A DERA PATAK SZENTENDREI SZAKASZÁNAK REHABILITÁCIÓJA. Döntés-elıkészítı tanulmány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A DERA PATAK SZENTENDREI SZAKASZÁNAK REHABILITÁCIÓJA. Döntés-elıkészítı tanulmány"

Átírás

1 A DERA PATAK SZENTENDREI SZAKASZÁNAK REHABILITÁCIÓJA Döntés-elıkészítı tanulmány Védegylet

2 1. Bevezetés A patak állapotjavítására vonatkozó jelen tanulmány a Védegylet Egyesület programja keretében, a Víz Keretirányelv (VKI, 60/2000 sz. EU Direktíva) megvalósítását, egyúttal a helyi védelem alatt álló vízfolyás gyakorlati természetvédelmi kezelését segíti. (A Védegylet 2008-ban indított programjának általános célja a magyarországi patakok rehabilitációjának társadalmi elımozdítása. A program mintaprojektje a Dera patak menti helyi társadalmi szervezetekkel és az önkormányzatokkal partnerségben zajlik. Gyakorlati eredményei Pomázon és Csobánkán novemberében valósulnak meg.) A szentendrei tanulmány célja a védetté nyilvánító önkormányzat kezelési feladatainak segítése, a tulajdonos Magyar Állam, a kezelı (jobbpart: KDV KÖVIZIG, balpart: Szentendre Város Önkormányzata), a környezetvédelmi, a természetvédelmi és a vízügyi hatóság (KDV KTVF) és a társadalmi szervezetek megállapodása alapján a patakmente ökológiai értékeinek megırzése és javítása. (A VKI a vízfolyások jó ökológiai állapotának megırzését és elérését szorgalmazza). A megvalósítás egyes, látványos elemei nem kerülnek pénzbe ökológiai jelentıségük azonban nagy. E bevezetı általános összefoglalást követıen bemutatjuk az egyes szentendrei Dera-szakaszokat (2. fejezet), a rehabilitációs feladatokat és a költségtervet (3. fejezet). Mindezekhez ábra és fotómellékletet csatoltunk (2., 3. és 4. sz. melléklet). A patak szentendrei szakasza a 20/1993. (IX.13.) Önk. rendelet alapján helyi védettséget élvez. A évben készült természetvédelmi felülvizsgálat részletesebb adatokkal támasztja alá a védelem fenntartását és részleteiben, az alábbiakkal megegyezıen rögzíti a kezelési feladatokat. A védetté nyilvánítás oka a vegetáció természet-közeli állapota és a patak ökológiai folyosó szerepe. A természet-közeliség jelei: a patak medrében, közvetlen környezetében és a töltéseken megfigyelhetı különbözı növénytársulások mind jellemzıek a síkvidéki patakokra. Ugyanez mondható el a halfaunáról is. Az élıvilág állapota a mederviszonyoktól és a vízminıségtıl is függ. A víz kémiai állapotáról egy korábbi adatsorunk van: a pilisszentkereszti forrásvidéktıl az N- és P-formák koncentrációja nı és terheltségre utal. A meder morfológiája eltér a hajdani természetes viszonyokétól: az 1. sz. melléklet 1. ábráján, az 1780-as években készült elsı katonai felmérés térképén tanulmányozható a patak alsó néhány km-e. Láthatóan a Szentendre-Pomázi-sík (Tófenék) mocsaras-lápos-ártéri területének egyetlen,periférikus levezetése és árvízi kapuja volt a Dera alsó szakasza. A mai nyomvonal egyenes (ld. 1. sz. melléklet 2. ábráján), valószínőleg többszöri mederrendezés is érte (már az 1840-es években készült katonai felmérés térképén is a maihoz hasonló volt a nyomvonal). A kezelési munkák közötti idıszakokban a jellemzı élıvilág visszatelepült; minél hosszabb ez a ( pihentetett ) idıszak, annál nagyobb a természetes állapotra jellemzı fajgazdagság. A mai egyenes vonalvezetés ellenére (ill. mellett) a kisvízi meder mely a patak vízi élıvilágának az év nagy részében az élıhelye ökológiailag kedvezı: nem trapezoid, hanem csésze alakú, a csekély feltöltıdésnek és a vegetációnak köszönhetıen. A szentendrei Dera-szakasz a Duna árterülete: a folyó legnagyobb vizei 1,5 km hosszan felhatolnak a patakban. A patak menti töltések ezért nem a patak nagyvizeire, hanem a Dunáéra lettek méretezve. A patak és a Duna nagyvizeinek összejátszása nem jellemzı. Mindez rehabilitációs szempontból fontos. A Védegylet évi programjának célja az alacsony költségigényő, társadalmasítható rehabilitációs feladatok (ld. 3. fejezet: 1-5. sz. feladatok) elımozdítása, azok közül különösen az aktív, elıre mutató, fejlesztı feladattípusok megvalósítása: a fásítás, cserjésítés (3. sz. feladat) és kis medencék létrehozása (4. sz. feladat). 2

