A városi biotópok értékelésének tanulmánya

Átírás

1 A városi biotópok értékelésének tanulmánya.1. A növények tanulmányozására vonatkozó eredmények bemutatása Tanulmányunk 452 faj kormofita meghatározásához vezetett, melyből 289 fűnemű, illetve 163 fás szárú (fák, cserjék, liánok) faj. A florisztika és vegetáció szempontjából Temesvár egy viszonylag magas fokú florisztikai diverzitást mutat, számos idegen elemmel, melyek mellett (különösen a peremterületeken) sok faj és növénytársulás áll fenn, mely az erdős sztyeppék övezetének felel meg A növényi fajok bemutatása (tudományos és népi elnevezés, azonosítási és megkülönböztetési jellegek, a fajok fontossága az ökoszisztéma számára, jelenlévő és potenciális veszélyeztetések, a megőrzési állapot leírása és menedzsmenti (védelmi) intézkedések a fajok fenntartásának vagy védelmének javítása érdekében) 1. Abies alba Mill. (Pinaceae) Nagyméretű, vékony kérgű, tűlevelű fa. Kúp formájú korona, vízszintes főágakkal, melyek örvekbe csoportosulnak. Levelei fésűsen rendezkednek el oldalsó ágain, hosszuk kb. 3 cm, hegyük tompa és csorbított; a levelek alsó oldalán, a bordázat mindkét szélén két kékesfehér sáv jelenik meg. A nőnemű tobozok henger alakúak, hosszúk akár 20 cm is lehet, szélességük 3-5 cm. A mag szárnyas, 8-13 mm. Európai származású faj, spontán módon megtalálható tiszta és vegyes erdőkben egyaránt. Dísznövényként termesztett örökzöld karaktere és a korona felépítése miatt. A sík régiókban, a környezeti feltételek miatt, nem éri el fajának szabványméreteit. A városi élőhelyeken a fiatal példányokat néha illegálisan vágják ki, hogy azokat később karácsonyfaként használhassák. Az Abies concolor ezüstszínű leveleiben különbözik az A. alba-tól, melyet ezek kutin rétege ad. 2. Abies grandis (Dougl.) Lindl. (Pinaceae) Fenyő Levelei vékonyak és rugalmasak. A levelek felső része sötétzöld színű, alsó részük pedig fehér ezüstös színezésű, hátán két sztómák által alkotott csíkkal. hímnemű virágai halványsárgák. Nőnemű virágai zöldessárga színűek. Tobozai henger alakúak és világoszöld színűek. Ágai függőek és tekervényesek. Észak Amerikából származó faj. Európában gyakran használt parkokban és kertekben mint díszítő faj. 3. Abies concolor Lindl.&Gord. (Abietaceae) Fenyő E faj különlegessége a levelek, illetve tűk elrendezése a szárakon, tekintve hogy ezek többé-kevésbé merevek. Színük kékes az elején, de 2-3 év után átvált zöldre. Virágai sötétpiros színűek. Tobozai hosszúkásak, vastagságuk közepeiktől a csúcsuk felé csökken. Az idősebb példányoknál a kéreg nagyon vastag és mélyen szántott a törzs alapja felé. Puha és könnyű fa. Egzotikus faj, származási helye Észak Amerika. Sűrűn ültetik mint díszítőelemet parkokban és kertekben. 4. Abies nordmanniana (Steven.) Spach. (Pinaceae) Ez a faj elég lassú növekedéssel rendelkezik. Fényre, nedvességre és jó vízelvezetésű talajokra van szüksége. Koronája piramis alakú, sűrű, keskeny, ágai a talajtól nőnek. Tűlevelei fényesek, feketés-zöld színezésűek, hátukon két sztómák által alkotott csíkkal. Tobozai vöröses színűek lesznek ősszel. Egzotikus faj. A hideg tájakat kedveli, a száraz, meleg nyarakat nem viseli el. 45

2 5. Acer campestre L. (Sapindaceae) - Juharfa III. nagyságú, lombhullató fa, mely ritkán haladja meg a 15 m-es magasságot. Törzse általában rossz felépítésű, kérge mállékony, finom és szabálytalanul repedezett. A korona sűrű, serdülő szárakkal a fiatal években. A levelek 5-10 cm hosszúságúak és 3-5 karéjos tenyér alakúak. Virága zöldessárga színű, korimbiform virágzatokba csoportosul.. A juharfa egy őshonos faj, mely elterjedt Európában és Nyugat-Ázsiában. Viszonylagosan magas elvárásai vannak a nyári meleggel szemben, de elég toleráns a talajt illetően. Fontos az esztétikai értéke, ami miatt gyakran megtalálható parkokban, de ugyanakkor nagy mennyiségben termesztik is, mivel ez a fa nagyon jó üzemanyagnak számít. Védi és javítja a talajt. 6. Acer monspessulanum L. (Sapindaceae) Bánsági Juharfa III. Nagyságú fa, alkalmanként akár a cserjék fajába is sorolható, elérve a legfeljebb 10 m magasságot. A törzs görbe, gyakran elágazó a talajtól, pikkelyes kérgét csak felnőttkorban fejleszti ki. A levelek kicsik, 3-7 cm hosszúságúak, szélesek, 3 karéjos; felső részük csupasz, fénylő, alsó részükön pedig szőrcsomókkal a bordázatok hónaljában. A levélnyél 2-6 cm hosszú. Őshonos faj, de csak szórványosan található meg a Bánság déli részén. Jól tűri a fagyot és a száraz, alvázas, sekély talajokat. Bevezethető száraz, szikkadt üdülőhelyekre, mint talajjavító és védő faj. 7. Acer negundo L. (Sapindaceae) Amerikai juharfa Fa, mely származási helyén eléri a 20 m-es magasságot, országunkban azonban ritkán haladja meg a m-t. Törzse szinuszos, alacsony magasságtól elágazó. Levelei páratlanok, 3-7 levélkéből állnak, a végső levél általában 3 karéjos. Virága kétlaki, sziromtalan, 4-5 csészelevéllel, színe sárga vagy sárgás. A gyümölcsök ismételten keserűek, 2,5-3 cm-es szárnyakkal, melyek kifelé íveltek és a végüknél átfedik egymást. Észak-Amerika keleti és középső térségeiből származó faj. Nálunk sokszor használatos mint díszítő elem parkokban és ritkábban erdei kultúrákban is. Kevésbé érzékeny az éghajlatra és talajokra, elviseli a fagyokat és elél a száraz vagy kompakt talajokon. Inváziós jelleggel rendelkezik. 8. Acer platanoides L. (Sapindaceae) Juharfa; Mezei jávorfa Akár 25m-es magasságú fa, mely csavaros-nyújtott gyökérrendszerrel. Kérge sima fiatal évei alatt, szürkésfehér színű, korán alakul ki és vékony. A levelek rendszerint cm hosszúak, karéjos tenyér alakúak, 5-7 karéjjal, nyilvánvalóan hegyesedő végekkel. A virágai poligámok, zöldes-sárga színűek. A gyümölcsök kesernyések, 3-5 cm hosszú szárnyakkal, tompa szögben szétágazóak. Őshonos fa Dél- és Közép- Európa területén. Domb és sík vidéki vegyes erdőkben gyakran használt faj. Szüksége van a melegre a vegetációs időszakban. Elég jól tűri a levegő és talaj szárazságát. A termékeny, gyengén savas, laza talajokat kedveli. Magas a díszítő értéke, mely nagyrészt leveleinek köszönhető, melyek ősszel sárgára változnak, így gyakran ültetik parkokba és az utak mentére. 9. Acer pseudoplatanus L. (Sapindaceae) Jávorfa; Hegyi jávorfa I. nagyságú fa, m-es magasságokat ér el. A kéreg sima a fiatalkorban, mely után létrejön egy karakterisztikus, vörösesbarna, lemezekben lefejlő kérget. A levelek penta-karéjos tenyér alakúak, cm hosszúságúak, kihegyezett karéjokkal, a kanyarulatok keskenyek és 46

