A DERA PATAK POMÁZI SZAKASZÁNAK ÁLLAPOTJAVÍTÁSA. 1. Összefoglalás, bevezető
|
|
- Vince Veres
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A DERA PATAK POMÁZI SZAKASZÁNAK ÁLLAPOTJAVÍTÁSA 1. Összefoglalás, bevezető A Dera négy települést (Pilisszentkereszt, Csobánka, Pomáz, Szentendre) érintő, ill. összekötő patak. A Pilis és a Visegrádi-hegység leghosszabb vízfolyása, mely Kovács(i)- és Pilis(i)-patak ( Pilis er Wasser ) néven is ismert. Az elmúlt évszázadokban malmok kerekét forgatta, ellátta vízzel a réteket, erdőket, az embereket (pomázi lakosok szerint még az 1960-as években is ittak belőle és fürödtek vizében) és a patak élővilágát. Medrét és környezetét régi térképek tanúsága szerint, részben a malmok, részben az árvízvédelem érdekében átalakították: átvágták a kanyarok jelentős részét, kimélyítették és szabályos alakúra formálták a medret, kivágták a partján növő égerest, kiszárították a réteket, feltöltötték a medermaradványokat és mély fekvésű területeket. Ezzel a patak ártere megszűnt, ill. lecsökkent a Pomázon végig megfigyelhető, trapézalakú mederre. A település ezen (nagyvízi) mederszegélyig vette birtokba a sík patakvölgyet. Az elmúlt évtizedekben a települések terjeszkedése miatt a természetes élőhelyek, zöldfelületek aránya nagyon lecsökkent, egyúttal megnőtt megőrzésük és kialakításuk iránti igény: az embereknek szükségük van esztétikus és élettel teli környezetre. Először a nálunk hamarabb városiasodott Nyugat-Európában kezdődött meg a patakok revitalizációja: a meder és a part visszaalakítása, élővé tétele, mely során a merevebb, egyenes formákat, tetszetősebb, zöld, pihenésre is alkalmas, ökológiailag kedvezőbb környezet váltja fel. A Víz Keretirányelv alapján ma már az ökológiai szempontok figyelembe vétele a patakmedrek átalakításánál és kezelésénél kötelező. Ez nem csak azt jelenti, hogy nem engedünk több szennyvizet a patakba, és nem dobunk bele több hulladékot, hanem azt is, hogy a magától megtelepedő élővilág meglévő életlehetőségeit megőrizzük, ill. kialakítjuk: pl. a tájra jellemző fa- és cserjefajokat ültetünk, ill. nem távolítjuk el őket, a változatosabbá alakult medret úgy hagyjuk, ill. kialakítjuk. Mindezeket olyan megoldásokkal, melyek természetesen árvízi károkat nem okoznak (nem okozhatnak), segítik a tájidegen fajok visszaszorítását, csökkentik a kaszálási igényt. Az alábbiakban először rövid állapotleírást adunk, majd a megvalósítás felé vezető lépéseket vesszük sorra, konkrét megoldásokkal. 2. A pomázi Dera-szakasz jellemzői A patakmentét vizsgálva a következők állapíthatóak meg: 1. A patak (nagyvízi) medrét gyepes rézsűk fogják közre (2008. őszén az eddig megközelíthetetlen szakaszokon is megtörtént a gaztalanítás, cserjeirtás). Burkolat (elsősorban betonba rakott kő) néhány, rövid szakaszon jellemző. Gabionos partvédelem (dróthálóba rakott kő) 1-2 ponton található. 2. Fás vegetáció néhány fából álló sorokban, általában a rézsűkoronán, vagy a rézsűben a nagyvízi vízmagasság vonalában, ritkán lejjebb található. Döntően nemesített jegenyenyarak, akácok, gyümölcsfák, ritkábban idős füzek és egy éger alkotja a növényzetet. Cserje nincs, vagy ritka. A lágyszárú fajok közül a téli bejárás során az óriás japánkeserűfüvet, a nádat lehetett azonosítani. 3. A patak medre teljes hosszon átalakított: többé-kevésbé szabályos trapéz alakú, kimélyített. Vonalvezetése elsősorban a HÉV-től lefelé egyenes, vagy közel egyenes, másutt a beépítés ellenére, a domborzati viszonyok miatt igen gyakoriak a nagy ívű kanyarok, sőt a teljesen természetesnek ható kanyarulatosság is. 4. Az eredeti kanyargós meder maradványait a beépült hajdani ártéren, völgysíkon már nem figyeltük meg (ennek ellenére még betöltetlen meder- és ártérmaradványok elképzelhe-
