BÁCS-KISKUN MEGYE LAKOSAINAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA

Átírás

1 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY BÁCS-KISKUN MEGYE LAKOSAINAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA 2016 Főosztályvezető: Dr. Balogh Melinda megyei tisztifőorvos Készítette: Dr. Lehoczki Károly megyei tisztiorvos 2017.

2 TARTALOM I. Jogszabályi háttér... 3 II. Bevezetés... 4 III. Demográfia... 5 IV. Társadalmi-gazdasági mutatók... 9 V. Egészséget befolyásoló mutatók VI. Morbiditás VII. Mortalitás VIII. Egészségügyi ellátórendszer IX. A levegő pollenterhelése X. Szervezett lakossági szűrővizsgálat XI. Káros szenvedélyek XII. Járványügyi helyzet XIII. Közegészségügyi helyzet XIV. Összefoglalás XV. Felhasznált irodalom oldal

3 I. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A népegészségügy célja a lakosság egészségi állapotának monitorozása, az egészségproblémák és prioritások meghatározása, népegészségügyi intézkedések kimunkálása és foganatosítása kormányzati, szakmai és civil szervezetekkel együttműködésben. Így fogalmaz az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény 35. (1) bekezdése, ugyanitt a (4) bekezdés említi, hogy a lakosság egészségmagatartásáról, az azt befolyásoló környezeti tényezők elemzését követően a népegészségügyi helyzetről, a felmerült problémákról, az előidéző tényezőkről, a várható következményekről, a megoldás lehetőségeiről és korlátairól a lakosságot tájékoztatni kell. Az évi XI. törvény 3. a) pontja értelmében az egészségügyi államigazgatási szerv népegészségügyi tevékenysége keretében vizsgálja, vizsgáltatja, ellenőrzi, elemzi és nyilvánosságra hozza a lakosság egészségi állapotának alakulását és az azt veszélyeztető, befolyásoló települési, lakóhelyi és társadalmi környezet fizikai, kémiai, biológiai és pszichoszociális tényezőinek állapotát, a törvény 6. k) pontja értelmében pedig a helyi önkormányzatokat rendszeresen, szükség esetén alkalomszerűen tájékoztatja a lakosság egészségi állapotáról, az egészség romlását kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról oldal

4 II. BEVEZETÉS Az egészségről alkotott kép az idők során többször megváltozott. A hagyományos, biomedikális szemlélet az egészséget a betegségek hiányaként értelmezte. Napjainkban az ún. funkcionális modell az elfogadott, mely szerint az egyén testi, lelki, szociális működésének épsége leginkább az egyes tevékenységek végrehajtásának képességével jellemezhető, olyan komplex állapot, mely magába foglalja a testi, lelki és szociális jólétet egyaránt, biztosítva a szűkebb és tágabb társas környezetben az egyén számára a tevékenykedést a tőle általában elvárható szinten. Az egészséget számos tényező befolyásolja, köztük a legmarkánsabb kétségtelenül az életkor, de azon túl többek között hat rá az egyén biológiai adottsága, életmódja, családi, munkahelyi, és társadalmi környezete, a kialakult intézményrendszer, a tudomány élenjáró vívmányainak alkalmazása, a gazdasági körülmények és lehetőségek, amelyek a politikai akarattal párosulva segíthetik a kívánatos változásokat. Meghatározó szerepet játszik a lakosság létszáma, korösszetétele, és nem utolsó sorban egészségi kultúrája. Irodalmi adatok szerint az egészségi állapotért elsősorban az életkor, az életmód, a környezeti hatások, s csak kisebb mértékben a genetikai adottságok, az egészségügyi ellátórendszer hatékonysága a felelős. Megítélése nem könnyű, nehezen számszerűsíthető és sokszor a számszerűsített mutató eltér az egyén szubjektív önértékelésétől. E munka célja, hogy az egészség fogalmának korszerű értelmezésének megfelelve, összhangban a jogszabályi követelményekkel, a szakma, a társhatóságok, illetve a lakosság igényeit egyszerre kielégítve adjon áttekintést Bács-Kiskun megye lakosságának aktuális egészségi állapotáról oldal

5 III. DEMOGRÁFIA Bács-Kiskun megye korfája urna alakú, főbb jellemzőiben megfelel az ország teljes népességéből képzett korfának. Szembetűnő rajta a második világháború utáni évtizedben születettek, illetve azok gyermekeinek, a hetvenes évtizedben születettek népes korcsoportjai, a korfa alsó harmadában a fiatalok rendkívül alacsony száma, a negyven év alattiak között mutatkozó mérsékelt férfitöbblet, valamint az ötven év felettiek között a kor előrehaladtával egyre erőteljesebben jelentkező nőtöbblet. 1. ábra: BÁCS-KISKUN megye népességének korösszetétele január 1-jén Férfi Nő Forrás: KSH A megye lakónépessége 2016 január 1-jén volt, abból (47,85%) volt férfi, (52,15%) nő. A népesség száma folyamatosan csökken, tárgyévben 2268 fővel lettünk kevesebben, ugyanakkor pozitívum, hogy a fogyás üteme most nem gyorsult tovább. A belső vándorlásból adódó éves lakosság veszteség hosszabb ideje főt tesz ki, 2015-ben ez A nemzetközi vándorlási különbözetünk évek óta pozitív, jelenleg 421, többen érkeznek külföldről a megyébe, mint ahányan eltávoznak oldal

6 A városi lakosság száma és aránya jelentős, 119 településünkből 22 város, az összes itt élő lakos (68,0%). Városaink többsége, 13 város ugyanakkor tízezer fő alatti népességű, így őrzik a falusias életforma jellegzetességeit is. A településszerkezet másik sajátossága a tanyasi életforma fennmaradása, megyénkben, különösen a homokhátságon, számottevő a külterületi népesség. A lakosság kor szerinti megoszlására jellemző az idősek magas, és egyre emelkedő aránya. A KSH i lakossági adatai szerint a népességben a 15 év alatti korosztály 65 év felettiekhez viszonyított jelenléte a korábbi évekétől is alacsonyabb (75,4%), az öregedési index 132,7. A nemek közötti egyensúly az ötven év feletti korcsoportokban jelentősen a nők javára billen. A nők öregedési indexe 170,9 míg a férfiaké csak 96,4. Az ötvenes években született népes generáció elöregedésével mind több az eltartott (49,8%). A születésszám továbbra is alacsony, bár tárgyévben újra, már negyedik éve egymás után, az előző évhez képest pozitívan változott (4709, (nyers élveszületési arány: 9,2 )). A halálozás hosszabb ideje szűk határok között ingadozik, tárgyévben a tavalyi emelkedést követően tovább emelkedett (7169 (nyers halálozási arány: 14,0 )), mértéke jóval meghaladja az élveszületést, így a természetes szaporodás negatív (-4,8 ). A halálozáson belül a csecsemőhalálozás kedvező (4,3 ), az utóbbi négy évben lényegében stagnál, emelkedő születésszám mellett egy csecsemővel vesztettünk többet (21) mint tavaly. A férfiak születéskor várható élettartama némileg csökkent (71,33 év), a nőké kis mértékben nőtt (78,78 év), mind a magyar, mind az európai átlagtól mindkét nem születéskor várható élettartama elmarad. Az egészségben eltöltött életévek a férfiaknál 58,9 év, a nőknél 60,8 év (ECHI, 2014, a két nem közötti különbség kisebb, mint a születéskor várható élettartamban tapasztalt, az előző évhez képest a férfiaknál minimálisan csökkent, a nőknél némileg emelkedett, európai összehasonlításban az átlagostól mérsékelten, a legjobbaktól viszont több mint tíz évvel elmarad. A házasodási hajlam negyedik éve mutat növekedést a megelőző évhez képest, tárgyévben a növekedés jelentős (2337; +18,4%). Sajnos a válások száma szintén magasabb az előző évinél (1046) oldal

7 1. táblázat: Lakónépesség, népmozgalom BÁCS-KISKUN megyében, Indikátor Népesség száma Élveszületés Halálozás Csecsemőhalálozás Természetes fogyás/szaporodás Belföldi vándorlási különbözet Nyers élveszületési arány ( ) 8,2 8,5 8,7 9,0 9,2 Nyers halálozási arány ( ) 13,5 13,6 13,5 13,8 14,0 Csecsemőhalálozási arány ( ) 6,3 4,9 4,2 4,3 4,5 Természetes szaporodási arány ( ) -5,3-5,1-4,8-4,8-4,8 Teljes fertilitási arány ( ) 35,8 37,6 38,7 39,9 41,12 Házasságok száma Válások száma Forrás: KSH 2. táblázat: Települések száma népességszám szerint BÁCS-KISKUN megyében, 2015 Települések száma Megye Összesen Bács-Kiskun Forrás: KSH oldal

8 3. táblázat: 15 év alatti és 65 év feletti lakosság %-os aránya BÁCS-KISKUN megyében, 2003 és 2016 január 1-én Év Férfi Nő 15 év alatti lakosság 65 év feletti lakosság 15 év alatti lakosság 65 év feletti lakosság száma % száma % száma % száma % , , , , , , , ,78 Forrás: KSH 4. táblázat: Születéskor várható átlagos élettartam alakulása BÁCS-KISKUN megyében, Megye Férfi Bács-Kiskun 70,76 70,96 71,73 71,49 71,33 77,80 78,20 78,23 78,65 78,78 Forrás: KSH Nő oldal

9 IV. TÁRSADALMI-GAZDASÁGI MUTATÓK Bács-Kiskun megye közepes fejlettségű térség, természeti adottságaiból adódóan elsősorban mezőgazdasági művelésre alkalmas terület, de a megyén belül az egyes térségek adottságai eltérnek egymástól, ami meghatározza a jellemző termelési kultúrákat, illetve befolyásolja a hatékonyságot. Az agrárium értékteremtő képessége jóval az országos átlag feletti, egyes években annak duplája. A huszadik század végére a mezőgazdaság mellett az iparnak, azon belül a feldolgozó- és építőiparnak is egyre nagyobb hányad jutott az össztermék előállításában. A rendszerváltozást követően a termelési struktúrában további változás következett be, nőtt a szolgáltatások gazdasági súlya, erősödött a járműipar, így a bruttó hozzáadott érték az egyes ágazatok között a kétezres évek második évtizedében az alábbi táblázat szerint alakult. 5. táblázat: A bruttó hozzáadott érték gazdasági ágak szerint BÁCS-KISKUN megyében, 2012, 2013, 2014 Gazdasági ág A bruttó hozzáadott érték a régió az ország millió Ft azonos gazdasági ágán belüli arány, % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,9 9,0 Ipar ,1 4,7 Ebből: feldolgozóipar ,3 5,0 Építőipar ,5 6,2 Kereskedelem; szállítás, raktározás; szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ,0 3,8 Információ, kommunikáció ,9 1,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,3 1,5 Ingatlanügyletek ,5 3,4 Szakmai, tudományos, műszaki, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,6 2,1 Közigazgatás, védelem; oktatás; humánegészségügyi és szociális ellátás ,4 3,6 Művészet és szabad idő; egyéb szolgáltatások ,8 2,7 Összesen ,1 3,9 Forrás: KSH oldal

10 A gazdaság mellett a munkaerőpiac is folyamatosan változik. A kétezres évek első évtizedének végén, második évtizedének elején csökkent a népesség gazdasági aktivitása, visszaesett a foglalkoztatottság, jelentőssé vált a munkanélküliség, emelkedett az inaktívak száma ben például a 216,7 ezer fő gazdaságilag aktív korú éves népességből 193,7 ezret foglalkoztattak, az inaktívak száma elérte a 185,5 ezer főt, 23,1 ezren voltak munkanélküliek, a munkanélküliségi ráta 10,6 %-ra nőtt. Néhány év elteltével a helyzet érzékelhetően javult, 2015-re 21,5 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottság, 25,0 ezer fővel kevesebb lett a gazdaságilag inaktív, már csak 18,3 ezren maradtak munka nélkül s így 7,8 %- ra javult a munkanélküliségi ráta. 6. táblázat: Társadalmi-gazdasági mutatók BÁCS-KISKUN megyében Mutató Foglalkoztatottak (1000 fő) 193,7 199,6 200,2 206,5 215,2 Foglalkoztatási arány (%) 47,9 49,8 50,3 52,0 54,6 Gazdaságilag nem aktív (1000 fő) 185,5 178,6 173,5 168,3 160,5 Regisztrált munkanélküliek száma (1000 fő) 23,1 20,9 23,9 22,0 18,3 Munkanélküliségi ráta % 10,6 9,5 10,7 9,6 7,8 Bruttó hazai termék (GDP milliárd Ft) 1006,2* 1047,3* 1142,6 1254,8.. Egy lakosra jutó GDP (1000 Ft) 1922* 2011* Lakósűrűség (100 lakásra jutó lakos) * A korábbi adathoz képest változott Forrás: KSH A bruttó hazai termék és az egy lakosra jutó GDP a 2008-ban jelentkezett gazdasági válság következményeként számottevően visszaesett és csak 2012-ben indult újra növekedésnek. Bács-Kiskun megyében az egy főre jutó bruttó hazai termék 2015-ben a hazai átlag 74,7%-a, ami a megyék rangsorában a 9. Az egy főre jutó nemzetgazdasági beruházás régiónk megyéi közül 2014-ben (utolsó elérhető adat) Bács-Kiskunban volt a legmagasabb ( forint/fő), ez országos összehasonlításban közepes mértékű. A hazai központi kormányzati, önkormányzati és magán befektetések mellett egyre nagyobb arányban jelenik meg a külföldi tőke, bár az országos átlagot még nem éri el oldal

