A felsoktatás szerepvállalása a felnttképzésben. workshop. Eötvös Loránd Tudományegyetem november 24.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A felsoktatás szerepvállalása a felnttképzésben. workshop. Eötvös Loránd Tudományegyetem 2006. november 24."

Átírás

1 A felsoktatás szerepvállalása a felnttképzésben workshop Eötvös Loránd Tudományegyetem november 24.

2 Felels kiadó: MELLearN-Felsoktatási Hálózat az életen át tartó tanulásért Egyesület az EULLearN European University Lifelong Learning Network támogatásával Socrates CP LT-ERASMUS-TN Szerzk: Dr. Kálmán Anikó Kokovay Ágnes Dr. Létray Zoltán Dr. Piros Márta Szabóné Dr. Berki Éva Szabóné Dr. Molnár Anna Szerkesztette: Dr. Kálmán Anikó Technikai szerkeszt: Homonnainé Bajkai Judit Borítóterv: Pálóczi Zsolt Nyomda: REXPO KFT. A Stratégiai Háttérdokumentum anyaga sem könyv, sem elektronikus formában nem másolható, nem terjeszthet. Saját célra és nem kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden terjesztési és felhasználási forma esetében a szerzk engedélyét kell kérni. Debrecen,

3 TARTALOMJEGYZÉK Program...4 Dr. Kálmán Anikó - Dr. Piros Márta - Szabóné Dr. Berki Éva A felsoktatás felnttképzési lehetségei és feladatai az NFT II-ben c. kerekasztal-beszélgetés háttéranyaga...6 Kokovay Ágnes - Dr. Létray Zoltán Az E-learning tapasztalatok a hazai felsoktatásban c. szekció vitaindítója...18 Szabóné Dr. Molnár Anna A Felnttoktatói kompetenciák a felsoktatásban c. szekció vitaindítója

4 PROGRAM Köszönt Hudecz Ferenc rektor, ELTE Plenáris eladások Köpeczi Bócz Tamás, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és Irányító Hatóság: A felsoktatás részvétele a tervezett uniós programokban Zachár László figazgató, Nemzeti Felnttképzési Intézet: A Tanártovábbképzés, trénerképzés a felnttokatás számára c. HEFOP projekt tapasztalatai Szünet A felnttképzés helye, szerepe a magyar felsoktatásban kutatási beszámolók Kálmán Anikó titkár, MELLearN Egyesület: A Felnttoktatói kompetenciák megjelenése a felsoktatásban c., évi MELLearN kutatás eredményei Bánhidyné Szlovák Éva intézetigazgató, Budapesti Mszaki Fiskola: A felnttképzés infrastrukturális és személyi feltételei a felsoktatási intézményekben Cégek bemutatkozása Baracskai Zoltán, Infopark ZRt.: Lesz-e F-learning? A B&L Konferenciatechnika Kft. (Hitachi cég) bemutatója: Az interaktív tábla felsoktatási és felnttképzési lehetségei Az SDA Stúdió Kft. bemutatója: SDA, új eredmények és termékek a számítógépes tanulmányi rendszerekben Ebédszünet Rendkívüli MELLearN Közgylés F napirendi pont: egyesületi székhelyváltozás Kerekasztal-beszélgetés: A felsoktatás felnttképzési lehetségei és feladatai az NFT 2-ben Meghívott vendégek: Bihall Tamás alelnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Hudecz Ferenc rektor, ELTE Köpeczi Bócz Tamás igazgató, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és Irányító Hatóság Manherz Károly felsoktatási és tudományos szakállamtitkár, OKM Szivi József osztályvezet, SZMM Veres Pál Felsoktatási Fosztály osztályvezetje, OKM Zachár László igazgató, Nemzeti Felnttképzési Intézet Szünet 4

5 Posztereladások Az E-learning tapasztalatok a hazai felsoktatásban c. szekció bejelentett eladásai Balogh Anikó, GDF: Az ILIAS alkalmazása a Gábor Dénes Fiskolán (Tananyagfejleszt és távoktató e-learning keretrendszer intézményi szint mködtetése) Cséfalvay Miklós - Makó Ferenc, BMF: IBM LWCL keretrendszer alkalmazása a multimédia tananyagfejlesztésben és a szakmai pedagógusképzésben Fauszt Zoltán, SDA Stúdió Kft.: A számítógépes tanulmányi rendszerek és az e-learning keretrendszerek várható integrációja Hoffman Orsolya, KJF: Összefoglaló a Kodolányi János Fiskola e-learning alapú távoktatásának tapasztalatairól Kokovay Ágnes, NYF: Oracle e-learning rendszer a Nyíregyházi Fiskolán Létray Zoltán, SZE: Virtuális tanulási környezetek bevezetése a Széchenyi István Egyetemen A Felnttoktatói kompetenciák a felsoktatásban c. szekció bejelentett eladásai Kraiciné Szokoly Mária, ELTE PPK, Hegyi Halmos Nóra, ELTE TÓFK: A lifelong learning szemlélet a pedagógusképzésben Molnár György, Békéscsabai Regionális Képz Központ: A felsoktatás szerepvállalásának lehetsége a Kárpát-medence felnttképzési hálózatépítésében Németh Balázs, PTE FEEFI: A Pécsi TE Socrates Grundtvig Teach projektben fejlesztett Európai felnttoktatási MA szak curriculuma Peth László, ELTE PPK: Az ELTE Neveléstudományi Doktori Iskolájának andragógiai szekciója Szabóné Molnár Anna, ELTE PPK: Felnttoktatói kompetenciák, készségek hallgatói megítélése Turóczyné Veszteg Rozália, SZF: A Good Adult Educator in Europe Beszámoló a szekciókról és workshop zárszó 5

6 A felsoktatás felnttképzési lehetségei és feladatai az NFT II-ben cím kerekasztal-beszélgetés háttéranyaga A háttéranyagot készítette: Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Lifelong Learning Központ igazgató Dr. Piros Márta egyetemi docens, Károly Róbert Fiskola, Felnttképzési Központ igazgató Szabóné Dr. Berki Éva egyetemi docens Budapesti Corvinus Egyetem A felsoktatás jellemzi A demográfiai apály ellenére a 90-es évek eleje óta töretlen a felsoktatás expanziója. Magyarország a képesítések kibocsátása tekintetében az OECD átlagot meghaladja, mindazonáltal a felsfokú végzettségek aránya a munkaképes korú lakosság körében alig n. 1 Az aktív korú népességben a diplomások aránya kb. 30%-kal elmarad az EU átlagtól. Ennek oka feltételezheten, hogy a már felsfokú végzettséggel rendelkezk szereznek újabb képesítéseket, miközben a merítési bázis a demográfiai helyzet, valamint az alapfokú és a középfokú képzés gyengesége miatt inkább apad, mint bvül. Problémát jelent a felsoktatás tanulmányi területek szerinti megoszlásának aránytalansága és rugalmatlansága is, ami részben összefügg azzal, hogy a felvételi keretszámok a munkaer-piaci prognózisok helyett a rövid távú hallgatói igényekhez és a kínálati adottságokhoz igazodnak, ami hosszabb távon egyes területen túlképzéshez, más területeken munkaerhiányhoz ben az OECD országokban a tipikus korosztályhoz viszonyítva a felsfokú végzettséget szerzk aránya 32%. Az arány Magyarországon 37%, 15%-kal magasabb, mint 1996-ban volt. A korosztályi létszám demográfiai csökkenésének eredményeként a jelenlegi felsoktatási szint fenntartása esetén hamarosan elérjük az európai átlagot, azaz javulni fog a felsfokú végzettségek aránya a munkaképes korú lakosság körében. 6

