A Gödöll-Monori dombság természetföldrajzi viszonyai és a termföldvédelem

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Gödöll-Monori dombság természetföldrajzi viszonyai és a termföldvédelem"

Átírás

1

2 A Gödöll-Monori dombság természetföldrajzi viszonyai és a termföldvédelem A Gödöll-Monori dombság természetföldrajzi viszonyai és a termföldvédelem Szabó Lajos Tóthné Surányi Klára * Bevezetés Az agroökológiai potenciál a természeti környezet, az adott növényfaj biológiai teljesítképessége és az alkalmazott termesztéstechnológia kölcsönhatásának eredje (LÁNG I. et al. 1983). Egy terület agroökológiai potenciáljának védelme szerves része az ott folyó földhasználatnak és integrált környezetvédelemnek. E szemlélet fontos részét jelenti a talajok védelme, hiszen az ország mezgazdaságilag mvelt területének 32,8%-a erózió által veszélyeztetett, s ez mintegy 2,3 millió hektár. Az évi talajveszteség megközelíti a 80 millió tonnát (DORGAI L. LACKÓ I. 1987). Ezek az adatok alapveten indokolják, hogy a talajpusztulás általános elveinek és a talaj védelmének kidolgozása mellett a regionális kérdésekkel nagyobb mértékben foglalkozzunk (KERÉNYI A.1995). Mindez messzemenen érvényes a Gödöll-Monori dombság térségére is a természeti és a közgazdasági viszonyok miatt egyaránt (BERÉNYI I. 1977). Dolgozatunkban a fenti táj természeti viszonyainak rövid elemzése alapján néhány, a talajvédelemhez és a környezeti terheléshez kapcsolódó szempontot mutatunk be, egyben javaslatot teszünk e problémák csökkentésére. Anyag és módszer Az elmúlt évtizedekben a Gödöll-Monori dombság térségérl számos, a természeti és a közgazdasági viszonyokat elemz munka készült. E munkákat, mint alapadatokat felhasználva geológiai és talajtani felvételezéseket végeztünk. A meglév adatsorokat mintegy 200 talajszelvény feltárásával talajtani és agrokémiai vizsgálatokkal egészítettük ki. A vizsgálatokat a hazai szabványok szerint végeztük (BUZÁS I. 1988). Meghatároztuk továbbá a talajok környezetvédelmi kapacitás értékét (HARGITAI L. 1981) szerint, mely módszer a talajok szervesanyag tartalmát (H %), a szerves anyag minségét jellemz stabilitási szám (Q), továbbá a humuszréteg vastagságát (D cm-ben) vonja be értékelésébe, mint olyan paraméterrendszert, amely a talajok terhelhetsége szempontjából kitüntetett jelentség. * Szabó L. egyetemi tanár, SZIE, Gazdaság és Társadalomtud. Kar, Agrár- és Reg. Gazd. Intézet, Gödöll Tóthné Surányi K. c.egyetemi docens, SZIE Kertészettudományi Kar, Talajtan és Vízgazdálkodási Tsz., Bp. 229

3 Szabó Lajos Tóthné Surányi Klára Az általános környezetvédelmi kapacitás = EPC / G Environmental Production Capacity számítása a következ módon történik : EPC/ G = H. Q. D A táj természeti viszonyainak jellemzése A táj földrajzi elhelyezkedése A Gödöll-Monori dombság mint önálló tájegység ketts arculatú. A Gödölli dombság m tfsz. enyhén DK felé lejt önálló dombvidék, míg a Monori- Irsai-dombság m tfsz. közötti hullámos síkságba átmen, az Alföldbe mélyen benyúló dombság. A tájegység északi és középs része élénk morfológiájú, ersen tagolt. Összefügg nagyobb erdterületek és kisebb erdfoltok tarkítják a felszínt. A déli rész ellenben gyengén tagolt felszín, fokozatosan alacsonyodó térszíne az Alföld síkjába olvad. Az ÉNy-DK irányú hátságokkal, buckasorokkal, keskeny gerincekkel és a közéjük hatoló sekély völgyekkel jellemzett táj már síkvidéki arculatú (STEFANOVITS P. 1963). A geológiai viszonyok rövid jellemzése A dombvidék északi határához viszonylag közel, a triász mészk és dolomit uralja a térszint (Vác Romhány Csvár), ezzel szemben a dombság fels harmadába es Gödöll környékén ezt a geológiai képzdményt mintegy 2000 méter mélységben lehet csupán megtalálni. Az édesvízi mészkrétegek területünkön m tfsz magasságban helyezkednek el. A magasabbra került térszínek lepusztultak, és a denudációs termékek pedig az alacsonyabb szinteken halmozódtak fel. A terület felszínén vagy mélyben felhalmozódott hatalmas folyami homokrétegsor a pliocén végi feltöltdési folyamatok eredménye. A homok DK-re a negyedkori képzdmények alatt mindenütt megtalálható. A homokkitöltés eltér magasságú szintekben helyezkedik el, u.i. a szerkezeti mozgások nyomán rögökre darabolódott és ezek különböz magasságokra emelkedtek fel. A homok eredetére nézve nincs egységes álláspont, kialakulásában közrejátszhatott az s-duna és az s- Garam, továbbá az s-ipoly is. Mogyoród Csömör Kerepes Kistarcsa környékén nagy vastagságú kavicshomokösszlet képviseli a levantei durvatörmelékes képzdményeket. Az ún. keresztrétegzett homok és homokk széles kiterjedés a dombság területén, amely a körzetben morfológia, tájképformáló és talajképzdési szempontból egyaránt igen jelents. 230

4 A Gödöll-Monori dombság természetföldrajzi viszonyai és a termföldvédelem A fels pliocénba tartozó agyag-homok-iszap rétegek váltakozásával jellemzett rétegcsoport a dombvidék K-i és középs szakaszán helyezkedik el, és Gödölltl a Tápió völgyéig követhet. A Gödll-Monori dombság területén a pleisztocén rétegek igen jelents elterjedések. Az idsebb pleisztocén rétegeket fleg agyag, homok, homokos-agyag, iszap képviseli, a fiatalabbak közül jelents a lösz és a finom homokos üledék (PÉCSI M. 1959). A terület nagy része lösszel fedett, s csupán az északi és nyugati magasabb felszíneken találhatunk kiterjedt homokrétegeket. A dombság lösztakarójának anyaga, mivel a feküt adó homok viszonylag közel van, általában magas homoktartalmú. A morfológiai viszonyok alakulása A dombvidék több hátságból tevdik össze, amely peremek mentén az eróziós, korróziós folyamatok aszimmetrikus keresztirányú völgyeket dolgoztak ki. A kiemelt rögök minden esetben DK irányba dlnek, amelyek mellett másodlagosak az É-K, D-Ny irányú szerkezeti vonalak. A löszös háton kialakult völgyek csaknem mindegyikében jellemz vonás a völgykeresztmetszet aszimmetriája, ami az eróziós folyamatok kialakulása szempontjából meghatározóak (SZABÓ L. 1974). A felszín formakincse A terület els kiemelkedése a pliocén és a pleisztocén korok határán ÉNy-DK-i törésvonalak mentén történt meg elször és egyenetlenül. Késbb erre merlegesen ÉK-DNy-i törésvonalak sakktáblaszeren feltörték a tájat, ez utóbbi mozgás ma is tart. Tájunk mai felszíni képe a pleisztocén folyamán alakult ki. A törésvonalak mentén völgyek alakultak ki és a felszín egyenetlenül megemelkedett. Az erózió és ezáltal a terület vízrendszerei ezeket az irányokat követik. A völgyek nagy részét a vetdések jelzik, így alakult ki a Pándi és a Kállai völgy is. A Rákos-Tápió völgy, a Galga-Zagyva völgye, a Monor-Ceglédi árok párhuzamos vetdések között zökkent le, ezek ún. tektonikus árkok. Bár a deráziós völgyek alaposan felszabdalták a területet, mégis nagy fennsíkok vannak, amelyek DK irányban 3-4 fokkal lejtenek. A terület ÉNy-i részén a lösz már a múltban teljesen leerodálódott és a fennsíkok tetején futóhomok található. Ezzel szemben Maglód-Valkó vonalától DKre az alap-homok már csak a mélyebb bevágódásokban kerül a felszínre. Itt a lösztáblák felszíne enyhén hullámos, egyes helyeken a löszt futóhomok is takarja. Az eltér geológiai viszonyok következtében a lejtviszonyok számottev eltérést mutatnak, ez megjelenik az eltér lejtprofilok kialakulásában is. Mindez dönt módon befolyásolja a talajeróziós folyamatokat. 231