11 A megye földrajzi és infrastrukturális adottságai kedvezőek, ami jó esélyt mutat a fejlődésre. Budapest közelsége, a nagy folyók vízi útjai, a déli irányú fontos vasútvonalak, a nemzetközi autópálya átmenő szakasza, a központi nemzetközi repülőtér gyors elérhetősége, a folyami hidak megléte, az alapvetően megfelelő szinten kiépült víz és szennyvízhálózat, az egy település kivételével (Bácsszentgyörgy) teljes körű vezetékes gáz ellátottság, a magas infokommunikációs aktivitás, a rendelkezésre álló képzett munkaerő további pozitív tényezőkkel együtt a megye dinamikus fejlődését vetítik előre. Év szolgáltatott villamos energia, MWh 7. táblázat: Kommunális ellátás BÁCS-KISKUN megyében 1990, 1995, 2000, 2005, 2010, 2015 Háztartások részére Háztartási Közüzemi értékesített szolgáltatott vezetékesgázfogyasztó ivóvízvezetékgáz, ezer víz, ezer m3 m3 Közüzemi szennyvízgyűjtő- hálózatba bekapcsolt lakás Forrás: KSH A turisztikai adottságok átlagosak, az idegenforgalmi szempontból lényeges színhelyek, illetve programok általában nem vonzanak nagyszámú látogatót, szezonálisak s inkább egyediek, mintsem egymásra épülők. Elmondható ugyanakkor, hogy a kulturális hagyományok, azon belül elsősorban a népművészeti értékek jól ismertek mind az országban, mind külföldön, és a megye számos népszerű rendezvénynek ad helyet. A vendégvárást szolgáló infrastruktúra és az eltöltött vendégéjszakák száma 2010-ről 2015-re jelentősen nőtt. 8. táblázat: Kereskedelmi szálláshelyek és vendégforgalom BÁCS-KISKUN megyében 1990, 2005, 2010, 2015 Vendég, Ebből: Férőhely ezer külföldi Év a kereskedelmi szálláshelyeken ,1 104, ,5 37, ,7 32, ,2 51,1 Forrás: KSH oldal

12 Megyénk az egy főre jutó GDP alapján (97,8%) kicsivel az országos átlag alatt teljesít, a főváros és a megyék rangsorában a 9. A havi bruttó átlagkereset Ft, lakosaink jövedelmi viszonyai kedvezőtlenebbek az országos átlagnál (95,3%), megyénk a főváros és a megyék sorrendjében a 11. Jellemző a materiális javak felé fordulás, országos átlag feletti az ezer főre jutó gépkocsik száma, különösen sok a személyautó a megye középső és északi területein, jó a háztartások gépesítettsége, jelentős a műszaki cikkek és a ruhaneműk keresettsége. 9. táblázat: Az összes jövedelem alakulása BÁCS-KISKUN megyében ben az előző év százalékában Év Összes jövedelem , , , , , ,0 Forrás: KSH A lakosság képzettségi szintjét tekintve Bács-Kiskun a megyék rangsorában az utolsó harmadban helyezkedik el. A 2011 évi népszámlálás adatai szerint mutatóink némileg javultak az utóbbi tíz évben, de a legalább középiskolát végzettek aránya még mindig 10,1, míg a diplomát szerzetteké 5,4 százalékponttal marad el az országos átlagtól. Az idegen nyelvet beszélők aránya a megelőző népszámláláskor mérthez képest 7 százalékkal emelkedett, a lakosság egyötöde beszél valamilyen idegen nyelvet. A megyében számos kisebbség él, cigányság, svábok, délszlávok, szlovákok, kunok, ugyanakkor a nemzetiségek aránya az országos átlag alatt alakul oldal

13 V. EGÉSZSÉGET BEFOLYÁSOLÓ MUTATÓK Az alacsony, 2500 grammos súly alatt születettek számában az utóbbi években nem történt számottevő változás, ugyanakkor a 2500 gramm felett születettek száma nőtt, így mindkét kategória aránya kedvezően alakult. 10. táblázat: Születési súly alakulása BÁCS-KISKUN megyében, Születési súly (gramm) Ismeretlen Forrás: KSH A megye lakásállománya 2015 végén lakás volt, az előző évhez képest 149 lakással bővült. Közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt 87,4%, közüzemi szennyvízgyűjtő hálózatba bekapcsolt 56,6%, vezetékes gázhálózatba bekapcsolt 71,5%. Az újonnan épült lakások száma évről évre csökken, de mert a megszűnt lakások számát (21) az újaké meghaladja, ha lassuló tempóban is, a lakásállomány folyamatosan növekszik. (A vizsgálat tárgyát még nem képező legutóbbi időszak felfejlődőben lévő lakásépítési hulláma a lakáshelyzet további javulását vetíti előre.) A száz lakásra jutó népesség 213 fő. Az újépítésű lakások átlagos alapterülete 113 m2, komfort fokozatukban a vezetékes vízellátottság mértéke magas (93,7%), tavalyhoz képest emelkedett, ugyanígy sokat nőtt az előző évhez képest a szennyvízhálózatra kapcsolt (79,6%) és a vezetékes gázzal ellátott (82,8%) új építésű lakások aránya is. A bölcsődék száma 37, a meglévő 1919 férőhelyre 1845 gyermeket írattak be (96 fő/100 férőhely, 51,9 fő/intézmény), a férőhelyek száma az utóbbi években folyamatosan nőtt, a zsúfoltság csökkent. Az óvodák száma 245, a férőhelyen főt foglalkoztattak, a helykihasználtság 84,6%. Az óvodai elhelyezés körülményei az előző évhez képest lényegében változatlanok voltak. Az általános iskoláknak 204 feladat-ellátási intézményben nappali tagozatos tanulója volt, az osztálytermek átlagos létszáma 19 fő. A gimnáziumokban nappali oktatásban 8033, a szakközépiskolákban diák tanult. Az egy osztályba járók átlagos létszáma 27, illetve 25. Az iskolai elhelyezés körülményei a korábbi évekéhez hasonló volt oldal

14 A regisztrált bűncselekmények száma 14095, az előző évihez hasonlóan alacsony. A kategórián belül viszont igen magas az alkoholos befolyásoltság alatt okozott közlekedési balesetek száma, 1607, az utóbbi öt évben folyamatosan emelkedve tárgyévben már duplája, mint 2012-ben volt. Növekedett az embercsempészés (98) és a szexuális erőszakok száma (19). Az egészségügyi alapellátásban 251 felnőtt háziorvos dolgozott, összesen esetet láttak el, esettel többet, mint az előző évben. A házi gyermekorvosi szolgálatban 79 házi gyermekorvos ellátást teljesített, ez fős teljesítménynövekedést jelent. A járóbeteg szakellátásban megjelenést követően beavatkozásra került sor, az egy lakosra jutó beavatkozás 31,07; a járóbetegellátás teljesítménye csökkent. A kórházi ellátásban 2893 ágyon beteg ápolása folyt ápolási napon, az átlagos ágykihasználtság 68,1% volt; az előző évhez képest valamennyi mutató csökkent. A légszennyezettségi adatok között Kecskemét városban 2016-ban a parlagfű intenzív pollenszórásának időszaka augusztus 01-től október 05-ig tartott. A szezon egészét leginkább jellemző összpollenszám parlagfű esetén Kecskeméten db/m3 detektált pollen volt (2005-ben 9010 db, 2006-ban 4604 db, 2007-ben 2158 db, 2008-ban db, 2009-ben 8777 db, 2010-ben db, 2011-ben db, 2012-ben 4409 db, 2013-ban 6531 db, 2014-ben db, 2015-ben 8108 db). A legmagasabb napi értéket án mértük, 824 db/m3 pollent. Az élelmiszerfogyasztásról kellően friss adatok csak regionális bontásban állnak rendelkezésre. Térségünkben, a Dél-alföldön, az élelmiszerfogyasztás szerkezete korszerűtlen, magas az egy főre jutó cereália és húsfogyasztás, alacsony a tejtermékek aránya. Szerencsére, a helyben termett zöldségek és gyümölcsök révén, a gyümölcs és zöldségfogyasztás jelentős. A cukorfelhasználás meghaladja az országos átlagot. Az alkoholfogyasztás mértéke az országos átlag alatt alakul oldal

15 VI. MORBIDITÁS Háziorvosi morbiditás az OSAP-ban 11. táblázat: A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett 19 évesek és idősebbek egyes betegségei ezer megfelelő korú lakosra, 2015 Betegségek BNO Összesen megnevezése kód éves, %0 Rosszindulatú (C00 C97) daganatok 2,41 4,99 10,29 24,24 55,88 88, ,48 40,93 A vér és a vérképző szervek betegségei és az immunrendszert (D50 D89) érintő bizonyos rendellenességek 47,46 50,98 54,25 56,63 57,22 73, ,38 64,32 Diabetes mellitus (E10 E14) 7,85 15,86 33,66 90, , , , ,86 Magasvérnyomásbetegségek Ischaemiás szívbetegségek Cerebrovascularis betegségek Idült alsó légúti betegségek asthma kivételével (I10 I15) (I20 I25) (I60 I69) (J40 J44) 41,17 79, , , , , , ,4 2 2,09 6,05 21,01 73, , , , ,11 0,82 2,56 8,05 31, , , ,51 90,65 20,09 21,03 28,22 51,39 91, , ,36 64,32 Asthma (J45) 38,07 34,11 33,19 41,27 58,81 67,86 66,94 47,59 Forrás: KSH Nemzeti Rákregiszter A Nemzeti Rákregiszter 2001 óta gyűjti az új daganatos megbetegedésekre vonatkozó információt, s bár adatbázisa a jelentési rendszer hiányosságai miatt nem teljes, mégis kiváló alkalmat kínál arra, hogy tanulmányozásával az egészségi állapot alakulásáról plasztikusabb képet alkothassunk. A daganatos betegségek a krónikus megbetegedéseknek igen jelentős hányadát, az összes halálozásnak pedig mintegy egynegyedét teszik ki. Számuk és arányuk a népesség elöregedésével és egyéb okok miatt is egyre nő, ezért időben és térben való megoszlásuk vizsgálata fontos oldal

16 12. táblázat: 2015-ben nyilvántartásba vett új daganatos betegek száma nem és korcsoport szerint BÁCS-KISKUN megyében Megbetegedés BNO-10 Férfi Nő Korcsoport Ajak, szájüreg, garat, rosszindulatú daganata Légcső, hörgő, tüdő rosszindulatú daganata Gyomor rosszindulatú daganata Vastagbél, végbél rosszindulatú daganata Emlő rosszindulatú daganata Méhnyak rosszindulatú daganata Prosztata rosszindulatú daganata C00- C14 C33- C X Együtt X Együtt C C18- C C C C Összes rosszindulatú daganat (nem csak a fentiek összege!) C00- C Forrás: Nemzeti Rákregiszter oldal

17 13. táblázat: 2015-ben nyilvántartásba vett új daganatos betegek előfordulása 1000 azonos nemű és korcsoportú főre BÁCS-KISKUN megyében Megbetegedés BNO-10 Férfi Nő Ajak, szájüreg, garat, rosszindulatú daganata Légcső, hörgő, tüdő rosszindulatú daganata Gyomor rosszindulatú daganata Vastagbél, végbél rosszindulatú daganata Emlő rosszindulatú daganata Méhnyak rosszindulatú daganata Prosztata rosszindulatú daganata C00- C14 C33- C34 C16 C18- C20 C50 C53 C61 Korcsoport X Együtt X Együtt 0,00 0,43 0,97 0,42 0,02 0,10 0,33 0,13 0,00 0,76 4,62 1,17 0,02 0,55 1,55 0,68 0,00 0,15 0,83 0,22 0,00 0,08 0,61 0,18 0,00 0,47 4,79 1,01 0,00 0,36 2,42 0,76 0,00 0,28 4,56 0,85 0,00 1,20 2,45 1,27 0,00 0,34 0,20 0,25 Összes rosszindulatú daganat (nem csak a fentiek összege!) C00- C97 0,16 4,28 27,13 6,80 0,33 4,64 14,30 6,05 Forrás: Nemzeti Rákregiszter Az alábbi ábrák a Halálozási Mutatók Információs Rendszeréből (HaMIR) származnak és a között előfordult új rosszindulatú daganatos esetek (incidencia) település szintű, egyedi, de személyhez nem köthető, a Nemzeti Rákregiszter biztosította adatsorán alapulnak. Standard az 1976 évi standard európai kormegoszlás oldal

18 2. ábra: Forrás: HaMIR 3. ábra: Forrás: HaMIR oldal

19 4. ábra: Forrás: HaMIR 5. ábra: Forrás: HaMIR oldal

20 6. ábra: Forrás: HaMIR 7. ábra: Forrás: HaMIR oldal

21 8. ábra: Forrás: HaMIR oldal

22 VII. MORTALITÁS A megyében a férfiak általános halálozása kismértékben rosszabb az előző évitől és egyúttal lényegesen kedvezőtlenebb, mint a nőké, akiknek általános halálozása tovább csökkent (SHA 2014 ff= 1147,33 [1110,6 1185,2]; SHA 2014 nő= 666,92 [ ]). Országos összehasonlításban mindkét nem hosszú távú halálozása gyengén szignifikánsan rosszabb az országostól (SHH ff= 1,03 [1,02-1,05]; SHH nő= 1,02 [1,004-1,03]). A daganatos betegségek miatti halálozás mindkét nemben mérséklődött az előző évhez képest, férfiaknál ugyanakkor jóval gyakoribb, mint a nőknél, (SHA 2014 ff= 295,00 [ ]; SHA 2014 nő= 162,05 [ ]). Az országos gyakoriságtól mindkét nem daganatos halálozása, ha kis mértékben is, de szignifikánsan kedvezőbb (SHH ff= 0,95 [0,92-0,98]; SHH nő= 0,90 [0,87-0,93]). A megfigyelt daganatos halálozások közül országos összehasonlításban mindkét nemben szignifikánsan legkedvezőbb a gége, a légcső, a hörgő és tüdő rosszindulatú daganata miatti halálozás (SHH ff= 0,89 [0,85-0,94]; SHH nő= 0,82 [0,76-0,88]). A keringési rendszer megbetegedései miatti férfihalálozás kisebb mértékben haladja meg a nőkét, mint a daganatos betegségekben (SHA 2014 ff= 502,36 [ ]; SHA 2014 nő= 320,22 [ ]). A férfiak halálozása korábbi lassú csökkenést követően tárgyévben nőtt. Nem szignifikáns mértékben magasabb az országos gyakoriságtól. A nők keringési rendszeri halálozása tovább mérséklődött, mégis minimális szignifikanciával valamivel az országos szint fölött alakul (SHH ff= 1,02 [0,99-1,04]; SHH nő= 1,03 [1,01-1,05]). A két nagy halálok miatti veszteség 2014-ben a megyében a férfiaknál az összhalálozás 70%-át, a nőknél 74%-át tette ki. A légzőrendszeri betegségek miatti férfi mortalitás duplája a nőinek (SHA 2014 ff= 57,40 [ ]; SHA 2014 nő= 26,13 [ ]), mindkét nemben alacsonyabb az országos gyakoriságtól, a nőknél gyengén szignifikáns mértékben (SHH ff= 0,98 [0,92-1,04]; SHH nő= 0,93 [0,87-0,998]). A főcsoporton belül a férfiak krónikus alsólégúti betegségek miatti halálozása magasabb az országos mortalitásnál, a nőké az országos alatt alakul, de a mutató egyik nemben sem szignifikáns (SHA 2014 ff= 57,40 [ ]; SHA 2014 nő= 21,61 [ ], (SHH ff= 1,05 [0,99-1,13]; SHH nő= 0,98 [0,90-1,06]) oldal