7 vezet. Az OECD és az EU jelzései szerint különösen a matematika, a természettudományok, az élettudományok, a fizikai tudományok és az informatikai és mszaki tudományok területén van már, és várható továbbra is hiány a felsfokú képesítéssel rendelkez szakemberekben. A tudósképzés volumene az ország tudományos és innovációs potenciálja miatt különös jelentséggel bír. A doktori képzésben vezet országok jellemzen ugyanazok, amelyek a legtöbb külföldi hallgatót vonzzák, mivel a felsoktatás nemzetközi kereskedelme elssorban a legmagasabb kvalifikációt nyújtó tudományos képzésben virágzik. A doktori fokozatot szerzk arányát tekintve Magyarország (0,7%) az OECD országok alsó harmadába tartozik (az OECD-átlag: 1,2%). Elodázhatatlan a felsoktatási intézmények tudományos potenciáljának, s az ezzel összefügg finanszírozásnak az újragondolása. A közép- és felsfokú szakképzés és a munkaerpiac közötti összhang megteremtését gátolja, hogy a munkaer-piaci prognózisok csak esetlegesen befolyásolják a tanulók pályaválasztási és továbbtanulási döntéseit. Ennek oka részben a megfelel munkaer-piaci információk hiánya, részint a mindenki számára elérhet tanácsadói hálózat hiánya. Végül nem elhanyagolható a magyar lakosság anyagi viszonyaiban és életmódjában gyökerez röghöz kötöttség, amely miatt a probléma megoldása csak komplex területfejlesztési megközelítéssel lehetséges. SWOT-elemzés Az egész életen át tartó tanulás rendszeréhez kapcsolódó ersségeket, gyengeségeket, valamint a küls környezetbl adódó lehetségeket és veszélyeket, azaz a SWOT-elemzést az alábbi ábra foglalja össze. 7

8 Az egész életen át tartó tanulás SWOT-elemzése ERSSÉGEK GYENGESÉGEK Politikai döntéshozók, szakmai irányítók egyetértése a stratégia szükségességérl Az EU az egész életen át tartó tanulás stratégiájának széleskör ismerete a szakértk és döntéshozók körében Alágazati részstratégiák és végrehajtásukhoz kapcsolódó jogszabályok, valamint mköd intézményhálózat Képzést támogató jelents nem állami források Egymás felé viszonylag nyitott képzési szintek és utak Formális oktatási, képzési intézmények egyedi innovációs képessége Fejlett munkaer-piaci intézményrendszer, az aktív intézkedések magas színvonala A közép és felsfokú oktatásban résztvevk arányának folyamatos bvülése A lakosság javuló végzettségi szintje Oktatásra, képzésre fordított GDP arányos kiadások növekedése Léteznek az érintett partnerek közötti együttmködés intézményes keretei Kiterjedt felnttképzési kínálati piac Legitim koherens egész életen át tartó tanulás stratégiája és annak végrehajtását nyomon kísérni hívatott intézményrendszer, jogszabályi és pénzügyi háttér stabilitásának hiánya A magyar humánerforrás alapkészségeinek, munkaer-piaci készségeinek, szociális kompetenciáinak elégtelen szintje A felnttképzésben résztvevk EUösszehasonlításban alacsony számaránya, az alacsony végzettségek, az idsek és az inaktívak alulreprezentáltsága A formális oktatási, képzési rendszerek nem kell mérték részvétele az egész életen át tartó tanulásban, különös tekintettel a felnttképzésre, a kulcskompetenciák fejlesztésére A felsoktatásban a természettudományi és mszaki képzésben, valamint a PhD és doktori képzésben (ISCED 6) résztvevk alacsony aránya Jelents iskolai (különösen szakiskolai) lemorzsolódás A formális oktatási rendszer és a munkaerpiac közötti intézményes együttmködés gyenge: - a képzés tartalma nem felel meg a gazdasági követelményeknek - a végzettek szakmai összetétele nem felel meg a munkaer-piaci elvárásoknak - a pályaorientáció és pályatanácsadás gyengesége - a felsfokú végzettségek EUátlagnál alacsonyabb aránya az 8

9 aktív korú népességben Regionális szinten az érintett szereplk együttmködésének elégtelen mivolta A korszer tanulási kultúra széleskör elterjesztéséhez szükséges humán és infrastrukturális feltételek elégtelen színvonala Egységes, korszer országos mérési, értékelési és pályakövetési rendszer hiánya A vállalkozói szféra és az egyének viszonylag alacsony részvétele az egész életen át tartó tanulás költségeinek finanszírozásában LEHETSÉGEK VESZÉLYEK Növekv köz- és magánforrások a humánerforrások fejlesztésére Tudásintenzív ágazatok térhódítása a gazdaságban Intézkedések a munkavállalás rugalmasabb formáinak elterjesztésére A technológiai fejldésnek köszönheten kitáguló tanulási formák (e-learning, IKT) Részben az EU tagság következményeként növekszik a lakosság érdekldése a tanulás, a piacképes ismeretek elsajátítása iránt Az EU tartós szakmapolitikai elkötelezettsége az egész életen át tartó tanulás stratégiája mellett, a nemzeti egész életen át tartó tanulás politikák megvalósítását növekv közösségi források támogatják A demográfiai folyamatok eredményeként a tanuló és aktív népesség számában bekövetkez jelents átrendezdés A nehézségekkel küzd társadalmi csoportok leszakadási és kirekesztdési folyamata Humánerforrások minségének további romlása miatt csökken Magyarország nemzetközi versenyképessége Csökken a társadalom hajlandósága a tanulásba történ befektetések iránt Az EU bels kohéziójának, gazdasági dinamizmusának lanyhulása miatt csökken az egész életen át tartó tanulás politikája annak támogatása iránti elkötelezettsége Növekv digitális szakadék Mélyül nemzetközi együttmködés megkönnyíti az élenjáró gyakorlatok megismerését 9

