A felsoktatás szerepvállalása a felnttképzésben. workshop. Eötvös Loránd Tudományegyetem november 24.
|
|
- Kristóf Mészáros
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A felsoktatás szerepvállalása a felnttképzésben workshop Eötvös Loránd Tudományegyetem november 24.
2 Felels kiadó: MELLearN-Felsoktatási Hálózat az életen át tartó tanulásért Egyesület az EULLearN European University Lifelong Learning Network támogatásával Socrates CP LT-ERASMUS-TN Szerzk: Dr. Kálmán Anikó Kokovay Ágnes Dr. Létray Zoltán Dr. Piros Márta Szabóné Dr. Berki Éva Szabóné Dr. Molnár Anna Szerkesztette: Dr. Kálmán Anikó Technikai szerkeszt: Homonnainé Bajkai Judit Borítóterv: Pálóczi Zsolt Nyomda: REXPO KFT. A Stratégiai Háttérdokumentum anyaga sem könyv, sem elektronikus formában nem másolható, nem terjeszthet. Saját célra és nem kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden terjesztési és felhasználási forma esetében a szerzk engedélyét kell kérni. Debrecen,
3 TARTALOMJEGYZÉK Program...4 Dr. Kálmán Anikó - Dr. Piros Márta - Szabóné Dr. Berki Éva A felsoktatás felnttképzési lehetségei és feladatai az NFT II-ben c. kerekasztal-beszélgetés háttéranyaga...6 Kokovay Ágnes - Dr. Létray Zoltán Az E-learning tapasztalatok a hazai felsoktatásban c. szekció vitaindítója...18 Szabóné Dr. Molnár Anna A Felnttoktatói kompetenciák a felsoktatásban c. szekció vitaindítója
4 PROGRAM Köszönt Hudecz Ferenc rektor, ELTE Plenáris eladások Köpeczi Bócz Tamás, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és Irányító Hatóság: A felsoktatás részvétele a tervezett uniós programokban Zachár László figazgató, Nemzeti Felnttképzési Intézet: A Tanártovábbképzés, trénerképzés a felnttokatás számára c. HEFOP projekt tapasztalatai Szünet A felnttképzés helye, szerepe a magyar felsoktatásban kutatási beszámolók Kálmán Anikó titkár, MELLearN Egyesület: A Felnttoktatói kompetenciák megjelenése a felsoktatásban c., évi MELLearN kutatás eredményei Bánhidyné Szlovák Éva intézetigazgató, Budapesti Mszaki Fiskola: A felnttképzés infrastrukturális és személyi feltételei a felsoktatási intézményekben Cégek bemutatkozása Baracskai Zoltán, Infopark ZRt.: Lesz-e F-learning? A B&L Konferenciatechnika Kft. (Hitachi cég) bemutatója: Az interaktív tábla felsoktatási és felnttképzési lehetségei Az SDA Stúdió Kft. bemutatója: SDA, új eredmények és termékek a számítógépes tanulmányi rendszerekben Ebédszünet Rendkívüli MELLearN Közgylés F napirendi pont: egyesületi székhelyváltozás Kerekasztal-beszélgetés: A felsoktatás felnttképzési lehetségei és feladatai az NFT 2-ben Meghívott vendégek: Bihall Tamás alelnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Hudecz Ferenc rektor, ELTE Köpeczi Bócz Tamás igazgató, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és Irányító Hatóság Manherz Károly felsoktatási és tudományos szakállamtitkár, OKM Szivi József osztályvezet, SZMM Veres Pál Felsoktatási Fosztály osztályvezetje, OKM Zachár László igazgató, Nemzeti Felnttképzési Intézet Szünet 4
5 Posztereladások Az E-learning tapasztalatok a hazai felsoktatásban c. szekció bejelentett eladásai Balogh Anikó, GDF: Az ILIAS alkalmazása a Gábor Dénes Fiskolán (Tananyagfejleszt és távoktató e-learning keretrendszer intézményi szint mködtetése) Cséfalvay Miklós - Makó Ferenc, BMF: IBM LWCL keretrendszer alkalmazása a multimédia tananyagfejlesztésben és a szakmai pedagógusképzésben Fauszt Zoltán, SDA Stúdió Kft.: A számítógépes tanulmányi rendszerek és az e-learning keretrendszerek várható integrációja Hoffman Orsolya, KJF: Összefoglaló a Kodolányi János Fiskola e-learning alapú távoktatásának tapasztalatairól Kokovay Ágnes, NYF: Oracle e-learning rendszer a Nyíregyházi Fiskolán Létray Zoltán, SZE: Virtuális tanulási környezetek bevezetése a Széchenyi István Egyetemen A Felnttoktatói kompetenciák a felsoktatásban c. szekció bejelentett eladásai Kraiciné Szokoly Mária, ELTE PPK, Hegyi Halmos Nóra, ELTE TÓFK: A lifelong learning szemlélet a pedagógusképzésben Molnár György, Békéscsabai Regionális Képz Központ: A felsoktatás szerepvállalásának lehetsége a Kárpát-medence felnttképzési hálózatépítésében Németh Balázs, PTE FEEFI: A Pécsi TE Socrates Grundtvig Teach projektben fejlesztett Európai felnttoktatási MA szak curriculuma Peth László, ELTE PPK: Az ELTE Neveléstudományi Doktori Iskolájának andragógiai szekciója Szabóné Molnár Anna, ELTE PPK: Felnttoktatói kompetenciák, készségek hallgatói megítélése Turóczyné Veszteg Rozália, SZF: A Good Adult Educator in Europe Beszámoló a szekciókról és workshop zárszó 5
6 A felsoktatás felnttképzési lehetségei és feladatai az NFT II-ben cím kerekasztal-beszélgetés háttéranyaga A háttéranyagot készítette: Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Lifelong Learning Központ igazgató Dr. Piros Márta egyetemi docens, Károly Róbert Fiskola, Felnttképzési Központ igazgató Szabóné Dr. Berki Éva egyetemi docens Budapesti Corvinus Egyetem A felsoktatás jellemzi A demográfiai apály ellenére a 90-es évek eleje óta töretlen a felsoktatás expanziója. Magyarország a képesítések kibocsátása tekintetében az OECD átlagot meghaladja, mindazonáltal a felsfokú végzettségek aránya a munkaképes korú lakosság körében alig n. 1 Az aktív korú népességben a diplomások aránya kb. 30%-kal elmarad az EU átlagtól. Ennek oka feltételezheten, hogy a már felsfokú végzettséggel rendelkezk szereznek újabb képesítéseket, miközben a merítési bázis a demográfiai helyzet, valamint az alapfokú és a középfokú képzés gyengesége miatt inkább apad, mint bvül. Problémát jelent a felsoktatás tanulmányi területek szerinti megoszlásának aránytalansága és rugalmatlansága is, ami részben összefügg azzal, hogy a felvételi keretszámok a munkaer-piaci prognózisok helyett a rövid távú hallgatói igényekhez és a kínálati adottságokhoz igazodnak, ami hosszabb távon egyes területen túlképzéshez, más területeken munkaerhiányhoz ben az OECD országokban a tipikus korosztályhoz viszonyítva a felsfokú végzettséget szerzk aránya 32%. Az arány Magyarországon 37%, 15%-kal magasabb, mint 1996-ban volt. A korosztályi létszám demográfiai csökkenésének eredményeként a jelenlegi felsoktatási szint fenntartása esetén hamarosan elérjük az európai átlagot, azaz javulni fog a felsfokú végzettségek aránya a munkaképes korú lakosság körében. 6
