A Gödöll-Monori dombság természetföldrajzi viszonyai és a termföldvédelem

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Gödöll-Monori dombság természetföldrajzi viszonyai és a termföldvédelem"

Átírás

1

2 A Gödöll-Monori dombság természetföldrajzi viszonyai és a termföldvédelem A Gödöll-Monori dombság természetföldrajzi viszonyai és a termföldvédelem Szabó Lajos Tóthné Surányi Klára * Bevezetés Az agroökológiai potenciál a természeti környezet, az adott növényfaj biológiai teljesítképessége és az alkalmazott termesztéstechnológia kölcsönhatásának eredje (LÁNG I. et al. 1983). Egy terület agroökológiai potenciáljának védelme szerves része az ott folyó földhasználatnak és integrált környezetvédelemnek. E szemlélet fontos részét jelenti a talajok védelme, hiszen az ország mezgazdaságilag mvelt területének 32,8%-a erózió által veszélyeztetett, s ez mintegy 2,3 millió hektár. Az évi talajveszteség megközelíti a 80 millió tonnát (DORGAI L. LACKÓ I. 1987). Ezek az adatok alapveten indokolják, hogy a talajpusztulás általános elveinek és a talaj védelmének kidolgozása mellett a regionális kérdésekkel nagyobb mértékben foglalkozzunk (KERÉNYI A.1995). Mindez messzemenen érvényes a Gödöll-Monori dombság térségére is a természeti és a közgazdasági viszonyok miatt egyaránt (BERÉNYI I. 1977). Dolgozatunkban a fenti táj természeti viszonyainak rövid elemzése alapján néhány, a talajvédelemhez és a környezeti terheléshez kapcsolódó szempontot mutatunk be, egyben javaslatot teszünk e problémák csökkentésére. Anyag és módszer Az elmúlt évtizedekben a Gödöll-Monori dombság térségérl számos, a természeti és a közgazdasági viszonyokat elemz munka készült. E munkákat, mint alapadatokat felhasználva geológiai és talajtani felvételezéseket végeztünk. A meglév adatsorokat mintegy 200 talajszelvény feltárásával talajtani és agrokémiai vizsgálatokkal egészítettük ki. A vizsgálatokat a hazai szabványok szerint végeztük (BUZÁS I. 1988). Meghatároztuk továbbá a talajok környezetvédelmi kapacitás értékét (HARGITAI L. 1981) szerint, mely módszer a talajok szervesanyag tartalmát (H %), a szerves anyag minségét jellemz stabilitási szám (Q), továbbá a humuszréteg vastagságát (D cm-ben) vonja be értékelésébe, mint olyan paraméterrendszert, amely a talajok terhelhetsége szempontjából kitüntetett jelentség. * Szabó L. egyetemi tanár, SZIE, Gazdaság és Társadalomtud. Kar, Agrár- és Reg. Gazd. Intézet, Gödöll Tóthné Surányi K. c.egyetemi docens, SZIE Kertészettudományi Kar, Talajtan és Vízgazdálkodási Tsz., Bp. 229

3 Szabó Lajos Tóthné Surányi Klára Az általános környezetvédelmi kapacitás = EPC / G Environmental Production Capacity számítása a következ módon történik : EPC/ G = H. Q. D A táj természeti viszonyainak jellemzése A táj földrajzi elhelyezkedése A Gödöll-Monori dombság mint önálló tájegység ketts arculatú. A Gödölli dombság m tfsz. enyhén DK felé lejt önálló dombvidék, míg a Monori- Irsai-dombság m tfsz. közötti hullámos síkságba átmen, az Alföldbe mélyen benyúló dombság. A tájegység északi és középs része élénk morfológiájú, ersen tagolt. Összefügg nagyobb erdterületek és kisebb erdfoltok tarkítják a felszínt. A déli rész ellenben gyengén tagolt felszín, fokozatosan alacsonyodó térszíne az Alföld síkjába olvad. Az ÉNy-DK irányú hátságokkal, buckasorokkal, keskeny gerincekkel és a közéjük hatoló sekély völgyekkel jellemzett táj már síkvidéki arculatú (STEFANOVITS P. 1963). A geológiai viszonyok rövid jellemzése A dombvidék északi határához viszonylag közel, a triász mészk és dolomit uralja a térszint (Vác Romhány Csvár), ezzel szemben a dombság fels harmadába es Gödöll környékén ezt a geológiai képzdményt mintegy 2000 méter mélységben lehet csupán megtalálni. Az édesvízi mészkrétegek területünkön m tfsz magasságban helyezkednek el. A magasabbra került térszínek lepusztultak, és a denudációs termékek pedig az alacsonyabb szinteken halmozódtak fel. A terület felszínén vagy mélyben felhalmozódott hatalmas folyami homokrétegsor a pliocén végi feltöltdési folyamatok eredménye. A homok DK-re a negyedkori képzdmények alatt mindenütt megtalálható. A homokkitöltés eltér magasságú szintekben helyezkedik el, u.i. a szerkezeti mozgások nyomán rögökre darabolódott és ezek különböz magasságokra emelkedtek fel. A homok eredetére nézve nincs egységes álláspont, kialakulásában közrejátszhatott az s-duna és az s- Garam, továbbá az s-ipoly is. Mogyoród Csömör Kerepes Kistarcsa környékén nagy vastagságú kavicshomokösszlet képviseli a levantei durvatörmelékes képzdményeket. Az ún. keresztrétegzett homok és homokk széles kiterjedés a dombság területén, amely a körzetben morfológia, tájképformáló és talajképzdési szempontból egyaránt igen jelents. 230

4 A Gödöll-Monori dombság természetföldrajzi viszonyai és a termföldvédelem A fels pliocénba tartozó agyag-homok-iszap rétegek váltakozásával jellemzett rétegcsoport a dombvidék K-i és középs szakaszán helyezkedik el, és Gödölltl a Tápió völgyéig követhet. A Gödll-Monori dombság területén a pleisztocén rétegek igen jelents elterjedések. Az idsebb pleisztocén rétegeket fleg agyag, homok, homokos-agyag, iszap képviseli, a fiatalabbak közül jelents a lösz és a finom homokos üledék (PÉCSI M. 1959). A terület nagy része lösszel fedett, s csupán az északi és nyugati magasabb felszíneken találhatunk kiterjedt homokrétegeket. A dombság lösztakarójának anyaga, mivel a feküt adó homok viszonylag közel van, általában magas homoktartalmú. A morfológiai viszonyok alakulása A dombvidék több hátságból tevdik össze, amely peremek mentén az eróziós, korróziós folyamatok aszimmetrikus keresztirányú völgyeket dolgoztak ki. A kiemelt rögök minden esetben DK irányba dlnek, amelyek mellett másodlagosak az É-K, D-Ny irányú szerkezeti vonalak. A löszös háton kialakult völgyek csaknem mindegyikében jellemz vonás a völgykeresztmetszet aszimmetriája, ami az eróziós folyamatok kialakulása szempontjából meghatározóak (SZABÓ L. 1974). A felszín formakincse A terület els kiemelkedése a pliocén és a pleisztocén korok határán ÉNy-DK-i törésvonalak mentén történt meg elször és egyenetlenül. Késbb erre merlegesen ÉK-DNy-i törésvonalak sakktáblaszeren feltörték a tájat, ez utóbbi mozgás ma is tart. Tájunk mai felszíni képe a pleisztocén folyamán alakult ki. A törésvonalak mentén völgyek alakultak ki és a felszín egyenetlenül megemelkedett. Az erózió és ezáltal a terület vízrendszerei ezeket az irányokat követik. A völgyek nagy részét a vetdések jelzik, így alakult ki a Pándi és a Kállai völgy is. A Rákos-Tápió völgy, a Galga-Zagyva völgye, a Monor-Ceglédi árok párhuzamos vetdések között zökkent le, ezek ún. tektonikus árkok. Bár a deráziós völgyek alaposan felszabdalták a területet, mégis nagy fennsíkok vannak, amelyek DK irányban 3-4 fokkal lejtenek. A terület ÉNy-i részén a lösz már a múltban teljesen leerodálódott és a fennsíkok tetején futóhomok található. Ezzel szemben Maglód-Valkó vonalától DKre az alap-homok már csak a mélyebb bevágódásokban kerül a felszínre. Itt a lösztáblák felszíne enyhén hullámos, egyes helyeken a löszt futóhomok is takarja. Az eltér geológiai viszonyok következtében a lejtviszonyok számottev eltérést mutatnak, ez megjelenik az eltér lejtprofilok kialakulásában is. Mindez dönt módon befolyásolja a talajeróziós folyamatokat. 231

