A magyar helyesírás főbb jellemzői

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A magyar helyesírás főbb jellemzői"

Rezső Péter
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Helyesírásunkról Gondolatainkat, közlendőnket gyakran kell írásban kifejeznünk. Ilyenkor tesszük föl magunkban a kérdést: Hogyan írjunk? Milyen szavakkal és milyen mondatokkal közölhetnénk, milyen szövegbe foglalhatnánk a leghívebben és legárnyaltabban mindazt, amire gondoltunk? Ügyelnünk kell arra, hogy amit leírunk, azt mások megértsék és megfelelően értelmezzék, nehogy félreértsék. Még gyakrabban kell mások által megfogalmazott és leírt szöveget olvasnunk. Ilyenkor arra törekszünk, hogy helyesen értelmezzük, amit olvastunk, hogy pontos információt kapjunk az írást megfogalmazó gondolatairól. Az emberek azonban nagyon különbözők, ízlésük, gondolkodásuk, tudásuk és stílusuk is eltérő, így megtörténhet, hogy a legjobb szándékunk ellenére sem azt értik meg írásunkból, amit közölni szerettünk volna, illetve mi nem azt olvassuk ki egy szövegből, amit annak megalkotója tervezett. Hogy mindezt elkerülhessük, közösen elfogadott és mindenki által alkalmazott szabályokra van szükség. A szabályok teszik lehetővé, hogy gondolatainkat mások is számára érthetően leírhassuk, és a mások által megfogalmazottakat ne értsük félre. Anyanyelvi nevelésünk szerves része a helyesírási készség megalapozása, fejlesztése. A helyesírás valamely nyelv írásának közmegállapodáson alapuló közérdekből szabályozott eljárásmódja, illetőleg az ezt tükröző, rögzítő és irányító szabályrendszer. ( A magyar helyesírás szabályai, 1991:9) A helyesírás tehát mindazoknak a szabályoknak és elveknek az összessége, amelyek a szavak, mondatok, a szöveg leírására gondolataink írásbeli rögzítésére vonatkoznak. A helyesírás egy adott nyelvre vonatkozik, a különböző nyelvekben egymástól eltérő szabályokat és egyezményes jeleket használnak. Mi a következőkben a magyar helyesírás szabályaival és elveivel foglalkozunk. 1

Ügyelnünk kell arra, hogy amit leírunk, azt mások megértsék és megfelelően értelmezzék, nehogy félreértsék. Még gyakrabban kell mások által megfogalmazott és leírt szöveget olvasnunk.

2 A magyar helyesírás főbb jellemzői A magyar helyesírás betűíró, ami azt jelenti, hogy az írás legkisebb egységei a betűk. Ez természetesnek tűnik nekünk, hiszen mivel is tudnánk valamit kifejezni, mint betűként leírt jelekkel. Az írás kialakulásának kezdetén azonban először képekkel meséltek el valamit, adtak hírt jelentős eseményről. A képírást a bölények, a vadlovak, a vadászat ábrázolását fokozatosan váltotta fel a leegyszerűsített, vázlatos képekkel, jelekkel történő közlés, írás. Az egyiptomi hieroglifákon még madárfejű oroszlánok, kígyók, bogarak és lótuszvirág látható, hasonló alakokkal találkozunk a régi kínai és japán, valamint az asszíriai, babilóniai és perzsiai ékírásokban is. Az egyiptomi írás alapvetően szóírás volt, de néha használtak jeleket mássalhangzócsoportok vagy hangok jelölésére is. Az írás fejlődésében fontos lépés volt a szavak szótagokra bontása, amikor minden egyes szótagot külön jellel jelöltek. A kínaiak írása például szó- és fogalomírássá alakult, a japánoké szótagírássá. A földközi-tengeri népek írásában kialakult a hangjelölő írás ezt vették át később az európai népek is, ezáltal az írásra használt jelek száma 25 és 30 közöttire csökkent. Ennek jelentőségét akkor érthetjük meg, ha arra gondolunk, hogy a korabeli kínai írásban a mindennapi élet szavainak leírására több ezer jelet kellett használni. A magyarok ismertek egy sajátos írásformát, a rovásírást, melyet a Székelyföldön a 17. századig használtak. Ennek szép példáját láthatjuk az énlaki unitárius templom 1668-ból származó kazettáján, amelyet Orbán Balázs fedezett fel. A szövegben az unitárius vallás hittételét olvashatjuk: Egy az Isten. A rovásírás betűit kézzel rótták jobbról balra haladva. Eredetét napjainkban is kutatják, használata sem szűnt meg, egyre többen sajátítják el. 2

