettségvállalások (összhang követelménye!) - az alaptörvény értelmezési szabályai (ld. R) cikk, 28. cikk N) cikk azzal, hogy költségvetési szempontok nem adhatnak okot alapjogkorlátozásra, az AB alkotmányjogi érvek nem pedig költségvetési megfontolások alapján dönt) - individualizmus és kollektivizmus együttes jelenléte, ld. O) cikk

7 - a Nemzeti hitvallás értékdöntései méltóságcentrikus, de kollektivista, a szabadság az utolsó a célrendszerben KULCSFOGALMAK morális jog emberi jog alapjog * alapjogok generációi (klasszikus alapjogok / szabadságjogok * ECOSOC jogok * csoportjogok és más harmadik generációs jogok) * alanyi és nem alanyi alapjogok * individuális és kollektív jogok * alapjogok forrásai * alapjogi jogviszony *alapjogi jogosult * alapjogi kötelezett * az alapjogok horizontális hatálya * alapjogi jog-ls cselekvőképesség * az állam intézményvédelmi kötelezettsége * az alapjogok korlátozása * abszolút jogok * a szükségességiarányossági teszt, a teszt elemei Chronowski Nóra Vissy Beatrix

Az alkotmányos demokrácia

Az alkotmányos demokrácia Az alkotmányos demokrácia Az alkotmányos demokrácia Demokrácia meghatároz rozása A nép uralma, a nép által, a népért való kormányzás (Lincoln: government of the people, for the people, by the people )

Részletesebben

Az alapjogok védelme és korlátozása

Az alapjogok védelme és korlátozása Az alapjogok védelme és korlátozása Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Az alapjogvédelmi intézményrendszer Nemzetközi egyezmények fórumok Hazai általános szervek speciális szervek Az alapjogvédelmi intézményrendszer

Részletesebben

2. előadás Alkotmányos alapok I.

2. előadás Alkotmányos alapok I. 2. előadás Alkotmányos alapok I. Jog fogalma: a jog olyan norma, magatartásszabály, amely az emberi cselekvések irányításának, illetve a magatartásokat befolyásoló körülmények szabályozásának eszköze.

Részletesebben

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts

Részletesebben

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos

Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos Az Országgyűlés 2014 decemberében módosította a köznevelési törvényt. A módosítás alapján a kormány rendeletben szabályozhatja az oktatás területén az egyenlő

Részletesebben

AZ ALAPJOGOK BÍRÓI VÉDELME

AZ ALAPJOGOK BÍRÓI VÉDELME AZ ALAPJOGOK BÍRÓI VÉDELME 2016. szeptember 26. Vissy Beatrix Kiindulópont: az alapjogok fogalma Ø morális gyökerű Ø az ember jogi pozícióját meghatározó Ø hatékony jogi garanciák révén ténylegesen kikényszeríthető

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

ELŐADÁSVÁZLAT Információs jogok november december 5.

ELŐADÁSVÁZLAT Információs jogok november december 5. ELŐADÁSVÁZLAT Információs jogok 2016. november 28. 2016. december 5. I. INFORMÁCIÓS ÖNRENDELKEZÉSI JOG Az adatvédelem funkciói, igazolása a magánszféra háborítatlanságának biztosítéka a kiismerhetőségből

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás

A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás Dr. Stumpf István alkotmánybíró, egyetemi tanár HBLF Pénzügyi Csúcstalálkozó Kitörés Breakout Brexit 2016. szept. 22., Budapest, Sofitel Budapest

Részletesebben

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma

Részletesebben

Az Alaptörvény felépítése. ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések

Az Alaptörvény felépítése. ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések Az Alaptörvény felépítése Előszó (Preambulum) 1. oldal ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések I. szakasz Alapvető rendelkezések

