Magyarország és Németország egy természetes szövetség

Átírás

1 XVII. évfoly olyam 32. szám nyár ára: 2,00 euró Magyar Egyesület Berlin e.v. n-in-berlin.de A magyar államfő március 17-i berlini beszéde a Konrad Adenauer Alapítványnál Magyarország és Németország egy természetes szövetség Tisztelt Közönség! A Nobel-díjas író, Herta Müller, aki műveiben kíméletlen képet fest a diktatúrák embert nyomorító természetéről, egy magyarországi beszélgetésben egyszer azt járta körül, mennyire nem volt a kommunista Romániában őszinte nyilvánosság. Így fogalmazott: Az igazi beszéd, az»amit gondolok, azt mondom«nyilvános közegben szinte egyáltalán nem létezett. ( ) Ezért tesznek ezek a rendszerek olyan sok mindent tönkre. Ettől keletkezik a skizofrénia az emberek fejében, az emberek olyan sok részre hullnak szét, hogy már nem is tudják, kik és mik ők, és hol vannak. E számunk tartalmából: Szabad munkaerőmozgás Németországban A BUOD és a német kancellári hivatal a magyar Alaptörvényről Jubileumok évfordulók Mi újság az EU háza táján? Spree-parti kulturális mozaik Egyesületi élet, könyv, zene, rejtvény Nos, hölgyeim és uraim, én a mai napra úgy készültem, hogy őszintén mondjam, amit gondolok, és ezzel hozzájáruljak egy árnyaltabb Magyarország-kép kialakításához. Nagyon köszönöm a Konrad Adenauer Alapítványnak a meghívást. És köszönöm Norbert Lammert Bundestag-elnök úrnak, az Alapítvány alelnökének is: tőle származik az a találó kifejezés, hogy németek és magyarok szomszédok közös határ nélkül. Tisztelettel köszöntöm mindannyiukat. Az Adenauer Alapítvány alapítása óta az őszinte beszéd elkötelezettje. Magyarországi működésében is a demokrácia megszilárdítása játssza a legfőbb szerepet. Abból az elvből indul ki, hogy demokrácia ott van, ahol a társadalom érdekelt ebben, és tájékozott a világ dolgaiban. Hálásak vagyunk érte, hogy a kezdetektől fontos konferenciák szervezésével, kutatói ösztöndíjakkal, tanácsadással, különféle képzésekkel segítették, és segítik ma is a magyar politikai közép megerősödését, hazám uniós integrációját. A nagyszerű politikus, Konrad Adenauer szelleméhez méltó munka ez, hiszen az európai szolidaritásra, az együttműködés kölcsönös értékeire épít. Köszönet érte! Schmitt Pál a Hiltonban beszél Jól emlékszem, amikor két éve, a magyar uniós csatlakozás 5. évfordulóján Magyarország kiváló barátja, az Európai Parlament akkori elnöke, Hans-Gert Pöttering elmondta: 1979-ben, amikor először lett európai képviselő, bizony nem gondolta volna, hogy még az ő életében a szocialista diktatúrából szabadult országok képviselői veszik át mandátumukat az EP-ben. Magyarország hálás mindazért, ami a magyarokat ebbe a helyzetbe juttatta, hálás a mindenkori német támogatásért. És személyesen hálásak vagyunk az olyan politikusoknak is, mint Pöttering elnök úr, aki nagyon sokat tett a közös munka sikeréért. Kedves Barátaim! Herta Müller abban a bizonyos beszélgetésben felrótta a diktatúrának, hogy átírta a dolgokat, meg kívánta változtatni az értelmüket, mindent a maga elképzelése szerint akart leegyszerűsíteni, és tönkretette az emberek közötti kommunikációt. Nagyon igaz: az a világ el akarta venni a hagyományokat, a gyökereket, (Folytatás a 3. oldalon)

2 2011. nyár 2. oldal Erklärung des Bundes Ungarischer Organisationen in Deutschland e.v. zur neuen ungarischen Verfassung Der Bund Ungarischer Organisationen in Deutschland (BUOD) betrachtet es als das souveräne Recht des ungarischen Volkes, sich eine neue Verfassung zu geben. sieht die nun auch formale Ablösung der alten Verfassung von 1949, die 1989 den demokratischen Anforderungen angepasst wurde, als wichtigen symbolischen Akt, durch welchen endgültig ein Schlussstrich unter die totalitären Irrwege des 20. Jahrhunderts und die Fremdbestimmung des Landes gezogen wurde. erkennt das Zustandekommen der neuen Verfassung als durch eine parlamentarische Zwei-Drittel-Mehrheit demokratisch legitimiert an und sieht durch die konsultative Einbeziehung des Volkes Elemente der direkten Demokratie verwirklicht. sieht die feste Verankerung der modernsten Grundrechte bzw. der demokratischen Mechanismen in der Verfassung und die Anerkennung der nationalen Minderheiten als staatsbildende Faktoren des Landes als in Europa vorbildlich an, ebenso den verantwortlichen Umgang mit der Staatsverschuldung, der Natur und den Ressourcen des Landes. begrüßt die Einbindung traditioneller Werte, identitätsstiftender Symbole und Ereignisse und hält diese Elemente für wichtig in Bezug auf den Zusammenhalt des Landes in einem Europa der verschiedenen Kulturen. widerspricht mit Entschiedenheit Versuchen, dem ungarischen Volk und seinen gewählten Repräsentanten die freiheitliche-demokratische Ausrichtung bzw. Selbstverpflichtung in Abrede zu stellen. bittet die Medien und die Politiker in Deutschland um eine sachliche, auf Tatsachen beruhende Diskussion in dieser Frage, denn eine bewusst polarisierende, diffuse und einseitige Darstellung führt zu einem falschen Ungarnbild und schadet nicht nur den traditionell sehr guten deutsch-ungarischen Beziehungen, sondern belastet auch die hier lebenden Ungarn und die deutschen Staatsbürger ungarischer Herkunft. Der Vorstand des BUOD Schmitt Pál köztársasági elnök április 25-én aláírta Magyarország Alaptörvényét Antwortschreiben des Bundeskanzleramtes auf die BUOD-Erklärung Herrn Vorsitzender Dr. Kornél Klement Bund Ungarischer Organisationen in Deutschland e.v. Berlin, 23. Mai 2011 Sehr geehrter Herr Klement, sehr geehrter Herr Barcsay, haben Sie vielen Dank für Ihr Schreiben vom 28. April 2011 und die Übersendung der Erklärung zur neuen ungarischen Verfassung des Bundes Ungarischer Organisationen in Deutschland an die Bundeskanzlerin. Wir haben den Text sehr aufmerksam zur Kenntnis genommen. Im Umfeld des Besuchs des ungarischen Ministerpräsidenten Orbán in Berlin ist die neue ungarische Verfassung ja durchaus intensiv in der Öffentlichkeit diskutiert worden. Solange dies mit dem notwendigen Respekt vor der Auffassung des Anderen und vor der souveränen Entscheidung eines Volkes über seine Verfasstheit geschieht, gehört dies sicher zur Meinungsvielfalt in einer pluralen Demokratie. Es ist sogar eine Errungenschaft unseres gemeinsamen Europas, dass sich die Medien eines Landes stärker für die Vorkommnisse in einem anderen europäischen Staat interessieren, zumal wenn dieser Staat die Präsidentschaft der Union innehat. Unsere gemeinsame europäische Identität hängt davon ab, dass wir miteinander diskutieren und uns mit Argumenten auseinandersetzen. Aber ich wiederhole gern, das sollte immer unter Wahrung des Respekts für den Anderen geschehen und auch mit Augenmaß. Mit freundlichen Grüßen Dr. Joachim Bertele Vortragender Legationsrat Bundeskanzleramt

3 3. oldal nyár Magyarország és Németország egy természetes szövetség március 16. és 17. között Schmitt Pál köztárasági elnök Berlinben tartózkodott, ahol megbeszéléseket folytatott Christian Wulff szövetségi elnökkel, Angela Merkel kormányfővel, Norbert Lammert Bundestag-elnökkel és a poltikai és gazdasági élet más magasrangú személyiségeivel. Járt a Humbolt Egyetem Hungarológiai Szemináriumánál, és felszólalt a berlini Magyar Nagykövetség nemzeti ünnepi megemlékezésén is (ott készültek a 3. és 4. oldalon közölt felvételeink). Az államfő kérésünkre elküldte a Konrad Adenauer Alapítvány által március 17-én a Hilton szállodában szervezett esten tartott beszédének kéziratát, így a beszédet közreadhatjuk oldalainkon. Köszönjük! (Folytatás a címoldalról) az örök igazságokat. Legjobban azt szerette volna, ha az emberek nem akarnak semmit, csak azt, amit mások helyettük akarnak. El lehet-e azonban venni például a magyaroktól, hogy miként formáltuk egymást évszázadok során a velünk élő német ajkú közösségekkel? Munkát, jó erkölcsöt tanultunk a sváboktól, városi kultúrát a szászoktól. A felvidéki szászok, a cipszerek közül sokan úgy őrizték németségük értékeit, hogy közben magyarabbnak érezték magukat a magyarnál. Kevesen tudják, hogy ilyen országépítő tudattal bírt a világhírű magyar író Márai Sándor édesapja, Grosschmidt Géza is meg is írta elköteleződését a fia számtalan helyen és formában. Az emberekben jól megfért egymással ez a kettős, olykor hármas identitás. Sokkal jobban, mint ugyanezek az identitások egymás mellett, különkülön emberekben. Bizony jó páran élnek ma is Magyarországon olyanok, akiknek a nagyapja, nagyanyja még csak németül beszélt, a családban a német szó legalább olyan természetes volt, mint a magyar, így például az én családomban is. Így aztán, amikor kapcsolatokat keresünk, nem kell semmi újat feltalálnunk. Itt van készen, ezekben a sorsokban, a számtalan, sokszínűen megélt, természetes kötődésben. Közös pontokat könnyű találni. Rendre fel is szokás sorolni a történelmi ív egyes szeleteit Szent István király és Bajor Gizella házasságkötésétől a határnyitásig vagy még tovább: a német cégek magyarországi befektetéséig. A múlt azonban csak a tudásunk egyik része. A másik, hogy történelmi hányattatásainkat fel is tudtuk dolgozni. Ezért van, hogy az erős Németország fontos partnerként tekint a nála kisebb gazdasággal, kisebb befolyással rendelkező Magyarországra. És ezért van, hogy Magyarország mindig büszke erre az együttműködésre, mindenkor megbecsüli az iránta tanúsított figyelmet. Tudom, a gazdasági ésszerűséget elsősorban a hűvös józanság írja. De végső soron minden pénzügyi bizalom mélyén természetes, emberi bizalom van, s minden emberi bizalom mélyén valódi rokonszenv. Magyarországon mindig is hatalmas volt a német példa szerepe a modernizációs folyamatokban. Szívesen vettünk szemléletet és technológiát, stílust és gondolatot onnan, ahol értettük az emberek szavát, észjárását, logikáját. Ez a kapcsolat a vasfüggönyös években is segítségünkre volt. A tudományos, kutatói világban például nem szűnt meg az érintkezés, a friss információk főként német forrásból érkeztek, a magyar kutatás ezzel úgyahogy a nemzetközi folyamatok részese maradhatott. Mindehhez persze az is hozzájárult, hogy a Magyarországról több hullámban kivándorlók nagy számban választották épp a hagyományok és a rokonlelkűség okán új hazául Németországot. A megmaradó szálakból aztán a rendszerváltás után újra lehetett fonni az erősebb, barátságot megtartó hálót. Akadémikusaink közül többen német egyetemeken futottak be jelentős karriert. A kutatóioktatási kapcsolatok, a hallgatócsere ma is örvendetesen élénk a két ország között. Az alkalmazott kutatásfejlesztésben világszerte élenjáró Fraunhofer Társaság 2010-ben Budapesten létrehozta első közös magyar német intézményét. A politika is ott keresett partnert, ahol természetes szövetségest látott. Magyarország sosem feledi, hogy mennyi támogatást kapott Németországtól, a német emberektől az európai integrációhoz, a talpra álláshoz. Más kérdés, hogy ez a talpra állás csak részben sikerült, és a magyarok közül ma nagyon sokan érzik úgy, hogy a húsz év alatt a rengeteg energiával valami stabilabbat, erősebbet, igazságosabbat és főként európaibbat is építhettünk volna. Hogy milyen sokan gondolják ezt? Tavaly, a parlamenti választásokon kiderült. Olyan sokan, ami Európában egyedülálló legitimitást ad a kormányzók munkájához. Talán a szocializmus bukása körül volt utoljára, hogy ennyit beszéltek az emberek a változás szükségességéről, s akkor volt ennyire egyértelmű, hogy a dolgok már nem mehetnek úgy tovább, mint eddig. Én azt látom: a magyarok újra sínre kívánják tenni mindazt, ami kisiklott. Be szeretnék fejezni Magyarország modern, öntudatos európai állammá alakítását, s megteremteni hozzá minden szükséges keretet és eszközt. Német barátaink elhűlnének, ha tudnák, mi minden zajlott az elmúlt pár esztendőben Magyarországon nagyon nem európai módon. A napjainkban zajló törvénykezés minden részletében a stabilitást, a törvényesség és az erkölcsi normák visszaállítását, az állami önkorlátozást, az őszinteséget, a számon kérhető hatékonyságot szolgálja. Ezért én mindazoknak, akik ma értetlenkedve figyelik a magyarországi történéseket, azt mondom: higgyék el, (Folytatás a 4. oldalon)

