A jelentősen allergizáló virágporral rendelkező növényeink közül a csalánfélék (Urticaceae) pollenszórása érte el a magas szintet.

Átírás

1 2012. július 30 augusztus 5. (31. hét) A 31. héten igen volt a levegő pollenterheltsége. A jelentősen allergizáló virágporral rendelkező növényeink közül a csalánfélék (Urticaceae) pollenszórása érte el a szintet. Egyre nagyobb mennyiségben fordul elő a levegőben a sokak számára allergiás tüneteket okozó parlagfű (Ambrosia sp.) és az üröm (Artemisia sp.) virágpora, egyelőre azonban még egyik növénycsoport virágzása sem jelentős mértékű. A fűfélék (Poaceae) pollenszórása a korábbiakhoz képest mérséklődött. A következő hetekben számítani lehet az alábbi táblázatban feltüntetett allergén lágyszárú gyomok virágzásának fokozódására. Allergén gombaspórák (Alternaria sp., Cladosporium sp.) nagy mennyiségben fordultak elő a levegőben év 31. hét Július 30. hétfő Július 31. kedd Allergenitás 1. szerda 2. csütörtök 3. péntek 4. szombat 5. vasárnap Parlagfű Üröm Libatopfélék Ambrosia sp. **** Artemisia sp. **** Chenopodi -aceae *** Útifű Plantago *** Fűfélék Poaceae **** Csalánfélék Urticacea *** Alternaria Cladosporium Össz-szállópollen mennyiség Nagy Nagy

2 Jelmagyarázat Allergenitás * panaszokat nem okoz, ill. allergenitásáról nincsenek adatok ** nem gyakori allergén,keveseket betegít meg *** gyakori allergén **** nagyon gyakori allergén, igen sokan szenvednek tőle Össz-szállópollen mennyisége nagyon csekély kevés közepes nagy nagy Allergén légköri elemek koncentrációjának ( db/m 3 ) kategória beosztása ALACSONY KÖZEPES MAGAS tüneteket nem okoz érzékeny allergiásoknál okoz tüneteket minden allergiásnál tüneteket okoz NAGYON MAGAS minden allergiásnál heves tüneteket okoz Fák-bokrok Csalán Fűfélék Útifű Lórom Libatopfélék PARLAGFŰ Alternaria Cladosporium Rácz Boglárka (biológus)

3 Az idei évben is február elején kezdte országszerte munkáját az Aerobiológiai Hálózat, melynek munkatársai 19 állomáson monitorozzák 32 növény és gomba légköri pollen- ill. spóra koncentrációját. A dél-dunántúli régióban Pécsett (1992-től) és Szekszárdon (1993-tól ) működik pollencsapda, melyek km sugarú körben monitorozzák a levegő összetételét. A legnagyobb jelentősége a parlagfűnek (Ambrosia sp.) van a kültéri allergének közül, hiszen a növény országszerte igen elterjedt, virágzási periódusa hosszú és nagy mennyiségben termelt pollenje a nyári allergén koncentráció jelentős részét teszi ki és az allergiás betegek igen nagy százalékánál mutatható ki parlagfű elleni túlérzékenység. A tartósan 10 db pollenszem/m 3 feletti értékekkel rendelkező napokat július végétől detektáltuk az előző években. A szezon időbeli lefutása mellett nagyon fontos a főbb paraméterként szolgáló értékek nagysága. A parlagfű pollenre különösen érzékeny allergiásoknál 10 db pollenszem/m 3 feletti közepes, az érzékenyeknél 30 db pollenszem/ m 3 feletti napi koncentrációnál már jelentkeznek a tünetek, 100 db pollenszem/ m 3 feletti nagyon napi koncentráció esetén pedig már minden parlagfűre érzékeny allergiásnál erős tünetek jelentkeznek. Fontos információ tehát egy szezonról azon napok száma, amikor e határértékek feletti koncentrációt monitoroztunk. Az üröm (Artemisia sp.) hazánkban őshonos nemzetség. Utakon, töltéseken, gyomállományokban gyakori, de megtalálható erdőszéleken és cserjésekben is. A fészkesvirágzatúak (Compositae/Asteraceae) családjába tartozik, legismertebb tagja a fekete üröm (Artemisia vulgaris). Kaszálás után nem képes további virágzásra, de virágzási ideje hosszú: júliustól októberig tart. Az üröm a nagyon allergének (****) közé tartozik. Keresztreakciója ismert, megegyezik a parlagfűével: a család összes többi képviselője (parlagfű, kamilla, napraforgó, aranyvessző ), görög-, sárgadinnye, uborka, tök, banán, napraforgómag, zeller, számos fűszer (bazsalikom, szerecsendió, fehérbors, paprika, oregano). A libatopfélék (Chenopodiaceae) fajokban gazdag, haszon- és gyomnövényeket egyaránt magába foglaló család, hazánkban több mint 10 nemzetség közismert és kevéssé ismert képvielői sorolhatók ide, mint például a közönséges répa, a spenót, a libatop és a laboda. Félsivatagi sós terültetek jellegzetességei és a gyomtársulások lakói. Egyszerű, zöldes színű virágaik júniustól októberig nyílnak, lehetnek egyivarúak, kétlakiak, vagy kétivarúak is. A libatopfélék az erős allergének (***) közé tartoznak. Keresztreakció ismert a család többi képviselőivel (közönséges répa, cukorrépa, cékla, spenót).