2 tőek). A kanyarulatosság visszaalakítása a beépítettség miatt lehetetlen, ökológiai szempontból sem szükséges. (A kanyarulatos meder visszaalakítása külterületen, tulajdonosi hozzájárulással lehetséges egyes vízfolyások mentén; erre természet- és tájvédelmi, de vízgazdálkodási szempontból is szükség van, ill. lehet. Pl. a település felett kár nélkül szétterülő víz csökkentett árvízi hozammal éri el a belterületet, miközben vízzel látja el a kaszálókat, erdőket.) 5. A nagyvízi mederben részben a hulladék, a növényi uszadék és a hordalék lerakódása miatt végig kialakult egy kisebb (az ún. középvízi, ill. kisvízi) meder. Az iszapkirakódások elhanyagolható (max. 2 %-nyi) szelvényszűkítést okoznak, ennél csak egy-két helyen jelentősebbek. A külön kialakult kis meder enyhe íveket leírva kanyarog a nagy medren belül, ami látványnak kellemesebb, mint a merev partvonal. Ugyanakkor ökológiai szempontból is előnyösebb, mert a víztükör keskenyebb, a vízmélység nagyobb, a sodrás hol, lassabb, hol gyorsabb összességében változatosabb, így változatosabb (különféle igényű) állatfajok megtelepedését, vándorlását teszi lehetővé. A hosszú szakaszon szélesebb víztükrű és kisebb vízmélységű trapézmederben ilyen kis vízhozam mellett, pl. a halak vándorlása, megmaradása, ívása esetlegessé, lehetetlenné válhat. 6. A burkolt szakaszokon a meder feneke nem teljesen egyenes, hanem a középpont felé lejt ( ék alakú ), mellyel sekélyebb és mélyebb részeket képez. 7. Egyes szakaszokon a kerítések a nagyvízi mederig érnek, ezért a patak mentén nem lehet haladni, sem gyalog, sem munkagéppel. 8. A meder és környezete szakaszosan nagyon szemetes (flakon, építési törmelék, trágyahalom,...). 3. Következtetések 1. A patak medrét a régi völgysíkon visszakanyargósítani nem lehet, ezért a természetes (fás, változatos) patakot a meglévő nyomvonalon kell kialakítani és megőrizni: 2. A nagyvízi (árvízi) mederben kialakult külön kisvízi meder ökológiailag előnyös, ezért megőrzendő. A partszéli iszapolódás árvízvédelmi szempontból elhanyagolható (tekintettel arra is, hogy a nagy mederben az árvízszint felett további fél méter tartalékot alakítottak ki). Az is a természetesebb, kis iszapszegélyű meder mellett szól, hogy a patakra húzott kerítések miatt a gépi fenntartás lehetetlen, azt csak a mederben haladva lehet végezni és csak ott szükséges, ahol a meder iszapolódása káros (pl. > 10 %). 3. Az erodált partfalak továbbpusztulását természetes módszerekkel, pl. fűz-fonatolással, farönkkel, élő fával is meg lehet akadályozni. 4. A nagyvízi meder fásítása az árvizek levonulását nem gátolva szükséges. A fa- és cserjeültetés célja: árnyékolásával visszaszorítsa a tájidegen és fényigényes fajokat, élőhelyet teremtsen az árnyéktűrő, -kedvelő fajoknak, a természetes patak-kép helyreállítása (a természetes patakot fák, cserjék kísérik), élőhely-teremtés (pl. a madaraknak), oxigéntermelés, klímajavítás, a települési környezet szebbé tétele. 2
3 5. A hulladékmentesítés szükséges. Elsősorban a veszélyes és darabos hulladékot (vegyszeres edény, ágybetét, tégla), az uszadékot alkotó flakonokat kell eltávolítani. A szerves hulladék (kaszálék) komposztálása a gyommag-tartalma miatt nem feltétlenül javasolható, égetése pedig gyomosodáshoz vezet. 4. A megvalósítás lépései Az alábbi lépéseket nem megvalósítási sorrendben (ill. prioritásban) közöljük bármilyen sorrend lehetséges. 1. Hulladékmentesítés. 2. Káros feliszapolódások káros részének eltávolítása. 3. Fennakadni képes (> 1m hosszú) uszadék aprítása (pl. ennél hosszabb ág feldarabolva nem akad fenn egyszerre kétoldalon). 4. Szennyezőforrások (elsősorban a szennyvíz-bevezetések, trágyatárolás) felmérése, felszámolása. 5. Megállapodás a résztvevők, a tulajdonos és a kezelő között a kisvízi meder megőrzése érdekében. 6. Megállapodás a résztvevők, a tulajdonos és a kezelő között a fásítás ügyében (hova, hogyan, milyen fajt szabad ültetni). 7. Fa- és cserjetelepítés tájhonos fajokkal. Ökológiai szempontból, a Víz Keretirányelv megvalósítása, a projekt célja szempontjából az pont a legfontosabb. 3
