Nógrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja. A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Nógrád megyei eredményei I.

Átírás

1 Nógrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Nógrád megyei eredményei A munkaerõ-gazdálkodási felmérésben részt vevõ munkáltatók adatai Cégek száma (185 db) Közepes vállalat (41 ) Nagyvállalat (11 ) Mikrovállalkozás (49 ) Kisvállalat (84 ) Foglalkoztatottak száma (1274 fõ) Mikrovállalkozás (242 ) Kisvállalat (1826 ) Nagyvállalat (5833 ) Közepes vállalat (483 ) Készítette: Simonné Bócsó Hedvig Jóváhagyta: Zagyiné Honti Éva mb. igazgató Salgótarján, 211. február

2 1. Nógrád megye bb társadalmi, gazdasági és munkaerő-piaci jellemzői 1 Nógrád megye az ország második legkisebb területű és egyben a legkisebb lélekszámú középfokú közigazgatási egysége. A 131 település többségben a lakosok száma nem éri el az ezer t sem. A megye hat városa egy-egy kistérség központja. Nógrád megye lakónépessége 21 elején 24,9 ezer volt, 1,3%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A természetes szaporodás évek óta negatív értéket mutat, ezen túl a vándorlási veszteség is csökkenti a megye lakosságát. 21-ben tovább folytatódott ez a kedvezőtlen tendencia. Az év elején 137,2 ezer, vagyis a lakosság 67%-a tartozott a munkavállalási korú népesség csoportjába. A KSH adatai szerint 21-ben Nógrád megye a munkanélküliség szempontjából az egyik legkritikusabb térségnek számított A KSH adatai szerint 21. I-III. negyedévben Nógrád megyében a éves népességen belül átlagosan 65,6 ezer t foglalkoztattak, míg a munkanélküliek száma elérte a 14,9 ezer t. A foglalkoztatási ráta 41,9% volt, amihez 18,5%-os munkanélküliségi ráta társult. Mindkét ráta romlott a 29. I-III. negyedévi mutatókhoz képest, miközben országosan is és az észak-magyarországi régióban is stagnált a foglalkoztatás szintje. Nógrád megyében a éves népesség 48,6%-a inaktív volt 21. I-III. negyedévben, míg országosan 44,7%-ot képviseltek a munkaerőpiacról kivonultak. Nógrád megye munkaerőpiacán az elmúlt évben tehát az átlagosnál kedvezőtlenebb tendenciák érvényesültek. A munkanélküliségi ráta 21. I-III. negyedévben az országos átlag több mint 1,6-szerese volt, a foglalkoztatási ráta ugyanekkor 7,2%-ponttal maradt el a hazai átlagtól, de a régiós szintet sem érte el. A negyedévenkénti adatok szerint az első és a harmadik negyedévben országosan Nógrádban volt a legmagasabb a munkanélküliségi mutató értéke. A foglalkoztatás szintje pedig folyamatosan a 2-3. legalacsonyabb értéket mutatta. 5 Nógrád megyei negyedéves mutatók a évesek körében (%, KSH MEF) 6 A évesek gazdasági aktivitása 21. I-III. negyedévben (%, KSH MEF) 45 Nógrád m. Észak-Mo. Országosan Foglalkoztatási ráta Munkanélküliségi ráta I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 28. II. 28. IV. 29. II. 29. IV. 21. II. Aktivitási arány Foglalkoztatási rátamunkanélküliségi ráta A legalább 5 t foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozásoknál, nonprofit szervezeteknél, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél 21. I-III. negyedévben az alkalmazásban állók száma 32,9 ezer volt, ami 1,8%-kal haladta meg a 29. év januárszeptemberit. 1 A fejezet adatainak forrása: Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 21/3 1