4 2011. nyár 4. oldal Magyarország és Németország egy természetes szövetség (Folytatás a 3. oldalról) semmi más nem történik, mint annak bevégzése és megerősítése, amihez ben fogtunk hozzá. Mi akkor a szabad európai országok, a nyugati államok példáját láttuk magunk előtt. S ma éppoly elkötelezettek vagyunk az európai értékek mellett, mint akkor, és szabadságharcaink, forradalmaink során mindig. Hölgyeim és Uraim! Herta Müller neve ma már elhangzott, szeretném újra segítségül hívni. Ő, aki a német irodalom 10. Nobeldíját szerezte, az anyanyelvén túl a szülőhelyével és sorsával kicsit mindannyiunk történeteit meséli. A bánáti falu, ahol született és nevelkedett, tisztán német ajkú volt, de a nagyapja átjárt a magyar faluba a magyar hentessel sakkozni. Igazi kelet-közép-európai valóság, hogy egy településsel odébb már csak románul beszéltek, s a közelben még színtiszta szlovák falu is volt. Ez az ezeréves egymás mellettiség a mi közös életünk színtere, a közös tapasztalatunk. És ez kellene, hogy legyen a kölcsönös megértésünk záloga. Amikor Herta Müller először nézhette át a róla írott titkos jelentések egy részét, döbbenten tapasztalta, hogy az egyes emberekről készült akták olyan kifejezések alatt található meg, mint irredenta magyarok, náci németek, nacionalista zsidók. Afféle sajátos iktatási rendként szerepelt ez boldogboldogtalan securitatés (titkosszolgálati) dossziéján, kíméletlenül jelezve az állam hozzáállását a nemzetiségekhez. Korlátolt, diktatórikus hatalomhoz méltó kifejezések ezek. Summázatai egy ostoba ideológiának, amely megbontotta az évezredes együttélések békéjét, eltagadta a múltat, és nemzeti sztereotípiák alapján minősítette az embereket. Ennek a politikának köszönhetjük, hogy komplett kisebbségek tűntek el szülőföldjükről, a más nyelvet beszélők gyűlölettel kezdték méregetni egymást. Gondolkodó ember sosem eshet olyan csapdába, hogy ilyen, vagy ehhez hasonló ítéleteket mondjon. Kölcsönösen megérdemeljük egymástól az igazságot, a valós és árnyalt képet, a történelmi összefüggések megértését. Megérdemeljük az emberiesség, szolidaritás, a közös tapasztalatok jegyében, és az egymásrautaltság okán. Mert kitől is várhatnánk józan figyelmet, ha nem azoktól, akiket ismerünk, s akik ismernek minket? Kedves Barátaim! Bizonyosan nem véletlen, hogy annak idején kik bábáskodtak a közös piac, az európai egység születésénél. Schuman és De Gasperi is a saját országának a határvidékén született, életre szóló tapasztalatot gyűjthetett az együttélés buktatóiról és a megértés szükségességéről. Monnet és Adenauer is elkötelezett humanistaként, hívő emberként a szolidaritásra fűzte fel az együttműködés gondolatát. Mondván: háborút már sokfélét próbáltunk miért ne próbálhatnánk meg azt, ami a népek keveredéséből amúgy is logikusan adódna, miért ne próbálhatnánk meghatározni közös érdekeket és értékeket? És megszületett a szupranacionalitás elve. Mely szemben az internacionalizmussal, nem akarja összedarálni és eltüntetni a nemzeti célokat. Inkább azt mondja: határozzunk meg a saját érdekeket összekötő együttes terveket, amelyekkel a közös versenyképességen keresztül minden állam jól jár. A közelmúltban az Európai Parlamentben jártam, a plenáris ülésen kaptam felszólalási lehetőséget Magyarország uniós elnöksége kapcsán. Arra használtam ezt az alkalmat, hogy a közösségi alapértékekre irányítsam a figyelmet. Azon elvekre, amelyek egykor nem csak közös jogot, piacot és pénzt adtak Európának, hanem közös szellemiséget is. Ha meg kellene határozni ma az Unió szellemiségének bástyáit, az nem lehetne más, csak a szolidaritás és a felelősség. Ezekre alapoz a magyar elnökség is, amikor feladatokat határoz meg a közös pénz megvédésére, az európai szemeszter keretében a költségvetések egyeztetésére, vagy a kohéziós alapok megőrzésére. A felelősség nem hanyagolható el a kisebbségek esetében sem: legyen szó egy 12 milliós európai nép, a romák helyzetéről, vagy a más országokban élő magyarok sorsáról. A Lisszaboni Szerződésben is lefektetett európai elv, hogy a nyelvi, kulturális sokszínűséget meg kell őrizni. A felelősség fontos a szomszédságpolitikában, a déli és keleti partnerségben éppúgy, mint az európai polgárok számára legjobban belátható távolságokban. A makroregionális együttműködések, így a magyar elnökség alatt elkészülő Duna Régió Stratégia is azt a célt szolgálja, hogy a földrajzi adottságot közös fejlesztéspolitikával erősítsük meg és

5 5. oldal nyár használjuk ki együtt. Örömmel vesszük, hogy ebben Németország is koordináló szerepet vállal. Nemrég a Parlamentben azt is elmondtam, hogy nekünk, magyaroknak ma az egész életünket kell újragondolnunk, ehhez pedig megértő, távlatos gondolkodású partnereket remélünk. Bebizonyosodott, hogy új európaiságunkat nem építettük elég biztos alapra. Húsz év alatt sem találtunk megnyugtató megoldást egy sor kérdésre. Az egész közösség érdeke, hogy Magyarország stabil lábakon álljon, ismét a térség példaadó államaként tartsák számon. Valaha a magyarok voltak az elsők, akik rést ütöttek a szovjet birodalom falán, kinyújtották kezüket a szabadság felé. A rendszerváltók között is élenjárók voltunk. Most azt kell bebizonyítanunk, hogy nem csak a rossz dolgok lebontása megy nekünk, hanem a jó megépítésére is képesek vagyunk. Ugyanaz az eltökéltség dolgozik most a magyarokban, amellyel ben a modernizációért és függetlenségért, 1956-ban a szabadságért vívtunk hősi, 1990-ben pedig vértelen forradalmat. Európában is lezárulni látszik egy korszak, komoly útkeresés zajlik. Az Uniónak most olyan soros elnöke van, mely országban éppen azokat a nagy, strukturális változásokat vezénylik le, amilyenek egész Európára várnak. Nagy, rosszul működő, változtathatatlannak hitt rendszereket kell újraszervezni, a válságoknak ellenállóbb, a fejlődést biztosító, a versenyképességet megőrző feltételek kellenek. Az a tény, hogy ma Magyarországon minden a változás, a megújulás szükségszerűségéről szól, csak még fogékonyabbá tesz minket a közös európai jövő alakítására. Olyan tapasztalat birtokában vagyunk, amely világossá teszi, hogy vissza kell térni a közösségi érdekek hatékonyabb érvényesítéséhez. Súlyos döntéseket kell meghozni, de az állam saját magán kezdte az észszerűsítést és lefaragást. A költségvetési hiány és az államadósság drasztikus csökkentése zajlik, s ez gazdasági partnereink érdeke is. Ennek következtében ma jobban és szilárdabban állunk, mint sok más uniós ország jelentős elvárásokkal, példátlanul erős legitimációval adott feladatot a magyar politikusok kezébe függetlenül pártállásuktól és kötődéseiktől. A magyarok azt várják, azt kérik számon demokratikusan megválasztott vezetőiktől és képviselőiktől, hogy erős törvényekkel és méltó alkotmánnyal adják meg az új élet kereteit, fogalmazzák meg jövőnk alapvetéseit. Amit egykor egy hazugságra épülő állam elveszíthetett, azt a magyarok nemzetként megőrizték. Ezért fontosnak és üzenet-értékűnek érzem, hogy Magyarország alkotmánya ezentúl azt az évszámot viseli majd, 2011-et, amikor a történelem egyfajta elégtételeként először tölthettük be az Európai Unió soros elnöki tisztét. Először bizonyíthattuk be igazán, sok-sok munkával, békés, építő körülmények között is demokratikus elkötelezettségünket, és állíthattuk a közösség szolgálatába magyaros elszántságunkat. Úgy gondolom, hogy egy nemzet életében az alkotmányozásra alkalmas idő mindig akkor következik el, amikor elég erős ahhoz, hogy beismerje korábbi hibáit, hosszú évtizedekre érvényes igazságokat mondjon ki; és elég kitartó ahhoz, hogy végigvigye azt, amibe belefogott. Legalább ennyire fontos, hogy európai alapokra építkezzünk: az új magyar alkotmány emberi jogi fejezetéhez az Európai Alapjogi Chartát tekintjük zsinórmértéknek. Ugyanakkor mindaz, ami most Magyarországon történik hiszem, egy távlatos gondolkodás része. Európának is sok mindent át kell értékelnie. Ha néhány dologban mi leszünk azok, akik a változást elindítják, arra csak büszkék lehetünk. Kertész Imrét ebben az országban nem kell bemutatnom. Szerinte idézem a szembenézés önvizsgálat is egyszersmind, az önvizsgálat megtisztulás, a megtisztulás pedig felemelkedés, és a szellemi Európához való csatlakozás. Ebben bizony egyet kell értenünk vele. A szembenézés azt is jelenti, hogy a dolgok végre azok legyenek, amik. S mi legyünk annyira igényesek, hogy megtisztítjuk a szemüvegünket amelyen át egymást nézzük a rá rakódott félreértésektől. Olyanoktól például, hogy a magyarok valami misztikus hatalomként akarják szerepeltetni alkotmányukban a Szent Koronát. Aki azonban ismeri a magyar történelmet, tudhatja, hogy milyen ősi, s mondhatni progresszív hagyománya van nálunk a nemesi ellenállásnak. A Koronával jelképezett közösség épp a hatalom korlátozásaként fontos. Annak jeleként, hogy a nemzet több, nagyobb, mint az ország, és annak államformája vagy vezetése. Bár a szimbólumok könnyedén félremagyarázhatók, ez nem ok arra, hogy a történelmi hagyományt a sutba dobjuk. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Németország a legnagyobb befektető Magyarországon, az első számú kereskedelmi partnerünk. Tehát nem csak a múlt értékei, hanem a jelen erős érdekei is összekötnek minket. Örömmel halljuk a német konjunktúráról szóló híreket, s hogy a fejlesztések folyamatosak épp ma tájékozódtam a Daimler cég kecskeméti nagyberuházásáról. Mi meg szeretnénk védeni ezt a sok próbát kiállt, hagyományosan jó kapcsolatot, mert mindenkinek jó: hazámnak adóbevételt, munkahelyeket és stratégiai gondolkodást hoz, a német cégeknek pedig hasznos terjeszkedést, hatékonyságot és növekedést. Szeretnénk, ha a magyarországi átalakító folyamatokat, a törvénykezést, az alkotmányozást Önök is annak látnák, ami: a magyarok felelősségteljes akarat-kinyilvánításának, a modern, erős, nem csak szavakban demokratikus állam érdekében megtett lépéseknek. És a valós teljesítményünk alapján vonna mérleget a munkánkról Németország is. Őszintén hiszem, hogy a szellemi Európának mindig is a része voltunk. Az erős Európának pedig ezzel a megtisztulással, a sok hazugság után az igazság kimondásával és az ahhoz való ragaszkodással lehetünk a része. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Schmitt Pál köztársasági elnök március 17.

