A évi debreceni parlagfűszezon értékelése a pollen- és a meteorológiai adatok tükrében

Átírás

1 A 25. évi debreceni parlagfűszezon értékelése a pollen- és a meteorológiai adatok tükrében Szokolovszki Zoltán Ph.D. hallgató, Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék 1. Bevezetés Az Észak-amerikai eredetű ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) 1997 óta hazánkban a legnagyobb területen kb. 5 millió hektáron előforduló, legelterjedtebb gyomnövény (1. ábra). 1. ábra Virágzó ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) A mezőgazdasági földeken, az utak mentén, az építkezéseken és a parlagterületeken az egész országban megtalálható (Járainé Komlódi és Nékám, 24). Károsító hatása a mezőgazdaságon túl a közegészségügyben is jelentős, hiszen a parlagfű pollenje (2. ábra) ma Magyarországon a legfontosabb aeroallergén, a pollenallergia fő okozója. 2. ábra A parlagfű allergén pollenje 1

2 Magyarország lakosságának kb. 3%-a szenved valamilyen allergiás betegségben, ezek 65%-a pollenérzékeny, s e pollen-érzékenységnek legalább 6%-a a parlagfű pollenjétől ered (Makra, Juhász, Borsos és Béczi, 24), azaz e gyom minden évben kb. 1,2-1,5 millió magyarnak okoz szezonális egészségügyi problémát. Hazánkban a parlagfű gyors terjedésének egyik oka, hogy az éghajlat kedvező e gyom fejlődése, hosszan tartó virágzása és jelentős mennyiségű pollenkibocsátása szempontjából. A fapollen- és a fűpollen-szezon pollenprodukciójával összevetve, éves bontásban az Ambrosia pollen egy-egy év összpollen-produkciójának 36-44%-át teszi ki (Juhász, 23). Ez az érték nem meglepő, hiszen e növény egyetlen egyede naponta egymillió, élete során akár 8 milliárd pollenszemet is képes termelni (Magyar, 22). A porzós virágok nyílása 7-1 nappal megelőzi a termősekét, és a főágak virágzása előbb kezdődik, mint a mellékágaké. Nálunk a pollenszórás kezdete július 13. és augusztus 4. közé esik. A fészkekben az egyes porzós virágok egymást követően nyílnak. Egy-egy porzós fűzér maximális virágportermelése egymásfél hétig tart, a teljes növény így több, mint egy hónapig bocsát ki pollent (Mihály és Botta-Dukát, 24). A csúcsvirágzási időszak többnyire augusztus 15 - szeptember 15. közé esik, azonban a későn (nyáron) csírázó magvak hosszúra nyúló akár az első fagyokig tartó virágzási időszakot biztosítanak (Juhász, 23). 2. Problémafelvetés Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának megfigyelései alapján között hazánkban Debrecenben mérték a parlagfű pollen legmagasabb napi koncentrációját (pl. 21-ben 166 db pollenszem/m 3 ), melynek értéke 25-ig fokozatosan csökkent (5 db pollenszem/m 3 alá). A kedvező változás ellenére azonban még korántsem lélegezhetünk fel, hiszen a parlagfű pollenjére érzékeny betegeknél már a határértékként megállapított napi 3 pollenszem/m 3 érték is tüneteket vált ki. Az összpollenszám tekintetében is folyamatos csökkenés figyelhető meg, 25-ben Debrecen parlagfű pollennel már csak közepesen szennyezett volt, az érték az előző évhez képest 34,3%-kal (4 pollenszem/m 3 alá) csökkent (Páldy, 26). Szakirodalmi adatok alátámasztják, hogy a pollinációs időszak tartama és a pollenképződés mértéke jelentősen függ a meteorológiai tényezőktől, elsősorban a hőmérséklettől, a légnedvességtől és a besugárzási viszonyoktól. A növekvő hőmérséklet és a csökkenő légnedvesség fokozza a pollenképződést (Makra, Juhász, Borsos és Béczi, 24). A szél iránya, a szélörvények, a csapadék és a napsütés nemcsak a virágporszemek egyidejű, tömeges kiszóródására vagy éppen lecsapódására, hanem terjedésére is hatással vannak. Száraz, meleg, szeles időben, az ún. frontbetörések alkalmával a levegő pollenkoncentrációja erősen megnő. Gyakran tízszerese is lehet annak a mennyiségnek, ami az allergiás tünetek kiváltásához elegendő (Járainé Komlódi, 1988). Mindezek alapján tanulmányomban a 25. évi debreceni parlagfű-szezont kívánom bemutatni az általam számított pollenértékek és a beszerzett meteorológiai adatok közti összefüggésben. 2