Részletesebben

AZ ALAPJOGOK BÍRÓI VÉDELME

AZ ALAPJOGOK BÍRÓI VÉDELME AZ ALAPJOGOK BÍRÓI VÉDELME 2015. szeptember 21. Vissy Beatrix Kiindulópont: az alapjogok fogalma Ø morális gyökerű Ø az ember jogi pozícióját meghatározó Ø hatékony jogi garanciák révén ténylegesen kikényszeríthető

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

ALKOTMÁNYJOG II. Tárgy neve: Alkotmányjog II. Szak: jogász Neptun kódja: Számonkérés módja: kollokvium

ALKOTMÁNYJOG II. Tárgy neve: Alkotmányjog II. Szak: jogász Neptun kódja: Számonkérés módja: kollokvium ALKOTMÁNYJOG II. Tárgy neve: Alkotmányjog II. Szak: jogász Neptun kódja: 10101 Helye a mintatantervben: IV. szemeszter Meghirdetés: tavaszi félév Tárgy besorolása: kötelező Tárgy jellege: előadás Kreditértéke:

Részletesebben

Az élethez és az emberi méltósághoz való jog

Az élethez és az emberi méltósághoz való jog Az élethez és az emberi méltósághoz való jog Áttekintés A védett értékek: élet és méltóság Alkotmányjogi szabályozás A jog jellege, jelentősége, funkciója Tartalom, anyajogi jelleg Korlátohatatlanság Különös

Részletesebben

Az uniós jog forrásai

Az uniós jog forrásai Lehetséges kategorizálások Lisszabon előtt Az uniós jog forrásai Előadás vázlat Sonnevend Pál Tagállamok aktusai Közösségek aktusai Általános jogelvek Közösségek nemzetközi szerződései Elsődleges források

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 11.3.2014 COM(2014) 158 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A jogállamiság erősítésére irányuló új

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban. Az EU jogrendje 3. I/1. Szerzıdéskötési jogosultság

I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban. Az EU jogrendje 3. I/1. Szerzıdéskötési jogosultság I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban Az EU jogrendje 3. Nemzetközi szerzıdések Jogelvek A Közösségek (egyenként) rendelkeznek nemzetközi szerzıdéskötési képességgel. Csak az alapító Szerzıdésben

Részletesebben

Politikai részvételi jogok

Politikai részvételi jogok Politikai részvételi jogok Csoportjaik, a választások és a választójog alapelvei, közhivatal viseléséhez való jog, petíciós jog Alkotmányjog 3. előadás 2014. április 10. Széchenyi István Egyetem Dr. Erdős

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás

Részletesebben

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony. Dr. Kenderes Andrea május 17.

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony. Dr. Kenderes Andrea május 17. A dologi jog fogalma A tulajdonviszony Dr. Kenderes Andrea 2014. május 17. A dologi jog fogalma Történeti visszatekintés (Róma, Középkor, Polgárosodás) Dologi jog fogalma Dologi jog jelentőssége ( alkotmányos

Részletesebben

Drinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján

Drinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján Pázmány Law Working Papers 2015/14 Drinóczi Tímea A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pázmány Péter Catholic University Budapest http://www.plwp.jak.ppke.hu/

Részletesebben

A javítóintézetben alkalmazott rendészek kiegészítő képzése. tansegédlet 2015.

A javítóintézetben alkalmazott rendészek kiegészítő képzése. tansegédlet 2015. Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja 1108 Budapest, Újhegyi út 9-11. Tel.: 261-7011 Fax: 431-0180 A javítóintézetben alkalmazott rendészek kiegészítő képzése tansegédlet 2015. Tartalom 1.