10 Kulcs az alkalmazkodáshoz: széles és gazdag kínálat a szakképzésben, a felsoktatásban és a felnttkori tanulásban (1. és 2. prioritás) Jelenleg Magyarországon a munka világa és a képzési rendszerek között nem áll fenn elég szorosan kapcsolat, a szakképzés és a felsoktatás kibocsátása és minsége nincs összhangban a munkaer-piaci kereslettel. Az ezredforduló óta komoly hiányt jeleznek a hazai és a multinacionális vállalatok a jól képzett szakmunkások piacán. Különös problémát okoz, hogy a szakképzésben, valamint a felnttoktatásban és -képzésben hiányoznak a készség- és kompetenciafejleszt módszerek, valamint a gyakorlat-központú és szakmára orientált képzések. A szakiskolákban magas a lemorzsolódási arány, és azok akik elvégzik a szakiskolát nehezen jutnak érettségihez. Azok a munkavállalói csoportok, amelyek nem rendelkeznek zárt szakirányú továbbképzési rendszerrel és a munkanélküliségtl sincsenek fenyegetve, továbbra sem részesülnek kell mérték szakmai képzésben, illetve továbbképzésben. Ahhoz, hogy a képzési rendszer valóban az aktuális munkaer-piaci elvárásokat szolgálja, elengedhetetlen, hogy a felnttképzést és továbbképzést tervez és szervez intézmények szorosabb kapcsolatban álljanak a munkáltatókkal és a gazdaság egyéb szereplivel. BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK LLL STRATÉGIA A képzési intézményhálózat modernizációja és racionalizálása A szakképzés sürgsen megoldásra váró problémája, hogy a jelenleg szétaprózott, túlságosan tagolt, a korábbi nagyvállalati képzéshez igazodó, nehezen finanszírozható és mködtethet iskola- és intézményrendszer hogyan tudja a munkaer-piaci igényeket megfelelen szolgálni. Az ifjúsági szakképzést, a felnttképzést és továbbképzést is biztosító, korszer, hatékony, többcélú és -funkciójú, a munkaer-piaci változásokat követni tudó, azokhoz alkalmazkodni képes oktatási és képzési intézményrendszer kialakítása szükséges a probléma kezeléséhez. A Térségi Integrált Szakképz Központok (TISZK) keretein belül szükség van pályaorientációs tanmhelyek, a drága technológiák elsajátítását is biztosító központi képzhelyek kialakítására. A TISZK-ek nem a jelenlegi szakképz intézményhálózat helyett, hanem annak kiegészítéseként jönnek létre. Az átstrukturálási folyamatba szükséges bevonni a területen mköd oktatási intézményeket. 10

11 Jelenleg 9 regionális munkaer-fejleszt és -képz központ mködik az országban, amelyek elssorban felnttképzéssel, és többek között rehabilitációs képzéssel, pályaválasztási tanácsadással, gyakorlati képzéssel is foglalkoznak. A képzések piacán megnövekedett és átstrukturálódott kínálat miatt szükségessé vált a regionális munkaerfejleszt és -képz központok szerepének, funkciójának átgondolása. A regionális munkaer-fejleszt és -képz központok, valamint a TISZK-ek akkor mködnek hatékonyan, ha minden szakma esetében elkészül a kompetencialista és az egymásra épül képzési modulok rendszere, hiszen a felnttképzés akkor lesz rugalmas, ha figyelembe veszi a hallgató, potenciális munkavállaló korábbi tanulmányait, képzettségeit, készségeit, és nem képez duplán vagy párhuzamosan. A bemeneti mérések alapján az adott munkaadói igénynek legmegfelelbb munkavállalót a legrövidebb id alatt képesek felkészíteni a munkavállalásra. BEAVATKOZÁSI CSOPORTOK NFT II az alkalmazkodóképesség javítása, amelynek elemei: a szakképzés intézményi szerkezetének átalakítása, a szakképzés és az akkreditált felnttképzés együttmköd regionális rendszerének kialakítása, a szociális partnerek kapacitásainak fejlesztése, a szerkezetváltási folyamatok munkaerpiaci hatásainak kezelése, a civil szervezetek szolgáltatói szerephez való alkalmazkodásának segítése; Az alkalmazkodóképesség javítása A versenyképesség ersítéséhez és a munkaer-piaci részvételhez egyaránt szükséges, hogy a munkavállalók és a vállalkozások képesek legyenek megfelelni a változó gazdasági-társadalmi környezet kihívásainak. Ennek fontos feltétele a foglalkoztatás rugalmasságának növelése, amelyre természetesen a munkavállalók biztonságának megrzése mellett kell törekedni. Az alkalmazkodóképességet tágan értelmezve a beavatkozás mindazokat a tevékenységeket is magában foglalja, amelyek a különböz szervezeteknek (köztük a civil szervezeteknek) és intézményrendszereknek a változásokhoz való igazodását, a gazdasági-társadalmi kihívásoknak való megfelelését szolgálják. A változás okhoz való alkalmazkodás elsegítéséhez mindenekeltt az egész életen át tartó tanulás lehetségeinek fejlesztése és hozzáférhetvé tétele szükséges. A képzési lehetségeket mindenki számára elérhetvé kell 11

12 tenni, beleértve az alacsony iskolai végzettség és az idsebb munkavállalókat is. Kiemelt figyelmet kell fordítani a szerkezetváltási folyamatok által érintett munkavállalókra (beleértve a közszolgáltatások reformjának foglalkoztatási hatásai által érintett munkavállalókat is). A szakképzés, a felsoktatás és a felnttképzés rendszerének fejlesztésével, valamint az iskolarendszer oktatás és képzés, illetve a felntt- és a továbbképzés rendszerének erteljesebb összekapcsolásával, továbbá a képzés-kínálat bvítésével el kell segíteni a gazdaságot közvetlenül és rugalmasan szolgáló, rövid ciklusú, újszer képzési formák alkalmazását. A minségbiztosítás rendszerén keresztül ersíteni kell az érdekeltséget, a gazdaság tényleges igényeinek megfelel képzés-kínálat kialakításával pedig el kell érni, hogy a képzés mindenki számára hozzáférhet legyen. A regionális intézményrendszer és intézményhálózat fejlesztésével és a térségi integrált szakképz központok további kiépítésével meg kell teremteni a szak- és felnttképzés egymásra épül, összehangoltan mköd rendszereit. Meg kell teremteni a formális (iskolarendszer), a nem formális és az informális oktatási, képzési rendszerek közti kapcsolat szakmai és technikai feltételeit. A szociális partnerek fontos szerepet játszanak a változásokra való felkészülésben, ezért az intézkedéseknek a társadalmi párbeszéd intézményeinek megersítésére és a közös kezdeményezések támogatására is ki kell terjedniük. A partnerség jegyében törekedni kívánunk arra, hogy a civil (és egyéb nem kormányzati) szervezetek szerepvállalása ersödjön az államilag finanszírozott szolgáltatások biztosításában. Az erre történ felkészüléshez, vagyis a szolgáltatói szerephez való alkalmazkodáshoz szükséges e szervezetek szakmai kapacitásainak megersítése. az oktatási rendszer társadalmi és gazdasági igényekhez való rugalmas alkalmazkodásának ersítése, amelynek elemei: a digitális írástudás, a nyelvi, természettudományos és életviteli készségek fejlesztése, a képzés és a gazdaság igényeinek összehangolása, a gazdálkodási és vállalkozási készségek fejlesztése, a kulturális tke gyarapítása; Az oktatási rendszer társadalmi és gazdasági igényekhez való rugalmas alkalmazkodásának ersítése A foglalkoztathatóság legfontosabb elemét a megfelel képzettség és a készségek jelentik, amelyek elsajátítását a formális oktatási rendszerben kell megalapozni. Az oktatási rendszer minségének és eredményességének javítása, valamint az iskolarendszerbl kikerülk munkaer-piaci esélyeinek 12