5 Szabó Lajos Tóthné Surányi Klára Éghajlati viszonyok Amíg a geomorfológia alapveten a talajképz kzetek durvább, függleges elmozdulását, a bels tektonikus erk révén alakítják ki, addig a részletesebb finomabb formakincset az erózió alakítja. Ez utóbb nagymértékben függ a csapadék mennyiségétl és eloszlásától, intenzitásától. Az 50 éves csapadék adatok azt bizonyítják, hogy a térség legcsapadékosabb része a Gödöll Bag Kistarcsa Budapest Rákospalota Isaszeg Pécel által határolt terület. Ezzel szemben a legszárazabb vidék a Monor Zsámbok Veresegyháza által határolt térség. Az adatok azt bizonyítják, hogy a csapadék mennyisége illetve eloszlása nagy eltérést mutat. Az ún. nagy csapadékok szinte minden évben nyár elején jelennek meg: Ez különösen azért okoz gondot, mert az ún. veszélyes idszakban júniusban csekély a talaj fedettsége szántóföldi kultúrák (kukorica, cukorrépa)esetében és igen jelents eróziós károk alakulhatnak ki. A talajviszonyok jellemzése Az Északi-középhegység jellemz erdtalaj-takarója a Gödöll-Monori dombvidék területével kelet irányba húzódó félszigetként mélyen beékeldik az Alföld csernozjom övezetébe (STEFANOVITS, 1963). A talajtakaró kialakulásában a változatos geológiai viszonyokon kívül meghatározó szerepe van az eredeti erds illetve erds-sztyepp növényi formációnak, a változatos lejt és ehhez kapcsolódó hidrológiai viszonyoknak. Nagy felületet foglal el a 12%-nál meredekebb lejtés terület, s ezen túlmenen számolni kell a 25%-nál nagyobb lejtés területek számottev jelenlétével, st növekedésével, amely az eróziós károk jelents forrásául szolgál. Ez utóbbit azért kell megemlíteni, mert napjainkban ezek a területek már nem erdvel borítottak, hanem mezgazdasági mvelés alatt állnak, s így az erózió okozta kár fokozottan jelentkezik. A dombság területén nagy felületet foglal el a barnaföld illetve a talajképz kzetnek megfelelen a rozsdabarna erdtalaj, keletebbre már a csernozjom dinamika, s ennek megfelelen már a csernozjom barna erdtalaj, majd a csernozjom talaj az uralkodó. Ahol a dombságot jellemz homokos fizikai talajféleség a meghatározó, ott a homoktalajok egész láncolata lelhet fel. Így a futóhomoktól a homokos kialakult csernozjom talajig, st a rozsdabarna erdtalaj is elkülöníthet. A mélyebb fekvés területeken hidromorf talajok alakultak ki, így a réti talaj amely sok esetben homokos alapkzeten helyezkedik el, st foltonként a tzegképzdés is megfigyelhet. A változatos geológiai viszonyok, a változatos szemcseösszetétel, az igen változatos domborzati viszonyok következménye, a fenti talajtípusok mozaikos 232

6 A Gödöll-Monori dombság természetföldrajzi viszonyai és a termföldvédelem elhelyezkedése, ami a terület hasznosítását, a talajvédelmi tevékenységet igen sok vonatkozásban megnehezíti. A térség talaj, lejt és mvelési ág viszonyainak jellemzése szempontjából sok hasznos információt kapunk (MAROSI S. SOMOGYI S. 1990) által szerkesztett kistáj kataszter értékelése alapján (1, 2. táblázat). A Gödölli dombság területe 550 km 2, a Monori-Irsai dombság pedig 250 km táblázat. A két kistáj területének mvelési ágak szerinti megoszlása (%) Mvelési ág Gödölli dombság Monori Irsai dombság Belterület 11,78 5,16 Szántó 49,34 73,27 Kert 2,66 4,25 Szl 3,84 6,13 Rét-legel 1,95 2,90 Erd 30,33 8,33 Vízfelszín 0,08 0,03 Ártér, elhagyott terület 0,03 0,02 Az adatsorból kitnik, hogy az erd terület az országos átlagot messze meghaladó részarányt mutat a Gödölli-dombság térségében, ami igen örvendetes, különösen a talaj és lejtviszonyok ismeretének tükrében. A kistájak talajtípusainak mvelési ágak szerinti megoszlása ugyancsak tanulságos. 2. táblázat. Monori-Irsai- és a Gödölli-dombság mvelési ágankénti megoszlása Monori-Irsai-dombság mvelési ágankénti megoszlása Talajtípus % Rét-legel Szántó Szl Gyüm. Erd Telep. Földeskopár Humuszkarbonát Barnaföld Csernozjom barna erdtalaj Mészlepedékes csernozjom Réti csernozjom Réti talaj Gödölli-dombság mvelési ágankénti megoszlása Talajtípus % Rét-legel Szántó Szl Gyüm. Erd Telep. Földeskopár Humuszkarbonát Barnaföld Csernozjom barna erdtalaj Réti talaj Kiegészíti ezt az adatsort a talajtípusok elterjedésének vizsgálata. Az adatokból kitnik, hogy az els három talajtípus meghatározó a térség talajviszonyainak kialakításában. 233