3 hegyesek. A gyümölcsök kesernyések, konvex sejtmagvacskákkal és 3-5 cm-es szárnyakkal, melyek derék vagy hegyes szögben távolodnak egymástól. Közép-Európára jellemző, őshonos faj. A sík területektől egészen a lucfenyők övezetéig megtalálható elszórtan, vagy kis csoportokban. A jávorfa nagyon kényes a talaj termékenységének tekintetében és nem viseli el a felesleges nedvességet. Díszfaként is használják parkokban vagy terepkijelöléseknél. 10. Acer tataricum L. (Sapindaceae) Tatár juhar; III. Nagyságú fa, mely nem haladja meg a 10 m magasságot, de gyakran marad cserje formájában. A törzs görbe és rossz alkatú, a kéreg nem alkot ritidomot, így sima marad, színe vöröses-szürke. Levelei tojásdad vagy hosszúkás tojásdad formájúak, forma mely egyértelműen különbözik a többi Acer faj levelétől, teljes, 5-10 cm hosszúságúak. Ősszel a levelek piros színre váltanak át, ezáltal magas dekoratív értéket kölcsönözve e fajnak. A gyümölcsök kesernyések, ívelt magházzal és lilás-piros szárnyakkal, melyek átfedik egymást a végeknél. Őshonos faj, mely hazánkban a sík és dombos területeken lelhető fel. Elég nagy igényeket támaszt a hővel kapcsolatosan, de elég jól tolerálja a talaj tápértéki jellegeit. Kompakt és szikes talajokon jelenik meg. Egyaránt használatos mint vegyes faj, leromlott területű ültetvényeken és mint dísz faj. 11. Achillea cartilaginea Ledeb. (Asteraceae) egérfarkfű Évelő fű faj, robusztus, serdülő, teljes levelekkel, a bázison lineárisak vagy lineárisan lándzsa alakúak, karakterek, melyek meg is különböztetik ezen nem legtöbb fajától. Ezek 68 cm szélességűek, 5-10 cm hosszúságúak, bordázott fogazatúak. Nagy sátorvirágzat, kis kalatidiumokkal, melyek 7-8 fehér virággal rendelkeznek. Július-augusztusban virágzik. Egy ritkább növény, melyet spontán módon fedezhetünk fel nedvesebb domb-vidéki bokrosokban; Bánságban Lugos és Facsád területein található meg, Temesváron dísznövényként termesztik a Botanikus Kertben, mivel fenn kell tartani művelés útján a park gyűjteményében. 12. Achillea clypeolata Sibth. et Sm. (Asteraceae) egérfarkfű Évelő növény, molyhos, vastag gyökértörzzsel. A törzs eléri a 45 cm-t, nem elágazó, az elosztott levelek (kétszer szárnyasan osztott) legfeljebb 20 cm hosszúak és 2-3 cm szélesek. Sátorvirágzata kompakt, ovális kalitidiumokkal, melyek sárga virágokkal rendelkeznek. Júniusjúliusban virágzik. Spontán módon megtalálható a Dobrogeai dombokon, Temesváron dísznövényként termesztik a Botanikus Parkban, melynek gyűjteményében fenn kell tartani. 13. Achillea millefolium L. (Asteraceae) egérfarkfű Évelő növény, indás rizómákkal, kopaszodó vagy enyhén serdülő szárakkal, melyek elérhetik a 80 cm-t. A levelek zöldek, legfeljebb 30 cm hosszúak, 1-4 cm szélesek, kétszer szárnyasan osztottak. Hosszúkás-tojásdad alakú kalitidiumokkal rendelkező sátorvirágzat, virágai fehérek, ritkán rózsaszínek. Június-augusztusban virágzik. Spontán módon található meg réteken, tisztásokon, az erdők szélén, árnyékos és száraz helyeken, megjelenése az egész országban gyakori. Nem rendelkezik dekoratív értékkel, de orvosi felhasználású. Megjelenése gyakori volt a város lágyszárú fajai között, nem veszélyeztetett és nem igényel különleges intézkedéseket Temesvár területén. 14. Aesculus hippocastanum L. (Sapindaceae) vadgesztenye Legfeljebb 30 m magasságú fa. Az elszigetelt példányok törzse rövid és erősen 47

4 elágazó. A kéreg feketés-szürke, pikkelyes. Koronája sűrű, gömbölyű, szép látványt nyújt. A levelek tenyér alakúan összetettek, hosszú levélnyelekkel, 5-7 levélkével. A gyümölcsök szférikus, húsos kapszulák, melyeknek színe zöld és 3 hüvelybe nyílik. Magvaiból (a gesztenyék) 1-2 található egy kupában és belapított-gömb alakúak. Egzotikus faj, származási helye Kis-Ázsia. Magas díszítőértékkel rendelkezik, gyakran használják zöld övezetekben. Ugyanakkor érdeklődést kelt a gyümölcse miatt is, mivel az olajat és keményítőt tartalmaz. 15. Ageratum houstonianum Mill. (Asteraceae) ismeretlen népi név Perenniális évelő növény, akár 100 cm magasra is nőhet, szőrős és talajmagasságtól elágazó. A levelek széles háromszög alakúak, virágzata összetett sátorvirágzatú, kb. 8 mm széles kalitidiumokkal. Virágai mind cső alakúak, kékek. Magas díszítő értéke miatt sokat használt kertekben, származási helye Mexikó. Megtalálható a Botanikus Park gyűjteményében, ahol művelési szinten kell fenntartani. 16. Agrimonia eupatoria L. (Rosaceae) galaj Fűnemű, bokrosodó évelő növény, akár 100cm magasságú szárral, gyakran szőrös, páratlanul szárnyas levelekkel, melyek hossza 8-16 m, szélességük pedig 4-8 cm. Virágzata hosszúkás, virágai sárgák, rövid kocsánnyal. Június-augusztusban virágzik (néha akár októberig is).a vacok visszagörbülő tövisekkel rendelkezik és szőrős, a 10 barázda megjelenése pedig megkülönbözteti a nem többi fajától. Diós jellegű gyümölcs. Megjelenése megszokott a síkságtól egészen a hegyekig, a múltban gyógynövényként volt használatos. Gyakran megfigyelhető volt Temesváron; nem rendelkezik dekoratív értékkel, nem jelent fenyegetést és nincs szüksége különleges intézkedésekre. 17. Ailanthus altissima (Mill.) Swingle (A. glandulosa Desf.) (Simaroubaceae) Bálványfa m magasságot is elérő fa. Törzse elágazó, finom, lágyan repedezett kérgű (a repedések fehéres színűek). Ritkás korona, erőteljes ágakkal. A levelek páratlan szárnyasan összetettek és cm hosszúságúak. Szaguk visszataszító. A virágok poligámok, színük zöldes vagy sárgás. A gyümölcs 1-6 szabad teherhordó nyeregből áll, melyek hossza 3-4 cm. Egzotikus faj, származási helye Kína, de nálunk vad jellegűvé vált. A Bálványfa érzékeny a korai és a téli nagy fagyra. Viszonylag jól bírja a szárazságot. Hasznos azon kultúrákban melyeket a talajok javítására használnak, de dísznövényként is, nagy leveleinek, valamint teherhordó nyergeinek köszönhetően, melyek egész télen át a fán maradnak. Fig Ailanthus altissima (Mill.) Swingle 18. Alnus glutinosa (L.) Gaertn. (Betulaceae) Enyves éger m magasságú fa. A törzs egyenes és egészen a tetejéig megfigyelhető. Kérge sima, szürke a fiatal éveiben, majd 20 év elteltével létrehoz egy feketés, hegyes pikkelyes ritidómust. A levelek 6-10 cm hosszúak, tojásdad alakúak vagy majdnem kerekek, végük 48

5 kerekített. A levélnyél 2-3 cm-es. A levelek sokáig megőrzik zöld színüket télen, majd megfeketednek. Az Enyves éger őshonos faj, egy övezettel, mely majdnem befedi egész Európát. Országunkban általában a síkágon és dombvidéken található folyóvölgyekben vegetál. Könnyen alkalmazkodik az éghajlathoz, de nagyon kényes a talaj nedvességét illetően, aktívan vegetálva a nedves talajokon. Nagyrészt olyan üdülőhelyeken használatos ahol túl magas a páratartalom. Ugyanakkor fontos szerepet játszik a talaj nitrogéngazdagításában, mivel egy fontos bioakkumulatív faj. Fig Alnus glutinosa (L.) Gaertn. 19. Alcea rosea L. (Malvaceae) Kerti mályva Évelő növény, robusztus, szőrös szárakkal, melyek elérik a 3 m-t is. Hosszú levélnyéllel rendelkező levelek, melyek szív alakú gömbölydedek, érdes szőrszálakkal. A virágok nagyok, axilárisak, hosszú kalászokba csoportosulnak, színeik: piros, lila, fekete, fehér vagy sárgás. Június-októberben virágzik. Gyümölcsei résztermők. Kertekben termesztik, mint dísznövényt, néha elvadul. Úgy tűnik, hogy a törökök hozták be Keletről. Díszítő szerepe mellett a virágokat tinktúraként használták (borok, likőrök, szirupok színezéséhez), mézelő. Több helyen megfigyelték, dísznövényként termesztve, különösen a lakott területeken. Nem veszélyeztetett és nem igényel óvintézkedéseket. 20. Allium scorodoprasum L. (Amaryllidaceae) (Allium sativum ssp. ophioscorodon) fokhagyma, kígyóhagyma. Az A. sativum fajjal szemben, a gumó gömbölyű hagymákkal rendelkezik; a külső porzók szálai háromcsúcsúak, rövidebb oldalsó fogakkal; A virágzat hagymái nagyok, 1 cm-nél hosszabbak, színük zöld vagy piros. A hagyományos fokhagymánál édesebb gumókat és hagymákat fűszerként használják. Nálunk fűszer- illetve gyógynövényként termesztik, származási helye: Észak-India, Tádzsikisztán, Üzbegisztán, Irán és Afganisztán. Szórványosan azonosították Temesváron, termesztve, nem jelent fenyegetést és nem kíván óvintézkedéseket. 21. Amaranthus albus L. (Amaranthaceae) - disznóparéj Fűnemű növény, mely gazdagon elágazó, gömbölyű szárral rendelkezik, ágai fehérek vagy vörösek. A levelek tojásdad alakúak a levélnyél fele vagy kenőlapátka formájúak, barázdált vagy több pici csúcsos heggyel. A virágok klaszterekbe csoportosulnak és laza kalászokat alkotnak. Július-Szeptemberben virágzik. Kerek gyümölcsök fekete magokkal. Gyakori gyomnövény nálunk az alacsony és napos területeken, gyorsan terjed. Származási helye Észak-Amerika. A növényt sokszor jelezték Temesváron, díszítő jelleggel nem rendelkezik, ezért szükséges a megsemmisítése. 49

