Vélemény a Komplex telep-program (Komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása) címő pályázati kiíráshoz

Átírás

1 Vélemény a Komplex telep-program (Komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása) címő pályázati kiíráshoz A pályázati kiírás a lakhatási szegregáció következményeinek kezelését komplex megközelítéső projektek megvalósításával célozza a telepszerő lakókörnyezetben élık oktatási, képzési, foglalkoztatási, szociális, mentálhigiénés és egészségügyi problémáinak kezelésére. A kiírás szerint a komplex telep-program hatásainak el kell érnie a teljes helyi közösséget, az ott élı emberek számára nyilvánvalóvá kell tenni azokat a súlyos hátrányokat, melyek a teljes leszakadást eredményezik beavatkozások nélkül. A pályázati kiírásnak ezzel, az összefüggı problématerületek együttes kezelését támogató, és a helyi társadalmat és az összes közszolgáltatót megszólító módszertani megközelítésével egyetértünk, és úgy gondoljuk, hogy a lakhatási szegregáció problématerületét kizárólag ilyen szemlélető és eszközrendszerő fejlesztési programokkal szabad egyáltalán célozni. Ahhoz azonban, hogy a komplex telep-program eredményesen tudja szolgálni a kitőzött célokat, több olyan feltételnek teljesülnie kellene, melyekre a jelen kiírás-tervezetben nem találtunk garanciákat. Ezek a következık: A lakhatási szegregáció kezelésére szolgáló módszerek, eszközök kidolgozása és az infrastrukturális fejlesztések finanszírozásának, illetve a beavatkozások összhangjának biztosítása 1. A telepszerő környezetben élık szociális és foglalkoztatási hátrányainak kezelése nem választható el a lakhatási körülmények javításától. A pályázati kiírásban épp az egyik legfontosabb tényezırıl, a lakhatási szegregáció kezelésérıl nem esik szó. Ha a projekt erre nem kínál megoldást, a szociális és foglalkoztatási hátrányok vonatkozásában átütı és fenntartható eredmények nem várhatók. Nem tudni, hogy az egészségtelen állapotú telepi házak minısége miként javul majd, vagy hogyan fogják magát a telepet felszámolni. A kiírás csak a teleprehabilitációs programok "szoft" elemeinek finanszírozását szolgálja. Nyitott kérdés marad, hogy miként lesznek képesek a bevont önkormányzatok elıteremteni a lakhatás infrastrukturális elemeinek finanszírozását szolgáló forrásokat. A pályázati útmutató úgy fogalmaz, hogy a komplex programnak, és annak megvalósítóinak törekednie kell a felzárkózási programhoz illeszthetı további fejlesztési lehetıségek becsatornázására, valamint a célterületen folyó fejlesztésekkel való szinergikus hatások elérésére. Ehelyett a véleményünk szerint a lakhatási feltételek javítását szolgáló egyéb fejlesztési lehetıségek becsatornázását kellene biztosítani és kötelezıen elıírni a pályázók számára, enélkül ugyanis a lakhatási feltételek javítása nem biztosított, és ezáltal a jelen pályázati kiírásban megfogalmazott célok elérése sem reális. Jelen kiírás-tervezetben a 15%-os ERFA átjárhatóság erejéig megvalósítható felújítási munkák és eszközbeszerzés szőkösen elég lehet a közösségi szolgáltatások helyszínének biztosítására, de kérdés, hogy milyen forrás teszi majd lehetıvé az ingatlanok állagjavítását, vagy a jelenlegi szanálandó lakásállomány kiváltását szolgálni hivatott új bérlakások építését/vásárlását. A pályázók számára alapvetı kérdés, hogy ha a telepen élık társadalmi integrációja, felzárkóztatása, mint elérendı cél kizárólag a telep szanálásával oldható meg, akkor milyen eszközökkel szolgálja ezt a komplex telep-program. Megválaszolatlanul marad, hogy milyen konstrukciók alkalmazásával (bérlakás program vagy saját tulajdonú ingatlanok felújítása) és milyen forrásból oldható meg ez a feladat.