23 Az emésztőrendszer megbetegedései miatti férfihalálozás mérséklődik, mégis több mint kétszerese a nőkének, ahol a mutató stagnál (SHA 2014 ff= 71,77 [ ]; SHA 2014 nő= 32,83 [ ]), a férfiaknál szignifikánsan meghaladja az országos gyakoriságot, a nők körében is felette alakul, de nem szignifikáns mértékben (SHH ff= 1,11 [1,05 1,18]); SHH nő= 1,02 [0,95 1,09]). A nők helyzete figyelemfelhívó, mert halálozásuk stagnálásával fölé kerültek az országos viszonylatban csökkenő női emésztőszervi halálozásnak. A külső okok miatti halálozás mindkét nemben szignifikánsan meghaladja az országos gyakoriságot. A férfiak mortalitása több mint duplája a nőkének. Sajnos, az országos trenddel ellentétben, mérséklődésről nincsen szó, a férfiak halálozása lényegében stagnál, a nőké pedig növekszik (SHA 2014 ff= 90,87 [ ]; SHA 2014 nő= 32,72 [ ]); (SHH ff= 1,21 [1,14-1,27]; SHH nő= 1,15 [1,06-1,24]). Az ebbe a főcsoportba sorolt halálokok közül leggyakoribbak a közlekedési balesetek és a szándékos önártalom. A fertőző betegségek és élősdiek miatti halálozás alacsony, hasonlóan az országoshoz alig 1% körül alakul. 14. táblázat: Haláloki struktúra BÁCS-KISKUN megyében 2015-ben, 0-X évesek Halálok BNO-10 kód Férfi Nő Fertőző és élősdiek okozta betegségek A00-B Daganatok C00-D Keringési rendszer betegségei I00-I Légzőrendszer betegségei J00-J Emésztőrendszer betegségei K00-K Morbiditás és mortalitás külső okai V01-Y Egyéb halálokok n. a Összesen Forrás: KSH oldal

24 9. ábra: Haláloki struktúra BÁCS-KISKUN megyében, 0-X éves férfiak, 2015 Morbiditás és mortalitás külső okai 7% Emésztőrendszer betegségei 5% Egyéb halálokok 9% Fertőző és élősdiek okozta betegségek 1% Daganatok 27% Légzőrendszer betegségei 7% Keringési rendszer betegségei 44% Forrás: KSH 10. ábra: Haláloki struktúra BÁCS-KISKUN megyében, 0-X éves nők, 2015 Forrás: KSH oldal

25 11. ábra: A daganatos betegségek (BNO-10: C00-D48) okozta halálozás BÁCS-KISKUN megyében és Magyarországon, Bács-Kiskun Magyarország 450 Standardizált halálozás főre Férfiak Nők Forrás: Magyar Egészségadattár, OTH, HaMIR 12. ábra: Forrás: OTH HaMIR oldal

26 13. ábra: Forrás: OTH HaMIR 14. ábra: A keringési rendszer betegségei (BNO-10: I00-I99) okozta halálozás BÁCS-KISKUN megyében és Magyarországon, Bács-Kiskun Magyarország 1000 Standardizált halálozás főre Férfiak Nők Forrás: Magyar Egészségadattár, OTH, HaMIR oldal

27 15. ábra: Forrás: OTH HaMIR 16. ábra: Forrás: OTH HaMIR oldal

28 17. ábra: A légzőrendszer betegségei (BNO-10: J00-J99) okozta halálozás BÁCS-KISKUN megyében és Magyarországon, Bács-Kiskun Magyarország 120 Standardizált halálozás főre Férfiak Nők Forrás: Magyar Egészségadattár, OTH, HaMIR 18. ábra: Forrás: OTH HaMIR oldal

29 19. ábra: Forrás: OTH HaMIR 20. ábra: Az emésztőrendszer betegségei (BNO-10: K00-K93) okozta halálozás BÁCS-KISKUN megyében és Magyarországon, Bács-Kiskun Magyarország Standardizált halálozás főre Férfiak Nők Forrás: Magyar Egészségadattár, OTH, HaMIR oldal

30 21. ábra: Forrás: Magyar Egészségadattár, OTH, HaMIR 22. ábra: Forrás: OTH HaMIR oldal

31 23. ábra: Morbiditás és mortalitás külső okai miatti halálozás BÁCS-KISKUN megyében és Magyarországon, Bács-Kiskun Magyarország 300 Standardizált halálozás főre Férfiak Nők Forrás: Magyar Egészségadattár, OTH, HaMIR 24. ábra: Forrás: OTH HaMIR oldal

32 25. ábra: Forrás: OTH HaMIR oldal

33 26. ábra: Kiemelt halálokok miatti mortalitás a férfiak körében, BÁCS-KISKUN megyében és Magyarországon, 2014-ben Standardizált halálozás főre 0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 300,00 Ischaemiás szívbetegség 239,62 Légcső, hörgő, tüdő rosszindulatú dag. 90,01 Vastagbél, végbél rosszind. dag. 50,58 Prosztata rosszind.dag 26,08 Alkoholos májzsugorodás 36,55 Idült alsó légúti betegségek 57,40 Szándékos önártalom 34,43 Bács-Kiskun Magyarország Forrás: HaMIR oldal

34 27. ábra: Kiemelt halálokok miatti mortalitás a nők körében, BÁCS-KISKUN megyében és Magyarországon, 2014-ben Standardizált halálozás főre 0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 Ischaemiás szívbetegség 158,42 Légcső, hörgő, tüdő rosszind. dag. 34,72 Vastagbél, végbél rosszind. dag. 24,07 Emlő rosszindulatú daganata 21,62 Méhnyak rosszindulatú daganata 6,13 Alkoholos májzsugorodás 11,25 Idült alsó légúti betegségek 21,61 Szándékos önártalom 9,97 Bács-Kiskun Magyarország Forrás: HaMIR oldal

35 28. ábra: A gyógyító-megelőző ellátás révén elkerülhető halálozások férfiaknál BÁCS-KISKUN megyében és Magyarországon, Bács-Kiskun Magyarország 250,00 Standardizált halálozás főre 200,00 150,00 100,00 50,00 0, Forrás: Magyar Egészségadattár, OTH, HaMIR (2007-ben megváltozott módszertan) 29. ábra: A gyógyító-megelőző ellátás révén elkerülhető halálozások nőknél BÁCS-KISKUN megyében és Magyarországon, Bács-Kiskun Magyarország 140 Standardizált halálozás főre Forrás: Magyar Egészségadattár, OTH, HaMIR (2007-ben megváltozott módszertan) oldal

36 15. táblázat: Az elsődleges prevenció által befolyásolható halálozások férfiaknál BÁCS-KISKUN megyében, (%000) Halál oka A légcső, a hörgő és tüdő rosszindulatú daganata BNO-10 kód C33-C34 96,89 91,86 95,76 84,07 92,39 83,09 90,01 Ischaemiás szívbetegség I20-I25 277,75 265,30 273,12 259,92 254,06 258,80 239,62 Alkoholos májzsugor K70-K76 70,41 68,62 64,29 53,10 46,85 42,43 36,55 Külső okokra visszavezethető V01-Y99 97,69 100,10 93,10 97,40 98,15 93,17 90,87 Forrás: HaMIR 16. táblázat: Az elsődleges prevenció által befolyásolható halálozások nőknél BÁCS-KISKUN megyében, (%000) Halál oka A légcső, a hörgő és tüdő rosszindulatú daganata BNO-10 kód C33-C34 30,22 29,63 29,42 32,02 34,57 40,01 34,72 Ischaemiás szívbetegség I20-I25 170,49 157,56 167,10 160,93 166,39 157,64 158,42 Alkoholos májzsugor K70-K76 16,06 16,67 11,77 12,80 10,12 9,03 11,25 Külső okokra visszavezethető V01-Y99 28,28 28,33 29,75 32,07 30,40 28,77 32,72 Forrás: HaMIR oldal

37 VIII. EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZER Háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás 2016-ban Bács-Kiskun megyében 188 felnőtt háziorvosi, 88 házi gyermekorvosi, 86 felnőtt és gyermek un. vegyes háziorvosi ellátást nyújtó praxist, 149 foglalkozás-egészségügyi alapellátást, 227 fogászati ellátást és 176 iskola- és ifjúság orvoslást végző alapellátó egészségügyi szolgáltatót tartottunk nyilván ban a korábbi évekhez viszonyítva tovább nőtt a tartósan betöltetlen praxisok száma mind a háziorvosi, mind a fogorvosi ellátás tekintetében. 21 háziorvosi és 24 fogorvosi praxis volt a megyénkben tartósan betöltetlen, az érintett településeken a betegellátást tartós helyettesítéssel biztosították. A nyugdíjba vonuló, a körzetből elköltöző, vagy elhalálozott orvosok helyett igen nehéz új orvost találni, egyes területeken már a tartós helyettesítés megoldása is igen nagy nehézségbe ütközik. A jelenleg még dolgozó háziorvosok előrehaladott életkora, a nyugdíjas korúak magas aránya, a praxisok eladhatatlansága miatt tartósan betöltetlen praxisok száma várhatóan tovább fog emelkedni. Az egészségügyi alapellátásban 2015-ben (KSH, utolsó elérhető adat) összesen esetet láttak el, esettel többet, mint az előző évben. A házi gyermekorvosi szolgálat ellátást teljesített, ez fős teljesítménynövekedést jelentett. Háziorvosi ügyelet Központi háziorvosi ügyeletre 15 szolgáltatónak van engedélye, ügyeleti ellátást 18 telephelyen biztosítanak a megyében. 14 központi ügyeleten felnőtt és gyermek ügyeleti ellátást végeznek, míg 2 ügyeleten csak gyermek és 2 ügyeleten kizárólag felnőtt ellátást biztosítanak. A gyermekek ügyeleti ellátását Kecskeméten és Kiskunfélegyházán teljes ügyeleti időben, külön rendelőben és személyzettel, míg Baján hétvégén gyermekorvos bevonásával oldják meg. 3 városban Kecskeméten, Solton, Baján fogászati ügyelet működik oldal

38 BKM KH NEF Bács-Kiskun Megye lakosainak egészségi állapota 2016 Védőnői ellátás A védőnő személyes és közösségi ellátást nyújt az egészségi állapot megőrzése, a betegségek megelőzése, korai felismerése, e, valamint az egészségfejlesztés céljából a várandós anyák, a 19. életévet be nem töltött személyek, valamint a családtervezés időszakában lévő személyek számára. A védőnői szolgálatok száma BÁCS-KISKUN megyében, december 31-i állapot szerint: - Területi védőnői szolgálatok: Főállású iskolavédőnői szolgálatok: Kórházi védőnők: 4. - Családvédelmi Szolgálatok: 4. - Vezető védőnők: 5. Bács-Kiskun megyében összesen 284 védőnői szolgálat működik, ebből 271 az alapellátásban (területi és iskolavédőnői szolgálatok) 9 a kormányhivatalban és a járási hivatalokban (Családvédelmi Szolgálat és vezető védőnők), 4 a szakellátásban (kórházi védőnők). Megyénkben 130 területi védőnői tanácsadót, 6 Családvédelmi Szolgálathoz tartozó tanácsadót tartunk nyilván év folyamán Bács-Kiskun megyében család részesült védőnői ellátásban. A védőnők családlátogatást végeztek, mely szaklátogatást jelent várandós anyát gondoztak, és 4840 újonnan jelentkezőt vettek nyilvántartásba védőnői látogatás történt ebben a körben, így egy kismama átlagosan 3 védőnői látogatásban részesült. Védőnői tanácsadáson összesen várandós megjelentés történt, egy kismama átlagosan 4 alkalommal vett részt védőnői tanácsadáson. A védőnői dokumentációk tanúsága szerint az anyák 12%-a dohányzott várandóssága alatt év folyamán 4615 újszülöttet vettek gondozásba a védőnők. Az újszülöttek közül 376 (8%) volt koraszülött. 26 (5.6 ) halvaszületés és 21 (4,5 ) csecsemőhalálozás történt védőnői látogatás és tanácsadás történt a csecsemők körében. Egy csecsemőt a védőnők átlagosan 14 alkalommal látogattak meg, és 6 alkalommal vitték el őket védőnői tanácsadásra a szüleik oldal