3 A versenyszférában tovább csökkent a létszám, ahol 3,7%-kal kevesebben dolgoztak, a költségvetési szerveknél - a közfoglalkoztatás miatt - viszont 7,3%-kal többen. 21. januárszeptemberben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 152,2 ezer forint volt a megyében, ami az országos átlagnak csupán a ¾-ét tette ki. 21-ben 243 s létszámleépítést jelentett be öt munkáltató, ami jelentős, közel 7%-os visszaesést jelent az előző évhez képest. 21 utolsó negyedévében egy fémszerkezetgyártással foglalkozó vállalkozás 15 től vált meg a külföldi kereslet csökkenése miatt. Nógrád megye a fontosabb gazdasági mutatók (nemzeti jövedelem, az ipari termelés értéke, a működő gazdasági szervezetek száma, beruházások teljesítményértéke) tekintetében a megyék rangsorában folyamatosan az utolsók között van. A válság reálgazdasági hatásai Nógrád megyét az átlagosnál kedvezőtlenebbül érintették Nógrád megye gazdaságában, néhány területet kivéve továbbra is negatív tendenciák érvényesültek, melyek az alábbiakban összegezhetők: Mindkét megfigyelt létszám-kategóriában bővült az ipari termelés, azonban a növekedés az országos átlagnál mérsékeltebb volt. 21-ben folytatódott az építőipari vállalkozások termelésének csökkenése, bár üteme kissé mérséklődött, de az országos átlagnál így is sokkal intenzívebb volt. Az idegenforgalomra a kettősség volt a jellemző, a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégéjszakák száma meghaladta, a vendégforgalom pedig elmaradt az egy évvel korábbitól. A szervezeti kör bővülése 21-ben is szerényebb volt az országosnál. A vállalkozási készség Nógrád megyében változatlanul alacsony. A vállalkozások ezer lakosra jutó száma 21. szeptember 3-án 111 volt, alig több mint kétharmada az országosnak. A beruházások visszaesése tartósnak bizonyult. Az egy lakosra jutó beruházási összeg a hazai átlag negyedét sem érte el. 24 A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Nógrád megyében () 2 Az álláskeresõk számának változása az elõzõ hónaphoz 21-ben (fõ) Az álláskeresõk megoszlása Nógrád megyében 21. decemberben Életkor szerint éves és felette (23.57%) 25 év alatti (15.12%) éves (24.53%) éves (36.78%) 16-5 Iskolai végzettség szerint 14-1 Diplomás (2.56%) Érettségizett (21.73%) Alacsony isk. v. (47.6%) I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. -2 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Szakmunkás (28.11%) 21. szeptember végén Nógrád megyében nyilvántartott álláskereső volt. Számuk 21. december végére re emelkedett a másodlagos munkaerőpiacról visszatérők magas száma és a szezonális ágazatok kibocsátása következtében. 21 végén Nógrád megyében a munkavállalási korú népesség 14%-a szerepelt a munkaügyi kirendeltségeink nyilvántartásában. A nyilvántartott álláskeresők havi átlagos létszáma 21. IV. negyedévben volt, 3%-kal, a pályakezdők esetében 5,4%-kal alacsonyabb, mint 29 hasonló időszakában. Hosszú idő után ugyanis augusztusban az előző évi szint alá csökkent az álláskereső létszáma. 2