2 Nem derül ki a pályázati útmutatóból, hogy van-e a kiírónak egyértelmő stratégiája a tulajdonosi szerkezet jövıbeni képére vonatkozóan. A saját tulajdonú ingatlanok fejlesztése, vagy az önkormányzati (vagy más állami ingatlankezelı) tulajdonú bérlakás program jelenti a megoldást a telepek esetében? Vagy nincs ilyen programszintő koncepció és minden önkormányzatnak magának kell megalkotnia a telepek felszámolásához helyben legmegfelelıbb lakhatási stratégiáikat? Ha így van, kapnak-e ehhez elvi, koncepcionális, a majdani lakhatás-támogatási szabályozókkal összhangban lévı segítséget? A támogatandó projektek sikeres megvalósításához elengedhetetlennek látjuk, hogy ezekre a kérdésekre kiérlelt szakmai válaszokkal, konkrét ajánlásokkal tudjon szolgálni a kiíró (a településnagyságtól, helyi adottságoktól, és a telep elhelyezkedésétıl, nagyságától, infrastrukturális ellátottságától és a lakásállomány állapotától függıen). Hangsúlyozzuk, hogy a lakáskörülmények javítását szegregált, telepszerő környezetben csak kivételes esetekben tartjuk elfogadható megoldásnak. A szegregátumokra irányuló programoknak ezért alapvetıen a méltatlan lakhatási körülmények felszámolására és a telepek szanálására kellene fókuszálnia. Véleményünk szerint ugyanis a szegregált lakhatási feltételek megerısítése mindenféle kiegészítı beavatkozás ellenére tovább fogja növelni a szegregációt, és az itt élı családok társadalmi marginalizálódását. (A telepszerő környezetben élı családok, gyerekek és felnıttek egyaránt magukon viselik a településrész stigmáját, és napi szinten szembesülnek vele, hogy ez ellehetetleníti a befogadásukat, integrációjukat az oktatási intézményekben és a munkaerıpiacon egyaránt.) Fontosnak tartanánk azonban, hogy a settlement típusú közösségi szociálismunka és a jelen kiírásban tervezett összetett beavatkozások a telepfelszámolás idıszaka alatt megvalósulhassanak, és az utánkövetés is biztosítható legyen a telepet elhagyó családok számára. A projektek megvalósításához megfelelı tervezıi és projektmegvalósítói kapacitás és szakmai együttmőködés biztosítása 2. A meghirdetett telep-program olyan összetett és sokszereplıs projekt megvalósítását vízionálja rövid (kétéves) idıkeretben, amely akkor mőködtethetı hatékonyan és problémamentesen, ha azt egy nagyon felkészült és összeszokott projektcsapat végzi. A kírás azonban olyan és annyi új szereplı együttmőködését teszi kötelezıvé a konzorciumokon belül felkészülési idı nélkül, ami, véleményünk szerint, komoly kockázatot jelent a megvalósítók (fıpályázók) számára. Számos példa volt már a jelenlegi és az elsı programozási ciklusban is arra, hogy a pályázóknak együtt kell mőködniük egy, a támogató által kijelölt szakmai szervezettel (pl. Biztos Kezdet, Gyerekesély, TÁMOP 513, oktatási integrációt támogató pályázatok stb.). Példátlan azonban, hogy konzorciumi tagként kell bevonni a pályázónak egy kijelölt szervezetet. Ha szakmai együttmőködés a cél, arra a partnerségi együttmőködés a megfelelı forma. A konzorciumi partner a projekt irányító testület tagjaként, operatív pénzügyi és személyi kérdésekbe kapna beleszólást a kiírás-tervezet szerint, amit indokolatlannak gondolunk. Egyetértünk azzal, hogy a pályázati kiírás elvárja, hogy a pályázó szervezetek illetve szakemberek dokumentálják szakmai- és projekt-jártasságukat. Nem tartjuk elfogadhatónak azonban azt a megkülönböztetést, amely a pályázatban résztvevı non-profit szervezetektıl elvárja, hogy igazolják az alapító okiratban szereplı tevékenység területén a pályázat benyújtását megelızıen szerzett legalább 2 éves szakmai jártasságukat 1, míg a kötelezı konzorciumi partnerként kijelölt szakmai szervezet és az ORÖ esetében megkérdıjelezhetı,