13 növelése érdekében elkerülhetetlen, hogy az oktatás és a képzés tartalma és a képzési szerkezet rugalmasan alkalmazkodjon a társadalmi és gazdasági igényekhez. Az oktatási-képzési tartalomnak és szerkezetnek, a különböz képzési intézmények egymáshoz illeszkedésének, az átjárhatóság lehetségeinek, valamint a pályaorientáció egységes rendszerének segítenie kell a munkaer-kereslet és -kínálat összehangolását, továbbá az alkalmazkodást a munkaer-piaci igényekhez. Kiemelt figyelmet fordítunk az alapkészségek, a munkaer-piaci kompetenciák (fként az idegennyelv-tudás, a digitális írástudás, a matematikai és természettudományos ismeretek és a sikeres életvitelhez szükséges ismeretek) fejlesztésére. A készségek és kompetenciák fejlesztésében építeni kell a kultúra eszközeire is. az oktatási és képzési rendszerek szerepének ersítése az innovációs potenciál fejlesztésében, amelynek elemei: regionális tudás központok kialakítása, kutatóegyetemek támogatása, a tehetséggondozás intézményrendszerének fejlesztése, gyakorlatorientált felsoktatási programok, a mszaki és természettudományos képzés bvítése; Az oktatási és- képzési rendszerek szerepének ersítése az innovációs potenciál fejlesztéséhez A felsoktatási intézményeknek, mint regionális tudásközpontoknak elsdleges szerepet kell kapniuk a kutatás-fejlesztés, az innováció és a helyi gazdaság emberierforrás-bázisának megteremtésében, a tudásalapú gazdaság megersítésében, a technológia- és a tudástranszfer támogatásában. Éppen ezért kiemelten támogatjuk a helyi vállalkozások igényeihez rugalmasan alkalmazkodó, gyakorlatorientált képzési, továbbképzési programok kidolgozását és bevezetését. Fontos a természettudományi és mszaki szakokon tanulók számának és arányának növelése, a tehetséggondozás intézményrendszerének fejlesztése, hogy a felsoktatási intézmények a fejldést meghatározó tudás és innováció motorjaivá váljanak. Az Európai Felsoktatási Térségbe történ szerves beágyazódás érdekében folytatjuk a felsoktatási reformot, eltérbe helyezve a teljesítményelv érvényesítését, valamint a gyakorlatorientált képzés és az átjárhatóság szempontjait. 13

14 Újfajta tanítási/tanulási kultúra meghonosítása (5. prioritás) Az egész életen át tartó tanulás másik kulcsszereplje (a tanuló mellett) a pedagógus, a képz. A pedagógusok olyan belül rendkívül differenciált foglalkozási csoportot alkotnak, amelynek ágazaton belüli és ágazatok közötti mobilitása bizonytalan. A szakmára vonatkozó szakmai követelmények elégtelenül megfogalmazottak, a munkaterhelés egyenetlen és nemzetközi összehasonlításban alacsony, a bérezés pedig viszonylag alacsony, és jórészt érzéketlen az elvégzett munka minségére, ezáltal nehezítve a szakma professzionalizálódását. Azzal, hogy az iskolarendszer képzésben a hangsúly a kulcskompetenciák fejlesztésére helyezdött, a hagyományos ismeretátadó pedagógus szerep megváltozik. Az önálló tanulás és munkavégzés képessége, a különféle kultúrtechnikák önálló és hatékony alkalmazásának képessége, a csoportban és multikulturális környezetben való mködés képessége a modern társadalomban és a munkahelyeken olyan elemi elvárások, amelyekkel mindenekeltt maguknak a pedagógusoknak kell rendelkezniük ahhoz, hogy mentorként tanítványaik ilyen irányú fejldését segíteni tudják. Ehhez az oktatás hagyományos módszerei nem elegendk, st egyes módszerek éppenséggel az ilyen irányú fejldés ellen hatnak. Ezért szélesíteni kell egyrészt a pedagógus továbbképzés módszereinek és tartalmainak skáláját (differenciált foglalkozás technikái a különböz nevelési igény tanulók szükségleteinek kielégítésére, csoportépítés multikulturális környezetben, az IKT-kultúra beépítése a tanításba stb.), másrészt a szakmai önreflexió alkalmainak megteremtésével, fejldésének, fenntartásának támogatásával, a jó gyakorlatok terjesztésének segítésével. BEAVATKOZÁSI CSOPORTOK NFT II a humán infrastruktúra fejlesztése, amelynek elemei: többfunkciós humán szolgáltató központok létrehozása a kistérségekben és a településeken (a regionális operatív programok együttmködésével), további térségi integrált szakképz központok létrehozása és a regionális képzési hálózat kialakítása, informatikai fejlesztések az oktatásban, egyetemi innovációs központok megersítése, prevenciós, gyógyító és rehabilitációs célú kiemelt egészségügyi intézmények fejlesztése, az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató-rendszer infrastrukturális feltételeinek megteremtése, akadálymentesítés, a gyermekek napközbeni ellátását segít szolgáltatások fejlesztése, a szociális szolgáltatások 14