6 22. Amaranthus caudatus L. (Amaranthaceae) ismeretlen népi elnevezés Éves fűjellegű növény, szára akár a 80 cm-t is elérheti, színe vörös, a felső részben serdülő. Levelei tojásdad-rombusz alakúak, hosszú levélnyéllel. A virágok véges kalászokba és axiláris ingákba csoportosulnak, murvákkal, szúrós hegyű murvákkal. A gyümölcsök különböző színezésű kis magokkal rendelkeznek. Dísznövényként termesztik, származása valószínűleg keleti. Szórványosan jelezve Temesváron, termesztett, nem veszélyeztetett és nem kíván óvintézkedéseket. 23. Amaranthus retroflexus L. (Amaranthaceae) vad bársonyvirág Éves növény, mely akár 1 m magasra is nőhet, zöld vagy vörös virágzattal és szárral. Levelei tojásdad-rombusz alakúak, hosszú levélnyéllel. Kalászba csoportosult virágzat, szúrós murvákkal, július-szeptemberben virágzik. A termés egy ellipszoid kapszula számos kis maggal. Gyakori gyomnövény az alacsony fekvésű területeken, 700m-es magasságig található meg. Származási helye Észak-Amerika, behozták Európába, ahonnan elért Ázsiába és Afrikába is. Ezt a növényt csakis disznók etetésére használják, amúgy egy idegesítő, gyorsan terjeszkedő gyomnövény. Gyakoriként jelezték Temesváron, így csökkenteni kell fajának népességét. 24. Amorpha fruticosa L. (Fabaceae) Gyalogakác Cserje, magassága 1-3 m (ritkán 5m), törzse számos karcsú ágazattal rendelkezik. Szárai zöldesek és tövismentesek. Levelei váltakozóak, páratlanul szárnyasak, levélkével, melyeknek vége hegyes. Termése egy enyhén görbített, apró hüvely, mérete 0,7-0,9 cm. Egzotikus faj, származási helye Észak-Amerika de nálunk vaddá vált. Nagyon könnyen regenerálódik vegetatív módon (hajtásokból és indákból), de a magja által is. A folyók medrének árvizei elszállítják a magot, így a gyalogakác nagyon gyorsan terjed, elfoglalván a fás fajoktól mentes területeket. Régen élősövényként vagy más díszítő céllal használták, ám nagymértékű terjeszkedése miatt ma már nem ajánlják. Fig Amorpha fruticosa L. 25. Ambrosia artemisiifolia L. (Asteraceae) -Parlagfű Nem, melynek fajai unisexuált-monoikus virágokkal rendelkeznek. Éves faj, szárai egyenesek, akár 90 cm-t is elérhetik, elágazó, puha-serdülő. Levelei összetettek, széles-tojásdad alakúak. Virágai kalitidiumok formájában jelennek meg és fürtökben rendeződnek el, a hímneműek a növény felső részében, míg a nőneműek az alsó részében helyezkednek el. Augusztus-szeptemberben virágzik. Termése összenőtt levélkékbe zárva található. Rudeláris növényként van számon tartva, széles körben elterjedt hazánkban, ínvázív jellegű. Észak- Amerikából származik, együtt hozták át az első gabonafélékkel. A pollenje erős allergén jelleggel rendelkezik, így szükséges az irtása. 50

7 26. Amygdalus nana (Rosaceae) Törpe mandula Cserje, mely elérheti az 1,5 m-es magasságot. Levelei levélnyéllel rendelkeznek, lineáris lándzsa alaktól a hosszúkásan ovális formáig, csipkézettek, kihegyezettek. Virágai magányosak, szár nélküliek, biszexuálisak, rózsaszín szirmokkal. Termése csonthéjas, gömb alakú, fehér szőrszálakkal borított és bársonyos. Megtalálható erdei tisztásokban, az erdők szélén vagy tisztásokban. 27. Anchusa officinalis L. (Boraginaceae) Orvosi atracél Évelő növény, ritkán kétévi, egyenes szárral, mely 80 cm -ig is nőhet és melyet durva tapintású szőrök borítanak. Széles, lándzsás, érdes szőrökkel ellátott levelek. Lilás virágok, melyek ritkán rózsaszínűek vagy fehérek, tipikus virágzatba szerveződnek (bogernyő, visszakunkorodó). Május-szeptemberben virágzik. Termése tojásdad. Fellelhető a száraz réteken, termő területeken, utak mentén, megjelenése gyakori a síkságtól a hegyes területekig. Temesváron szórványosan van jelen parkokban és a Bega mentén Cometei utca. Nem rendelkezik dekoratív jelleggel, mézes, néha gyógynövényként használatos. Nem rendelkezik fenyegető jelleggel és nem igényel óvintézkedéseket. 28. Anethum graveolens L. (Apiaceae) kapor Évelő növény, jellemző illattal. Szára eléri a 130 cm-es magasságot, hengeres alakú, elágazó, finom barázdákkal, belseje üres. Levelei szárnyas ágazatúak, hüvelyesek, lineáris karéjokkal. Virágai aprók, sárgák, nagy összetett esernyőkben helyezkednek el. Júliusaugusztusban virágzik. Ikerkaszat, összelapított termés. Ízesítő növényként termesztik szinte az egész bolygón, származási helye Délkelet-Ázsia. Szórványosan fellelhető Temesváron, termesztve vagy vadon, nincs fenyegető jellege. 29. Angelica silvestris L. (Apiaceae) Erdei angyalgyökér Nienálé vagy évelő növény, melynek szára elérheti a 150 cm-es magasságot, vastag, fisztulás és elágazó. Levelei 2-3-szorosan szárnyas ágazatúak, hüvelyesek, háromszög alakúak. Pirosas-fehér vagy lilás virágok, nagy, összetett ernyőkben. Június-szeptemberben virágzik. Termése összenyomott. Közönséges faj az egész országban, erdőkben, réteken, nedves tisztásokon, a síkságoktól egészen a szubalpesi régiókig. Temesváron szórványosan, nincs sem felhasználása, sem dekoratív értéke. Nincs fenyegető jellege. 30. Antirrhinum majus L. (Scrophulariaceae) tátinka Éves fűjellegű növény, melynek szára 70 cm-ig nőhet, lehet egyszerű vagy elágazó. A levelek egybe vannak és lándzsa alakúak. Virágai nagyok, véges fürtökben, pirosak, lilák, fehérek vagy rózsaszínek, egyedi corolával. Június-Szeptemberben virágzik. A termés felnyíló kapszula, feketés magokkal. Elterjedt a mediterrán térségben, Irakban és Iránban, nálunk dísznövényként termesztik, néha elvadul. Gyakori Temesváron, termesztik parkokban és a lakótelepeken, nem rendelkezik fenyegető jelleggel. 31. Arctium lappa L. (Asteraceae) bojtorján Fűjellegű, kétévi faj, erős gyökérrendszerrel és egyenes szárral, mely elérheti a 200 cm magasságot, valamint elágazó és serdülő. Széles, háromszög alakú levelek, melyek alja molyhos. Lila, előbb gömb alakú kalitidiumokba, majd sátorvirágzatba csoportosult virágok. Júliusaugusztusban virágzik. Gyakori faj rudeláris területeken, berkekben. A gyökerei által gyógynövény. Szórványosan jelenik meg Temesváron, olyan gyom, melyet irtani kell. 32. Aristolochia clematitis L. (Aristolochiaceae) Farkasalma 51

8 Fű jellegű, évelő növény, szára elérheti a 100 cm-t és ízelt. Oválisan háromszög alakú levelek. Virágai sápadt-sárgák, axillárisan rendezett, május-júniusban virágzik. Termése felnyíló, gömb alakú, barna, háromszög alakú magokkal. Fellelhető a szőlősökben, erdők szélén és bokrosokban. Mérgező, gyógynövényként is használatos. Temesváron ritka, beszámoltak róla a Behela patak partján (Cometei utca). Nincs díszítő értéke és nem veszélyeztetett. Fig Aristolochia clematitis L. 33. Armeniaca vulgaris Lam. (Prunus armeniaca L.)(Rosaceae) - Kajszibarack III. méretű fa vagy cserje. Hegyes végű, tojásdad levelek. Sűrű és terjedelmes korona. A virágok fehérek vagy rózsaszínűek. A termések gömbölyű bogyók serdülők, narancssárga színűek. Származási helye Ázsia. Használat gyümölcstermelés céljából. 34. Armoracia rusticana P. Gaertn., B. Mey, et Scherb. (Brassicaceae) torma Fűjellegű, évelő növény, vastag, húsos gyökérrel, vegetatív szaporítás szerepű. Szára eléri a 100 cm magasságot, üreges, elágazó a felső részen. Nagy, hosszúkásan tojásdad levelek. Fehér, laza fürtökbe rendezett virágok. Május-júliusban virágzik. Termése felnyíló, gömb alakú becőke. Származási helye Délnyugat-Európa és Nyugat Ázsia, napjainkban szinte az összes kontinensen ízesítő növényként termesztik; el is vadulhat. Szórványosan megjelenik Temesváron, nem veszélyeztetett. 35. Artemisia vulgaris L. (Asteraceae) Fekete üröm Fű jellegű évelő faj, szára bőségesen elágazó és elérheti a 200 cm-t. Levélnyél felé csúcsosodó tojásdad alakú, változó színű, a felső részen zöld, az alsó részen ezüstös-fehér színű levelek. A virágok sárgák, cső alakúak, poligámok, a kalitidiumok szélén a nőnemű, a belsejében a hermafrodita virágok helyezkednek el. A kalitidiák összetett füzérvirágzatban helyezkednek el. Július-szeptemberben virágzik. Termése hengeres, kaszattermés. Közönséges faj, a síkságtól egészen a hegységek régiójáig, gyakori a termőföldeken és parlagokon, vagy mint rudeláris faj. Pollenje allergén jellegű. Gyakori Temesváron, nincs felhasználása, gyomnövény, melyet allergén jellege miatt is irtani kell. 36. Avena fatua L. (Poaceae) Héla zab Fűjellegű, évelő faj, egyenes, ízes, elágazásokkal nem rendelkező szárakkal, melyek elérhetik a 120 cm-t. Kopaszodó, lineáris levelek. Virágai 2-3 kalászocskába csoportosulnak, melyek laza fűzérvirágzatban helyezkednek el. A toklász szálkájának alsó része göcsörtös. Július-augusztusban virágzik. Fellelhető gyomnövényként termőföldeken és parlagon hagyott területeken vagy rudeláris fajként, a síkságtól egészen a hegyek birodalmáig. Temesváron szórványosan jelenik meg, a Bega folyó mentén, a Cometei utca körzetében vagy a CFR 52