7 Szabó Lajos Tóthné Surányi Klára A vizsgálati adatok bemutatása és értékelése A talajtulajdonságok, a talaj termékenységének kialakulásában a változatos geológiai és az eltér növénytársuláson kívül meghatározó szerepe van a lejtviszonyoknak és ehhez szorosan kapcsolódó eróziós folyamatoknak. A térségben túlsúlyban vannak a viszonylag enyhe lejtk, a 3-17%-os, de számottev a 17-30%-os lejtkategóriába es területek elterjedése is. Elfordulnak, bár jóval kisebb arányban és elssorban a lejtk domború profilján a 30-36%-os, meredek lejtés területek is. A Gödöll-Monori dombság D-DK-i részét a közel sík, enyhén hullámos, feltalajtól karbonátos, mély humuszréteggel, vályogos fizikai talajféleséggel rendelkez mészlepedékes csernozjom fedi (2. táblázat). E talajok fizikai és kémiai sajátosságai igen kedvezek, s ez érvényes a humuszállapotra is. Mély humuszréteggel, magas humusztartalommal és jó minség humuszanyagokkal rendelkezik a térség. Mindez kifejezésre jut az igen kedvez környezetvédelmi kapacitás (EPC) értékben is, ehhez társul a C/N arány, ami a kedvez nitrogén feltáródásra utal. Amennyiben azonban a közel sík felszínt enyhe, mindössze 5% körüli lejtk megszakítják a kedvez fizikai, kémiai és biológiai környezet ellenére a humuszréteg és a humusztartalom és ezzel együtt a talajok terhelhetsége, az EPC G érték is számotteven csökken (3. táblázat). Geológiai és talajtani szempontból külön egységet képvisel a Vácszentlászló- Zsámboki boltozat, amely az erdtalajok közé beékeldött és egy csernozjom talajfolt alakult ki. E mikro-körzetben a kedvez fizikai, kémiai feltételek, és az erds-sztyepp növényzet hatására igen jó minség, termékeny csernozjom talaj alakult ki. A környezetvédelmi kapacitás értéke megközelíti a csernozjom talaj értékét. A C/N arány is kedvez, tehát jó a N szolgáltató-képesség. Hasonló talajtulajdonságok alakultak ki a Zsámbok Dány térségében is, bár ebben az esetben már a csernozjom barna erdtalaj dinamikáját jellemz paraméterek a meghatározók. Viszonylag nagy területet foglal el e tájon belül a csernozjom barna erdtalaj. Jellemz körzete Zsámbok Dány Monor Gomba magasabb térszín területe. E vályogos fizikai talajféleséggel rendelkez, közel sík területen igen kedvez a humuszállapot, az összes N tartalom és a C/N arány is. Mindez a csernozjom talajokhoz közelálló környezetvédelmi kapacitásra, azaz e talajok kedvez terhelhetségére mutat. E térségben ugyanakkor már jelents eróziós károkkal kell számolni, aminek bizonyítéka, hogy az egyes lejtelemen a platón mért értéknek mindössze 12-15% a környezetvédelmi kapacitás értéke. A lejt középs szakaszában, ahol számottev az erózió, a környezetvédelmi kapacitás értéke az eróziótól mentes szakaszhoz képest csupán 10%, ami elssorban a humuszréteg vastagságának igen jelents csökkenésébl adódik. 234

8 A Gödöll-Monori dombság természetföldrajzi viszonyai és a termföldvédelem 3. táblázat. A Gödöll-Monori dombság néhány jellemz talajtípusának Humusz és N állapota Talajtípus és lejtviszonyok Mészlep. csernozjom Közel sík Enyhén hullámos Csernozjom barna erdtalaj Közel sík Enyhén hullámos Lejt közép Lejt alja Mintavétel helye Ceglédbercel Vácszentlászló Zsámbok Zsámbok-Dány Monor-Gomba Stab.Koeff. K 3,67 3,29 2,85 2,29 1,89 2,40 EPC G C/N Szerves anyag t/ha * Barnaföld Közel sík Közepesen erodált Ersen erodált Pécel-Gyömr 1,90 1,05 1, Rozsdabarna erdtalaj Közel sík Kissé hullámos Lejts Gyömr-Monor 2,18 1,28 0, Gyengén humuszos Dunakeszi 1, homok Futóhomok Fót 0, Humuszkarbonát Pánd 0, Rendzina Plató erd alatt Plató Lejt közép * Agrotopográfiai térkép, talajadottságok Somlyó 0,80 0,65 0, Az eróziós folyamatok másodlagos következménye a lejt aljában kialakult szedimentáció, amely az EPC G érték növekedésében is jól mérhet. Az ersen tömödött, szerkezetnélküli talajszintek azonban a kedvez humuszállapot ellenére, a kedveztlen vízgazdálkodás miatt a termesztés számára számos problémát okoznak. Hasonló talajállapot alakult ki Pécel-Gyömr, barnafölddel fedett térségében. Itt a talajképzdési folyamatok kevésbé kedveztek a jó minség és magas humusztartalom kialakulásának ami a talaj fizikai és kémiai sajátosságaival szoros összefüggésben van ezért e talajok terhelhetsége is csekélyebb. Az eróziós 2

9 Szabó Lajos Tóthné Surányi Klára folyamatok hatására, amit az egyes lejtelemen mért értékek alátámasztanak, az EPC G érték tovább csökkent, s mindez e talajtípus, e térség veszélyeztetettségére utal. A táj védelme és hasznosítása szempontjából külön figyelmet érdemelnek a homokos fizikai talajféleségen kialakult talajtípusok. E fizikai talajféleség pufffer képessége, terhelhetsége igen csekély. Éppen ezért ezen talajok erózió és defláció elleni védelmére különösen nagy figyelmet kell fordítani. Ezzel kapcsolatban jó példa Gyömr Monor térségben kialakult rozsdabarna erdtalajok, vizsgálati eredményei, amely területek bár az eróziós hatásoktól gyakorlatilag mentesek, a humuszállapot kedveztlen. A laza, gyengén savanyú kémhatású talajon a szervesanyag képzdés feltételei korlátozottak, mennyiségi és minségi vonatkozásban egyaránt. A kedveztlen humuszállapot kialakulásában nagy szerepe van a talajhasználatnak. Az eredeti erds vegetációt szántóföldi mvelés váltotta fel, s ezen kívül a talajhasználatban nem érvényesítették a talajvédelmi szempontokat (kukoricatermesztés). Így az egyébként is kedveztlen humuszállapotot az eróziós folyamatok tovább rontották, és az egyes, eróziónak különösen kitett területeken jelentsen csökkent a talaj humusztartalma s ezzel együtt a talajok terhelhetsége. Ezt bizonyítja az egyes lejtelemen végzett vizsgálat. Gyengén humuszos homoktalajon, ahol a szerves és szervetlen kolloidtartalom egyaránt szegényes, a talajok terhelhetsége csekély. Amennyiben eróziós vagy deflációs folyamatok érik ezeket a térségeket a talajok kiegyenlít képessége, puffer kapacitása még jobban csökken, ami a kedvez talajhasználatot nagymértékben veszélyezteti. Még inkább érvényes ez a futóhomok talajokra, ahol a szervesanyag-tartalom minimális, és így azok terhelhetsége is igen csekély (Fót). Hasonlóan kedveztlen helyzet alakult ki a löszszer alapkzeten kialakult földes-kopár és humuszkarbonát talajtípus esetében. Mindkét talajtípus a térségben viszonylag nagy felületet foglal el, st a jelenlegi talajhasználat következtében elterjedésük növekv tendenciát mutat. E talajtípusokon humuszréteg gyakorlatilag nem különíthet el, a humusztartalom igen csekély, és ez összhangban van az igen csekély EPC G értékkel. A talajhasznosítás szempontjából fokozott gondot okoz az, hogy az alapkzet magas, st igen magas szénsavas mésztartalommal rendelkezik, és a fiziológiai mésztartalom is jelents. A fentiek számotteven rontják a talajok vízgazdálkodását és gyakorlatilag valamennyi talajtulajdonságot, s mindez korlátozza a talajok hasznosítását. A talajhasznosítás szerepe a talajok terhelhetsége szempontjából meghatározó. Ezt bizonyítják a Somlyó hegyen végzett vizsgálataink Rendzina talajtípuson erds vegetáció alatt, mély term és mély humuszréteg esetében számottev a talajok terhelhetsége. Az egyes lejtelemen azonban az eróziós hatások következtében ez az érték igen jelentsen csökkent a lejtviszonyoktól függen (3. táblázat). Ez a talajtípus igen érzékeny az eróziós folyamatokra, különösen akkor, ha az erds vegetációt legel, szántó vagy netán kiskert váltja fel. Ennek következménye 236

