Az egyfejűség félfejűségéről, avagy a kettős egység a taijitutól a kétkamarás országgyűlésig

Átírás

1 Az egyfejűség félfejűségéről, avagy a kettős egység a taijitutól a kétkamarás országgyűlésig (Bevezető a Párhuzamos Alkotmányozás i, 5. előkészítő adásához) Orbán Viktor az államfői hatalom kiterjesztésének megakadályozását így indokolta: nem akarok kétfejű rendszert 1. Ezzel egyértelművé tette, hogy folytatni akarja a diktatúra világválságot okozó torz gondolkodási módját, amely a hatalomösszpontosításra épül, a természetes gondolkodási mód kettős egységet jelentő, megosztott hatalomgyakorlásával szemben, így az nem egyfejű, hanem félfejű. A taoista filozófia ősidőktől ismert (de írásban csak Kr.e körül a Változások könyvében megjelentetett) alapja az egymással szemben álló, de mégis egymást kiegészítő (komplementer) kozmikus erők mintájaként a megújuló és egymásra átalakulást eredményező hatást gyakorló - különbségek (taijitu = a jin a hegy árnyékos oldala - és jang a hegy napos oldala - együtt) egyensúlyt adó egységét jelenti. A XXIII. János pápa által a Talmuddal szemben a krisztusi tanítások alapjaként meghatározott Első Sumér Biblia (Kramer, 1956 Paralel Biblia, Badiny Jós Ferenc fordításában: Magyar Biblia a forrásmű írásbeli keletkezése Kr.e re tehető) a Szent Korona és a Szent Fokos egyensúlyt adó a kettős egységét jelöli meg. Fontos, hogy ezek átalakulást jelentő hatását nem általánosan, hanem feladatokon keresztül határozza meg: a Szent Korona az iránymutatást (a Teremtő akaratának közvetítését) adja, a Szent Fokos pedig a végrehajtást (amit a Lélek Fénye közvetítésével). A magyar hagyományokban az eredendő kettős egység Nap apánk és Hold anyánk fogalom-párban él (ld. székely zászló). Ez található meg hun-szkíta őseink legnagyobb értékében, a teljes tudás és a szabadság kettős egységében, ami isteni iránymutatás feladat-meghatározását (alkotmányiságát) jelenti, ami más megfogalmazásban a logosz 2 és a mítosz 3, azaz az isteni erő és annak egy adott korra vonatkozó megvalósulási formája által alkotott kettős egység. A kettős egység általános megjelenési formái még például a nő és a férfi (együtt: embar Magyar Biblia), a hit és a tudomány (együtt: teljes tudás Aquinoi Szent Tamás), hűség és szeretet (együtt: szabadság hun-szkíta hagyomány, amelyet szentistváni Intelmek is tartalmaz). A társadalmi együttélés szabályozási rendszerében (jogrendszer) a kettőben egység a megosztott hatalom és a törvényhozó testület felépítésében meghatározó. A megosztott hatalom a Szent Korona (Nap apánk, logosz) iránymutatását közvetítő és annak megvalósulását ellenőrző kündü (kende) feladat, valamint a Szent Fokos (Hold anyánk, mitosz) végrehajtó tevékenység kettős egységét jelenti. Ez 940-ig mint kettős fejedelemség működött. Először Géza nem akart kétfejű rendszert, ennek a következménye volt a Quedlinburgi Szerződés, amellyel elvesztettük szabadságunkat. A jelenlegi közjogban a kündü megfelelője az államelnök, a gyuláé a miniszterelnök. A törvényhozó testület kettős egysége a Szent Korona két része, a terület, mint állandó (alsóház) és az ember, mint változó (felsőház) szerves egységként működését jelenti (Kmetty János, 1926 Egyetemi tankönyv). Ennek pénzközpontú eltorzulása Paul Samuelson Nobel-díjas Mátrix-elmélete, amely a statikus és dinamikus elemek egymásra hatásának elemzésén alapul.