7 vezet. Az OECD és az EU jelzései szerint különösen a matematika, a természettudományok, az élettudományok, a fizikai tudományok és az informatikai és mszaki tudományok területén van már, és várható továbbra is hiány a felsfokú képesítéssel rendelkez szakemberekben. A tudósképzés volumene az ország tudományos és innovációs potenciálja miatt különös jelentséggel bír. A doktori képzésben vezet országok jellemzen ugyanazok, amelyek a legtöbb külföldi hallgatót vonzzák, mivel a felsoktatás nemzetközi kereskedelme elssorban a legmagasabb kvalifikációt nyújtó tudományos képzésben virágzik. A doktori fokozatot szerzk arányát tekintve Magyarország (0,7%) az OECD országok alsó harmadába tartozik (az OECD-átlag: 1,2%). Elodázhatatlan a felsoktatási intézmények tudományos potenciáljának, s az ezzel összefügg finanszírozásnak az újragondolása. A közép- és felsfokú szakképzés és a munkaerpiac közötti összhang megteremtését gátolja, hogy a munkaer-piaci prognózisok csak esetlegesen befolyásolják a tanulók pályaválasztási és továbbtanulási döntéseit. Ennek oka részben a megfelel munkaer-piaci információk hiánya, részint a mindenki számára elérhet tanácsadói hálózat hiánya. Végül nem elhanyagolható a magyar lakosság anyagi viszonyaiban és életmódjában gyökerez röghöz kötöttség, amely miatt a probléma megoldása csak komplex területfejlesztési megközelítéssel lehetséges. SWOT-elemzés Az egész életen át tartó tanulás rendszeréhez kapcsolódó ersségeket, gyengeségeket, valamint a küls környezetbl adódó lehetségeket és veszélyeket, azaz a SWOT-elemzést az alábbi ábra foglalja össze. 7
8 Az egész életen át tartó tanulás SWOT-elemzése ERSSÉGEK GYENGESÉGEK Politikai döntéshozók, szakmai irányítók egyetértése a stratégia szükségességérl Az EU az egész életen át tartó tanulás stratégiájának széleskör ismerete a szakértk és döntéshozók körében Alágazati részstratégiák és végrehajtásukhoz kapcsolódó jogszabályok, valamint mköd intézményhálózat Képzést támogató jelents nem állami források Egymás felé viszonylag nyitott képzési szintek és utak Formális oktatási, képzési intézmények egyedi innovációs képessége Fejlett munkaer-piaci intézményrendszer, az aktív intézkedések magas színvonala A közép és felsfokú oktatásban résztvevk arányának folyamatos bvülése A lakosság javuló végzettségi szintje Oktatásra, képzésre fordított GDP arányos kiadások növekedése Léteznek az érintett partnerek közötti együttmködés intézményes keretei Kiterjedt felnttképzési kínálati piac Legitim koherens egész életen át tartó tanulás stratégiája és annak végrehajtását nyomon kísérni hívatott intézményrendszer, jogszabályi és pénzügyi háttér stabilitásának hiánya A magyar humánerforrás alapkészségeinek, munkaer-piaci készségeinek, szociális kompetenciáinak elégtelen szintje A felnttképzésben résztvevk EUösszehasonlításban alacsony számaránya, az alacsony végzettségek, az idsek és az inaktívak alulreprezentáltsága A formális oktatási, képzési rendszerek nem kell mérték részvétele az egész életen át tartó tanulásban, különös tekintettel a felnttképzésre, a kulcskompetenciák fejlesztésére A felsoktatásban a természettudományi és mszaki képzésben, valamint a PhD és doktori képzésben (ISCED 6) résztvevk alacsony aránya Jelents iskolai (különösen szakiskolai) lemorzsolódás A formális oktatási rendszer és a munkaerpiac közötti intézményes együttmködés gyenge: - a képzés tartalma nem felel meg a gazdasági követelményeknek - a végzettek szakmai összetétele nem felel meg a munkaer-piaci elvárásoknak - a pályaorientáció és pályatanácsadás gyengesége - a felsfokú végzettségek EUátlagnál alacsonyabb aránya az 8
9 aktív korú népességben Regionális szinten az érintett szereplk együttmködésének elégtelen mivolta A korszer tanulási kultúra széleskör elterjesztéséhez szükséges humán és infrastrukturális feltételek elégtelen színvonala Egységes, korszer országos mérési, értékelési és pályakövetési rendszer hiánya A vállalkozói szféra és az egyének viszonylag alacsony részvétele az egész életen át tartó tanulás költségeinek finanszírozásában LEHETSÉGEK VESZÉLYEK Növekv köz- és magánforrások a humánerforrások fejlesztésére Tudásintenzív ágazatok térhódítása a gazdaságban Intézkedések a munkavállalás rugalmasabb formáinak elterjesztésére A technológiai fejldésnek köszönheten kitáguló tanulási formák (e-learning, IKT) Részben az EU tagság következményeként növekszik a lakosság érdekldése a tanulás, a piacképes ismeretek elsajátítása iránt Az EU tartós szakmapolitikai elkötelezettsége az egész életen át tartó tanulás stratégiája mellett, a nemzeti egész életen át tartó tanulás politikák megvalósítását növekv közösségi források támogatják A demográfiai folyamatok eredményeként a tanuló és aktív népesség számában bekövetkez jelents átrendezdés A nehézségekkel küzd társadalmi csoportok leszakadási és kirekesztdési folyamata Humánerforrások minségének további romlása miatt csökken Magyarország nemzetközi versenyképessége Csökken a társadalom hajlandósága a tanulásba történ befektetések iránt Az EU bels kohéziójának, gazdasági dinamizmusának lanyhulása miatt csökken az egész életen át tartó tanulás politikája annak támogatása iránti elkötelezettsége Növekv digitális szakadék Mélyül nemzetközi együttmködés megkönnyíti az élenjáró gyakorlatok megismerését 9
10 Kulcs az alkalmazkodáshoz: széles és gazdag kínálat a szakképzésben, a felsoktatásban és a felnttkori tanulásban (1. és 2. prioritás) Jelenleg Magyarországon a munka világa és a képzési rendszerek között nem áll fenn elég szorosan kapcsolat, a szakképzés és a felsoktatás kibocsátása és minsége nincs összhangban a munkaer-piaci kereslettel. Az ezredforduló óta komoly hiányt jeleznek a hazai és a multinacionális vállalatok a jól képzett szakmunkások piacán. Különös problémát okoz, hogy a szakképzésben, valamint a felnttoktatásban és -képzésben hiányoznak a készség- és kompetenciafejleszt módszerek, valamint a gyakorlat-központú és szakmára orientált képzések. A szakiskolákban magas a lemorzsolódási arány, és azok akik elvégzik a szakiskolát nehezen jutnak érettségihez. Azok a munkavállalói csoportok, amelyek nem rendelkeznek zárt szakirányú továbbképzési rendszerrel és a munkanélküliségtl sincsenek fenyegetve, továbbra sem részesülnek kell mérték szakmai képzésben, illetve továbbképzésben. Ahhoz, hogy a képzési rendszer valóban az aktuális munkaer-piaci elvárásokat szolgálja, elengedhetetlen, hogy a felnttképzést és továbbképzést tervez és szervez intézmények szorosabb kapcsolatban álljanak a munkáltatókkal és a gazdaság egyéb szereplivel. BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK LLL STRATÉGIA A képzési intézményhálózat modernizációja és racionalizálása A szakképzés sürgsen megoldásra váró problémája, hogy a jelenleg szétaprózott, túlságosan tagolt, a korábbi nagyvállalati képzéshez igazodó, nehezen finanszírozható és mködtethet iskola- és intézményrendszer hogyan tudja a munkaer-piaci igényeket megfelelen szolgálni. Az ifjúsági szakképzést, a felnttképzést és továbbképzést is biztosító, korszer, hatékony, többcélú és -funkciójú, a munkaer-piaci változásokat követni tudó, azokhoz alkalmazkodni képes oktatási és képzési intézményrendszer kialakítása szükséges a probléma kezeléséhez. A Térségi Integrált Szakképz Központok (TISZK) keretein belül szükség van pályaorientációs tanmhelyek, a drága technológiák elsajátítását is biztosító központi képzhelyek kialakítására. A TISZK-ek nem a jelenlegi szakképz intézményhálózat helyett, hanem annak kiegészítéseként jönnek létre. Az átstrukturálási folyamatba szükséges bevonni a területen mköd oktatási intézményeket. 10