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA )

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) 1 AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) Tételek: 1. Az Európai Közösségek és az Unió jogának alapvonalai. A magyar csatlakozás 2. Az Európai Unió szervezete: Bizottság, Európai Parlament,

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A kisebbségi jogok védelmének magyar vonatkozásai Dr. Pákozdi Csaba (PhD, egyetemi docens) főosztályvezető Külügyminisztérium,

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén

Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Prof. Dr. Fodor László DE ÁJK, Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi tanszék Budapest, 2011. február 15. A hatályos normaszöveg

Részletesebben

Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről

Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről Jogforrások egymáshoz való viszonya A Törvények Alkotmány Nemzetközi egyezmények Közoktatási törvény dr. Jásper András előadása Rendeletek

Részletesebben

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői

Részletesebben

A/1. Alkotmányfogalmak és az alkotmányosság alapelvei: népszuverenitás, hatalommegosztás, jogállam, demokrácia

A/1. Alkotmányfogalmak és az alkotmányosság alapelvei: népszuverenitás, hatalommegosztás, jogállam, demokrácia A. A/1. Alkotmányfogalmak és az alkotmányosság alapelvei: népszuverenitás, hatalommegosztás, jogállam, demokrácia 2/1993. ABh (népszuverenitás gyakorlása) A/2. Alkotmányozási eljárások: alkotmányos átalakulás

Részletesebben

Kiss Barnabás: Az alapjogok alkotmányi szabályozásának általános kérdései

Kiss Barnabás: Az alapjogok alkotmányi szabályozásának általános kérdései Pázmány Law Working Papers 2011/13 Kiss Barnabás: Az alapjogok alkotmányi szabályozásának általános kérdései Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Pázmány Péter Catholic University Budapest http://www.plwp.jak.ppke.hu/

Részletesebben

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony A dologi jog fogalma A tulajdonviszony Dr. Kenderes Andrea A dologi jog fogalma Történeti visszatekintés (Róma, Középkor, Polgárosodás) Dologi jog fogalma Dologi jog jelentőssége ( alkotmányos berendezkedés,

Részletesebben

Mik azok az alapvető jogok?

Mik azok az alapvető jogok? Mik azok az alapvető jogok? Az egyének védelmi eszköze az állami intézkedésekkel és mások alapvető jogaival szemben Lásd Alaptörvényben Az alapvető jog - más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos

Részletesebben

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76)

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) 1 II. TÉMA A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) A közigazgatás közérdekű tevékenységét különböző alapelvek jellemzik. Ezek nem jogági alapelvek vagy csak bizonyos fokig azok. Így

Részletesebben

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83 Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.

Részletesebben

Jegyzet. Az OKJ képzésben részt vevő tanulók részére. Emberi jogok

Jegyzet. Az OKJ képzésben részt vevő tanulók részére. Emberi jogok Jegyzet Az OKJ képzésben részt vevő tanulók részére Emberi jogok Az emberi jogok tantárgy óraszáma 4 tanóra, ezért csak néhány emberi jogi dokumentummal tudunk tanulmányink során megismerkedni. A tanórákon

Részletesebben

Dr. Till Szabolcs ezredes HM KÁT titkárságvezető

Dr. Till Szabolcs ezredes HM KÁT titkárságvezető Dr. Till Szabolcs ezredes HM KÁT titkárságvezető Részletező technika Államszervezeti elemek Rendeltetés Feladatrendszer Irányítás M / különleges jogrend Sarkalatos törvényi szabadság Kötelezettségi rész

Részletesebben

1. oldal, összesen: 5 oldal

1. oldal, összesen: 5 oldal 1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: 1039/B/2006 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Paczolay Péter Dr. alkotmánybíró: Támadott jogi aktus: Határozat száma: 4/2007. (II. 13.) AB határozat ABH oldalszáma:

Részletesebben

PROBLÉMÁK A JOGORVOSLATHOZ VALÓ JOG KÖRÉBŐL

PROBLÉMÁK A JOGORVOSLATHOZ VALÓ JOG KÖRÉBŐL BALÁZS ÁGOTA Alkotmányjogi Tanszék Témavezető: dr. Dezső Márta professor emerita PROBLÉMÁK A JOGORVOSLATHOZ VALÓ JOG KÖRÉBŐL A jogorvoslathoz való jog, mint alapjog igen erős nemzetközi jogi gyökerekkel