3 hogy rendelkeznek-e értékelhetı referenciával, a lebonyolításhoz szükséges tapasztalattal és kapacitással a számukra kijelölt tevékenységi területeken. A kiírás, az 1. pontban részletezettek mellett, talán e két szervezet szerepében hordozza a legkomolyabb kockázatokat. A komplex telep-programban támogatottal számol a kiíró. Ahhoz, hogy ennyi valóban kidolgozott és támogatásra érdemes pályázat szülessen, legalább három-négyszer ennyi pályázónak kellene érdeklıdni a kiírás iránt. Amennyiben kötelezıen be kell vonni a Türr István Képzı és Kutató Intézetet és az Országos Roma Önkormányzatot, akkor a pályázati kiírásban félreérthetetlenül meg kellene határozni azokat a kommunikációs lehetıségeket, együttmőködési formákat és határidıket, amelyek ezen együttmőködések kialakítását és mőködtetését biztosítják a projektek elıkészítésének idıszakában a (remélhetıleg) legalább 120 pályázóval. Nem fordulhat elı, hogy egy-egy pályázó ugyan minden feltételt teljesített, ám a két szervezettel nem tud idıben kapcsolatba lépni, a projekt egészét érintı tartalmi ügyekrıl egyeztetni, a Közösségi Beavatkozási Tervben megállapodni. A pályázók számára átláthatóvá kellene tenni a partner szervezetek részérıl bevonandó szakmai megvalósítók kapacitásait, szerepét, és feladataik ütemezését. Meg kellene határozni azt is, hogy milyen elvárások támaszthatók majd a TKKI által biztosított folyamat és módszertani támogatókkal szemben, kik végzik el a szakmai munkát. Álláspontunk szerint kizárólag olyan szakemberek alkalmasak erre a feladatra, akiknek a megfelelı végzettségük mellett szegregátumban végzett munkatapasztalatuk van és bírják az érintett közösség bizalmát. A romák képviseletét ellátó helyi szervezet (ckö vagy non-profit szervezet) kötelezı bevonása mellett érvelünk. Ezt indokoltabbnak gondoljuk, mint az ORÖ-vel való projektszintő együttmőködés elıírását (feltéve, hogy ezek a kapacitások helyben rendelkezésre állnak). Az ORÖ-nek a célcsoport elérésében és tájékoztatásában lenne szerepe az útmutató C.1.3 pontja alapján. Véleményünk szerint elsısorban a helyi szereplık tudják hitelesen képviselni a projekt célcsoportját, és képesek közvetíteni az érintett roma közösség és a pályázó szervezetek között. A részvételük mindenképpen indokolt a szakmai megvalósítók (programszervezık, szociális munkások) kiválasztásában is, mivel ık ismerik az érintetteket, és tudják, hogy ki élvezi a közösség bizalmát. Amennyiben a kötelezı együttmőködés a tervezet szerint valósul meg, az ORÖ-t képviselı megyei szakemberek esetében minimális elvárásként látjuk szükségesnek támasztani, hogy értsék a településfejlesztést, és a várható társadalmi folyamatokat, ismerjék és értelmezzék a Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégiában foglaltakat, valamint átlássák az európai és hazai források felhasználását a szinergia biztosítása érdekében. A pályázati kiírás megfelelı célzása, a várható pályázók körének felkészítése A kiírás - a pályázati eljárásrend szabályaiból adódóan - szigorú elvárásokat fogalmaz meg a pályázó önkormányzatok pénzügyi stabilitása tekintetében. Pályázatot kizárólag olyan önkormányzat által vezetett konzorcium nyújthat be (Pályázati útmutató, B.6.), amely nem rendelkezik tartozással, önrész biztosítására képes. Ez a projekt pénzügyi stabilitása szempontjából indokolható, ugyanakkor felveti annak kérdését, hogy azok az önkormányzatok szorulnak ki a pályázati rendszerbıl, amelyek talán épp a nagy számú hátrányos helyzető, inaktív (és jellemzıen roma) lakosság miatt, illetve ezzel a társadalmi problémával összefüggı forráshiány miatt halmoztak fel tartozásokat. A kiírás-tervezet véleményünk szerint nem elég érzékeny a települések közötti esélyegyenlıtlenség problémájára. Ha a pályázat jelen formájában kerül kiírásra, félı, hogy épp a legfejletlenebb, ugyanakkor komoly lakhatási szegregációs problémákkal küzdı települések nem tudnak pályázni. Érdemes lenne végiggondolni, hogy hol vannak a kiemelt