11 Jelenleg 9 regionális munkaer-fejleszt és -képz központ mködik az országban, amelyek elssorban felnttképzéssel, és többek között rehabilitációs képzéssel, pályaválasztási tanácsadással, gyakorlati képzéssel is foglalkoznak. A képzések piacán megnövekedett és átstrukturálódott kínálat miatt szükségessé vált a regionális munkaerfejleszt és -képz központok szerepének, funkciójának átgondolása. A regionális munkaer-fejleszt és -képz központok, valamint a TISZK-ek akkor mködnek hatékonyan, ha minden szakma esetében elkészül a kompetencialista és az egymásra épül képzési modulok rendszere, hiszen a felnttképzés akkor lesz rugalmas, ha figyelembe veszi a hallgató, potenciális munkavállaló korábbi tanulmányait, képzettségeit, készségeit, és nem képez duplán vagy párhuzamosan. A bemeneti mérések alapján az adott munkaadói igénynek legmegfelelbb munkavállalót a legrövidebb id alatt képesek felkészíteni a munkavállalásra. BEAVATKOZÁSI CSOPORTOK NFT II az alkalmazkodóképesség javítása, amelynek elemei: a szakképzés intézményi szerkezetének átalakítása, a szakképzés és az akkreditált felnttképzés együttmköd regionális rendszerének kialakítása, a szociális partnerek kapacitásainak fejlesztése, a szerkezetváltási folyamatok munkaerpiaci hatásainak kezelése, a civil szervezetek szolgáltatói szerephez való alkalmazkodásának segítése; Az alkalmazkodóképesség javítása A versenyképesség ersítéséhez és a munkaer-piaci részvételhez egyaránt szükséges, hogy a munkavállalók és a vállalkozások képesek legyenek megfelelni a változó gazdasági-társadalmi környezet kihívásainak. Ennek fontos feltétele a foglalkoztatás rugalmasságának növelése, amelyre természetesen a munkavállalók biztonságának megrzése mellett kell törekedni. Az alkalmazkodóképességet tágan értelmezve a beavatkozás mindazokat a tevékenységeket is magában foglalja, amelyek a különböz szervezeteknek (köztük a civil szervezeteknek) és intézményrendszereknek a változásokhoz való igazodását, a gazdasági-társadalmi kihívásoknak való megfelelését szolgálják. A változás okhoz való alkalmazkodás elsegítéséhez mindenekeltt az egész életen át tartó tanulás lehetségeinek fejlesztése és hozzáférhetvé tétele szükséges. A képzési lehetségeket mindenki számára elérhetvé kell 11
12 tenni, beleértve az alacsony iskolai végzettség és az idsebb munkavállalókat is. Kiemelt figyelmet kell fordítani a szerkezetváltási folyamatok által érintett munkavállalókra (beleértve a közszolgáltatások reformjának foglalkoztatási hatásai által érintett munkavállalókat is). A szakképzés, a felsoktatás és a felnttképzés rendszerének fejlesztésével, valamint az iskolarendszer oktatás és képzés, illetve a felntt- és a továbbképzés rendszerének erteljesebb összekapcsolásával, továbbá a képzés-kínálat bvítésével el kell segíteni a gazdaságot közvetlenül és rugalmasan szolgáló, rövid ciklusú, újszer képzési formák alkalmazását. A minségbiztosítás rendszerén keresztül ersíteni kell az érdekeltséget, a gazdaság tényleges igényeinek megfelel képzés-kínálat kialakításával pedig el kell érni, hogy a képzés mindenki számára hozzáférhet legyen. A regionális intézményrendszer és intézményhálózat fejlesztésével és a térségi integrált szakképz központok további kiépítésével meg kell teremteni a szak- és felnttképzés egymásra épül, összehangoltan mköd rendszereit. Meg kell teremteni a formális (iskolarendszer), a nem formális és az informális oktatási, képzési rendszerek közti kapcsolat szakmai és technikai feltételeit. A szociális partnerek fontos szerepet játszanak a változásokra való felkészülésben, ezért az intézkedéseknek a társadalmi párbeszéd intézményeinek megersítésére és a közös kezdeményezések támogatására is ki kell terjedniük. A partnerség jegyében törekedni kívánunk arra, hogy a civil (és egyéb nem kormányzati) szervezetek szerepvállalása ersödjön az államilag finanszírozott szolgáltatások biztosításában. Az erre történ felkészüléshez, vagyis a szolgáltatói szerephez való alkalmazkodáshoz szükséges e szervezetek szakmai kapacitásainak megersítése. az oktatási rendszer társadalmi és gazdasági igényekhez való rugalmas alkalmazkodásának ersítése, amelynek elemei: a digitális írástudás, a nyelvi, természettudományos és életviteli készségek fejlesztése, a képzés és a gazdaság igényeinek összehangolása, a gazdálkodási és vállalkozási készségek fejlesztése, a kulturális tke gyarapítása; Az oktatási rendszer társadalmi és gazdasági igényekhez való rugalmas alkalmazkodásának ersítése A foglalkoztathatóság legfontosabb elemét a megfelel képzettség és a készségek jelentik, amelyek elsajátítását a formális oktatási rendszerben kell megalapozni. Az oktatási rendszer minségének és eredményességének javítása, valamint az iskolarendszerbl kikerülk munkaer-piaci esélyeinek 12
13 növelése érdekében elkerülhetetlen, hogy az oktatás és a képzés tartalma és a képzési szerkezet rugalmasan alkalmazkodjon a társadalmi és gazdasági igényekhez. Az oktatási-képzési tartalomnak és szerkezetnek, a különböz képzési intézmények egymáshoz illeszkedésének, az átjárhatóság lehetségeinek, valamint a pályaorientáció egységes rendszerének segítenie kell a munkaer-kereslet és -kínálat összehangolását, továbbá az alkalmazkodást a munkaer-piaci igényekhez. Kiemelt figyelmet fordítunk az alapkészségek, a munkaer-piaci kompetenciák (fként az idegennyelv-tudás, a digitális írástudás, a matematikai és természettudományos ismeretek és a sikeres életvitelhez szükséges ismeretek) fejlesztésére. A készségek és kompetenciák fejlesztésében építeni kell a kultúra eszközeire is. az oktatási és képzési rendszerek szerepének ersítése az innovációs potenciál fejlesztésében, amelynek elemei: regionális tudás központok kialakítása, kutatóegyetemek támogatása, a tehetséggondozás intézményrendszerének fejlesztése, gyakorlatorientált felsoktatási programok, a mszaki és természettudományos képzés bvítése; Az oktatási és- képzési rendszerek szerepének ersítése az innovációs potenciál fejlesztéséhez A felsoktatási intézményeknek, mint regionális tudásközpontoknak elsdleges szerepet kell kapniuk a kutatás-fejlesztés, az innováció és a helyi gazdaság emberierforrás-bázisának megteremtésében, a tudásalapú gazdaság megersítésében, a technológia- és a tudástranszfer támogatásában. Éppen ezért kiemelten támogatjuk a helyi vállalkozások igényeihez rugalmasan alkalmazkodó, gyakorlatorientált képzési, továbbképzési programok kidolgozását és bevezetését. Fontos a természettudományi és mszaki szakokon tanulók számának és arányának növelése, a tehetséggondozás intézményrendszerének fejlesztése, hogy a felsoktatási intézmények a fejldést meghatározó tudás és innováció motorjaivá váljanak. Az Európai Felsoktatási Térségbe történ szerves beágyazódás érdekében folytatjuk a felsoktatási reformot, eltérbe helyezve a teljesítményelv érvényesítését, valamint a gyakorlatorientált képzés és az átjárhatóság szempontjait. 13