6 2011. nyár 6. oldal május 1-jén megnyílt a német munkerőpiac a magyar munkavállalók előtt Szabad munkaerőmozgás a német piacon Németország május 1-jével eltörölte a munkaerőpiaci korlátozásokat a kelet-európai uniós tagországok, így Magyarország munkavállalói előtt. A munkaerő szabad áramlása egyike az EU alapjogainak. Németország viszont más európai országokhoz, így például Ausztriához hasonlóan a régi és az új uniós országok közötti nagy kereseti különbségek miatt Magyarország európai uniós csatlakozását követően átmenetileg korlátozta a magyar munkavállalók szabad munkavállalását. A korlátozásokra nem utolsósorban a magas németországi munkanélküliségi ráta miatt az olcsó bérű munkavállaló-beáramlás munkaerőpiaci torzító hatásának kiküszöbölése miatt volt szükség. A korlátozásokat legfeljebb hét évig lehetett érvényben tartani, azaz április 30-ig. A német munkaerőpiac nemcsak a magyar munkerő előtt nyílt meg, azonos előnyöket élveznek az észt, lett, litván, lengyel, szlovák, szlovén és cseh munkavállalók is. Érvényben maradnak viszont 2013 végéig a korlátozások a román és a bolgár munkavállalókkal szemben, miután a két ország 2007-ben csatlakozott az unióhoz. A korlátozás időszakában magyar munkavállalók német munkáltatónál nem, vagy csak a hatályos német munkaügyi rendeletek adta kivételek szerint, pl. csak munkavállalási engedéllyel voltak foglalkoztathatók. Ettől eltérő szabályozás volt érvényben a Magyarországról átmeneti jelleggel németországi munkavégzésre kiküldött munkavállalók esetében, akiket magyar munkáltatójuk Németországban a korlátozás előtt is foglalkoztathatott munkavállalási engedély nélkül német megrendelőkkel megkötött vállalkozási vagy szolgáltatási szerződések teljesítése érdekében. Ez alól az építőipari szerződések teljesítésére kiküldött munkavállalók képeztek kivételt, mert azok németországi foglalkoztatása a korlátozás időszakában szintén csak munkavállalási engedéllyel volt lehetséges. A német munkaerőpiaci korlátozások május 1-jével történt eltörlése eredményeként magyar munkavállaló Németországban munkavállalási engedély nélkül foglalkoztatható közvetlen németországi bejegyzésű vállalkozásnál, német munkaügyi és foglalkoztatási feltételek szerint építőipari munkavállalók kiküldetése esetén megszűnt a magyar német vállalkozási szerződéses kormánymegállapodásban előírt munkaügyi engedélyezési eljárás és a munkavállalási engedélyek kiadásához előírt és kötelezően betartandó bér- és egyéb foglalkoztatási feltételek meglétének előzetes ellenőrzése lehetővé vált a német engedélyhez kötött, legális munkaerő-kölcsönzés a német munkaerő-kölcsönzési törvény feltételei szerint A korlátozás eltörlése elsősorban az egyéni munkavállalók számára nyitotta meg a németországi munkavégzés szinte korlátlan lehetőségét. Fontos azonban, hogy a Németországban munkát vállaló magyar állampolgárok tisztában legyenek jogaikkal és kötelezettségeikkel, hiszen a németországi munkavállalás hasonlóan a magyarországi munkaviszonyhoz számos buktatóval járhat. Az egyéni munkavállalóknak tudniuk kell, hogy német munkáltatójuk őket ugyanolyan feltételek szerint köteles foglalkoztatni, mint a német állampolgárokat vagy az azokkal megegyező munkavállalási jogokkal rendelkező külföldi személyeket. Ez vonatkozik a bérezési, szabadságolási, munkavédelmi, anya- és nővédelmi feltételekre egyaránt. A legkritikusabb kérdés, és erre a német szakszervezetek már hónapokkal korábban felhívták a figyelmet, hogy milyen bérszínvonalon kell vagy lehet foglalkoztatni a magyar egyéni munkavállalókat. Németországban nincs törvényileg előírt kötelező minimálbér. A németországi munkáltatók rendszerint valamelyik, a munkáltatói szövetségek és a szakszervezetek által közösen kidolgozott ú.n. bértarifaszerződésben foglalt bér- és foglalkoztatási feltételek szerint kötelesek munkavállalóikat javadalmazni. A bértarifa-szerződések magukban foglalják az egyes munkakörökre megállapított bruttó órabéreket, a túlóra- és éjszakai pótlékokat, az évi szabadság napjainak számát és az ez időre eső javadalmazás mértékét, a kiküldetési pótlékok nagyságát, valamint az egyéb juttatások nagyságrendjét (pl. üzemi étkezés). Azon munkáltatók, amelyek nem kötelesek a bértarifa-szerződésekben előírt bérezési és egyéb javadalmazási feltételeket betartani, kötelesek munkavállalóiknak a munkavégzés helye szerint és az adott ágazatban átlagosan fizetett órabéreket biztosítani. A fizetendő átlagbérektől a német munkaügyi bírósági gyakorlat csak maximum 30 százalékban történő csökkentést engedélyez, ennél nagyobb mértékű eltérést a polgári törvénykönyv uzsorabérnek ítél és szankcionálja a munkáltatót. Azon magyar építőipari vállalkozások számára, amelyek Magyarországról kiküldött munkavállalóikkal teljesítették szerződéses kötelezettségeiket, szintén egyszerűsödött a németországi szolgáltatásnyújtás feltételrendszere. Az előzetes engedélyezési eljárás megszűntével operatívabban, rugalmasabban tudnak alkalmazkodni németországi megrendelőik igényeihez, részt tudnak venni fővállalkozóként tenderkiírások megpályázásában és elnyerésében, lehe-

7 7. oldal nyár tővé vált a szolgáltatásnyújtás állami intézmények, önkormányzatok, valamint magán megrendelők részére is. Ez májusig tabu volt. Olcsóbbá vált a szolgáltatásnyújtás azáltal, hogy nem kell a szerződés munkaügyi hatósági engedélyezéséért 200 euró illetéket fizetni, valamint 75 eurót havonta és kiküldött munkavállalónként a munkavállalási engedélyekért. A korlátozás eltörlése ellenére az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), amely munkáltatói szakmai szervezetként nemcsak a Németországban vállalkozó magyar építőipari cégek, hanem a nemzetgazdaság számos más szegmensét is képviselő és németországi szolgáltatást nyújtó vállalkozás érdekképviseletét is ellátja, úgy látja, hogy nem következik be jelentős átrendeződés a magyar munkaerő németországi foglalkoztatási piacán. Az egyéni munkavállalók németországi foglalkoztatását jelentős mértékben korlátozzák a nyelvi akadályok, valamint az a tény, hogy a magyar munkaerő nem kifejezetten mobil, ennek nincsenek meg a magyarországi hagyományai. Ugyanakkor a német munkáltatók is csak akkor érdekeltek külföldi, így magyar munkavállalók foglalkoztatásában, ha kifejezetten jól kvalifikált és hiányszakmákban alkalmazhatók a munkavállalók. A határon átnyúló építőipari szolgáltatásnyújtás volumenét a korlátozások eltörlése nagymértékben szintén nem fogja megváltoztatni, jóllehet a könnyítések lendületet adhatnak a kétoldalú partnerkapcsolatok kiépítésének. Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy a hatá- A munkaügyi központtal esetleg megismerkedik, aki Németoszágban dolgozni kíván ron átnyúló építőipari szolgáltatásnyújtást számos német törvény és törvényes előírás szigorúan szabályozza, és ezek a szabályok a korlátozás eltörlésével sem szűnnek meg. A korlátozás eltörlését megelőző időszakban a németországi építőpari szolgáltatásra Magyarországról kiküldhető munkavállalói létszámkeret csak mintegy 23%-ban volt kihasználva, azaz havi átlagban 970 fő kiküldetésére került sor. Az alacsony kihasználásnak az oka pedig nem az volt, hogy a kiküldött munkavállalók részére munkavállalási engedélyt kellett kiváltani. Összességében úgy látjuk, hogy a május 1-jével eltörölt munkaerőpiaci korlátozás jelentős mértékben nem fogja átalakítani a magyar munkaerőpiac szerkezetét, valamint a magyar vállalkozások németországi lehetőségeiben sem hoz érdemi változást. Ennél fogva nem értjük és nem is tudunk azonosulni azokkal a német félelmekkel, amelyek a magyar munkavállalók dömpingszerű németországi megjelenésének rémét vetítik elő. Mervai Péter az ÉVOSZ Németországi Vállalkozási Tagozatának (Köln) titkára, a Deutsch-Ungarische Gesellschaft Köln-Bonn e.v. elnöke Dropkó Erzsébet főkonzul továbbította nekünk a MALÉV magyar nemzeti légitársaság kommunikációs igazgatójától kapott levelet, amely az itt élő, de gyakran Magyarország különböző úticéljai felé tartó, vagy megfordítva gyakran Berlinbe látogató utasok részére érdekes lehet, és amelyből éppen ezért részleteket közlünk. ( ) Légitársaságunk április elejétől menetrend szerinti járatokhoz csatlakozó buszjáratokat indít utasai számára. A négy megyeszékhelyről: Debrecenből, Miskolcról, Pécsről és Szegedről induló minibuszok naponta háromszor kötik össze az említett városokat a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2-es termináljával. Az utasoknak már a buszon történő járatokra való bejelentkezést, frissítőt, WIFI-szolgáltatást, a repülőtéren pedig gyorsított utasbiztonsági ellenőrzést kínálunk. A Malév utasok az új szolgáltatásnak köszönhetően akár egy repülőjegyben Berlin-Budapest-Debrecen vagy Berlin-Budapest-Szeged jegyet is lefoglalhatnak, hiszen a földi utazási szolgáltatás közvetlenül csatlakozik a légi járatokhoz. Esetleges késés vagy járattörlés esetén az utasoknak díjmentesen biztosítjuk a további járatokra történő csatlakozást. Magyarországon intenzív kommunikációval vezetjük be újításunkat és szeretnénk, ha a határon kívül élő utasaink is minél többen megismerkedhetnének a tranzitlehetőségünkkel. Bővebb információval szívesen állok rendelkezésére a lenti elérhetőségeimen. Róna Márta Tel: Mail: rona.marta@malev.hu