4 fejlesztési területek az elkészült IVS-ek, vagy a telepekrıl összeállt szakmai anyagok alapján, illetve, hogy azokban a térségekben, településeken, ahol már elkezdıdött azonos beavatkozási területen fejlesztés biztosítható legyen a megkezdett folyamatok folytatása. (Megjegyjegyezzük, hogy ellentmondást látunk abban, hogy a Támogatási Szerzıdés megkötésére vonatkozó kizáró okok között szerepel, hogy nem köthetı támogatási szerzıdés azzal, akinek a saját forrás nem áll rendelkezésére, továbbá a pályázati útmutatóban vagy a pályázati felhívásban meghatározott idıpontig az Ámr (3) bekezdésének aa)-ac) pontja szerint nem igazolja vagy arról nem nyilatkozik. A támogatás mértéke azonban a projekt elszámolható összes költségének 100%-a a D2 pont szerint.) Az elızıleg kiírt telepprogram során tapasztalhattuk, hogy alig maradt olyan önkormányzat, amely élni kívánt volna a pályázat lehetıségével. Ennek számos oka volt. Ilyen például, hogy maga a testület nem érezte a telepfelszámolás ügyét olyan fontosságúnak, hogy egy ilyen terhet vegyen magára, mint ez a bonyolult és bizonytalan kimenetelő pályázat (vagy épp ellenkezıleg inkább a fennálló szegregáció fenntartásában volt rövid távon érdekelt); nem volt biztosított a helyi projekt-menedzsment kapacitás. Jóllehet, a jelen pályázati kiírás tesz engedményeket, illetve próbál lépéseket tenni ezeknek a kockázatoknak a csökkentésére, félı, hogy épp azok az önkormányzatok nem fognak pályázni, amelyeken a leginkább és sürgısen kezelendı a telepszerő szegregátumok problematikája. Aggodalmunk szerint, sem az ORÖ, sem a TKKI nem tud megfelelı intézményi garanciát nyújtani a pályázat iránt érdeklıdı önkormányzatok számára sem a szakmai, sem a helyi politikai aggályokkal kapcsolatban. Másrészt a projektben elıírt továbbfoglalkoztatási kötelezettség és a Csillagház projektzárást követı fenntartásának kötelezettsége is elbizonytalanítja a nehéz gazdasági helyzetben lévı önkormányzatokat. A kiírás szerint fıpályázóként települési önkormányzat (KSH 321) pályázhat. A konzorcium vezetıjének közvetlen felelısséget kell vállalnia a projekt elıkészítéséért és megvalósításáért. Az az általánosítható tapasztalatunk, hogy az önkormányzatok nehezen vágnak bele egy ilyen típusú program megvalósításába. A képviselıtestület összetétele meghatározó abban, hogy egy-egy jó elképzelés valaha megvalósulhat-e a településen. Vannak azonban önkormányzatok, amelyek nem vállalnák, hogy fıpályázói legyenek egy ilyen pályázatnak, de a konzorciumban szívesen dolgoznak, mivel ez kevesebb szakmai és politikai kockázatot rejt számukra. Több olyan civil szervezet van az országban, amelyek felkészültek arra, hogy fıpályázóként megvalósítsanak összetett projekteket, ha a többi kulcsszereplıvel hatékony és jó az együttmőködés. A pályázati útmutató szerint konzorciumi tagként azok a non-profit szervezetek pályázhatnak, melyek megfelelnek a kötelezı konzorciumi partnernél felsorolt KSH besorolásnak. A kötelezı partnerek felsorolásában nem szerepel a szociális szövetkezet KSH besorolása, amit hiányolunk a lehetséges partnerek körébıl. Továbbá a kötelezıen bevonandó együttmőködı partnerek felsorolásából hiányoljuk az óvodát és az iskolát, amennyiben azok nem vesznek részt a projekt megvalósításában konzorciumi tagként. A konzorciumba bevont non-profit szervezettel kapcsolatban elınyt jelent, ha a nonprofit szervezet a célterületen székhellyel vagy telephellyel rendelkezik. Ma Magyarországon kevés szervezet rendelkezik szegregátumokban szerzett tapasztalattal, akik magas színvonalú munkát végeznek (pl. MÁLTA, Gyermekszegénység Elleni Program szécsényi akciókísérlet helyszínei), ezért javasoljuk, hogy a telepfelszámolásban végzett korábbi munkatapasztalat is jelentsen elınyt a pályázat elbírálásánál. Fontosnak gondoljuk, hogy egy meghirdetésre kerülı telepes kiírás építsen az elmúlt években készített települési és kistérségi anti-szegregációs helyzetelemzésekre és