14 Újfajta tanítási/tanulási kultúra meghonosítása (5. prioritás) Az egész életen át tartó tanulás másik kulcsszereplje (a tanuló mellett) a pedagógus, a képz. A pedagógusok olyan belül rendkívül differenciált foglalkozási csoportot alkotnak, amelynek ágazaton belüli és ágazatok közötti mobilitása bizonytalan. A szakmára vonatkozó szakmai követelmények elégtelenül megfogalmazottak, a munkaterhelés egyenetlen és nemzetközi összehasonlításban alacsony, a bérezés pedig viszonylag alacsony, és jórészt érzéketlen az elvégzett munka minségére, ezáltal nehezítve a szakma professzionalizálódását. Azzal, hogy az iskolarendszer képzésben a hangsúly a kulcskompetenciák fejlesztésére helyezdött, a hagyományos ismeretátadó pedagógus szerep megváltozik. Az önálló tanulás és munkavégzés képessége, a különféle kultúrtechnikák önálló és hatékony alkalmazásának képessége, a csoportban és multikulturális környezetben való mködés képessége a modern társadalomban és a munkahelyeken olyan elemi elvárások, amelyekkel mindenekeltt maguknak a pedagógusoknak kell rendelkezniük ahhoz, hogy mentorként tanítványaik ilyen irányú fejldését segíteni tudják. Ehhez az oktatás hagyományos módszerei nem elegendk, st egyes módszerek éppenséggel az ilyen irányú fejldés ellen hatnak. Ezért szélesíteni kell egyrészt a pedagógus továbbképzés módszereinek és tartalmainak skáláját (differenciált foglalkozás technikái a különböz nevelési igény tanulók szükségleteinek kielégítésére, csoportépítés multikulturális környezetben, az IKT-kultúra beépítése a tanításba stb.), másrészt a szakmai önreflexió alkalmainak megteremtésével, fejldésének, fenntartásának támogatásával, a jó gyakorlatok terjesztésének segítésével. BEAVATKOZÁSI CSOPORTOK NFT II a humán infrastruktúra fejlesztése, amelynek elemei: többfunkciós humán szolgáltató központok létrehozása a kistérségekben és a településeken (a regionális operatív programok együttmködésével), további térségi integrált szakképz központok létrehozása és a regionális képzési hálózat kialakítása, informatikai fejlesztések az oktatásban, egyetemi innovációs központok megersítése, prevenciós, gyógyító és rehabilitációs célú kiemelt egészségügyi intézmények fejlesztése, az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató-rendszer infrastrukturális feltételeinek megteremtése, akadálymentesítés, a gyermekek napközbeni ellátását segít szolgáltatások fejlesztése, a szociális szolgáltatások 14
15 infrastrukturális feltételeinek javítása, a kulturális szolgáltatásokhoz és a kreatív gazdasághoz kapcsolódó fejlesztések, az Európa kulturális fvárosa projekthez kapcsolódó egyes beruházások megvalósítása. A humán infrastruktúra fejlesztése Az emberi erforrások fejlesztését célzó beavatkozások sikeréhez elkerülhetetlen a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések támogatása. A humán közszolgáltatások fejlesztése során a hozzáférésre, a minségre és a fenntarthatóságra egyidejleg kell összpontosítanunk. A közszolgáltatások fejlesztésének illeszkednie kell ahhoz a reformfolyamathoz, amely a nagy ellátórendszerek hatékonyságának növelését úgy valósítja meg, hogy közben tekintettel van az önkormányzatok teherbírására és a mködés hosszú távú fenntarthatóságára is. Az oktatás reformjával összehangolva fejlesztjük az oktatási infrastruktúrát. Az oktatás területén megvalósuló fizikai beruházások célja, hogy megalapozza a tartalmi fejlesztések sikerét, és az ország minden részén elérhetvé tegyék a minségi oktatást. A közoktatási infrastruktúra korszersítése során kiemelt jelentségek az új informatikai eszköz beszerzések, valamint a költséghatékony mködést lehetvé tev szervezeti reformok miatt szükséges infrastrukturális fejlesztések. A helyi közösségek tanulási, mveldési és szociális igényeinek kielégítése érdekében, a régiókkal együttmködve elssorban a vidéki, aprófalvas térségekben támogatjuk a komplex humánszolgáltatások ellátására alkalmas multifunkcionális intézményhálózat kiépítését. A fejlesztések során szem eltt tartjuk azoknak a területeknek a sajátos igényeit, ahol az iskoláskorú népesség nagyságának változása miatt az intézmények kapacitásának változtatására van szükség. Az intelligens tanulási környezet feltételeinek megteremtése a felsoktatás területén is dönt jelentség. Az épületek rekonstrukciója, az intelligens tanulási terek kialakítása, a modem informatikai eszközökkel és hálózatokkal való ellátottság, az IKT-val támogatott modern egyetemi ügyvitel megteremtése egyaránt kiemelt feladatunk. Az innovatív, tudás-alapú gazdaság megteremtésére irányuló beavatkozásokkal összhangban fejlesztjük az egyetemi innovációs központokat, az ipari-technológiai parkokat, a konferenciaközpontokat, valamint a közösségi célokat szolgálótereket - például az intelligens könyvtárakat, a sport- és rekreációs létesítményeket. 15
16 BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK Új pedagógus szerepek A diákok eltér szocio-kulturális háttere differenciált pedagógiai eszköztár alkalmazását és új pedagógiai módszertani megközelítést kíván. A pedagógusoknak tudniuk kell heterogén csoportokban is dolgozni, számukra az esélyteremtés, az integrált tanulócsoportokkal való foglalkozás a munka természetes része kell, hogy legyen. A pedagógusok önfejleszt képességének növelése A modern tanuláshoz szükséges pedagógiai forradalom elssorban a pedagógus alap- és továbbképzés, valamint az oktatóképzés továbbfejlesztését igényli. A pedagógusképzésben célszer a szakmai gyakorlat ersítése. A 21. század tanáráról egyre inkább úgy kell gondolkodnunk, mint a saját szakmai fejldését fontosnak tartó öntevékenyen mköd értelmiségire. A pedagógusszakmára való felkészülésnek alapvet fontosságú eleme az egész életen át tartó (ön)fejlesztés folyamatának elsajátítása. Egyre inkább szükség van arra, hogy a pályára készül vagy már ott lév pedagógusok maguk váljanak képessé saját fejldési útjaik megtervezésére, ugyanakkor nagyon komoly felelssége van a pedagógusképzésnek (mint rendszernek) abban, hogy beépítse az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatásához szükséges elemeket a képzési és továbbképzési rendszerbe, és új módszertani kultúrát honosítson meg. A Nemzeti Fejlesztési Terv tartalmaz intézkedést a pedagógusok módszertani kultúrájának megújítására (HEFOP 3.1.). BEAVATKOZÁSI CSOPORTOK NFT II az oktatás eredményességének és hatékonyságának növelése, a hozzáférés javítása, az esélyteremtés, amelynek elemei: komplex pedagógiai fejlesztési programok mérési és értékelési rendszer kiépítése, a pedagógusképzés és -továbbképzés megújítása, költséghatékony szervezeti formák bevezetése, a területi együttmködések elsegítése és a hátrányos helyzet tanulók integrált oktatásának segítése; 16