39 A születésétől fogva 6 hónapos koráig kizárólagosan csak szoptatott (semmi más táplálékot nem kapó) csecsemők aránya 29%. Egy éves korában a csecsemők 31 %-át szoptatta az édesanyja. Egy hónapos kisdedre 3,5 védőnői látogatás és 6,3 tanácsadás, egy 3-6 éves kisgyermekre 1,4 védőnői látogatás és 0,9 tanácsadás jutott átlagosan. Védőnői szűrővizsgálaton az egy évesek 98,3%-a, a 3 évesek 96,1 és az 5 évesek 95,7%-a jelent meg. Családvédelmi Szolgálat A megyénkben 4 Családvédelmi Szolgálat 6 tanácsadóban fogadja a nőket, fiatalokat és várandós anyákat. (Kecskemét, Baja, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Kalocsa, Kiskőrös). A Családvédelmi Szolgálatnál megjelentek száma évben: 3173 fő volt, ebből az A tanácsadáson 1748 fő, a B tanácsadáson 1425 fő jelent meg. Az év során a Családvédelmi Szolgálatnál megjelent nők esetében a megszakított terhességek száma 1321, a megtartott magzatok száma 91 volt. Tanácsadáson kívüli preventív tevékenységre is hangsúlyt helyeznek a CSVSZ védőnők, ilyen jellegű esemény 29 volt évben, melyen 517 fő vett részt. A mindkét tanácsadáson megjelent és az elégedettségi kérdőívet kitöltő nők 99,5 % hasznosnak tartotta mindkét tanácsadást év során a Családvédelmi Szolgálatoknál terhesség-megszakítás szándékával megjelent: - 15 év alatti korosztályból 9 fő (0,6%), év közötti korcsoportból 165 fő (11,6%), év közötti korcsoportból 606 fő (42,5%), év közötti korcsoportból 516 fő (36,2%), - 40 év feletti nők közül 129 fő (9,1%) A megjelentek iskolai végzettségét vizsgálva megállapítható, hogy: - alapfokú végzettséggel sem rendelkezett 105 fő (7,4%), - alapfokú végzettségű volt 862 fő (60,5%), - középfokú iskolai végzettségű volt 387 fő (27,2%), és - felsőfokú végzettséggel 71 fő (5%) rendelkezett oldal

40 BKM KH NEF Bács-Kiskun Megye lakosainak egészségi állapota 2016 A tanácsadáson megjelentek közül: nő (18%) az első, nő (15,2 %) a második, nő (17,8 %) a harmadik, nő (49,1 %) a negyedik vagy e fölötti terhességét akarta megszakítani. Az életben lévő gyermekek száma szerint a megjelent nők közül: főnek (23%) nincs gyermeke, nőnek (27,5%) egy, nőnek (25%) kettő, nőnek (15,4%) három, főnek (9,1%) négy vagy annál több gyermeke van. 30. ábra: A védőnői adatszolgáltatás szerint az élveszületések és terhesség-megszakítások számának alakulása BÁCS-KISKUN megyében, Élveszületések száma Terhességmegszakítások száma Forrás: BKMKH NFO oldal

41 BKM KH NEF Bács-Kiskun Megye lakosainak egészségi állapota ábra: A védőnői adatszolgáltatás szerint a 100 élveszületésre jutó terhesség-megszakítások alakulása BÁCS-KISKUN megyében, ,9 68,3 69,6 65,264,6 61,2 54,353,152,5 52,7 50,8 47,5 44,2 43,4 42,42,9 42,5 44,5 39,6 38,,1 35,6 31,7 28, Forrás: BKMKH NFO 32. ábra: Terhesség megszakítást kérelmezők megoszlásának alakulása a terhességet megelőző védekezés gyakorisága szerint BÁCS-KISKUN megyében, ,8 51,2 52,2 54, ,7 52,,5 52,4 52,4 48,47 49,3 45,7 46,2 44,6 44,8 42,44 43,243, ,3 39,9 41,,8 43,9 44,4 43,4 41,9 42,4 40,9 40,7 40, ,5 38, ,1 9,9 10,9 12, ,9 10,9 10,4 13,2 7,9 7,1 5,6 6,9 7,3 7,2 9,1 9, nem v. rendszeresen v. rendszertelenül Forrás: BKMKH NFO oldal

42 Járóbeteg szakellátás Közfinanszírozott járóbeteg szakellátást 10 önálló járóbeteg szakrendelés 197 szakmai egységében és 21 telephelyen működő, kórházhoz integrált szakrendelő 538 szakmai egységében végeznek. Ezek az egészségügyi szolgáltatók szakorvos hiánnyal küzdenek, a rendeléseket rendszerint a kórházakban alkalmazott orvosok végzik. A közfinanszírozott szakrendeléseken hosszú a várakozási idő, zsúfoltak a rendelések, leterheltek az orvosok és a szakdolgozók. A járóbeteg szakellátásban 2015-ben (KSH, utolsó elérhető adat) megjelenést követően beavatkozásra került sor, az egy lakosra jutó beavatkozás 31,07. A járóbetegellátás teljesítménye csökkent. Fekvőbeteg ellátás: Bács-Kiskun megyében 2016-ban a fekvőbeteg ellátást 3 kórház, 6 telephelyen biztosította. A Bács-Kiskun Megyei Kórházban a kalocsai, kiskunfélegyházai telephelyek mellett, Kecskeméten, két telephelyen végeztek fekvőbeteg ellátást. Önálló fekvőbeteg intézményként működött tárgyévben a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház és a Bajai Szent Rókus Kórház. Az előző évhez viszonyítva 2016-ban a kórházi osztályok ágyszáma kismértékben emelkedett mind az aktív, mind a krónikus és rehabilitációs ágyakat tekintve, az aktív ágyak száma 2116, a krónikus és rehabilitációs ágyak száma 802 volt. (A évi adataink szerint az aktív ágyak száma 2072, a krónikus és rehabilitációs ágyak száma 784 volt.) A kórházi ellátásban 2015-ben (KSH, utolsó elérhető adat) beteg ápolása folyt ápolási napon, az átlagos ágykihasználtság 68,1% volt. Az előző évhez képest a teljesítmény csökkent oldal

43 IX. A LEVEGŐ POLLENTERHELÉSE A mintavételezés Kecskeméten, 2013 áprilisától, a Fecske u. 25. sz. épület (BKM KH Földhivatala) tetején elhelyezett Hirst mintavételi elven működő Burkard csapdával történik. Az eredményeket 24 órás átlagban db pollenszem/m 3 egységben kapjuk meg. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya, az Aerobiológiai Hálózat tagjaként 32 növény és 2 gomba légköri pollen-, illetve spórakoncentrációját monitorozza. A polleninformációs szolgáltatás az oki.antsz.hu honlapon folyamatosan megtekinthető. A tüneteket okozó napi koncentráció értékek határértékei eltérőek a különböző típusú allergének esetében, az egyes kategóriák viszont egységesek a tünetek kiváltásának szempontjából 17. táblázat: Az egyes növényfajok allergizáló hatása kategória alacsony közepes magas nagyon magas jelölés Kiváltott tünetek fák, bokrok csalánfélék (Urticaceae) eperfafélék (Moraceae) pázsitfűfélék (Poaceae) útifű (Plantago) lórom, sóska (Rumex) Libatopfélék Chenopodiaceae tüneteket nem okoz érzékeny allergiásoknál okoz tüneteket minden allergiásnál tüneteket okoz < < < < minden allergiásnál heves tüneteket okoz Parlagfű (Ambrosia) egyéb lágyszárúak gombák Alternaria < < Cladosporium < < A táblázatban az egyes kategóriáknál (db/m 3 ) egységben kifejezett pollen-/spórakoncentráció értékek szerepelnek Forrás: Országos Környezetegészségügyi Intézet oldal

44 A pollencsapda 2016-ban január 26-tól október 17-ig működött. A megfigyelt növények pollenszórása elsősorban az időjárás alakulásával, a hőmérsékleti és csapadékviszonyokkal mutat összefüggést. 18. táblázat: Az egyes növényfajok összallergénszáma BÁCS-KISKUN megyében, Allergén latin Összallergén szám Allergenitás Allergén magyar neve neve Acer ** juhar Alnus *** éger Ambrosia **** parlagfű Artemisia **** üröm Betula *** nyír Cannabinaceae * kenderfélék Carpinus ** gyertyán Chenopodiaceae *** libatopfélék Corylus *** mogyoró Cupressaceae/Taxaceae ** ciprusfélék/tiszafafélék Fagus * bükk Fraxinus *** kőris Juglans * dió Moraceae * eperfafélék Pinaceae * fenyőfélék Plantago *** útifű Platanus *** platán Poaceae **** pázsitfűfélék Populus ** nyár Quercus *** tölgy Rumex *** lórom Salix *** fűz Ulmus * szil Urticaceae *** csalánfélék Forrás: Országos Közegészségügyi Központ oldal

45 A 2012 évi parlagfű-szezon jellemzése A kültéri allergének közül legnagyobb jelentőségű a parlagfű (Ambrosia), hiszen a növény országszerte igen elterjedt, virágzási periódusa hosszú és nagy mennyiségben termelt pollenje a nyári allergén koncentráció jelentős részét teszi ki valamint az allergiás betegek igen nagy százalékánál mutatható ki parlagfű elleni túlérzékenység. A parlagfű pollenkoncentráció alakulását a következő indikátorokkal jellemezzük: - egy adott évben a parlagfűre vonatkozó legmagasabb napi pollenkoncentráció, - éves összpollenszám (átlag, legalacsonyabb, legmagasabb), - egy adott évben a parlagfűre vonatkozó 10 db pollenszem/m 3 feletti (közepes), és ebből a 30, illetve 100 db pollenszem/m 3 feletti (magas, illetve nagyon magas) koncentrációjú napok száma. 1) Szezonkezdet A parlagfű esetében mivel a legjelentősebb allergén a szezon kezdetét az allergiás betegek szempontjából számítjuk: az első olyan nap, amikor a napi pollenkoncentráció értéke meghaladja az általában már tüneteket is kiváltó közepes szintet (10 db pollenszem/m 3 ). 19. táblázat: Parlagfű-szezon kezdete, Kecskemét, Kecskemét 2012 aug júl júl aug aug. 01. Forrás: Országos Közegészségügyi Központ oldal

46 2) Mért legmagasabb napi koncentráció ideje A szezon kezdete után a legfontosabb nap az, amikor a legmagasabb a parlagfű pollenterhelés. 20. táblázat: A legmagasabb napi parlagfű pollenkoncentráció ideje, Kecskemét, Kecskemét 2012 aug aug szept aug aug. 30. Forrás: Országos Közegészségügyi Központ 3) Mért legmagasabb napi koncentráció értéke Egy adott év parlagfű-szezonjáról fontos információ, mekkora volt a legmagasabb napi terhelés. Az egészségügyi határértéket (30 db/m 3 ) - mely már minden allergiásnál tüneteket okoz többszörösen is meghaladják a mért értékek. 21. táblázat: A mért legmagasabb napi parlagfűpollen koncentráció értéke, Kecskemét, Legmagasabb napi koncentráció értéke A mért érték hányszorosan haladja meg az egészségügyi határértéket Forrás: Országos Közegészségügyi Központ 4) Éves összpollenszám A legmagasabb napi maximum lehet egyetlen kiugró érték is, ezért a parlagfű terhelés összehasonlításánál fontos információt ad az éves összpollenszám. Az utóbbi 10 évet összehasonlítva a parlagfű pollenterhelés jelentős volt térségünkben, a évi parlagfű összpollenszámhoz képest csaknem a felével (45%) volt magasabb a 2016-ban mért érték oldal

47 33. ábra: A parlagfű pollenszám alakulása Bács-Kiskun megyében, Forrás: Országos Közegészségügyi Központ 5) Adott kategóriába tartozó napi koncentráció értékkel jellemezhető napok száma Az allergiások szempontjából fontos a pollenterhelés megoszlása kisebb időszakra korlátozódik, de nagyon magas értékekkel, vagy kissé alacsonyabb napi koncentrációkat mértek, viszont hosszabb ideig elhúzódott a tüneteket okozó időszak. Erről tájékoztat a különböző kategóriákba tartozó napi koncentráció értékekkel rendelkező napok száma évben aug. 24.-szept. 09. között folyamatosan nagyon magas értékeket mért a csapda, évben ez a 100db/ m 3 feletti időszak megszakítás nélkül 30 napon át, augusztus 15-től szeptember 13-ig terjedt, ami nagyon nagy megterhelést jelentett a parlagfű allergiás betegeknek. 22. táblázat: A parlagfű-szezon jellemző értékei, Kecskemét, Legmagasabb mért érték (napi pollenszám) Parlagfű összpollenszám Egészségügyi határértéket (30db/m 3 ) meghaladó pollenterheléses napok száma Nagyon magas pollenterhelésű (100db/m 3 ) napok száma Forrás: Országos Közegészségügyi Központ oldal