5 programokra. Ezek az elemzések tartalmazzák a Közösségi Beavatkozási Tervben elvárt diagnózist a szegregátumokban élıkrıl. Bár az anti-szegregációs helyzetelemzésekhez használt adatok egy részét bekéri a kiíró a pályázóktól a Közösségi Beavatkozási Tervek útmutatója szerint, az Integrált Városfejlesztési Stratégiák (IVS) részét képezı és az Leghátrányosabb helyzető kistérségek komplex fejlesztési programjának tervezéséhez készült anti-szegregációs tervek alkalmazásáról nem tesz említést egyik dokumentum sem. Az anti-szegregációs tervek rövid, közép és hosszú távú önkormányzati vállalásokat tartalmaznak a településen lévı szegregátumokban lakók helyzetének javítására. Ezeket a szükséges beavatkozásokat pedig az érintett önkormányzatok az európai uniós fejlesztési forrásokhoz való hozzájutás feltételeiként vállalták, ezért fontosnak tartjuk, hogy egy komplex telep-program építsen rájuk (a Közösségi Beavatkozási tervek elıkészítésében és a projektjavaslatok bírálatában). Kérdések a célterület/célcsoport meghatározásával kapcsolatban: A szegregátum meghatározása (útmutató 4. oldal): A TÁMOP /1. konstrukció keretében azon települések vonatkozásában ítélhetı meg támogatás a szegregátumok komplex, humán fejlesztésére, ahol legalább 10 lakásban legalább 45 fı él szegregált lakókörnyezetben. Nem világos, hogy mit ért a kiíró lakáson. Önálló helyrajzi számon nyilvántartott lakásokat, vagy beleérthetı minden akár egy helyrajzi számon (egy telken) szereplı - lakáscélra használt épület? Pontosítani kellene a megfogalmazást, mert számtalan esetben tapasztaljuk, hogy egy telken belül számos engedély nélkül épült építmény, garázs, sufni, egyéb tákolmány szolgál hajlékul. Fontosnak tartjuk tisztázni az útmutatóban azt is, hogy a 2000 fı alatti települések esetében mit tekint a kiíró szegregátumnak, telepszerő lakókörnyezetnek, ugyanazok a feltételek vonatkoznak-e rájuk. Egyetértünk azzal, hogy a tervezett program célcsoportjába a telepeken, telepszerő lakókörnyezetben, szegregátumokban élı, halmozottan hátrányos helyzető, alacsony, illetve elavult iskolai végzettséggel rendelkezı, szociális és anyagi gondokkal küzdı, roma és nem roma egyének és családok 2 tartozzanak. Kérdésként vetıdik fel azonban, hogy ki fogja megállapítani, hogy ki lesz az érdemes és érdemtelen szegény, aki a programba be fog tudni kapcsolódni. Véleményünk szerint minden szegregátumban élı számára biztosítani kellene az esélyt a kikerülésre, a társadalmi integrációra. Ellenkezı esetben az érintett közösségben súlyos feszültséget szül a program, és nem garantálható, hogy a hátrányos helyzető közösségen belül oda fog elérni a segítség és a támogatás, ahol a legnagyobb a szükség rá. Amennyiben minden telepen lakó bevonása nem kivitelezhetı a projektben, átlátható és meghatározott szociális mutatók mentén lenne érdemes kiválasztani a projektgazdáknak a fejlesztésbe bevont személyeket (pl. a gyermekek vagy az egyéb eltartottak (idısek, ellátásnélküliek) száma a családokban). A tartalmi értékelési kritériumokra vonatkozó észrevételek A szegregátumok minısítésére szolgáló kritérium ( A szegregátum(ok) a település belterületén, illetve attól nem messze helyezkedik el, vagy a közlekedés (út, közösségi közlekedés) és közmővesítés (villany, víz, gáz hálózat) biztosított, illetve fut olyan program a célterületen, amelynek keretében ez kiépíthetı ), mint elınyben részesítési szempont számunkra értelmezhetetlen. Ha a kiíró célja az, hogy olyan telepeken ne támogassa a 2