17 Az oktatás eredményességének és hatékonyságának növelése, a hozzáférés javítása, az esélyteremtés ersítése Az I. NFT-ben megkezdett tartalmi reformok következetes továbbvitelével az oktatás és a képzés minden szintjén és formájában konkrét intézkedéseket kell hozni a minség és az eredményesség javítására. Ezt szolgálja a kompetenciaalapú oktatás elterjesztésének folytatása, a tanulói és a tanári teljesítmények egységes normákon nyugvó mérési, értékelési és minségirányítási rendszerének bevezetése, a formális, nem formális és informális rendszerek összekapcsolása, továbbá a tanárképzés és a továbbképzés korszersítése, figyelemmel a pedagóguspályát érint állásigények várható alakulására is. Az alap- és középfokú oktatás költséghatékonyságának javítása és a területi különbségek mérséklése érdekében, a demográfiai, társadalmi és gazdasági változás okra tekintettel elkerülhetetlen az oktatási rendszer szervezeti és adminisztrációs reformja is. Ezért megkülönböztetett figyelmet fordítunk az intézményrendszer racionalizálását és integrációját támogató, újszer szervezeti megoldások bevezetésére, az iskoláskorúak létszámának csökkenése miatt felmerül, speciális igények kielégítésére. A halmozottan hátrányos helyzet tanulók, ezen belül a roma fiatalok iskolai sikerességének javítása, valamint az oktatási szegregáció és diszkrimináció felszámolása érdekében a közoktatási rendszer egészét átfogó, komplex pedagógiai fejlesztési programokat dolgozunk ki és vezetünk be - a korábbi programok tapasztalataira is építve - az iskola eltti neveléstl a középfokú oktatásig. Egyidejleg kiemelt figyelmet fordítunk a tehetséggondozásra. 17
18 Az E-learning tapasztalatok a hazai felsoktatásban cím szekció vitaindító gondolatai A vitaindítót készítette: Kokovay Ágnes fiskolai docens, Nyíregyházi Fiskola, Virtuális Campus Projekt vezet Dr. Létray Zoltán egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem, Egyetemi Informatikai Központ igazgató A pedagógia módszertani fejldése és az új információs technológiák megjelenése ill. elterjedése lehetvé teszi, hogy a felsoktatásban is megoldjuk azokat a problémákat, amelyek a megnövekedett hallgatói létszámból, az oktatás megszervezésének, lebonyolításának nehézségeibl, az oktatók túlterhelésébl adódnak. A információs technológiák fokozatos elterjedtsége már lehetvé teszi, hogy a gyakorlatban is új, elektronikus oktatási formákat és módszereket vezessünk be. A lehetségek egyike az e-learning azaz az internetes oktatás vagy Internet alapú oktatás. Ez egy az új korszer kommunikációs technológiát eltérbe helyez tanítási-tanulási folyamat, amely nagyobb részben internetes eszközökön keresztül, web -es technikákkal zajlik, és átviteli közegként az Internetet ill. intranet hálózatokat használ. A tanulási folyamatban a tanár (tutor, instruktor) szerepe megváltozik, csökken a kontakt órák jelentsége, az oktatás folyamatának tanár-hallgató interakcióiban elektronikus kommunikációs elemek jutnak egyre nagyobb szerephez. Ennek a fleg távtanulásnál, távoktatásnál perspektivikus - rendszernek a kialakulását tehát a technika fejldése tette lehetvé. Az e-learning a tradicionális oktatási módszerek, valamint az Internet nyújtotta új lehetségek találkozása, a képzés egy új, hatékony, de még Magyarországon a kezdeteknél tartó módszere. A gazdaságilag és technológiailag fejlett országokban már évek óta alkalmazzák a tanítástanulás e fajtáját, mivel az Internet használat rohamos tempóban növekszik, és a mindennapok részévé válik. 18
19 Magyarországon már több felsoktatási intézmény is célul tzte ki, hogy versenyben marad az új technológiák alkalmazásában, és hagyományos távoktatását fokozatosan megújítja, e-learning alapokra helyezi. A törvény szerint a távoktatás az alaptevékenység körébe tartozik, viszont az e-learning alapú rendszer bevezetése nagy energia-befektetést igényel, amihez nem állnak rendelkezésre anyagi ösztönzk (a költségtérítéses képzés költségei még átmenetileg sem terhelhetik az állami finanszírozási forrásokat). A piaci elvek és az intézményi sajátosságok közötti feszültség megnehezíti a tervezést és a bevezetési projektek elindítását, finanszírozását, mivel a feladat vállalkozási jellege ellentétes az intézményi mködés bejáratott menetével. A megoldás útja azonban már jól körvonalazható: A távoktatási projektbe be kell hozni az üzleti vállalkozások megtervezésénél, irányításánál használt, ma még testidegen menedzsment módszereket, és a rendszer kialakítását hosszú távú befektetésként kell tekinteni. Ezeknek megfelelen kell kidolgozni a finanszírozást és a mködtetés forrásoldalát is. Az oktatási-gazdasági döntések meghozatalát lassítja még az is, hogy tévképzetek és maximalista ideák alakultak ki az e-learninges távoktatásról: egyesek mindenható megoldásnak tartják, a jöv oktatásának kizárólagos formájaként hirdetik. Mások múló divatnak tekintik, úgy, mint a programozott oktatást, az AV eszközök bevezetését, a számítógéppel támogatott és menedzselt oktatási törekvéseket, vagy mint a multimédiás eszközöket. Kétségtelen, hogy nincsenek igazi hagyományaink, az e-learning alapú távoktatás bevezetéséhez paradigmaváltásra, sajátos tanulásirányítási módszertan kimunkálására van szükség. A gyakorlatban ez a folyamat csak sokszor fájdalmas átalakulások útján mehet végbe (személyi, strukturális, szervezetbeli, infrastrukturális változások). Legáltalánosabban, egy korszer, e-learning alapú távoktatási rendszer bevezetése a Life-long-learning modelleknél tapasztalható pedagógiai módszertani, oktatásszervezési és gazdasági problémákat veti fel: meg kell találni azokat a megfelel tanítási-tanulási formákat, amelyek az alapveten modern technológiai feltételrendszer keretei között (internet, multimédia) lehetvé teszik a tudásanyaghoz való folyamatos adaptív hozzáférést, az elsajátításban való elrehaladás nyomon követését, ellenrz-értékel mozzanatok személyre szabott megvalósítását és a megfelel visszacsatolást. Ugyanakkor biztosítani kell a bevezetés és üzemeltetés gazdasági feltételrendszerét is. Az elkövetkez néhány év olyan változásokat fog eredményezni, amely a felsoktatás igazi rendszerváltását jelenti. Ma a második évezred fordulóját követve a harmadik tudományos technikai forradalom, a globalizáció és a nemzetközi verseny ersödésének jellemzivel éljük a változásokat. Ebben 19