9 vasútvonal mentén. Nem rendelkezik dekoratív tulajdonságokkal, vagy veszélyeztető jelleggel, ellenkezőleg, ki kell irtani. 37. Bellis perennis L. (Asteraceae) Százszorszép Alacsony fűjellegű perenniális növény, a szára egy tőkocsány, alanyos, legfeljebb 20 cm lehet. Levelei spatula alakúak és bazális rozetta alakjában helyezkednek el. A szélső ligulás virágok nőneműek, a középső, a cső alakú, sárga színűek hermafroditák. Az év minden időszakában, amennyiben a hőmérséklet 0 C felett van, akár a hótakaró alatt is telel virágbimbó formájában. Kaszatterméses gyümölcs, bóbita nélküli. Gyakori faj a síkságoktól a hegyekig, szórványosan megtalálható a réteken is. Dísznövényként termesztik. Temesváron sok helyen megtalálható a parkokban és a lakó övezetekben. Díszítő értékkel rendelkező faj, mely korán virágzik és könnyen szaporítható és fenntartható. 38. Berberis aquifolium Pursh (=Mahonia aquifolium (Pursh) Nutt.) (Berberidaceae) Körülbelül 2 m magas cserje. Levelei váltakozóak, 3-4 pár levélkével, melyek tartósak, fényesek és oválisak. Gyümölcsei 3-9 magos bogyók. Egzotikus faj, származási helye Észak-Amerika nyugati része. Dísznövényként méltányolják. 39. Berberis julianae Schneid. (Berberidaceae) Cserje, mely elérheti a 2-4 m magasságot. Levelei tartósak, vastagak és merevek, ősszel piros színűre váltanak át. Virágai sárgák és május-júniusban jelennek meg, termései kicsik, színűk kékesfekete. Mérsékelt növekedésű. Jól bírja a napfényt és a félárnyékot. Bírja a visszametszést és a szennyezést. 40. Berberis thunbergii D.C. (Berberidaceae) Japán borbolya Erőteljesen elágazó cserje, mely a 2,5 m magasságot is elérheti. Szárai tövisekkel rendelkeznek. Levelei kicsik, 1-3 cm hosszúságúak, tojásdad alakúak, és teljesek. Termései piros, fényes bogyók. Származási helye Japán. Hazánkban dísznövényként használatos parkokban és kertekben. Jól bírja a szárazságot, fagyot, füstöt és nem igényes a talajok szempontjából sem. 41. Berberis vulgaris L. (Berberidaceae) Borbolya, sóskafa Bokros cserje, mely elérheti a 2 m-es magasságot. Ágai szürke kéreggel rendelkeznek, míg a fiatal szárak sárgák. Levelei egyszerűek, tojásdad alakúak, hosszuk 2-4 cm, a rövidebb ágakon csomókba csoportosulnak. Ősszel piros színre vált. Szárai tövisekkel rendelkeznek. Virágai kicsik, sárgák és 6 szirommal rendelkeznek. Termései kis, ellipszoid alakú bogyók. Európai faj, nálunk a síkságtól a dombvidékig megtalálható. Ellenáll a fagynak és a füstnek, de érzékeny a fluort tartalmazó szennyező anyagokra. Gyakran használatos mint dísznövény, mivel virágai, termései és levelei díszítő értékűek. Alkalmas metszésre, így zöldsövényekként is használják. Nem ajánlatos termőföldek mellé ültetni, mivel a Puccinia graminis (búza rozsda) nevű gombának ad otthont. 42. Berteroa incana (L.) DC. (Brassicaceae) hamuka Éves vagy kétéves lágyszárú faj, elágazó szárakkal, melyek elérik a 60-95cm-t és csillag alakú sörtékkel borított. Levelei lándzsa alakúak, szürkés-zöldek az őket befedő sörték miatt. Fehér virágok, melyek fürtökbe rendeződnek. Május-szeptemberben virágzik. Becős, gömbölyű magú virágok. Gyakori faj, a homokos vagy sziklás, száraz helyeket kedveli. Ruderális vagy szántóföldi gyomnövényként vegetál. Szórványosan megjelenik Temesváron is, a Bega folyó partján vagy a vasúti töltésen. Nincsen semmilyen fajta felhasználása és nem veszélyeztetett. 53

10 Fig Berteroa incana (L.) DC. 43. Betula verrucosa Ehrh. (Betula pendula Roth.; Betula alba) (Betulaceae) Nyírfa Fa, mely általában eléri a 25 m-ig terjedő magasságot. Koronája könnyen felismerhető távolról, mivel laza, könnyed, függő szárakkal. Szára karcsú, kúpos. Kérge sima, fehér színű, vékony csíkokban hámló epidermával. Öregkorban az alapnál egy feketés, mélyen barázdált ritidómust hoz létre. Levelei rombusz alakúak, hosszuk 6-7 cm, hosszban, végüknél kihegyesedőek, első részük fényes. Termése nagyon kicsi és könnyű teherhordó, két hártyás szárnnyal. Őshonos faj. Hazánkban vágásterületeken, köves területeken található meg a síkságtól a hegyvidékig. Rusztikus faj, mely kevésbé igényes az éghajlat és a talaj szempontjából. Jól viseli a téli hideget, a forróságot és a fagyokat. A fát furnérozásra és rétegelt lemezekként hasznosítják. Nagyon megbecsült mint díszítő értékű faj. 44. Bidens tripartita L. (Asteraceae) Subás farkasfog Évelő, lágyszárú faj, felegyenesedő szárral, mely az alaptól elágazódó és eléri a 100 cm-es magasságot. Levelei ellentétesek, oválisak és lándzsa alakúak. Középen elhelyezkedő, cső alakú, hermafrodita virágok, a szélső ligulásak hiányoznak, magányos kalitidiumokba csoportosulnak. Július-szeptemberben virágzik. Kaszatterméses gyümölcs, mely 2-4 készlet visszakanyarodó tövissel rendelkezik (a zoochor terjesztésben van szerepe). Közönséges faj hazánk összes területén, a nedves régiókban. Temesváron szórványosan jelzett faj hasonló környezetekben. Nincs semmilyen felhasználása, nem veszélyeztetett. 45. Bifora radians M.B. (Apiaceae) büdös fű Évelő, lágyszárú növény, egyenes, elágazó szárral, mely legfeljebb 60 cm magas, kopaszodó, barázdátlan. Levelei 2-3-szorosan szárnyasan osztottak, az alapon találhatóak tojásdad alakúak, a száron találhatóak lineárisak, szűk hüvellyel. Poligám virágok (hermafroditák és hímneműek), fehérek, összetett ernyőkbe rendezettek. Május-júniusban virágzik. Szélesített ikerkaszatos termés. A növény kellemetlen, átható és tartós szaggal rendelkezik. Termések között lelhető fel, vegetálhat nagy mennyiségben vagy a szőlőültetvények szélén. Temesváron szórványos. Nincs semmilyen felhasználása, szaga miatt el kell távolítani a lakó övezetekből. 46. Buxus sempervirens L. (Buxaceae) Tőzegáfonya, puszpáng Általában cserje, de származási országában elérheti akár a 10 m-es magasságot is, így fának számít. Szára sűrű, elágazó és megfelelő a metszésnek. Szárai zöldek, 4 szélűek. Levelei tartósak (a cserjén maradnak télen is), elliptikusak vagy oválisak, kicsik, 1-3 cm hosszak, héjasak. Termései 8 cm hosszú gömb kapszulák. Egzotikus faj, származási helye Európa déli része, Észak-Amerika, Kis-Ázsia, és Nyugat- Ázsia. Gyakran termesztik parkokban, kertekben, udvarokban és temetőkben. Elég jól viseli a 54