8 2011. nyár 8. oldal Háborús mementó Berlinben Éppen 120 esztendeje kezdték építeni a Spree partján Vilmos császár emléktemplomát. A berlini bombázások során súlyosan megrongálódott egyházi komplexum régi és új szárnya napjainkban a 66 éve befejeződött második világháború talán legmegrázóbb németországi mementója. A világhírű Zoo-val átellenben (ahol nemrégiben elhunyt Knut, a jegesmaci sztár), a Kurfürstendamm és a Budapester Strasse találkozásánál van a nyugati városrész legismertebb egyházi központja, az olvasmány-élménye Magyarországon, mint az Egri csillagok. Gárdonyi Géza 1500-as években játszódó történelmi műve 1901-ben került a könyvesboltokba. Szász származású édesapja családi nevét, a Zieglert 1881-ben cserélte fel Gárdonyira az írófejedelem. Az akkoriban, 130 esztendeje tanítóként dolgozó Gárdonyi Géza ( ) már fiatalon publikált, ám véglegesen csak a 19. század végén szentelte életét a szépirodalomnak, miután az újságírásba is belekóstolt. A nagyközönség egy része már ben belemerülhetett a török időkben játszódó regénybe. A folytatásokban Jubileumok évfordulók I. Vilmos császár emlékét idéző, 1891 és 1895 között épült Kaiser- Wilhelm-Gedächtniskirche. A neo- román stílusú romtemplom a második világháborús bombázások mementója. Szomszédságában röviddel a berlini fal felhúzása előtt épült fel acélból, betonból és kék színű üveglapokból egy oktaéder formájú csarnok és egy hatszögletes, 53 méter magas, modern torony. A szökőkutas, szobrokkal ékesített, kávéházi teraszos nyugat-berlini tér a fiatalok és a turisták kedvelt találkahelye. Utcai zenészekből, portrégrafikusokból, alkalmi árusokból, drogosokból, zsebtolvajokból és kéregetőkből soha nincs hiány a Breitscheidplatz-on, melynek legmagasabb épülete az Europa-Center. A 22 emeletes bevásárlóközpontban mintegy 100 kisebb-nagyobb üzlet, áruház, étterem kapott helyet, s van ott óriás mozitól uszodáig, sörözőtől nemzetközi újságkereskedésig minden, amire az embernek szüksége lehet. Az 1965-ben elkészült Europa-Center-ben melyhez sokszintes parkolóház is kapcsolódik reggeltől éjfélig nagy a nyüzsgés: több bejárata is van a téglalap alakú gigantikus irodaháznak, például a Budapester Strasséra és a Tauentzienstrasséra, melynek sarkáról indulnak a városnéző omnibuszok. A pihenni, imádkozni vágyókat a romtemplom tárt kapukkal várja. 110 éve Egri csillagok A mai negyven feletti korosztálynak aligha van emlékezetesebb kötelező- napvilágot látott, kalandos, histórikus mű aztán 1901-ben könyv alakban is megjelent. Gárdonyi úgy ítélte meg, hogy ez a munkája pályafutása legsikerültebb kötete. Ám a kritika egy része vitatja ezt, elismerve a hősies-romantikus történelmi regény érdemeit. Az ifjúság körében a 20. században az egyik legelterjedtebb Jelenet az Egri csillagok c. filmből: Ha olyan filmet akar látni az ember, amelyben az elmúlt 50 év legnagyobb magar színészei jelennek meg, akkor ez az. (A Filmrajongó blogjából)

9 9. oldal nyár (kötelező) olvasmány volt az Egri csillagok. Várkonyi Zoltán rendezésében színes, nagyszabású mozifilmként is hatalmas sikert aratott 1968-tól Gárdonyi Géza remeke. A főbb szerepeket Sinkovits Imre (Dobó István), Kovács István (Bornemissza Gergely), Venczel Vera (Cecey Éva), Bárdy György (Jumurdzsák), Bitskey Tibor (Mekcsey István), Agárdy Gábor (Sárközy), Ruttkai Éva (Izabella királyné), Gobbi Hilda (Baloghné), Szemere Vera (Ceceyné) alakították. Felejthetetlenül! Köln: Ford-jubileum Éppen 80 esztendeje gördült ki Kölnben a gyárkapun a legelső Ford modell ben alig 600 munkással indult be a termelés. Napjainkban több mint 17 ezer embert foglalkoztatnak a Rajna menti üzemben. Henry Ford ( ) még fiatal volt, amikor éppen 125 esztendeje Berlinben szabadalmaztatták az automobilt. A két világháború között ott a Spree mentén készültek az amerikai Ford Motor Company legelső németországi T-modelljei. A távoli Rajnánál is érdeklődtek a gépjárműipar iránt. A dómváros akkori főpolgármestere (az NSZK majdani első kancellárja), Konrad Adenauer, és Henry Ford is jelen volt Kölnben a modern gyár alapkőletételénél 1930 őszén. Villámgyors építkezés zajlott, így 1931 májusában már meg is indulhatott a termelés. A legendás A- szériát alig 600 foglalkoztatott készítette. Ki gondolta volna akkoriban, hogy Közép-Európa legnagyobb állama egy évtized múlva háborúba sodródik majd az USA-val?! A háború és béke, a közelmúltbeli nemzetközi válság meg-megakasztotta a termelést a Rajnánál, de a Taunustól a Pumáig és a Granadától a Scorpióig számos szép kocsit gyártott a kölni kollektíva. Az elmúlt 80 esztendőben összesen 40 millió négykerekű gördült ki a gyárkapun. Jelenleg a Ford Fiesta és a Fusion születik ott a konszern modellpalettájából. E két típusból bő 390 ezer darabot készítettek tavaly. Gratulálunk! Az ezredik Volkswagen Az NSZK-ban már egyre ritkább a VW Käfer, ám Latin-Amerikától Dél- Afrikáig még tömegesen találkozni a legendás típussal. A népszerű, strapabíró Bogárból bő 21 millió darabot gyártottak. 65 esztendeje készült el a romos Németország brit megszállási övezetében a Volkswagen ezredik modellje. Az 1950-es Bogár Persze a VW sztori nem 1946 tavaszán kezdődött, hanem már jóval a második világháború előtt. Az éppen 60 esztendeje elhunyt zseniális osztrák konstruktőr, Ferdinand Porsche professzor már a 30-as évek derekán előrukkolt farmotoros nóvumával. A perecablakos, letisztult formavilágú, kétajtós autót akkoriban még KdF (Kraft durch Freude = erő öröm révén) néven mutatták be. A Führernek, Porsche úr honfitársának imponált az igénytelen, ám fürge jármű! Az amúgy Mercedes-rajongó berlini diktátor, Adolf Hitler hiába volt elragadtatva a prototípusoktól. A tervezett sorozattermelés nem kezdődhetett meg. Közbeszólt a háború, a VW tömeggyártása csak a béke beköszönte után indulhatott el. Az NSZK-ban hamar megkedvelték a polgárok a korszerű mobilitást Berlin, Niederkirchnerstrasse, a Berlini Parlament épületével szemben: Többek között ezt a faldarabot meghagyták garantáló wolfsburgi Bogarat. Majd Nyugat-Európában és Skandináviában is megjelent az utakon. Az 50- es években az USA-t is meghódította a Made in Germany remekmű. Majd az egész Földet! Magyarországon főleg a 60-as, 70-es években volt kelendő a pénzes autósok körében a strapabíró nyugatnémet járgány. A típus termelése a harmadik évezred elején szűnt meg, ám utódja, a Beetle is szép sikert ért el. Fél évszázada épült a Fal Turistákkal beszélgetve az a tapasztalatom, hogy a Spree partjára látogató külföldiek zömét Berlin hatalmas kulturális kínálata mellett a fal históriája érdekli leginkább. De azért a söröskolbászos programot is csak kevesen hagyják ki! A keletnémet kommunisták szovjet segédlettel augusztus 13-án kezdtek hozzá Berlinben a szocialista védőfal felhúzásához. Az 1949 őszén megalakult Német Demokratikus Köztársaságból addigra már mintegy hárommillió polgár szökött át a különleges státuszú Nyugat-Berlinbe, illetve Nyugat-Németországba. Az égető munkaerőhiánynak is szerepe volt abban, hogy Walter Ulbricht és vörös csapata izolálták az amerikai brit francia zónát, de valójában az NDK fél fővárosát. A berlini Mauer a német nép és az európai kontinens megosztottságának jelképévé vált. 28 év után 1989-ben az NDK-menekültek előtti magyar határnyitás indította meg a folyamatot, amelynek eredményeként az év novemberében a falat lerombolták. A beton-szögesdrót erődítménynél, mely szigetvárossá tette Berlin nyugati részét, 1961 és 1989 között legalább 150 szökni akaró embert gyilkoltak meg a határőrök. De az NSZK és az NDK belső határainál összesen közel tízszer annyian is meghalhattak a megosztottság négy évtizede alatt. A Nyugat- Berlint hajdan körülölelő 155 kilométeres Mauerből mára csak kevés szakasz maradt fenn. Bő húsz évvel a két német állam újraegyesítése után is ez a főváros egyik legkeresettebb látványossága. Villognak a vakuk éjjel-nappal. Mogyorósi Géza