Az írás kialakulásának kezdetén azonban először képekkel meséltek el valamit, adtak hírt jelentős eseményről.

3 A mai magyar nyelv írásában is a betűk hangokat jelölnek, minden hangot külön-külön, ezért mondjuk, hogy írásunk hangjelölő. Leírt betűink kiejtése legtöbbször nem tér el a jelölt hangtól. Ez nem minden nyelvben van így, például az angol nyelv helyesírása ugyanazt a hangot többféle betűvel vagy betűkapcsolattal jelöli, illetve ugyanazt a betűt többféle hang jelölésére használja. Bár írásunk hangjelölő, vagyis a magyar helyesírás pontosan tükrözi beszédünk hangjait, néha eltéréseket figyelhetünk meg a kiejtés és írás között. Így például a látjuk szóban a tj-t ty-nek ejtjük: látyuk, a műveltség szóban pedig a ts helyett cs hangot ejtünk: művelcség. A kereszténység fölvételével a magyar írás is hasonlóan a legtöbb európai nép írásához a római katolikus egyház által használt latin nyelvnek megfelelő latin betűs írás lett. Az eredetileg 23 betűs latin ábécét mi is módosítottuk, nyelvünkhöz igazítottuk. A magyar szavak hangjait jelenleg 40 betűvel jelöljük. Helyesírásunk fontos tulajdonsága, hogy értelemtükröző. Ez azt jelenti, hogy írásunk sokat tükröz a magyar nyelv rendszeréből. Hogyan? a) A szó írott alakjában általában feltüntetjük a szóelemeket akkor is, ha a kiejtésben változás történik. Például a kert + je (a szó és a toldalék) külön hat hangból áll, ezt hat betűvel jelöljük. Ha leírjuk a kertje szavunkat, megőrizzük ezt a hat betűt, pedig a kiejtésekor már csak ötöt ejtünk: k + e + r + ty + e. Az ilyen írásmódot szóelemző írásmódnak nevezzük. A szóelemző írás elve megköveteli, hogy tüntessük fel pontosan a toldalékos szavak alkotóelemeit akkor is, ha a szóalak egészének köznyelvi kiejtéséből ez nem nyilvánvaló. Azért mondtuk, hogy általában van ez így, mert a szóelemző írásmód nem mindig érvényesül. Például a lélegzik szóban a lélek, a kesztyű szavunkban pedig a kéz szó rejtőzik. b) A helyesírási szabályok révén a különírással és az egybeírással megkülönböztetjük a szókapcsolatokat és a szóösszetételeket. Ha két szó alkalmi kapcsolat tagjaként kerül egymás mellé a szövegben, akkor külön írjuk őket, szóösszetételként azonban egybe kell írnunk. Így a ferences rendi barát füle nem azonos a barátfülével, és egy drágán megvett kőről írhatjuk, hogy drága kő, ám ettől még nem biztos, hogy drágakő. 3

Bár írásunk hangjelölő, vagyis a magyar helyesírás pontosan tükrözi beszédünk hangjait, néha eltéréseket figyelhetünk meg a kiejtés és írás között.