4 A 21. IV. - re vonatkozó munkaerő-gazdálkodási felmérésből származó információk 211 januárjában már huszonharmadik alkalommal került sor a negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérés (NMF) lebonyolítására, melyhez országosan 6 71 gazdálkodó szervezet szolgáltatott adatot. Ebből 185 Nógrád megyében töltötte ki a kérdőívet. A felmérés kérdőíve rövid, mindössze négy kérdést tartalmaz, amelyet minden negyedév első napjaiban kapnak meg a kirendeltségek által kiválasztott munkáltatók. Az első 3 kérdés állandó, melyek a megelőző három hónap foglalkoztatási adataira, valamint a következő 3, illetve 12 hónap munkaerő-gazdálkodási terveire vonatkoznak. A negyedik kérdés viszont negyedévről negyedévre változik, ugyanakkor évente periódikusan ismétlődik. A felmérés kezdete óta most volt a legalacsonyabb a válaszadási hajlandóság Az év első felmérésébe most is 236 céget vontak be kirendeltségeink, akárcsak az előző 15 negyedévben. Ezen felmérések válaszadási arányai 81,4 és 94,5% között változtak, de a jelenlegi csak a 78,4%-ot érte el. A megkeresendő munkáltatók körét a korábbi együttműködést figyelembe véve kissé megváltoztatták a kirendeltségi koordinátorok, ennek ellenére három térségben kevesebb kérdőív kitöltésére került sor, mint 21 októberében. A legnagyobb visszaesés a megyeszékhely körzetében történt, ahol mindössze 61,5%-os eredmény született, szemben a három hónappal korábbi 94,2%-kal. A további öt térségben 66,7 és 92% közötti volt a visszaérkezett kérdőívek aránya. Mintánkban az egy s kisvállalkozástól az ezer t foglalkoztató részvénytársaságig szerepelnek a cégek. Napjainkban a termelő szféra társas és egyéni vállalkozásai a legbb adatszolgáltatók, hiszen a gazdasági életben zajló folyamatok rövid időn belül tükröződnek a létszámgazdálkodásukban. A költségvetési intézmények száma minimálisra fogyott, fokozatosan kikerültek a felmérésből, mivel létszámuk alakítása a felettes szervek döntéseitől, illetve törvényi előírásoktól függ. Vendéglátás (13 ) Szállítás (8 ) A cégek számának megoszlása (db) Egyéb szolgáltatások (5 ) Egészségügyi, szoc. ellátás (6 ) Oktatás (2 ) Közigazgatás, védelem (1 ) Gazdasági szolgáltatások (8 ) Mezõgazdaság (13 ) A foglalkoztatottak számának megoszlása 21. december 31-én (fõ) Egyéb szolgáltatások (93 ) Egészségügyi, szoc. ellátás (1512 ) Mezõgazdaság (515 ) Oktatás (22 ) Közigazgatás, védelem (7 ) Gazdasági szolgáltatások (158 ) Vendéglátás (287 ) Szállítás (81 ) Kereskedelem (29 ) Ipar (85 ) Kereskedelem (1411 ) Építõipar (237 ) Ipar (7661 ) Építõipar (15 ) Az előbbi ábrákon látható, hogy mintánkkal megyei szinten a gazdaság minden területét sikerült reprezentálni. A gazdasági szolgáltatásokból csupán a pénzügy és az ingatlanügyletek területe maradt ki, az elmaradt válaszok következtében. 3

5 A megyében regisztrált szervezetek,7 százalékától kapott adatokkal a foglalkoztatottak csaknem egyötödét lefedtük, míg az alkalmazottak esetében ez az arány eléri a 38,6%-ot. A i NMF ágazati reprezentációja Az NMF-ben szereplőknél Alkalmazásban állók Reprezentációs Nemzetgazdasági ág* 21. I-III. negyedévben 2 foglalkoztatottak arány 21. december 31-én Száma, Megoszlása, % Száma, Megoszlása, % % Mezőgazdaság 944 2, ,1 54,6 Ipar , ,3 79,9 Építőipar , ,9 2,9 Kereskedelem , ,1 43,8 Szállítás ,5 81 6,3 69,6 Szálláshely-szolgáltatás 935 2, ,3 3,7 Egyéb gazdasági szolgáltatások , ,2 7,1 Közigazgatás ,1 7,1,2 Oktatás ,6 22,2,6 