10 2011. nyár 10. oldal A tavalyi év végi események szóban és képben Egyesületi krónika Balla Bálint professzor: Életem és a szociológia A tavaly novemberi klubestünkön a Collegium Hungaricumban tagtársunk, Balla Bálint mutatta be ben megjelent új könyvét: Életem és a szociológia Tanulmányok, előadások címmel (Korunk Kiadó, Kolozsvár). A kötet címében szereplő, egymásnak szinte ellentmondó fogalmakat két szempont is összeköti. Az egyik szempont az, hogy a kötet két közel egyforma terjedelmű része a szerző életének két ugyancsak majdnem egyforma hosszúságú fő szakaszára utal. Balla Bálint életének mintegy első felét Magyarországon töltötte sokáig optimistán, de végül is sikertelenül munkálkodott társadalmi reformokért. Ebben a részben számos érdekes, színes mozaik számol be a szocialista hétköznapokról, az 1956-os forradalomról és a kádári korszak iparosítási kudarcáról. Ez egyben a szerző egzisztenciális kudarca is: számára végül nem maradt más hátra, mint disszidálni és a pártállam elleni tiltakozásának nyugaton, szociológusként hangot adni. Ebben az első részben a szerző azokról is szól, akiknek új életszakaszában nagyon sokat köszönhet: feleségének és fiatal nyugati barátainak, akikkel együtt itt tartós életű mozgalmat szervezett. A kötetcím két fogalmát egybefűző másik szempont pedig az, hogy a második, szociológiai részben a keleti és nyugati világot egyaránt megélő szerző jól érthetően tárgyal mindkét rendszert érintő kulcsfontosságú szociológiai témákat, mint a szűkösséget, kölcsönösséget stb., továbbá általánosan a kultúra, különösen a keresztény kultúra jelentőségét. De ez a második rész közvetlenül is vonatkoztatható az elsőre: a kölcsönösség és csere viszonyát tárgyaló tanulmányában Balla Bálint kimutatja, hogy a pénzvilág pontosan mérhető, azonnali cseréjével szemben ( hoci-nesze ) a kölcsönösség eszmei javakkal és hosszú távon, de alapvetően hat, így sokszor nélkülözhetetlen a társas együttéléshez. Így, ha az olvasó visszapillant a szociológiai részből az elsőre, a szerző életében a kölcsönösségnek nem is egy, fontosnak bizonyuló hatását tudja felfedezni. Az estet élénk beszélgetéssel fejeztük be: a publikum több résztvevője emlékezett vissza a Kádár-idők gulyáskommunizmusára, és erről több egyénileg átélt érdekes epizódban számolt be az előadást követő általános diszkusszióban és a későbbi kedélyes borozgatás közben. Hetey László Karácsony a Lava-bárban Decemberben a tagság sokat hangoztott kívánságának megfelelően jó pár év után, egyben régi hagyományt felélesztve, ismét batyusbál formában tartottuk karácsonyi összejövetelünket. Ezzel a kívánsággal a Weissensee-ben nem sokkal azelőtt megnyílt Lava-bár kurd származású tulajdonosánál találtunk meghallgattatásra. Hozhattuk tehát magunkkal, amit szemünk-szánk kívánt, finomnál finomabb csemegékkel, ételkreációkkal jelentek meg a karácsonyozók. Vendéglátónk meg igen jutányos áron gondoskodott az italról. A kellemes hangulathoz nemcsak a részben fiatal összetétel (lásd alsó fotónkat) járult hozzá, hanem a bevált kultúrafelelősünk, Braune Ági és gyermekcsapata is (lásd felső képünkön). Szép szokás, hogy az év utolsó találkozóján elismerésünket fejezzük ki valamelyik, az éppen leköszönő évben nagyon aktív tagunknak ben ezt a kitüntetést Ketel Ilona kapta: Nem felejtettük el, mennyi munkát fektetett bele abba a kétkötetes albumba, amit az egyesület 20. jubileuma alkalmából készített. Még egyszer köszönet érte! Hans-Ulrich Moritz

11 11. oldal nyár Az elmúlt hónapok eseményei szóban és képben Egyesületi krónika Konzertabend mit dem Kieler Kammerchor Bilder vom Auftritt des Kammerchors: Oben: Imre Sallay dirigiert vom Klavier aus. Unten: Der Dirigent zwischen der Solistin Katalin Bartels und dem Klaviervirtuosen Márk Karsai A Berlini Híradó következő, 33. száma egyesületünk 2011-es karácsonyi ünnepségére, decemberben jelenik meg. Ausgabe 33 des Berlini Híradó erscheint zur diesjährigen Weihnachtsfeier der Vereinigung, im Dezember Im Februar konnten wir liebe Gäste von der Ostsee begrüßen: die Mitglieder des Kammerchors Pirol der Deutsch-Ungarischen Gesellschaft Kiel und ihren Leiter, Herrn Opernchor-Direktor Imre Sallay. Es war ein seltenes Ereignis im Collegium Hungaricum, dass dort an einem Konzertabend ungarische Chormusik genossen werden konnte. Der Kammerchor Pirol besteht seit über 20 Jahren und pflegt sowohl mehrstimmige Chormusik von nahmhaften ungarischen Komponisten als auch traditionelle ungarische Volkslieder. Die in diesen Jahren zu einem Freundeskreis zusammengewachsenen 24 Chormitglieder haben zu über 80 % die deutsche Muttersprache: Viele von ihnen lernen inzwischen Ungarisch, die Aussprache für die gesungenen ungarischen Volkslieder haben sie sich mühsam angeeignet. Durch das Programm des Abends führte Herr Sallay. Wir hörten ein breites Chormusik-Repertoire von Béla Bartók, Zoltán Kodály, Lajos Bárdos, Ferenc Farkas u.a. Als Abwechslung dazu wurden viele schöne ungarische Volkslieder aus dem gesamten Karpatenbecken nahezu akzentfrei vorgetragen, wobei man die Liebe der Chormitglieder zur ungarischen Musik regelrecht fühlen konnte. Besondere Höhepunke des Abends waren die Soloeinlagen des jungen Steinway- Virtuosen Márk Karsai (Budapest Neumünster) am Klavier: im Liszt- Jahr natürlich auch mit einem Stück von Ferenc Liszt, weiterhin auch die Auftritte der profilierten Mezzosopranistin Katalin Bartels. Nach dem wunderbaren, sehr gut besuchten Konzert konnten wir bei ein-zwei Gläsern Wein unsere Kieler Gäste in anregenden Gesprächen näher kennenlernen. Es gab ja schon deshalb viel zu erzählen, da sich beide Vereine der Pflege und Verbreitung der ungarishen Kultur verschrieben haben. Zum Schluss des gemütlichen Abends wurden wir von ihnen zu einem Gegenbesuch eingeladen am besten zur Kieler Woche im kommenden Jahr. Ein bisschen Zeit zur Reiseplanung haben wir somit noch László Hetey

12 2011. nyár 12. oldal Az elmúlt hónapok eseményei szóban és képben Egyesületi krónika idején), hanem el is jutottunk mindazon nevezetességekhez (Untermarkt, Obermarkt a Muschelminna nevű kúttal, Dicker Turm, Frauenkirche, múltja és kérdéses jövője miatt a Majdnem teljesen üresen álló, de nagy múltú áruházi épület: a Hertie helybélieknek szívügyet jelentő, de bezárt Hertie áruház stb.), melyek Görlitz arculatát eredetileg építészeti Hétvége Görlitzben szépségükkel, várospolitikailag kiemelkedő helyen épült tornyaival és patríciusházaival a történelem során meghatározták és az újabb átfogó, hozzáértő és minden képzeletet felülmúló anyagi ráfordítás révén (sőt, egy évente ismétlődő, magát megnevezni nem akaró adakozó milliói segítségével) ma is meghatározzák. Érdekes fordulat Görlitz történetében, hogy a magát mindig szásznak valló város a Bécsi Szerződés értelmében ben sziléziai régióként Poroszország fennhatósága alá került. Nekünk főleg eredeti magyarokból álló csoportnak érdekes csemege volt megtudni, hogy a város Mátyás király uralma idején Csehországhoz tartozott és ily módon Mátyás király birodalmának része volt. Erről tanúskodik az Untermarkt - Görlitzről szinte mindent tud: Regina Hübler Meg kell hagyni, joggal nevezhetjük a berlini Magyar Egyesület jónéhány őstagját hagyományt őrző és továbbvivő társaságnak. Mint évek óta majd minden tavasszal-nyáron, így idén is sort kerítettek egy valami módon szép, érdekes vagy vonzó város megismerésére és ott egy közös hétvége eltöltésére. A választás idén a szászországi Görlitzre esett. Eltekintve attól, hogy amióta a médiák felfedezték és több síkon is népszerűsítették Görlitzet, úgy is lehetne mondani: Görlitz divatba jött, ámulattal konstatálta csoportunk minden tagja, mennyire igaz ez a hírnév, és milyen varázslatos a város! A város története a 11. századra vezethető vissza, fennmaradását és továbbfejlődését annak köszönheti, hogy a 14. században alapító tagja lett Bautzen, Löbau, Zittau, Kamenz és Lauban városokkal együtt az e korszakban a nagy jelentőségű kereskedelmi útvonalakat őrző, hat városból álló Városszövetségnek. Gazdasági felvirágzását főleg a takács kézművességnek köszönheti, számos helyen láthatók ma is (főleg, ha az idegenvezető felhívja rájuk a figyelmet!) a mi szemünknek furcsa, sötétszürkére mázolt, fehérmázas ablakkeretekkel ellátott épületek, mint pl. a Waidhaus. E ponton említik meg az idegenvezetők a híres 16. századi takácsfelkelést is. Idegenvezetőnktől, Regina Hübler asszonytól nemcsak történelmi fontosságú eseményekről és személyekről értesültünk (a Magyar Egyesületen kívül Napóleon is járt már erre annak on található régi városháza falán lévő Mátyás-címer is, melyen

13 13. oldal nyár felismerhettük a királyunkra valló felségjeleket, de Hetey Lacinak feltűnt, és tényleg hiányolható volt, hogy sehol sem tudtuk felfedezni a hollót, mely ismereteink szerint szintén Mátyás király jele volt. De mivel ez a felfedezés nem a vezetés során, hanem privát felfedező utunkon történt, nem sikerült erről illetékes szájból információt beszerezni (vagy a mi történelmi adattárolásunk hiányos). A kíváncsiak, köztük én is, végre elérkezettnek látták az alkalmat, hogy tavalyi másfélnapos esőben ázásért, ami bennünket Krakkóban ért. Köszönet a görlitzi Petra Baldovskinak aki a St. Jonathan éttermi est után még képeslapon fogalmazott üdvözlettel is fordult az egyesülethez és egye- sületünk szervezői gárdájának a kirándulást megelőző szervezésért. Remélhető, hogy a következő szezonra tervezendő kirándulás is így fog sikerülni! Vinzelberg Anikó Örülök, hogy ide jöttek Görlitzbe, és remélem, hogy tetszett a kis városunk. Nagyon szépen köszönöm, hogy még az estét is tölthettem Önökkel! ( ) Jó visszautazást Berlinbe! ❶ ❷ ❸ ❹ ❺ ❻ ❼ ❽ Szombat este a St. Jonathan étteremben megismerhessék, ill. megkóstolhassák a sokak által nosztalgiával említett sziléziai specialitásokat, mert a görlitziek ezt a hagyományt is továbbvitték. Így meg lehetett tapasztalni, milyen a Schlesischer Mohnkuchen nevű mákos pite (pont olyan, mint a berlini vagy máshonnani), de a híres sziléziai Himmelreich tényleg különlegesnek mondható: füstölthús darabkák cseh knédlivel, aszalt, de párolt barack és szilva gyümölccsel és persze mindezek édes mártással. Nekem ízlett, és most már tudom, miről is szól a legenda. Görlitz megismerése igazi szellemi felüdülést, szálláshelyünk megmászása (a szó eredeti értelmében!) komoly testi igénybevételt jelentett! Mint külsős lakók a Picobello panzióhoz tartozó, középkori fogalmak és lehetőségek szerint megépített, bár a 21. század elképzeléseit követő felújítást elszenvedett házban a kapaszkodó korlátot nélkülöző csigalépcső fokai majd fél méter magasak, de csak pár centiméter szélességűek voltak, az aránylag nagyméretű fürdőszobában egy alig látható, piciny mosdó várta a vendéget, és az egyik kétágyas szobából egyértelműen hiányzott a második ágy. De minden nagyon tiszta volt. Az időjárás viszont pártfogolt bennünket, ami igazi kárpótlás volt a A Magyar Egyesület szerveinek összetételében bekövetkezett változás után (lásd lent) az egyesület élén továbbra is dr. Hetey László ❶ elnök áll, a vezetőség többi tagja: Urban Mária ❺ alelnök, Hans-Ulrich Moritz ❷ 1. titkár, Zurbuchen Mária ❻ 2. titkár és Rademacher Irén ❸ pénztáros. A revíziós bizottság régi-új elnöke, Szabó László ❼ mellett ezután Landstoff Judit ❹ és Braune Ágnes ❽ őrködik az Egyesület alapszabályzatának megfelelő működése felett. Közgyűlés: Tagdíjemelés és személycsere április 16-án a Magyar Nagykövetségen tartottuk meg idei egyesületi közgyűlésünket. Az elnöki és pénztárosi, valamint revizori beszámolók után vita következett. Ennek során áttekintettük az egyesület anyagi helyzetét, és a jelenlévő tagok megszavazták a tagdíj január 1-jétől történő, 2 eurós emelését. Ezen kívül Braune Ágnes egyéb elfoglaltsága miatt kérte a közgyűlést, hogy mentse fel őt vezetőségi tagsága alól. Kívánságának eleget téve és az elnök javaslatára a közgyűlés egyetértett azzal, hogy Zurbuchen Mária a revíziós bizottságból átlépjen a vezetőségbe, revizori bizottsági helyét pedig Braune Ágnes foglalja el. Az est második részében dr. Czukor József nagykövet-házigazda, akinek e helyen is megköszönjük, hogy a közgyűlésre az ő Házában kerülhetett sor, bemutatkozott a tagságnak, és áttekintést adott Magyarország aktuális helyzetéről és az EU-elnökéggel kapcsolatos teendőkről. H.-U. Moritz