10 A Gödöll-Monori dombság természetföldrajzi viszonyai és a termföldvédelem a humuszréteg részleges vagy teljes letarolása, és a talaj rövid id alatt kkopár vagy köves- sziklás váztalajjá alakul át. Természetesen ez a talajtípus környezet-víz és talajvédelem szempontjából már igen csekély értékkel rendelkezik. A lejtviszonyok hatása a talajok humuszállapotára és azok terhelhetségére Vizsgálati adataink közül három terület adatait mutatjuk be. A vizsgálatok kitértek arra, hogy az egyes lejtelemen hogyan alakult a talajok humuszállapota és ezzel együtt azok környezeti terhelése. Fót Mogyoród térségében végzett felvételezés azt bizonyítja, hogy a gyengén savanyú kémhatású, homokos fizikai talajféleséggel rendelkez rozsdabarna erdtalaj esetében a humuszállapot még az erózió mentes szakaszon a platón is igen kedveztlen, számotteven romlik ez a helyzet az igen ersen lejts É-i, ÉK-i kitettség területeken, elssorban az inflexiós ponton ( 4. táblázat). 4. táblázat. Néhány talajprofil lejtviszonya és humuszállapota Fót Mogyoród Kerepes térségében Talaj L e j t szelvény irány elem % I. DK-i plató inflex közép alja 8,7 9,6 7,0 2,6 Humusz réteg cm Humusz % 1,09 1,45 1,26 1,15 Humusz minség (K) 0,86 0,69 0,79 1,00 EPC G II. É-i plató inflex közép alja 12,2 15,- 10,5 4, ,51 1,53 1,19 1,49 0,73 0,64 0,82 0, III. ÉK-i plató inflex közép alja 11,0 24,0 23,0 12, ,13 1,08 1,00 1,23 0,87 0,91 1,11 1, IV. É-i plató inflex közép alja 11,3 60,0 46,0 36, ,52 1, 1,01 1,33 0,96 1,32 1,03 1, I-III. Fót Mogyoród, IV. Kerepes 2

11 Szabó Lajos Tóthné Surányi Klára Kerepes térségében az igen változatos domborzati viszonyok, a meredek lejtk ellenére a barnaföldön viszonylag kedvez a humuszállapot, bár egyes lejtelem esetében jelents az eltérés. Mindez a talajhasználattal van szoros összefüggésben, hiszen a vizsgálatot erdvel hasznosított területen végeztük. Iklad térségében egy igen ersen erodált, több irányú lejtvel terhelt, változatos terepadottságú táblán végzett felvételezés adatairól számolunk be (5. táblázat). 5. táblázat. Mintaterület (Iklad) két lejtprofiljának alapvizsgálati adatai és humuszállapota I. Plató Mintavétel helye Lejt közép Lejt alsó harmada II. Plató Lejt fels harmad Lejt közép Lejt alsó harmad Mintav. mélys ph (H 2 O) 7,62 7,67 7,61 összes: 7,84 7,82 7,98 összes: 7,75 7,80 7,87 összes: 7,62 7,67 7,61 összes: 7,95 7,92 8,11 összes: 8,00 7,89 8,05 összes: 7,92 8,05 7,99 összes: CaCO 3 % ,70 4,20 10,40 8,18 7,32 6, ,5 21,0 24,55 13,71 15,01 15,96 21,08 18,83 19,84 I. enyhe mintegy 5-7%-os lejt, II. igen ers 17-20% lejt K A Humusz % 2,24 2,22 2,04 1,42 1, 0,50 1, 1,38 1, 2,24 2,22 2,04 1,09 1,07 0,47 0,87 0,06 0,72 0,68 0,68 0,68 Stab. szám 5,63 5,63 11,81 11,65 11,50 1,15 8,16 2,88 1,54 5,63 5,63 11,81 1,13 0,42 0,44 0,66 0,78 0,55 0,48 1,18 0,72 Stab. Koeff. 2,51 2,51 5,79 8,20 8,39 2,88 5,96 2,08 1,10 2,51 2,51 5,79 1,03 0,39 0,94 0,76 0,74 0,76 0,70 1,74 1,05 EPC G

12 A Gödöll-Monori dombság természetföldrajzi viszonyai és a termföldvédelem A terület nagyobb részét ÉK-DNy-i lejtk teszik ki. A tengerszint feletti magassága méter között változik. Az aránylag kis területen elforduló nagy szintkülönbség, az ers lejtk tág teret biztosítanak az eróziónak. A területen eredetileg barnaföld alakult ki, az erdvegetáció megszntével és a terület szántóföldi mveléssel történ hasznosításával az erózió nagyobb teret kapott, és ennek a következménye, hogy jelenleg a termelés a C szintig lepusztult, majd esetenként gyengén humuszosodott A szinten folyik. Ez a folyamat a II. jelzés táblarészen különösen jól érzékelhet, ahol a magas mésztartalmú alapkzet gyakorlatilag már a felszínen kibukkan és a humuszállapota is igen kedveztlen. 6. táblázat. Az erodált talaj mennyisége (tonna/ha/év) Község Lejt % Lejtelem Erodált talaj (t/ha/év) Albertirsa 1,7 homorú + 11,3 10,5 plató,9 Pilis 7,0 homorú 25,2 16,0 inflexió 63,6 Tápióbicske 9,0 plató 33,4 Úri 3,5 homorú + 5,8 14,8 inflexió 56,8 Valkó 4,4 homorú 9,5 Pécel 5,2 11,4 23,0 plató plató inflexió + 1,6 23,3 92,5 Pánd 6,1 homorú 3,7 Isaszeg 13,2 8,0 17,6 28,5 homorú plató domború domború 52,5 29,0 64,2 127,0 Slysáp 12,3 homorú 27,7 25,5 domború 104,8 Domony 18,5 inflexió 71,4 Kerepes 19,4 domború 72,0 30,6 domború 126,2 Mende 20,3 inflexió 76,6 Bénye 21,6 inflexió 84,6 Vácegres 22,5 domború 84,5 Dány 24,5 domború 93,9 Péteri 24,0 domború 99,1 Mende 26,5 domború 109,8 Gomba 27,7 domború 113,3 Káva 29,6 domború 121,5 + szedimentáció 239