Részletesebben

Jogi alapismeretek és adatvédelem az informatikában. Mikes Lili Pongó Tamás Sulyok Márton Szakály Zsuzsa

Jogi alapismeretek és adatvédelem az informatikában. Mikes Lili Pongó Tamás Sulyok Márton Szakály Zsuzsa Jogi alapismeretek és adatvédelem az informatikában Mikes Lili Pongó Tamás Sulyok Márton Szakály Zsuzsa 1. A normatív rendszerek Jog vallás - erkölcs Társadalomtudományok Jogtudomány Az alkotmányjog tudománya

Részletesebben

1. oldal, összesen: 5 oldal

1. oldal, összesen: 5 oldal 1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: IV/00788/2014 Első irat érkezett: 2014.04.14 Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.I.37.441/2014/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (politikai reklámfilm közlésének

Részletesebben

Családjogi perek és a gyermeki jogok

Családjogi perek és a gyermeki jogok Családjogi perek és a gyermeki jogok Budapest, 2007. február 7. Rezidensképzés-HEFOP-3.3.1 Dr. Barinkai Zsuzsanna Fő megállapítások o Család konfliktusok megoldására a jog eszközei korlátozottan alkalmasak

Részletesebben

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1 Lakosság Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Áttekintés Az állampolgárság és a honosság A nemzetközi kisebbségi jog Az emberi jogok nemzetközi rendszere A külföldiek jogállása A menekültek

Részletesebben

A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL

A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL 2012. január 1. előtt Magyarország Alkotmánya [1], azóta pedig Magyarország Alaptörvénye [2] az állam elsőrendű kötelezettségeként

Részletesebben

Pécs, szeptember Dr. habil. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens

Pécs, szeptember Dr. habil. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK KÖZIGAZGATÁSI JOGBÓL 2016 ősz I. Tananyag Fábián Adrián: Közigazgatás-elmélet. (I, II, V, XIII, XIV, XIX, XX. fejezetek) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2011 Fábián Adrián (Szerk.):

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

Tartalomj egyzék. Előszó 13

Tartalomj egyzék. Előszó 13 Tartalomj egyzék Előszó 13 I. KÖNYV: A KÖZIGAZGATÁSI JOG ÉS A KÖZIGAZGATÁS ALKOTMÁNYOS MEGHATÁROZOTTSÁGA (VARGA ZS. ANDRÁS) 15 1. Hatalom és hatalomgyakorlás 17 2. Jogállam-joguralom, az elv hatása az

Részletesebben

1. cikk Az emberi méltóság Az emberi méltóság sérthetetlen. Tiszteletben kell tartani, és védelmezni kell.

1. cikk Az emberi méltóság Az emberi méltóság sérthetetlen. Tiszteletben kell tartani, és védelmezni kell. AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA Preambulum Európa népei, az egymás közötti egyre szorosabb egység létrehozása során úgy döntöttek, hogy osztoznak a közös értékeken alapuló békés jövôben. Szellemi és

Részletesebben

Polgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.)

Polgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.) Polgári jog Személyek joga 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D. 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) I. Könyv Bevezető rendelkezések II. Könyv Az ember mint jogalany III. IV.

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Az Európai Corpus Juris és intézményrendszere, változások és a jövő Európa Tanács és az emberi jogok védelme Dr. Lattmann Tamás, PhD Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Részletesebben

MAGYAR ALKOTMÁNYJOG II. (EMBERI JOGOK) c. tantárgyból 2012/13-as tanév őszi szemeszter

MAGYAR ALKOTMÁNYJOG II. (EMBERI JOGOK) c. tantárgyból 2012/13-as tanév őszi szemeszter NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR ALKALMAZOTT RENDÉSZETTUDOMÁNYI TANSZÉK TÁJÉKOZTATÓ TEMATIKA MAGYAR ALKOTMÁNYJOG II. (EMBERI JOGOK) c. tantárgyból 2012/13-as tanév őszi szemeszter A