4 A faültetés módja 1. sz. melléklet A fent leírt célokat legtökéletesebben a meder felett záruló lombsátor fejti ki. A vízhez képest minél magasabban és távolabb állnak a fák, annál később zárul koronájuk. A teljes záródás nem feltétlenül cél, és nem is lehetséges, pl. légvezetékek, műtárgyak miatt, ill. a fásítás burkolt és nagyon szűk szelvények esetében nem lehetséges. A nagyvíz szintjébe és attól magasabban és kijjebb ültetett fa nem rontja az árvíz levonulásának lehetőségét. (Erre számos példa látható a Dera mentén.) Elhanyagolható mederszűkítő hatása van egyetlen fának, ill. egysorban ültetett fasornak is a fenti szint alatt. Erre is számos példa látható a Dera mentén, elsősorban az igen nagy medrű szakaszokon (pl. a HÉV feletti részen). A fásítás alapváltozatai (helyszínek): 1. a déli oldalon (a jobb parton) az árvízszint felett (a rézsű felső részén, rézsűkoronán vagy azon kívül) 2. az északi oldalon (a bal parton) az árvízszint felett (a rézsű felső részén, a rézsűkoronán vagy azon kívül) 3. mindkét oldalon a leírt módon, az árvízszint felett 4. a középvízi meder szélén, ill. közelében, a déli oldalon (a jobb parton), ill. a rézsűben minél lejjebb 5. a középvízi meder szélén, ill. közelében, az északi oldalon (a bal parton) ill. a rézsűben minél lejjebb 6. a rézsűben a leírt módon, mindkét oldalon, de egymással szemben sohasem (az uszadék fennakadásának megelőzésére). Ültetési távolság: 1. Mivel a sorba ültetés merev, legalább az árvízszint feletti ültetéseket kellene laza sorban végezni (pl. 0,5 1 m-es eltolással, természetszerűen ). 2. A sorokban a tőtáv változó lehet (ld. természetesség ): befolyásolhatja meglévő fa, műtárgy, légvezeték, a rézsű meredeksége, anyaga,... Átlagos tőtáv: 5 m. (A természetben az égerek gyakran nőnek közvetlenül egymás mellett is.) 3. A cserjék esetében is lehetséges a csoportos ültetés, de csak az árvízszint felett; nem kell oldalról teljesen lezárni velük a patakot. Ültetendő fajok: 1. Fák: rézsűbe a vízhez minél közelebb (pl. 0,5 m magasságig): enyves éger (95 %), fehér fűz (5 %), magas kőris,... a rézsű felső részébe, ill. azon kívül: feketenyár, fehér nyár, magas kőris,... tölgy 2. cserjék (a rézsű felső részébe, még inkább azon kívül): veresgyűrű som, húsos som, mogyoró, kányabangita, fagyal, fekete ribizli,... 4
5 2. sz. melléklet FÁSÍTÁSI LEHETŐSÉGEK, IGÉNYEK Mintaszakasz a Kodály Zoltán utca és a Beethoven utca közötti szakasz Bővebb leírást ld. a tanulmány 3. fejezetében és az 1. sz. mellékletben. átlag 5 m, max m Vonalak, nyilak jelmagyarázata: Jel Jelentés árvízi vízhozam magassága (a híd alsó éléhez viszonyítva 0,5 m) árvíz-szint feletti rézsű és rézsűkorona fásítható, jelenleg is fás sávja, ld. fotó (ide telepítendőek: cserjék, fekete és fehér nyár, magas kőris,..) TEKINTETTEL ARRA, HOGY EBBEN A SÁVBAN TALÁLHATÓAK A MAI IS MEGLÉVŐ, KÉPEN IS SZEREPLŐ FÁK, EZÉRT ÉS A KÉP ÁTLÁTHATÓSÁGA MIATT AZOKAT KÜLÖN STILIZÁLT FÁVAL NEM JELÖLTÜK 5
6 Vízigényes fafajoknak (elsősorban éger) és partvédelmi szempontból ideális ültetési magasság, ill. annak szükségszerinti határa, a lehetséges mozgástérrel 6
7 3. sz. melléklet 1. kép Az árvízi lefolyás szempontjából a hídlábakhoz hasonlóan az elágazásmentes fatörzsek sem okozhatnak problémát. A szelvény e három képpel ábrázolt szakaszon valószínűleg egyébként is nagyobb, mint az árvízi hozam (szemben másutt épp csak annak megfelelővel ). Nemcsak rézsűoldali, hanem a partot jól fogó, több élőhelyet teremtő rézsűlábi fa is látható. 2. sz. kép Itt is látható a rézsű aljában élő, problémamentes fa, facsoport. a kisvízi meder kis kanyargása természetszerű, a képen a sodorvonal is jól látható. A mederben homokoskavicsos, lassabb-gyorsabb, mélyebbsekélyebb mederrészletek váltakoznak. 3. sz. kép Meredek partfal, külső ív, fával biztosítva. Ugyanez akác helyett égerrel tájbaillő lenne. Az éger gyökerei mélyre hatolnak, szélesen is terjednek, kemény felületet, benne üregekkel létrehozva. Gyökérgümőikben élő szimbionta gombákkal nagyban hozzájárulnak a vízminőség javításához. A sűrű, zárt lombkorona alatt csak az árnyéktűrő (erdei) fajok maradnak fenn, a zárt gyeptakaró megszűnhet, a kevésbé záruló szakaszokon a fák alatt zárt gyep jellemző (ld. 2. sz. kép).