5 Szabó Lajos Tóthné Surányi Klára Éghajlati viszonyok Amíg a geomorfológia alapveten a talajképz kzetek durvább, függleges elmozdulását, a bels tektonikus erk révén alakítják ki, addig a részletesebb finomabb formakincset az erózió alakítja. Ez utóbb nagymértékben függ a csapadék mennyiségétl és eloszlásától, intenzitásától. Az 50 éves csapadék adatok azt bizonyítják, hogy a térség legcsapadékosabb része a Gödöll Bag Kistarcsa Budapest Rákospalota Isaszeg Pécel által határolt terület. Ezzel szemben a legszárazabb vidék a Monor Zsámbok Veresegyháza által határolt térség. Az adatok azt bizonyítják, hogy a csapadék mennyisége illetve eloszlása nagy eltérést mutat. Az ún. nagy csapadékok szinte minden évben nyár elején jelennek meg: Ez különösen azért okoz gondot, mert az ún. veszélyes idszakban júniusban csekély a talaj fedettsége szántóföldi kultúrák (kukorica, cukorrépa)esetében és igen jelents eróziós károk alakulhatnak ki. A talajviszonyok jellemzése Az Északi-középhegység jellemz erdtalaj-takarója a Gödöll-Monori dombvidék területével kelet irányba húzódó félszigetként mélyen beékeldik az Alföld csernozjom övezetébe (STEFANOVITS, 1963). A talajtakaró kialakulásában a változatos geológiai viszonyokon kívül meghatározó szerepe van az eredeti erds illetve erds-sztyepp növényi formációnak, a változatos lejt és ehhez kapcsolódó hidrológiai viszonyoknak. Nagy felületet foglal el a 12%-nál meredekebb lejtés terület, s ezen túlmenen számolni kell a 25%-nál nagyobb lejtés területek számottev jelenlétével, st növekedésével, amely az eróziós károk jelents forrásául szolgál. Ez utóbbit azért kell megemlíteni, mert napjainkban ezek a területek már nem erdvel borítottak, hanem mezgazdasági mvelés alatt állnak, s így az erózió okozta kár fokozottan jelentkezik. A dombság területén nagy felületet foglal el a barnaföld illetve a talajképz kzetnek megfelelen a rozsdabarna erdtalaj, keletebbre már a csernozjom dinamika, s ennek megfelelen már a csernozjom barna erdtalaj, majd a csernozjom talaj az uralkodó. Ahol a dombságot jellemz homokos fizikai talajféleség a meghatározó, ott a homoktalajok egész láncolata lelhet fel. Így a futóhomoktól a homokos kialakult csernozjom talajig, st a rozsdabarna erdtalaj is elkülöníthet. A mélyebb fekvés területeken hidromorf talajok alakultak ki, így a réti talaj amely sok esetben homokos alapkzeten helyezkedik el, st foltonként a tzegképzdés is megfigyelhet. A változatos geológiai viszonyok, a változatos szemcseösszetétel, az igen változatos domborzati viszonyok következménye, a fenti talajtípusok mozaikos 232

6 A Gödöll-Monori dombság természetföldrajzi viszonyai és a termföldvédelem elhelyezkedése, ami a terület hasznosítását, a talajvédelmi tevékenységet igen sok vonatkozásban megnehezíti. A térség talaj, lejt és mvelési ág viszonyainak jellemzése szempontjából sok hasznos információt kapunk (MAROSI S. SOMOGYI S. 1990) által szerkesztett kistáj kataszter értékelése alapján (1, 2. táblázat). A Gödölli dombság területe 550 km 2, a Monori-Irsai dombság pedig 250 km táblázat. A két kistáj területének mvelési ágak szerinti megoszlása (%) Mvelési ág Gödölli dombság Monori Irsai dombság Belterület 11,78 5,16 Szántó 49,34 73,27 Kert 2,66 4,25 Szl 3,84 6,13 Rét-legel 1,95 2,90 Erd 30,33 8,33 Vízfelszín 0,08 0,03 Ártér, elhagyott terület 0,03 0,02 Az adatsorból kitnik, hogy az erd terület az országos átlagot messze meghaladó részarányt mutat a Gödölli-dombság térségében, ami igen örvendetes, különösen a talaj és lejtviszonyok ismeretének tükrében. A kistájak talajtípusainak mvelési ágak szerinti megoszlása ugyancsak tanulságos. 2. táblázat. Monori-Irsai- és a Gödölli-dombság mvelési ágankénti megoszlása Monori-Irsai-dombság mvelési ágankénti megoszlása Talajtípus % Rét-legel Szántó Szl Gyüm. Erd Telep. Földeskopár Humuszkarbonát Barnaföld Csernozjom barna erdtalaj Mészlepedékes csernozjom Réti csernozjom Réti talaj Gödölli-dombság mvelési ágankénti megoszlása Talajtípus % Rét-legel Szántó Szl Gyüm. Erd Telep. Földeskopár Humuszkarbonát Barnaföld Csernozjom barna erdtalaj Réti talaj Kiegészíti ezt az adatsort a talajtípusok elterjedésének vizsgálata. Az adatokból kitnik, hogy az els három talajtípus meghatározó a térség talajviszonyainak kialakításában. 233