20 az élezd versenyben a tke és a technológia mellett harmadik kritikus tényezként a munkaer jelenik meg. A megfelelést, helyzetünket ismerve, a kritikus tényezk közül nálunk csaknem kizárólagosan a munkaer biztosíthatja, amely felkészültségével, kreativitásával és mobilitásával szolgálhatja versenyképességünket. A magasan képzett munkaer iránti igény következtében szükségessé vált a korábbinál nagyobb tömegeknek összehasonlíthatatlanul változatosabb és nagyobb mveldési anyagra történ megtanítása, méghozzá egyre magasabb szinten. Nyilvánvaló, hogy a hagyományos egyetemi keretek között ez a feladat megoldhatatlan, hiszen nem emelhet tovább az intézményben töltött évek száma sem az egy napra es tanulás ideje. Szükségessé vált egy olyan oktatási kultúra bevezetése, mely rugalmasan tud alkalmazkodni a változó társadalmi igényekhez, és lehetséget biztosít az élethosszig tartó tanulásra. Miért fontos az e-learning a hazai felsoktatásban? Amíg jelenleg egy általános magyar munkavállaló életpályáján legföljebb kétszer vált munkakört, kétszer van szüksége jelents átképzésre, ez a szám a késbbiek folyamán, amikor az OECD-országok átlagát megközelítjük, ötre, hatra fog nni. Ami azt jelenti, hogy körülbelül 600 ezer munkában lév munkavállalónak a képzésérl, átképzésérl kell gondoskodni folyamatosan. Ezt vessük össze az egyetemek 150 ezres befogadóképességével. Teljesen nyilvánvaló, hogy ezt a feladatot a hagyományos oktatási rendszer már csak annak korlátozott befogadóképessége miatt sem képes megoldani. Kapcsolódó problémaként jelentkezik, hogy nem lehet ezer munkavállalót kivenni a termelésbl, a munkából az átképzések érdekében. Következésképpen az új helyzethez alkalmazkodó oktatási módszerek, rendszerek alkalmazása vált szükségessé. Az államnak az a korábbi szerepe, hogy gondoskodik továbbképzésünkrl, várhatóan csökkenni fog, és dönten az egyéné lesz a felelsség, hogy a saját boldogulása szempontjából alapvet fontosságú ismereteket megszerezze. Ehhez az egyetemeknek és fiskoláknak a kínálatot és a hozzáférést kell biztosítani. Ez azonban másképpen nem oldható meg, mint a jelenleg rendelkezésre álló új oktatástechnológiák a távoktatás és az e- learning alkalmazásával. 20
Holnaptól nekem jobb lesz. A felnttképzés és szakképzés kommunikálása - jó gyakorlat a Szolnoki Fiskola Felnttképzési Központjának programjában
A felnttképzés és szakképzés kommunikálása - jó gyakorlat a Szolnoki Fiskola Felnttképzési Központjának programjában Rendezvénysorozat az egész életen át tartó tanulás, mint esélynövel tényez szerepérl,
RészletesebbenEURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája
EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi
RészletesebbenA gazdasági válság hatása a magyar felsoktatási és felnttképzési rendszerre
A gazdasági válság hatása a magyar felsoktatási és felnttképzési rendszerre 1. A magyar felsoktatás reformfolyamatainak a tapasztalatairól 2. Van-e a magyar felsoktatás reformfolyamatának jövképe? 3.Hiányzik
RészletesebbenA FELNTT-TOVÁBBKÉPZÉS SZEREPE AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
A FELNTT-TOVÁBBKÉPZÉS SZEREPE AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN C szekció beszámolója Miskolc, 2007. április 13. Témavezet: Dr. Piros Márta Ph.D. Károly Róbert Fiskola Gyöngyös Felnttképzési Központ igazgatója
RészletesebbenMELLearN Konferencia Szegeden
9 9, 8$0 :, ()*(, %# ; A TARTALOMBÓL: Ünnep eltt 1 MELLearN Konferencia Szegeden 1 Új kihívások a felnttképzésben 2 MELLearN szimpózium az ONK-n 4 Rövid hírek 5 A MELLearN Egyesület vezetsége és munkatársai,
RészletesebbenMinségfejlesztési szolgáltatások a felsoktatásban. Felsoktatási minségtérkép
Minségfejlesztési szolgáltatások a felsoktatásban Felsoktatási minségtérkép 8. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2012. április 26-27., Gödöll Hegyi-Halmos Nóra ELTE PPK OFI Felsoktatási
RészletesebbenPernekker Kitti Pécsi Tudományegyetem Felnttképzési és Emberi Erforrás Fejlesztési Kar Andragógia MA. Forrás: http://www.nyirvidektiszk.
Pernekker Kitti Pécsi Tudományegyetem Felnttképzési és Emberi Erforrás Fejlesztési Kar Andragógia MA Forrás: http://www.nyirvidektiszk.hu/ Alapvet problémák k a magyar szakképz pzési rendszerben Elaprózódott
Részletesebbenzi Lifelong Learning Konferencia
3. Magyar Nemzeti és s Nemzetközi zi Lifelong Learning Konferencia A felsoktatási intézmények mint regionális tudásközpontok hálózati együttmködése az életen át tartó tanulásban Miskolci Egyetem Felnttképzési
Részletesebben6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30.
6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. Az egész életen át tartó tanulás jelentsége a társadalmi és területi különbségek csökkentésében Mottó A tanulás nem csupán
RészletesebbenMTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása
MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan
RészletesebbenNagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság
Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning
RészletesebbenTanácsadási tartalmak az andragógia szakosok képzésében
Tanácsadási tartalmak az andragógia szakosok képzésében 14. MellearN Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2018. 04.19-20. Debrecen Márkus Edina Ph.D Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenMunkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések
A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg
RészletesebbenFelsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek
Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám
RészletesebbenÚj kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.
Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók
Részletesebben2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8
A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen
RészletesebbenHatáron átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében
Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.
RészletesebbenKÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA
Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY
RészletesebbenTÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza
TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei 2009-2010-ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza 2007-2008. évi AT TÁMOP 2-TIOP 3. TISZK TÁMOP 2.2.3 6 régió 31 pályázó,
RészletesebbenGyr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. KOLLEKTÍV SZERZDÉS. 1. SZ. MELLÉKLETE egységes szerkezetben Bérbesorolási rendszer
Gyr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. KOLLEKTÍV SZERZDÉS 1. SZ. MELLÉKLETE egységes szerkezetben 2017. Bérbesorolási rendszer Tartalomjegyzék Vasúti tevékenység bérbesorolási rendszere... Hiba! A könyvjelz nem
RészletesebbenA tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban
MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként
RészletesebbenAz előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája hat éves időtávban (2014-2020) fogalmazza meg az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájával kapcsolatos célokat és az ezekhez kapcsolódó
RészletesebbenSZENTANNAI KÖZÉPISKOLA ÁLTAL VEZETETT KONZORCIUM SZAKKÉPZÉSI INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSE
KÖSZÖNJÜK A MAGYAR ÁLLAM ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁT SZENTANNAI SÁMUEL KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZENTANNAI KÖZÉPISKOLA ÁLTAL VEZETETT KONZORCIUM SZAKKÉPZÉSI INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSE
RészletesebbenA projekt rövid áttekintése. 1. Előzmények
A projekt rövid áttekintése 1. Előzmények Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008-ban elkészítette a közoktatási intézményeire vonatkozó esélyegyenlőségi helyzetelemzésen alapuló Esélyegyenlőségi Tervét.