48 X. SZERVEZETT LAKOSSÁGI SZŰRŐVIZSGÁLAT A daganatos halálozás csökkentésére - rövid és középtávon - a korai felismerés és korai kezelés a leginkább ígéretes népegészségügyi stratégia; ennek eszköze a lakosságszűrés. A szűrés egészséges, vagy magukat egészségesnek gondoló személyek vizsgálatát jelenti, amelynek az a célja, hogy egyszerűen elvégezhető, a vizsgált személy számára kellemetlenséget nem okozó, alkalmas módszer segítségével kimutassák a rejtett, tüneteket és panaszokat még nem okozó betegséget. Ha a szűrővizsgálat eredménye pozitív, a szűrővizsgálat időben előbbre hozza a diagnózist és a kezelést. Az időnyerés nagyobb esélyt ad a súlyosabb következmények elkerülésére, vagy a teljes gyógyulásra, mintha a beteg a tünetek és panaszok megjelenése miatt fordult volna orvoshoz. A szűrésnek két formája van: alkalomszerű és szervezett. A szervezett szűrés népegészségügyi méretű, azaz nagy lakosságcsoportokra kiterjedő tevékenység. Az alkalomszerű szűréstől abban különbözik, hogy azt az egészségügyi ellátórendszer kezdeményezi, és adminisztratív eszköz alkalmazásával, a szűrésre rászorulók személyes meghívása és követése útján igyekszik elősegíteni, hogy a veszélyeztetett életkorban lévők minél teljesebb számban vegyenek részt a szűrővizsgálaton. Emlőszűrés Az emlőrák a magyar nők leggyakoribb rákos megbetegedése. Emlőszűrésre a éves nők kerülnek meghívásra, ők névre szóló meghívólevelet kapnak. A meghívásra 2 évente kerül sor (utolsó, bármilyen kezdeményezésű mammográfiás vizsgálat óta eltelt két év). Bács-Kiskun megyében három akkreditált emlőszűrő központ működik, Kecskeméten, Kiskunhalason illetve Baján. Ezen kívül a kecskeméti szűrőközpontot működtető MaMMa klinika rendelkezik egy emlőszűrő busszal, mely a központtól távol eső településekre állhat be ben Bács-Kiskun megyében 338 új emlőrákos esetet fedeztek fel. Az ez okból bekövetkezett halálesetek száma 100 volt. Az emlő rosszindulatú daganata miatti halálozás a megyében hosszú időn keresztül az országos halálozás alatt alakult (SHH a időszakban 0,85) oldal

49 34. ábra: Emlőrák okozta halálozás Bács-Kiskun megyében és Magyarországon SHA főre Bács-Kiskun Magyarország Forrás: Magyar Egészségadattár, OTH, HaMIR Méhnyak szűrés Meghívottak a éves nők, akik, akár csak az emlőszűrésnél, névre szóló meghívólevelet kapnak. A meghívásra 3 évente kerül sor (utolsó, bármilyen kezdeményezésű citológiai vizsgálat óta eltelt három év). Bács-Kiskun megyében 19 nőgyógyászati szakrendelés és 75 nőgyógyászati magánrendelés szolgálja ki a szervezett nőgyógyászati szűrést, illetve bevonásra kerültek a védőnők, mely igen sikeres kezdeményezésnek bizonyult. Bács-Kiskun megyében 2015-ben 66 új méhnyak rákos megbetegedést diagnosztizáltak. Az ebben a betegségben elhunytak száma 20 volt, a standardizált halálozás a közötti időszakban (SHH 0,97) minimálisan alacsonyabb az országos halálozásnál, emelkedőben van oldal

50 35. ábra: Méhnyak rák okozta halálozás Bács-Kiskun megyében és Magyarországon SHA főre 8 6 Bács-Kiskun Magyarország Forrás: Magyar Egészségadattár, OTH, HaMIR Vastagbélszűrés Magyarországon a vastagbélszűrés 2004 óta modellprogramként működik, a teljes lakosságra egyelőre nem terjed ki, de 2017 második felében pályázati finanszírozással az egész országban megindul. A vastag- és végbélrákok gyakorisága a gazdasági fejlődéssel arányosan növekszik, az európai jóléti államokban az egyik legpusztítóbb daganat. A Nemzeti Rákregiszter 2015-ben 5804 férfi és 4757 nő összesen10561 új megbetegedését tartotta nyilván és ugyanebben az évben 2825 férfi és 2183 nő (összesen 5008) halálát okozta vastag- és végbélrák. Bács-Kiskun megyében történt ebből 253 férfi és 208 női (összesen 461) megbetegedés, illetve 151 férfi és 100 női (összesen 251) halálozás. Az SHH a évi időszakban 0,98 az országostól minimálisan, nem szignifikáns mértékben alacsonyabb. A rendszeres szűrővizsgálattal a vastagbélrák miatti halálesetek nagy része megelőzhető lenne oldal

51 XI. KÁROS SZENVEDÉLYEK Dohányzás A nemdohányzók védelméről szóló törvény (Nvt.) módosítása január 1-jén lépett hatályba. Ezt követte a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény, amely a dohánytermék árusító helyek számának jelentős csökkentését eredményezte, mindemellett 2011 óta lendületet kapott a dohányzásról való leszokás támogatásának ügye is. Hazánkban az elmúlt 15 évben a felnőtt lakosságban a napi rendszerességgel dohányzók aránya a középkorú férfiak körében csökkenőben van, míg a nőknél csak jelzésértékű változás tapasztalható. Európai összehasonlításban igen kedvezőtlen a pozíciónk. 36. ábra: A naponta dohányzók aránya a 15 évesnél idősebb felnőtt népességből, Európai Unió, 2014 Forrás: MTI A legfrissebb hazai ifjúsági felmérések eredményei alapján elmondható, hogy az elmúlt időszakban a éves fiatalok között nőtt a nemdohányzók és csökkent az alkalmi és a naponta dohányzók aránya ben és 2013-ban az aktuális dohányzási prevalencia helyzet vizsgálatára az Országos Egészségfejlesztési Intézet Dohányzás Fókuszpontjának (OEFI DF) szakmai irányításával dohányzásfelmérés készült a felnőtt (18 év feletti) hazai lakosság reprezentatív mintáján oldal

52 37. ábra: A dohányzás-prevalencia korcsoportonkénti alakulása Magyarországon, 2000, 2003, 2009, 2014 Forrás: NEFI Nemenkénti és korcsoportos bontásban az eredmények a következők: A középkorúak körében 2000 óta mindkét nem esetében csökkent a dohányzók aránya, a csökkenés üteme ugyanakkor eltér egymástól: a férfiaknál határozott, egyértelmű irányú a változás, míg a nőknél minimális. Szintén mindkét nemre jellemző, hogy a legidősebb korosztályok esetében 2000 óta folyamatos növekedés tapasztalható. A dohányzás elterjedtsége a fiatalok körében Az OEFI Dohányzás Fókuszpontja által koordinált Nemzetközi Ifjúsági Dohányzásfelmérés (Global Youth Tobacco Survey, GYTS) 2012-ben és 2013-ban kivitelezett országosan reprezentatív kutatása a év közötti fiatalok dohányzási szokásait vizsgálta. A GYTS a cigaretta és más dohánytermékek használatának gyakoriságáról, illetve a dohányfogyasztás meghatározó tényezőiről (hozzáférés/elérhetőség, passzív dohányzás, leszokás, média és reklám, valamint iskolai tananyag) szolgáltat adatokat. A kapott eredmények alapján elmondható, hogy a kipróbálási gyakoriság a fiatalok körében igen magas volt, megközelítőleg minden 2. fiatal kipróbálta már a dohányzást eddigi élete során (2012: 57%, 2013: 45%). A dohányzási gyakoriság kapcsán megállapítható, hogy míg 2008-ban a nemdohányzók aránya 62%, 2012-ben 64,5% volt (fiúk: 59%, lányok: 70%) a megkérdezett fiatalok körében, addig 2013-ra 69,5%-ra emelkedett ez az arány (fiúk: 67%, lányok: 72%). Az alkalmi oldal

53 dohányosok aránya 2012-ben 28% volt, míg 2013-ra 21%-ra csökkent. A naponta dohányzó évesek aránya a 2012-ben mért 7,5%-ról 2013-ban 9,5%-ra emelkedett (2008-ban 6%). 38. ábra: A dohányzás gyakorisága a éves fiatalok körében a GYTS 2012 és 2013 évi felmérése alapján Magyarországon Forrás: NEFI Passzív dohányzás tekintetében az ifjúsági kutatások eredményei azt mutatják hogy a éves fiatalok 43%-a olyan háztartásban élt, ahol mások az ő jelenlétükben dohányoztak, míg 73%-uk nyilvános helyeken dohányfüstnek volt kitéve. A évi GYTS eredményei alapján a fiatalok 44%-a (2013: 45,5%) élt olyan háztartásban, ahol mások az ő jelenlétükben dohányoztak, 70%-uk (2013: 61%) otthonán kívüli helyeken volt dohányfüstnek kitéve. 39. ábra: A passzív dohányzásnak kitett éves tanulók arányának változása 2008 és 2013 között a GYTS felmérés alapján Magyarországon Forrás: NEFI oldal

54 A felnőtt korú hazai lakosságot tekintve elmondható, hogy a napi rendszerességgel dohányzók aránya 2000 óta a középkorú férfiaknál csökkenő tendenciát mutat, míg a nőknél csak jelzésértékű a változás az elmúlt 15 évben. A 2013-as Nemzetközi Ifjúsági Dohányzás Felmérés eredményei rámutatnak, hogy a éves fiatalok körében csökkent azok aránya, akik kipróbáltak már valamilyen dohányterméket, kevesebb lett az alkalmi, viszont több a naponta dohányzó. A felnövekvő generációk naponta dohányzó fiataljai nagyobb eséllyel maradnak felnőttként is rendszeres dohányosok. Az eredményekből az is kiderült, hogy a fiatalok ismerete a dohányzás káros hatásairól, valamint a dohányzás megítélése változatlan az előző évekhez képest. Dohányzás okozta megbetegedés és halálozás A dohányzásnak tulajdonítható halálozás 2005 és 2013 közötti magyarországi alakulásában 2005 óta a férfiak körében enyhe csökkenés figyelhető meg, míg a nőknél stagnálás mutatkozik. A férfiaknál 2005-ben 31% 00 volt a standardizált halálozási arányszám, 2013-ra 27% 00 -re csökkent, nőknél mindkét évben 11% 00 körül mozgott. 40. ábra: A dohányzásnak tulajdonítható halálozás alakulása Magyarországon, Forrás: NEFI A dohányzás okozta halálozás tekintetében Magyarországon is az európaihoz hasonló trend figyelhető meg, azaz míg a férfiak esetében csökken a halálozás, a nőknél stagnál. A dohányzással összefüggésben vizsgált betegségek miatt igénybe vett ellátások számát elemezve az elmúlt években nem volt megfigyelhető jelentős változás. Dohányzás leszokás támogatása Magyarországon 2011 óta lendületet kaphatott a leszokás támogatás ügye. Jelenleg valamennyi evidencia alapú leszokási módszer hozzáférhető, az egyéni és csoportos, a oldal

55 gyógyszermentes és a farmakoterápiás, valamint a telefonos leszokás támogatás is. Országosan 86 tüdőgyógyászati szakrendelésen foglalkoznak képzett szakemberek leszokás támogatással. A 12 hónapos leszokási ráta tekintetében a hazai mutatók megegyeznek, illetve az egyéni leszokás támogatás tekintetében még jobbak is a nemzetközi adatoknál. E-cigaretta használata Az e-cigaretta használata mérsékelten csökkenti a dohányzás utáni sóvárgást és a megvonási tüneteket, a használók kevésbé tapasztalnak hangulatingadozást, kevésbé ingerlékenyek, idegesek, nyugtalanok, levertek, vagy szétszórtak. Az eszközök használata csökkenti ugyan az elszívott cigaretták számát, azonban nem alkalmas a dohányzás kiváltására. Az e-cigarettában képződő aerosol ugyan kisebb mértékben tartalmaz rákkeltő vegyületeket a hagyományos cigarettafüsthöz képest, de tekintettel arra, hogy már részben ismerjük az egyes összetevők hosszú távú egészség-károsító hatását, vitatott, hogy használatával megvalósul-e az ártalomcsökkentés. A dohányipar kétségbe vonható állításaival szemben, a használók többsége nincs tisztában a valós ártalmakkal, a legtöbben azt gondolják, hogy az e-cigaretta használata biztonságos és hatékony leszokást támogató eszköz. A dohánytermékek csomagolása és címkézése Magyarországon Magyarországon a dohánytermékek döntő többsége szeptember 1-től csak kombinált egészségvédő figyelmeztetésekkel ellátva gyártható, január 1-től csak ilyen módon forgalmazható május 20-tól csak azok a termékek kerülhetnek forgalomban, amelyek csomagolásuk elő és hátoldali felületén egyaránt legalább 65 százalékot elérő, képpel kombinált szöveges figyelmeztetést tartalmaznak május 20-tól már minden cigaretta és cigarettadohány kizárólag egységes csomagolásban kerülhet a polcokra. Alkoholfogyasztás Az italfogyasztási szokások nagyon változatos képet mutatnak a világ különböző országaiban. Általánosságban elmondható, hogy a fejlett nyugat-európai országokban a fokozódó jólét már az 1950-es évektől átalakította az alkoholfogyasztási szokásokat, ennek hatására emelkedett az alkoholisták száma, megnövekedett a tizenéves fiatalok alkoholfogyasztása és sokkal több lett az alkoholos eredetű erőszakos cselekmény (közlekedési baleset, bűnözés, testi sértések), vagyis az alkoholizmus sok európai országban komoly társadalmi problémává vált. Az is megállapítható, hogy azokban a földközi tengeri országokban, ahol mindennapos az alacsony oldal