7 Szabó Lajos Tóthné Surányi Klára A vizsgálati adatok bemutatása és értékelése A talajtulajdonságok, a talaj termékenységének kialakulásában a változatos geológiai és az eltér növénytársuláson kívül meghatározó szerepe van a lejtviszonyoknak és ehhez szorosan kapcsolódó eróziós folyamatoknak. A térségben túlsúlyban vannak a viszonylag enyhe lejtk, a 3-17%-os, de számottev a 17-30%-os lejtkategóriába es területek elterjedése is. Elfordulnak, bár jóval kisebb arányban és elssorban a lejtk domború profilján a 30-36%-os, meredek lejtés területek is. A Gödöll-Monori dombság D-DK-i részét a közel sík, enyhén hullámos, feltalajtól karbonátos, mély humuszréteggel, vályogos fizikai talajféleséggel rendelkez mészlepedékes csernozjom fedi (2. táblázat). E talajok fizikai és kémiai sajátosságai igen kedvezek, s ez érvényes a humuszállapotra is. Mély humuszréteggel, magas humusztartalommal és jó minség humuszanyagokkal rendelkezik a térség. Mindez kifejezésre jut az igen kedvez környezetvédelmi kapacitás (EPC) értékben is, ehhez társul a C/N arány, ami a kedvez nitrogén feltáródásra utal. Amennyiben azonban a közel sík felszínt enyhe, mindössze 5% körüli lejtk megszakítják a kedvez fizikai, kémiai és biológiai környezet ellenére a humuszréteg és a humusztartalom és ezzel együtt a talajok terhelhetsége, az EPC G érték is számotteven csökken (3. táblázat). Geológiai és talajtani szempontból külön egységet képvisel a Vácszentlászló- Zsámboki boltozat, amely az erdtalajok közé beékeldött és egy csernozjom talajfolt alakult ki. E mikro-körzetben a kedvez fizikai, kémiai feltételek, és az erds-sztyepp növényzet hatására igen jó minség, termékeny csernozjom talaj alakult ki. A környezetvédelmi kapacitás értéke megközelíti a csernozjom talaj értékét. A C/N arány is kedvez, tehát jó a N szolgáltató-képesség. Hasonló talajtulajdonságok alakultak ki a Zsámbok Dány térségében is, bár ebben az esetben már a csernozjom barna erdtalaj dinamikáját jellemz paraméterek a meghatározók. Viszonylag nagy területet foglal el e tájon belül a csernozjom barna erdtalaj. Jellemz körzete Zsámbok Dány Monor Gomba magasabb térszín területe. E vályogos fizikai talajféleséggel rendelkez, közel sík területen igen kedvez a humuszállapot, az összes N tartalom és a C/N arány is. Mindez a csernozjom talajokhoz közelálló környezetvédelmi kapacitásra, azaz e talajok kedvez terhelhetségére mutat. E térségben ugyanakkor már jelents eróziós károkkal kell számolni, aminek bizonyítéka, hogy az egyes lejtelemen a platón mért értéknek mindössze 12-15% a környezetvédelmi kapacitás értéke. A lejt középs szakaszában, ahol számottev az erózió, a környezetvédelmi kapacitás értéke az eróziótól mentes szakaszhoz képest csupán 10%, ami elssorban a humuszréteg vastagságának igen jelents csökkenésébl adódik. 234

8 A Gödöll-Monori dombság természetföldrajzi viszonyai és a termföldvédelem 3. táblázat. A Gödöll-Monori dombság néhány jellemz talajtípusának Humusz és N állapota Talajtípus és lejtviszonyok Mészlep. csernozjom Közel sík Enyhén hullámos Csernozjom barna erdtalaj Közel sík Enyhén hullámos Lejt közép Lejt alja Mintavétel helye Ceglédbercel Vácszentlászló Zsámbok Zsámbok-Dány Monor-Gomba Stab.Koeff. K 3,67 3,29 2,85 2,29 1,89 2,40 EPC G C/N Szerves anyag t/ha * Barnaföld Közel sík Közepesen erodált Ersen erodált Pécel-Gyömr 1,90 1,05 1, Rozsdabarna erdtalaj Közel sík Kissé hullámos Lejts Gyömr-Monor 2,18 1,28 0, Gyengén humuszos Dunakeszi 1, homok Futóhomok Fót 0, Humuszkarbonát Pánd 0, Rendzina Plató erd alatt Plató Lejt közép * Agrotopográfiai térkép, talajadottságok Somlyó 0,80 0,65 0, Az eróziós folyamatok másodlagos következménye a lejt aljában kialakult szedimentáció, amely az EPC G érték növekedésében is jól mérhet. Az ersen tömödött, szerkezetnélküli talajszintek azonban a kedvez humuszállapot ellenére, a kedveztlen vízgazdálkodás miatt a termesztés számára számos problémát okoznak. Hasonló talajállapot alakult ki Pécel-Gyömr, barnafölddel fedett térségében. Itt a talajképzdési folyamatok kevésbé kedveztek a jó minség és magas humusztartalom kialakulásának ami a talaj fizikai és kémiai sajátosságaival szoros összefüggésben van ezért e talajok terhelhetsége is csekélyebb. Az eróziós 2

9 Szabó Lajos Tóthné Surányi Klára folyamatok hatására, amit az egyes lejtelemen mért értékek alátámasztanak, az EPC G érték tovább csökkent, s mindez e talajtípus, e térség veszélyeztetettségére utal. A táj védelme és hasznosítása szempontjából külön figyelmet érdemelnek a homokos fizikai talajféleségen kialakult talajtípusok. E fizikai talajféleség pufffer képessége, terhelhetsége igen csekély. Éppen ezért ezen talajok erózió és defláció elleni védelmére különösen nagy figyelmet kell fordítani. Ezzel kapcsolatban jó példa Gyömr Monor térségben kialakult rozsdabarna erdtalajok, vizsgálati eredményei, amely területek bár az eróziós hatásoktól gyakorlatilag mentesek, a humuszállapot kedveztlen. A laza, gyengén savanyú kémhatású talajon a szervesanyag képzdés feltételei korlátozottak, mennyiségi és minségi vonatkozásban egyaránt. A kedveztlen humuszállapot kialakulásában nagy szerepe van a talajhasználatnak. Az eredeti erds vegetációt szántóföldi mvelés váltotta fel, s ezen kívül a talajhasználatban nem érvényesítették a talajvédelmi szempontokat (kukoricatermesztés). Így az egyébként is kedveztlen humuszállapotot az eróziós folyamatok tovább rontották, és az egyes, eróziónak különösen kitett területeken jelentsen csökkent a talaj humusztartalma s ezzel együtt a talajok terhelhetsége. Ezt bizonyítja az egyes lejtelemen végzett vizsgálat. Gyengén humuszos homoktalajon, ahol a szerves és szervetlen kolloidtartalom egyaránt szegényes, a talajok terhelhetsége csekély. Amennyiben eróziós vagy deflációs folyamatok érik ezeket a térségeket a talajok kiegyenlít képessége, puffer kapacitása még jobban csökken, ami a kedvez talajhasználatot nagymértékben veszélyezteti. Még inkább érvényes ez a futóhomok talajokra, ahol a szervesanyag-tartalom minimális, és így azok terhelhetsége is igen csekély (Fót). Hasonlóan kedveztlen helyzet alakult ki a löszszer alapkzeten kialakult földes-kopár és humuszkarbonát talajtípus esetében. Mindkét talajtípus a térségben viszonylag nagy felületet foglal el, st a jelenlegi talajhasználat következtében elterjedésük növekv tendenciát mutat. E talajtípusokon humuszréteg gyakorlatilag nem különíthet el, a humusztartalom igen csekély, és ez összhangban van az igen csekély EPC G értékkel. A talajhasznosítás szempontjából fokozott gondot okoz az, hogy az alapkzet magas, st igen magas szénsavas mésztartalommal rendelkezik, és a fiziológiai mésztartalom is jelents. A fentiek számotteven rontják a talajok vízgazdálkodását és gyakorlatilag valamennyi talajtulajdonságot, s mindez korlátozza a talajok hasznosítását. A talajhasznosítás szerepe a talajok terhelhetsége szempontjából meghatározó. Ezt bizonyítják a Somlyó hegyen végzett vizsgálataink Rendzina talajtípuson erds vegetáció alatt, mély term és mély humuszréteg esetében számottev a talajok terhelhetsége. Az egyes lejtelemen azonban az eróziós hatások következtében ez az érték igen jelentsen csökkent a lejtviszonyoktól függen (3. táblázat). Ez a talajtípus igen érzékeny az eróziós folyamatokra, különösen akkor, ha az erds vegetációt legel, szántó vagy netán kiskert váltja fel. Ennek következménye 236