11 fagyot és szárazságot és nem igényes a talajok szempontjából. Dísznövényként használják egyénien, csoportosan vagy mint sövényt. 47. Calamagrostis arundinacea (L.) Roth. (Poaceae) Erdei nádtippan Évelő növény rizómákkal és futókkal. Egyenesen álló szárakkal, melyek cm magasak. Lapos, szélükön és felső felületükön durva levelek. Sárgás-zöldes vagy lila, göcsörtös szálkás virágok, melyek laza füzérvirágzatban csoportosulnak. Június-augusztusban virágzik. Közönséges faj, gyomos területeken, tisztásokon, erdei vágásokon vegetál. Temesváron szórványosan jelenik meg, a vasúti töltéseken, a Bega folyó és Behela patak (Cometei utca környéke) partján. Robusztus növény, mely megkötheti a talajt, nem rendelkezik sem díszítő jelleggel és más felhasználása sincs. Nem veszélyeztetett. 48. Calendula officinalis L. (Asteraceae) Körömvirág Évelő, ritkán kétéves lágyszárú növény erős balzsamos illattal. Szára elágazó a felső részén, eléri az 50 cm-t., serdülő. A száron lévő helyzetüktől függően változatos formájú, serdülő levelek. Magányos kalitidiumokba rendezett virágok, két fajtájúak: a periferikusak nőneműek, termékenyek, ligulásak, narancssárgák, a központiak cső alakúak, hermafroditák vagy sterilek. Július-szeptemberben virágzik. Termése ívelt kaszattermés. Közönséges faj, dísz vagy gyógynövényként, a virágai miatt tinktúrának termesztik, sokszor elvadul. Temesváron gyakran termesztik parkokban, kertekben vagy temetőkben. Nem veszélyeztetett. 49. Callistephus chinensis (L.) Nees. (Asteraceae) őszi rózsa, aster Évelő lágyszárú növény, 80 cm-ig terjedő szár, általában elágazó, szőrös. Váltakozó, ovális vagy lándzsásan ovális levelek. Bóbitával ellátott virágok, két fajtájuk van: a szélsők ligulárisak, nőneműek vagy sterilek, változatos színűek (fehérek, pirosak, lilák, kékek), a központiak cső alakúak, hermafroditák, sárgák, mindegyik nagy, magányos kalitidiumokba rendeződve. Júliusoktóberben virágzik. Termése serdülő, kaszattermés. Gyakori faj, dísznövényként termesztett több mint 700 fajtája, egyike a legméltányoltabb fajoknak nyáron és ősszel. Európába Délkelet- Ázsiából hozták. Temesváron gyakori, mint dísznövény. Nem veszélyeztetett. 50. Calystegia sepium (L.) R. Br. (Convolvulaceae) sövényszulák Pereniális növény, kopasz, sárga, szára bő, eléri a 200 cm-t. Nyílt-szív alakú levelek és axiláris, magányos, fehér virágok, május-szeptemberben virágzik. Termése 1-2 magos, gömb alakú kapszula. Nedves területeken vegetál, erdők vagy bokrosok szélén, a síkságoktól a hegyvidékig. Temesváron szórványosan lelhető fel. A Bega folyó és Behela patak folyása mentén, valamint a Vadászerdő szélén. Gyógynövényként használatos. Nem veszélyeztetett. 51. Campsis radicans (L.) Seem. (Tecoma radicans Juss.) (Bignoniaceae) ismeretlen népi név Kúszó cserje, lián. Elérheti a m-es magasságot. Összetett, 9-10 levélkés levelek. Nagy, piros vagy sárga virágok. Származási helye Ázsia. Kevéssé igényes a talajt illetően. Ellenáll a fagynak és szárazságnak. Parkokban és kertekben termesztik. 52. Caragana arborescens Lam. (Fabaceae) ismeretlen népi név Cserje mely elérheti a 4-6 m magasságot. Jól tűri a fagyot és szárasságot. Szegény talajokon is vegetálhat. Levelei párosan-szárnyasan összetettek. Egzotikus faj, Szerbiából származik. Dísznövényként használatos leveleinek és lombozatának köszönhetően. Egyedülállóan ültetik vagy csoportokban, védősávként a homokos területeken. 55

12 53. Carduus acanthoides L. (Asteraceae) útszéli bogáncs Lágyszárú, kétéves növény, első évben rozetta alakú levelekkel, a második évben kialakul egy szár, mely elérheti a cm magasságot, mely sűrűn elágazott, szárnyas, tüskés. A rozetta és a szár levelei lándzsa alakúak, tövisesek. Csőalakú, piros, néha fehér, magányos kalitidiumokba elrendezett vagy 2-4 fürtbe csoportosult virágok. Június-szeptemberben virágzik. Gyakori faj, réteken vegetál, mint rudeláris vagy szántóföldi gyomnövényként Temesváron szórványos, parkokban, vagy a Bega folyó és Behela patak menti zöld övezetekben, valamint a Vadászerdő területén jelenik meg. Gyomnövény, nem veszélyeztetett és ki kell irtani a parkokból. 54. Carduus nutans L. (Asteraceae) bókoló bogáncs Kétéves lágyszárú faj, alapnál rozetta alakú levelekkel az első évben, a második évben magányos vagy elágazó szárat alakít ki, melyek tüskésen szálkásak és elérik a 100 cm-t is. Ovális lándzsa alakú, sárga tövisekkel ellátott lebenyes levelek, a száron található levelek lefutóak a száron. Összes virága cső alakú, piros, bóbitás, magányos kalitidiumokba rendeződve, általában árnyaltak. Június-augusztusban virágzik. Gyümölcse kaszattermés. Gyakran fellelhető mint rudeláris faj. Temesváron szórványos, parkokban, a Vadászerdő területén vagy a Bega folyó partján találhatóak. Nem veszélyeztetett, gyomnövény. 55. Carex hirta L. (Cyperaceae) borzas sás Évelő lágyszárú növény, szára háromélű, elérheti a 100 cm magasságot, szőrös, lapos, hajótest alakúak középen. Mind a nőnemű, mind a hímnemű virágok uniszexek, 2-3 hengeres alakú kalászba csoportosítva. Április-júniusban virágzik. Háromélű, aszmag termés. Gyakori faj mocsaras területeken vagy nedves homokokon, réteken. Temesváron szórványos, a Bega és a Behela partján, a Vadászerdő szélén. Nem veszélyeztetett, leszámítva a Bega folyó tisztítási akcióit. 56. Carex riparia Curtis (Cyperaceae) parti sás Pereniális lágyszárú növény, háromélű szárakkal, melyek elérhetik a 200 cm magasságot, lapos, akár mm széles levelek. Egynemű, kalászokba csoportosult virágok, mind a hímneműek, mind a nőneműek 2-5-ösévelcsoportosulva. Május-júniusban virágzik. Háromélű, aszmag termés. Gyakori faj, mely kompakt együtteseket alkot a mocsarak és tavak szélén. Nincs semmilyen felhasználása, de hozzájárul azon partok stabilizációjához amelyeket benépesít. Temesváron szórványos, de egyes helyeken bőséges a Bega és Behela folyása mentén, és a Lacului Tó partján. Nem veszélyeztetett, leszámítva a szabályozási munkálatokat. 57. Carpinus betulus L. (Coryllaceae) - Gyertyán Közepes méretű fa, ritkán éri el a 25 m magasságot. Törzse gyakran csavaros. Kérge sima, szürkés fehér, karakterisztikus hosszanti barázdákkal (vájatok). Ovális vagy elliptikus-tojásdad alakú, 5-10 cm hosszú, hegyes végű, az alapnál kerekített, széleknél duplán recés levelek. Termése oldalán lapos, kb. 1 cm hosszú kaszattermés. Származási helye Európa és Délnyugat-Ázsia. Hazánkban síkságokon és dombvidékeken található meg, Gyakran vesz részt a tölgyesek kialakulásában, a tölgyfa, cserfa és szil és más fajok társaságában. Rendkívül ellenálló a fagyok és kései téli hidegek ellen. Nem támogatja az aszályt és szárazságot. Bár elsősorban faként használatosak, sövényként is megtalálhatóak. 58. Carthamus tinctorius L. (Asteraceae) - sáfrány Évelő vagy kétéves lágyszárú növény, felegyenesedő, lemezes, a felső részén elágazó szárral, mely elérheti a cm magasságot. A szári levelek szár nélküliek, lándzsaalakúak, tövisesek a széleiken. Hermafrodita virágok, melyek eleinte narancssárgák, majd pirosak, bóbita 56