14 2011. nyár 14. oldal Ungarische Vereinigung Berlin e.v. Gratulálunk! őszi-téli programunk szeptember 17., szombat, 18 óra, Magyar Nagykövetség: Balázs Emese (Rimaszombat) szervezésében: A Gömöri Fotóklub elnökének, Benedek Lászlónak diavetítéssel egybekötött magyar nyelvű előadása (német összefoglalással): Gömörországi (felvidéki) panoráma október 23., vasárnap, Collegium Hungaricum Berlin (CHB): Októberi megemlékezés lengyel-magyar közös est formájában abból az alkalomból, hogy Lengyelország nyáron átveszi Magyarországtól az EU soros elnökségét november 19., szombat, 19 óra, CHB: Dr. Kende Péter professzor német nyelvű előadása: Nagy Imre nélkül 1956-ban Magyarországon nem lett volna forradalom Kende professzor az 1956-os Intézet alapítója és kuratóriumi elnöke, a párizsi CNRS (Centre national de la recherche scientifique) volt kutatási igazgatója december 17., 18 óra, CHB-kávézó: A Magyar Egyesület karácsonyi ünnepsége A Magyar Egyesület szokásos évvégi ünnepi összejövetelét a tavaly felélesztett hagyományunknak meg- Köszöntjük új tagjainkat! Erath Erzsébet Gömöri László és felesége, Margit Hercegfalvi Judit felelően ezúttal is batyusbál alapon tartjuk, mégpedig a Collegium Hungaricum földszinti kávézóhelyiségében. A beugró természetesen ezúttal is valami finom ennivaló, amelyet december elejéig Rademacher Irénkével kérünk egyeztetni (a ös telefonon vagy elektronikus úton: i.rademacher@berlin.de alatt). És ne feledjük: A Magyar Egyesület Törzsasztala minden hónap első péntekjén! Die Kleine Kneipe Zum György Josef-Orlopp-Str. 44, Berlin Tel. (+49175) Geöffnet: Mo-Fr Uhr, bei Bedarf auch länger Stammtisch bei uns! Ungarische Vereinigung (erster Freitag im Monat, 19 Uhr) 60 és 70 év közötti kort ért el a közelmúltban az alábbi négy egyesületi tagunk. Azaz csak három: a negyedik annyira nem szeretné, ha megemlítenénk e rovatban, hogy inkább a témához kapcsolódó cikket írt e lapszámunka. Mégis nagy szeretettel köszöntjük a többiekkel együtt őt is, hosszú és boldog életet, valamint jó egészséget kívánva. Jöjjetek el ezután is összejöveteleinkre, és vegyetek részt aktívan egyesületi életünkben, akár a Híradóba egyesületi lapunkba írt cikkekkel Dr. Graetz Júlianna Eyke Szabó Volker Zurbuchen Külön szeretettel köszöntjük a nemrég jubilált Mogyorósi Géza barátunkat és háziszerzőnket is, akinek színes írásai nélkül nem egy Híradó-szám jóval szerényebbre-szegényesebbre sikeredett volna. Jó egészséget kívánunk, Géza, valamint azt, hogy a jövőben is érdekesnél érdekesebb témákra találj Híradónk olvasói örömére.

15 15. oldal nyár Berlini protestáns magyar istentisztelet Az istentisztelet rendszeresen a hónap 2. szombatján órakor van, a következőkben: Július-augusztusban nyári szünetet tartunk. Helyszín: a Grunewald-templom kápolnája (Bismarckallee/Wernerstr. sarka). Megközelíthető a 119-es busszal a Zoo-tól a Kurfürstendammon, ill. az S-Bahn Halensee vagy Grunewald megállója felől. Figyelem: bejárat a kápolnába a templom mögött hátulról. Szeretettel invitálunk mindenkit felekezeti hovatartozástól függetlenül közösségünkbe, az istentiszteletre és az azt követő, tea, kávé melletti meghitt beszélgetésre. Igét hirdet Fejér Olivér ( fejerke@yahoo.com). Érdeklődni lehet: Pompéry Judit, tel.: , pomperyberlin@aol.com Balla Bálint, tel.: Más berlini egyesületek és szervezetek hírei Érdeklődés: Felsmann Orsolya, ofelsmann@brunszvik.de, , Állandó programok: Északi óvoda: hétfő, , St. Augustinus Gemeinde, Raum Kolping, Dänenstr , Berlin; nevelő: Vízi Zsuzsa, Déli óvoda: csütörtök, óra, Martin-Luther-Kirchengemeinde, Hortensienstr. 18, Berlin (Steglitz); nevelő: Vízi Zsuzsa. Óvodadíj: 45 euró/hó. Magyar iskola: minden második szombat, óra, CHB, Dorotheenstr. 12, Berlin; tanító: Vízi Zsuzsa Magyar Kolónia Berlin e.v. Usztics János elnök tájékozatása szerint: Szeretettel meghívnak mindenkit, hozzátartozókat és barátokat is, a június 25., 12 órától június 26., 12 óráig tartandó szezonzáró ünnepségre. Grilleznek és gulyáslevest főznek, a húst a Kolónia adja. Tagoknak ingyenesen, vendégek 5 euró hozzájárulást fizetnek fejenként. Italt, süteményt, salátát mindenki hozzon magával! Asztalt, széket, szabadidő játékokat, hangszereket is. Szezonzáró összejövetel Brunszvik Teréz Társaság e.v. Színkör: minden második szombat, óra, Alternativer Kunstverein ACUD e. V., Veteranenstr. 21, Berlin Elindítottak egy tánctanfolyamot (táncházat) is. Ehhez minden információt lásd a Társaság honlapján. Iskoladíj: alkalmanként 11 euró, ill. tagoknak 9 euró. Éves tagdíj: 30 euró Ottalvás saját sátorban lehetséges, hálózsákról, gumimatracról mindenkinek gondoskodnia kell! Helye: DRK-Haus Citytreff Erich-Klausener-Str. 30, Ludwigsfelde. Útvonal: 115-ös autópályán a 7. sz. kijáratig, Ludwigsfelde irányába a 79-es úton. Pontos információ és jelentkezés (esetleg elvitel a helyszínre is) az elnöknél: Usztics János, tel.: , usztics@nexgo.de. Magyar katolikus szentmisék Berlinben A Berlinben és környékén élő katolikus hívők számára havonta egyszer szentmisét tartunk, mégpedig minden hónap második vasárnapján, órakor, tehát: , , , Július és augusztus hónapokban nem lesz mise. Helye: Szent Pál templom (St. Paulus, Dominikanerkloster, Berlin-Moabit, Oldenburger Str. 46) 86. sz. Apáczai Csere János cserkészcsapat A berlini cserkészekről érdeklődni lehet a Konthur házaspárnál: kriszti.zoli@gmx.de, (030)

16 2011. nyár 16. oldal MOGYORÓSI GÉZA: Mi újság az Európai Unióban? Nem éppen viharmentesen kezdődött januárban hazánk soros EU elnöksége első hónapjaiban annak néztünk utána, hogy mi újság a többi, régi és új tagállamban. Németország: kicsoda Merkel férje? Sauer úr nyugodtan leugorhat a pékhez Berlinben, avagy elsétálhat munkahelyére a Humboldt Egyetemre. A professzort kevesen ismerik Németországban, pedig ő Merkel kancellárnő párja. Hm. Lássuk tömör szerelmi történetüket! Dr. Angela Merkel és dr. Joachim Sauer éppen harminc esztendeje ismerik egymást. Mindketten elváltak, s 1998-ban házasodtak össze. A gyermektelen kereszténydemokrata politikusnő, ma Európa legnagyobb hatalmú asszonya, megtartotta első férje nevét. A fizikai és elméleti kémia professzora, Sauer úr két felnőtt fiú utóddal büszkélkedhet előző kapcsolatából. A tudományos életben sikeres, a tavasszal 62. születésnapját ünneplő szakember és 5 évvel fiatalabb neje csak a legfontosabb protokolláris eseményeken mutatkoznak együtt. De találkozni velük fogadásokon, operapremiereken és sportversenyeken is. A több nyelvet beszélő, jó humorú, ám szerény és háttérbe húzódó profra marad jobbára, hogy külhoni államférfiak feleségeit kísérgesse. A First Ladyk nem veszik zokon, hogy kakas került a tyúkok közé Lengyelország: Brandt varsói térdeplése Negyed századdal a második világháború befejeződése után a keletnyugati olvadásban főszerep jutott a bonni kancellárnak. Willy Brandt ( ) négy évtizeddel ezelőtt vehette át a Béke Nobel-díjat, miután fejet hajtott a varsói gettó hőseinek emlékművénél. Külpolitikailag kemény esztendő volt 1970 a nyugatnémet kormány első emberének. A szociáldemokrata Brandt ellátogatott az NDK-ba és a Szovjetunióba is. Majd hatalmas érdeklődés kísérte a kancellár lengyelországi útját. A varsói egyezmény aláírásánál sokan lélektanilag fontosabbnak tartják, hogy Brandt akinek személyében Adolf Hitler náci diktátor óta először tette lábát lengyel földre német kancellár megkoszorúzta a varsói gettó emlékművét. A politikus le is térdelt december 7-én a zsidó áldozatok szoboregyüttesénél. Ezzel a gesztussal megtört a jég a két korábban ellenséges nemzet között. A gyanakvást és vádaskodást az óvatos optimizmus és bizalom váltotta fel. Brandt még megélhette a berlini fal ledőlését, Németország bő 20 évvel ezelőtti újraegyesítését. Rengeteg történész egyetért abban, hogy az NSZK-t 1969 és 1974 között irányító, nyíltan baloldali (SPD) politikus a kelet-nyugati enyhülés érdekében többet ért el varsói szimbolikus cselekedetével, mint számos konzervatív elődje szavakkalszerződésekkel. Tervezik, hogy róla nevezik el az új berlini nemzetközi repülőteret. Ausztria: Keletről jön a bűn Már jóval azelőtt, hogy 2011 májusában megnyíltak az uniós munkaerőpiacok a viszonylag új tagállamok foglalkoztatottjai, így a magyarok előtt, finoman fogalmazva is tele a bakancsuk az osztrák adófizetőknek. A bűnözési statisztikák romlásától, életminőségük zuhanásától tartanak a Sógorék. Hagyományosan sok bajuk van a Lajtán túli polgároknak a külhonból érkező gengszterekkel. A Szövetségi Bűnügyi Hivatal már bejelentette, hogy 2011-től kőkeményen leszámolnak a közép- és keleteurópai, valamint az egykori Jugoszlávia, illetve Szovjetunió tájairól beutazgató bandákkal. A Sógoréknál betelt a pohár! A rendőrség azt állítja, hogy például az autólopások és lakásfeltörések 60 százaléka külföldi tettesek számlájára írható. Az osztrák Szövetségi Bűnügyi Hivatal Ost-Europa-Offensive akciója azt jelzi, hogy miután feltérképezték a nyomozó szervek a gengszterek származási országát, szisztematikusan göngyölítik fel a bűncselekményeket. Nyílt céljuk kiszorítani a jóléti Ausztriából a rossz fiúkat (és lányokat). De honnan is érkeznek nyugati szomszédunkhoz a zsiványok? Igaz, elenyésző számban, de Magyarországról is! Enyveskezű honfitársainknak főleg a fémlopások miatt pocsék a híre a Lajtán túl. De cégekhez, magánszemélyekhez is előszeretettel törnek be magyar bűnözők. S a Juliska und Piroska bája 2011-ben is keresett a kéjsóvár prostivadászok körében. (Osztrák barátaink Kelet-Magyarországot a nemzetközi gépkocsitolvajok