13 Szabó Lajos Tóthné Surányi Klára A talajlehordás, a talajerózió alakulása A térségben számos mérést végeztünk az egyes eróziós formák elterjedésének, mértékének meghatározására. A 6. táblázat adatai jól reprezentálják azt, hogy a térségben az országos átlagot messze meghaladó talajlehordással kell számolni. Az adatokból kitnik, hogy a talajeróziót a hajlásszögön kívül számotteven módosítja a lejt alakja, formája. Kiemelnénk az adatsorból Isaszeg és Kerepes példáját, ahol az országos átlag mintegy 5-6 szorosával kell számolni a talajerózió vonatkozásában. Ez mindenképpen azt bizonyítja, hogy a térség ersen veszélyeztetett, és a megfelel védelmi intézkedések nem trnek halasztást. Következtetések és javaslatok A dombság területét igen változatos természeti és közgazdasági viszonyok jellemzik. E tényezket a talajhasználat, a mvelési ágak megoszlása, továbbá a tájhasznosítás vonatkozásában egyaránt széles körben kell ismerni, azért, hogy a talaj használata a környezeti viszonyokhoz való alkalmazkodással megtörténjen. A változatos geológiai viszonyok és az eredeti növénytársulás meghatározó szerepe kifejezésre jut abban, hogy a térségben különböz éghajlati és hidrológiai viszonyok hatására kialakult talajtípusok különíthetk el. Ez az eltérés a talajok termékenységében is megjelenik. A térség talajhasználatát dönt módon meghatározzák a lejtviszonyok, a lejt hajlásszöge, a lejt formája (domború v. homorú) továbbá, hogy egyirányú vagy összetett lejtrl van-e szó. A lejtviszonyok értékelése szempontjából fontos, hogy egyes térségben már a gyengén hullámos felszín (5-7%) a talaj termékenységet jelentsen csökkenti. Méginkább érvényes ez az ersen lejts területekre (12-17%) ahol a talajhasználat az utóbbi évtizedekben jelentsen módosult, s ez az eróziós folyamatok növekedésével, ersödésével járt. A fizikai talajféleség a geológiai viszonyok függvényében jelentsen eltér, ez a futóhomok a kovárványos barna erdtalajtól kezdden az agyagbemosódásos barna erdtalaj kialakulását tette lehetvé. A fenti tényezk, azaz a geológiai viszonyok, a fizikai talajféleség és az eredeti növénytársulás hatására igen eltér a talajtípusok terhelhetsége és ez megmutatkozik az eróziós hatásokban, humuszállapotban, tápanyagtartalomban és tápanyagszolgáltató-képességben is. A lejtviszonyok, illetve az egyes lejtelem eltér humuszállapota alapveten módosítja a víz és tápanyag-gazdálkodást. Egyben jól látható, hogy a talajhasználat, ill. a mvelési ág azonos geológiai és talajviszonyok mellett az eróziós folyamatokat számotteven csökkenti. 240

14 A Gödöll-Monori dombság természetföldrajzi viszonyai és a termföldvédelem A változatos geomorfológiai viszonyok következtében kialakult eróziós károk megfékezésének/csökkentésének több lehetsége van: Adott körülmények között kiemelt szempont a lejtviszonyokhoz alkalmazkodó mvelési ág megválasztása. Fontos tényez, hogy a viszonylag kedvez erdsültség (30-33%) ellenére további erdtelepítés, véderdk, fasorok kialakítása nemcsak az eróziós folyamatok megfékezése, hanem a környezeti szennyezés okozta károk csökkentése szempontjából is kedvez hatású volna. Különösen érvényes ez az M/3 és a 30-as út nagy terheltsége, nagy forgalma és ebbl adódó károk csökkentésére. Fontos szempont a megfelel táblaméret kialakítása. Korábban a nagyüzemi gazdálkodásnak megfelelen a lejtviszonyok figyelembevétele nélkül igen nagy ( ha) táblákat alakítottak ki. Ez az eróziós folyamatokat növelte. Nehezíti az erózió elleni védekezést a lejtviszonyok változatos megjelenése ami a táblán, táblarészen belül is az eróziós károk forrása. Ezen eróziós hatások csökkentése részben a táblaméretek lejtviszonyokhoz történ alakítása, s ezen belül, szükség szerint egyes táblák/táblarészek mvelési ág változtatása javasolt. Egyes térségben (Kerepes, Mogyoród, Fót, Gödöll) a belterület ill. kisparcellák kialakítása különösen jelents eróziós forrás. E nadrágszíj parcellák melyek mvelése többségében lejtirányban történik, fokozott eróziós károkhoz vezet. Szükséges a térség, a táj általános és részletes területrendezése, vonatkozik ez a táblák méretére, azok kialakítására, megfelel véderdsávok létesítésére, esetenként mvelési ág változtatásra, különösen érvényes ez az erdtelepítésre. Irodalom BERÉNYI I. (1977): A földhasznosítás átalakulása és ennek környezetvédelmi kérdései a Gödöll-Monori dombságon. Földrajzi Értesít XXXVI. évf pp BUZÁS I. (1988): Talaj- és agrokémiai módszerkönyv 2. Mezgazdasági Kiadó, Budapest. DORGAI L. LACKÓ I. (1987): A hegy- és dombvidéki gazdálkodás ökonómiája. Mezgazdasági Kiadó, Budapest. GEREI L. (1970): Talajtani és Agrokémiai vizsgálati módszerek. Debrecen, Szabadság Lapnyomda. HARGITAI L. (1981): Új fogalom bevezetése és meghatározása a talajok környezetvédelmi kapacitásának jellemzésére. Kert. Egy. Közl. Vol. XLV. pp KERÉNYI, A. (1995): Általános környezetvédelem. IMESOFT Mozaik Okt. Stúdió, Szeged. LÁNG I. CSETE L. HARNOS ZS. (1983): A magyar mezgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón. Mezgazdasági Kiadó, Budapest. MAROSI S. SOMOGYI S. (1990): Magyarország kistájainak katasztere. I. II. MTA Földrajztud. Kut. Int. Budapest. PÉCSI M. (1959): A Magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszíni alaktana. Mezgazdasági Kiadó, Budapest. STEFANOVITS P. (1963): Magyarország talajai. Akadémiai Kiadó, Budapest. SZABÓ L. (1974): A Gödöll-Monori dombvidék természeti földrajzi viszonyai. Gödöll, Kézirat. 241

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Debreczeni Béláné 1, Kuti László 2, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Szabóné Kele Gabriella 3, Tóth Gergely 4 és Várallyay György

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2011-2016

KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2011-2016 2310 Szigetszentmiklós Szilágyi L. u. 54/C www.soloriensbt.hu SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2011-2016 1 Szigetszentmiklós Város Képvisel-testülte 49/2011 (II.23.) számú Önkormányzati

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. TALAJAINK ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Talajaink minısége, elsısorban termékenysége mindig fontos kérdés volt a talajmővelı gazdálkodók, a talajjal foglalkozó szakemberek számára. A huszadik

Részletesebben

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső

Részletesebben

A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE

A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE LÁPTALAJOK Olyan talajok, melyekben a lebontási folyamatok az év nagyobb részében korlátozottak, és így nagymennyiségű