13 nélküliek, magányos gömb alakú kalitidiumokba rendeződve. Július-augusztusban virágzik. Termése sárgás, bóbita nélküli kaszattermés. Az ókor óta termesztett faj, az olaj és tinktúra végett, vagy mint gyógynövényt, néha elvadulhat. Temesváron szórványos, termesztett. Nem veszélyeztetett. 59. Castanea sativa Mill. (C. vesca Gaertn.) (Fagaceae) Szelíd gesztenye Fa mely elérheti a 30 m magasságot. Öregkorára vastag, elágazó törzset alakít ki. Mélyen repedezett, sötétbarna kéreg. Nagy (10-22 cm) ovális-lándzsa alakú levelek. Termései gömbölyű kaszattermések (gesztenyék), melyek egy gömbölyű kapszulába burkolóznak, amit hosszú, szúrós tövisek fednek. A gesztenyék magas tápértékkel rendelkeznek, gyakran használják pirítva vagy liszt formájában. Mediterrán faj. Hazánkban az enyhe éghajlatú területeken jelenik meg. Figyelemre méltó ellenállást mutat az ipari szennyezést illetően. Fája jó minőségű. Mint erdei fát a tölgyekkel együtt termesztik. Méltányolt mint díszítő értékű fa, bevezethető leromlott földekre vagy szennyezett területekre. 60. Catalpa bignonioides Walter (Bignonia catalpa L.) (Bignoniaceae) ismeretlen népi név III. Méretű fa, mely eléri a 15 m magasságot. Törzse gyakran görbe és rövid. Kérge sima, szürke fiatalkorban. Szárai erőteljesek, tágas, fehéres velővel. Levelei nagyok, cm hosszúságúak, oválisak, kissé szívalakúak, röviden csúcsosak, szélük teljes. A levélnyél 9-16 cm. Termései cm hosszú, keskeny, függő kapszulák. Ezek télen át is a fán maradnak. Egzotikus faj, Észak-Amerika délnyugati részéről származik. Hazánkban csakis dekoratív céllal használják parkokban vagy terepkijelöléseken. Viszonylag meleg éghajlatra van szüksége, hosszú vegetációs idővel. 61. Celtis australis L. (Ulmaceae) Ausztrál ostorfa Fa mely akár a 20 m-es magasságot is elérheti. Kérge sima, nincs ritidómus. Szárai rugalmasak, vékonyak. Levelei ovális-lándzsa alakúak, 4-12 cm hosszúságúak, hosszúkásan hegyesedő csúccsal és aszimmetrikus alappal. A levélnyél 5-18 cm hosszú. Termése gömbölyű gyümölcsökből áll, átmérőjük 8-12 mm, melyek eleinte zöldek, majd feketések. Őshonos faj. Hazánkban csupán szórványosan jelenik meg Bánságban, Dobrudzsában és Olténiában, általában az erdők szélén, vagy a napsütötte lejtőkön. Előnyben részesíti az enyhe, meleg éghajlatot. Jól vegetál a könnyed, termékeny, jó vízelvezetésű talajokon. Jól bírja a szárazságot. Használható száraz földeken. Megbecsülik a zöldövezeteken is, ahol zöldíti a tájat és jól árnyékolja a talajt. 62. Celtis occidentalis L. (Ulmaceae) Nyugati ostorfa Fa mely származási helyén elérheti a 25 m magasságot is. Kérge csupán fiatalkorában sima, ezután egy karakterisztikus, mély, egyenetlenül repedezett kérget hoz létre. Levelei 5-12 cm hosszúak, a levélnyél 2 cm. Csúcsuk hosszúkásan hegyes. Termései gömbölyű gyümölcsök, 7-10 mm hosszúságúak, enyhén hosszúkásak, narancssárgák. Egzotikus faj, Észak-Amerikából származik. Jobban viseli a kemény éghajlatot mint az őshonos ostorfa, jobban ellenállva a fagynak. 63. Celosia argentea L. (Celosia cristata L.) 57

14 (Amaranthaceae) kakas taréj Éves lágyszárú növény, kopasz szárral. Lineáris, lándzsa alakú levelek. Kalászformákba csoportosult virágzatokba rendezett virágok, melyek augusztus-szeptemberben virágoznak. Tropikus faj, melyet dísznövényként termesztenek, főleg a melegebb vidékeken. Temesváron szórványosan jelenik meg parkokban, lakó övezetekben, mint dísznövényt. Nem veszélyeztetett. 64. Centaurea atropurpurea W. et K. (Asteraceae) nincs népi neve Lágyszárú, pereniális növény, felfelé álló szárral, mely eléri a 200 cm-t, barázdált, általában elágazó. Szárnyasan elosztott, fogazott levelek. Fekete-lilás, ritkán piros vagy sárga virágok, a szélsők tölcsér alakúak, a központiak cső alakúak, magányos vagy csoportos kalitidiumokba rendeződnek. Június-júliusban virágzik. Termése bóbitás, kaszattermés. Sziklás helyeken lelhető fel, a síkságtól a hegyvidékig. Néha dísznövényként termesztik. Temesváron a Botanikus Parkban lelhető fel, ahol szükséges a fenntartása. 65. Centaurea cyanus L. (Asteraceae) Kék búzavirág Évelő lágyszárú növény, felfelé álló, éllel rendelkező, kissé elágazó vagy egyenes, akár 100 cm hosszú szárral. Lándzsás levelek. Marginális virágai trombita alakúak, kékek, ritkán fehérek vagy rózsaszínűek, a központiak cső alakúak, lilásak, tojásdad kalitidiumokba csoportosulnak. Július-augusztusban virágzik. Termése bóbitás, kaszattermés. Gyakori faj mint szántóföldi gyomnövény, főleg a gabonafélék termesztésében sík és dombvidékeken. Alkalmanként dísznövényként termesztett. Temesváron szórványos, dísznövényként termesztett. Nem veszélyeztetett. 66. Centaurea pannonica (Heuff.) Hayek (Asteraceae) Magyar imola Pereniális lágyszárú növény, élekkel rendelkező, felső részében elágazó, cm magas szárral. Lándzsalakú, karéjos, serdülő levelek. Rózsaszín, tojásdad kalitidiumokba rendezett virágok. Július-novemberben virágzik. Termése bóbitás kaszattermés. Tisztásokon, erdőkben és vasutak mentén vegetáló faj. Temesváron szórványos a Vadászerdő területén és a Bega partján. Nem veszélyeztetett. 67. Centaurea solstitialis L. (Asteraceae) nincs népi elnevezése Évelő vagy kétéves növény, felfelé álló, barázdált, szárnyas, molyhos, bokros, akár 100 cm-es szárral. Lant formájú alapi levelek, a szári levelek lineárisan lándzsa alakúak, következetlenek. Szulfát-sárga, kalitidiumokba csoportosult virágok, melyek tüskés murvákkal rendelkeznek. Június-októberben virágzik. Termése bóbita nélküli kaszattermés. A sík vidékeken rudeláris fajként jelenik meg. Temesváron ritka, a Bega partján, a gyár területén. A tömítés, kaszálás és szemétlerakás révén sérülékeny. Fig Centaurea solstitialis L. 68. Cerasus avium (L.) Moench. (Prunus avium L.)(Rosaceae) - Cseresznyefa 58

15 Fa mely akár a 25 m magasságot is eléri. Törzse egyenes, kérge sima, fényes, kör alakú csíkokban hámlik. Öregkorára alapjánál egy vastag kérget hoz létre. Koronája tojásdad, piramis alakú, felfelé álló szárakkal. Levelei hosszúkásan tojásdadok, 8-15 cm hosszúak, hegyes csúccsal. Termései gyümölcsök (cseresznyék), szárasok, gömbölyűek, pirosak vagy feketések.őshonos faj. Elszórtan megtalálható a lombhullató erdőkben. Általában gyümölcsei miatt termesztik, de a fa is értékes a bútoriparban. Értékelik, mint dísznövényt, elsősorban a virágai miatt. 69. Cerasus vulgaris Mill. (Rosaceae) - Meggyfa III. méretű fa. Gyümölcstermesztés miatt termesztik, de olykor dísznövényként is. A cseresznyefával szemben (Cerasus avium), alacsonyabb magasságokat ér el, levelei fényesebbek, színűk feketés zöld, termései száratlanok. 70. Cercidiphyllum japonicum Sieb. & Zucc (Cercidiphyllaceae) Júdásfa I. méretű fa, mely elérheti a m-es magasságot. Törzse elágazó az alapnál. Kérge durva, hosszában hámlik. Kerek, szívalakú, 4,5 cm hosszúságú levelek. Levelei pirossá színeződnek. Március-áprilisban virágzik. Egzotikus faj, származási helye: Ázsia, Kína és Japán. Dísznövényként használt. 71. Cephalotaxus haringtonia (Forbes) K. Koch (Cephalotaxaceae) Alacsony magasságú cserje vagy fa, származása keleti (Japán), szélesített, körkörös, kétszeresen pektintáltan elhelyezett levelek, két fehér vonallal melyek a felső felületen helyezkednek el. Egynemű, dióikus virágok, melyek március-májusban virágoznak. Dísznövényként termesztett faj, többféle kertészeti formában, gyógynövényként is fontos. 72. Ceratophyllum demersum L. (Ceratophyllaceae) ismeretlen népi elnevezés Évelő lágyszárú növény, alámerülő, vékony szárral, mely általában eléri a 150cm-t és felső részében elágazó csigavonalas elrendezésű, villásan elosztott levél. Egynemű, kis virágok, június-szeptemberben virágzik. Három tüskével ellátott, hosszúkás termés. Álló és lassan folyó vizekben vegetál. Néha akváriumokban termesztik és táplálékul szolgálhat egyes vízi rágcsálóknak és madaraknak. Gyakran fellelhető Temesváron a vízfolyásokban (Bega, Behela) és buján kialakult a Lacului Tóban. Nem jelent nagyobb fenyegetést, kivéve a vízfolyások karbantartási munkálataiban. 73. Chaenomeles japonica (Rosaceae) (Thunb.) Lindl. & Spach (Rosaceae) Japán birs Díszítő értékű cserje, származási helye Ázsia keleti része. Akár a 3 m magasságot is eléri. A virágok piros-tégla színűek, 5 szirommal, gazdag fürtökbe csoportosulnak. Termései miniatűr birsek és nagyon savanyúak. Nagyon sok C-vitamint tartalmaznak. Kevéssé igényes a talaj szempontjából, de jól vegetálnak nedves talajokon. Ellenálló a szárazsággal és a faggyal szemben. Gyakran használják kertek díszítésére. 74. Chamaecyparis lawsoniana (Cupresaceae) Kaliforniai ciprusfa Egylaki fa, származási helyén (Észak-Amerika) eléri az m magasságot, koronája karcsú-kúpos alakú, a törzs hegye gyakran bókoló (meghajlott). Levelei pikkelyesek, akár a Tuja fajoké, alapi részükkel hozzáragadván az ágakhoz. Tisztán különbözik a Thuja fajoktól a nőnemű tobozok tekintetében, melyek szférikusak, maximális átmérőjük kb. 1 cm. Díszítő elemként termesztett különböző típusú kertészetekben. 75. Chamaecyparis pisifera Endl. (Cupresaceae) Fa, mely elérheti az 50 m magasságot és 2 m-es átmérőt. Kérge vöröses-barna. Levelei maximum 2 mm hosszak. Tobozai gömb alakúak, átmérőjük 4-8 mm. Japán származású faj. Megbecsült mint díszítő értékű faj kertekben és parkokban. 59