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , ,9 29,5 Egyéb szolgáltatások 435 1,3 93,7 21,4 Összesen , , 38,6 * A táblázatban a nemzetgazdasági ágak rövidített, illetve összevont változatai szerepelnek, amelyek a Módszertani leírásban kerültek részletezésre. A feldolgozóipar folyamatosan jelentősen túlreprezentált, hiszen a felmérésben szereplőknél foglalkoztatottak aránya eléri az 56%-ot, miközben a gazdaság egészét tekintve 25-28%-ra becsülhető az ezen ágazatban foglalkoztatottak súlya (az alkalmazásban állóké 25%). Egy-egy térség foglalkoztatásában meghatározó szerepet betöltő legnagyobb vállalkozások ugyanis rendre részt vesznek az adatgyűjtésben, s döntő többségük a feldolgozóipar valamelyik területén tevékenykedik. Szintén az átlagost meghaladó a mezőgazdaság, a kereskedelem és a szállítás reprezentáltsága. A felmérésben részt vevő cégek 88%-a a kiemelt gazdasági ágakban tevékenykedik A felmérésben részt vevő munkáltatók száma és megoszlása Nógrád megyében Vállalati létszámnagyság-kategória Nemzetgazdasági ág Mikro Kis Közepes Nagy Összesen (1-9 ) (1-49 ) (5-249 ) (249 felett) db % db % db % db % db % Mezőgazdaság 2 15,4 8 61,5 3 23,1 13 1, Ipar 9 1, ,7 3 35,3 8 9,4 85 1, Építőipar 5 33,3 1 66,7 15 1, Kereskedelem 13 44, ,7 1 3,4 29 1, Szállítás 4 5, 2 25, 1 12,5 1 12,5 8 1, Szálláshely-szolgáltatás 7 53,8 5 38,5 1 7,7% 13 1, Információ, kommunikáció 1 1, 1 1, Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 3 75, 1 25, 4 1, Adminisztratív és szolgáltatást támogató tev. 1 33,3 1 33,3 1 33,4 3 1, Közigazgatás 1 1, 1 1, Oktatás 1 5, 1 5, 2 1, Humán-egészségügyi, szociális ellátás 1 16,7 4 66,6 1 16,7 6 1, Művészet, szórakoztatás, szabad idő 1 5, 1 5, 2 1, Egyéb szolgáltatás 1 33,3 1 33,3 1 33,4 3 1, Összesen 49 26, , ,2 11 5, , Országosan , , , , , 2 A KSH által megfigyelt szervezeteknél, Forrás: Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 21/3 Foglalkoztatottakra vonatkozó megyei szintű ágazati megoszlást nem publikál a KSH. 4

6 A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés kérdőívét kitöltő 185 szervezet túlnyomó része, 45,4%-a a kisvállalkozói körbe tartozik. A válaszadó cégek 24,7%-a a mikro-, míg 22,2%-a a középvállalkozások közül került ki. A 249 feletti létszámú nagyvállalatok 5,9%- os arányt képviselnek a mintában. A foglalkoztatottak számát tekintve pedig fordított a sorrend, vagyis a legnagyobb cégek az érintett dolgozók 46%-ának adtak munkát 21 végén, míg a közepes méretű vállalkozásoknál 37,8%-uk állt alkalmazásban. A 1-49 közötti létszámmal tevékenykedők az érintett munkavállalók 14,4%-át, míg a legkisebb vállalkozások kevesebb, mint 2%-át foglalkoztatták. A megkeresett vállalkozások kistérségenkénti megoszlása statisztikai állományi létszám szempontjából is jelentős különbséget mutat, amit az alábbi ábrák jól szemléltetnek. A mikro- és kisvállalkozások együttes aránya 72% körüli, de ez az arány a rétsági mintában a 48%-ot sem éri el, miközben a szécsényi körzetben 93%-ot tesz ki. A 185 munkáltatónál 21. december végén állt alkalmazásban. Az átlagos állományi létszám körzetenként 2 és 16 között változott. 