10 A Gödöll-Monori dombság természetföldrajzi viszonyai és a termföldvédelem a humuszréteg részleges vagy teljes letarolása, és a talaj rövid id alatt kkopár vagy köves- sziklás váztalajjá alakul át. Természetesen ez a talajtípus környezet-víz és talajvédelem szempontjából már igen csekély értékkel rendelkezik. A lejtviszonyok hatása a talajok humuszállapotára és azok terhelhetségére Vizsgálati adataink közül három terület adatait mutatjuk be. A vizsgálatok kitértek arra, hogy az egyes lejtelemen hogyan alakult a talajok humuszállapota és ezzel együtt azok környezeti terhelése. Fót Mogyoród térségében végzett felvételezés azt bizonyítja, hogy a gyengén savanyú kémhatású, homokos fizikai talajféleséggel rendelkez rozsdabarna erdtalaj esetében a humuszállapot még az erózió mentes szakaszon a platón is igen kedveztlen, számotteven romlik ez a helyzet az igen ersen lejts É-i, ÉK-i kitettség területeken, elssorban az inflexiós ponton ( 4. táblázat). 4. táblázat. Néhány talajprofil lejtviszonya és humuszállapota Fót Mogyoród Kerepes térségében Talaj L e j t szelvény irány elem % I. DK-i plató inflex közép alja 8,7 9,6 7,0 2,6 Humusz réteg cm Humusz % 1,09 1,45 1,26 1,15 Humusz minség (K) 0,86 0,69 0,79 1,00 EPC G II. É-i plató inflex közép alja 12,2 15,- 10,5 4, ,51 1,53 1,19 1,49 0,73 0,64 0,82 0, III. ÉK-i plató inflex közép alja 11,0 24,0 23,0 12, ,13 1,08 1,00 1,23 0,87 0,91 1,11 1, IV. É-i plató inflex közép alja 11,3 60,0 46,0 36, ,52 1, 1,01 1,33 0,96 1,32 1,03 1, I-III. Fót Mogyoród, IV. Kerepes 2

11 Szabó Lajos Tóthné Surányi Klára Kerepes térségében az igen változatos domborzati viszonyok, a meredek lejtk ellenére a barnaföldön viszonylag kedvez a humuszállapot, bár egyes lejtelem esetében jelents az eltérés. Mindez a talajhasználattal van szoros összefüggésben, hiszen a vizsgálatot erdvel hasznosított területen végeztük. Iklad térségében egy igen ersen erodált, több irányú lejtvel terhelt, változatos terepadottságú táblán végzett felvételezés adatairól számolunk be (5. táblázat). 5. táblázat. Mintaterület (Iklad) két lejtprofiljának alapvizsgálati adatai és humuszállapota I. Plató Mintavétel helye Lejt közép Lejt alsó harmada II. Plató Lejt fels harmad Lejt közép Lejt alsó harmad Mintav. mélys ph (H 2 O) 7,62 7,67 7,61 összes: 7,84 7,82 7,98 összes: 7,75 7,80 7,87 összes: 7,62 7,67 7,61 összes: 7,95 7,92 8,11 összes: 8,00 7,89 8,05 összes: 7,92 8,05 7,99 összes: CaCO 3 % ,70 4,20 10,40 8,18 7,32 6, ,5 21,0 24,55 13,71 15,01 15,96 21,08 18,83 19,84 I. enyhe mintegy 5-7%-os lejt, II. igen ers 17-20% lejt K A Humusz % 2,24 2,22 2,04 1,42 1, 0,50 1, 1,38 1, 2,24 2,22 2,04 1,09 1,07 0,47 0,87 0,06 0,72 0,68 0,68 0,68 Stab. szám 5,63 5,63 11,81 11,65 11,50 1,15 8,16 2,88 1,54 5,63 5,63 11,81 1,13 0,42 0,44 0,66 0,78 0,55 0,48 1,18 0,72 Stab. Koeff. 2,51 2,51 5,79 8,20 8,39 2,88 5,96 2,08 1,10 2,51 2,51 5,79 1,03 0,39 0,94 0,76 0,74 0,76 0,70 1,74 1,05 EPC G

12 A Gödöll-Monori dombság természetföldrajzi viszonyai és a termföldvédelem A terület nagyobb részét ÉK-DNy-i lejtk teszik ki. A tengerszint feletti magassága méter között változik. Az aránylag kis területen elforduló nagy szintkülönbség, az ers lejtk tág teret biztosítanak az eróziónak. A területen eredetileg barnaföld alakult ki, az erdvegetáció megszntével és a terület szántóföldi mveléssel történ hasznosításával az erózió nagyobb teret kapott, és ennek a következménye, hogy jelenleg a termelés a C szintig lepusztult, majd esetenként gyengén humuszosodott A szinten folyik. Ez a folyamat a II. jelzés táblarészen különösen jól érzékelhet, ahol a magas mésztartalmú alapkzet gyakorlatilag már a felszínen kibukkan és a humuszállapota is igen kedveztlen. 6. táblázat. Az erodált talaj mennyisége (tonna/ha/év) Község Lejt % Lejtelem Erodált talaj (t/ha/év) Albertirsa 1,7 homorú + 11,3 10,5 plató,9 Pilis 7,0 homorú 25,2 16,0 inflexió 63,6 Tápióbicske 9,0 plató 33,4 Úri 3,5 homorú + 5,8 14,8 inflexió 56,8 Valkó 4,4 homorú 9,5 Pécel 5,2 11,4 23,0 plató plató inflexió + 1,6 23,3 92,5 Pánd 6,1 homorú 3,7 Isaszeg 13,2 8,0 17,6 28,5 homorú plató domború domború 52,5 29,0 64,2 127,0 Slysáp 12,3 homorú 27,7 25,5 domború 104,8 Domony 18,5 inflexió 71,4 Kerepes 19,4 domború 72,0 30,6 domború 126,2 Mende 20,3 inflexió 76,6 Bénye 21,6 inflexió 84,6 Vácegres 22,5 domború 84,5 Dány 24,5 domború 93,9 Péteri 24,0 domború 99,1 Mende 26,5 domború 109,8 Gomba 27,7 domború 113,3 Káva 29,6 domború 121,5 + szedimentáció 239