2 A Mátrix-elmélet az állandó és változó elemek emberközpontú egymásra hatásának érvényesítésével tér vissza szülőhazájába, amely alulról építkező társadalomépítéssel valósul meg. A Szent Korona Értékrend hatalmi szervezeteinek felépítésében, a szervezetek feladataiban és az alulról építkező kiválasztási és törvényhozó rendszerben ez a következő szerint érvényesül: Az államhatalom választása és működése (Az államhatalom gyakorlásáról szóló 1. főtörvény - Alapválasztás 1. Nemzetgyűlési képviselőválasztás: - Nemzetgyűlési tag, - Nemzeti Tanács tag, - elnöke, - miniszterelnöke 2. Területi (települési) képviselőválasztás: - települési képviselő - Polgármester, - alsóházi képviselő 3. Társadalmi képviselőválasztás: - társadalmi képviselő - Elnök, - felsőházi képviselő - nemzetközi szervezet képviselője Választás Népakarat nyilvánítás Időközi választás A képviselő megbízatása megszűnik, ha: - meghalt, - egészségi állapota miatt lemondott, - önként lemondott, vagy - a képviseltek érdekeivel ellentétes döntése miatt visszahívták. A fenti okból betöltetlen képviselői megbízatás elnyerésére időszaki 1. Nemzetgyűlési képviselőválasztást, 2. Területi (települési) képviselőválasztást, vagy 3. Társadalmi képviselőválasztást kell tartami a képviselői hely szerinti körben Első (Alkotmányozó) 1. Alkotmány jogfolytonosságának helyreállítása 2. Alaptörvény hatályba léptetése 3. Alaptörvény szintű főtörvények hatályba léptetése 4. Nemzeti Tanács választása 5. elnökének választása Népszavazás 1. Alaptörvény módosítás 2. Alaptörvény szintű főtörvény módosítás 3. Főtörvény módosítás 4. Résztörvényalkotás, módosítás és 5. Nemzetközi szerződés megkötésének, módosításának és ének 6. Kormányrendelet alkotás, módosítás és 7. Települési rendeletalkotás, módosítás és hatályon kívül 8. Társadalmi rendeletalkotás, módosítás és hatályon kívül Nemzetgyűlés Évenkénti rendszerességű 1. Alaptörvény és alaptörvény szintű főtörvénnyel módosítása 2. Nemzeti Tanács tagjának felmentése, új választása 3. elnökének felmentése, új elnök választása 4. miniszterelnökének

3 6. miniszterelnökének választása felmentése, új elnök választása elnöke 1. Alaptörvény módosítás előkészítés és hatályba léptetése 2. Alaptörvény szintű főtörvény módosítás előkészítés és hatályba léptetése 3. Nemzetközi szerződés megkötés, módosítás előkészítés és hatályba léptetése 4. Részt vesz a Honvédelmi Tanács munkájában Nemzeti Tanács 1. Ellenőrzi a jogszabályok törvényességét. 2. Kezdeményezi és lefolytatja a jogszabályok törvényességébe ütköző eljárásokat 3. Ellenőrzi a népi k jogalapját. 4. Kezdeményezi és lefolytatja a megalapozott népi k alapján a szükséges eljárásokat 5. Kezdeményezi és lefolytatja a megalapozatlan népi k alapján a szükséges eljárásokat 6. Létrehozza a Honvédelmi Tanácsot a rendkívüli állapottal összefüggő feladatok végrehajtására 7. Ellenőrzi az országvédelmi terv, és a rendkívüli intézkedéseket bevezető rendelet, valamint annak végrehajtási utasítása jogszerűségét és betartását 8. Kezdeményezi és lefolytatja az előző pont jogszerűtlenségi és végrehajtási okai alapján a szükséges eljárásokat miniszterelnöke 1. Főtörvény módosítás hatályba léptetése 2. Új és módosított résztörvény hatályba léptetése 3. Kormányrendelet alkotás, módosítás és előkészítése, hatályba léptetése 4. Részt vesz a Honvédelmi Tanács munkájában Kormány Egységesen Miniszterek 1. Alaptörvény módosítás 2. Alaptörvény szintű főtörvény módosítás 3. Főtörvény módosítás 4. Résztörvényalkotás, módosítás és 5. Jogszabály végrehajtási utasítás alkotás, módosítás és 6. Nemzetközi szerződés megkötésének, módosításának és ének 7. Kormányrendelet alkotása, módosítása és és előterjesztése 1. A szakterület irányítása 2. Jogszabály végrehajtási utasítás alkotás, módosítás és és hatályba e 3. Miniszteri rendeletalkotás, módosítás és és hatályba e 4. A nemzetvédelmi miniszter részt vesz a Honvédelmi Tanács munkájában