15 infrastrukturális feltételeinek javítása, a kulturális szolgáltatásokhoz és a kreatív gazdasághoz kapcsolódó fejlesztések, az Európa kulturális fvárosa projekthez kapcsolódó egyes beruházások megvalósítása. A humán infrastruktúra fejlesztése Az emberi erforrások fejlesztését célzó beavatkozások sikeréhez elkerülhetetlen a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések támogatása. A humán közszolgáltatások fejlesztése során a hozzáférésre, a minségre és a fenntarthatóságra egyidejleg kell összpontosítanunk. A közszolgáltatások fejlesztésének illeszkednie kell ahhoz a reformfolyamathoz, amely a nagy ellátórendszerek hatékonyságának növelését úgy valósítja meg, hogy közben tekintettel van az önkormányzatok teherbírására és a mködés hosszú távú fenntarthatóságára is. Az oktatás reformjával összehangolva fejlesztjük az oktatási infrastruktúrát. Az oktatás területén megvalósuló fizikai beruházások célja, hogy megalapozza a tartalmi fejlesztések sikerét, és az ország minden részén elérhetvé tegyék a minségi oktatást. A közoktatási infrastruktúra korszersítése során kiemelt jelentségek az új informatikai eszköz beszerzések, valamint a költséghatékony mködést lehetvé tev szervezeti reformok miatt szükséges infrastrukturális fejlesztések. A helyi közösségek tanulási, mveldési és szociális igényeinek kielégítése érdekében, a régiókkal együttmködve elssorban a vidéki, aprófalvas térségekben támogatjuk a komplex humánszolgáltatások ellátására alkalmas multifunkcionális intézményhálózat kiépítését. A fejlesztések során szem eltt tartjuk azoknak a területeknek a sajátos igényeit, ahol az iskoláskorú népesség nagyságának változása miatt az intézmények kapacitásának változtatására van szükség. Az intelligens tanulási környezet feltételeinek megteremtése a felsoktatás területén is dönt jelentség. Az épületek rekonstrukciója, az intelligens tanulási terek kialakítása, a modem informatikai eszközökkel és hálózatokkal való ellátottság, az IKT-val támogatott modern egyetemi ügyvitel megteremtése egyaránt kiemelt feladatunk. Az innovatív, tudás-alapú gazdaság megteremtésére irányuló beavatkozásokkal összhangban fejlesztjük az egyetemi innovációs központokat, az ipari-technológiai parkokat, a konferenciaközpontokat, valamint a közösségi célokat szolgálótereket - például az intelligens könyvtárakat, a sport- és rekreációs létesítményeket. 15

16 BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK Új pedagógus szerepek A diákok eltér szocio-kulturális háttere differenciált pedagógiai eszköztár alkalmazását és új pedagógiai módszertani megközelítést kíván. A pedagógusoknak tudniuk kell heterogén csoportokban is dolgozni, számukra az esélyteremtés, az integrált tanulócsoportokkal való foglalkozás a munka természetes része kell, hogy legyen. A pedagógusok önfejleszt képességének növelése A modern tanuláshoz szükséges pedagógiai forradalom elssorban a pedagógus alap- és továbbképzés, valamint az oktatóképzés továbbfejlesztését igényli. A pedagógusképzésben célszer a szakmai gyakorlat ersítése. A 21. század tanáráról egyre inkább úgy kell gondolkodnunk, mint a saját szakmai fejldését fontosnak tartó öntevékenyen mköd értelmiségire. A pedagógusszakmára való felkészülésnek alapvet fontosságú eleme az egész életen át tartó (ön)fejlesztés folyamatának elsajátítása. Egyre inkább szükség van arra, hogy a pályára készül vagy már ott lév pedagógusok maguk váljanak képessé saját fejldési útjaik megtervezésére, ugyanakkor nagyon komoly felelssége van a pedagógusképzésnek (mint rendszernek) abban, hogy beépítse az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatásához szükséges elemeket a képzési és továbbképzési rendszerbe, és új módszertani kultúrát honosítson meg. A Nemzeti Fejlesztési Terv tartalmaz intézkedést a pedagógusok módszertani kultúrájának megújítására (HEFOP 3.1.). BEAVATKOZÁSI CSOPORTOK NFT II az oktatás eredményességének és hatékonyságának növelése, a hozzáférés javítása, az esélyteremtés, amelynek elemei: komplex pedagógiai fejlesztési programok mérési és értékelési rendszer kiépítése, a pedagógusképzés és -továbbképzés megújítása, költséghatékony szervezeti formák bevezetése, a területi együttmködések elsegítése és a hátrányos helyzet tanulók integrált oktatásának segítése; 16

17 Az oktatás eredményességének és hatékonyságának növelése, a hozzáférés javítása, az esélyteremtés ersítése Az I. NFT-ben megkezdett tartalmi reformok következetes továbbvitelével az oktatás és a képzés minden szintjén és formájában konkrét intézkedéseket kell hozni a minség és az eredményesség javítására. Ezt szolgálja a kompetenciaalapú oktatás elterjesztésének folytatása, a tanulói és a tanári teljesítmények egységes normákon nyugvó mérési, értékelési és minségirányítási rendszerének bevezetése, a formális, nem formális és informális rendszerek összekapcsolása, továbbá a tanárképzés és a továbbképzés korszersítése, figyelemmel a pedagóguspályát érint állásigények várható alakulására is. Az alap- és középfokú oktatás költséghatékonyságának javítása és a területi különbségek mérséklése érdekében, a demográfiai, társadalmi és gazdasági változás okra tekintettel elkerülhetetlen az oktatási rendszer szervezeti és adminisztrációs reformja is. Ezért megkülönböztetett figyelmet fordítunk az intézményrendszer racionalizálását és integrációját támogató, újszer szervezeti megoldások bevezetésére, az iskoláskorúak létszámának csökkenése miatt felmerül, speciális igények kielégítésére. A halmozottan hátrányos helyzet tanulók, ezen belül a roma fiatalok iskolai sikerességének javítása, valamint az oktatási szegregáció és diszkrimináció felszámolása érdekében a közoktatási rendszer egészét átfogó, komplex pedagógiai fejlesztési programokat dolgozunk ki és vezetünk be - a korábbi programok tapasztalataira is építve - az iskola eltti neveléstl a középfokú oktatásig. Egyidejleg kiemelt figyelmet fordítunk a tehetséggondozásra. 17

18 Az E-learning tapasztalatok a hazai felsoktatásban cím szekció vitaindító gondolatai A vitaindítót készítette: Kokovay Ágnes fiskolai docens, Nyíregyházi Fiskola, Virtuális Campus Projekt vezet Dr. Létray Zoltán egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem, Egyetemi Informatikai Központ igazgató A pedagógia módszertani fejldése és az új információs technológiák megjelenése ill. elterjedése lehetvé teszi, hogy a felsoktatásban is megoldjuk azokat a problémákat, amelyek a megnövekedett hallgatói létszámból, az oktatás megszervezésének, lebonyolításának nehézségeibl, az oktatók túlterhelésébl adódnak. A információs technológiák fokozatos elterjedtsége már lehetvé teszi, hogy a gyakorlatban is új, elektronikus oktatási formákat és módszereket vezessünk be. A lehetségek egyike az e-learning azaz az internetes oktatás vagy Internet alapú oktatás. Ez egy az új korszer kommunikációs technológiát eltérbe helyez tanítási-tanulási folyamat, amely nagyobb részben internetes eszközökön keresztül, web -es technikákkal zajlik, és átviteli közegként az Internetet ill. intranet hálózatokat használ. A tanulási folyamatban a tanár (tutor, instruktor) szerepe megváltozik, csökken a kontakt órák jelentsége, az oktatás folyamatának tanár-hallgató interakcióiban elektronikus kommunikációs elemek jutnak egyre nagyobb szerephez. Ennek a fleg távtanulásnál, távoktatásnál perspektivikus - rendszernek a kialakulását tehát a technika fejldése tette lehetvé. Az e-learning a tradicionális oktatási módszerek, valamint az Internet nyújtotta új lehetségek találkozása, a képzés egy új, hatékony, de még Magyarországon a kezdeteknél tartó módszere. A gazdaságilag és technológiailag fejlett országokban már évek óta alkalmazzák a tanítástanulás e fajtáját, mivel az Internet használat rohamos tempóban növekszik, és a mindennapok részévé válik. 18