A DERA PATAK CSOBÁNKAI SZAKASZÁNAK ÁLLAPOTJAVÍTÁSA
A DERA PATAK CSOBÁNKAI SZAKASZÁNAK ÁLLAPOTJAVÍTÁSA DÖNTÉSELKÉSZÍTŐ TANULMÁNY A Dera patak Margitliget alatt KÉSZÜLT A VÉDEGYLET PROGRAMJA KERETÉBEN 2009. MÁJUS TARTALOMJEGYZÉK Fejezetcím Oldalszám 1. Vezető
RészletesebbenA DERA PATAK CSOBÁNKAI SZAKASZÁNAK ÁLLAPOTJAVÍTÁSA
A DERA PATAK CSOBÁNKAI SZAKASZÁNAK ÁLLAPOTJAVÍTÁSA DÖNTÉSELKÉSZÍTŐ TANULMÁNY A Dera patak Margitliget alatt KÉSZÜLT A VÉDEGYLET PROGRAMJA KERETÉBEN 2009. MÁJUS TARTALOMJEGYZÉK Fejezetcím Oldalszám 1. Vezető
RészletesebbenVIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)
VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,
Részletesebbenvédősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;
21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett
RészletesebbenInformációk az utak menti fásításról. Zsidákovits József. üzemeltetési mérnök, KKK. Budapest 2008. február 20. 1. A fásítás két évtizede számokban
Információk az utak menti fásításról Zsidákovits József üzemeltetési mérnök, KKK Budapest 2008. február 20. Témák áttekintése 1. A fásítás két évtizede számokban 2. Változások a 3. Közút menti fák állapotvizsgálata
RészletesebbenÖsszeegyeztethető-e a helyi vízkárelhárítás és a természetvédelmi elvárás? A Rőti-völgy fizikai modellezése
Összeegyeztethető-e a helyi vízkárelhárítás és a természetvédelmi elvárás? A Rőti-völgy fizikai modellezése Készítette: Láng Mercédesz és Némethné Palotás Erzsébet 2014. év Osztrák határ (17,678 fkm) 1650
RészletesebbenA mi Rák patakunk. A mi Rák patakunk 1. A mi Rák patakunk 2. A mi Rák patakunk 3. A mi Rák patakunk 5. A mi Rák patakunk 4
A mi Rák patakunk A mi Rák patakunk 1 Előadás a Magyar Hidrológiai Társulat Soproni Területi Szervezete rendezésében Sopron-Görbehalom 2008. 05.13. A mi Rák patakunk 2 A mi Rák patakunk 3 Megtisztelő és
RészletesebbenBodonhelyi holtágrehabilitáció mintakeresztszelvénye M=1:150. Holtág a föág bal oldalán Mv=1:100 Mh=1:1000
Bodonhelyi holtágrehabilitáció mintakeresztszelvénye 24+92-25+11 fkm 112,70 (6,17 m/s 1971) 110.6 Kotrás referencia mederszint + 1,0 m 2,07 min. 6,00 m holtág rehabilitációjával Holtág Mederkotrás, anyagelhelyezés
Részletesebbenterület biológiai sokfélesége. E fajok használatával tehát közvetett módon is növelhető a biztosítanak más őshonos fajok számára.
Mi az a Natura 2000? Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy összefüggő, európai ökológiai hálózat. Célja, hogy természetes élőhelytípusok, vadon élő állat-, illetve növényfajok megóvásán keresztül
RészletesebbenErdő-víz. Veled, vagy nélküled. Erdők a nagyvízi mederben
Erdő-víz Veled, vagy nélküled Erdők a nagyvízi mederben Magyar Hidrológiai Társaság Vándorgyűlése Szombathely, 2015.06.01-03. Az erdő fogalma Az erdőtörvény szerint: 6. (1) E törvény alkalmazásában erdő:
RészletesebbenNyögő-patak rekonstrukciója- a Pitypalatty völgy településeinek árvízi veszélyeztetettségének csökkentése. 100% 142 111 237 Ft.