RészletesebbenA KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN. Dr.
A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN Dr. Iker János A pedagógusképzés alapvetı problémái közül kettı Hiányzik: kutatásra,
RészletesebbenIII. ORSZÁGOS SZAKTANÁCSADÓI KONFERENCIA BUDAPEST FEBRUÁR 8.
III. ORSZÁGOS SZAKTANÁCSADÓI KONFERENCIA BUDAPEST 2018. FEBRUÁR 8. KIHÍVÁSOK ÉS ÚJDONSÁGOK A DIGITÁLIS SZAKTANÁCSADÁS TERÜLETÉN A KÖZNEVELÉS KERETRENDSZERÉHEZ KAPCSOLÓDÓ MÉRÉSI- ÉRTÉKELÉSI ÉS DIGITÁLIS
RészletesebbenHEVES MEGYEI TIOK MUNKÁJA, ELÉRT EREDMÉNYEI
HEVES MEGYEI TIOK MUNKÁJA, ELÉRT EREDMÉNYEI Célkitűzés A tanulók képességeit olyan szintre fejleszteni, amelyek eredményesen szolgálják az élethosszig tartó tanulás folyamatát, valamint növelik a munkaerő-piaci
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
RészletesebbenTUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ
TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ Digitális Nemzet Fejlesztési Program 1631/2014. (XI. 6.) Korm. határozat a Digitális Nemzet
RészletesebbenÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA
ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek
RészletesebbenTÁMOP B.2-13/
Pedagógusképzést segítő hálózatok továbbfejlesztése a Dél-Dunántúl régióban A projekt támogatási összege: 493 405 276 Ft Megvalósítás időszaka: 2014. február 01. 2015. június 30. Kedvezményezett: Pécsi
RészletesebbenDr. Fodor Imréné PRKK igazgató
Az élethosszig tartó tanulás megalapozása: a regionális képző központok közreműködése a foglalkoztatási rehabilitációban Az oktatás a jövőről való gondoskodás Arisztotelész Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenDigitális Oktatási Stratégia
Budapest, 2016. szeptember 27. Digitális Oktatási Stratégia Az informatika tantárgytól a digitális oktatás felé A DOS megalapozása Változó munkaerőpiaci igények A DOS megalapozása Változó munkaerőpiaci
RészletesebbenRegionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén
Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu
Részletesebbenv e r s e n y k é p e s s é g
anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése
RészletesebbenMÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER
MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER A tanulási eredményeken alapuló szemlélet alkalmazási lehetőségei a köznevelési rendszerben With financial support from the European Union. TARTALOM ÉS KERET HARMONIZÁCIÓS
RészletesebbenMAGYARORSZÁG DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIÁJA
MAGYARORSZÁG DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIÁJA DEBRECEN, 2018. ÁPRILIS 14. HORVÁTH ÁDÁM DIVÍZIÓVEZETŐ DIGITÁLIS PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI KÖZPONT VÁLTOZÓ MUNKAERŐPIACI IGÉNYEK VÁLTOZÓ MUNKAERŐPIACI IGÉNYEK A
RészletesebbenSzakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.
Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,
RészletesebbenA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ
A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint
RészletesebbenTÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019
Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai
Részletesebbenelearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN
elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA
RészletesebbenA felsoktatásban oktatók minségfejlesztéssel kapcsolatos attitdje
A felsoktatásban oktatók minségfejlesztéssel kapcsolatos attitdje Dr. Sass Judit Dr. Bodnár Éva Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet A kutatás célja A felsoktatásban
RészletesebbenKomplex mátrix üzleti képzések
1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény
RészletesebbenA tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése
Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből
RészletesebbenKétegyháza KOMP-ra száll
Kétegyháza KOMP-ra száll Fekete Gabriella projektmenedzser Kétegyháza nagyközség Tartalmi-módszertani változás szükségessége Nemzeti alaptanterv Alapdokumentumok OKM Közoktatás-fejlesztési Stratégiája
Részletesebbenfelsoktat oktatás Minség, esélyegyenlség és hatékonyság Bánhidyné Dr. Szlovák Éva CSc. felnttképzési igazgató
Budapesti Mszaki Fiskola Tanárképz és Mérnökpedagógiai Központ Munkaer-piac orientált szakképz pzés és oktatás Minség, esélyegyenlség és hatékonyság 2007. április 12. Bánhidyné Dr. Szlovák Éva CSc. felnttképzési
RészletesebbenKépzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban
Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Sass Judit (BCE) - judit.sass@uni-corvinus.hu Bodnár Éva (BCE) - eva.bodnar@uni-corvinus.hu Kálmán Anikó (BME) - drkalmananiko@gmail.com Célok, előzmények
RészletesebbenA KOMPLEX ALAPPROGRAM BEVEZETÉSE A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEKBEN EFOP
A KOMPLEX ALAPPROGRAM BEVEZETÉSE A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEKBEN EFOP-3.1.2-16-2016-00001 A KOMPLEX ALAPPROGRAM SZAKMAI TARTALMA DR. RÉVÉSZ LÁSZLÓ A PROJEKT EFOP 3.1.2-16 Kiemelt projekt keretében Időtartam:
RészletesebbenDigitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben
Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs
RészletesebbenDr. Borbély-Pecze Tibor Bors programvezet, a Nemzeti Pályaorientációs Tanács alapító titkára
D szekció, Mobilitás: a mozgás és változás TéT-je a felsoktatásban Vitaindító szekció-eladás a pályamodellek és életpálya-tanácsadás témakörében 2011. április 21-22. programvezet, a Nemzeti Pályaorientációs
RészletesebbenMunkavállalási tanácsadó szakirányú továbbképzés
Munkavállalási tanácsadó szakirányú továbbképzés A szak létrehozásának indoka, képzési célja: A munkavállalási tanácsadó egyéni és csoportos tanácsadást és útmutatást nyújt az embereknek pályaválasztási,
RészletesebbenKezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:
Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: a Miskolci Egyetem közreműködése a térségi innovációs folyamatokban Dr. Mang Béla stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes Balatonfüred, 2009. május 11. Időhorizont
Részletesebben"A felelős egyetem módszertani aspektusai" Április 21. Budapest, MellearN konferencia
"A felelős egyetem módszertani aspektusai" 2017. Április 21. Budapest, MellearN konferencia Képzési és kimeneti követelmények (16/2016 EMMI) Illeszkedés az Európai Uniós irányelvekhez: kompetenciák tudás
RészletesebbenPARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.
PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása
RészletesebbenTÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat
TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen
RészletesebbenA köznevelés digitális megújítása. Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár
A köznevelés digitális megújítása Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár 1 Az eredményes oktatási rendszer pillérei 1. 2. 3. Jó képességű tanárok Tanárok módszertani felkészültsége Egyenlőség/méltányosság
RészletesebbenA foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok
RészletesebbenNeveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1
Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása
RészletesebbenA Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.
A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,
RészletesebbenPÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG
RészletesebbenKözbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás
Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben
RészletesebbenA szakképzés átalakítása
A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási
RészletesebbenInnováci. oktatásban. A MELLearN tíz t éve 2002-2012. Szent István Egyetem, Gödöll 2012. április 26-27.