56 alkoholtartalmú borok fogyasztása, kevés alkoholista volt, illetve van, és alacsony az alkoholspecifikus halandóság részaránya is az összhalálozásban. A kelet- és közép-európai országok, köztük Csehország, Szlovákia és Lengyelország italfogyasztási szokásai sok hasonlóságot mutatnak a hazai helyzettel: a sör- és a röviditalfogyasztás rendkívül elterjedt, a borfogyasztás kevésbé. Ugyanakkor az említett országokban az alkoholspecifikus mortalitás alacsonyabb, mint Magyarországon. Hazánkban az 1950-es évek végén jelent meg az alkoholizmus problémája társadalmi szinten, amelynek háttértényezői a háború utáni szegénység, az alacsony iskolázottság, a kisebb stressz tűrés, a megküzdési készségek hiánya. Az alkohol a problémák elől való menekülés útja lett. A rendszerváltozás után létrejött demokratikus, piaci típusú, teljesítménycentrikus társadalomban ezzel ellentétes tendenciák rajzolódnak ki, vagyis az alkoholizmus korábbi trendje megfordul, amit az is jelez, hogy az egy főre jutó alkoholfogyasztás 1989 óta csökken. Pusztán a fogyasztásra vonatkozó statisztikai adatokból messzemenő következtetéseket azonban nem lehet levonni, hiszen ezek nem tartalmazzák az illegális, és a házi kifőzésekből származó italmennyiségeket, amelyek jelentős mértékben torzíthatják a valós helyzetet. Az alkoholspecifikus morbiditás és mortalitás megfelelő mutató lehet, de mert az alkoholizmus egészségkárosító következményei hosszútávon nyilvánulnak meg, e mutatók csökkenésére is csak hosszútávon lehet számítani. Számos epidemiológiai kutatás foglalkozott már az alkoholfogyasztás egészségi állapotra és halandóságra gyakorolt hatásának vizsgálatával. Bizonyítottan szignifikáns összefüggés létezik a mértéktelen alkoholfogyasztás és a májzsugorodás, az emésztő- és légzőrendszer felső szakaszának daganatai, az agyvérzés, valamint az erőszakos cselekményekből származó sérülések között. Bár a jelenlegi tudományos álláspont szerint az alkohol önmagában nem karcinogén, de az mégis tény, hogy a krónikus alkoholfogyasztók körében gyakoribbak a rosszindulatú daganatok (szájüregi, nyelőcső-, gége-, vastagbél- májrák, stb.). Ez részben magyarázható azzal is, hogy az alkoholisták többsége dohányzik, rosszabb a szájhigiénéje, de emellett egyre több tudományos publikáció foglalkozik az alkoholmetabolitok kokarcinogén hatásával, vagyis az alkohol lebomlása során keletkező acetaldehid rákkeltő jellegével. Az alkohol mértéktelen fogyasztása számos szerv károsodását okozhatja, hozzájárulva azok megbetegedéseihez. Károsítja a nyelőcső (nyelőcső-adenocarcinoma), a gyomor (reflux, gyomorrák), a máj (zsírmáj, hepatitis, májrák), a hasnyálmirigy (pancreatitis), és a belek (vékonybél-kontamináció) működését, emellett hozzájárulhat az idegrendszer (akut alkoholos intoxikáció, epilepszia, polineuropátia, kisagyi atrófia), a szív és érrendszer (magas vérnyomás, szívritmuszavar, szívinfarktus), a csontrendszer (osteoporózis), a hormonrendszer oldal

57 (zavart nemi működés, porfirinanyagcsere változás) elváltozásaihoz, az anyagcsere betegségekhez (zsíranyagcsere-zavar, cukorbetegség), illetve számos pszichiátriai kórképet is létrehozhat, mint például depressziót, szorongást, hallucinózist, delirium tremenst. Az alkoholprobléma mérésének nincs egyetlen elfogadott módszere, a fogyasztási szokások az alábbi indikátorokkal képezhetők le: - Az egy főre jutó alkoholfogyasztás összesen és italfajtánként eladási adatok alapján - A nem regisztrált alkoholfogyasztás mértéke - A krónikus májbetegségben meghaltak száma - Az egyéb alkoholfogyasztásra visszavezethető halálesetek száma - Az alkoholfogyasztással összefüggő balesetben meghaltak száma - Az alkoholfogyasztással kapcsolatos bűncselekmények száma - A kezelt alkoholisták száma, ebből adott évben újonnan kezelésbe vettek száma Világszerte évente az összes halálozás 5,9%-a, azaz 3,3 millió ember halála, illetve a teljes betegségteher 5,1%-a hozható összefüggésbe az alkoholfogyasztás káros hatásaival. Magyarországon az egy főre jutó teljes (regisztrált és nem-regisztrált) tiszta szesz fogyasztás férfiak esetében 20,4 liter, nők esetében 7,1 liter (WHO, 2014). Az Európai Unió országai között Magyarország 13,3 liter/fő alkoholfogyasztással a 3. helyet foglalja el. A HBSC az ESPAD-hoz hasonlóan, az alkoholfogyasztási mutatók romlását jelzi az iskoláskorúak körében. A 2014-es HBSC vizsgálat adatai alapján a válaszadók (az 5., 7., 9., 11. évfolyamon tanulók) 66%-a mondta azt, hogy már kipróbált valamilyen alkoholos italt. A 9. évfolyamos fiúk 60%-a 13 éves korára túl van az első fogyasztás élményén, a lányoknál ez 52%. Az első részegség leggyakoribb életkora a 9. évfolyamos fiúk körében a 15. életév (22%), a lányoknál szintén ez a leggyakoribb életkor, de alacsonyabb aránnyal (17%) (HBSC, 2015). Az ESPAD 2011-es adatai alapján (utolsó elérhető adat) a legutóbbi alkoholfogyasztási napon a válaszadó 16 éves magyar fiatalok átlagban 0,052 l alkoholt fogyasztottak, melynek 38%-a volt tömény ital, míg 29 %-a bor, a többi sör. Fiúk esetében az egy főre jutó fogyasztás magasabb, 0,06 l volt, ebből a rövid ital dominált (35%). A nagyivás a magyar fiatalok körében igen jelentősnek tekinthető, a vizsgálatban résztvevők 45%-a fogyasztott legalább egyszer jelentős mennyiségű alkohol tartalmú italt az adatfelvételt megelőző 30 napban. (ESPAD, 2012) Magyarországon a májzsugor okozta halálozás 2013-ban majdnem háromszorosa (25,31)/(8,9), az alkoholos eredetű halálozás pedig közelítőleg kétszerese (85,81)/(46,97) volt az EU 2004 előtti tagjai átlagának oldal

58 Hazánkban 2014-ben 7471 alkohollal történő mérgezés fordult elő, amelyből 5 halállal végződött (OKBI, 2015). Ugyanebben az évben 1601 alkohol-fogyasztás befolyásolta közúti baleset történt. Bács-Kiskun megyében a talajadottságok, a kedvező éghajlat, és a homoki kultúra által meghatározott termelési hagyományok miatt kiemelkedően fontos a szőlőtermesztés, valamint azzal összefüggésben a borászat. A szőlő termőterülete az utóbbi évtizedekben ugyan csökkent, viszont a termésátlagok csaknem megduplázódtak, ennek következtében a termésmennyiség jóformán változatlan maradt. A hatékonyság növekedésével sajnos nem járt együtt a minőség emelkedése, így az itt készült borok továbbra is túlnyomóan az asztali kategóriába sorolhatók, ami egyrészt nem segíti elő a piaci problémák kezelését, másrészt a rendszeres borfogyasztók számára ezeknek az alföldi boroknak a fogyasztása magasabb egészségkockázatot jelent, mintha kiváló minőségű borokat fogyasztanának. Sajnos a legális forgalomban lévő borokon kívül a kétes eredetű, egészen rossz minőségű borok is nagy mennyiségben vannak jelen a piacon, különösen az elszegényedő társadalmi rétegek élnek vele a megye középső területein, ami jelentősen rontja egészség- és életkilátásaikat. 41. ábra: Forrás: HaMIR oldal

59 42. ábra: Forrás: HaMIR 43. ábra: Forrás: HaMIR oldal

60 44. ábra: Forrás: HaMIR 45. ábra: Az alkoholfogyasztás okozta halálozás alakulása az Európai Unióban, Ausztriában, Csehországban, Finnországban és Magyarországon, SHA főre, SDR, selected alcohol-related causes, per Austria Czech Republic Finland Hungary EU members since May Forrás: HFA oldal

61 46. ábra: Az alkoholfogyasztás alakulása az Európai Unióban, Ausztriában, Csehországban, Finnországban és Magyarországon, 15 év felettiek, tiszta alkohol, (l/fő) 20 Pure alcohol consumption, litres per capita, age Austria Czech Republic Finland Hungary EU members since May Forrás: HFA Drogfogyasztás 47. ábra: A szerenkénti életprevalencia értékek a éves és a éves populációban, Magyarországon, 2015 (%) Forrás: NEFI oldal

62 48. ábra: A szerenkénti életprevalencia értékek a évfolyamon tanuló diákok körében Magyarországon, 2015, (%) Forrás: NEFI A 16 éves diákok körében 2011-ig változó ütemben és mértékben, de nőtt majdnem minden típusú drogfogyasztás életprevalencia értéke. A korábbi tendencia 2015-re megfordulni látszik. A vizsgált szertípusok életprevalencia értéke a 2011-es eredményekhez képest rendre csökkent, legnagyobb mértékben, 32,5%-kal, a marihuána elterjedtsége. A fogyasztási struktúrában megjelentek a designer drogok, túlnyomó részt a szintetikus kannabinoidok. Átalakult az intravénás szerhasználat. Míg a tűcsere programok kliensei 2010 előtt mintegy fele-fele arányban injektáltak heroint vagy amfetamint, addig 2015-ben már 80%-uk elsődlegesen valamilyen új pszichoaktív szert injektált. Az adatok alapján mind a heroin-, mind az amfetaminfogyasztók körében tetten érhető volt a szerváltás. Az új anyagok hatása az elmondások szerint rövidebb ideig tart, ezért gyakrabban injektálják azokat. Az addiktológiai kezelések okaként leggyakrabban megnevezett szer Magyarországon a kannabisz, használói aránya különösen magas a büntetőeljárás alternatívájaként kezelésbe lépők körében, akik az összes kezelt 64,7%-át adják. A második legjellemzőbb, kezelést indokló szerhasználati probléma a stimuláns-fogyasztás. Bár a kezelési adatok csak közvetetten, egyéb források közvetlenebb módon erősítik meg a szintetikus kannabinoidok, valamint a szintetikus katinonok használatából eredő kezelési igény jellemzővé válását is, mely mértékében vetekszik a klasszikus kábítószerekhez kapcsolódó kezelési igénnyel oldal

63 A kannabinoidok és stimulánsok miatti kezelési igények növekedését a kezelési adatok és több felmérés igazolta. A kezelési adatok szerint ezeknek a szereknek a használata intenzívebb, és a használók életkora lefelé tolódott. A kezelési adatok mellett több kutatás igazolta a designer szerek miatt hamarabb kialakuló kezelési igényt. Az addiktológiai problémák mellett a sürgősségi, klinikai toxikologóiai és a pszichiátriai kezelési igények száma is növekedést mutatott az elmúlt években. Az elsődlegesen új pszichoaktív szereket injektálók körében jellemzően magas az injektáló eszközök megosztásának előfordulási gyakorisága, illetve a HCV prevalenciája. Magyarországon 2010 óta összesen 181, 2015-ben 24 új pszichoaktív szert azonosítottak. A kanabinoidok csoportjára a gyors és állandó változás a jellemző, mintegy félévente a szerek új csoportja jelent meg. A stimulánsok közül néhány szer, ha viszonylagosan is, mégis jelen volt a piacon: 2010-ben a mefedron, 2011-ben az MDPV, azt követően 2012-től pedig a pentedron. A lefoglalási adatok szerint 2014-ben a pentedron mellett az α-pvp ért el említésre méltó részesedést, majd ben az α-php elterjedése volt jellemző. A felnőttkorú népességben végzett legutóbbi vizsgálat eredményei szerint a éves népességben a valaha használók egyharmada (32%) a vizsgált 14 féle drog közül csak egyfélét használt. Másik egyharmaduk (33,5%) kettő, egyötödük (20,5%) azonban háromnál több féle droggal is próbálkozott eddigi élete során. A hatféle EMQ (European Model Questionnaire) standard drogra (kannabisz, ecstasy, amfetamin, kokain, heroin, LSD) számítva a valaha használók közel kétharmada (65,2%) csak egyféle, 7,2% pedig több mint háromféle drog fogyasztásával próbálkozott. A Drogellenes Stratégiában megfogalmazott prioritások a kábítószer-megelőzéssel kapcsolatban a következők: Szermentes életformát népszerűsítő programok számának növelése; A teljes körű iskolai egészségfejlesztési programok 2020-ra érjék el a tanulók 50%-át; A családi megközelítést alkalmazó programok érjék el évente egyszer a gyermeket nevelő családok 20%-át; A kábítószereket kipróbáló és alkalomszerűen használó serdülők aránya az adott korosztályon belül csökkenjen 10%-kal; A megelőző, felvilágosító programok minőségbiztosítási rendszerének kialakítása és bevezetése; oldal

64 BKM KH NEF Bács-Kiskun Megye lakosainak egészségi állapota 2016 Csak szakmai ajánlással rendelkező és minőségbiztosítási rendszert tartalmazó egészségfejlesztési programok valósulhassanak meg Magyarországon, beleértve ebbe a köznevelési intézmények tevékenységét is; A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok (KEF) helyi szerepvállalása és koordinációs tevékenysége erősödjön; Az elfogadásra kerülő, a lelki egészség fejlesztését, az alkoholprobléma és más viselkedési függőségek kezelését célzó nemzeti stratégiákat és programokat hangolják össze a drogellenes stratégiával. 49. ábra: A RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat által ellátott szenvedélybetegek nem és korcsoport szerinti megoszlása Bács-Kiskun megyében, táblázat: A RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat által ellátott szenvedélybetegek függőség és nem szerinti megoszlása Bács-Kiskun megyében, 2016 BNO Férfi Nő Össz. F10 Alkohol okozta mentális és viselkedészavarok F11 Ópiátok használata által okozott mentális és viselkedészavarok F12 Cannabis és származékai által okozott mentális és viselkedészavarok F13 Nyugtatók és altatók által okozott mentális és viselkedészavarok F14 Kokain használata által okozott mentális és viselkedészavarok F15 Egyéb stimulánsok használata által okozott mentális zavarok F16 Hallucinogének használata által okozott mentális zavarok F17 Dohányzás okozta mentális és viselkedészavarok F18 Illékony oldószerek(spray) okozta mentális és viselkedészavarok F19 Többféle drog és egyéb p.aktív a. haszn. által okozott mentális és vis.zavarok 1 F63 Szerencsejáték-függőségg Egyéb: F68.8 (kodependencia, hozzátartozók) Összesen év alatt éves Forrás: RÉV Forrás: RÉV éves éves éves éves Férfi Nő oldal