Részletesebben

Az ombudsman költségvetése és az állami alapjogvédelem szintje

Az ombudsman költségvetése és az állami alapjogvédelem szintje Az ombudsman költségvetése és az állami alapjogvédelem szintje Társaság a Szabadságjogokért 2015. június A Civilek a költségvetésről projektet támogatja a Nyílt Társadalom Intézet. Az alapvető jogokról

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK Az előítélet Előítéletesség ma, Magyarországon Krémer Ferenc: az előítéletről szóló minden elmélet csak adott korban és társadalomban igaz multikulturalizmus?

Részletesebben

2016/2017. tanév II. (tavaszi) félév. Neptun kódja: 10103M

2016/2017. tanév II. (tavaszi) félév. Neptun kódja: 10103M TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER 2016/2017. tanév II. (tavaszi) félév ALKOTMÁNYJOG 3. Neptun kódja: 10103M Előfeltétele: 10102M és 10101, Helye a mintatantervben: 8. szemeszter Meghirdetés: tavaszi szemeszter

Részletesebben

Társadalmi szolidaritás

Társadalmi szolidaritás Társadalmi szolidaritás Tanároknak szóló útmutatókkal Hátrányos élethelyzetek Kölcsönös segítség Önkéntesség Etika, 11. évfolyam Egyetértesz az alábbi kijelentésekkel? Minden ember egyedi, másoktól különböző.

Részletesebben

A diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség Európában. Komanovics Adrienne PTE ÁJK 2013

A diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség Európában. Komanovics Adrienne PTE ÁJK 2013 A diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség Európában Komanovics Adrienne PTE ÁJK 2013 Áttekintés I. A diszkrimináció fogalma II. A diszkrimináció tilalmának tárgyi hatálya az EEJE ben

Részletesebben

Az új magyar választási rendszer

Az új magyar választási rendszer Az új magyar választási rendszer Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr a demokratikus rendszer "a politikai döntéshozatal céljával létrehozott olyan intézményes berendezkedés,

Részletesebben

Alapvető emberi jogok - Ellátott jogi tematika I. - Budapest, 2014. november 27.

Alapvető emberi jogok - Ellátott jogi tematika I. - Budapest, 2014. november 27. Alapvető emberi jogok - Ellátott jogi tematika I - Budapest, 2014 november 27 Mik azok az alapvető jogok? Az egyének védelmi eszköze az állami intézkedésekkel és mások alapvető jogaival szemben Lásd Alaptörvényben

Részletesebben

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Bevezető Tekintettel arra, hogy az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság,

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés november 28.

Nemzetpolitikai továbbképzés november 28. Nemzetpolitikai továbbképzés 2016. november 28. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Tisztelt Alkotmánybíróság!

Tisztelt Alkotmánybíróság! Tisztelt Alkotmánybíróság! A köztársasági elnök 2016. március 9-én kelt indítványa szerint március 1-jén elfogadott, a posta szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosításáról szóló törvényt

Részletesebben

A nemzetközi jog és a belső jog viszonya

A nemzetközi jog és a belső jog viszonya A nemzetközi jog és a belső jog viszonya Előadás-vázlat Sonnevend Pál A lehetséges szempontok A nemzetközi jog szempontja: monizmus és dualizmus ellentéte A belső jog szempontja: miként válik a belső jog

Részletesebben

KULCSFOGALMAK KÖZVETLEN / KÖZVETETT / ZAKLATÁS / SZEXUÁLIS ZAKLATÁS

KULCSFOGALMAK KÖZVETLEN / KÖZVETETT / ZAKLATÁS / SZEXUÁLIS ZAKLATÁS KULCSFOGALMAK KÖZVETLEN / KÖZVETETT / ZAKLATÁS / SZEXUÁLIS ZAKLATÁS NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉGRE VONATKOZÓ UNIÓS JOG ERA, BUDAPEST, 2016. OKTÓBER 6-7. CHRISTA CHRISTENSEN 1 1 Közvetlen Nem Faj Életkor Fogyatékosság

Részletesebben

VIII. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 91. (1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve.