Részletesebben

A TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS NÉHÁNY TALAJFÖLDRAJZI SZEMPONTJA TOKAJ-HEGYALJA TÉRSÉGÉBEN

A TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS NÉHÁNY TALAJFÖLDRAJZI SZEMPONTJA TOKAJ-HEGYALJA TÉRSÉGÉBEN Földrajzi Konferencia, Szeged 21. A TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS NÉHÁNY TALAJFÖLDRAJZI SZEMPONTJA TOKAJ-HEGYALJA TÉRSÉGÉBEN Szabó Lajos 1 R. Gretzmacher 2 T. Surányi Klára 3 Balogh István 4 A Zemplén-Tokaji hegység

Részletesebben

Berente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet

Berente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet Berente község talajtani viszonyai Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet VÁLTAKOZÓ AGYAG, MÁRGA ÉS HOMOK RÉTEGEK EREDETI HELYZETŰ MIOCÉN ÜLEDÉKSOR HOMOK VÁLTAKOZÓ

Részletesebben

4.1. Balaton-medence

4.1. Balaton-medence Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra

Részletesebben

1. BEVEZETÉS... 4 2. A KISTÉRSÉG ÉS TELEPÜLÉSEINEK ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE... 6 3. LAKOSSÁGI FELMÉRÉS... 12

1. BEVEZETÉS... 4 2. A KISTÉRSÉG ÉS TELEPÜLÉSEINEK ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE... 6 3. LAKOSSÁGI FELMÉRÉS... 12 1. BEVEZETÉS... 4 2. A KISTÉRSÉG ÉS TELEPÜLÉSEINEK ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE... 6 2.1. DEMOGRÁFIAI ADATOK... 6 2.2. DOMBORZATI VISZONYOK... 6 2.3. TALAJTANI ADOTTSÁGOK... 8 2.4. TERÜLETHASZNÁLAT (MEZGAZDASÁG,

Részletesebben

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz... A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban

A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban Az agrár környezetvédelemben rejl megújuló energiaforrások A biogáz a jöv egyik megújuló energiaforrása Mosonmagyaróvár, 2003. február 25. Dr. Schmidt

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Dr. Gyuricza Csaba SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő Dr. László Péter MTA Talajtani

Részletesebben

Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása

Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása a legszebb koronájú törzsekben. Sok, virággal túlterhelt fának koronáját láttam mér kettéhasadva, letörve lógni a csonka törzsön. A hasznos rovarok közül a méhek jelentőségét kívánom befejezésül megemlíteni.

Részletesebben

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj

Részletesebben

Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése

Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése Berente község területe igen változatos természetföldrajzi és gazdasági környezetben helyezkedik el. Talajtani és domborzati

Részletesebben

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés Magyarország tájtípusai és tájai Bevezetés A földrajzi táj fogalma A táj a földfelszín egy konkrét részlete, amely szerkezete és működése alapján egy egységet alkot, és ez jól látható módon is elkülöníthetővé

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Magyarország tájföldrajza

Magyarország tájföldrajza Magyarország tájföldrajza Tájtípusok és tájak A tájtípus genetikailag egymáshoz szorosan kapcsolódó, homológ ökológiai fáciesekből, ill. ezek csoportjaiból tevődik össze általánosított, fiktív fogalmi

Részletesebben

NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN

NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN SZABÓ LEVENTE ORSZÁGOS NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI SZOLGÁLAT TÉRINFORMATIKAI LABORHÁLÓZAT NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN FÖLDMINŐSÍTÉS

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. március TARTALOM

Részletesebben

MORFOLÓGIA TALAJ NÖVÉNYZET KAPCSOLATÁNAK MINTÁZAT-VIZSGÁLATA A DOROZSMA-MAJSAI-HOMOKHÁTON DEÁK JÓZSEF ÁRON 13 BEVEZETÉS

MORFOLÓGIA TALAJ NÖVÉNYZET KAPCSOLATÁNAK MINTÁZAT-VIZSGÁLATA A DOROZSMA-MAJSAI-HOMOKHÁTON DEÁK JÓZSEF ÁRON 13 BEVEZETÉS MORFOLÓGIA TALAJ NÖVÉNYZET KAPCSOLATÁNAK MINTÁZAT-VIZSGÁLATA A DOROZSMA-MAJSAI-HOMOKHÁTON DEÁK JÓZSEF ÁRON 13 PATTERN-RESEARCH OF THE CONNECTION BETWEEN MORPHOLOGY, SOIL AND VEGETATION IN THE DOROZSMA-MAJSAIAN

Részletesebben

Láptalajok. telkesített láptalajok

Láptalajok. telkesített láptalajok Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Láptalajok felláp síkláp telkesített láptalajok Láptalajokról általában Az ország legkisebb elterjedéső

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

Talajok Talajképződés Magyarországon Magyarország talajai

Talajok Talajképződés Magyarországon Magyarország talajai Talajok Az emberi élet minőségének három legfontosabb tényezője: a megfelelő mennyiségű és minőségű egészséges élelmiszer, a tiszta víz, és a kellemes környezet. Mindhárom szorosan kapcsolódik a talajhoz

Részletesebben

Alkalmazott talajtan I.

Alkalmazott talajtan I. Alkalmazott talajtan I. Tematika, a teljesítés feltételei A kurzus teljesítése két részbıl tevıdik össze: Elmélet Febr-márc: elıadás + márc. végén zárthelyi dolgozat Projektmunka 4 fıs csoportokban: Adott

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV Alsó-Duna közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. március

Részletesebben

Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 2. Hazai talajinformációs rendszerek

Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 2. Hazai talajinformációs rendszerek Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Környezetinformatikai Osztály, GIS Labor Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus 2. Hazai talajinformációs

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

2. Hazai talajinformációs rendszerek

2. Hazai talajinformációs rendszerek Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe

Részletesebben

A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása Bevezetés Anyag és módszer

A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása Bevezetés Anyag és módszer A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása OTKA Posztdoktori (D 048592) zárójelentés Bevezetés A talajsavanyodás stádiuma a talaj

Részletesebben

FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON SZENT ISTVÁN EGYETEM FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Doktori értekezés T A R F E R E N C GÖDÖLL! 2008 1 A doktori iskola megnevezése: tudományága: tudományági részterülete:

Részletesebben

Természetföldrajzi kutatások Magyarországon a XXI. század elején

Természetföldrajzi kutatások Magyarországon a XXI. század elején Természetföldrajzi kutatások Magyarországon a XXI. század elején Tiszteletkötet Gábris Gyula Professzor Úr 70. születésnapjára Szerkeszt: Horváth Erzsébet Mari László 2012 Eötvös Loránd Tudományegyetem

Részletesebben

97/2009. (VII. 30.) FVM rendelet Hatályos: 2009.07.31 -

97/2009. (VII. 30.) FVM rendelet Hatályos: 2009.07.31 - 97/2009. (VII. 30.) FVM rendelet Hatályos: 2009.07.31-97/2009. (VII. 30.) FVM rendelet a borszőlő termőhelyi kataszterének felvételezéséről, kiegészítéséről és módosításáról A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET A TALAJ HİMÉRSÉKLETE A talaj jelentısége a hımérséklet alakításában kiemelkedı: a sugárzást elnyelı és felmelegedı talaj hosszúhullámú