6 tervezett telep-program beavatkozásainak megvalósítását, amelyek infrastrukturálisan teljesen elmaradottak és a településtıl elzártak, akkor értelmetlennek látjuk, hogy ez a szempont a száz pontos értékelésben két pontot érjen. Véleményünk szerint a pályázatnak azt kellene elıírni, hogy ilyen célterületen kizárólag akkor támogatható a projekt megvalósítása, ha más (nevesíthetı) forrásból párhuzamosan megvalósítja a pályázó a telep felszámolását, ill.teljeskörő rehabilitációját, infrastrukturális fejlesztését. Ezáltal azonban tettenérhetıvé válik, hogy éppen a legsúlyosabb körülmények között élık maradhatnak ki a komplex telep-program tervezett fejlesztéseibıl (a véleményünk 1. pontjában kifejtett feltételek hiányában). A es értékelési kritérium vonatkozásában az a véleményünk, hogy annak értékelése, hogy a pályázó a legrosszabb szegregációs indexszel rendelkezı szegregátumot is bevonja-e a fejlesztésbe, amennyiben több is található a településen, a jelentıségénél jóval kevesebb pontot (1) ér a tervezetben. Javasoljuk, hogy a pályázatok értékelése során elınyben részesüljenek azok a projektjavaslatok, amelyek szakmai megvalósítóként (programszervezı, start asszisztens, stb.) is bevonják a településen és kiemelten a telepen élı romákat. Összegzı javaslatok 1. A kiírás megjelentetését csak abban az esetben tartjuk szerencsésnek, ha az párhuzamosan kerül kiírásra olyan pályázati konstrukcióval, amely a célcsoport ingatlanjainak felújítását / kiváltását képes finanszírozni. A telepfelszámolás ügye csak akkor lehet hatékony, ha az ún. "szoft" és infrastrukturális elemek együtt kezelhetık. A szegregátumokat jellemzı jelenlegi lakhatási körülmények között nem látunk esélyt a jelen kiírás-tervezetben célzott szociális, egészségügyi, és munkaerı-piaci fejlesztések eredményes megvalósítására. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) rendelet módosítása (437/2010/EU május 19.) lehetıvé teszi, hogy európai uniós forrásból finanszírozott telepfelszámolási programok induljanak. A hatályos ERFA rendelet alapján a meglévı házak (putrik, barlangok, nagyon rossz állapotú ingatlanok) helyett új lakások építésére, illetve lakásvásárlása is lehetıség nyílik (a rendelet módosítása elıtt csak a házak felújítása volt finanszírozható). A rendeletmódosítás elıírja a deszegregációt és a kistelepülések szegregátumainak felszámolását segíti. A végrehajtási rendelet egyértelmően kijelöli a tagországi lehetıségeket: a marginalizált közösségeket segítı lakásberuházási intézkedések kiadásai csak akkor támogathatók, ha a következı feltételek teljesülnek: [ ] a lakásberuházás földrajzi elhelyezkedése biztosítja ezeknek a közösségeknek a többségi társadalomba történı térbeli integrációját, és nem járul hozzá a szegregációhoz, az elszigetelıdéshez és a kirekesztéshez. 2. A nyílt pályázati eljárás, fıleg egy ilyen összetett és inkább bonyolult pályázat esetében fıleg azokat a pályázókat tartja távol a pályázattól, ahol a legindokoltabb volna egy ilyen fejlesztés. Javasoljuk, hogy a telepprogram egy több lépésbıl és kiírásból álló csomag legyen, amely idıben is lehetıséget ad a helyi tervezésre, bevonásra és végrehajtásra (nem két év alatt). Emellett - a helyi adottságok sokszínősége miatt - a kiírásnak kezelnie kell az eltérı igényeken alapuló eltérı projekteket. (A korábbi kiírás is beleütközött abba, hogy a projektek minden elemét szabályozni próbálta, majd a végén egyetlen településnek sem felelt meg: Nem lehet ugyanabban a merev eljárásban kezelni például a karcagi és a bagi cigánytelep felszámolásának ügyét.)