VIII. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 91. (1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve. VIII. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 91. (1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve. A tervezet a többi alkotmányos szervhez hasonlóan az Alkotmánybíróságot is tételmondattal helyezi el az

Részletesebben

Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 6. hét

Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 6. hét Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 6. hét Az Alkotmánybíróság Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Tájékoztató és tematika Magyar alkotmányjog II. (Emberi jogok) c. tantárgyból 2010/2011-es tanév II. félév

Tájékoztató és tematika Magyar alkotmányjog II. (Emberi jogok) c. tantárgyból 2010/2011-es tanév II. félév RENDŐRTISZTI FŐISKOLA Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és tematika Magyar alkotmányjog II. (Emberi jogok) c. tantárgyból 2010/2011-es tanév II. félév A Tájékoztató célja, hogy a

Részletesebben

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus A szuverenitás összetevői Dr. PhD Egyetemi adjunktus Szuverenitáselméletek Kit illet a főhatalom? Abszolút monarchiák: Jean Bodin: fejedelmi szuverenitás Thomas Hobbes: az alattvalók lemondanak bizonyos

Részletesebben

Előadásvázlatok az adatvédelmi jog általános részéből. P a t r o c i n i u m. Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Előadásvázlatok az adatvédelmi jog általános részéből. P a t r o c i n i u m. Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Infokommunikációs Jogi Tanszék W e s s e l é n y i - s o r o z a t Írta: Dr. Hegedűs Bulcsú Előadásvázlatok az adatvédelmi jog általános részéből

Részletesebben

A gyermekvédelemről szóló törvény rendelkezései A szociális, a gyermekvédelmi és a gyermekjóléti ellátások kapcsolata

A gyermekvédelemről szóló törvény rendelkezései A szociális, a gyermekvédelmi és a gyermekjóléti ellátások kapcsolata TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ A gyermekvédelemről szóló törvény rendelkezései A szociális, a gyermekvédelmi és a gyermekjóléti ellátások

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

3. Állampolgárság, honosság, külföldiek jogállása, kisebbségvédelem

3. Állampolgárság, honosság, külföldiek jogállása, kisebbségvédelem 3. Állampolgárság, honosság, külföldiek jogállása, kisebbségvédelem 2011. február 24. Nemzetközi jog II. 1. Állampolgárság Állam területén tartózkodó emberek: állampolgárok vagy külföldiek Állampolgárság-emberi

Részletesebben

A betegjogvédelem jövője

A betegjogvédelem jövője A betegjogvédelem jövője Mogyorósi Dorottya dr. med, dr. jur Európai Betegjogi Nap, Budapest 2011. április 18. Kérdés Hol járunk már az éden fáitól! Világunk büszke madarának csőrében porladunk. Hullám

Részletesebben

Védőoltási helyzetkép, átoltottság. Mi a teendő a védőoltás megtagadása esetén?

Védőoltási helyzetkép, átoltottság. Mi a teendő a védőoltás megtagadása esetén? Á N T S Z Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Védőoltási helyzetkép, átoltottság. Mi a teendő a védőoltás megtagadása esetén? Dr. Ócsai Lajos Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi Főosztály

Részletesebben

DEMECSER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2013.(V.31.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET

DEMECSER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2013.(V.31.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET DEMECSER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2013.(V.31.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET Az üzletek éjszakai nyitva tartási rendjéről szóló 16/2012. (IX.19.) önkormányzati rendelet módosításáról Demecser

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA

AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA 2010.3.30. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 83/389 AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA (2010/C 83/02) 2010.3.30. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 83/391 Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság ünnepélyesen

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA

AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság ünnepélyesen kihirdeti az alábbi szöveget az Európai Unió Alapjogi Chartájaként: AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA Preambulum