Projekt címe: Projekt azonosítószáma: Támogatás jellege: Projektgazda megnevezése Konzorciumi tag támogatási összege: összes költsége: támogatási intenzitása: Varbó Község Önkormányzata támogatási összege:
RészletesebbenA mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása
A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány
RészletesebbenA Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály
A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén Győr, 2015. február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A nagyvízi meder kezelésének céljai Elkészülése, kihirdetése
Részletesebben5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)
5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) Immár 5. éve tart a Citibank Ültessünk fákat a jövőért programja, amelynek keretében 2008 óta 111 000 csemete került
RészletesebbenKészítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált
Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált 2. leghosszabb folyó Európában, hossza: 2850 km Fekete-erdőből
RészletesebbenGöd Város Önkormányzat 35/2004. (XII. 10.) sz. Ök. rendelete Göd Nemeskéri park-kiserdő (hrsz. 1934.) Helyi természetvédelmi területté nyilvánításáról
Göd Város Önkormányzat 35/2004. (XII. 10.) sz. Ök. rendelete Göd Nemeskéri park-kiserdő (hrsz. 1934.) Helyi természetvédelmi területté nyilvánításáról A természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. tv. 24.
RészletesebbenMezei és vizes élőhelyek kezelés
Folyók, csatornák és töltéseik, gátjaik Mezei és vizes élőhelyek kezelés Vizes élőhelyek kezelése I. - folyóvizek Folyó: természetes, egyirányú folyás, ásványi anyagokat, szerves anyagot (táplálékot) és
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Csengeri halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH033 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt
RészletesebbenA Miklós-deák-völgyi tavak rehabilitációja
TERMÉSZETVÉDELMI FEJLESZTÉSEK A PILISI PARKERDŐBEN Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege: 231 857 742 Ft KEOP-3.1.2/09-11 2012. 06. 01. - 2015. 05. 30. Nemzeti Fejlesztési
RészletesebbenMagyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter
Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj. oldal 74/204. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről A vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény
RészletesebbenIntézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok
A Alsó-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység az Alsó-Duna-völgyi, a Közép-dunántúli és a Dél-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott
RészletesebbenA természetvédelemről szóló évi LIII. Törvény a alapján Göd Nagyközség Önkormányzata a következőket rendeli el.
Göd Város Önkormányzatának 16/1999.(IV. 20.) sz. Ök. rendelete az egységes szerkezetbe foglalt helyi jelentőségű Göd- felsői Kékperjés Láprét, a Göd Láprét, a Göd Homokpusztagyep, Kék Duna Sport telep
RészletesebbenFolyóvölgyek, -szakaszok, életterek osztályozási rendszerei kategoriák és kritériumok
Folyóvölgyek, -szakaszok, életterek osztályozási rendszerei kategoriák és kritériumok Hierarhikus rendszerek Élőhelyek életterek egyetlen élő szervezet egy élőhelyet vagy többet is használhat összefüggő
RészletesebbenKISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN. Nagy Ildikó Réka 1. Vízrendezési célok és módszerek megváltozása
KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN Nagy Ildikó Réka 1 Vízrendezési célok és módszerek megváltozása Az elmúlt évtizedekben az anyagi lehetőségek és az egyre
RészletesebbenA Közép-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Közép-Duna-völgyi és a Közép-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti.
A Közép-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Közép-Duna-völgyi és a Közép-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Sóskúti halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH023 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenA DERA PATAK SZENTENDREI SZAKASZÁNAK REHABILITÁCIÓJA. Döntés-elıkészítı tanulmány
A DERA PATAK SZENTENDREI SZAKASZÁNAK REHABILITÁCIÓJA Döntés-elıkészítı tanulmány Védegylet 2009 1 1. Bevezetés A patak állapotjavítására vonatkozó jelen tanulmány a Védegylet Egyesület programja keretében,
RészletesebbenMagyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter
Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj. oldal 74/204. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről A vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény
RészletesebbenA Dráva árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti.