4 Honvédelmi Tanács Bíróság (1) on az igazságszolgáltatást kizárólag a bíróságok gyakorolják. (2) A bíróság dönt a./ a büntető ügyekben, b./ a személyiségi és gazdasági (polgári) jogvitákban és c./ Az állam főtörvénnyel hatáskörébe utalt egyéb ügyekben, továbbá d./ - ha az Alaptörvény nem utalja a Nemzeti Tanács hatáskörébe - felülvizsgálja a közigazgatási határozatokat. (3) on az igazságszolgáltatást Legfelsőbb Bírósága, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják. (4) A törvény az ügyek meghatározott jaira külön bíróságok létesítését is elrendelheti. (5) A bíróságra Ügyészség (1) Legfőbb Ügyésze és az ügyészség a./ gondoskodik a Szent Korona értékrendjének védelméről, b./ az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről, c./ védi - a természetes személyek, - a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait. (2) Az ügyészség Az állam vezetéséről és a Büntetésről szóló főtörvényekben meghatározott a./ jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, b./ képviseli a vádat a bírósági eljárásban, továbbá c./ felügyeletet gyakorol a büntetésvégrehajtás törvényessége felett. (3) Az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket. Országgyűlés 1. Alaptörvény szintű főtörvény módosítás 2. Főtörvény módosítás 3. Résztörvény-alkotás, módosítás és 4. Nemzetközi szerződés megkötésének, módosításának és ének 5. Kormányrendelet alkotás, módosítás és

5 vonatkozó szabályokat Az szóló főtörvény állapítja meg. (6) Bíróság szervezése, összevonása, megszüntetése és a bíróságok működésének részletes szabályozása Az szóló főtörvény módosítására hívatott elöljáróságok hatáskörébe tartozik. Állami elnöke (1) Az Állami elnökét és elnökhelyetteseit elnöke javaslatára a Nemzeti Tanács nyílt szavazáson, egyszerű többséggel választja, és elnöke nevezi ki. (2) Az Állami elnöke és elnökhelyettesei hivatalba lépésük előtt esküt tesznek a Szent Koronára. (3) Az állam főtörvény határozza meg, hogy az Állami Törvénysértés esetén - Az állam főtörvényben meghatározott esetekben és módon - fellép a törvényesség védelmében. (4) Az ügyészségre vonatkozó szabályokat Az és a Büntetésről szóló főtörvények állapítják meg. (5) Az ügyészség szervezése, összevonása, megszüntetése és az ügyészségek működésének részletes szabályozása Az és a Büntetésről szóló főtörvények módosítására hívatott elöljáróságok hatáskörébe tartozik. Magyar Nemzeti Bank elnöke (1) A Magyar elnökét és elnökhelyetteseit elnöke javaslatára a Nemzeti Tanács nyílt szavazáson, egyszerű többséggel választja, és elnöke nevezi ki. (2) A Magyar elnöke és elnökhelyettesei hivatalba lépésük előtt esküt tesznek a Szent Koronára. (3) Az állam főtörvény határozza meg, hogy a Magyar Alsóház elnöke 1. Az alsóház főtörvény módosításával kapcsolatos elfogadását vagy elutasítását átadja miniszterelnökének 2. Az alsóház új vagy módosított résztörvénnyel kapcsolatos elfogadását vagy elutasítását átadja miniszterelnökének 3. Az alsóház jogszabály végrehajtási utasítással Felsőház elnöke 1. Főtörvény módosítás átadása az alsóház elnökének. 2. Új vagy módosított résztörvény átadása az alsóház elnökének.