17 17. oldal nyár ISTANBULUM azaz Az én Isztambulom A vaskos, hideg berlini télben egy aránylag kellemesen fűtött lakásban a legsötétebb nappali fények árnyékában, karácsony előtt pár nappal került kezembe egy frissen megjelent, elegáns fotóalbum a török metropolisról. elosztóhelyeként tartják nyilván. Matt fényű dicsőség ez a forgószínpadként való közreműködés ) A kriminális szereposztás szerint a legtöbb fejfájást a grúz és a moldvai haramiák okozzák: a cseppet sem válogatós atomkori banditák mindent elcsennek, ami odahaza érték, avagy török nepperek segítségével bárhol eladható. Az autólopások nagy százalékáért szerb, bosnyák és koszovói albán zsiványok a felelősek Ausztriában. A román maffiózók brutalitásukkal szereztek sok fekete pontot az osztrák zsaruknál, míg a szintén EU-n belüli lengyelek az elektronikai üzletek villámgyors vámmentes kifosztására specializálódtak. Az orgazdáknak sok bizniszük van a cseh és a szlovák autócsempészekkel is, de egy tuti lakásbetörésre sem mondanak nemet a hajdan egy országban élt nyugati szláv szomszédaink. Helmut Greiner, a Szövetségi Bűnügyi Hivatal őrnagya így fogalmazott egy osztrák lapnak a Kelet-Európa Offenzíváról : Tudjuk, hogy kik a bűnözők. Tudjuk, hogy hol laknak. Tudjuk gyakran már előre, hogy mit terveznek! Nos, kedves Sógorék (és cseppet sem szimpatikus bűnözők!) a tudás hatalom! Az első pillanatban az ember a klisézuhatagot, az évtizedek óta megrögzött, berögződött, beidegződött kebabdőner gyönyöröket várja. Nem beszélve az Ezeregy éjszaka meséinek hihetetlen színorgiáiról rabul ejtő orientális varázslatokra készült fel És ne felejtsük kreuzbergi, neuköllni, weddingi élményeinket sem A KEHRER kiadó (Heidelberg, Berlin) ezúttal valami egészen mást nyújt, mást kínál olvasóinak, a fotóművészet szerelmeseinek. ANDREA KÜNZIG nemzetközi szinten is ismert német fotográfusnő, aki egy idő óta Isztambulban honos, s darabokra, ízekre, szeletekre szedi szét a 13 milliós város hétköznapjait kamerájával. Megközelítése, szín- és fényarányossága emberléptékű. Földön jár, hogy egy másodperc töredéke alatt kattintson, mely által egyéni ízű, megrendítő szépségű pillanatokat kap el. Néha hosszabb ideig elidőzünk egy-egy fotónál. Nehéz továbblapozni a több mint ötven színes fotó nyújtotta érzelmi sugárzástól. A hétköznapi élet sajátos humora, csipetnyi iróniája, időnként kedves esetlensége átcsap látványos csendéletekbe, színdifferenciált panorámafelvételekre. A művésznő bizonyára többször is megfordult Isztambul külső kevésbé népszerű kerületeiben is, s érezhetően remekül találta meg helyét, minden feltűnés nélkül. Könyvespolc Apró rezdülések, megkapó arcok, ráncok, mozdulatok, macskák és sirályok, a Boszporusz végtelenbe nyúló látványa és a szív alakú, erősen pink színekben tobzódó léggömbök mind-mind jól időzített telitalálatok. Az utcasarkok kihaltan, avagy a teázók fürtben lógó fiataljai s idősek mozdulatlanul, elmerülve, messzire nézve. Emóciók. Most megkérdezheti a kedves olvasó, hogy szép, szép, de miért kell erről a Berlini Híradóban írni E fotóalbum egyértelműen nemzetközi összefogással készülhetett el. A német fotográfusnő Isztambulról, a török író OYA BAYDAR bevezetőjében a város részéről közelíti meg laudációjában a kötetet. Hirtelen meglepetésként fedezzük fel a szerkesztésben is jelentősen közreműködött, valamint igen nívós esszét író személyt, aki nem más, mint GULYÁS RÉKA. Gulyás Réka kiállításokkal, filmrendezéssel, filmtörténeti kutatásokkal már régen beírta nevét az aktív, Berlinben élő kreatív művészek táborába. Egy idézet írásából: Ezt a várost nem csak látni kell, hanem hallani, érezni, ízlelni és simogatni. Ezt a könyvet is. Kőniger Miklós

18 2011. nyár 18. oldal S pree-parti k ulturális m ozaik A 61. Berlinale mérlege Tavaszra elkészült a 2011-es berlini Nemzetközi Filmfesztivál mérlege. Összesen 20 ezer akkreditált személy és 300 ezer mozibarát élvezte a februári Spree-parti seregszemlét. Tarr Béla ezüst macija révén a magyarországi szakma is rangos elismerést kapott a német fővárosban. A 20 ezer akkreditált szakemberből 3900-an voltak a sajtó képviselői a legfontosabb A-kategóriás németországi mustrán. Összesen 116 országból vettek részt érdeklődők a Spree partján. Sűrű napok vannak Dieter Koslick mögött. A berlini Nemzetközi Filmfesztivál intendánsa a február 20-án befejeződött seregszemle után kicsit levegőhöz juthat, de hamarosan hozzákezd a jövő évi program szervezéséhez. Sok utazgatással járó, hatalmas feladat, csapatmunka egy sikeres szemle előkészítése. A 62. Berlinale február 9. és 19. között kerül megrendezésre. Az idei moziünnepre 300 ezren váltottak jegyet. A ticketek ára 8 és 12 euró között mozgott. A fesztivált olyan hírességek tisztelték meg, mint a frissen életmű Arany Medve díjjal kitüntetett 80 éves német világsztár, Armin Mueller-Stahl és a Coen fivérek. A félszemű című westernjüket már Magyarországon is vetítik. De eljött Berlinbe ezen film több szereplője, így Jeff Bridges, Matt Damon, Josh Brolin, Hailee Steinfeld is. Itt landolt Madonna, s a metropolis vendége volt az énekesnő negyedszázaddal ezelőtti férje, Sean Penn is. Koslick alias Mr. Berlinale alig győzte üdvözölni az élő legendákat! A legnagyobb német városban lefényképezhették a tél végén a paparazzik Tarr Bélát is, aki Ezüst Medvével térhet vissza Budapestre. A torinói ló című koprodukciós mű elnyerte a kritikusok rangos elismerését is, így Tarr az elmúlt évek legsikeresebb magyarországi filmese az NSZK-ban. Kár, hogy az örömbe üröm is vegyült, és elhúzódik a díjnyertes alkotás Dunaparti premiere. Az Isabella Rossellini olasz színésznő vezette nemzetközi zsűri a 16 versenyfilm közül egy perzsa alkotásnak ítélte az Arany Medve fődíjat. Asghar Farhadi a Nader és Simin, válás című alkotása győzött! Az antiszemitizmus kézikönyve A közelmúltban mutatták be a német fővárosban a nagyközönségnek a berlini Műszaki Egyetem Antiszemitizmus Kutatóközpontjának gondozásában megjelent új kötetet. A zsidóellenességgel foglalkozó könyvsorozat harmadik része közel ezer oldalas. Összesen 88 szerző másfél száz tanulmányát adták közre a német fővárosban e télen. Az antiszemitizmus kézikönyve a múlt és a jelenkor zsidóellenessége című vaskos kézikönyv a témával kapcsolatos fogalmak, elméletek és ideológiák áttekintésére vállalkozik. A holokauszt tagadásától a kútmérgezés legendájáig, az árja törvényektől a kényszerkeresztelőig seregnyi olyan kifejezést vesz nagyító alá a szakkönyv, melynek precíz értelmezése nélkül nehezen közelíthető meg a zsidógyűlölet összetett témaköre. A Handbuch des Antisemitismus. Judenfeindschaft in Geschichte und Gegenwart című kötet németországi ára 119,95 euró. Elhunyt Dénes Iván Az év elején kísérték utolsó útjára Dénes Iván ( ) zsurnalisztaírót a német fővárosban. Amint lapunkat özvegye tájékoztatta, a kalandos sorsú erdélyi magyar szerző rövid szenvedés után január 16-án hunyt el. Jó humorú, ultrakonzervatív ember volt Dénes Iván. A temesvári születésű, holokausztot túlélő, sok nyelven beszélő ifjú a második világháború pokla után csatlakozott a román kommunistákhoz. Rövid idő után csalódva távozott a pártból. Letartóztatás lett a jutalma. A kolozsvári és bukaresti filozófiai tanulmányokat követően kiadói lektorként, dramaturgként kereste kenyerét, ám 1958-ban hazaárulás vádjával 20 év szabadságvesztésre ítélték. Dénes Iván végül hat esztendőt töltött rács mögött, első kisregénye, A galambok éppen 45 éve jelenhetett meg. Németről románra fordította Thomas Mann, Hermann Hesse és sokak könyveit, s közben újabb saját kötetekkel rukkolt elő ben Izraelbe vándorolt ki Dénes, majd egy nyugat-berlini ösztöndíj révén a befalazott szigetvárosban talált új hazára. Az Axel Springer Kiadótól a Szabad Európa Rádióig számos kollektívában becsülték tudását, munkabírását. A 80-as évektől szabadúszóként mind az újságíráshoz, mind az irodalomhoz hű maradt. Szorgalmából a harmadik évezredre is átörökített: heves vitastílusából, fergeteges humorából mit sem veszített. Németországtól Izraelen keresztül Romániáig gyászolják olvasói, barátai, valamint gyermekei és harmadik hitvese. Január 20-án a berlin-weissensee-i zsidó temetőben helyezték végső nyugalomra. Pest és Berlin fekete-fehér arca Az NSZK-ban jól csengő név a fényképezés szerelmeseinek körében Reismann Jánosé ( ). Két európai fővároshoz, Budapesthez és Berlinhez különösen erős szálakkal kötődött a magyar fotográfus. Éppen 35 esztendeje hunyt el Reismann János, aki a második világháború előtt hosszabb időt töltött a német metropolisban. Berlinen kívül otthonosan mozgott Párizsban,

