A DERA PATAK CSOBÁNKAI SZAKASZÁNAK ÁLLAPOTJAVÍTÁSA

Átírás

1 A DERA PATAK CSOBÁNKAI SZAKASZÁNAK ÁLLAPOTJAVÍTÁSA DÖNTÉSELKÉSZÍTŐ TANULMÁNY A Dera patak Margitliget alatt KÉSZÜLT A VÉDEGYLET PROGRAMJA KERETÉBEN MÁJUS TARTALOMJEGYZÉK Fejezetcím Oldalszám 1. Vezető összefoglaló 2 2. Áttekintő értékelés 2 3. Javaslatok 4 1

2 1. Vezetői összefoglaló A Dera patak négy településen folyik át, melyek közül elsősorban Pilisszentkereszt, Csobánka és Pomáz életében játszott szerepet azzal, hogy pl. malmokat hajtott, vize táplálta a patak menti réteket, mostak, fürödtek benne (a Dera Szentendrén a város lakott részeitől távolabb folyik, ezért ott kisebb jelentőségű). A patak mai használata szinte kizárólag az árvizek levezetése (ezért is szabályozták medrét), ugyanakkor a természetes környezetben történő pihenés színtere és gazdagabb élővilág élőhelye is lehetne. A patak egyes szakaszai ma már újra kellemes látványt nyújtanak, természetközeliek a többi szakasz állapotán is lehet és kell javítani: Az Európai Unióhoz való csatlakozás keretében, 2000-től, Magyarországon is kötelezővé váltak a Víz Keretirányelv (VKI) előírásai. A VKI egyik legfontosabb célkitűzése a vizek jó (ökológiai) állapotának 2015-ig történő elérése. E célt több éves előkészítő munka előzi meg, mely ebben az évben jutott el abba a stádiumba, hogy konkrét felszíni vizek, vizes élőhelyek (tavak, patakok, ártéri erdők, mocsarak, ) konkrét állapotjavításáról lehet beszélni. (Éppen most májusban lehet véleményezni a vízgyűjtő-gazdálkodási terveket.) A vízgyűjtő-gazdálkodási terv véglegesítéséhez és az ezzel kapcsolatos önkormányzati döntéshozatalhoz, a VKI mielőbbi megvalósításához kívánunk ezzel az összeállítással hozzájárulni a Védegylet által indított program keretében. A program minden településre vonatkozóan tartalmaz megoldási javaslatokat, melyeket helyi civil szervezetek Csobánkán az Oszoly Környezetvédő Egyesület segítenek megvalósítani: a Védegylet szakembereivel bejárják a helyi patakszakaszokat, összeállítják a konkrét feladatok listáját, javaslataikat testületi döntéshez tanulmányban foglalják össze (ld. 2. és 3. fejezet), valamint egyes feladatokat társadalmi munkában meg is valósítanak (pl. fa- és cserjeültetés, mederkorrekció ). A tanulmány az árvízvédelmi és a természetvédelmi, ökológiai érdekek együttes vizsgálatát is tartalmazza, számolva az erre irányuló kérdésekkel a döntéshozatal során. Költséghatékony, gyors eredményt hozó megoldásokat javaslunk, melyeket a 3. sz. melléklet ábráin és képaláírásain is bemutatunk. A 2. sz. melléklet a természetesebb, mintául szolgáló, megőrzendő szakaszokat mutatja be. A Dera Csobánka és Pomáz közti szakasza, így a margitligeti is, a Duna-Ipoly Nemzeti Park része, Natura 2000-es terület, része a nemzeti ökológiai hálózatnak és MAB-bioszféra rezervátum. A helyi jogi védelem a belterületi szakaszra javasolt; tartalmi elemeire a 3. sz. fejezet második részében térünk ki. 2. Áttekintő értékelés A patak mentén több szakaszt lehet elkülöníteni a meder alakja, burkolata, a meder és környezete élővilága alapján. Ebben az évben a csobánkai Derát a sportpályától Margiliget alsó végéig vizsgáltuk. E felett és alatt is találhatóak értékes természetközeli szakaszok. (Az alábbi szakaszleírás nem minden releváns ökológiai, ill. természet- és tájvédelmi szempontra (medermorfológia, állat- és növényvilág, vízminőség, vízhozam) és nem részletekbe menően terjed ki, de a szakmai döntéshozatalt segíti.) A megoldásokat a 2. és 3. sz. mellékletek képei segítenek vizualizálni. Szakaszok, Meder Növényzet Értékelés, feladatok 2