3 3. Anyag és módszer A pollenadatokat a következőképpen gyűjtöttem és dolgoztam fel: négy darab tárgylemezt glicerinnel megcseppentettem, majd a Debreceni Egyetem főépületének a negyedik emeletén a négy fő égtájnak néző ablakpárkányokra helyeztem ki. A glicerinbe beletapadtak a légköri partikulumok, köztük természetesen a pollenszemek is. A tárgylemezeket heti rendszerességgel cseréltem, és a glicerines területet egy-egy fedőlemezzel lefedtem. A bevett tárgylemezeket mikroszkópos vizsgálatnak vetettem alá. Hund 3-as típusú fénymikroszkóppal először 2x-os nagyításon átnéztem a fedőlemez alá eső teljes területet. Jellemző módon a pollenszemek rendezetlenül, gyakran egymást átfedő halmazokba csoportosultak, a látótér egyes részeiről meg olykor teljesen hiányoztak, emellett több esetben makroszkopikus részecskék (pl. állati- és növényi szövetdarabok) is nehezítették a felismerést és a számolást. Mindezek kiküszöbölésére minden mintánál kiválasztottam olyan részeket, ahol a pollenszemek a mikroszkóp alatt a látótérben viszonylag egyenletesen oszlanak el, és így a 4x-os nagyítással kapott látótérben a fedőlemez hosszában három sávban számoltam össze a parlagfű-pollenszemeket, illetve további rendszertani elkülönítés nélkül az összes többi, glicerinbe foglyul esett virágporszemet. A kapott adatokat a négy égtáj és a pollenszezon hetei szerint rendeztem táblázatba, és Microsoft Excel program segítségével készítettem a diagramokat. Megjegyzem, hogy mivel a vizsgálat helyszíne (az egyetem főépülete) a mintavétel szempontjából tulajdonképpen egy pontnak fogható fel, a tárgylemezek égtájak szerinti elkülönítésével nem vártam pollenszámokban mutatkozó szignifikáns különbséget, azonban azt biztosította, hogy minden héten négy mintával is dolgozhassak. A meteorológiai adatokat a napi légnyomás-, hőmérsékleti-, relatív nedvesség- és csapadékértékeket a Debreceni Egyetem mérőállomása bocsátotta rendelkezésemre, melyeket szintén Microsoft Excel program segítségével dolgoztam fel. 4. Eredmények 25 nyarán a július végi hőséget követő erősen csapadékos, hűvös augusztus Debrecenben és az egész országban nagyban befolyásolta a parlagfű pollenszórását. A parlagfű pollenje a 27. héttől (július elejétől) jelent meg a csapdáimban, azonban a 3. hétig (július 25.-ig) mindössze néhány pollenszemmel képviselte magát, majd a 3. héttől, a száraz, meleg idővel indult be igazából a szezon, ami gyakorlatilag a 41. hétig (október közepéig) tartott (3. ábra). Ezután már csak néhány pollenszemet sikerült találnom az egész fedőlemez alatti területen. Összességében a szezon 84 napos volt. Debrecenben a parlagfű csúcsvirágzása és a pollenszórás maximuma a hétre (augusztus vége-szeptember eleje) esett. A 31. héttől a 39. hétig, leszámítva az esős, 33. hetet (augusztus közepét) tehát összesen mintegy 49 napon át a parlagfű pollenje magas (a csapdákban számolt 1 pollenszem felett) vagy igen magas (15 pollenszem felett, lásd 1. táblázat) koncentrációban volt jelen a levegőben, mely az arra érzékeny betegekben az allergiás tüneteket kiváltásához már elegendő. Mint ahogyan már említettem, az égtájak tekintetében nem vártam pollenszámokban mutatkozó szignifikáns különbségeket, azonban megfigyelhető volt, hogy általában a keleti égtájnak kitett csapdák fogták be a legtöbb virágporszemet (3. és 4. ábra), mely azzal magyarázható, hogy a parlagfűvel erősebben fertőződött homokos, nyírségi területek felől az ÉK-i széllel több pollenszem érkezett. 3

4 1. táblázat A 25. évi parlagfű-szezon polleneredményei Debrecenben Hetek Hetek ÉSZAKI CSAPDA DÉLI CSAPDA parlagfű pollen egyéb pollen összesen parlagfű pollen az összes parlagfű pollen egyéb pollen összesen parlagfű pollen az összes (db) (db) (db) %-ában (%) (db) (db) (db) %-ában (%) KELETI CSAPDA NYUGATI CSAPDA parlagfű pollen egyéb pollen összesen parlagfű pollen az összes parlagfű pollen egyéb pollen összesen parlagfű pollen az összes (db) (db) (db) %-ában (%) (db) (db) (db) %-ában (%)

5 db pollen északi csapda déli csapda keleti csapda nyugati csapda 3. ábra (július 25-október 16.) parlagfű-pollenszáma Debrecenben db pollen északi csapda déli csapda keleti csapda nyugati csapda 4. ábra (július 25-október 16.) össz-pollenszáma Debrecenben parlagfű pollen % északi csapda déli csapda keleti csapda nyugati csapda 5. ábra A parlagfűpollen össz-pollenszámhoz viszonyított aránya ben (július 25-október 16.) 5