65 BKM KH NEF Bács-Kiskun Megye lakosainak egészségi állapota ábra: A RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat által ellátott szenvedélybetegek szerhasználat és nem szerinti megoszlása Bács-Kiskun megyében, 2016 Nikotin 3 3 Designer drog Ópiát Amfetamin Altató, nyugtató Férfi Nő Cannabis 9 4 Alkohol Forrás: RÉV ábra: Az elterelésben résztvevők életkor szerinti megoszlása Bács-Kiskun megyében, év feletti éves Elterelésben résztvevők éves éves éves Forrás: RÉV 18 év alatt oldal

66 XII. JÁRVÁNYÜGYI HELYZET Egy terület járványügyi helyzetét meghatározó jelenségek sokszor rövid időn belül, szinte pillanatszerűen változhatnak. Ez jellemzően egy-egy nagyobb járvány előfordulása kapcsán fordul elő, ám hatása csak átmeneti. Az egyes fertőző betegségeknél bekövetkező maradandó változások trendek, tendenciák viszont csak hosszabb ideig (évekig, évtizedekig) tartó megfigyelés révén értékelhetők. Jelen járványügyi helyzetelemzés az egészségügyi adatok és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló évi XLVII. törvény 1. sz. mellékletében felsorolt, kötelezően jelentendő fertőzésekre, fertőzéses eredetű betegségekre vonatkozik. Alapjául az ÁNTSZ Országos Szakmai Információs Rendszere (OSZIR) Járványügyi Szakrendszerének Fertőzőbeteg-jelentő alrendszere számítógépes program szolgál, amely december 1-jén kezdte meg működését. Az egészségügyi szolgáltatók számára a program működésével lehetővé vált a fertőző betegségek és a mikrobiológiai vizsgálati eredmények a korábbi, papíralapú helyett elektronikus úton történő jelentése. Az epidemiológiai helyzet értékeléséhez nagymértékben felhasználtuk a saját szolgálatunk a megyei kormányhivatal megyei és járási népegészségügyi szervezeti egységei által elvégzett epidemiológiai vizsgálatok eredményeit, valamint az egyes betegségekre vonatkozó specifikus surveillance-ból származó információkat is. A gyomor-béltraktust érintő fertőző betegségek A már említett évi XLVII. törvény módosításai révén az évek során több alkalommal megváltoztatták a bejelentendő enterális fertőző betegségek körét, ezzel mélyreható változásokat idéztek elő a betegségcsoporton belüli aetiológiai struktúrában ben meghatározó jogi intervenció történt, ekkor 3 meghatározó jelentőségű kórkép (az enteritis infectiosa terminológiával jelentendő ún. fertőzéses eredetű hasmenések, valamint a calici és adeno vírusok által okozott gyomorbélhurutok) bejelentési kötelezettségét megszüntették, miáltal csaknem felére esett vissza az enterális tünetek miatt jelentett esetek száma. Előzőekre tekintettel az évtől regisztrált, gyomor-béltraktust érintő, ún. enterális fertőző betegségek összehasonlító elemzésénél az enteritis infectiosa k.m.n. eseteket nem vettük figyelembe. Az időszak első felében a salmonellosis dominált, a későbbiekben viszont, az egyszerűen kivitelezhető labordiagnosztikai eljárások elterjedésének is köszönhetően, a vírusos eredetű oldal

67 megbetegedések kerültek előtérbe. Egy 4 éves periódus ( év között) kivételével erőteljesen jelen volt a megbetegedések között a campylobacteriosis is, mi több, előfordulása első alkalommal 2013-ban, majd az utóbbi 3 évben is meghaladta a hasonló epidemiológiai sajátosságokkal rendelkező salmonellosis esetek számát is. Az egyéb kategóriában jegyzett enterális kórképeket (shigellosis, amoebiasis, pathogen E. coli által okozott megbetegedések, dyspepsia coli, yersiniosis, giardiasis, cryptosporidiosis) a klinikusok az utóbbi évtizedben olyannyira ritkán észlelték, hogy a diagramon az időszak első harmada után már szinte teljesen láthatatlanná váltak. 52. ábra: Bejelentett enterális fertőző betegségek megoszlása Bács-Kiskun megyében, Forrás: BKMKH Népegészségügyi Főosztály A bejelentett megbetegedések csökkenő trendje 2010-ben megfordult, ekkor csaknem háromnegyedével (72,2%-kal) több megbetegedést regisztráltunk, mint az előző évben. Az ezt követő évek sorában és tért el legnagyobb mértékben az átlagtól, -25%, ill. -17%- nyi mértékben. Vírushepatitisek Vírushepatitist a tudomány mai állása szerint legalább 8 különböző, az emberi májhoz adaptálódott, ún. hepatotrop vírus, valamint alkalomszerűen néhány egyéb vírus képes okozni. A fertőző beteg nyilvántartásban a 4 leggyakrabban előfordulót (hepatitis A, B, C, E) lehetséges saját néven rögzíteni. Az egyéb kórokozó ágens által kiváltott, valamint a nem oldal

68 tisztázott kórokú megbetegedéseket hepatitis infectiosa k.m.n. diagnózissal tartjuk nyilván. A hepatitis A és a hepatitis E vírus enterális úton (széklettel, fertőzött élelmiszerekkel), a többi kórokozó vérrel és egyéb testváladékkal terjed. A betegség járványügyi helyzetének jellemzésére itt is hosszú idősort alkalmaztunk. 53. ábra: Akut vírushepatitisek aetiológia szerinti megoszlása Bács-Kiskun megyében, Forrás: BKMKH Népegészségügyi Főosztály A bejelentett megbetegedések száma között az évi 50 körüliről a periódus végére évi 10 alá csökkent. Különösen között csökkent nagy léptékben a megbetegedések száma ben 16 esetszámmal átmenetileg ugyan hanyatlott a járványügyi helyzet, a következő évet azonban a korábbi kitűnő sorozat folytatásaként az eddigi legkedvezőbb mérleggel (4 megbetegedés) zártuk ben és 2013-ban a romló országos és régiós hepatitis A helyzet ellenére megyénkben lényegesen nem változott a betegség előfordulási gyakorisága. A kóroki struktúra alakításában kiváltképp a vizsgált időszak elején a hepatitis A vírusnak volt kimagasló szerepe. A hepatitis B gyakoribb előfordulása az első években, majd később 2005-ben is jelentősen befolyásolta az összképet. A hepatitis C vírus fokozatosan veszített jelentőségéből, év között az akut vírushepatitisben megbetegedettek között hepatitis C által okozott esetet nem is detektáltunk. A hepatitis A, B és C típusú hepatitis esetek háttérbe szorulásával párhuzamosan napjainkban egyre inkább teret nyer a hepatitis E vírus, amelyről igazolták már, hogy zoonózis, azaz állatról emberre terjedő betegség. Magyarországon az eddigi vizsgálatok szerint a sertés a fő rezervoár, a humán oldal

69 megbetegedésekben a leggyakoribb fertőző forrás ben a klasszikus hepatitis vírusok (hepatitis A, hepatitis B, hepatitis C) jelentősége tovább marginalizálódott: 2011-ben első alkalommal nem fordult elő megyénkben hepatitis A, ill ben hepatitis B megbetegedés ban 6 hepatitis A megbetegedést diagnosztizáltak megyénk népessége körében, a fertőzés azonban valamennyi esetben más megyéből vagy országból származott évben gyökeres változás történt a vírus hepatitisek járványügyi helyzetében. A nyár végén hepatitis A megbetegedések kezdtek halmozódni Kecskeméten és környékén. A víruscirkuláció a populációban fokozatosan felerősödött, melynek következtében az évtized legtöbb hepatitis A megbetegedését regisztráltuk a megye északi részén. A tárgyalt időszakban mintegy 170 esetet diagnosztizáltak. Különös, hogy a megbetegedések nem eszkalálódtak tovább a megye déli része felé, hanem mindvégig megmaradtak az először is érintett terület határain belül. Bács-Kiskunba valószínűleg Pest megyéből érkezett a kórokozó, erre utal a megbetegedések kizárólag a megye északi részét érintő, sajátos területi megoszlása. Megyénkben ehhez hasonló halmozódás a 90-es évek elején történt. Ezt követően majdnem két teljes évtizeden keresztül kimagaslóan kedvező volt a járványügyi helyzet. Ezen kedvező jelenség azonban együtt járt azzal a nem kívánatos következménnyel, hogy közben a felnövekvő új nemzedéknek nem volt alkalma találkozni a betegség kórokozójával, így a betegséggel szembeni fogékonyság általánossá vált. Az Országos Epidemiológiai Központ által szervezett reprezentatív szeroepidemiológiai vizsgálat adatai azt mutatták, hogy a lakosság 77,4%-a volt fogékony a hepatitis A vírusfertőzésre. A 40 évesnél fiatalabb lakosság kevesebb, mint 10%-a rendelkezett védettséget biztosító ellenanyagokkal. Elsősorban ez a magyarázata a budapesti, az ország különböző pontjain, valamint a megyénkben észlelt halmozódások kialakulásának. Az Európai Unióban már 2006-tól felmerült annak szükségessége, hogy a hepatitis surveillance tevékenység egészüljön ki a krónikus hepatitisek (hepatitis B, C fertőzések) felügyeletével. Ennek nyomán az ECDC (Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ) kidolgozta az EU hosszú távú, megerősített surveillance stratégiáját. Hazánkban év végére teremtődtek meg a feltételei a változtatásnak. A 18/1998. NM rendelet én kelt módosítása ugyanis már előírja az újonnan diagnosztizált krónikus hepatitis B és C fertőzések kötelező bejelentését, részletesen taglalja az esetdefiníciókat, az esetek laboratóriumi kritériumait, klasszifikációját, az OSZIR Fertőzőbeteg-jelentő alrendszerben a betegség neve szótár pedig az alábbi új, kiválasztható diagnózisokkal bővült: hepatitis B vírus által okozott krónikus fertőzés (újonnan diagnosztizált), hepatitis C vírus oldal

70 által okozott krónikus fertőzés (újonnan diagnosztizált), újonnan diagnosztizált ismeretlen stádiumú HBV fertőzés, újonnan diagnosztizált ismeretlen stádiumú HCV fertőzés. A krónikus hepatitis fertőzésekről vezetett nyilvántartásnak 2 egyformán fontos alapelvnek kell megfelelnie: minden igazolt esetnek szerepelnie kell benne de csak 1 alkalommal. Emiatt a jogszabály alkalmazása szempontjából újonnan diagnosztizáltnak minősülnek és bejelentendők - azok a előtt diagnosztizált krónikus esetek is, amelyekben a rendelet hatályba lépése utáni év(ek)ben újabb vizsgálatot is végeztek és az eredmények a krónikus fertőzött állapot fennállását igazolták. HIV/AIDS A HIV/AIDS járványügyi helyzet az utóbbi években egyértelműen romlott. A bejelentési kötelezettség bevezetésétől (1986. év) összesen 30 AIDS megbetegedést regisztráltunk, ebből az utolsó 10 évre 19 megbetegedés jutott. A HIV-fertőzést óta kell bejelenteni, azonban óta rendelkezünk adatokkal a vírus hordozásáról. Aggasztó tendenciaként érzékeljük a HIV-fertőzés gyakoriságának növekedését. Egyre gyakoribb, hogy a HIV fertőzés fennállását már csak az AIDS megbetegedés diagnosztizálásával egyidejűleg fedezik fel. 24. táblázat: HIV pozitív/aids esetek és meghaltak száma kockázati csoportok szerint Bács-Kiskun megyében, HIV fertőzöttek száma Kockázati ebből csoportok Férfi Nő AIDS-ben Meghalt megbetegedett Homo - biszexuális Heteroszex kontakt Hemofiliás Transzfúziós recipiens Nozokomiális fertőzés Maternális Ismeretlen Összesen: Forrás: BKMKH Népegészségügyi Főosztály oldal

71 Védőoltással megelőzhető fertőző gyermekbetegségek Az életkorhoz kötött, kötelező védőoltással megelőzhető fertőző gyermekbetegségek járványügyi helyzete hosszú évek óta, ahogy az egész országban, megyénkben is kivételesen jó. Az es emlékezetes, nagy, országos kanyaró járvány óta hazai eredetű megbetegedést nem igazoltak megyénkben, mindössze egy Németországból importált eset fordult elő évben ben ismét diagnosztizáltak 1 esetet, ám ez esetben sem Magyarországon fertőződött a beteg. A kanyaróhoz hasonlóan alakult a rubeola járványügyi statisztikája is: a 2012-ben igazolt egyetlen megbetegedést megelőzően utoljára 1997-ben regisztráltuk megyénkben a betegség előfordulását. Mumpsz megbetegedést immár 11. éve nem láttak gyermekorvosaink. A pertussis megbetegedések megyei történetében már volt egy évtized, amikor és között egyetlen megbetegedést sem diagnosztizáltak, 2002-től azonban évi 1-2 megbetegedést regisztráltunk, 2010-ben éppenséggel 4-et. Utolsó esetünk egy még nem oltható korú csecsemő évi megbetegedése volt. A megbetegedések ritka előfordulása ellenére szoros felügyelet alatt tartjuk, éberen működtetjük surveillance rendszerünket. Már a gyanú felmerülése esetén járványügyi kivizsgálás, valamint az Országos Közegészségügyi Intézet által végzett mikrobiológiai vizsgálat történik. Idegrendszeri fertőző betegségek Az idegrendszeri fertőző betegségek egyik csoportját az ún. gennyes agyhártyagyulladások (meningitis purulenta) képezik. A klinikai tünetegyüttest számtalan baktérium okozhatja, ezek közül három kiemelt figyelmet érdemel: a meningococcus által okozott agyhártyagyulladás meningitis epidemica, a Streptococcus pneumoniae okozta megbetegedés pneumococcus meningitis, a Haemophilus influenzae kórokú haemophilus meningitis néven jelentendő. A többi eset meningitis purulenta k.m.n. megnevezéssel kerül regisztrálásra. A betegséget rendszerint súlyos lefolyás jellemzi. A legtöbb fertőző beteg halálozás ebben a betegségcsoportban történik. Az utóbbi 9 évben megyénk területén a klinikai kórforma az alábbiak szerint alakult: oldal