7 Hatékonyabbnak gondoljuk, ha külön kiírás vonatkozik a helyi tervezésre, és a közösségi szolgáltatásokhoz szükséges feltételek kialakítására, illetve a szolgáltatások biztosítására a nevesített hat beavatkozási területen. 3. A megcélzott önkormányzatok tanácstalanok a tekintetben, hogy hosszú távon hogyan lehetséges a telepek felszámolása, a roma lakosság települési integrációja. Ehhez szakmai segítséget, iránymutatást is várnak. Amíg nem lehet tudni, hogy a banki vagy közüzemi tartozásokkal küzdı, hátrányos helyzető lakosság számára milyen finanszírozási megoldások lesznek alkalmazhatóak hosszú távon, csak a kiírás egyes elemeire automatikus választ kínáló pályázatok születhetnek, amelyek csak a kiírók elképzeléseire adnak választ és nem a helyi problémákra. 4. Javasoljuk, hogy a TKKI és ORÖ szerepét a kapacitásaiknak megfelelıen határozzák meg a projektben. Azaz elıször a szakmai kapacitásépítés, felkészülés és az együttmőködési feltételek biztosítása történjen meg, és csak ezt követıen kerüljön sor a kötelezı együttmőködés elıírására. 5. A részcélokkal kapcsolatban javasolt konkrét kiegészítések az útmutatóhoz: A lakhatási mutatók javulására vonatkozó célkitőzés megjelenítése. A már mőködı Gyermekszegénység Elleni Program TÁMOPOS kiterjesztéseinek fejlesztései (a meglévı civil szolgáltatások), és az LHH programban vállaltak összehangolása a telep-program részcéljaival. A párhuzamosság elkerülése, szinergia biztosítása érdekében. 6. A támogatott tevékenységekre vonatkozóan javasolt kiegészítés: A célok szintjén megjelenik a kiírás-tervezetben, hogy a program hatásainak el kell érni a teljes helyi közösséget, az útmutatóban azonban a továbbiakban nincs megfogalmazott elvárás arra vonatkozóan, hogy legalább néhány programelemet úgy szervezzenek meg, hogy azokba a szegregátumban és azon kívül élıket is sikerüljön bevonni. Általában jellemzı, hogy a szegregátumon kívül élık be sem teszik a lábukat a telepre, és ettıl óvják a gyerekeiket is biztonsági és egészségügyi kockázatoktól tartva. Ennek az indokolatlan félelemnek, és a telepen élıkkel szembeni elıítéleteknek az oldására törekedni kellene a projekt tevékenységek megtervezésekor. Az útmutatóban a célok megfogalmazása mellett a támogatható tevékenységekre vonatkozó feltételekben is javasoljuk kiemelni, hogy milyen hozzáadott értéket vár el a kiíró a telepen élık elszigetelıdésének oldására, a telepen kívüli közösségi kapcsolataik javulására, és az elıítéletek kezelésére vonatkozóan az egyes programelemek megvalósításától.