Verseny és s együttm ttmködés: Innováci ció a felsoktat oktatásban A MELLearN tíz t éve 2002-2012 2012 Szent István Egyetem, Gödöll 2012. április 26-27. Mirl l lesz szó? Elzmények, kezdetek Magyarországi
RészletesebbenIFT függelék Javasolt Fejlesztési Beavatkozások Tartalom
IFT függelék Javasolt Fejlesztési Beavatkozások 2015-2020 Tartalom 1. Új telephely, KFKK létrehozási terve... 2 2. Kárpát-medencei együttműködés, székhelyen kívüli képzés létrehozási terve... 2 3. Duális
RészletesebbenII. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai)
MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 15. szám 1005 II.Idegennyelvekmveltségiterület 1. Angolnyelvéskultúratanára(általánosiskolai) 1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben
RészletesebbenAz információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár
Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs
RészletesebbenA pályatanácsadás helye és szerepe a magyar LLL stratégiában. Szabóné Pákozdi Mária május 12.
A pályatanácsadás helye és szerepe a magyar LLL stratégiában 2010. május 12. Szabóné Pákozdi Mária Európai Uniós Kapcsolatok Főosztálya A prezentáció felépítése 1. A magyar LLL stratégia születése 2. A
RészletesebbenSZERVEZETI ÉS MKÖDÉSI
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MKÖDÉSI MINSÉGFEJLESZTÉSI SZABÁLYZAT PROGRAM A MINSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT 8. MELLÉKLETE I. RÉSZ AZ EGYETEM SZERVEZETE ÉS MKÖDÉSI RENDJE SOPRON 2009 Változatszám:
RészletesebbenTIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A
Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai
RészletesebbenIntézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után
Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822
RészletesebbenDr. habil. Juhász Gábor, Ph.D. Zank Ildikó Pécsi Tudományegyetem
Dr. habil. Juhász Gábor, Ph.D. Zank Ildikó Pécsi Tudományegyetem Megújulás és fenntarthatóság a versenyképes és tudásalapú Magyarországért. VIII. Nemzetközi Tanácsadói Konferencia. Budapesti Kereskedelmi
RészletesebbenA pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben
A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés
RészletesebbenBihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó
Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és
RészletesebbenIBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30.
Speciális vízgazdálkodási szakmérnök képzés üzleti hasznosítási lehetőségei 2014. Május 30. Tevékenysége: közhasznú nonprofit tevékenység Főtevékenysége: 8559 Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás
RészletesebbenFenntarthatóságra nevelés a felnttképzésben
Fenntarthatóságra nevelés a felnttképzésben Kraiciné Szokoly Mária PhD 7. Nemzeti és Nemzetközi Mellearn Konferencia Pannon Egyetem 2011. április 21-22. Norvég Támogatási Mechanizmus által támogatott Fenntartható
RészletesebbenINNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP /
BESZÁMOLÓ A PÁLYÁZAT CÉLJA A gazdaság igényeinek megfelelő képzettséggel, képességekkel rendelkező munkavállalók neveléséhez való hozzájárulás. A társadalmi, gazdasági és technológiai változásokra való
RészletesebbenNÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT
NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési
Részletesebbenvárható fejlesztési területek
2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció
RészletesebbenSzakdolgozati témakörök
Szakdolgozati témakörök Oktatók Téma Gyenes Zsuzsa Andragógia BA Andragógia MA 1. Az időskori önkéntesség egyéni és/vagy társadalmi haszna. 2. Aktív állampolgárok nevelése - a közművelődés lehetőségei.
RészletesebbenAz e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben
GDF ILIAS Gábor Dénes Főiskola Elektronikus TávOktatási Rendszer http://ilias.gdf.hu Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben Szász Antónia Gábor Dénes Főiskola,
RészletesebbenKonzorciumi megállapodás
Ügyszám: 06-6-148/2010/4. Melléklet Konzorciumi megállapodás Tanuló Város- Régió Fórum létrehozására 1. A Konzorcium tárgya, tagjai 1.1. Jelen megállapodás aláírásával a szerzd felek konzorciumot hoznak
RészletesebbenA Kiskunhalasi Szakképzési Centrum fejlesztése a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentéséért GINOP
A Kiskunhalasi Szakképzési Centrum fejlesztése a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentéséért GINOP-6.2.3-17 2017-0004 ELŐZMÉNYEK A Kiskunhalasi Szakképzési Centrum pályázatot nyújtott be A szakképzés
RészletesebbenTársasági képzések az üzleti stratégia szolgálatában
Társasági képzések az üzleti stratégia szolgálatában Budapest, 2010. március 25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Kalocsai Katalin Oktatási Központ Alapok A humán n tőke t elemei képzettség végzett munkával
RészletesebbenJavaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvételre
Pásztó Városi Önkormányzat Általános Iskolája 3060 Pásztó, Nagymező út 36. 1 124/2012. A határozat elfogadása egyszerű szavazattöbbséget igényel. Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében
RészletesebbenA Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Pályaválasztási Tanácsadási Központjának szervezeti és működési szabályzata
1653/2015.02.06. sz. szenátusi határozat A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Pályaválasztási Tanácsadási Központjának szervezeti és működési szabályzata Törvényes keretek: A Sapientia EMTE Pályaválasztási
RészletesebbenAz oktatás jelenlegi helyzete - jövőképe Információ alapú közoktatás fejlesztés a KIR bázisán
Az oktatás jelenlegi helyzete - jövőképe Információ alapú közoktatás fejlesztés a KIR bázisán Salomvári György vezető közoktatási szakértő Közoktatási Osztály Az előadás tematikája 1. A KIR rövid története
RészletesebbenOktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság
Polónyi István Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1. Bevezető 11 2. Közpolitika, oktatáspolitika 13 2.1. A politika, közpolitika 13 2.2. Oktatáspolitika és formálói
RészletesebbenA XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése
XXV. ORSZÁGOS KÖNYVVIZSGÁLÓI KONFERENCIA 2017. SZEPTEMBER 7-8. A XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése Madarasiné Dr. Szirmai
RészletesebbenDr. Kaposi József 2014
Dr. Kaposi József 2014 A változások hajóerői és korlátai A változások jelentős része európai/nemzetközi trendek hazai megjelenése: Bologna-folyamat és Lisszaboni folyamat emberi képességek felértékelődése,
RészletesebbenKözép-Dunántúli Régió
Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség
RészletesebbenA K+F+I forrásai között
Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k
RészletesebbenKORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, OKTÓBER 1.
KORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, 2018. OKTÓBER 1. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS, KÉPZÉS Az Európai Parlament és Tanács
RészletesebbenM5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK
M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során
RészletesebbenPARADIGMAVÁLTÁS A KÖZOKTATÁSBAN MOST VAGY SOHA?!
PARADIGMAVÁLTÁS A KÖZOKTATÁSBAN MOST VAGY SOHA?! ÁDÁM PÉTER NEMZETI PEDAGÓGUS KAR TANÉVNYITÓ SZAKMAI NAP 2016. AUGUSZTUS 29. Előzmények 1868 Eötvös József kötelező népoktatás (66 %) 1928 Klebelsberg K.
RészletesebbenInnovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület:
Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület: A referencia-intézményi szolgáltatói szerep ellátásához szükséges fejlesztéseket
RészletesebbenMinoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések
Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők
RészletesebbenGYÖNGYÖS. István. MELLearN workshop Budapest 2007. november 29.
GYÖNGYÖS Dr. Piros Márta, M Fodor Mónika, M Dr. Réthy István MELLearN workshop Budapest 2007. november 29. Károly Róbert R FiskolaF bemutatása 20 éve folyó közgazdasági, gi, és s a Fiskola F több, t mint
Részletesebben