3 Nagyon fontosak a megırzı jellegő rehabilitációs lehetıségek: a kotrás elhagyása (1. sz. feladat), ezzel összefüggésben az egyensúlyi meder, a meglévı lágyszárú és fásszárú vegetáció megırzése (2. sz. feladat). Középtávon szorgalmazzuk egy, a halak vándorlását akadályozó mederlépcsı kiváltását (6. sz. feladat). 2. Patakszakaszok A szentendrei Dera három fı szakaszra osztható: szakaszok (kb) 1. sz., ártéri szakasz m m 2. sz. melléklet 2. sz., 11-es út alatti szakasz m m 3. sz. melléklet 3. sz., 11-es út feletti szakasz m m 4. sz. melléklet szöveges jellemzés A kisvízi meder iszapos, kanyarulatos, benne és a partszegélyen a lágyszárú vegetáció a szakasz nagy részén teljesen záruló lomb miatt hiányzik. A fák nem közvetlenül a kisvízi meder szegélyén nınek, hanem felette 0,5 1 m-rel. A meder közelében fehér főz, zöld juhar található, feljebb fehér nyár- és feketenyárligetek. Ezek a magyar Vörös könyv szerint veszélyeztetett, egyúttal Natura 2000 társulások; a torkolati szakasz a Duna és ártere elnevezéső Natura terület része. A torkolattól 100 m-re rendszeresen dunai uszadéktorlat alakul ki, melynek nagy része szemét (flakon, hordó). A rendszeres kaszálás miatt fás vegetáció nem jellemzı, így azonban a kisvizi meder szegélye sás-, káka- és gyékényfajokkal, kétoldali néhány méteres sávja, a rézső alsó fele náddal benıtt. A leírt társulások ma már ritkák, veszélyeztetettek, - a patak hajdani öntésterületének mocsarait idézik. Degradációs elemként az elızı szakasz határától az óriás japánkeserőfő, a szárazabb rézső oldalakban a parlagfő, az ürmök, disznóparéj említendı meg. Ennek oka az árnyékolás hiánya mellett az északi, balparti gáton futó kerékpárút közelmúltban történt kialakítása, a talaj bolygatottsága, az ezen gyomokhoz képest ritka kaszálás. A 11-es út hídjától felfelé a közigazgatási határig fátlan, lágyszárúakkal benıtt meder jellemzı. Látványként a szakasz zavartabb, sivárabb. A híd alatti árnyékolás miatt vegetáció nem alakul ki, ott nyílt iszapfelszín látható. A vízhez jobban kötött társulások helyett, mellett a patakmenti magaskórós fajok is gyakoribbak. A szakasz fontos kisvízi hidromorfológiai eleme egy, a Kı-hegy oldalának vizeit a Pomázi-síkon átvezetı Nádas-csatorna betorkollásánál létesített mederlépcsı. Alatta jellegzetes hagyma-alakú medence jött létre, mely a legjobb haltartó helyek egyike a Dera alsó néhány km-én. A mederlépcsı a kisvízi hosszirányú migrációt akadályozza, korlátozza; a ritka, nagyobb dunai árvizek emelik csak fölé a vízi élıvilágot. 3. A rehabilitációs feladatok és költségigényük A leírtak alapján ökológiai eredményeket lehet elérni a következı rehabilitációs feladatok megvalósításával (az eredeti kanyarulatos vonalvezetés kialakítása nem szükséges és irreális; fı cél a meglévı értékek megırzése és csekély fejlesztése): 1. a kisvízi meder kotrásának mellızése (jelenleg lokális, káros mértékő felhordalékosodás nincs, a csekély partszéli iszap a növényzettel egyensúlyi medret alakított ki); 3

4 2. a kisvízi meder kétoldali 1-2 m-es sávjában az egy ıszi kaszálásnál gyakoribb kaszálásának mellızése; 3. fásítás, cserjésítés, legalább a déli, jobbparti oldalon az 1. szakasz felsı végén most is megfigyelhetı módon (fehér főz-sor telepítése, kb. 5 méteres tıtávval, nagyjából egy magasságba, nem a töltésbe, hanem a bevágás rézsőjébe, vagyis a kisvízi medertıl 1 m-re /ez gyakorlatilag a 2. pontban említett sáv/); 4. medencék létrehozása (a kanyarok külsı ívén található mélyebb viző /10-40 cm mély, 3-10 m hosszú/ szakaszok, élıhelyek utánzására ; m-en ként egy darab); 5. tájidegen, allergén lágyszárú-vegetáció gyakoribb kaszálása, tájidegen fafajok fokozatos eltávolítása (az elızıkhöz képest kevésbé prioritás, de összefügghet a 4. ponttal); 6. a mederlépcsı átalakítása (mindenképpen vízjogi engedélyes feladat, azért bár rövidtávon hasznos lenne, középtávú feladat). Az 1-3. sz. feladatok a mai és potenciális fenntartási munkák átgondolását jelentik, összességében azok elhagyását, csökkentését így költségmegtakarítást is jelentenek. A fásítás, cserjésítés elınye az árnyékolás (ez a kerékpár úton haladók számára is elıny, és nem csak a fényigényes gyomok visszaszorítása miatt), a por megkötése, a szél erejének csökkentése. Ökológiai szempontból a fásítás, cserjésítés jelentısége a vízi és vízparti élıhelyek diverzifikálása, veszélyeztetett társulások életlehetıségeinek kialakítása (a hiányzó, ritka fafajok visszatelepítése), a patakparti fákhoz, ligetekhez, bokrosokhoz kötıdı madár-, emlıs-, ízeltlábú-,... fajok életterének, ökológiai folyosójának létrehozása, fejlesztése. A természetes, természet-közeli patakmentéken a fák a meder felé találhatóak (árnyékolásukat csak kevés cserjefaj tőri, ill. idıvel a fák alsó ágai is leszáradnak). Tılük kifelé élnek a fák és a fényigényes lágyszárúak. A fásításnak a patak nagyvizeire gyakorolt károsan duzzasztó hatása nincs, mert a fák ugyan a patak nagyvízi szelvényének felsı részébe kerülnek (a kisvíz szintjétıl 1 m magasan), de a felett még kb. 3 m- rel van a töltéskorona szintje (a töltések közti meder a Dunára van méretezve). A fásítás, cserjésítés lehetséges módjai: dugványozás: társadalmi munkában, egy-két fı is képes megvalósítani, egy-kétszeri feladat; elınye, hogy a helyi, ártéri erdı genetikai állományára épül; faültetés: társadalmi munkában, néhány fı is képes megvalósítani, az ültetési anyag méretétıl függıen, egy-kétszeri feladat; hátránya, hogy a faiskolai genetikai állomány tájidegen, ill. fehér főz esetén pillanatnyilag nem is kapható az alapfaj; kaszálás teljes elhagyása adott sávban: a spontán felverıdı magoncokból csak a tájhonos fajok magoncait lehet meghagyni, a többit ki kell húzni, vagy metszıollóval kivágni. Szintén társadalmi munkában megvalósítható, pár évig, évi egy-kétszeri bejárást igénylı, szakmailag egyszerő feladat ( zöldjuhar, akác,... kivágandó, fehér főz, nyarak,... maradnak ); cserjeültetés (a fás sávban vagy felette, csoportokban vagy magányosan). Két faiskola katalógusában talált fehér főz egyike sem az alapfaj vélhetıen azt nem keresik, ezért nem szaporítják. A 2-4 m-es, csüngı koronájú fajták csemetéinek ára 2,5-15 ezer Ft. Fásítási igény: 2. szakasz, déli oldal: 400 m/5 m-es tıtáv: 80 db 2. szakasz, déli és északi oldal: 160 db 3. szakasz, déli oldal (összesen: 700 m): 80 db 4