1% A cégek megoszlása létszám-nagyság kategória szerint körzeteként 1% A foglalkoztatottak megoszlása létszám-nagyság kategória szerint 8% 8% 6% 6% 4% 4% 2% 2% % S.tarjánB.gyarmat Pásztó SzécsényB.terenye Rétság Megye % S.tarjánB.gyarmat Pásztó SzécsényB.terenye Rétság Megye Mikro Kis Közép Nagy 1-9 fõ 1-49 fõ fõ 249 fõ felett A felmérés szerint kedvezőbbek a munkáltatók kilátásai, mint az előző két évben A foglalkoztatottak száma 21. október-decemberben mérsékelten, 52 vel növekedett a választ adó cégeknél. Az előző felmérés során a IV. negyedévre a 21 munkáltató 396 s létszámnövekedést valószínűsített. Az adatok szerint a létszámnövekedés nagysága csupán töredéke az előrejelzésnek, holott a kérdőívet kitöltők 92%-a azonos volt. A 211. első negyedévre vonatkozó adatok szerint az előző negyedévinél kedvezőbb változást jeleztek a munkáltatók, amely eredményeként megyei szinten 11 s növekedés várható a 185 cégnél, míg az éves szintű várakozások szerint 217 s létszámbővülést prognosztizáltak a vállalati vezetők. Az előző két év januári felmérései borúlátóbbak voltak, a válság kezdeti időszakában mind rövid, mind hosszabb távon létszámcsökkentést jeleztek a munkáltatók, ami egy év múltán már kissé kedvezőbb képet mutatott. A legpozitívabb eredményt pedig az idén kaptuk, amikor mind a 3 hónapos, mind a 12 hónapos előrejelzés kissé növekvő foglalkoztatást jelez. 5

7 211-ben az országos átlaghoz hasonló mértékben növekedhet a foglalkoztatottak száma A NMF-ben szereplő munkáltatók létszámára, valamint a 3 és 12 hónap múlva várható változására vonatkozó adatok Létszám 3 hónap múlva Létszám 12 hónap múlva Létszámnagyságkategória létszám () Fő Fő Jelenlegi Változás Változás Fő % Fő % Mikro (-9 ) , ,3 Kis (1-49 ) , ,3 Közepes (5-249 ) , , Nagy (249 felett) , ,9 Összesen , ,7 Országosan , ,6 Az előző tábla adataiból jól látható, hogy összességében minden létszám-kategória estében bekövetkezett a kedvező fordulat, hiszen kisebb-nagyobb létszámbővítés mind a négy csoportban várható. A várakozások szerint három hónapon belül a munkáltatók 28%-a összességében 2 vel növeli létszámát, miközben 56%-uk szinten tartja, vagyis pótolja a kilépő dolgozókat, de bővítést még nem tervez. Létszámcsökkentést minden 6. munkáltató prognosztizál összesen 9 t érintően. Az egy év alatt bekövetkező létszámváltozás tekintetében tovább javulnak az arányok, hiszen a létszámnövelők súlya megközelíti a 4%-ot, miközben a létszámleépítőké 15%-ra csökken. A munkáltatók egy része már az év első hónapjában megvalósítja a létszámfelvételeket, ugyanis az egész évre tervezett bővítés fele ekkor várható. A mikro vállalkozások létszámnövelési tervei kiugró értéket mutatnak, amely több mint felét (9 és 25 ) két balassagyarmati vállalkozás jelezte, s melyek a tervezett beruházások megvalósulása után realizálódhatnak. Az NMF-ben szereplõ munkáltatók a várható létszámváltozás szerint (%) 211. március végéig 6 A foglalkoztatottak számára vonatkozó adatok körzetenként (fõ) Aktuális létszám 3 hónap múlva 12 hónap múlva Csökken (16.22%) Növekszik (28.11%) 5 4 Stagnál (55.68%) 3 Csökken (15.14%) 211. december végéig Növekszik (39.46%) 2 1 Stagnál (45.41%) S.tarjánB.gyarmatPásztó SzécsényB.terenye Rétság A kistérségi adatok egyelőre sehol sem mutatnak jelentős elmozdulást a foglalkoztatás terén. A három hónapon belüli várakozások szerint kistérségi szinten 6-39 s, míg