13 Szabó Lajos Tóthné Surányi Klára A talajlehordás, a talajerózió alakulása A térségben számos mérést végeztünk az egyes eróziós formák elterjedésének, mértékének meghatározására. A 6. táblázat adatai jól reprezentálják azt, hogy a térségben az országos átlagot messze meghaladó talajlehordással kell számolni. Az adatokból kitnik, hogy a talajeróziót a hajlásszögön kívül számotteven módosítja a lejt alakja, formája. Kiemelnénk az adatsorból Isaszeg és Kerepes példáját, ahol az országos átlag mintegy 5-6 szorosával kell számolni a talajerózió vonatkozásában. Ez mindenképpen azt bizonyítja, hogy a térség ersen veszélyeztetett, és a megfelel védelmi intézkedések nem trnek halasztást. Következtetések és javaslatok A dombság területét igen változatos természeti és közgazdasági viszonyok jellemzik. E tényezket a talajhasználat, a mvelési ágak megoszlása, továbbá a tájhasznosítás vonatkozásában egyaránt széles körben kell ismerni, azért, hogy a talaj használata a környezeti viszonyokhoz való alkalmazkodással megtörténjen. A változatos geológiai viszonyok és az eredeti növénytársulás meghatározó szerepe kifejezésre jut abban, hogy a térségben különböz éghajlati és hidrológiai viszonyok hatására kialakult talajtípusok különíthetk el. Ez az eltérés a talajok termékenységében is megjelenik. A térség talajhasználatát dönt módon meghatározzák a lejtviszonyok, a lejt hajlásszöge, a lejt formája (domború v. homorú) továbbá, hogy egyirányú vagy összetett lejtrl van-e szó. A lejtviszonyok értékelése szempontjából fontos, hogy egyes térségben már a gyengén hullámos felszín (5-7%) a talaj termékenységet jelentsen csökkenti. Méginkább érvényes ez az ersen lejts területekre (12-17%) ahol a talajhasználat az utóbbi évtizedekben jelentsen módosult, s ez az eróziós folyamatok növekedésével, ersödésével járt. A fizikai talajféleség a geológiai viszonyok függvényében jelentsen eltér, ez a futóhomok a kovárványos barna erdtalajtól kezdden az agyagbemosódásos barna erdtalaj kialakulását tette lehetvé. A fenti tényezk, azaz a geológiai viszonyok, a fizikai talajféleség és az eredeti növénytársulás hatására igen eltér a talajtípusok terhelhetsége és ez megmutatkozik az eróziós hatásokban, humuszállapotban, tápanyagtartalomban és tápanyagszolgáltató-képességben is. A lejtviszonyok, illetve az egyes lejtelem eltér humuszállapota alapveten módosítja a víz és tápanyag-gazdálkodást. Egyben jól látható, hogy a talajhasználat, ill. a mvelési ág azonos geológiai és talajviszonyok mellett az eróziós folyamatokat számotteven csökkenti. 240

14 A Gödöll-Monori dombság természetföldrajzi viszonyai és a termföldvédelem A változatos geomorfológiai viszonyok következtében kialakult eróziós károk megfékezésének/csökkentésének több lehetsége van: Adott körülmények között kiemelt szempont a lejtviszonyokhoz alkalmazkodó mvelési ág megválasztása. Fontos tényez, hogy a viszonylag kedvez erdsültség (30-33%) ellenére további erdtelepítés, véderdk, fasorok kialakítása nemcsak az eróziós folyamatok megfékezése, hanem a környezeti szennyezés okozta károk csökkentése szempontjából is kedvez hatású volna. Különösen érvényes ez az M/3 és a 30-as út nagy terheltsége, nagy forgalma és ebbl adódó károk csökkentésére. Fontos szempont a megfelel táblaméret kialakítása. Korábban a nagyüzemi gazdálkodásnak megfelelen a lejtviszonyok figyelembevétele nélkül igen nagy ( ha) táblákat alakítottak ki. Ez az eróziós folyamatokat növelte. Nehezíti az erózió elleni védekezést a lejtviszonyok változatos megjelenése ami a táblán, táblarészen belül is az eróziós károk forrása. Ezen eróziós hatások csökkentése részben a táblaméretek lejtviszonyokhoz történ alakítása, s ezen belül, szükség szerint egyes táblák/táblarészek mvelési ág változtatása javasolt. Egyes térségben (Kerepes, Mogyoród, Fót, Gödöll) a belterület ill. kisparcellák kialakítása különösen jelents eróziós forrás. E nadrágszíj parcellák melyek mvelése többségében lejtirányban történik, fokozott eróziós károkhoz vezet. Szükséges a térség, a táj általános és részletes területrendezése, vonatkozik ez a táblák méretére, azok kialakítására, megfelel véderdsávok létesítésére, esetenként mvelési ág változtatásra, különösen érvényes ez az erdtelepítésre. Irodalom BERÉNYI I. (1977): A földhasznosítás átalakulása és ennek környezetvédelmi kérdései a Gödöll-Monori dombságon. Földrajzi Értesít XXXVI. évf pp BUZÁS I. (1988): Talaj- és agrokémiai módszerkönyv 2. Mezgazdasági Kiadó, Budapest. DORGAI L. LACKÓ I. (1987): A hegy- és dombvidéki gazdálkodás ökonómiája. Mezgazdasági Kiadó, Budapest. GEREI L. (1970): Talajtani és Agrokémiai vizsgálati módszerek. Debrecen, Szabadság Lapnyomda. HARGITAI L. (1981): Új fogalom bevezetése és meghatározása a talajok környezetvédelmi kapacitásának jellemzésére. Kert. Egy. Közl. Vol. XLV. pp KERÉNYI, A. (1995): Általános környezetvédelem. IMESOFT Mozaik Okt. Stúdió, Szeged. LÁNG I. CSETE L. HARNOS ZS. (1983): A magyar mezgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón. Mezgazdasági Kiadó, Budapest. MAROSI S. SOMOGYI S. (1990): Magyarország kistájainak katasztere. I. II. MTA Földrajztud. Kut. Int. Budapest. PÉCSI M. (1959): A Magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszíni alaktana. Mezgazdasági Kiadó, Budapest. STEFANOVITS P. (1963): Magyarország talajai. Akadémiai Kiadó, Budapest. SZABÓ L. (1974): A Gödöll-Monori dombvidék természeti földrajzi viszonyai. Gödöll, Kézirat. 241

Domborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella

Domborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Domborzat jellemzése A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Osztályozási rendszer elemei Domborzati jelleg Domborzati helyzet/fekvés Völgyforma Lejtőszakasz

Részletesebben

HOMOKTALAJOK. Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése

HOMOKTALAJOK. Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése HOMOKTALAJOK Gödöllő, 2015.03.02. Szabóné Kele Gabriella Főtípusok és talajtípusok a hazai genetikai szemléletű