3 szakaszhatárok 1. Játszótéri felső híd felett 2. Játszótéri felső híd közút menti híd (a közút kanyarjában) 3. sz. melléklet 2. sz. kép, 2. sz. melléklet 1.sz. kép 3. A Fő utcai felső hídtól a Diófa utcai hídig 2. sz. melléklet 2.sz. kép 4. A Diófa utcai hídtól a 5. A Fő út mentén, a Nádas utcai hídig. 3. sz. melléklet 1.sz. a) kép 6. A Nádas utcától, a kis patak torkolatánál lévő hídtól a közúti hídig 3. sz. melléklet 1.sz. b) kép 7. A közúti hídtól cserkészotthoni hídig 3. sz. melléklet 3. sz. kép 8. A cserkészotthoni hídtól lefelé a kőszórásos szakaszig. 2. sz. melléklet 3. sz. kép, címlapkép Részben feliszapolódott, benőtt Változatos, finom kavicsos-iszapos meder, karbantartott gyepes rézsűkkel, Szurdokszerű nagyvízi meder, változatos középvízi meder Kiszélesedő völgytalp, magánterületen Burkolt, támfallal határolt, nagyon mély meder Burkolt meder, a rézsűlábnál csekély feltöltődéssel, mely a medret változatosabbá, ömkológialag kedvezőbbé teszi. Mély széles egyenes árvízi mederben változatos középvízi meder, mely mederanyaga kő/görgeteg, kavics, homok, néhol iszap. természetközeli, széles, korábban szabályozott, de regenerálódott meder található A középvízi meder változatos, kanyargós, Zavart, fás vegetáció visszacsonkolt Gyepes rézsű, részben tájidegen fafajokkal (parkjellegű), Óriás japánkeserűfűvel legkevésbé szennyezett szakasz Néhol parkjellegű, sűrűn nyírt fűvel, fűzligettel A közelmúltban ligetessé irtott, valószínűleg természetközeli vegetáció meder és völgytalp A felhordalékosodáson fűfélék, lejjebb ójfűvel teljesen benöve Fák a burkolta felső részlében iill a felezt taláhatóak. A feltötétődésen lágszárú vegetácuó gyökerezik. Fa csak a nagyvízi medren, a völygtalpon található. Növénytanilag zavart terület, de öreg részben tájidegen fáival is értékes. Szélén ligetesen fűzfák nőnek. Az óriás japánkeserűfű borítása igen nagy, minimális a tájhonos lágyszárú fajok aránya. A középvízi meder jelenlegi formájában lehetőség szerint megőrzendő. Fák és cserjék telepítése, megőrzése. A meder megőrzendő, fejlesztendő: egy kavicstorlat létrehozása, ill. javasolt a mederlépcsőt surrantóvá alakítani. A parkjelleg ritkább kaszálással, cserjék és tájhonos fák ültetésével oldható fel. A meder megőrzendő, kavicsterítéssel, fonatolással fejlesztése javasolt. A ligetességet legalább foltokban, szakaszosan faültetéssel oldani szükséges. A rendelkezésre álló hely miatt a legtöbb lehetőséget kínáló meder. (fa- és cerje ültetés, rekreációs tér,..) Faültetés nem (alig) lehetséges. A csekély feltöltődések megőrzendők. Feltöltődések és fák megőrzése. Faültetés nem (alig) lehetséges. Tájhonos fák cserjék ültetése. A csekély feltöltődések megőrzendők. Megőrzendő. Négyszeresen védett terület! 3