5 A fentiek alapján az elvi teljes költségigény: 0 Ft, ill. 960 e Ft (= 320 db x 3 e Ft). (A patak mente fásításával összefügghet a kerékpárúté: annak árnyékolásához a magasabbra ültetett, gyorsabban magasra növı fák célszerőek. A magasabb ártéri szintek növényfajai közül ilyen a fehér nyár, a feketenyár, feljebb a tölgy, a kıris, a szil. A fákat töltésen kívül is el lehet helyezni: ez a déli oldalon árnyékolást eredményez.) Cserjésítési igény: Ez esetben az elınevelt (faiskolai) anyag ültetése, a magvetés, a spontán újulat nevelése, ill. ezek kombinációja közül lehet választani. Utóbbi kettı költség-hatékony, elıbbi idı-hatékony. Bokrok ültetése ( nevelése ) a fás sáv külsı-felsı peremén javasolt, m-enként egy-egy cserjecsoporttal. 2. szakasz, déli oldal: 400 m/15 m-es táv: 25 csoport x 3 db/ csoport = 75 db 2. szakasz, déli és északi oldal: 150 db 3. szakasz, déli oldal (összesen 700 m): 75 db Az ültetési költség összesen: 300 db x br 500 Ft/db = 150 e Ft. (Egy darab elınevelt, tájhonos cserje cm magas, így a rendszeres kaszálás során odafigyelést igényel.) Költséghatékonysági és ökológiai szempontból a dugványozás és/vagy a foltokban, sávokban elhagyott kaszálás a legelınyösebb. Mindkét esetben a tájidegen újulat eltávolítása (kihúzás, elmetszés) csak a kívánt fajok megerısödéséig fontos. A fásítás folytatását a pomázi szakaszon az akadályozhatja, hogy a töltések közötti terület egyre szőkebb, és a patak is magas töltések és nem bevágásban halad. (A jobbparti töltésen kívül meglévı vegetáció (nádas sáv, cserjés nyárfasor) fejlesztése ezért lenne jelentıs; egyúttal megoldaná az átvezetést a pomázi természetközeli szakaszok felé.) A medencék létrehozásának (4. sz. feladat) célja az élıhely-fejlesztés: az álló vagy lassan áramló, nagyobb mélységő pataki vízterek élıvilágának kedvez, - így például egyes halaknak. A mederlépcsı alatti medence jól bemutatja ennek jelentıségét. Ha a medence felett fa is van, akkor annak víz fölé nyúló ága a védett, halevı jégmadár számára kiváló leshelyet biztosít. A medencék a kisvízi mederben ferdén elhelyezett rızse- vagy nádköteggel, rızsefonattal, rönkkel, deszkával olcsón létrehozhatók. Anyagot helyben, pl. az eltávolítandó zöldjuhar szolgáltatja. Ilyen terelımővek a feltöltıdésre hajlamos szakaszokon fenntartási munka keretében is célszerőek: a terelımővek lokálisan sebességnövekedést okoznak, ezzel a lerakódást megelızik. (Ez az önfenntartó meder lényege.) Ha tervezés-engedélyeztetés szükséges, az önállóan vagy a 6. sz. feladat terveztetésével összekapcsolható. Átlagosan száz méterenként egy darabbal számolva db medence alakítató ki, gyakorlatilag ingyen. A mederlépcsı kiváltása (6. sz. feladat) létesítési-kiviteli engedélyes tervet igényel; helyi védett területrıl lévén szó, elvben, környezetvédelmi engedélyt is. A mőtárgy átalakításának tervezésiengedélyezési és kivitelezési volumene alacsony (emiatt célszerő kérni a környezeti hatástanulmánytól és engedélytıl való eltekintést): néhányszázezer - kétmillió Ft lehet. A kb. 0,5 m-es szintkülönbség, pl. 10 m-en, kıszórásos, tálcás zúgóban elosztva könnyen átjárhatóvá teszi a medret a halak és más vízi állatok számára. (A patakból tájidegen halfajt eddig nem mutattak ki /elsısorban fejes domolykó és a védett kövi csík gyakori/, azok felfelé terjeszkedésének kicsi a jelentısége.) 5

6 1. ábra A Dera patak alsó szakasza az 1780-as években (torkolattól Pomázig, kb. 4 km) 1. sz. melléklet 2. ábra A Dera patak alsó szakasza az 1980-as/1990-es években (torkolattól Pomáz felé, kb. 1,5 km) a fejlesztési javaslatokkal Jelmagyarázat: Pomáz- Szentendreközigazgatás i határ Meglévı, megırzendı értékes fás vegetáció a fás vegetáció déli, jobbparti fejlesztése (csak jelzésértékő) szakaszhatár

7 Az 1. sz., ártéri erdei szakasz 2. sz. melléklet 1.kép (kb m, partszegély) A nagyfokú árnyékolás miatt a kisvízi meder és 2-3 m-es sávja növényzettıl mentes; nyílt iszapfelszín, fás növényi törmelékkel, uszadékkal jellemzi. A meder viszonylag változatos morfológiájú; kiszélesedı, mélyebb medencékben 1-1 hal, béka is található. Ahol több fény éri el a talajfelszínt és nem áll gyakori elöntés alatt, lágyszárú-foltok, kisebb fák, cserjék fejlıdnek a partoldalban. 2. kép (kb m, partszegély) Ahol kevésbé záródik a lombkorona (és a dunai elöntések hatása is kisebb), a lágyszárúak jobban megközelítik a partszegélyt. Fajgazdagságuk is nagyobb; a bolygatott részeken egyre gyakoribbá válnak a tájidegen fajok. 3. kép (kb m, töltéskorona) A töltéslábig (a bevágás rézsőjében) fejlıdhet az ártéri erdı, maga a töltés rendszeresen kaszált, fátlan. A magasabb fák a kerékpárutat is árnyékolják. A kaszált töltésrézső bolygatott részein allergén gyomok is gyakoriak.