az év végére tervezett adatok szerint s létszámnövekedés prognosztizálható. Néhol azonban továbbra is pesszimisták, Pásztó térségében rövid, míg Salgótarján és Bátonyterenye körzetében hosszabb távon jeleztek néhány s visszaesést. A legkedvezőbb adatokat a Balassagyarmat és a Rétság körzetében működő nagyobb vállalkozások szolgáltatták, ahol az átlagosnál elterjedtebb a munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül történő foglalkoztatás, ezért a jelzettnél is nagyobb lehet a munkavállalók számának növekménye e térségekben. 6

8 A kedvező változásokat elsősorban a feldolgozóipartól remélhetjük A mintában szereplő cégek válaszai szerint 211 első negyedében egyetlen gazdasági ágban sem lehet jelentős létszámbővülésre számítani. Megyénkben alapvetően stagnál majd a foglalkoztatottak száma, ugyanis a foglalkoztatottak összlétszámához képest elenyésző lesz a várható létszámmozgás. A január-márciusra tervezett 11 s növekmény 85%-át a feldolgozóiparból jelezték (fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 38, egyéb feldolgozóipar 34, gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 11 ). A többi ágazatban alapvetően stagnál majd a dolgozók száma, néhány vel csökken vagy növekszik. Az év további részében leginkább az építőipar, a vendéglátás és a gazdasági szolgáltatások területén látnak lehetőséget a dolgozók számának növelésére, amely az ágazatok súlyához képest szintén nem lesz számottevő. Az egészségügyben és a vízellátás területén viszont úgy vélik, hogy az év végén a dolgozóik száma nem éri el az egy évvel korábbit. 1 A foglalkoztatottak számának várható alakulása ben (fõ) 12 A foglalkoztatottak számának várható alakulása 211. decemberig (fõ) A B C D E F G H I J M N O P Q R S-U -2 A B C D E F G H I J M N O P Q R S-U A nemzetgazdasági ágazatok jelmagyarázata a Módszertani leírásban A viszonylag alacsony létszámváltozás mögött mindig intenzív létszámmozgás húzódik meg 21. negyedik negyedévében 667 foglalkoztatása kezdődött el, miközben 615 munkaviszonya szűnt meg a választ adó 185 cégnél. 211 első negyedévre 382 felvétele mellett 272 elbocsátását vagy kilépését valószínűsítették a munkáltatók. A következő táblázatban az öt t elérő létszámnövekedést, illetve -csökkenést mutató munkaköröket foglaltuk össze a 211. első negyedévi be- és kilépési adatok alapján. Kedvező pozíciójú munkakörök egyéb segédmunkások, gyártóeszköz-gazdálkodó, egyéb őrök és hasonló jellegű egyszerű fogl., lakatos, szabász, hegesztő, lángvágó kárpitos, egyéb feldolgozóipari gépek kezelői, egyéb mérnökök, gyártósori összeszerelő, felszolgáló, vendéglátó-ipari eladó, kútfúrógép-kezelő Kedvezőtlen pozíciójú munkakör kézi anyagmozgató, csomagoló, tehergépkocsivezető A munkakörök egy részében rendszerint jelentős a munkaerőmozgás, ami leginkább a határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatottak esetében jelenik meg. Az autóbuszvezető, szabó, varrónő, egyéb könnyűipari gépkezelők esetében a felvétel vagy elbocsátás január-márciusban eléri a tíz t, viszont a létszámváltozás öt alatti lesz. 7