4 mélyebb-sekélyebb, lassabb-gyorsabb részek váltakoznak benne. Kisebb állóvizes mellékmedrek is megfigyelhetők (ezek kiváló békapetéző helyek). Fő megállapítások: 1. A Dera mentén vannak értékes, regenerálódott, esetenként védett szakaszok, melyek átalakítása, kotrása, irtása árvízvédelmi szempontból sem indokolt. E szakaszok ökológiai célú, morfológiai szempontú továbbfejlesztése ahol lehetséges, túlmutat a projekt keretein. A mostani feladat a meglévő jó ökológiai állapot vagy potenciál megőrzése. 2. A megőrzésen túli elsősorban megvalósítható, ökológiai állapotot javító feladat a tájhonos fák és cserjék ültetése. Erre előzetes költségszámítás is készült (ld. következő fejezet). Megvalósítói a helyi társadalmi szervezetek. 3. Medermorfológiai változtatásokra több helyen van szükség és lehetőség, pl. fűzvesszőfonatolással, kavicsterítéssel, deszkaterelő beépítésével, kőszórással. Ezek szintén elláthatók társadalmi munkában, a biztosítandó anyag- és szállítási költség legfeljebb néhány tízezer Ft. 4. Mivel a patak mentén hosszú szakaszon út és kertek húzódnak, a patak és környezete összekapcsolására (pl. laposabb fásított, parkosított rézsűk) alig van hely. Ebből a szempontból a legtöbb lehetőséget a településközponti magánterület, a Diófa utca feletti szakasz és a Margitligeti szakaszok hordozzák. 5. Majdnem minden szakasz óriás japánkeserűfűvel benőtt. Visszaszorítására a nagyon sűrű rendszeres, ezért költséges és kishatékonyságú kaszáláson kívül fás vegetáció telepítését és megőrzését ajánljuk (a faj a mély árnyékot nem kedveli: a fás szakaszokon állománya általában gyengébb). 3. Javaslatok, költségbecslés Az előző fejezet részben általánosságban (ld. Fő megállapítások ), részben szakaszra bontva (ld. a táblázat utolsó oszlopát) tartalmazza a javaslatokat Prioritások, ütemezés 1. Morfológiailag és az élővilág szempontjából regenerálódott meder szakaszok megőrzése (a kotrás és fakivágás kerülése). Mielőbbi tulajdonosi, kezelői, hatósági döntés. 2. Tájhonos fák (éger) és cserjék (kányabangita, fagyal, somok, mogyoró,.) ültetése. Mielőbbi tulajdonosi, kezelői, hatósági döntés. Ültetés: ősz. a. a közúti hídtól cserkészotthoni hídig terjedő szakaszon az út, a kerítés és a patak közötti háromszögben (25 db vegyes korosztályú mézgás/enyves éger, 20 db suháng, 5 db előnevelt fa + magvetés tavasszal a Dera mentén még meglévő égerekről) b. ugyanezen a szakaszon lejjebb az erdős részen és a rézsűben 30 db suháng. c. A játszótéri parkos szakaszon és felette 50 db suháng, 10 előnevelt éger d. Egyéb szakaszok: 20 db égersuháng. 4

5 e. Cserjék: a fenti szakaszokon az égerek mellé, 100 db. 3. Mederkorrekció Mielőbbi tulajdonosi, kezelői, hatósági döntés. Telepítés: nyár-ősz eleje a. Játszóréti mederlépcső átalakítása (kb. 1,2 m 3 kő + 0,5 m 3 homokos kavics) b. Kavicsterítések (esetleg fonatolással megfogva; 0,8 m3 kavics/db * 4 db = 3,2 m 3 kavics) c. Deszkaterelők (15-20 cm széles, 4 m hosszú deszka, 4 db) d. Kőszórás a betonos szakaszokra (1 m 3 ) 3.2. Költségbecslés: 1. A fa- és cserjeültetés költségbecslése (a 3. ponthoz): Ft = 120 db suháng, éger = kb Ft 15 db többször iskolázott éger = 15 db * Ft/db = Ft 100 db tájhonos cserje (lista külön) = 100 db *400 Ft/db = Ft + szállítás = kb Ft a Tahi faiskolából + ültetés = társadalmi munka Összesen: Ft 2. A mederkorrekciók költségbecslése, szállítással (a 4. ponthoz): Összesen: Ft 3. Tartalék: (ha magasabb az anyagár, ill. a szállítás, ill. ha pontosabb kölsségbecslés alapján nagyobb mennyiségek szükségesek): Ft Szumma (1+2+3): Ft) 3.3. Hosszútávú javaslatok: Javaslat 1. Átfolyásos záportározó létesítése Csobánka felett 2. Burkolat szakaszok kiváltása Megjegyzés A helyi szabályozási tervben a helyi ki van szabályozva. A most tervezett pilisszentkereszti tározó árvízcsúcs-csökkentését figyelembe kell venni. Természetvédelmi szempontból az átfolyásos megoldás ajánlott. Valószínűleg kevés helyen lehetséges. További burkolások helyett természetközeli megoldásokat kel választani (a gabion nem feltétlenül ilyen) Elsősorban rézsűnyitással vagy padkázással ott ahol hely van. 3. Meder és környezete összekapcsolása 4. Új engedélyes terv készítése A fentiekre külön-külön is szükséges, lehetőleg az egész vízfolyásra vonatkozóan egy is készíthető. Célszerű előzetes, de kellően részletes, az ökológiai szempontokat is fegyelembevevő tanulmányterv formájában. 5. Tájidegen fajok visszaszorítása 6. A belterületi, nem védett szakaszok jogi védelme. A japánkeserűfű és egyéb lágyszárúak esetében elsősorban árnyékolással. Különösebb korlátozásokkal nem kell számolni, viszont a meglévő ökológiai adottságokat könnyebb megőrizni és pályázatok esetében is előnyt, lehetőséget jelent. A védetté nyilvánítás során kezelési terv készítése kötelező. 5

6 7. Tanösvény augusztus kerül átadásra. A Dera egy tanösvény-állomás témája. 8. Monitoring A mostani projekt hatásait, eredményeit érdemes évente egyszer vizsgálni. (Pl. fák eredése, árnyékoló hatásuk hatékonysága, vízi állatvilág megjelenése az eddig üres szakaszokon) 6