8 A 2. sz., 11-es út alatti szakasz 3. sz. melléklet 1.kép (kb m, jobbpart, töltésoldal) A ártéri erdei és az urbanizáltabb szakasz határán készült a kép. A dunai nagyvízi meder alsó része még természetszerő (több éves nádas mozaikol a szakadozott sorban kialakult főzligettel), a töltésoldal rendszeresen kaszált. A meder mentén így mindkét oldalon 3-5 m széles, összesen kb. 10 m széles természetszerő patakmente alakult ki. Ennek minél hosszabb kialakítása a cél (tájidegen fajok nélkül). 2. kép (kb m) A patak márciusi nagyvize a nádast, gyékényest elfektette (és bennük sok flakont rakott le). A töltésoldal bevágásban lévı rézsőjében, az 1. képhez hasonló miliı kialakítása a cél (lehetıleg mindkét oldalon): A zöld vonalak közti sávban, elsısorban annak belsı oldalán fák ligetesen, külsı oldalán cserjék egyesével vagy csoportosan, ligetesen kerülnének telepítésre (ill. jelenhetnének spontán módon). A meder felıli sávban néhány ültetett fa mellett a nádas fennmaradna. 3. kép (kb m) Fátlan szakasz nyáron: tájidegen gyomok elnyomják a természetes lágyszárú vegetációt (innensı balparton aranyvesszı, a szemközti jobbparton óriás japánkeserőfő foltja, ill. sávja látható; a nádas ritka, a mederben kisebb gyékény és békabuzogány-, virágkáka-,... foltok élnek, fa nincs, az ecsetpázsitos gyep a bolygatatlan, de gyakrabban kaszált szemközti rézsőben nı), mely a töltéslábig fejlıdhetne (legfeljebb évi egyszeri kaszálás). A töltés rézsője sőrőbben kaszált (kizárólag allergén gyomok élnek itt).

9 A 3. sz., 11-es út feletti szakasz 4. sz. melléklet 1.kép (kb m, jobbpart) Mintául még egy kép az ártéri erdei szakasz végérıl (nagyvizes idıszak): ligetesnek is alig mondható fás vegetáció (tıtáv > 10 m) néhány m széles kétoldali nem (ritkán) kaszált sávval. A fák lefolyási akadályt nem képeznek, a töltéskorona több m magasan található. 2. kép (kb m m) Szintén márciusi kép: Dera a nagyvíz utáni állapotban, a 11-es út felett. A hó és a téli szelek, valamint az árvíz a nádast, magaskóróst elnyomta. A rézsőben felettük évente többször kaszált gyep található. A 2006 évi dunai árvíz utáni homokzsákok maradványai látszanak a jobb parti rézsőkoronán. A töltésezett szakasz feljebb kezdıdik. 3. kép (kb m) A mederlépcsı magasabb vízálláskor (2009. márciusi nagyvíz vége). Az alvízi és a felvízi magasság-különbség ekkor < 0,2 m volt. A szemközt a Nádas-csatorna torkolati zsilipje lépcsıvel, látható. A csı torkolata és a mederlépcsı alatti medence a magas vízállás miatt nem figyelhetı meg, de a medencét kialakító tényezık igen (az alábukó víztömeg miatt a lépcsı alatt hordalék nem rakódik le, azonban 5-8 m-rel lejjebb növényekkel benıtt, mozgatóerı csökkenése miatt kialakult torlat duzzasztja medencévé a patakot).

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

A DERA PATAK CSOBÁNKAI SZAKASZÁNAK ÁLLAPOTJAVÍTÁSA

A DERA PATAK CSOBÁNKAI SZAKASZÁNAK ÁLLAPOTJAVÍTÁSA A DERA PATAK CSOBÁNKAI SZAKASZÁNAK ÁLLAPOTJAVÍTÁSA DÖNTÉSELKÉSZÍTŐ TANULMÁNY A Dera patak Margitliget alatt KÉSZÜLT A VÉDEGYLET PROGRAMJA KERETÉBEN 2009. MÁJUS TARTALOMJEGYZÉK Fejezetcím Oldalszám 1. Vezető

Részletesebben

A DERA PATAK POMÁZI SZAKASZÁNAK ÁLLAPOTJAVÍTÁSA. 1. Összefoglalás, bevezető

A DERA PATAK POMÁZI SZAKASZÁNAK ÁLLAPOTJAVÍTÁSA. 1. Összefoglalás, bevezető A DERA PATAK POMÁZI SZAKASZÁNAK ÁLLAPOTJAVÍTÁSA 1. Összefoglalás, bevezető A Dera négy települést (Pilisszentkereszt, Csobánka, Pomáz, Szentendre) érintő, ill. összekötő patak. A Pilis és a Visegrádi-hegység

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Miért van szükség az M0-ra? Budapestnek az országon belül elfoglalt helye és szerepe, továbbá a fıváros és agglomerációs

Részletesebben

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Vízkárelhárítás Kisvízfolyások rendezése www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Kisvízfolyások rendezésének lehetséges indokai Intenzív hordalékterhelés miatt függımeder alakult ki, nem megfelelı a vízelvezetés

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/52/2008. Tervezet a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február A Zirci

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010.