19 19. oldal nyár sőt Moszkvában is. A 30-as évek meggyőződéses kommunistájából a 40-es évek elejére a francia ellenállás aktív tagjává lett profi fotóst ben a Rajk-perben halálra ítélték, s csak hat esztendővel később rehabilitálták. Túlélve a Rákosi-korszakot Reismann újra kézbe vette kameráját, és fekete-fehérben megörökítette Pest és Buda különleges 60- as évekbeli hangulatát. A börtönviselt fotós hazai újságokban publikálta Budapestről készült, a kor atmoszféráját sugárzó képeit, és németországi, olaszországi útjairól is filmtekercsek tucatjaival tért haza. Az európai hírű fotóművész alkotásaiból a leggazdagabb gyűjteménnyel a kecskeméti Magyar Fotómúzeum büszkélkedhet. Az ban, 71 évesen eltávozott alkotó stílusa, látásmódja ma is izgalmas, érdekfeszítő! Napjainkban már a gyűjtők is felfedezték maguknak Reismann régi munkáit aukciókon több tízezer forintról indulnak a licitek. Magyar gitáros a Bundestagban Ez év elején a holokauszt emléknap alkalmából Snétberger Ferenc magyar gitárvirtuóz játszott a berlini szövetségi parlament alsóházában. A megható ünnepségen részt vett Angela Merkel kancellár is. Az auschwitz-i koncentrációs lágert 66 esztendeje szabadította fel a Vörös Hadsereg. A január végi holokauszt emléknap németországi rendezvénysorozatának egyik kiemelkedő eseménye volt a berlini Bundestagban tartott ünnepség. A náci emberirtás sok millió áldozatáról, köztük több százezer sinti és roma meggyilkoltról a német szövetségi parlament elnöke, Norbert Lammert tartott beszédet. Majd felcsendült a Liszt-díjas magyar gitárművész és komponista Snétberger Ferenc elégikus, szívbemarkoló muzsikája. A bő két évtizede a Spree-nél élő, rangos dzsesszzenész személyében először játszott a cigány minoritáshoz tartozó művész a Bundestag falai között. A nemzetiszocializmus emléknapján a parlamentben jelen volt a holokauszt több túlélője, számos ifjúsági csoport, a berlini kormány és képviselőtestület sok tagja, valamint Angela Merkel kancellár is. Ferber a Pompéry-szalonban A német fővárosban szép tradíciója van az irodalmi-kulturális szalonoknak. Rendelkezik ilyennel a berlini magyarság is Pompéry Judit jóvoltából. A hosszú évtizedekkel ezelőtt Nyugat-Berlinben új hazára talált Pompéry Judit, noha közgazdász végzettségű, az irodalomtól a porcelánfestészeten keresztül a kiállítás szervezésig seregnyi dologhoz nyúlt hozzá már értő kézzel. Az örökifjú magyar asszony elegáns otthonában komoly hagyománya van a berlini szalonnak első vendége február 19-én este Ferber Katalin volt. A sok kötetes egyetemi docens, noha egy tokiói felsőoktatási intézmény munkatársa, jelenleg a Spree mellett kutat. A Japánban töltött évek tapasztalatairól és tanulságairól több nagysikerű könyve jelent meg. A vele való együttlét nyomán az általánosságok és a kuriozitások szintjénél lényegesen gazdagabb, árnyaltabb képet kaphatunk a mai japán társadalomról, életmódról, életfilozófiáról állt Pompéry asszony meghívójában. Akik találkoztak Juditnál Ferber Katalinnal, nem csalódtak! Fischer Ivánt Berlinbe várják A legendás Konzerthausorchester Berlin dirigense lesz a jövőben Fischer Iván. Ám a budapesti Fesztiválzenekarhoz sem lesz hűtlen a nemzetközi hírű magyar művész. De mit is érdemes tudni a német fővárosban a két világháború között alapított muzsikus csapatról? Otthonuk Berlin talán legszebb, történelmi terén, a Gendarmenmarkton található. A hitleri idők elmúltával az NDK egyik vezető kulturális központjává lépett elő a Konzerthaus, ahol az 50-es évektől csendültek fel ismét a klasszikusok művei. Noha a berlini fal fél évszázaddal ezelőtti felhúzása után sem lett sokkal több barátja az ulbrichti, majd honeckeri kommunista rezsimnek, a szimfonikus zenekarnak egyre nagyobb nemzetközi sikere lett. Ebben komoly szerepe volt az akkori legendás karmesternek, Kurt Sanderlingnek, aki a 60-as és 70-es években hódította meg a zenebarátok szívét. De a következő, histórikus évtizedekben is rengetegen maradtak hűségesek az együtteshez. A Konzerthausorchester Berlin-hez a 2012/13-as évadban csatlakozik Fischer Iván, s már a közeljövőben is az Echo Klassik koncertsorozat keretében féltucat alkalommal vezényli a remek Spree-parti zenekart. A 60. születésnapját ezekben a hetekben ünneplő magyar dirigenst tárt karokkal várja az NSZK legnagyobb városa. Művészeinknek jó hírük van Nyugat-Európában. Bezárt a Hitler-kiállítás Tavaly ősz óta özönlött a tömeg a berlini Történelmi Múzeum új szárnyába. A Hitler és a németek Népközösség és bűn című tárlatot három héttel meghosszabbították. A már a megnyitása előtt fejcsóválással fogadott kiállítás az első világháború utáni weimari korszaktól, a vezérmítosz és a náci párt szárnyra kapásától követte figyelemmel a császárság romjain ébredező fasizmust. Tarka plakátok, fekete-fehér fotók, filmek, horogkeresztes csecsebecsék. Adolf Hitler ( ) müncheni sörpuccsától a berlini Reichstag lángra lobbanásáig szűk egy évtized telt el csupán. Egyenruhás masírozással, agitációval, véres verekedésekkel zsúfolt előjáték a hatalom 1933-as átvételéhez. Annyira profin dokumentálva, hogy a nemzetiszocialista show ellenzői attól tartottak, hogy a tudatlan (?) néző a befolyása alá kerülhet. Ha netán megtörtént a baj, a bő ezer négyzetméteres tárlaton akadt elég koncentrációs táborban készült fénykép, eredeti fogolyruha, holokauszt mementó, vitrinbe menekített Führer szobor, filmhíradórészlet s gúnyrajz, mely lelohasztotta a lelkesedést. 66 évvel a második világháború befejeződése után a jobbra tolódó öreg kontinens szívében elgondolkodtató volt a február végén bezárt tárlat. A Hitler und die Deutschen Volksgemeinschaft und Verbrechen című kiállítás kőhajításnyira a berlini Humboldt Egyetemtől mintegy 200 ezer bel- és külföldit vonzott. Mogyorósi Géza

20 2011. nyár 20. oldal Robotka József Szilánkok a magyar könnyűzene világából december 28., Papp László Aréna: Hattyúdal Gondolom, a Híradó olvasóinak nem kell bemutatnom Szörényi Leventét és mivoltát, érdemeit. A zeneszerző, művész tavaly tartotta búcsúkoncertjét. Telt ház előtt fehér ruhában lépett fel a koncerten, ahol átfogó képet adott pályafutásából, dalaiból. A koncerten egy hat tagú rockzenekar és a Danubia szimfonikus zenekar kísérte Leventét. Az életműkoncert három részből állt. Az elsőben Szörényi szólóalbumaiból énekelt (Utazás, Hazatérés és Végtelen úton). Ebben az első részben vendégként fellépett Sebő Ferenc, Halmos Béla és Gryllus Dániel. Újabb nagy veszteség érte a magyar könnyűzenét: Meghalt Payer András Életének 70. évében súlyos betegség után március 30-án meghalt Payer András énekes, zeneszerző, a magyar könnyűzenei élet egyik meghatározó személyisége. Dalait többek között Németh Lehel, Záray Márta, Vámosi János, Kovács Erzsi, Koós János, Sárosi Katalin, Toldi Márta, Aradszky László, Zalatnay Sarolta (Cini), kezdetben Koncz Zsuzsa, Korda György, Szécsi Pál, Katona Klári, Hofi Géza, valamint az együttesek közül a hatvanas, hetvenes években az Illés, Omega, Bergendy és a Magyar Rádió Big Bandje énekelte és játszotta. Dalokat írt a fiatalabb generáció együtteseinek is, így a Republicnak és a Cotton Club Singers-nek. Legismertebb dalai többek között: Ó, egy Alfa Rómeó, Annyi arc ismerős, Gedeon bácsi, Almát eszem, Nincsen olyan ember, Nem születtem grófnak és még sokáig folytathatnám a sort. Az utóbbi időkben Zsámbékon élt. Itt egy vállalkozásba kezdett, és halála előtt még fellépett. Dalai, slágerei a mai napig sikert aratnak ben emerton életműdíjjal, 2004-ben pedig a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntették ki. Dalai bennünk tovább élnek, még ha ő már nekünk, itt a földön, sajnos, többet nem fog írni. Emlékét örökre megőrizzük! A második részben Levente színpadi műveiből kaptunk ízelítőt (István, a király, Isten kardja, Árpád népe és Veled uram). A harmadik, záró rész pedig az ILLÉS blokk volt, amelyben megemlékezett Pásztori Zoltánról és Illés Lajosról is, akik, mint tudjuk, sajnos nincsenek már közöttünk. Ami talán hiányzott és kimaradt, az a Fonográf korszak. De persze így is háromórásra sikeredett a búcsúkoncert, amelynek nagy sikere volt. Még hallgattuk volna Leventét, de sajnos, több nem fért bele. A művész egy interjúban arról beszélt legutóbb, hogy jó lenne, ha a zenekart és őt túlélné néhány dal. Szerintem ez az ő esetében majdnem minden dalban már most megvalósult. Levente, nagyon szépen köszönjük dalaidat és ezt a csodás, nagysikerű búcsúkoncertet! április 9., Aréna: Koncz Zsuzsa koncert A koncertsorozat már 2010 őszén indult. A művésznő bejárta Magyarország nagyobb városait, sőt még a szomszédos országokban, így Szlovákiában, a Vajdaságban és Erdélyben is volt. Mindenhol telt ház várta őt. Mégis, a 2011-es koncertsorozat fénypontja ismét Budapesten, az Arénában volt, ahol szintén telt ház előtt lépett fel Koncz Zsuzsa. A koncert vendégei Bródy János, Tolcsvay László és Cipő voltak. A háromórás koncerten elhangzott dalok válogatása sok munkát vett igénybe, de nagyon jól sikerült. Így hallgathatta és énekelhette a művésznővel együtt a közönség a régebbi és az újabb dalokat. A koncert technikája, úgy a színpad megvi- lágítása, felszerelése, mint a hangtechnika az elhangzott vélemények szerint nem hagyott semmiféle kívánnivalót maga után, a hallottak alapján világméretű volt. A koncert alatt felköszöntötték Bródy Jánost 65. születésnapja alkalmából, valamint Koncz Zsuzsa átvehette az Aranylemezt, amelyet az új CD-je ért el (Koncz Zsuzsa 37) rövid idő alatt, ehhez tiszta szívből gratulálunk mi is Zsuzsának!