6 elöljáróinak megbízatása milyen esetekben szűnik meg. elöljáróinak megbízatása milyen esetekben szűnik meg. kapcsolatos elfogadását vagy elutasítását átadja miniszterelnökének Állami (1) Az Állami a./ ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében - az államháztartási javaslat megalapozottságát, a felhasználások szükségességét és célszerűségét, - ellenjegyzi az államháztartást érintő jogszabálytervezeteket (beleértve a nemzetközi szerződéseket); - előzetesen felülvizsgálja az államháztartás felhasználásának a törvényességét; b./ ellenőrzi - az államháztartásról készített zárszámadást; - az állami vagyon kezelését, az állami tulajdonban lévő vállalatok, vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét; c./ ellátja Az állam főtörvénnyel hatáskörébe utalt egyéb feladatokat. (2) Az Állami ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi. Magyar Nemzeti Bank (1) A Magyar jegybankja, a nemzetgazdaság központi bankja, amely az állam tulajdonában van. (2) A Magyar elnöke a bank tevékenységéről évente beszámol a Nemzeti Tanácsnak; jelentései részeinek és egészének titkosításáról - Az szóló főtörvényben szereplő titokvédelmi és adatvédelmi szabályok figyelembevételével elnöke dönt. (3) A (2) bekezdés szerinti beszámoló elfogadásáról Nemzeti Tanács nyilt, azonos idejű szavazáson egyszerű többséggel dönt. (4) A (2) bekezdés szerinti beszámoló elutasítása esetén elnöke haladéktalanul köteles felmenteni a Magyar Nemzeti Bank elnökét, és a Nemzeti Tanács a 30. (1) bekezdése szerinti eljárással Alsóház 1. Főtörvény módosítást előkészítését elutasítja 2. Új vagy módosított résztörvény előkészítést elutasítja 3. Jogszabály végrehajtási utasítás előkészítését elutasítja Felsőház (1) Kezdeményezi miniszterelnökénél a Kormány munkatervének elkészítését vagy módosítását. (2) Jogalkotási tervet készít és módosít a./ miniszterelnöke, b./ az alsó- vagy felsőházi országgyűlési képviselők és/vagy c./ népi kezdeményezés alapján. (3) A Kormány által elfogadott jogalkotási tervet miniszterelnöke hagyja jóvá. (4) A jogalkotási terv szerint jogszabály tervet terjeszt elő az Országgyűlés alsóházának, amelyet a./ a tárgykör szerinti társadalmi ok felsőházi képviselőinek szakmai ismerete és tapasztalata, valamint b./ az összes felsőházi képviselő megyéjében (kerületében) szerzett, tárgykörrel kapcsolatos, népakaratot

7 harminc napon belül új elnököt nevez ki a bank élére. (5) A Magyar feladatáról, működéséről, a számvevők jogállásáról és javadalmazásáról Az állam főtörvény rendelkezik. Települési önkormányzatok 1. A Települési rendeletet előterjeszti, a döntéselőkészítést a Polgármester végzi 2. A Települési rendeletet az Önkormányzat elutasítja, a Polgármester ennek megfelelően vagy hatályba lépteti, vagy nem kifejező vélemények alapján készít. (5) Az Országgyűlés felsőházi tagjának a./ halála, b./ egészségi állapota miatti, vagy c./ önkéntes lemondása esetén Időszaki választás tartását kezdeményezi, a megszűnt megbízatás által érintett területen. (6) Az Országgyűlés alsóházi tagjának vagy elöljárónak a képviseltek érdekeivel ellentétes döntése miatt, népi kezdeményezés alapján indított megbízatásvisszavonó eljárás lefolytatása. Társadalmi ok önkormányzatai 1. A Társadalmi rendeletét előterjeszti, a döntéselőkészítést az Elnök végzi 2. A Társadalmi rendeletet az Önkormányzat elutasítja, az Elnök ennek megfelelően vagy hatályba lépteti, vagy nem A Párhuzamos Alkotmányozás mai, 5. előkészítő élő adásában erről beszélek részletesen ( A 21 órától az adás a Youtube-on is elérhető lesz. (A keresőből elérhető a HalaszJozsef45 kulcsszóval, a mai dátum alapján.)

8 Kelt Szegeden, Kikelet havának 1. napján. A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel: Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája 1 A miniszterelnök az alaptörvénnyel kapcsolatban, az [origo] információi szerint azt is egyértelművé tette, hogy nem várható számottevő változás a jelenlegi alkotmányos berendezkedésben. "Nem akarok kétfejű rendszert" - mondta például az államfői jogkörök esetleges bővítését firtató kérdésekre. Orbán csitítgatta az egymásnak feszülő képviselőket a siófoki zárt ülésen - Joó Hajnalka , 7: logosz (gör. 'beszéd, szó, értelmes fogalom'; lat. verbum): szó, ige A filozófiai gondolkodásban a ~ természetét először Hérakleitosz kutatta. Platónnál a ~ 'megalapozott igazságot tartalmazó kijelentés'. Arisztotelésznél 'kimondott szó', 'gondolat', 'gondolkodási képesség', 'fogalom', ami jelentést hordoz, de hozzá kell érteni a beszélőt, amit beszél és akihez beszél. A ~nak tehát kapcsolata van a gondolkodással és a beszéddel. A sztoikusoknál a ~ isteni erő, amelynek a mindenség a létet, az értelmességet és a törvényszerűséget köszöni. Magyar Katolikus Lexikon A mítosz tehát nem egyéb, mint az emberi faj őstudásából származó a priori igazságoknak a kor nyelvén való kifejezése. (Kodolányi János)