19 Magyarországon már több felsoktatási intézmény is célul tzte ki, hogy versenyben marad az új technológiák alkalmazásában, és hagyományos távoktatását fokozatosan megújítja, e-learning alapokra helyezi. A törvény szerint a távoktatás az alaptevékenység körébe tartozik, viszont az e-learning alapú rendszer bevezetése nagy energia-befektetést igényel, amihez nem állnak rendelkezésre anyagi ösztönzk (a költségtérítéses képzés költségei még átmenetileg sem terhelhetik az állami finanszírozási forrásokat). A piaci elvek és az intézményi sajátosságok közötti feszültség megnehezíti a tervezést és a bevezetési projektek elindítását, finanszírozását, mivel a feladat vállalkozási jellege ellentétes az intézményi mködés bejáratott menetével. A megoldás útja azonban már jól körvonalazható: A távoktatási projektbe be kell hozni az üzleti vállalkozások megtervezésénél, irányításánál használt, ma még testidegen menedzsment módszereket, és a rendszer kialakítását hosszú távú befektetésként kell tekinteni. Ezeknek megfelelen kell kidolgozni a finanszírozást és a mködtetés forrásoldalát is. Az oktatási-gazdasági döntések meghozatalát lassítja még az is, hogy tévképzetek és maximalista ideák alakultak ki az e-learninges távoktatásról: egyesek mindenható megoldásnak tartják, a jöv oktatásának kizárólagos formájaként hirdetik. Mások múló divatnak tekintik, úgy, mint a programozott oktatást, az AV eszközök bevezetését, a számítógéppel támogatott és menedzselt oktatási törekvéseket, vagy mint a multimédiás eszközöket. Kétségtelen, hogy nincsenek igazi hagyományaink, az e-learning alapú távoktatás bevezetéséhez paradigmaváltásra, sajátos tanulásirányítási módszertan kimunkálására van szükség. A gyakorlatban ez a folyamat csak sokszor fájdalmas átalakulások útján mehet végbe (személyi, strukturális, szervezetbeli, infrastrukturális változások). Legáltalánosabban, egy korszer, e-learning alapú távoktatási rendszer bevezetése a Life-long-learning modelleknél tapasztalható pedagógiai módszertani, oktatásszervezési és gazdasági problémákat veti fel: meg kell találni azokat a megfelel tanítási-tanulási formákat, amelyek az alapveten modern technológiai feltételrendszer keretei között (internet, multimédia) lehetvé teszik a tudásanyaghoz való folyamatos adaptív hozzáférést, az elsajátításban való elrehaladás nyomon követését, ellenrz-értékel mozzanatok személyre szabott megvalósítását és a megfelel visszacsatolást. Ugyanakkor biztosítani kell a bevezetés és üzemeltetés gazdasági feltételrendszerét is. Az elkövetkez néhány év olyan változásokat fog eredményezni, amely a felsoktatás igazi rendszerváltását jelenti. Ma a második évezred fordulóját követve a harmadik tudományos technikai forradalom, a globalizáció és a nemzetközi verseny ersödésének jellemzivel éljük a változásokat. Ebben 19

20 az élezd versenyben a tke és a technológia mellett harmadik kritikus tényezként a munkaer jelenik meg. A megfelelést, helyzetünket ismerve, a kritikus tényezk közül nálunk csaknem kizárólagosan a munkaer biztosíthatja, amely felkészültségével, kreativitásával és mobilitásával szolgálhatja versenyképességünket. A magasan képzett munkaer iránti igény következtében szükségessé vált a korábbinál nagyobb tömegeknek összehasonlíthatatlanul változatosabb és nagyobb mveldési anyagra történ megtanítása, méghozzá egyre magasabb szinten. Nyilvánvaló, hogy a hagyományos egyetemi keretek között ez a feladat megoldhatatlan, hiszen nem emelhet tovább az intézményben töltött évek száma sem az egy napra es tanulás ideje. Szükségessé vált egy olyan oktatási kultúra bevezetése, mely rugalmasan tud alkalmazkodni a változó társadalmi igényekhez, és lehetséget biztosít az élethosszig tartó tanulásra. Miért fontos az e-learning a hazai felsoktatásban? Amíg jelenleg egy általános magyar munkavállaló életpályáján legföljebb kétszer vált munkakört, kétszer van szüksége jelents átképzésre, ez a szám a késbbiek folyamán, amikor az OECD-országok átlagát megközelítjük, ötre, hatra fog nni. Ami azt jelenti, hogy körülbelül 600 ezer munkában lév munkavállalónak a képzésérl, átképzésérl kell gondoskodni folyamatosan. Ezt vessük össze az egyetemek 150 ezres befogadóképességével. Teljesen nyilvánvaló, hogy ezt a feladatot a hagyományos oktatási rendszer már csak annak korlátozott befogadóképessége miatt sem képes megoldani. Kapcsolódó problémaként jelentkezik, hogy nem lehet ezer munkavállalót kivenni a termelésbl, a munkából az átképzések érdekében. Következésképpen az új helyzethez alkalmazkodó oktatási módszerek, rendszerek alkalmazása vált szükségessé. Az államnak az a korábbi szerepe, hogy gondoskodik továbbképzésünkrl, várhatóan csökkenni fog, és dönten az egyéné lesz a felelsség, hogy a saját boldogulása szempontjából alapvet fontosságú ismereteket megszerezze. Ehhez az egyetemeknek és fiskoláknak a kínálatot és a hozzáférést kell biztosítani. Ez azonban másképpen nem oldható meg, mint a jelenleg rendelkezésre álló új oktatástechnológiák a távoktatás és az e- learning alkalmazásával. 20

Holnaptól nekem jobb lesz. A felnttképzés és szakképzés kommunikálása - jó gyakorlat a Szolnoki Fiskola Felnttképzési Központjának programjában