A Dráva árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi
RészletesebbenBÜK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE FELÜLVIZSGÁLAT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ZÁRÓ VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2015. MÁJUS
BÜK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE FELÜLVIZSGÁLAT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ZÁRÓ VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2015. MÁJUS Bük Város Településrendezési terve - Felülvizsgálat 2015 Településszerkezeti terv
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: X. tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH041 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenA Szeged környéki Tisza-szakasz Nagyvízi Mederkezelési Mintaterve
A Szeged környéki Tisza-szakasz Nagyvízi Mederkezelési Mintaterve Előadó: Borza Tibor osztályvezető 2014. július 2-4. 1. Jelenlegi szabályozás: 83/2014 Korm. rendelet 2. Nagyvízi Mederkezelési Tervek országos
RészletesebbenA Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető
A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt
RészletesebbenErdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba
Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: 1.2. A víztest VOR kódja: AIG949 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű időszakos
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK
Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 0921 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 14. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI
RészletesebbenTata Május 1. úti körforgalom és környéke Szabályozási terv módosítás 2011. június Végleges szakmai véleményezési tervdokumentáció TH-10-02-06
Tata Május 1. úti körforgalom és környéke Szabályozási terv módosítás 2011. június Végleges szakmai véleményezési tervdokumentáció TH-10-02-06 Felelős tervező: Tervezők: Németh Géza TT-1 08/0065/2006 Leitner
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Kengyeli halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG979 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
Részletesebben2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység
2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti
Részletesebben147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó
147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 1. E rendelet hatálya kiterjed
RészletesebbenB E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Közös - csatorna 1.2. A víztest VOR kódja: AEP728 1.3. A víztestet alkotó vízfolyás (ok) neve: Közös - csatorna 1.4. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírás:
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaszentimrei halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG998 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Telekhalmi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH031 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt
RészletesebbenMagyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT
Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Partvonal értelmezései: Hazai értelmezés: - Vízgazdálkodási lexikon (1970): A folyó v. tó középvízi medrének és a környező
RészletesebbenFalufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület
Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület Tájépítészet dr Herczeg Ágnes, Borbáth Mónika, Madár Kinga, Tikk Dóra, Csaba Kinga, Lovas Vilmos, Meszesán Péter,
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. A természeti értékek helyi védelméről szóló rendelet módosításáról
Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/112, 113, 142 Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu ELŐTERJESZTÉS A természeti ek helyi
RészletesebbenA RENDELET HATÁLYA HATÁSKÖRI SZABÁLYOK
Egységes szerkezetbe foglalta: dr. Fogarasi Gábor Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2012. december 18. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2012. (II. 27.)
RészletesebbenA nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén
A nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén Maller Márton projekt felelős ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII.
RészletesebbenAZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.
AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSE Az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B)
RészletesebbenVízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1
Vízkárelhárítás Kisvízfolyások rendezése www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Kisvízfolyások rendezésének lehetséges indokai Intenzív hordalékterhelés miatt függımeder alakult ki, nem megfelelı a vízelvezetés
RészletesebbenA WWF MAGYARORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEZÉS SORÁN KÖZZÉTETT INTÉZKEDÉSI TÁBLÁZATRÓL
A WWF MAGYARORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEZÉS SORÁN KÖZZÉTETT INTÉZKEDÉSI TÁBLÁZATRÓL A közzétett dokumentumban elérhető intézkedések A WWF értékelése az intézkedésekről, ökológiai
RészletesebbenPILISI-VISEGRÁDI ERDŐTERVEZÉSI KÖRZET KÖZJÓLÉTI FEJLESZTÉSI TERVE
NÉBIH Tervszám:KT-3/2012 Erdészeti Igazgatóság Erdőtervezési és Természetvédelmi Osztály 1023 Budapest, Frankel Leó utca 42-44. PILISI-VISEGRÁDI ERDŐTERVEZÉSI KÖRZET KÖZJÓLÉTI FEJLESZTÉSI TERVE 2012 Tervező:
Részletesebben1 Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. A Kormány. Korm. rendelete
1 A Kormány /2016. (.) Korm. rendelete a hatékony víz-ár politika kialakítása érdekében egyes vízgazdálkodási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott
RészletesebbenA rendelet hatálya. A védetté nyilvánítás célja
A Békésszentandrás Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2011.(VII.18.) önkormányzati rendelete a helyi jelentőségű természeti területek és értékek védetté nyilvánításáról Békésszentandrási Nagyközség
Részletesebbena Képviselő-testülethez a fás szárú növények védelmének helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet megalkotására
FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. : (54) 531 000 ; 531 031; Fax: 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám:../2015. 1 6. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez a
RészletesebbenÉrkezés Pomázon át kocsival
Érkezés Pomázon át kocsival Dobogókő felé 1 Elágazás (pléh Krisztus) 6 cél 2 Margit ligeti kastély 3 falu széle 4 Székely kapu 5 Üdülők útja hídja a patak felett A térkép a Budakalász felől jövő régi szentendrei
RészletesebbenVác Város Önkormányzat Képviselő-testületének /2014. (III. 20.) sz. rendelete a fás szárú növények védelméről (tervezet)
Vác Város Önkormányzat Képviselő-testületének /2014. (III. 20.) sz. rendelete a fás szárú növények védelméről (tervezet) Vác Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32.