9 A 21. IV. negyedévi és a 21. I. negyedévi felmérések megvalósulásának értékelése A munkáltatók 7%-a rövid távon sem tudta megbecsülni a dolgozók számának alakulását 171 munkáltató mind az októberi, mind a januári kérdőívet kitöltötte, ezért elvégeztük a tervezett és a tényleges létszámadatok összehasonlítását az elmúlt negyedévre vonatkozóan. 21 októberében átlagosan 1,4%-os létszámbővítéssel számoltak a munkáltatók, e helyett összességében a létszám szinten tartása következett be. A 21. IV. negyedévi felméréskor a vizsgált munkáltatók t foglalkoztattak, s december végére alkalmazására láttak lehetőséget, ami 178 s létszámnövekedést jelentett volna. Ezzel szemben a decemberi tényleges létszámuk lett, vagyis a mindkét mérésben részt vevő vállalkozások 183 vel kevesebb munkavállalót alkalmaztak, mint ahogy azt tervezték. A három hónappal később megismételt felméréskor kapott tény adatok csupán a munkáltatók 3%-ánál egyeztek meg a tervezett létszámokkal. Minden negyedik esetben kedvezőbben alakult a létszám, mint ahogyan azt várták, ezért náluk 151 s pozitívum jelentkezett. A legtöbben (78) viszont azok voltak, akiknél a decemberi létszám nem érte el az októberben jelzettet, ami azt eredményezte, hogy körükben 334 s elmaradást tapasztaltunk. A válaszadók minden létszám-nagyság szerint csoportjára jellemző volt, hogy előrejelzésük kisebb-nagyobb eltéréssel valósult meg, de a létszámbővítés és a -csökkentés egyenlege összességében mindenhol negatív értéket mutatott. A munkáltatónkénti decemberi tény adatok a létszámnövekedés esetében 1-27 vel, míg a létszámcsökkenés esetében 1-28 vel tértek el a tervezettől. Az elmúlt negyedévben egy kivételével (Bátonyterenye: -4 ) valamennyi kistérségben létszámnövelést jeleztek a választ adók, melynek nagysága 6-82 közötti volt. A létszámváltozás tervezett irányát csupán a balassagyarmati és a rétsági körzetekben sikerült tartani, de a mértékét tekintve itt is jelentős elérésekkel találkoztunk. Míg a balassagyarmatiak a létszámbővítésnek csak a kétötödét, addig a rétságiak csaknem a dupláját valósították meg. A Bátonyterenye térségében tevékenykedők nem csökkentették, hanem - a terveikkel ellentétben - minimálisan növelték a dolgozók számát. A megyeszékhely és Pásztó körzetében viszont nem csak a tervezett bővítés maradt el, hanem a decemberi létszám is alacsonyabb lett, mint a szeptemberi. 1 5 A foglalkoztatottak számára vonatkozó 3 havi várakozások alakulása (fõ) (A felméréskor jelzett létszám eltérése a 21. decemberi létszámtól) 3 Növekedés Csökkenés Egyenleg 2 A foglalkoztatottak számára vonatkozó 12 havi várakozások alakulása (fõ) (A felméréskor jelzett létszám eltérése a 21. decemberi létszámtól) 152 azonos munkáltató adatai alapján azonos munkáltató adatai alapján Növekedés Csökkenés Egyenleg -15 Mikro Kis Közép Nagy -3 Mikro Kis Közép Nagy 8

10 A munkáltatók egy évvel korábbi előrejelzése helyes volt a létszámváltozás irányát tekintve A decemberi terv-tény adatok összehasonlítását azon szervezetek körében is elvégeztük, amelyek az egy évvel korábbi, vagyis a 21. januári mérésben is részt vettek. Ez 152 munkáltatót jelentett, ami 82%-os átfedésnek felel meg. Közülük csupán minden hatodik létszámalakítási terve realizálódott, miközben a többieké eltért a tervezettől. A pozitív és a negatív irányú elmozdulást mutatók száma csaknem azonos volt. 21 januárjában december végére átlagosan 2,5%-os létszámbővítéssel számoltak a munkáltatók, ami ennél,8%-ponttal kisebb mértékű lett, vagyis 1,7%-os. A létszám nagyságát tekintve pedig mindössze 87 s eltérés mutatkozott. 