72 54. ábra: Gennyes agyhártyagyulladás megbetegedések aetiológia szerinti megoszlása Bács-Kiskun megyében, BKMKH Népegészségügyi Főosztály Látható, hogy a megbetegedések szűk határok közötti ingadozása mögött különösebb tendencia nem fedezhető fel ben nem diagnosztizáltak egyetlen meningitis epidemica megbetegedést sem. Ez utoljára 1997-ben fordult elő megyénkben. A év több szempontból negatív rekordnak számít. Az utóbbi évek legtöbb purulens meningitisét, és járványos agyhártyagyulladását is ebben az évben regisztráltuk. Az idegrendszeri fertőző betegségek másik csoportját az agyhártyák, ill. az agyvelő savós (serosus) gyulladásával járó kórképek alkotják. Ide tartoznak klasszikusan a meningitis serosa, az encephalitis infectiosa, a kullancsencephalitis elnevezésű betegségek. Az utóbbi években egyre markánsabban jelentkezett egy betegség, a nyugat-nílusi láz. A kullancsencephalitist és a nyugat-nílusi lázat meghatározott specifikus vírusok, a másik 2 kórképet sokféle egyéb vírus okozza. A megbetegedések szinte mindig jóindulatúak, a betegek többnyire könnyen gyógyulnak. A kullancsencephalitis földrajzi helyhez kötött, természeti gócos fertőzésnek minősül. A magyarországi gócok Nyugat-, Közép- és Dél-Dunántúl területén, valamint Nógrád megyében találhatók. A Bács-Kiskun megyei betegek a természeti gócokban fertőződtek. A nyugat-nílusi láz vírusának gazdái madarak, közöttük szúnyogok révén terjed, az emberre is szúnyogcsípés útján kerül át a kórokozó. A vírus nagy távolságokra a költöző madarak révén jut el. A betegség szezonális időszaka hazánkban augusztus-október közé tehető. A betegség jelenleg világszerte terjedőben van. Magyarországon óta kötelező a megbetegedések bejelentése. Az időszak közepén a meningitis serosa esetek kissé megszaporodtak és megérkezett megyénkbe is a nyugat-nílusi láz óta évről évre kevesebb vírus aetiológiájú oldal

73 idegrendszeri fertőző megbetegedést regisztráltunk nyilvántartásunkban, megtörte ezt a kedvező tendenciát a 2015-ös (7 eset) év. 55. ábra: Vírusok okozta idegrendszeri fertőző megbetegedések megoszlása Bács-Kiskun megyében, BKMKH Népegészségügyi Főosztály Zoonózisok A zoonózisok olyan betegségek és fertőzések, amelyek természetes úton átterjedhetnek gerinces állatokról az emberre (WHO, 1982). Rendkívül színes betegségcsoport, eltérő klinikummal, epidemiológiai jellemzőkkel. Zömmel sporadikus formában jelentkeznek. Emberről emberre általában nem terjednek. A humán fertőzések alakulása a fertőzést közvetítő állatfaj biológiájától és epidemiológiai körülményeitől nagymértékben függhet. A betegségek többségében vadon élő állatoktól, néhány betegségben háziállattól, vagy domesztikálódott, ház körül élő rágcsálótól fertőződik az ember. Minél közelebb él az emberhez a fertőzőképes állat, annál nagyobb az esély a fertőződésre oldal

74 25. táblázat: Zoonózisok okozta megbetegedések Bács-Kiskun megyében, Lyme-kór Listeriosis Leptospirosis Tularemia Ornithosis Q-láz Toxoplasmosis Taeniasis 1* Összesen * importált esetek Forrás: OEK, BKMKH NFO A járványügyi helyzet elemzésének egyik kardinális kérdése: hogyan alakultak a fertőző betegség következtében történt elhalálozások. 26. táblázat: Fertőző beteg halálozások Bács-Kiskun megyében, Salmonellosis Enteritis infectiosa k.m.n Rotavírus gastroenteritis Hepatitis infectiosa AIDS Meningitis epidemica Meningitis serosa Pneumococcus meningitis Meningitis purulenta k.m.n. Creutzfeldt-Jakob betegség Listeriosis Leptospirosis Tetanus Összesen: Forrás: OEK, BKMKH NFO oldal

75 között Bács-Kiskun megyében évi 2 9 haláleset történt, kivéve évet, amikor egyetlen fertőző beteg halálozást sem regisztráltunk. Ez példa nélkül áll a megye történetében. A táblázatból kitűnik, hogy a leggyakoribb klinikai kórkép, amely halálhoz vezetett, a gennyes agyhártyagyulladás volt. Veszettség 2013-ban, 10 évig tartó fertőzés mentesség után silvaticus lyssa epizootia alakult ki megyénk északkeleti csücskében, a Kecskemét Kiskunfélegyháza Tiszakécske háromszöggel leírható területen. Augusztus 31-től az év végéig megyénk területén 16 rókából és 1 szarvasmarhából mutatták ki a veszettség vírusát. Következő évben 7 róka és 1 őz agyvelő vizsgálata vezetett veszettség szempontjából pozitív eredményre. A területileg kiterjesztett róka orális immunizációs programnak köszönhetően megyénk érintettsége megszűnt. Ennek ellenére Bács-Kiskun megyében évben 132 személy veszettség elleni vakcinációja kezdődött meg. A postexpozíciós védőoltásban részesültek száma a sérülést okozó állatfaj szerint: kutya: 95, macska: 27, denevér: 4, patkány: 3, róka: 2, és aranysakál miatt 1 személy. Az oltottak számából is látható, hogy továbbra is problémát jelent a szabadon kóborló kutyák által okozott sérülések, az oltások 72%-a ezen esetek miatt történik évhez képest emelkedett az ismeretlen macskák által okozott sérülések kapcsán végzett immunizálások száma is évben 132 fő lyssa gyanús sérülést jelentettek. 27. táblázat: Lyssa gyanús sérülések a sérülést okozó állatfaj szerint Bács-Kiskun megyében, 2016 kutya macska denevér patkány róka aranysakál összesen Forrás: OEK, BKMKH NFO oldal

76 28. táblázat: Igazolt állati veszettségi esetek alakulása Magyarországon és Bács-Kiskun megyében állatfajonként, róka kutya macska szarvasmarha egyéb összes év ország megye ország megye ország megye ország megye ország megye ország megye * Forrás: OEK, BKMKH NFO Védőoltások Megyénkben az átoltás üteme kedvezően alakult. Az életkorhoz kötött kötelező folyamatos védőoltásoknál sikerült megőrizni minden oltásnemben az átoltottság igen jó teljesítését. Az oltásteljesítés folyamatos oltások esetén eléri, illetve meghaladja a 99,9%-ot. A kampányoltások teljesítése minden oltásfajtánál eléri illetve meghaladja a 99,9%, ami javulást mutat az előző évekhez képest oldal

77 29. táblázat: Az átoltási ütem alakulása Bács-Kiskun megyében, December DTPa+IPV+Hib (2 hó) DTPa+IPV+Hib (3 hó) DTPa+IPV+Hib (4 hó) MMR (15 hó) DTPa+IPV+Hib (18 hónapos) DTPa+IPV (6 év) igen jó igen jó jó igen jó jó igen jó igen jó igen jó igen jó igen jó igen jó igen jó igen jó igen jó jó igen jó jó igen jó igen jó igen jó jó igen jó igen jó igen jó igen jó igen jó igen jó igen jó igen jó igen jó igen jó igen jó igen jó igen jó igen jó igen jó Forrás: BKMKH NFO 2016/2017. évi influenza szezon Az influenza figyelőszolgálatban a klinikai adatgyűjtést 78 háziorvos (41 felnőtt, 17 gyermek és 20 vegyes praxis) végezte a megyében. Az adatgyűjtési időszak hetétől hetéig tartott. A résztvevő orvosok hetente jelentették az alábbi adatokat: az adott héten orvoshoz forduló betegek száma, az adott héten influenzaszerű megbetegedéssel (ISZM) orvosnál jelentkezők száma korcsoportonként. A kijelölt praxisokban ellátott lakosságszám összesen fő, a megfigyelésbe bevont lakosságszám a megye népességének 24 %-a volt. Összesen 7306 fő influenzaszerű megbetegedését jelentették a szolgálatba bevont háziorvosok. A legtöbb megbetegedés a hetekben fordult elő, 5277 fő, mely az összes ISZM 72,2 %-a. 56. ábra: ISZM megbetegedések száma Bács-Kiskun megyében, szezon Forrás: BKMKH Népegészségügyi Főosztály Az Influenza aktivitás a 2016/2017. évi szezonban, Bács-Kiskun megyében a héten meghaladta a nagyon magas morbiditási határértéket (04. hét: 1456 % 000, 05. hét: 1109 % 000 ) oldal

78 Az idei szezonban a kórházi vezetés saját hatáskörben megyénk minden fekvőbeteg-ellátó intézményében elrendelte a részleges vagy teljes látogatási tilalmat mindaddig, míg az ISZM megbetegedések száma magas volt. A cirkuláló vírus azonosítása, monitorozása céljából 5 fő sentinel háziorvos küldött, összesen 30 db légúti mintát az Országos Epidemiológiai Központ Légúti vírus osztályára. 57. ábra: Influenza sentinel mintavételezés eredményei Bács-Kiskun megyében, Forrás: BKMKH Népegészségügyi Főosztály Bács-Kiskun megyében térítésmentesen rendelkezésre álló adag 3Fluart oltóanyagból a háziorvosok, foglalkozás-egészségügyi orvosok a kockázati csoportba tartozó személyek oltásához összesen adagot használtak fel, ezen belül a legtöbb oltást az egészségi állapotuktól független 60 éven felüli személyek ( fő) kapták. A 3 évesnél fiatalabb, a fertőzés nagyobb kockázatának kitett gyermekek részére 140 adag Vaxigrip vakcina oltóanyag állt rendelkezésünkre, amelyből összesen 89 adag térítésmentes oltóanyag került felhasználásra a gyermek és vegyes háziorvosi praxist ellátó orvosok által oldal

79 Egészségügyi ellátással összefüggő fertőző betegségek helyzete: Bács-Kiskun megye területén 5 intézetben történik fekvőbeteg-ellátás. A évben történő átszervezést követően a kalocsai és kiskunfélegyházi kórházat a megyei kórház telephelyeként működtetik: Bajai Szent Rókus Kórház Kiskunhalasi Semmelweis Kórház Bács-Kiskun Megyei Kórház összesen: Bács-Kiskun Megyei Kórház Bács-Kiskun Megyei Kórház Kalocsai Telephelye Bács-Kiskun Megyei Kórház Kiskunfélegyházi Telephelye 559 ágyas 535 ágyas 1819 ágyas 1195 ágyas 425 ágyas 199 ágyas Kórházaink ellátási profilja eltérő. Aktív, krónikus, és rehabilitációs ágyszámmal is rendelkezik a bajai, a kalocsai és a kecskeméti kórház. A kiskunhalasi kórházban krónikus, a kiskunfélegyházi telephelyen pedig aktív ellátás nem történik. Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések adatainak elektronikus gyűjtését, elemzését évben vezették be országosan. A fekvőbeteg intézményekben előforduló járványok, véráramfertőzések és multirezisztens kórokozók által okozott infekciók jelentése kötelező, az OSZIR Nemzeti Nosocomiális Surveillance Redszeren (NNSR) keresztül. A regisztrált infekciók számát tekintve az országos tendenciának megfelelően, évről-évre emelkedést tapasztalunk. Általános értelemben multirezisztens kórokozóknak nevezzük azokat a mikroorganizmusokat (baktériumokat, vírusokat, gombákat és parazitákat), melyek az adott mikroorganizmus ellen alkalmazandó egy vagy több kiemelt jelentőségű antibiotikum csoportba, antivirális, antifungális vagy antiparazitás csoportba tartozó szerrel szemben ellenállóak, ezáltal nagyban megnehezítik vagy akár ellehetetlenítik az általuk okozott fertőzések kezelését. Ezek a kórokozók az évek során szelektálódtak ki (elsősorban az indokolatlan és helytelen antibiotikum felhasználás miatt), és az egész világon a legjelentősebb járványügyi problémát jelentik. Elsősorban a fekvőbeteg intézményekben kezelt, fertőzésekre fogékonyabb, sérülékenyebb ápoltak körében okoznak fertőzéseket, de előfordulnak a járóbeteg szakrendelő és egyéb krónikus ellátást nyújtó intézetekben is. A multirezisztens kórokozók által okozott infekciók jelentősége a korlátozott terápiás lehetőségek, a magas halálozási arány, kórházi járványok kialakulásának veszélye miatt óriási oldal

80 58. ábra: MRK által okozott, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések alakulása Bács-Kiskun megyében, (CDI nélkül) Forrás: BKMKH Népegészségügyi Főosztály Az MRK által okozott fertőzések között szerepel a április 01. óta kötelezően jelentendő Clostridium difficile infekció (CDI) által okozott infekció is, amelynek száma, aránya messze a legnagyobb, és megelőzése, gyógyítása továbbra is igen nagy terhet ró az egészségügyi hálózatra. A CDI az antibiotikum használattal összefüggő hasmenések leggyakoribb kórokozója ban összesen 376 MRK-s eset került jelentésre, melyből 268 CDI volt. Az alábbi diagramon látható, hogy kimagasló aránya miatt a többi problémabaktérium jelentőségét meghaladja. 59. ábra: MRK által okozott, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések alakulása Bács-Kiskun megyében, Forrás: BKMKH Népegészségügyi Főosztály A multirezisztens kórokozókkal kapcsolatban igen nagy jelentősége van a fertőzés következtében előforduló halálozásnak és között 856 fertőzött közül oldal