6 A parlagfűpollen arányát az össz-pollenszámhoz viszonyítva azt találtam, hogy a parlagfűszezon első harmadában (3-33. hét) amikor eleve is sok pollenszem volt a levegőben (4. ábra) főleg a pázsitfüvek, a csalánfélék, az útifű, a libatopfélék és az üröm miatt a parlagfűpollen 2-6%-os értékekkel szerepelt. Ezt követően a csúcsvirágzásakor szinte kizárólagosan 8% feletti részesedéssel járult hozzá a levegő pollenterheléséhez. A szezon vége felé a parlagfűvel együtt a többi gyom pollenszáma is csökkent, és a parlagfűpollen a megszámlált virágporszemek közel felét tette ki (5. ábra). Az időjárás tükrében (6., 7. és 8. ábra) a szezon lefutására jellemző volt, hogy a július végi száraz, meleg idő jelentős lökést adott a pollenszórásnak, így augusztus elejére a parlagfűpollen már magas értékkel szerepelt. Az augusztus közepi hűvösebb, csapadékos, magas páratartalmú (33.) hét némi enyhülést hozott az allergiásoknak, a parlagfű és a többi allergén gyom pollenszáma csökkent a levegőben és így a csapdáimban is (3. és 4. ábra). Az augusztus végi, szeptember eleji időszak (35. hét) napos, meleg és száraz napjai nagyban hozzájárultak a gyom csúcsvirágzásához és maximális pollenszórásához; azaz Debrecen város levegőjének parlagfű-pollenterhelése ekkor volt a legsúlyosabb, ezáltal a legveszélyesebb időszak a szénanátha kialakulására. Szeptember közepétől (37. hét végétől) a hőmérséklet csökkenése és a néhány napos esők (magas légnedvesség) miatt a pollenszám elkezdett csökkenni, majd október közepével (41. hét), a hűvösebb, őszi idő tartós beálltával a pollenszezon véget is ért (3. és 4. ábra). Celsius fok napi középhőmérséklet 6. ábra (július 25-október 16.) hőmérsékleti értékei 6

7 % napi légnedvesség 7. ábra (július 25-október 16.) légnedvesség értékei mm heti csapadék ábra (július 25-október 16.) csapadék értékei 5. Összefoglalás A 25. évi debreceni parlagfűszezonról összességében megállapítható, hogy az egyre nagyobb hangsúlyt kapó parlagfű-mentesítés (figyelemfelhívás, tájékoztatás, szaktanácsadás, közérdekű védekezés) mellett az időjárás meghatározó volt a parlagfű virágzására és pollenszórására. Az átlagosnál hűvösebb és csapadékosabb augusztusi napok alatt a pollenszám csökkent. Az augusztus végi, szeptember eleji száraz, meleg idő pedig elősegítette a csúcsvirágzást és az igen erőteljes pollenszórást, melynek következtében a levegő pollentartalma nagyon magas lett, s a többi növény virágporához viszonyítva a parlagfűpollen szinte egyeduralkodóvá vált. A bíztató eredmények pl. az előző évhez képest a levegő parlagfűpollenkoncentrációjának országos átlagban 22%-os csökkenése, vagy a szigorúbb törvényi 7

8 szabályozás miatti hatékonyabb közérdekű gyommentesítés (Péterfia, 26) ellenére az ország, ezen belül Debrecen parlagfűpollen-terhelése még mindig jelentős, az erre érzékenyek minden évben akár 6-8 hétig is szenvedhetnek az allergén virágportól. Így a pollenszezon lefutásának meteorológiai tényezőkkel összefüggő vizsgálata, és erről a lakosság folyamatos tájékoztatása (pl. részletes pollen-előrejelzésekkel) kiemelten fontos közegészségügyi feladat. Irodalomjegyzék Magyar D. (főszerk.) 22: Légköri allergének tér- és időbeli eloszlása Magyarországon, a Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram kiadásában, Budapest, pp Mihály B. és Botta-Dukát Z. 24: Biológiai inváziók Magyarországon ÖZÖNNÖVÉNYEK, TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp Járainé Komlódi M. 1988: Pollenháború, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest, pp Járainé Komlódi M. és Nékám K. 24: Pollenlavina, felelős kiadó: Dr. Nékám Kristóf, Budapest, 25 p. Juhász M. 23: Ellep a pollen? Tények a parlagfűről, letöltve a weboldalról 26 január 1.-én, 4 p. Makra L., Juhász M., Borsos E. és Béczi Z. 24: A parlagfű pollen koncentráció Szegeden és kapcsolata a meteorológiai elemekkel, LÉGKÖR XLIX. évf szám, Budapest, pp Páldy A. 26: A parlagfű pollenkoncentrációjának alakulása az elmúlt öt évben, Gyakorlati Agrofórum Extra 26. május, Budapest, pp Péterfia É. 26: A Parlagfűmentes Magyarországért Tárcaközi Bizottság tevékenysége, Gyakorlati Agrofórum Extra 26. május, Budapest, pp Szokolovszki Zoltán Ph.D. hallgató, Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék, 41 Debrecen, Egyetem tér 1. Pf. 9., Tel.: 7/ Fax: (52) , lucidum@fre .hu 8