16 76. Chelidonium majus L. (Papaveraceae) vérehulló fecskefű Pereniális lágyszárú növény, elágazó szárral, mely eléri a 100 cm-t. Nagy, páratlanul szárnyazott, ovális szegmensekkel ellátott levelek. Sárga, ernyő alakzatba csoportosult virágok. Május-szeptemberben virágzik. Termése egy becő alakú kapszula, sok maggal. Gyakori faj, árnyékos helyeken vagy rudeláris fajként vegetál a síkságoktól a hegyvidékig. Gyógynövényként használatos. Temesváron fellelhető a Vadászerdőben, parkokban vagy lakóövezetekben. Nem veszélyeztetett. 77. Chenopdium album L. (Amaranthaceae) vad spenót Évelő lágyszárú növény, lisztes-szürkés, felfelé álló szárral, mely elágazó és c. magas. Oválisan rombusz alakútól lándzsás alakig változó levelek. Virágai egy piramis alakú virágzatba csoportosulnak, július-szeptemberben virágzik. Termése fekete, fényes magos. Közönséges faj termő vagy rudeláris a síkságoktól a szubalpesi vidékig. Temesváron gyakori, minden területen mellyel foglalkoztunk, anélkül hogy veszélyeztetne. 78. Chenopodium hybridum L. (Amaranthaceae) Pokolvarlibatop Évelő lágyszárú növény, sima és kopasz, szára eléri a 100 cm-es magasságot, egyenes, vagy elágazó. Szívalakú, vágott vagy alapjuknál kerekített levelek. Fűzérvirágzatba rendeződött virágok, május-augusztusban virágzik. Lencsealakú, fényes magvú termés. Szántóföldi gyomnövényként vagy rudeláris fajként vegetál, elsősorban árnyékos helyeken. Temesváron szórványosan jelenik meg parkokban, lakó övezetekben vagy a Bega folyó partjain. Nem veszélyeztetett. 79. Chionanthus retusus Lindley & Paxton (Oleaceae) III. Nagyságú fa vagy cserje. Törzse alapjától elágazó. Levelei hártyásak, oválisan elliptikusak. A levelek sárgává változnak ősszel. A kéreg egy szürke ritidómust hoz létre, mely lehámlik és kellemes külsővel rendelkezik nyáron. Származási helye Ázsia keleti része, illetve Kína, Korea és Japán. Megbecsült díszítő faj, főleg fehér virágai miatt. 80. Cichorium intybus L. (Asteraceae) mezei katáng Pereniális lágyszárú faj, felfelé álló szárral, mely m magas, elágazó, leveles, alapnál levél rozettával. A rozetta levelei és a szár levelei morfológiailag különböznek, az alapiak lándzsásak, a felső száriak oválisan lándzsás alakúak. Ligulás kék, magányos vagy 2-3 csoportos kalitidiumokkal rendelkező virágok. Július-szeptemberben virágzik. Termése tojásdad alakú, kaszattermés, rövid bóbitával. Közönséges faj, a síkságtól a hegyvidékig, a réteken, vagy rudeláris fajként. Temesváron gyakori, anélkül, hogy veszélyeztetne. 81. Cirsium arvense (L.) Scop. (Asteraceae) mezei aszat Pereniális lágyszárú faj, felfelé ágaskodó szárral, mely eléri az cm-t. Alapi levelei eltűnnek a kivirágzás után, a száriak lándzsa alakúak, a lebeny hegyei tüskések. Piros-lila, tojásdad-gömbölyded kalitidiumokba rendeződött virágok. Június-augusztusban virágzik. Gyakori faj megműveletlen területeken, rudeláris vagy szántóföldi gyomnövényként a síkságtó a hegyvidékig, gyakran rendkívül versengő gyom a termések között. Temesváron gyakran fellelhető, minden tanulmányozott területen, a parkokban szükséges az irtása. 60

17 82. Clematis integrifolia L. (Ranunculaceae) réti iszalag Lágyszárú, évelő növény, szára eléri a 70 cm-es magasságot, egyenes vagy ritkán elágazó, élekkel rendelkezik. A levelek egyszerűek, szár nélküliek, ellentétesek, hártyásak, oválisak, vagy oválisan lándzsa alakúak. Virágai nagyok, harang alakúak, kékes-lilák, általában magányosak, ritkán van több. Május-júniusban virágzik. Termései szférikus aszmagok, serdülők, szőrős meghosszabbítással. Sztyeppés karakterű területeken, bokrosokban, réteken és az erdők szélén. Temesváron ritka, jelezték a Zsidó Temető Liniș tei utca felőli részén, kevés példányszámban, melyeket a múltban ültettek, de fenntartják magukat vadon. Sajnálatos módon a temető azon része ahova a növényi maradékokat rakják le, mely veszélyezteti a faj jövőjét. Parkba való átültetését javasoljuk (Botanikus Park), ahol megfelelően vegetálhat. Fig Clematis integrifolia L. Fig Clematis integrifolia L. balra a virág részlete, jobbra a termés részlete 83. Clematis vitalba L. (Ranunculaceae) Erdei iszalag Kapaszkodó lián, eléri a 10 m-es hosszúságot, támasz hiányában kúszóvá válik. Kérge hosszanti szalagokban hámlik. Páratlanul összetett, 3-10 cm hosszú, 3-5 levélkés ovális vagy oválisan lándzsás levelek. A levélnyél indává változhat. Az alsó felületen a levelek gyapjasan szőrösek az erek mentén. Többszörös termések, melyek számos kaszattermésből állnak. Őshonos faj, megszokott a síkságon és dombvidékeken. Rusztikus faj, nehéz talajokon vegetál. Jó ellenállást tanúsít a füsttel szemben. Dísznövényként felhasználható falak, romok eltakarására, de általában nincs nagy jelentősége a fajnak. 61

18 84. Crataegus laevigata (Poir) D.C. (Rosaceae) Cseregalagonya 4-5 m magas cserje. Szárai rövidek, 1-1,5 cm hosszúságú, erős tüskékkel. Tojásdad, 3 karéjos (ritkán 5), sekély levelek. Virágai multiflorális sátorvirágzatok, májusban jelennek meg. Gömbölyű vagy spirális állgyümölcs, piros, 2-3 magos termés. Gyakran használt mint díszítő faj, kiváltképp virágai miatt, de használható bizonyos területek lezárására is, tüskéinek köszönhetően. 85. Crataegus multiflora Bunge (Rosaceae) Fa vagy cserje. A szár gyakran az alaptól elágazó. Tövises indák. Szélesen ovális vagy háromszög alakú, hegyes vagy éles, alapjuknál kerek vagy szív alakú levelek. Virágai május végén nyílnak. Termései a télen át is a fán maradnak. Dísznövényként termesztik. Jól vegetál gazdag talajokon. 86. Crataegus phaenopyrum Med. (Rosaceae) III. Méretű fa. Gyakran az alaptól elágazó törzs. Tövises indák. Szélesen ovális vagy háromszög alakú, hegyes vagy éles, alapjuknál kerek vagy szív alakú levelek. Virágai május végén nyílnak. Termései a télen át is a fán maradnak. Dísznövényként termesztik. Jól vegetál gazdag talajokon. 87. Conium maculatum L. (Apiaceae) - bürök Évelő vagy kétéves lágyszárú faj, felfelé álló szárral, mely finoman barázdált, sipolyos, nagyon elágazó, eléri a 250 cm-t és gyakran pirosas-barnán foltozott. Levelei nagyok, 2-3- szorosan szárnyasan osztottak, háromszög alakban oválisak. Számos, összetett ernyőbe csoportosuló virág. Június-júliusban virágzik. Ovális, ikerkaszat termés. Visszataszító szagú növény. Közönséges faj, rudeláris és nitrofil, síkságoktól a hegyvidékig megtalálható. Mérgező növény (Socrates halt meg e növény mérge által), mivel tartalmazza a koniin alkaloidot. Temesváron szórványos, a nitrogén többlettel rendelkező területeken (szemétlerakások a Bega és Behela partja, a CFR vasútvonal) jelenik meg. Nem veszélyeztetett, ellenkezőleg, irtani kell. 88. Convalaria majalis L. (Asparagaceae) liliom Évelő lágyszárú növény, gyökértörzzsel rendelkezik, melyből kiindul a virágzatos szár, mely cm hosszú, 1-3 alapi levéllel. Ez utóbbiak gömbölyűen lándzsa alakúak, ívelt erezettel. Fehér vagy rózsaszín leples, korsószerű, fürtökbe rendezett virágok. Május-júniusban virágzik. Termése piros bogyó. Közönséges faj, spontán jelenik meg lombhullató erőkben, cserjésekben, tisztásokon, a sík és dombos területeken. Sokat termesztett mint dísznövény, illatszerként használatos. Gyógynövényként is használják. Toxikus növény. Temesváron dísznövényként termesztett a lakó övezetekben. Nincs kitéve veszélyeztetésnek, leszámítva a virágok túlzott begyűjtését. 89. Convolvulus arvensis L. (Convolvulaceae) apró szulák Pereniális lágyszárú növény, 100 m magasságot elérő, futó szárral. Nyílt alak, egész méretű levelek. Axiláris, magányos, nagy, tartályos, fehér vagy rózsaszín virágok, melyek május-szeptemberben virágoznak. Termése kapszula, 2 maggal mindkét tokban. Közönséges faj megműveletlen területeken vagy mint gyomnövény a termések között, a síkságoktól a hegyvidékig. Temesváron gyakori a tanulmányozott területeken. Nem veszélyeztetett, néha az irtása is szükséges. 90. Conyza canadensis (L.) Cronquist (Asteraceae) betyárkóró Évelő vagy kétéves lágyszárú növény, 120 cm magasságot elérő, felfele álló, elágazó szőrös szárral. Lándzsás vagy lineárisan lándzsás levelek. A szélső virágok fehérek, ligulásak, a központiak cső alakúak, sárgásak, számos kis kalitidiumba csoportosulnak. Június- 62