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület

Részletesebben

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Debreczeni Béláné 1, Kuti László 2, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Szabóné Kele Gabriella 3, Tóth Gergely 4 és Várallyay György

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2011-2016

KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2011-2016 2310 Szigetszentmiklós Szilágyi L. u. 54/C www.soloriensbt.hu SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2011-2016 1 Szigetszentmiklós Város Képvisel-testülte 49/2011 (II.23.) számú Önkormányzati

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. TALAJAINK ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Talajaink minısége, elsısorban termékenysége mindig fontos kérdés volt a talajmővelı gazdálkodók, a talajjal foglalkozó szakemberek számára. A huszadik

Részletesebben

A TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS NÉHÁNY TALAJFÖLDRAJZI SZEMPONTJA TOKAJ-HEGYALJA TÉRSÉGÉBEN

A TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS NÉHÁNY TALAJFÖLDRAJZI SZEMPONTJA TOKAJ-HEGYALJA TÉRSÉGÉBEN Földrajzi Konferencia, Szeged 21. A TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS NÉHÁNY TALAJFÖLDRAJZI SZEMPONTJA TOKAJ-HEGYALJA TÉRSÉGÉBEN Szabó Lajos 1 R. Gretzmacher 2 T. Surányi Klára 3 Balogh István 4 A Zemplén-Tokaji hegység

Részletesebben

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső

Részletesebben

Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén

Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén Készítette: Juhász Péter erdőmérnök jelölt Konzulens: dr. Kovács Gábor egyetemi docens Diplomavédés Sopron, 2006 A kutatás céljai: Termőhelyi jellemzők

Részletesebben

A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE

A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE LÁPTALAJOK Olyan talajok, melyekben a lebontási folyamatok az év nagyobb részében korlátozottak, és így nagymennyiségű

Részletesebben

Berente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet

Berente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet Berente község talajtani viszonyai Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet VÁLTAKOZÓ AGYAG, MÁRGA ÉS HOMOK RÉTEGEK EREDETI HELYZETŰ MIOCÉN ÜLEDÉKSOR HOMOK VÁLTAKOZÓ

Részletesebben

4.1. Balaton-medence

4.1. Balaton-medence Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

1. BEVEZETÉS... 4 2. A KISTÉRSÉG ÉS TELEPÜLÉSEINEK ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE... 6 3. LAKOSSÁGI FELMÉRÉS... 12

1. BEVEZETÉS... 4 2. A KISTÉRSÉG ÉS TELEPÜLÉSEINEK ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE... 6 3. LAKOSSÁGI FELMÉRÉS... 12 1. BEVEZETÉS... 4 2. A KISTÉRSÉG ÉS TELEPÜLÉSEINEK ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE... 6 2.1. DEMOGRÁFIAI ADATOK... 6 2.2. DOMBORZATI VISZONYOK... 6 2.3. TALAJTANI ADOTTSÁGOK... 8 2.4. TERÜLETHASZNÁLAT (MEZGAZDASÁG,

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

A TALAJ. Talajökológia, 1. előadás

A TALAJ. Talajökológia, 1. előadás A TALAJ Talaj fogalma, fontosabb tulajdonságai Talajökológia, 1. előadás A talaj jfogalma A talaj a szilárd földkéreg legfelső (pedoszféra, 5 m vastagság), laza, termékeny takarója. Háromfázisú, heterogén,

Részletesebben

Szabályszerségek a talajásványok területi eloszlásában

Szabályszerségek a talajásványok területi eloszlásában Szabályszerségek a talajásványok területi eloszlásában Szabályszerségek a talajásványok területi eloszlásában Stefanovits Pál * A talajtani vizsgálatok mindennapos gyakorlatára a fizikai, kémiai és kolloidikai

Részletesebben

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz... A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM

Részletesebben

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Dr. Gyuricza Csaba SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő Dr. László Péter MTA Talajtani

Részletesebben

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj

Részletesebben

Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása

Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása a legszebb koronájú törzsekben. Sok, virággal túlterhelt fának koronáját láttam mér kettéhasadva, letörve lógni a csonka törzsön. A hasznos rovarok közül a méhek jelentőségét kívánom befejezésül megemlíteni.

Részletesebben

A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban

A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban Az agrár környezetvédelemben rejl megújuló energiaforrások A biogáz a jöv egyik megújuló energiaforrása Mosonmagyaróvár, 2003. február 25. Dr. Schmidt

Részletesebben

A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI

A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI Mélylazítás célja és szükségessége Célja: a talaj fejlődési folyamatainak eredményeként vagy egyéb talajtani és agrotechnikai okokból a talaj mélyebb rétegeiben

Részletesebben

Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése

Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése Berente község területe igen változatos természetföldrajzi és gazdasági környezetben helyezkedik el. Talajtani és domborzati

Részletesebben

ALKALMAZOTT TALAJTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

ALKALMAZOTT TALAJTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A ALKALMAZOTT TALAJTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Magyarország váz, litomorf és zonális talajai 1. Váztalajok 2. Sötét színű litomorf (kőzethatású) erdőtalajok

Részletesebben

Szilvágyi László: M6 autópálya alagutak geológiai és geotechnikai adottságai

Szilvágyi László: M6 autópálya alagutak geológiai és geotechnikai adottságai Szilvágyi László: M6 autópálya alagutak geológiai és geotechnikai adottságai 2/23 M6/M60 autópálya (E73, V/C folyosó) tervezése 1998 2007 3/23 Geresdi dombság o ÉNY - DK-i dombhátak és völgyek o ÉK - DNY-i

Részletesebben

Magyarország tájföldrajza

Magyarország tájföldrajza Magyarország tájföldrajza Tájtípusok és tájak A tájtípus genetikailag egymáshoz szorosan kapcsolódó, homológ ökológiai fáciesekből, ill. ezek csoportjaiból tevődik össze általánosított, fiktív fogalmi

Részletesebben

ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben

ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben A könyv összefoglalja a gyümölcstermő növények környezeti igényeire vonatkozó ismereteket, segítséget nyújtva evvel az adott gyümölcsfaj számára alkalmas terület kiválasztásához,

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

Térinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok

Térinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok Talajtani Vándorgyűlés Térinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok Dobos Endre, Kovács Károly, Bialkó Tibor Debrecen 2016. szeptember

Részletesebben

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna

Részletesebben

AZ ELSŐDLEGES KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉST MEGALAPOZÓ TALAJVIZSGÁLATOK

AZ ELSŐDLEGES KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉST MEGALAPOZÓ TALAJVIZSGÁLATOK 2011. március 1. Budapest AZ ELSŐDLEGES KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉST MEGALAPOZÓ TALAJVIZSGÁLATOK Anton Attila, Gruiz Katalin, Marth Péter, Németh Tamás, Szabó József VIZSGÁLATOK CÉLJA Kormányzati Koordinációs

Részletesebben

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés Magyarország tájtípusai és tájai Bevezetés A földrajzi táj fogalma A táj a földfelszín egy konkrét részlete, amely szerkezete és működése alapján egy egységet alkot, és ez jól látható módon is elkülöníthetővé

Részletesebben

A VÍZERÓZIÓ (kiváltó, befolyásoló tényezők, mérésének és becslésének lehetőségei, védekezési lehetőségek)