Részletesebben

Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18.

Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18. Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18. 1 Tartalom: 1. Program 2. Kis-Balaton története 3. Hídvégi tó 4. Fenéki tó 5. Elért eredmények Ábrajegyzék,

Részletesebben

Információk az utak menti fásításról. Zsidákovits József. üzemeltetési mérnök, KKK. Budapest 2008. február 20. 1. A fásítás két évtizede számokban

Információk az utak menti fásításról. Zsidákovits József. üzemeltetési mérnök, KKK. Budapest 2008. február 20. 1. A fásítás két évtizede számokban Információk az utak menti fásításról Zsidákovits József üzemeltetési mérnök, KKK Budapest 2008. február 20. Témák áttekintése 1. A fásítás két évtizede számokban 2. Változások a 3. Közút menti fák állapotvizsgálata

Részletesebben

A vízminıség helye a közigazgatásban A vízminıség romlásának az okai A vízminıség védelmére tett intézkedések

A vízminıség helye a közigazgatásban A vízminıség romlásának az okai A vízminıség védelmére tett intézkedések Csonki István A vízminıség helye a közigazgatásban A vízminıség romlásának az okai A vízminıség védelmére tett intézkedések Fejlesztés (beruházás) Fenntartás, üzemelés A jelenlegi helyzet értékelése További

Részletesebben

Az allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben

Az allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben Szokolovszki Zoltán 1 Az allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben 1. Bevezetés Közismert, hogy egy település életében, a városi ökoszisztéma mőködésében a zöldfelületnek,

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009.

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló Békés Város 2007. évi környezeti állapotáról Elıkészítette: Gál András osztályvezetı Ilyés Péter környezetvédelmi referens Mőszaki Osztály Véleményezı Pénzügyi Bizottság, bizottság: Szociális

Részletesebben

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj

Részletesebben

1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI

1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI 1. táblázat Általános Nemzeti Élıhely Rendszer kategóriái ÉLİHELYEK JELE TERMÉSZETES ÉLİHELYEK 1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI A Hinarasok A1 Békalencsés, rucaörömös, tócsagazos úszóhínár A2 Rencés, kolokános

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 32. 8500 PÁPA, Fı utca 12. Tel.: 89/324-585 Fax.: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu E L İ T E R J E S Z T É S a Képviselıtestület 2009. áprilisi ülésére Tárgy: Pápa Város

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

RÁBAKECÖL KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS

RÁBAKECÖL KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZİ KFT. 9022 GYİR, APÁCA U. 44. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu RÁBAKECÖL KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS

Részletesebben

Gyepgazdálkodás. Sáringer-Kenyeres Tamás

Gyepgazdálkodás. Sáringer-Kenyeres Tamás Gyepgazdálkodás Sáringer-Kenyeres Tamás Bevezetés A telepítés (felújítás) elıkészítése táblásítás. A táblák méreteit a természetes határok, a hasznosítási, továbbá az üzemelési igények figyelembevételével

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1-7

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1-7 Akác Andrea 1 Bányai Dóra 2 Dr. Centeri Csaba 3 TÁJVÁLTOZÁS MÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA A FELSİ-TARNA-VIDÉKEN BEVEZETÉS A Tarna vidéken már az elızı évszázad elején felismerték a felelıtlen erdıirtások okozta

Részletesebben

432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám

432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám 432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM A MEGYEI KÖZGYŐLÉS HATÁROZATAI száma 166/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 167/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 168/2010.

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervérıl. (közigazgatási egyeztetés)

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervérıl. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/225/2008. Tervezet a Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervérıl (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február A Sághegyi Tájvédelmi

Részletesebben

A rendelet hatálya. A védetté nyilvánítás célja

A rendelet hatálya. A védetté nyilvánítás célja A Békésszentandrás Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2011.(VII.18.) önkormányzati rendelete a helyi jelentőségű természeti területek és értékek védetté nyilvánításáról Békésszentandrási Nagyközség

Részletesebben

Alsó-Zala-völgy (HUBF20037) NATURA 2000 terület fenntartási terve. Egyeztetési anyag

Alsó-Zala-völgy (HUBF20037) NATURA 2000 terület fenntartási terve. Egyeztetési anyag a 2006/18/176.02.01 számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése címő projekthez Alsó-Zala-völgy (HUBF20037)

Részletesebben

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV Iktatószám: 1035-6/2011. Tárgy: Balatonboglár, Jankovich telepi és Bólyaközi strandok fürdıvízprofil megállapítása Elıadó: Szanyi Attiláné Hivatkozási szám: Melléklet:

Részletesebben

4/2000. (V.12.) számú rendelete

4/2000. (V.12.) számú rendelete Csévharaszt Község Önkormányzatának az 5/2002. (IV.5.), a 13/2003. (XII.12.), és a 8/2006. (IX.15.) számú rendeletével módosított 4/2000. (V.12.) számú rendelete a Helyi Építési Szabályzatról Csévharaszt

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 295-302

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 295-302 Andrei Indrieş 1 AZ ERDÉLYI-SZIGETHEGYSÉG TERMÉSZETI PARK BEVEZETÉS A 75 000 hektáron elterülı Erdélyi Szigethegység Természeti Parkot 2003-ban nyilvánították védett területté. A Természeti Park három

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 35/2009. (XI. 11.) rendelete Szeged város helyi jelentıségő természeti területeinek és emlékeinek védelmérıl

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 35/2009. (XI. 11.) rendelete Szeged város helyi jelentıségő természeti területeinek és emlékeinek védelmérıl Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 35/2009. (XI. 11.) rendelete Szeged város helyi jelentıségő természeti területeinek és emlékeinek védelmérıl (Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

Vízlépcsők építése attraktív beruházások

Vízlépcsők építése attraktív beruházások Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás

Részletesebben

Felhasználói tulajdonú főtési rendszerek korszerősítésének tapasztalatai az Öko Plusz Programban

Felhasználói tulajdonú főtési rendszerek korszerősítésének tapasztalatai az Öko Plusz Programban Felhasználói tulajdonú főtési rendszerek korszerősítésének tapasztalatai az Öko Plusz Programban Várt és elért megtakarítások Némethi Balázs Fıtáv Zrt. 2009. szeptember 15. 1 Elızmények A Fıtáv az Öko

Részletesebben

Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft.

Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft. Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány FECSKEVÉDELMI PROGRAM www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN İszi fecskegyülekezés (Fotó: Losonczi Lajos) Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány

Részletesebben

VIZITERV Environ Kft. 2011. augusztus-november

VIZITERV Environ Kft. 2011. augusztus-november VIZITERV Environ Kft. 2011. augusztus-november Tervezési alapadatok 676/1971 számú vízjogi engedély, vizikönyvi szám: I/614. mely a Ferenc tápcsatorna üzemeltetéséről szól Érvényben lévő jogszabályok,

Részletesebben

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁR KÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az

Részletesebben

A természetvédelem finanszírozási lehetıségei magánszemélyek

A természetvédelem finanszírozási lehetıségei magánszemélyek A madárbarát Magyarországért! www.mme.hu A természetvédelem finanszírozási lehetıségei magánszemélyek Halmos Gergı Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Országos konferencia a biológiai sokféleség

Részletesebben

Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január)

Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január) Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január) Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Elıszó... 3 Bevezetés... 5 Miért az egészségtervek?... 5 A Dunabogdányi egészségtervtıl várt hasznok, egészségnyereség...

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

Szerencs Város Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012.

Szerencs Város Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012. Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012. -2012. április - Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 A FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓT KÉSZÍTETTE:... 4 A FELÜLVIZSGÁLAT JOGSZABÁLYI

Részletesebben

Bácsalmási kistérség BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG

Bácsalmási kistérség BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG Bácsalmási kistérség Régió: Dél-Alföld Megye: Bács-Kiskun A kistérség a Bácskai löszsíkságon, Bács-Kiskun megye déli részén helyezkedik el, a Baját Szegeddel összekötı 55-ös fıút és az országhatár közötti

Részletesebben

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. 2 HELYZETELEMZÉS: A Körös-Maros Nemzeti Park mozaikos felépítéső, 5 tájegységben, 13 területi egységbıl áll. Teljes területe 50 956 hektár,

Részletesebben

Árvízi események kronológiája

Árvízi események kronológiája Árvízi események kronológiája Horváth Ádám ÉDUVIZIG 1965. évi dunántúli vízfolyások árvizei Az árvízvédelmi készültség elrendelése 1965. április 22. 16:00 III. fok elrendelése a Rába felső jobb és bal

Részletesebben

~ JVK ~ Jelentıs Vízgazdálkodási. TISZA FÓRUM Szolnok 2008. június 26. Kérdések

~ JVK ~ Jelentıs Vízgazdálkodási. TISZA FÓRUM Szolnok 2008. június 26. Kérdések Jelentıs Vízgazdálkodási TISZA FÓRUM Szolnok 2008. június 26. Kérdések Nyilvánosságra hozási kötelezettség: VKI 14. Cikk 1. b: a vízgyőjtın azonosított jelentıs vízgazdálkodási kérdések közbensı áttekintése,

Részletesebben

MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT

MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT NóVIA Mérnöki Iroda Kft. Nó 2727 3530 Miskolc, Rákóczi u. 13. MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT Miskolc, 2008. II. ELİZMÉNYEK II.1.

Részletesebben

Öko-turizmus fejlesztése az Alsó-Duna-völgy határon átnyúló, négy régiót összefogó térségben

Öko-turizmus fejlesztése az Alsó-Duna-völgy határon átnyúló, négy régiót összefogó térségben Öko-turizmus fejlesztése az Alsó-Duna-völgy határon átnyúló, négy régiót összefogó térségben Elızetes Megvalósíthatósági Készítette: 2005. október T A R T A L O M J E G Y Z É K Bevezetés 3 Elızmények 3

Részletesebben

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS Heves megye, illetve Füzesabony természetföldrajzi és vízrajzi adottságai, legfontosabb vízgazdálkodási problémái Készítette: Úri Zoltán Építőmérnök hallgató 1.évfolyam

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az árvízkockázati térképezés információs eszközei Előadó: Kummer László Célkitűzés az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az

Részletesebben

I. ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK

I. ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK BELSİSÁRD Község Önkormányzati Képviselı-testületének 22/2006.(XII.12.) számú rendelete BELSİSÁRD KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL Belsısárd Község Önkormányzat Képviselı-testülete

Részletesebben

Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl

Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Pécs, 2003. február 14. Dr. Iványi Ildikó igazgató Tartalomjegyzék I. A JELENTÉS ÉRTÉKELİ TÁBLÁZATAI II. EGYES TÁBLÁZATOKHOZ FŐZÖTT

Részletesebben

Bakonykuti Község Önkormányzat Képviselı-testülete 2/2005. (II. 20.) B. Önk. sz. rendelete

Bakonykuti Község Önkormányzat Képviselı-testülete 2/2005. (II. 20.) B. Önk. sz. rendelete Bakonykuti Község Önkormányzat Képviselı-testülete 2/2005. (II. 20.) B. Önk. sz. rendelete A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Bakonykúti község Önkormányzatának Képviselı-testülete az 1990. évi LXV. törvény

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

6/1998. ( IX.17.) RENDELETE Recsk településrendezési tervének helyi építési szabályzatáról

6/1998. ( IX.17.) RENDELETE Recsk településrendezési tervének helyi építési szabályzatáról Rendezési terv egységes.doc RECSK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 6/1998. ( IX.17.) RENDELETE Recsk településrendezési tervének helyi építési szabályzatáról /Egységes szerkezetben a módosítására hozott 2/2001.