19 szeptemberben virágzik. Termése hosszú, piszkos-fehér bóbitás kaszattermés. Gyakori faj, rudeláris, szántóföldi gyomnövény, kivágott fás területeken, gyakran inváziós. Amerikából származik. Temesváron szórványosan fellelhető a tanulmányozott területek többségében. Nem veszélyeztetett. 91. Coreopsis tinctoria Nutt. (Asteraceae) ismeretlen népi elnevezés Évelő lágyszárú növény, 90 cm magasságig nyúló, egyenes, felső részén elágazó szárral. Szárnyas levelek. Szélső virágok ligulásak, sterilek, sárgák, a központiak cső alakúak, hermafroditák, számos kalitidiumba csoportosulva. Július-szeptemberben virágzik. Termése bóbita nélküli kaszattermés. Származási helye Észak-Amerika, nálunk gyakran termesztett dísznövényként. Temesváron dísznövényként lelhető fel, nem veszélyeztetett. 92. Coriandrum sativum L. (Apiaceae) - koriander Évelő lágyszárú faj, egyenes 70 cm-ig terjedő, henger alakú, a felső részen elágazó szárral. Változatos alakú levelek, a 3 karajostól a szárnyasan osztottig. Fehér vagy rózsaszín, összetett ernyőkbe rendezett virágok. Június-júliusban virágzik. Gömbölyű termés. Terméséért termesztett növény, ízesítésre vagy gyógyászatra használatos. Temesváron ritka, termesztett. Nem veszélyeztetett. 93. Corylus avellana L. (Corylaceae) Parcul Botanic mogyoró Egylaki cserje, mely éves ágait vöröses mirigyes szőr borítja. Ovális vagy fordítottan ovális, éles hegyű és duplán osztott szélű lemezes levelek. 2-4-esével függő, hímnemű barkák, 2-4-esével nőnemű virágok, gallérral, mely felnőttkorban rövidebb mint az aszmag. Gyakori cserje a domb és hegyvidéken, folyók és patakok mentén erdei tisztásokon, stb. Magvai miatt és díszítő értéke miatt egyaránt termesztett faj. Az első növények között található melyek a mi éghajlatunkban virágzanak, a pollenje allergén hatású lehet. Optimális körülményekkel rendelkező területeken termesztik, melyen kívül gyengén terem. Hozzájárul a parkok díszítéséhez, létező lehetséges veszély ágainak illegális lemetszése különböző célokra. 94. Corylus colurna L. (Corylaceae) török mogyoró egylaki fa, mely elérheti a m-t. Vastag kéreggel, szabálytalan pikkelyekben hámlik. A fiatal ágak fényesek, mirigyesen serdülők. Szélesen ovális, hegyes végű, gyakran szív alakú alappal rendelkező levelek. Az alsó részen lévő oldalsó érpár a levélnyélből indul ki. A nőnemű virágok 3-10-escsoportokba rendeződnek, mindegyik egy mélyen osztott cimpás gallérral, hegyesek és mirigyes szőrökkel rendelkeznek. A gallér hossza 2-3-szor előzi meg a termését (aszmag). Európa délkeleti részéről és Ázsiából származó faj, Romániában spontán a délnyugati hegyes területeken, elszórva a bükkerdőkben. A fájának változatosak a felhasználási módjai, magvai ehetőek. Gyengén terem a síksági városok területén. 95. Cornus mas L. (Cornaceae) - Húsos som Cserje, mely olykor elérheti a fák méretét (7-8 m). Korai, vörös kéreg. Oválisan elliptikus, 4-10 cm hosszú, mindkét felükön serdülő levelek. A veresgyűrű sommal ellentétben, a levelek alsó felén az erek metszéspontjánál, jellemző szürkés-fehér szőrnyalábokkal rendelkezik. Termései hosszúkásan-gömbölyű (szarvak) gyümölcsök. Őshonos faj, gyakran fellelhető nálunk a síkságokon és dombvidékeken. Ellenáll a pornak és a füstnek. Aljnövényzeti faj. A húsos somot dekoratív célokból használják sárga virágának, gyümölcsének és őszi vörös színezésének köszönhetően 96. Cornus sanguinea L. (Swida sanguine, Thelycrania sanguinea Fourr.)(Cornaceae) Veresgyűrű som 63

20 Cserje, mely eléri a 3-4 m magasságot. Vékony, liláspiros indái vannak. Szélesen elliptikus vagy tojásdad alakú, 4-8 cm hosszú, mindkét oldalon serdülő levelek. Ősszel pirosra vált. Virágai sűrű, ernyő alakú sátorvirágzatba csoportosulnak, május-júniusban virágzik. Termései gömb alakú, lilásfekete, 5-8 cm átmérőjű gyümölcsök. Törpehajtásokkal és gyökérhajtásokkal rendelkezik. Őshonos faj, nagyon elterjedt a síksági és romvidéki erdőkben. A veresgyűrű som megjelenése gyakran van összefüggésbe hozva a talaj nedvességének növekedésével, ok mely miatt gyakran lelhető fel réteken. Fontos aljnövényzeti faj, mivel jól elfedi a talajt, de gyakran használatos dísznövényként is, főleg levelei miatt, melyek ősszel pirosra váltanak. 97. Coronilla varia L. (Fabaceae) tarka koronafürt Pereniális lágyszárú faj, cm magas, felfelé álló vagy plagiotróp szárral. Páratlanul összetett, pálcikás levelek. Rózsaszín-fehér, ernyő alakú virágzatba rendeződött virágok. Júniusaugusztusban virágzik. Termése hüvely, szűk keresztmetszettel a magok között, melyek pirosasbarnák. Gyakori faj a síkságoktól a hegyvidékig, füves területeken, cserjésekben, gyümölcsösökben vagy mint szántóföldi gyomnövény. Temesváron szórványos, megjelenik a Bega partján, a Vadászerdőben és parkokban. Nem veszélyeztetett. 98. Cosmos bipinnatus Cav. (Asteraceae) nincs népi elnevezése Évelő lágyszárú növény, felfelé álló, 120 cmt elérő, elágazó serdülő szárral. Szélesen ovális vagy háromszög alakú levelek. Nagy ligulás, steril, rózsaszin vagy fehér szélső virágok, cső alakú, nagy, magányos kalitidiumokba csoportosult központi virágok. Július-októberben virágzik. Termése fekete kaszattermés. Gyakran tenyésztett mint dísznövény, Mexikóból származik. Temesváron parkokban vagy lakó övezetekben lelhető fel. 99. Cosmos sulfureus Cav. (Asteraceae) nincs népi elnevezése A C. Bipinatus fajjal együtt tenyésztik, melyhez hasonlít, de ligulás, kénsárga vagy narancssárga virágokkal rendelkezik Cotinus coggygria Scop. (Anacardiaceae) cserszömörce Cserje mely elérheti az 5 m magasságot, egyszerű levelekkel, melyek elliptikus formától a fordítottan ovális alakig terjednek, melyek zúzottan a sárgarépa szagára emlékeztetnek. Kicsi, zöldes-sárga, poligám, fűzérvirágzatba rendeződött virágok. Május-júliusban virágzik. Virágzás után a steril virágok gyümölcsszárai serdülővé válnak. Termése gyümölcs. Erdők szélén vagy erdei tisztásokon, meleg, napos területeken jelenik meg. Dísznövényként is termesztett Temesváron a Botanikus Kertben vagy a Bega partján. Nem veszélyeztetett Cotoneaster integerrima f. horizontalis Medik.(Rosaceae) ismeretlen népi elnevezés 2 m magasságot elérő cserje, lehet felálló vagy kúszó. Oválisan kerekded, 1,5-4 cm hosszú, rövid, szálkahegyes csúcs, finoman recézett vagy egész levelek. Virágai 5. típusúak, fehérek vagy pirosasak. Termései kerekded gyümölcsök, melyek átmérője 6-8 mm, kopaszok, pirosak és két maggal rendelkeznek. Hazánkban szórványos megjelenésű, a domb és hegyvidékeken, sziklás mészköveken vagy száraz helyeken. Parkokban használatos Cotoneaster niger (Thunb.) Fr. (sin. C. melanocarpa Lodd ex Schneid.) (Rosaceae) ismeretlen népi elnevezés 1,5-2 m magasságig terjedő cserje, fiatal, sűrű, puha, serdülő indákkal. Levelei hasonlóak a C. integerrima fajéhoz, de alsó felükön molyhos fehéresek. Virágai rózsaszínűek, 3-12 csoportosul egy-egy sátorvirágzatba. Termései gömbölyűek, 6-7 mm átmérővel, feketék, kopaszok, 2 maggal. 64