Holnaptól nekem jobb lesz. A felnttképzés és szakképzés kommunikálása - jó gyakorlat a Szolnoki Fiskola Felnttképzési Központjának programjában A felnttképzés és szakképzés kommunikálása - jó gyakorlat a Szolnoki Fiskola Felnttképzési Központjának programjában Rendezvénysorozat az egész életen át tartó tanulás, mint esélynövel tényez szerepérl,

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

A gazdasági válság hatása a magyar felsoktatási és felnttképzési rendszerre

A gazdasági válság hatása a magyar felsoktatási és felnttképzési rendszerre A gazdasági válság hatása a magyar felsoktatási és felnttképzési rendszerre 1. A magyar felsoktatás reformfolyamatainak a tapasztalatairól 2. Van-e a magyar felsoktatás reformfolyamatának jövképe? 3.Hiányzik

Részletesebben

Minségfejlesztési szolgáltatások a felsoktatásban. Felsoktatási minségtérkép

Minségfejlesztési szolgáltatások a felsoktatásban. Felsoktatási minségtérkép Minségfejlesztési szolgáltatások a felsoktatásban Felsoktatási minségtérkép 8. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2012. április 26-27., Gödöll Hegyi-Halmos Nóra ELTE PPK OFI Felsoktatási

Részletesebben

MELLearN Konferencia Szegeden

MELLearN Konferencia Szegeden 9 9, 8$0 :, ()*(, %# ; A TARTALOMBÓL: Ünnep eltt 1 MELLearN Konferencia Szegeden 1 Új kihívások a felnttképzésben 2 MELLearN szimpózium az ONK-n 4 Rövid hírek 5 A MELLearN Egyesület vezetsége és munkatársai,

Részletesebben

Pernekker Kitti Pécsi Tudományegyetem Felnttképzési és Emberi Erforrás Fejlesztési Kar Andragógia MA. Forrás: http://www.nyirvidektiszk.

Pernekker Kitti Pécsi Tudományegyetem Felnttképzési és Emberi Erforrás Fejlesztési Kar Andragógia MA. Forrás: http://www.nyirvidektiszk. Pernekker Kitti Pécsi Tudományegyetem Felnttképzési és Emberi Erforrás Fejlesztési Kar Andragógia MA Forrás: http://www.nyirvidektiszk.hu/ Alapvet problémák k a magyar szakképz pzési rendszerben Elaprózódott

Részletesebben

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30.

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. 6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. Az egész életen át tartó tanulás jelentsége a társadalmi és területi különbségek csökkentésében Mottó A tanulás nem csupán

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

zi Lifelong Learning Konferencia

zi Lifelong Learning Konferencia 3. Magyar Nemzeti és s Nemzetközi zi Lifelong Learning Konferencia A felsoktatási intézmények mint regionális tudásközpontok hálózati együttmködése az életen át tartó tanulásban Miskolci Egyetem Felnttképzési

Részletesebben

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning

Részletesebben

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató Az élethosszig tartó tanulás megalapozása: a regionális képző központok közreműködése a foglalkoztatási rehabilitációban Az oktatás a jövőről való gondoskodás Arisztotelész Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Sass Judit (BCE) - judit.sass@uni-corvinus.hu Bodnár Éva (BCE) - eva.bodnar@uni-corvinus.hu Kálmán Anikó (BME) - drkalmananiko@gmail.com Célok, előzmények

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Kétegyháza KOMP-ra száll

Kétegyháza KOMP-ra száll Kétegyháza KOMP-ra száll Fekete Gabriella projektmenedzser Kétegyháza nagyközség Tartalmi-módszertani változás szükségessége Nemzeti alaptanterv Alapdokumentumok OKM Közoktatás-fejlesztési Stratégiája

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvételre

Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvételre Pásztó Városi Önkormányzat Általános Iskolája 3060 Pásztó, Nagymező út 36. 1 124/2012. A határozat elfogadása egyszerű szavazattöbbséget igényel. Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében

Részletesebben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

A felsoktatásban oktatók minségfejlesztéssel kapcsolatos attitdje

A felsoktatásban oktatók minségfejlesztéssel kapcsolatos attitdje A felsoktatásban oktatók minségfejlesztéssel kapcsolatos attitdje Dr. Sass Judit Dr. Bodnár Éva Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet A kutatás célja A felsoktatásban

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors programvezet, a Nemzeti Pályaorientációs Tanács alapító titkára

Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors programvezet, a Nemzeti Pályaorientációs Tanács alapító titkára D szekció, Mobilitás: a mozgás és változás TéT-je a felsoktatásban Vitaindító szekció-eladás a pályamodellek és életpálya-tanácsadás témakörében 2011. április 21-22. programvezet, a Nemzeti Pályaorientációs

Részletesebben

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Minőségfejlesztési kézikönyv

Minőségfejlesztési kézikönyv Minőségfejlesztési kézikönyv Kézikönyv a felsőoktatási intézmények minőségfejlesztési feladataihoz Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A felsőoktatás minőségfejlesztési helyzete

Részletesebben

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai)

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai) MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 15. szám 1005 II.Idegennyelvekmveltségiterület 1. Angolnyelvéskultúratanára(általánosiskolai) 1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben

Részletesebben

Társasági képzések az üzleti stratégia szolgálatában

Társasági képzések az üzleti stratégia szolgálatában Társasági képzések az üzleti stratégia szolgálatában Budapest, 2010. március 25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Kalocsai Katalin Oktatási Központ Alapok A humán n tőke t elemei képzettség végzett munkával

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Innováci. oktatásban. A MELLearN tíz t éve 2002-2012. Szent István Egyetem, Gödöll 2012. április 26-27.

Innováci. oktatásban. A MELLearN tíz t éve 2002-2012. Szent István Egyetem, Gödöll 2012. április 26-27. Verseny és s együttm ttmködés: Innováci ció a felsoktat oktatásban A MELLearN tíz t éve 2002-2012 2012 Szent István Egyetem, Gödöll 2012. április 26-27. Mirl l lesz szó? Elzmények, kezdetek Magyarországi

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: a Miskolci Egyetem közreműködése a térségi innovációs folyamatokban Dr. Mang Béla stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes Balatonfüred, 2009. május 11. Időhorizont

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület:

Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület: Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület: A referencia-intézményi szolgáltatói szerep ellátásához szükséges fejlesztéseket

Részletesebben

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna.

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás Dr. Majoros Anna igazgatóhelyettes Erősségek Az intézet hírneve Nyitottság innovációra Vezetői

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30.