4 c) Az összetett szavak elválasztásakor figyelembe vesszük a szóhatárokat: egyetért egyet-ért. d) Helyesírásunkban a kis és nagy kezdőbetűkkel jelezzük, hogy köznévről vagy tulajdonnévről van szó. Ezzel lehetővé tesszük, hogy az olvasó nem tévessze össze Kovács János lakatost Kiss Jánossal, aki az egyedüli kovács a faluban. e) Az összetett szavak határán az azonos kétjegyű mássalhangzókat nem egyszerűsítjük, így a nefelejcs virágokból álló csokor neve: nefelejcscsokor. Összefoglalva Helyesírásunk betűíró, latin betűs, hangjelölő és értelemtükröző. A helyesírási alapelvek a) A helyesírás betűírásos hangjelölő tulajdonságból következik, hogy írásunknak lehetőség szerint tükröznie kell a kiejtést, a szavak hangalakját. Helyesírásunk egyik alapelve tehát, hogy kiejtés szerinti (fonetikus). A barát szóban öt hangot ejtünk, ezért leírásakor is öt betűt írunk, melyek a kiejtett hangoknak felelnek meg. b) Sok esetben azonban írásunk nem követi a kiejtést, mert a szó több elemből áll. Például a barát szavunkra visszatérve, ha azt mondjuk, hogy barátja, ezt hét betűvel írjuk, de csak hat hanggal ejtjük (barátya), mert az írásmód megkülönbözteti a szó elemeit (szó + toldalék). Ez az alapelv a szóelemzés alapelve, helyesírásunk tehát szóelemző (etimologikus). c) Nem mindig alkalmazzuk a kiejtés szerinti vagy a szóelemző írásmódot, a régi írásmód is jelen van mai helyesírásunkban, a harmadik alapelv tehát a hagyományos írásmód elve. Erre jó példa az ly betű a gólya szavunkban, mely egy régi, ma már nem használt, az l- hez közeli hangzású betűt jelölt, ma azonban ugyanúgy ejtjük, mint a j hangot. Ugyancsak a hagyományos írásmód elve szerint járunk el a régi családnevek írásakor, amikor a Kölcsey vagy a Madách nevet leírjuk. 4

e) Az összetett szavak határán az azonos kétjegyű mássalhangzókat nem egyszerűsítjük, így a nefelejcs virágokból álló csokor neve: nefelejcscsokor.

5 d) Negyedikként az egyszerűsítés alapelvét említjük: helyesírásunkban több esetben is ésszerű egyszerűsítést alkalmazzuk, például a többjegyű betűk kettőzésekor, vagy akkor, ha három azonos mássalhangzót jelölő betű kerül egymás mellé. hoszszú helyesen hosszú locscsan helyesen loccsan ujj-jal helyesen ujjal Nem egyszerűsítjük viszont az összetett szavak tagjainak határán találkozó azonos kétjegyű mássalhangzókat: jegy + gyűrű = jegygyűrű (nem jeggyűrű); illetve nem egyszerűsítünk, ha az összetett szavak tagjainak határán három azonos mássalhangzó kerül egymás mellé, ilyenkor kötőjellel kötjük össze az összetétel két tagját, például: sakk + kör = sakk-kör (és nem sakkör); balett + táncos = balett-táncos (nem balettáncos). Összegzésként Helyesírásunkban négy alapelvet kell követnünk: a kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány és az egyszerűsítés elvét. 5

hoszszú helyesen hosszú locscsan helyesen loccsan ujj-jal helyesen ujjal Nem egyszerűsítjük viszont az összetett szavak tagjainak határán találkozó azonos kétjegyű mássalhangzókat: jegy + gyűrű =

Hasonló dokumentumok

A magyar nyelv Ausztriában és Szlovéniában.

SZÉPFALUSI ISTVÁN VÖRÖS OTTÓ BEREGSZÁSZI ANIKÓ KONTRA MIKLÓS, A magyar nyelv Ausztriában és Szlovéniában. Budapest Alsóőr Lendva, Gondolat Kiadó, 2012. (351 lap) A magyar nyelv Ausztriában és Szlovéniában