Részletesebben

Ellátotti jogok érvényesülése a jogvédők tapasztalatai alapján. Hajdúszoboszló, Rózsavölgyi Anna

Ellátotti jogok érvényesülése a jogvédők tapasztalatai alapján. Hajdúszoboszló, Rózsavölgyi Anna Ellátotti jogok érvényesülése a jogvédők tapasztalatai alapján Hajdúszoboszló, 2010. 06. 03. Rózsavölgyi Anna Székhely: 1051 Budapest Akadémia u.3. Levelezési cím: 1122 Budapest Városmajor u. 48/b. Telefon:

Részletesebben

1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól

1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól A diasort hatályosította: dr. Márkus Györgyi (2014. augusztus 15.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól

Részletesebben

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások VI. téma Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások 1. A jogalkotás 1.1. Fogalma: - specifikus állami tevékenység, - amit főleg közhatalmi szervek végezhetnek - és végterméke a jogszabály. Mint privilegizált

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK. Főbb témák 2 1. A Magyar Köztársaság alkotmányos berendezkedése 2. Az állami szervek rendszere, jellegük és egymás egymáshoz való viszonyuk 3. A közigazgatás az állami funkciók

Részletesebben

Tisztelt Alkotmánybíró Úr!

Tisztelt Alkotmánybíró Úr! dr. Stumpf István alkotmánybíró úr részére Alkotmánybíróság Budapest Tisztelt Alkotmánybíró Úr! Országgyűlési képviselők a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint

Részletesebben

ALAPVETŐ EMBERI JOGOK - ELLÁTOTT JOGI TEMATIKA I. -

ALAPVETŐ EMBERI JOGOK - ELLÁTOTT JOGI TEMATIKA I. - ALAPVETŐ EMBERI JOGOK - ELLÁTOTT JOGI TEMATIKA I. - Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁJUS 14. dr. Kozicz Ágnes Alapvető Jogok Biztosának Hivatala TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

A büntetı törvénykönyv módosítására vonatkozó T/25. számú törvényjavaslatról

A büntetı törvénykönyv módosítására vonatkozó T/25. számú törvényjavaslatról A Társaság a Szabadságjogokért jogvédı szervezet véleménye A büntetı törvénykönyv módosítására vonatkozó T/25. számú törvényjavaslatról Készítette: dr. Simon Éva Politikai szabadságjogok programvezetı

Részletesebben

jogok fontosságáról és ismertségérol Magyarországon

jogok fontosságáról és ismertségérol Magyarországon Közvéleménykutatás az emberi jogok fontosságáról és ismertségérol Magyarországon Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 2 Az Emberi Jogok Világnapja és magyarországi környezete 3 A kutatás célja és módszertana

Részletesebben

Válogatott bibliográfia Az emberi jogok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban c. tárgyhoz

Válogatott bibliográfia Az emberi jogok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban c. tárgyhoz Válogatott bibliográfia Az emberi jogok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban c. tárgyhoz Összeállította: Dr. Kiss Barnabás egyetemi docens I. Ajánlott alapirodalom az alapjogok tanulmányozásához 1. Balogh

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15.

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15. A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,

Részletesebben

Tudnivalók a Vöröskeresztről

Tudnivalók a Vöröskeresztről Tudnivalók a Vöröskeresztről Kulcsszavak A Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom eredete és története Henry Dunant 1828-1910 A Vöröskereszt Mozgalom alapítója. Nagyon megindította a Solferinoi csata borzalma,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

Alapjogok és alapvető kötelezettségek Fogalma, értelmezése

Alapjogok és alapvető kötelezettségek Fogalma, értelmezése Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető-és Továbbképzési Intézet Balogh Zsolt, Hajas Barnabás, Schanda Balázs Alapjogok és alapvető kötelezettségek Fogalma, értelmezése Budapest, 2014 A tananyag az ÁROP-2.2.19-2013-2013-0001

Részletesebben