Részletesebben

GÖDÖLLİ VÁROS KÖZLEKEDÉSI KONCEPCIÓJA

GÖDÖLLİ VÁROS KÖZLEKEDÉSI KONCEPCIÓJA JAVASLATOK 1. KÖZÚTI HÁLÓZAT FEJLESZTÉSI JAVASLATA 1.1. Javaslat az úthálózati funkciók fejlesztésére A Gödöllıt érintı országos hálózati elemek (gyorsforgalmi utak, országos fıutak) várható fejlesztése

Részletesebben

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt

Részletesebben

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről A közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I. törvény 48. -a (3) bekezdése b) pontjának

Részletesebben

Boromisza Zsombor. Tájváltozás a Velencei-tó partján *

Boromisza Zsombor. Tájváltozás a Velencei-tó partján * Boromisza Zsombor Tájváltozás a Velencei-tó partján * folyóirat cikk * A műhelytanulmány a TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 azonosítójú projektje Élhető régió, élhető települési táj című alprojekt 9. Tájváltozás

Részletesebben

15. GEOTECHNIKAI KONFERENCIA

15. GEOTECHNIKAI KONFERENCIA FELSZÍNMOZG NMOZGÁSOK, FÖLDCSUSZAMLÁSOK SOK MEGELİZÉSE FÚRT MÉLYSZIVM LYSZIVÁRGÓKKAL Az Ercsi, Halász sz-sori sori magaspart stabilizálása sa 2005. október 18-19, Ráckeve Elıadó: Szemesy István, Sycons

Részletesebben

Szürke marhától a szürke marháig Fenékpusztán *

Szürke marhától a szürke marháig Fenékpusztán * Készítette: Palkó Csaba Szürke marhától a szürke marháig Fenékpusztán * * 1. kép Bevezetés Egyedülálló nemzeti kincsünk a Balaton. (2. kép) A tó környezetében már ritka a természetes partszakasz. Az egyik

Részletesebben

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV Iktatószám: 632-4/2011. Tárgy: Kaposvár, Deseda tó fürdıvízprofil megállapítása Elıadó: Szanyi Attiláné Hivatkozási szám: Melléklet: 2 db HATÁROZAT Somogy Megyei Kormányhivatal

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: X. tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH041 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

víz elvezetésére, vagy felfogására szolgáló létesítményekben, árkokban, gátakban, öntözıberendezésekben, vízügyi

víz elvezetésére, vagy felfogására szolgáló létesítményekben, árkokban, gátakban, öntözıberendezésekben, vízügyi IB98 TŐZBIZTOSÍTÁS - ZÁRADÉKOK 001 ELEKTROMOS ÁRAM OKOZTA TŐZ 2 002 FÖLDRENGÉS 2 003 FÖLDCSUSZAMLÁS, Kİ- ÉS FÖLDOMLÁS, ISMERETLEN ÜREG BEOMLÁSA 2 004 ÁRVÍZ, BELVÍZ 3 005 FELHİSZAKADÁS 3 006 VIHAR 4 007

Részletesebben

Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében

Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Fenntartható tájhasznosítás a Peszér-adacsi réteken Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Miről lesz

Részletesebben

Monitoring távérzékeléssel Természetvédelmi alkalmazások (E130-501) Természetvédelmi MSc szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési és Távérzékelési

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április alegység

Részletesebben

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Martfű, 2010. november 25. Dr. Makay Gábor Dél dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Az árvíz kockázatkezelési tervek megjelenése

Részletesebben

Javno vodoprivredno preduzeće "Vode Vojvodine"

Javno vodoprivredno preduzeće Vode Vojvodine HUROSCG/06/02 A project megnevezése: Határon átnyúló területet védı árvízvédelmi fıvédvonal fejlesztése. I. ütem 0+000-2+100 tkm A megpályázott program megnevezése: Magyarország Szerbia és Montenegró Szomszédsági

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG 2009. augusztus

Részletesebben

Környezetkímélı technológiák

Környezetkímélı technológiák Környezetkímélı technológiák A talajok állapotát veszélyeztetı leromlási (degradációs) folyamatok 1. Fizikai degradáció szerkezetleromlás talajtömörödés cserepesedés felszíni eliszapolódás 2. Kémiai degradáció

Részletesebben

Által-ér és Tata vizeinek rehabilitációja

Által-ér és Tata vizeinek rehabilitációja Által-ér és Tata vizeinek rehabilitációja Előadó: Molnár András ÉDUVÍZIG szakaszmérnök Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár 2012. április 13. A projekt jelenlegi állása: A kivitelező BMO Konzorcium a

Részletesebben

Technikai elemzés. . c.člá. Fio o.c.p., a.s. Fio o.c.p., a.s. Forrás: Bloomberg 12/2011

Technikai elemzés. . c.člá. Fio o.c.p., a.s. Fio o.c.p., a.s. Forrás: Bloomberg 12/2011 Technikai elemzés. c.člá Fio o.c.p., a.s. Az S&P 500 index jelenleg a csökkenı trendvonal alatt tétovázik. A további emelkedés szempontjából fontos az 1270 pontos szint áttörése. Amennyiben ez nem történik

Részletesebben

A termıföld és mezıgazdasági területek értékelése

A termıföld és mezıgazdasági területek értékelése A termıföld és mezıgazdasági területek értékelése EUFIM minısítésre felkészítı továbbképzés elıadása Dr. Berdár Béla A termıföld jellemzıi A föld alapvetı funkciói: A nemzet létezésének alapja, benne ölt

Részletesebben

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020)

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020) A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020). Marczin Örs természetvédelmi fejlesztési referens Vidékfejlesztési Minisztérium, Természetmegırzési Fıosztály A

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete. a helyi építészeti értékek védelmérıl. I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya

12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete. a helyi építészeti értékek védelmérıl. I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya Kaposmérı Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete a helyi építészeti értékek védelmérıl Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII.

Részletesebben

A Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Pályázati felhívása

A Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Pályázati felhívása A Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Pályázati felhívása Az erdık közjóléti célú védelmét és bıvítését szolgáló feladatok ellátásának csekély összegő (de minimis) támogatásáról szóló 112/2008.