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István

A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN Gondola István Agronómiai értekezlet ULT Magyarország Zrt. Napkor 2013. január 29. Bevezetés Justus von Liebig

Részletesebben

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő. 1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,

Részletesebben

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN Hoyk Edit 1 Bevezetés A Mecsek hegység nyugati részén, az Abaliget-Orfű-Mánfa-Tubes-Misina-Jakab-hegy

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

Növénytáplálási stratégiák a modern, költség- és környezetkímélő földhasználat szolgálatában

Növénytáplálási stratégiák a modern, költség- és környezetkímélő földhasználat szolgálatában Földminősítés és földhasználati információ a környezetkímélő gazdálkodás versenyképességének javításáért Növénytáplálási stratégiák a modern, költség- és környezetkímélő földhasználat szolgálatában Csathó

Részletesebben

Tulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások

Tulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások 1 VIZSGÁLATOK 1 A projekt témájának megfelelően a vizsgálatok tárgya azoknak a paramétereknek (természeti, természetföldrajzi, tulajdonosi, használati, szabályozási, stb.) a meghatározása, amelyekkel jellemezhető

Részletesebben

ISZKASZENTGYÖRGY TERMÉSZETI ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI TÁJÉRTÉKEI

ISZKASZENTGYÖRGY TERMÉSZETI ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI TÁJÉRTÉKEI ISZKASZENTGYÖRGY TERMÉSZETI ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI TÁJÉRTÉKEI ISZKASZENTGYÖRGY TERMÉSZETI ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI TÁJÉRTÉKEI Szerkesztette: Kovács Zsanett Dobos Anna PhD. EKF Tájkutatások Természetvédelem Tehetséggondozó

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

TÁJTÍPUS-TÉRKÉP KÉSZÍTÉSE ÉS GYAKORLATI HASZNA EGY KISVÍZGYŰJTŐ PÉLDÁJÁN TÓTH ADRIENN 87 BEVEZETÉS

TÁJTÍPUS-TÉRKÉP KÉSZÍTÉSE ÉS GYAKORLATI HASZNA EGY KISVÍZGYŰJTŐ PÉLDÁJÁN TÓTH ADRIENN 87 BEVEZETÉS TÁJTÍPUS-TÉRKÉP KÉSZÍTÉSE ÉS GYAKORLATI HASZNA EGY KISVÍZGYŰJTŐ PÉLDÁJÁN TÓTH ADRIENN 87 PREPARATION AND USE OF LANDSCAPE TYPE MAPS AS REFLECTED BY THE STUDY OF A SMALL CATCHMENT Abstract: Applying the

Részletesebben

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS Heves megye, illetve Füzesabony természetföldrajzi és vízrajzi adottságai, legfontosabb vízgazdálkodási problémái Készítette: Úri Zoltán Építőmérnök hallgató 1.évfolyam

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV Újhartyán Község Önkormányzata 2367 Újhartyán, Fő utca 21.sz. Telefon:29/372-133.Fax:372-025 E-mail cím: Nyilvántartási szám: Jóváhagyom Újhartyán, 2008.szeptember 20. Egyetértek: Budapest, 2008 Schulcz

Részletesebben

A talajok osztályozása

A talajok osztályozása A talajok osztályozása a talajok megismerésének, tulajdonságaik sokoldalú feltárásának elıfeltétele, megkönnyíti a sokféle talaj - áttekintését, - összehasonlítását, - megkülönböztetését. rendszerbe foglaljuk

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA 2.1.1. Szennyvíziszap mezőgazdaságban való hasznosítása A szennyvíziszapok mezőgazdaságban felhasználhatók a talaj szerves anyag, és tápanyag utánpótlás

Részletesebben

Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége

Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége A földfelszín kb. 30 %-át a szél alakítja A defláció feltételei: éghajlati növényzeti földtani domborzati Összehasonlítható a vízerózióval hasonlóság:

Részletesebben

Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése. Kőzethatású talajok

Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése. Kőzethatású talajok Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése Kőzethatású Főtípusok és talajtípusok a hazai genetikai szemléletű talajosztályozásban (9 főtípus, 39 talajtípus)

Részletesebben

TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió

TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió TÁJ- KISALFÖLD Makrorégió Fekvése 5300km² MO-területén Határai: Nyugaton országhatár (folyt. Lajta-hg-ig) Keleten a Gerecse és Vértes előteréig húzódik Északon a Duna (folyt. Szlovák alf.) Délen a Rába

Részletesebben

GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben

GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben Németh Tamás, Szabó József, Pásztor P LászlL szló, Koós Sándor A precíziós növénytermesztés c. program célkitűzései! A termőhelyi viszonyok és s a termés

Részletesebben

Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT

Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT JÁNOSHALMA VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 A települési környezetvédelmi program készítésének célja és feladatai...

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Az erdőfeltárás tervezésének helyzete és továbbfejlesztésének kérdései

Az erdőfeltárás tervezésének helyzete és továbbfejlesztésének kérdései Az erdőfeltárás tervezésének helyzete és továbbfejlesztésének kérdései CORNIDES GYÖRGY Az erdőfeltárás az erdőgazdálkodás központi kérdése világszerte. A gépek forradalma az erdészetre is befolyással van,

Részletesebben

3. Tematikus csoport: Talajviszonyok jellemzése és változása

3. Tematikus csoport: Talajviszonyok jellemzése és változása 3. Tematikus csoport: Talajviszonyok jellemzése és változása Koordinátor: Bidló András Sorszám Cím Résztvevő intézmények Felelős személy C.1 1. Termőhelyi (klíma) változás hatása a NymE KFI Bidló fatermésre

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

Pest Megyei Rendőr-főkapitányság. 2015. május hónapra tervezett sebességmérések. Dátum (nap) Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye

Pest Megyei Rendőr-főkapitányság. 2015. május hónapra tervezett sebességmérések. Dátum (nap) Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye 2015. május hónapra tervezett sebességmérések Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Dátum (nap) Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye Május 1. (péntek) 09.30-11.30 Budaörs, Farkasréti u. 73. 19.00-21.00

Részletesebben

Városi talajok jellemzésének lehetőségei Sopron példáján

Városi talajok jellemzésének lehetőségei Sopron példáján Városi talajok jellemzésének lehetőségei Sopron példáján Horváth Adrienn Szűcs Péter Kámán Orsolya Németh Eszter Bidló András NymE-EMK-KFI Termőhelyismerettani Intézeti Tanszék 2012. augusztus 31. Városi

Részletesebben

(2014-2019) Valkó Nagyközségi Önkormányzat. Helyi Hulladékgazdálkodási Terv

(2014-2019) Valkó Nagyközségi Önkormányzat. Helyi Hulladékgazdálkodási Terv ' Valkó Nagyközségi Önkormányzat 2114. Valkó, Rákóczi u. 3.W06/28-483-443. GiW6/28-572-031. E-mail cím: hivatal@valko.hu Valkó Nagyközségi Önkormányzat Helyi Hulladékgazdálkodási Terv (2014-2019) Szervezet

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó DÉLEGYHÁZA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA A JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK VÉGLEGESÍTÉSI DOKUMENTÁCIÓJA PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó Törzsszám: 2-03-365 Délegyháza

Részletesebben

XII/a. Településlista a Közép-Magyarországi régió mikrovállalkozásnak minősülő pályázói esetében

XII/a. Településlista a Közép-Magyarországi régió mikrovállalkozásnak minősülő pályázói esetében XII/a. lista a Közép-Magyarországi régió mikrovállalkozásnak minősülő pályázói esetében Nem kedvezményezett kistérségekben: Alsónémedi Biatorbágy Budajenő Budakalász Budakeszi Budaörs Budapest Csobánka

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

A talaj funkciói. A talajnak az élet fennmaradásában és az élhető környezet megőrzésében játszott szerepe.