A VÍZERÓZIÓ (kiváltó, befolyásoló tényezők, mérésének és becslésének lehetőségei, védekezési lehetőségek) A VÍZERÓZIÓ (kiváltó, befolyásoló tényezők, mérésének és becslésének lehetőségei, védekezési lehetőségek) Erózió Okok: geológiai viszonyok topográfiai viszonyok védekezés hiánya nem megfelelő földhasználat,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN

NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN SZABÓ LEVENTE ORSZÁGOS NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI SZOLGÁLAT TÉRINFORMATIKAI LABORHÁLÓZAT NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN FÖLDMINŐSÍTÉS

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

MORFOLÓGIA TALAJ NÖVÉNYZET KAPCSOLATÁNAK MINTÁZAT-VIZSGÁLATA A DOROZSMA-MAJSAI-HOMOKHÁTON DEÁK JÓZSEF ÁRON 13 BEVEZETÉS

MORFOLÓGIA TALAJ NÖVÉNYZET KAPCSOLATÁNAK MINTÁZAT-VIZSGÁLATA A DOROZSMA-MAJSAI-HOMOKHÁTON DEÁK JÓZSEF ÁRON 13 BEVEZETÉS MORFOLÓGIA TALAJ NÖVÉNYZET KAPCSOLATÁNAK MINTÁZAT-VIZSGÁLATA A DOROZSMA-MAJSAI-HOMOKHÁTON DEÁK JÓZSEF ÁRON 13 PATTERN-RESEARCH OF THE CONNECTION BETWEEN MORPHOLOGY, SOIL AND VEGETATION IN THE DOROZSMA-MAJSAIAN

Részletesebben

Talajok Talajképződés Magyarországon Magyarország talajai

Talajok Talajképződés Magyarországon Magyarország talajai Talajok Az emberi élet minőségének három legfontosabb tényezője: a megfelelő mennyiségű és minőségű egészséges élelmiszer, a tiszta víz, és a kellemes környezet. Mindhárom szorosan kapcsolódik a talajhoz

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. március TARTALOM

Részletesebben

A Tápió vidék környezetiállapot

A Tápió vidék környezetiállapot A Tápióvidék környezetiállapot értékelése Készítette: Baranyi Sándor (környezettanföldrajz) Témavezető: Dr. Szabó Mária (egyetemi tanár) Konzulens tanár: Kardos Levente (PhD hallgató) 1 Bevezetés A vizes

Részletesebben

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: homoktalaj, erdőtalaj, desztillált víz, 0,02 m/m %-os

Részletesebben

Láptalajok. telkesített láptalajok

Láptalajok. telkesített láptalajok Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Láptalajok felláp síkláp telkesített láptalajok Láptalajokról általában Az ország legkisebb elterjedéső

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

Alkalmazott talajtan I.

Alkalmazott talajtan I. Alkalmazott talajtan I. Tematika, a teljesítés feltételei A kurzus teljesítése két részbıl tevıdik össze: Elmélet Febr-márc: elıadás + márc. végén zárthelyi dolgozat Projektmunka 4 fıs csoportokban: Adott

Részletesebben

Agrár-kutasokat támogató 3D-s talajinformációs rendszer fejlesztése

Agrár-kutasokat támogató 3D-s talajinformációs rendszer fejlesztése Agrár-kutasokat támogató 3D-s talajinformációs rendszer fejlesztése Hervai Anrdrás - PTE Kutatás háttere mezőgazdaság helyzete Magyarországon 8442 gazdasági szervezet 485 ezer egyéni gazdaság 9,3 millió

Részletesebben

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS 2010. november - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Szakágazat és az Alsó-Tisza vidéki

Részletesebben

A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása Bevezetés Anyag és módszer

A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása Bevezetés Anyag és módszer A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása OTKA Posztdoktori (D 048592) zárójelentés Bevezetés A talajsavanyodás stádiuma a talaj

Részletesebben

Pest megyei települések ABC sorrendben

Pest megyei települések ABC sorrendben Közép-magyarországi 1 / 7 Pest megyei települések ABC sorrendben Pest megye lakónépessége: 1 229 880 fı Pest megye területe: 6 390,72 km 2 Pest megye átlagos népsőrősége: 192 fı/km 2 Pest megye településeinek

Részletesebben

FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON SZENT ISTVÁN EGYETEM FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Doktori értekezés T A R F E R E N C GÖDÖLL! 2008 1 A doktori iskola megnevezése: tudományága: tudományági részterülete:

Részletesebben

Természetföldrajzi kutatások Magyarországon a XXI. század elején

Természetföldrajzi kutatások Magyarországon a XXI. század elején Természetföldrajzi kutatások Magyarországon a XXI. század elején Tiszteletkötet Gábris Gyula Professzor Úr 70. születésnapjára Szerkeszt: Horváth Erzsébet Mari László 2012 Eötvös Loránd Tudományegyetem

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET A TALAJ HİMÉRSÉKLETE A talaj jelentısége a hımérséklet alakításában kiemelkedı: a sugárzást elnyelı és felmelegedı talaj hosszúhullámú

Részletesebben

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő. 1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István

A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN Gondola István Agronómiai értekezlet ULT Magyarország Zrt. Napkor 2013. január 29. Bevezetés Justus von Liebig

Részletesebben

Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 2. Hazai talajinformációs rendszerek

Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 2. Hazai talajinformációs rendszerek Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Környezetinformatikai Osztály, GIS Labor Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus 2. Hazai talajinformációs

Részletesebben

A talajok osztályozása

A talajok osztályozása A talajok osztályozása a talajok megismerésének, tulajdonságaik sokoldalú feltárásának elıfeltétele, megkönnyíti a sokféle talaj - áttekintését, - összehasonlítását, - megkülönböztetését. rendszerbe foglaljuk

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV Alsó-Duna közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. március

Részletesebben

Növénytáplálási stratégiák a modern, költség- és környezetkímélő földhasználat szolgálatában

Növénytáplálási stratégiák a modern, költség- és környezetkímélő földhasználat szolgálatában Földminősítés és földhasználati információ a környezetkímélő gazdálkodás versenyképességének javításáért Növénytáplálási stratégiák a modern, költség- és környezetkímélő földhasználat szolgálatában Csathó

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

2. Hazai talajinformációs rendszerek

2. Hazai talajinformációs rendszerek Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

97/2009. (VII. 30.) FVM rendelet Hatályos: 2009.07.31 -

97/2009. (VII. 30.) FVM rendelet Hatályos: 2009.07.31 - 97/2009. (VII. 30.) FVM rendelet Hatályos: 2009.07.31-97/2009. (VII. 30.) FVM rendelet a borszőlő termőhelyi kataszterének felvételezéséről, kiegészítéséről és módosításáról A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról

Részletesebben

ISZKASZENTGYÖRGY TERMÉSZETI ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI TÁJÉRTÉKEI

ISZKASZENTGYÖRGY TERMÉSZETI ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI TÁJÉRTÉKEI ISZKASZENTGYÖRGY TERMÉSZETI ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI TÁJÉRTÉKEI ISZKASZENTGYÖRGY TERMÉSZETI ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI TÁJÉRTÉKEI Szerkesztette: Kovács Zsanett Dobos Anna PhD. EKF Tájkutatások Természetvédelem Tehetséggondozó