Részletesebben

P É N Z Ü G Y I S Z O L G Á L T A T Á S O K I R O D Á J A

P É N Z Ü G Y I S Z O L G Á L T A T Á S O K I R O D Á J A P É N Z Ü G Y I S Z O L G Á L T A T Á S O K I R O D Á J A Ügyszám: Vj-19/2011. A Gazdasági Versenyhivatal a Groupama Garancia Biztosító Zrt. és a Magyar Ingatlanszövetség eljárás alá vont vállalkozások

Részletesebben

BAGLAD Község Önkormányzati Képviselı-testületének 19/2006.(XII.8.) számú rendelete BAGLAD KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL

BAGLAD Község Önkormányzati Képviselı-testületének 19/2006.(XII.8.) számú rendelete BAGLAD KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL BAGLAD Község Önkormányzati Képviselı-testületének 19/2006.(XII.8.) számú rendelete BAGLAD KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL Baglad Község Önkormányzat Képviselı-testülete az 1990.

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1128-1139. Rakonczai János 1 A BELVÍZKÉPZİDÉS FOLYAMATA ÉS FÖLDTUDOMÁNYI HÁTTERE

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1128-1139. Rakonczai János 1 A BELVÍZKÉPZİDÉS FOLYAMATA ÉS FÖLDTUDOMÁNYI HÁTTERE Rakonczai János 1 A BELVÍZKÉPZİDÉS FOLYAMATA ÉS FÖLDTUDOMÁNYI HÁTTERE BEVEZETÉS Az idıjárási szélsıségek okozta problémák rendszeresen visszatérı lehetıséget adnak a kutatóknak, hogy keressék az okokat,

Részletesebben

MÉLYÉPTERV KOMPLEX Zrt. H - 1012 Budapest, Várfok u. 14. Tel.: (36-1) 214-0380* Fax: (36-1) 375-4616 E-mail: komplex@melyepterv.hu

MÉLYÉPTERV KOMPLEX Zrt. H - 1012 Budapest, Várfok u. 14. Tel.: (36-1) 214-0380* Fax: (36-1) 375-4616 E-mail: komplex@melyepterv.hu MÉLYÉPTERV KOMPLEX Zrt. MÉLYÉPTERV KOMPLEX Zrt. H - 1012 Budapest, Várfok u. 14. Tel.: (36-1) 214-0380* Fax: (36-1) 375-4616 E-mail: komplex@melyepterv.hu http:// www.melyepterv.hu ISO 9001 Tanúsított

Részletesebben

Láptalajok. telkesített láptalajok

Láptalajok. telkesített láptalajok Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Láptalajok felláp síkláp telkesített láptalajok Láptalajokról általában Az ország legkisebb elterjedéső

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Partvonal értelmezései: Hazai értelmezés: - Vízgazdálkodási lexikon (1970): A folyó v. tó középvízi medrének és a környező

Részletesebben

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök A program felülvizsgálata az alábbi szervezetek és személyek által biztosított adatok és információk

Részletesebben

A TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK

A TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK 1 A TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK Az ember tudatos gazdasági cselekedeteinek fı mozgatórugója a haszonra való törekvés. Ennek a célnak az eléréshez azonban nem hagyhatók

Részletesebben

Általános nemzeti projektek Magyar Topográfiai Program (MTP) - Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) CORINE Land Cover (CLC) projektek Mez

Általános nemzeti projektek Magyar Topográfiai Program (MTP) - Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) CORINE Land Cover (CLC) projektek Mez Távérzékelés Országos távérzékelési projektek (EENAFOTOTV, ETNATAVERV) Erdőmérnöki szak, Környezettudós szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési

Részletesebben

Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról

Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról 2. sz. melléklet 2009. szeptember 17. Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról Réti csík (Misgurnus fossilis) telepítés az 1. sz. Illés-tó halmegtartó képességének tesztelésére (a jobb

Részletesebben

A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója. 2013. november

A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója. 2013. november A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója 2013. november Alapadatok a Társaságról A Társaság cégneve: VISONKA Takarmánykeverı Szolgáltató

Részletesebben

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26.

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26. Miért pont a túzok? Világszerte veszélyeztetett faj, hazánkban a századfordulón 10-12 ezer példány élt 1969-re állománya 2700-ra csökkent A faj 1969-tıl fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET PÁROLGÁS A párolgás halmazállapot-változás, amelyhez az energiát a felszín által elnyelt napsugárzási

Részletesebben

FELHÍVÁS A LAKOSSÁGHOZ AZ ÁRVÍZZEL/BELVÍZZEL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEKEN

FELHÍVÁS A LAKOSSÁGHOZ AZ ÁRVÍZZEL/BELVÍZZEL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEKEN BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE FELHÍVÁS A LAKOSSÁGHOZ AZ ÁRVÍZZEL/BELVÍZZEL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEKEN Árvíz/belvíz idején a víztömeg szinte minden esetben szennyezıdik,

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu

Részletesebben

3D munkák a vízgazdálkodási és vízügyi tervezések során

3D munkák a vízgazdálkodási és vízügyi tervezések során 3D munkák a vízgazdálkodási és vízügyi tervezések során Előadó: Szakter Roland Tamás 2015.10.21. Az előadás tartalma A B.V.K.-ról röviden Vízminőséggel kapcsolatos térképi munkák Jövőre vonatkozó előkészítő

Részletesebben

1/2003. (K. Ért. 2.) KvVM utasítás. a nemzeti park igazgatóságok adatszolgáltatási kötelezettségéről

1/2003. (K. Ért. 2.) KvVM utasítás. a nemzeti park igazgatóságok adatszolgáltatási kötelezettségéről 1/2003. (K. Ért. 2.) KvVM utasítás a nemzeti park igazgatóságok adatszolgáltatási kötelezettségéről Az állami tulajdonban és a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lévő védett és védelemre tervezett

Részletesebben