4 Az útifű (Plantago sp.) nemzetség az útifűfélék (Plantaginaceae ) családjának egyetlen hazai nemzetsége. Több fajuk él, változatos élőhelyeken legelőkön, homokpusztagyepeken, nedves és száraz réteken, gyomtársulásokban, szikeseken, csaknem mindenütt előfordulnak. Vannak közöttük nagyon gyakoriak és ritka, védett fajok is. Májustól októberig virágoznak, virágaik kétivarúak, jelentéktelenek, tömött füzérvirágzatot alkotnak. Az útifű az erős allergének (***) közé tartozik, keresztreakció nem ismeretes. A pázsitfűfélék (Poaceae) az egész Földön, mindenféle éghajlati viszonyok között megtalálhatók, vízellátottság szempontjából sincsenek határaik. Számos nemzettség tagja a családnak, hazánkban is vannak közöttük gyomnövények, de ritka, védett fajok is, és mezőgazdasági szempontból fontos haszonnövényeink is ebbe a családba tartoznak (pl. búza, árpa, rozs, zab, köles, rizs, kukorica). Virágzási időszakuk a számos fajnak megfelelően hosszú ideig elhúzódik: áprilistól egészen októberig. Virágzatuk nagyon változatos de a családra jellemző elemi részvirágzat (füzérke vagy kalászka) egységesen jellemzi őket. Jellegzetesen hosszú szálúak a porzók, a növények szélbeporzásúak, virágporszemeik nagy tömegben termelődnek. Termésük szemtermés. A pázsitfűfélék a nagyon erős allergének (****) közé tartoznak. A lórom (Rumex sp.) hazánkban nagy fajszámmal előforduló nemzetség, a keserűfűfélék (Poligonaceae) családjába tartoznak. Vadon élő fajai mellett ide tartozik a kerti sóska (R. rugosa) is. Élőhelyük sokféle: előfordulnak vízben, vagy nedves réteken és szántóföldi gyomtársulásokban, parlagokon is. Virágaik lehetnek kétivarúak vagy egyivarúak, kétlakiak is, aprók. Májustól augusztusig virágoznak. Előfordulhat szál- és önbeporzás is. Ebbe a csoportba tartozik a mezei sóska (R. acetosa ) is, melynek jellegzetessége, hogy igen sok pollent termel a mintegy 400 millió pollenszemmel ez a faj a növényvilágunk legtöbb virágport termelő tagjai közé számít. A lórom az erős allergének (***) közé tartozik. Keresztreakció nem ismeretes. A közismert nagy csalán (Urtica dioica) nitrogénben gazdag, nedves környezetben világszerte igen elterjedt gyomnövény a mérsékelt és hideg zónában. Csípős csalánszőrei égő- viszkető bőrgyulladást okoznak, mert a növényhez érve a szőrök feje letörik és belőlük hisztamin, acetil-kolin és 5- hidroxitriptamin jut a bőrre. Sok apró virágporszemük a széllel igen messzire terjed. Pollenje valószínűleg nem okoz allergiát. A család másik nemzetsége a falgyom (Parietaria sp.). A falgyomnak a Mediterraneum-ban élő egyik alfaja viszont súlyosabb allergiát okozó pollenű növényként ismert. A csalánfélék májustól szeptemberig virágzanak. Magyarországon mindkét nemzetség előfordul, de a csalán fajok az egész országban jóval elterjedtebbek, mint a falgyom. A csalán és a falgyom virágporszeme praktikusan nem különíthető el, ezért az aeropalinológiai elemzésekben együttes értékük szerepel. A csalánfélék virágporszeme általában a levegőben nem tömeges, de a hosszantartó, több

5 hónapos virágzás, az egész országban való elterjedtségük és a falgyom kétségtelen erős allergia kiváltó hatása a figyelemre méltó allergének közé utalja hazánkban is.