RészletesebbenMagyarország vízgazdálkodás stratégiája
Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott
RészletesebbenBÁTYA község Önkormányzata Képviselő - testületének /2013.(...) önkormányzati rendelete BÁTYA KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
BÁTYA község Önkormányzata Képviselő - testületének /2013.(...) önkormányzati rendelete BÁTYA KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL Bátya község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2)
RészletesebbenSzigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha
Szigetköz erdőgazd gazdálkodásának jövőjeje A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha Miért fontos az erdők jövője? A vízfelületek nélküli terület
RészletesebbenBudapest XXI. kerület Csepel Önkormányzat 38/2009. (X.20.) Kt. rendelete
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata 1211 Budapest XXI. Szent Imre tér 10. Képviselő-testülete Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzat 38/2009. (X.20.) Kt. rendelete a közterületen kivágott fás
Részletesebben110/2012 (IX. 10.) sz. kt. határozat
110/2012 (IX. 10.) sz. kt. határozat Csór Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról
RészletesebbenSZAKÉRTİI JELENTÉS a február 06. napján létrejött Vállalkozói szerzıdés alapján készített Fakataszter, favizsgálat és faápolási javaslatra
SZAKÉRTİI JELENTÉS a 2018. február 06. napján létrejött Vállalkozói szerzıdés alapján készített Fakataszter, favizsgálat és faápolási javaslatra Balatonalmádi, 2018.február 20. Megbízó: Magyar Kikötő Zrt.
RészletesebbenVízügy fenntartási feladatai során keletkezett növényi hulladék / melléktermék hasznosíthatósága. Ficzere András KÖTIVIZIG 2014.
Vízügy fenntartási feladatai során keletkezett növényi hulladék / melléktermék hasznosíthatósága Ficzere András KÖTIVIZIG 2014. Vízgazdálkodási és vízkárelhárítási műveken fásszárúakhoz kapcsolódó fenntartási
RészletesebbenGördülő Tanösvény témakör-modulok
Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,
Részletesebben1. Városrész Jelmagyarázat valós név Jel Besorolás 2. ALAPTÉRKÉPI ELEMEK. 3. Északkeleti Külterület Belterület határa - meglévő Alaptérképi elemek
1. Városrész Jelmagyarázat valós név Jel Besorolás 2. ALAPTÉRKÉPI ELEMEK 3. Belterület határa - meglévő 4. 5. 6. 7. Belterület határa - meglévő Belterület határa - meglévő Belterület határa - meglévő Belterület
RészletesebbenA Közép-Tiszán elhelyezkedő napos elöntésű erdők természetes felújítása bontóvágással
A Közép-Tiszán elhelyezkedő 40-60 napos elöntésű erdők természetes felújítása bontóvágással Szilágyi Annamária Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 7179,5 km 2 vagyonkezelője KÖTIVIZIG Tisza magyarországi
RészletesebbenVáros Polgármestere. ELŐTERJESZTÉS A természeti értékek helyi védelméről szóló 5/2006. (05.25) Ör. sz. rendelet módosításáról
Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/ Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@pmh.biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu ELŐTERJESZTÉS A természeti ek helyi védelméről
RészletesebbenTervezet ARNÓT KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testületének../2013.(V.18.) önkormányzati rendelete
Tervezet ARNÓT KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testületének../2013.(V.18.) önkormányzati rendelete A Helyi Építési Szabályzatról szóló a hatályos 21/2008.(XII.17.) önkormányzati rendelet módosításáról ARNÓT
Részletesebben(Egységes szerkezetbe foglalva és lezárva: 2012. május 14.) Általános rendelkezések
1 Felsőtárkány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (I. 17.) önkormányzati rendelete a fák és cserjék ültetési, telepítési távolságának szabályairól (Egységes szerkezetbe foglalva és lezárva:
RészletesebbenBUDAPEST III. KERÜLET CSILLAGHEGYI ÖBLÖZET ÁRVÍZVÉDELMI FEJLESZTÉSE RÓMAI PARTI VÉDMŰ JÚNIUS 14. BUDAPEST FŐVÁROS KÖZGYŰLÉSE PREZENTÁCIÓ
BUDAPEST III. KERÜLET CSILLAGHEGYI ÖBLÖZET ÁRVÍZVÉDELMI FEJLESZTÉSE RÓMAI PARTI VÉDMŰ 2017. JÚNIUS 14. BUDAPEST FŐVÁROS KÖZGYŰLÉSE PREZENTÁCIÓ Jogszabályok, tervezés Mértékadó árvízszint, árvízi biztonság:
RészletesebbenOrosháza jelentősebb zöldterületei
Orosháza jelentősebb zöldterületei Helyszín Szabadság Modern fa-fém padok, hulladékgyűjtők találhatóak a teljes területén és környezetében. Központi elemként egy üveg plasztika díszíti a teret. A A kertészeti
RészletesebbenAgrárerdészet. gazdagítsuk életünket fákkal
Agrárerdészet gazdagítsuk életünket fákkal Telepítsünk több erdőt! agrárerdészet Termeljünk több élelmiszert! Erdészet Mezőgazdaság Mi is az agrárerdészet? Milyen előnyökkel jár az agrárerdészet? Hol található
RészletesebbenEgységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5.
Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5. Jászszentlászló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2011. (IX.15) önkormányzati
RészletesebbenSZŐC KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK.9/2007(X.01) Rendelete Szőc község HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
SZŐC KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK.9/2007(X.01) Rendelete Szőc község HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL TARTALOMJEGYZÉK I. Fejezet: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1.. A rendelet hatálya. 2.. A szabályozás
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354
Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaugi Holt-Tisza 1.2. A víztest VOR kódja: AIH 134 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 3 Szerves kis területű sekély nyílt vízfelületű állandó
RészletesebbenElőterjesztés. a Kormány részére
VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM JF/760/2011. Előterjesztés a Kormány részére a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról,
RészletesebbenDr. Kézdy Pál, Baranyai Zsolt Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
Inváziós fajok visszaszorításával kapcsolatos tapasztalatok homoki és vizes élőhelyeken, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén Dr. Kézdy Pál, Baranyai Zsolt Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
RészletesebbenPÁRI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEK JSZ: 4/2009. EGYEZTETÉSI ANYAG
1 PÁRI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEK JSZ: 4/2009. EGYEZTETÉSI ANYAG VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT PAGONY KFT KÉSZ KFT HECKENAST&HECKENAST BT 2010. FEBRUÁR 2 ALÁÍRÓLAP
RészletesebbenPorva Község Önkormányzata Képviselő-Testületének 17 /2004.(XII.15.) számú rendelete a Helyi Építési Szabályzatról és Szabályozási Tervről
Porva Község Önkormányzata Képviselő-Testületének 17 /2004.(XII.15.) számú rendelete a Helyi Építési Szabályzatról és Szabályozási Tervről Porva Község Önkormányzata Képviselőtestülete (a továbbiakban:
Részletesebben1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát!
1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát! 2. A. Foglalja össze hidrometriai (vízméréstani) ismereteit!
RészletesebbenÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 43/2009. (IX. 30.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE 1
ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 43/2009. (IX. 30.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE 1 Budapest, III. kerület POMÁZI ÚT BÉCSI ÚT ARANYVÖLGY UTCA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET kerületi szabályozási tervére
RészletesebbenMÉRNÖKI VÁLLALKOZÁSI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT Budapest, Angyalföldi út /B. fszt. 2.,
MÉRNÖKI VÁLLALKOZÁSI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 1134 Budapest, Angyalföldi út 30-32./B. fszt. 2., e-mail: aquarea.bp@gmail.com I. ütem: Barabás Miklós utcától a Gombás-patakig Mobil árvízvédelmi mű ~ 1900 fm
RészletesebbenVermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja
Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási
RészletesebbenAz erdőgazdálkodás és a közlekedést szolgáló vonalas létesítmények kapcsolata
Az erdőgazdálkodás és a közlekedést szolgáló vonalas létesítmények kapcsolata Készítette: Csókás Balázs csokas.balazs@emk.nyme.hu Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási és
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Kecskeri-tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG977 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenGESZT ÖNKORMÁNYZAT 21/2007 (X.03.) SZ. RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
GESZT ÖNKORMÁNYZAT 21/2007 (X.03.) SZ. RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Geszt Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított - 1990. évi LXV. törvény,
Részletesebben"Pácin község, Cigánd- " Tiszakarádi tározóhoz kapcsolódó belterületi vízrendezés (VTT)" ÉMOP-3.2.1/E-09-2f
"Pácin község, Cigánd- " Tiszakarádi tározóhoz kapcsolódó belterületi vízrendezés (VTT)" ÉMOP-3.2.1/E-09-2f-2010-0002 Európai Regionális Fejlesztési Alap Bel- és csapadékvíz elvezetés Pácinban A projekt
RészletesebbenKÖRNYEZETRNEDEZÉSI MUNKARÉSZ GYŐR VÁROS ÚJ SPORTKOMPLEXUMA ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓJÁHOZ. Tájépítész tervező:
KÖRNYEZETRNEDEZÉSI MUNKARÉSZ GYŐR VÁROS ÚJ SPORTKOMPLEXUMA ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓJÁHOZ Tájépítész tervező: Kertművek Kft. 9023 Győr, Fehérvári út 24. Hencz Helga Felelős tervező K 08-0394 Tartalom
RészletesebbenA Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve
A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti
RészletesebbenNatura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: György-éri halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH080 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 10 meszes kis területű sekély benőtt vízfelületű időszakos
RészletesebbenHullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények
Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények Maller Márton Árvízvédelmi előadó ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos
Részletesebben25/2004. (VII. 6.) RENDELETE. A Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló 30/2000. (VII. 14.) rendelet módosításáról
BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 25/2004. (VII. 6.) RENDELETE A Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló 30/2000. (VII. 14.) rendelet módosításáról Budapest, XVI. kerület Margit
Részletesebben2D hidrodinamikai modellek alkalmazása a Duna alsó szakaszán a kisvízi szabályozásban
MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIV. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Debrecen 2D hidrodinamikai modellek alkalmazása a Duna alsó szakaszán a kisvízi szabályozásban Dr. Tamás Enikő Anna Intézetigazgató főiskolai docens,
Részletesebben