Részletesebben

Tulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások

Tulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások 1 VIZSGÁLATOK 1 A projekt témájának megfelelően a vizsgálatok tárgya azoknak a paramétereknek (természeti, természetföldrajzi, tulajdonosi, használati, szabályozási, stb.) a meghatározása, amelyekkel jellemezhető

Részletesebben

TÁJTÍPUS-TÉRKÉP KÉSZÍTÉSE ÉS GYAKORLATI HASZNA EGY KISVÍZGYŰJTŐ PÉLDÁJÁN TÓTH ADRIENN 87 BEVEZETÉS

TÁJTÍPUS-TÉRKÉP KÉSZÍTÉSE ÉS GYAKORLATI HASZNA EGY KISVÍZGYŰJTŐ PÉLDÁJÁN TÓTH ADRIENN 87 BEVEZETÉS TÁJTÍPUS-TÉRKÉP KÉSZÍTÉSE ÉS GYAKORLATI HASZNA EGY KISVÍZGYŰJTŐ PÉLDÁJÁN TÓTH ADRIENN 87 PREPARATION AND USE OF LANDSCAPE TYPE MAPS AS REFLECTED BY THE STUDY OF A SMALL CATCHMENT Abstract: Applying the

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV Újhartyán Község Önkormányzata 2367 Újhartyán, Fő utca 21.sz. Telefon:29/372-133.Fax:372-025 E-mail cím: Nyilvántartási szám: Jóváhagyom Újhartyán, 2008.szeptember 20. Egyetértek: Budapest, 2008 Schulcz

Részletesebben

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN Hoyk Edit 1 Bevezetés A Mecsek hegység nyugati részén, az Abaliget-Orfű-Mánfa-Tubes-Misina-Jakab-hegy

Részletesebben

TÖLTÉSALAPOZÁS ESETTANULMÁNY MÁV ÁGFALVA -NAGYKANIZSA

TÖLTÉSALAPOZÁS ESETTANULMÁNY MÁV ÁGFALVA -NAGYKANIZSA 48 Ágfalva Nagykanizsa vasútvonal, Nemesszentandrás külterülete Több évtizede tartó függőleges és vízszintes mozgások Jelentős károk, folyamatos karbantartási igény 49 Helyszín Zalai dombság É-D-i völgye,

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A főbb talajtípusok hatása a talajművelésre Előadás áttekintése Az egyes főtípusba tartózó mezőségi talajok erdőtalajok

Részletesebben

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS Heves megye, illetve Füzesabony természetföldrajzi és vízrajzi adottságai, legfontosabb vízgazdálkodási problémái Készítette: Úri Zoltán Építőmérnök hallgató 1.évfolyam

Részletesebben

Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben

Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Deák József 1, Szűcs Péter 2, Lénárt László 2, Székely Ferenc 3, Kompár László 2, Palcsu László 4, Fejes Zoltán 2 1 GWIS Kft., 8200. Veszprém,

Részletesebben

Jellegzetes alföldi toposzekvens 1.csernozjom 2.réti csernozjom 3.sztyeppesedő réti szolonyec 4.réti szolonyec 5.szolonyeces réti talaj 6.réti talaj 7

Jellegzetes alföldi toposzekvens 1.csernozjom 2.réti csernozjom 3.sztyeppesedő réti szolonyec 4.réti szolonyec 5.szolonyeces réti talaj 6.réti talaj 7 Az Alföld talajai Novák Tibor 2006. 05. 02. Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Jellegzetes alföldi toposzekvens 1.csernozjom 2.réti csernozjom 3.sztyeppesedő réti szolonyec 4.réti szolonyec 5.szolonyeces

Részletesebben

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési A Forró övezet Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési szöge, vagyis a felszínnel bezárt szöge határozná

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Földhasználati kérdések a Velencei-tó vízgyűjtőjén

Földhasználati kérdések a Velencei-tó vízgyűjtőjén Földhasználati kérdések a Velencei-tó vízgyűjtőjén Dr. Pálmai Ottó Csákvár, 2007. május 29. Fejér Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Velence Új kihívások a

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA 2.1.1. Szennyvíziszap mezőgazdaságban való hasznosítása A szennyvíziszapok mezőgazdaságban felhasználhatók a talaj szerves anyag, és tápanyag utánpótlás

Részletesebben

Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése. Kőzethatású talajok

Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése. Kőzethatású talajok Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése Kőzethatású Főtípusok és talajtípusok a hazai genetikai szemléletű talajosztályozásban (9 főtípus, 39 talajtípus)

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR

A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR 2007. 03. 12 13. TÉRINFORMATIKAI ALKALMAZÁSOK A KARSZTKUTATÁSBAN VERESS MÁRTOM SCHLÄFFER ROLAND A karszt Fedett karszt rejtett kőzethatár fedett karsztos

Részletesebben

GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben

GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben Németh Tamás, Szabó József, Pásztor P LászlL szló, Koós Sándor A precíziós növénytermesztés c. program célkitűzései! A termőhelyi viszonyok és s a termés

Részletesebben

3. Tematikus csoport: Talajviszonyok jellemzése és változása

3. Tematikus csoport: Talajviszonyok jellemzése és változása 3. Tematikus csoport: Talajviszonyok jellemzése és változása Koordinátor: Bidló András Sorszám Cím Résztvevő intézmények Felelős személy C.1 1. Termőhelyi (klíma) változás hatása a NymE KFI Bidló fatermésre

Részletesebben

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul FÖLDTUDOMÁNYI BSC METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Óraszám: 3+0 Kredit: 4 Tantárgyfelelős: Dr habil Tar Károly tanszékvezető egyetemi docens

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

I. A terepi munka térinformatikai előkészítése - Elérhető, ingyenes adatbázisok. Hol kell talaj-felvételezést végeznünk?

I. A terepi munka térinformatikai előkészítése - Elérhető, ingyenes adatbázisok. Hol kell talaj-felvételezést végeznünk? Hol kell talaj-felvételezést végeznünk? Domborzat Földtan Növényzet Felszíni és felszín alatti vizek Éghajlat Talaj Tájhasználat Domborzat: dombvidék, 200-400 m, erős relief Földtan: Pannon üledékek, Miocén

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Pest megyei települések listája

Pest megyei települések listája 1 Abony 15 679 fő ÁNTSZ Ceglédi i Intézete Ceglédi 2 Acsa 1 501 fő ÁNTSZ Váci,Szobi,Dunakeszi i Intézete Váci 3 Albertirsa 11 280 fő ÁNTSZ Ceglédi i Intézete Ceglédi 4 Alsónémedi 4 829 fő ÁNTSZ Dabasi-,Gyáli

Részletesebben

Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT

Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT JÁNOSHALMA VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 A települési környezetvédelmi program készítésének célja és feladatai...

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége

Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége A földfelszín kb. 30 %-át a szél alakítja A defláció feltételei: éghajlati növényzeti földtani domborzati Összehasonlítható a vízerózióval hasonlóság:

Részletesebben