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30. Speciális vízgazdálkodási szakmérnök képzés üzleti hasznosítási lehetőségei 2014. Május 30. Tevékenysége: közhasznú nonprofit tevékenység Főtevékenysége: 8559 Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás

Részletesebben

Fenntarthatóságra nevelés a felnttképzésben

Fenntarthatóságra nevelés a felnttképzésben Fenntarthatóságra nevelés a felnttképzésben Kraiciné Szokoly Mária PhD 7. Nemzeti és Nemzetközi Mellearn Konferencia Pannon Egyetem 2011. április 21-22. Norvég Támogatási Mechanizmus által támogatott Fenntartható

Részletesebben

Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben

Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben GDF ILIAS Gábor Dénes Főiskola Elektronikus TávOktatási Rendszer http://ilias.gdf.hu Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben Szász Antónia Gábor Dénes Főiskola,

Részletesebben

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Pályaválasztási Tanácsadási Központjának szervezeti és működési szabályzata

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Pályaválasztási Tanácsadási Központjának szervezeti és működési szabályzata 1653/2015.02.06. sz. szenátusi határozat A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Pályaválasztási Tanácsadási Központjának szervezeti és működési szabályzata Törvényes keretek: A Sapientia EMTE Pályaválasztási

Részletesebben

KÉPZK KÉPZÉSE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM JUHÁSZ GYULA PEDAGÓGUSKÉPZ KARON Dr. Farkas Éva egyetemi docens

KÉPZK KÉPZÉSE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM JUHÁSZ GYULA PEDAGÓGUSKÉPZ KARON Dr. Farkas Éva egyetemi docens ÚJ KIHÍVÁSOK A FELNTTKÉPZÉSBEN Mellearn szekció Korszer felsoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsoktatásban Budapest, 2012. október 15. KÉPZK KÉPZÉSE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM JUHÁSZ GYULA PEDAGÓGUSKÉPZ

Részletesebben

Köznevelési stratégia

Köznevelési stratégia Köznevelési stratégia 2013 Stratégia alkotás módszertana Hazai és nemzetközi dokumentumok elemzése Helyzetelemzés SWOT elemzés Célok meghatározása Stratégiai beavatkozások meghatározása Indikátorok meghatározása

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés A hazai pályaorientációs rendszer fejlesztésének bemutatása Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés Katona Miklós Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2011. évi CLXXXVII. Szakképzési törvény

Részletesebben

MKIK szerepe a szakképzésben

MKIK szerepe a szakképzésben MKIK szerepe a szakképzésben Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2009. június 26. Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerződés intézménye Vizsgaelnöki és tagi delegálás

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS Az együttnevelés eredményei a többségi intézmények szemszögébıl, avagy miért van szükségünk az Egységes Módszertani Intézményekre? Készítette: Lırincsikné Kovács Olga

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai Regionális Képző Központ. 2007. november 28-30. SZEGED

GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai Regionális Képző Központ. 2007. november 28-30. SZEGED Mentálhigiénés tréning pályakezdők részére Pályaorientációs programfejlesztés és kísérleti képzés Csoportot vezető szakemberek továbbképzési tapasztalatai GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai

Részletesebben

GYÖNGYÖS. István. MELLearN workshop Budapest 2007. november 29.

GYÖNGYÖS. István. MELLearN workshop Budapest 2007. november 29. GYÖNGYÖS Dr. Piros Márta, M Fodor Mónika, M Dr. Réthy István MELLearN workshop Budapest 2007. november 29. Károly Róbert R FiskolaF bemutatása 20 éve folyó közgazdasági, gi, és s a Fiskola F több, t mint

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL A kompetencia-alapú oktatás megvalósítása a fényeslitkei és tiszakanyári iskolákban HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0312/1.0

Részletesebben

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR szakirányú továbbképzési szak Képzés célja: A megújuló tanárképzésben a mentortanár képzés célja a pedagógiai kultúra megerősítése, amelynek segítségével a tanárjelöltek nyitottak

Részletesebben

Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP 3.3.10.A 12

Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP 3.3.10.A 12 Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Társadalmi Széchenyi Megújulás István Operatív Program Továbbtanulást erősítő Pályázati konstrukció Társadalmi Megújulás Operatív

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

HEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú

HEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú HEFOP/2005/3.1.3. Felkészülés a kompetenciaalapú oktatásra Esélyegyenlőség biztosítása a kompetencia-alapú tudást megalapozó oktatás bevezetésével a Ferencvárosban A projekt célja A Ferencvárosi Általános

Részletesebben

Felsoktatási projekt. (tegnap és holnap) Quali-Társ Bt. 1

Felsoktatási projekt. (tegnap és holnap) Quali-Társ Bt. 1 Felsoktatási projekt (tegnap és holnap) Quali-Társ Bt. 1 Emlékszik? (1999) Quali-Társ Bt. 2 Elnyök Hallgatók A képzés gyakorlati vonatkozásainak ersítése a TÜV Rheinland InterCert Kft. Akadémia üzletág

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A HUMÁNERŐFORRÁS OPERATÍV PROGRAMOKBAN. 2008. április 03.

SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A HUMÁNERŐFORRÁS OPERATÍV PROGRAMOKBAN. 2008. április 03. SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A HUMÁNERŐFORRÁS OPERATÍV PROGRAMOKBAN 2008. április 03. TÁMOP, TIOP, akciótervek és konstrukciók Az akcióterveket az EU-nak nem kell benyújtani, a Kormány fogadja el

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata -

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata - ELŐKÉSZÍTÉS: 8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért - képzési program folyamata - A tanfolyam meghirdetése időpontok megjelölésével Jelentkezők regisztrálása A jelentkezők

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

Minség, finanszírozás, nyitottság

Minség, finanszírozás, nyitottság ***+,$( -+./-0+ # A TARTALOMBÓL: Minség, finanszírozás, nyitottság 1 Felmérés képzési igényrl 5 Rövid hírek 5 '>!$ >"?23"" /0- ("!! )* +*% MELLearN, ügyvezet elnök kalmanak@lifelong.hu zsgalovits@lifelong.hu!

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Pedagógusok szakmai fejlődése az európai gondolkodásban

Pedagógusok szakmai fejlődése az európai gondolkodásban Pedagógusok szakmai fejlődése az európai gondolkodásban Stéger Csilla Oktatási Hivatal Konferencia a pedagógusképzés megújításáért Szombathely 2011. 03. 08. Oktatás és képzés 2010 munkaprogram klaszter

Részletesebben

TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001. A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt

TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001. A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001 A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt Build Up Skills Hungary projekt II. konferencia Budapest, 2013. március 8. Alapinformációk

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

ORSZÁGOS FELNTTKÉPZÉSI SZAKMAI NAP. 2010. november 3. ELTE Szenátusi terem

ORSZÁGOS FELNTTKÉPZÉSI SZAKMAI NAP. 2010. november 3. ELTE Szenátusi terem ORSZÁGOS FELNTTKÉPZÉSI SZAKMAI NAP 2010. november 3. ELTE Szenátusi terem Eötvös Loránd Tudományegyetem MELLearN Egyesület Magyar Pedagógiai Társaság Program Plenáris ülés 10.00-10.30 Fábri György házigazda,

Részletesebben