A talaj funkciói. A talajnak az élet fennmaradásában és az élhető környezet megőrzésében játszott szerepe. www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/talaj_tajekoztato/talaj_tajek-t.htm A talaj funkciói A talajnak az élet fennmaradásában és az élhető környezet megőrzésében játszott szerepe. (a) (b) (c) Feltételesen

Részletesebben

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból * Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített

Részletesebben

A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása

A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása Natura Somogyiensis 5 7-12 Kaposvár, 2003 A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület a Dunántúli-dombságon, Külsõ-Somogy

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Bidló András, Heil Bálint, Kovács Gábor, Patocskai Zoltán Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék Földhasználati

Részletesebben

Koronikáné Pécsinger Judit

Koronikáné Pécsinger Judit Koronikáné Pécsinger Judit AZ ÚTKÖRNYEZET HATÁSTERJEDÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE TERMÉSZETI TERÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Pájer József egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel

Részletesebben

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 1. Bevezetés A dolgozat egy komplex tájökológiai vizsgálatot mutat be a Körös-Maros

Részletesebben

5. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez

5. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez 5. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez Ellenőrző vizsgálatokat tartalmazó talajvédelmi tervek részletes tartalmi és szakmai követelményei típusonként az 1. (1) bekezdés g h j valamint az 1.

Részletesebben

A beszéd célú telefonellátottság jónak mondható, az ISDN és értéknövelt adatszolgáltatás biztosítható a hálózaton.

A beszéd célú telefonellátottság jónak mondható, az ISDN és értéknövelt adatszolgáltatás biztosítható a hálózaton. KÖZLEKEDÉS A tervezési terület a község keleti részén fekszik, az 5605 j. összekötõ út északi oldali teleksora fölött. Megközelítése az Árpád utcából nyíló földúton nehézkes lenne, ezért új, megfelelõ

Részletesebben

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ Összeállította: Kraft János Pécs, 2012. március 2 1. Előzmények, bevezetés Tolna megye területrendezési terve az általános

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme

Részletesebben

EURÓPA ÉGHAJLATA I. Az Európa éghajlatát meghatározó tényezők a kontinens helyzete, fekvése és ennek éghajlati következményei. Kiterjedése: K-Ny-i irányban ~11 000km (Nyh. 31, Azori-szk.-Kh. 67, Ural;

Részletesebben

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai

Részletesebben

Erdőtűz-védelmi terv készítésére kötelezett gazdálkodók köre

Erdőtűz-védelmi terv készítésére kötelezett gazdálkodók köre (A 100 hektárnál nagyobb et kezelők listája) 453 Pusztavacsi Erdészet 2378 Pusztavacs Pf.:10. 5575 Albertirsa 2,87 5,40 5576 Cegléd 96,48 6,83 5577 Ceglédbercel 35,83 5578 Csemő 405,40 1,23 5592 Dabas

Részletesebben

Wolf Ákos. Királyegyháza, cementgyár - esettanulmány

Wolf Ákos. Királyegyháza, cementgyár - esettanulmány Wolf Ákos Királyegyháza, cementgyár - esettanulmány Királyegyháza, cementgyár - esettanulmányok Tartalom Bevezetés Projekt ismertetés, helyszín bemutatása bb m tárgyak, létesítmények Talajadottságok bemutatása

Részletesebben

Természeti viszonyok

Természeti viszonyok Természeti viszonyok Felszín szempontjából Csallóköz folyami hordalékokkal feltöltött síkság. A regionális magasságkülönbségek nem nagyobbak 0,5-0,8-3,00 m-nél. Egész Csallóköz felszíne mérsékelten lejt

Részletesebben

Dr. Tóth Árpád. Az öntözés és a talaj kapcsolata. 2015. február 23.

Dr. Tóth Árpád. Az öntözés és a talaj kapcsolata. 2015. február 23. Dr. Tóth Árpád Az öntözés és a talaj kapcsolata 2015. február 23. A talaj Földtani (építész) értelemben a talajöv az atmo-, hidro-és litoszféra kölcsönhatása, átszövődése következtében kialakult ún. kontakt

Részletesebben

38. Farsang Andrea Kitka Gergő Barta Károly. Tápanyag-elmozdulás modellezése a fenntartható mezőgazdaság szolgálatában

38. Farsang Andrea Kitka Gergő Barta Károly. Tápanyag-elmozdulás modellezése a fenntartható mezőgazdaság szolgálatában 38. Farsang Andrea Kitka Gergő Barta Károly Tápanyag-elmozdulás modellezése a fenntartható mezőgazdaság szolgálatában Bevezetés A talaj tápanyag (makro- és mikroelem) forgalmának, a horizontális elemátrendeződés

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Dátum (nap) Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye

Dátum (nap) Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye 2014. március hónapra tervezett sebességmérések Dátum (nap) Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye Március 01.(szombat) 07.00-09.00 Szada Pazsaki utca 09.30-12.00 Veresegyház Fő út 13.30-15.30 Galgamácsa

Részletesebben

KISKUNLACHÁZA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA AZ ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MEGALAPOZÁSÁHOZ

KISKUNLACHÁZA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA AZ ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MEGALAPOZÁSÁHOZ KISKUNLACHÁZA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA AZ ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MEGALAPOZÁSÁHOZ Elterjesztés Kiskunlacháza nagyközség Önkormányzata Településfejlesztési Bizottsága és Képviseltestülete számára

Részletesebben

1456 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 17. szám

1456 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 17. szám 1456 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 17. szám A vidékfejlesztési miniszter 3/2013. (II. 1.) VM rendelete a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet és a szõlõtermelési

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5

Részletesebben

A STATIKUS ÉS GEOTECHNIKUS MÉRNÖKÖK EGYMÁSRA UTALTSÁGA EGY SZEGEDI PÉLDÁN KERESZTÜL. Wolf Ákos

A STATIKUS ÉS GEOTECHNIKUS MÉRNÖKÖK EGYMÁSRA UTALTSÁGA EGY SZEGEDI PÉLDÁN KERESZTÜL. Wolf Ákos A STATIKUS ÉS GEOTECHNIKUS MÉRNÖKÖK EGYMÁSRA UTALTSÁGA EGY SZEGEDI PÉLDÁN KERESZTÜL Wolf Ákos Bevezetés 2 Miért fontos a geotechnikus és statikus mérnök együttm ködése? Milyen esetben kap nagy hangsúlyt

Részletesebben