29 végén a megfigyelt cégek foglalkoztatottak, amely 21 során re módosult, szemben a prognosztizált vel. A legkisebb és a legnagyobb cégek előrejelzése volt téves, a várt minimális létszámbővítést sem tudták megvalósítani, létszámuk 21 végén összességében elmaradt az egy évvel korábbitól. A kis és közepes méterű vállalkozások ugyanakkor nagyobb mértékben tudták növelni a dolgozók számát, mint azt az év elején remélték. Amit az előző oldalon lévő ábra mutatja egy-egy cégcsoporton belül is megfigyelhető a létszám kedvező vagy kedvezőtlen eltérése a tervezettől, amely azonban a kkv-k esetében összességében pozitív egyenleget eredményezett. A munkáltatónkénti decemberi tény adatok a létszámnövekedés esetében 1-76 vel, míg a létszámcsökkenés esetében 1-91 vel tértek el a tervezettől. 21 januárjában a pásztói és a szécsényi körzet vállalkozásai kissé pesszimisták voltak a létszámváltozást illetően, de ez szerencsére nem igazolódott be, s néhány s többlettel zárták a 21-es évet. A további négy körzet munkaadói azonban bizakodóak volt, s közülük csupán a megyeszékhely környékieknél fordult negatív irányba a létszámalakulás. A balassagyarmati és a bátonyterenyei munkáltatók eredményei szerényebbek lettek a vártnál, míg a rétságiak jelentősen túlteljesítették terveiket. Megnevezés A 21. I. negyedévi felmérés 12 hónapos előrejelzésének teljesülése kistérségenként és vállalati méret szerint Cégek száma, db Foglalkoztatottak száma és változása Tény Terv Tény Tény-terv 29. dec. 21. dec /29 % 21. dec /29 % Körzet Salgótarján , , ,4 Balassagyarmat , , ,3 Pásztó , ,4 19 1,8 Szécsény , ,3 35 7,7 Bátonyterenye , ,4-6 -,6 Rétság , , 126 9, Megye összesen , ,7-87 -,8 Létszámnagyság-kategória Mikro , , ,5 Kis , ,4 54 3,7 Közepes , ,5 9 2,2 Nagy , , ,8 Cégek összesen , ,7-87 -,8 %-pont 9

11 A munkáltatók és a pályakezdők kapcsolata A 211. első negyedévi felmérés negyedik kérdése az előző évekhez hasonlóan a pályakezdők foglalkoztatásához kapcsolódott. A munkáltatók a kérdőíven tíz, a pályakezdőkkel kapcsolatos megállapítás közül választhattak most is, melyek egyik fele e réteg alkalmazásának pozitívumaihoz, míg a másik fele a negatív tapasztalatokhoz kapcsolódik. A munkáltatók a pályakezdők felvételekor folyamatosan két pozitív szempontot tartanak szem előtt A feltett kérdések közül tetszőleges számú válaszlehetőséget jelölhető meg, így a választ adó 185 munkáltató összesen 445 értékelhető választ adott 211 januárjában, azaz átlagosan 2-3 állítással is egyet értettek. A 6. alkalommal megismételt kérdésre kapott válaszokból az derül ki, hogy leginkább a pozitív állításokkal értenek egyet a cégvezetők. A pályakezdők foglalkoztatása mellett szóló öt lehetőség ben a válaszok 62,5-66,2%-ában jelent meg. Idősorunk alapján a válaszok között az alábbi rangsor alakult ki a gyakoriság alapján. A válaszoló szervezetek pályakezdők alkalmazásával kapcsolatos véleménye (a kapott összes válasz alapján) Gyakoriság A pályakezdők azért éri meg őket alkalmazni, mert az állam számos támogatást nyújt utánuk betanításuk sok időt vesz el olcsóbbak, mint a tapasztaltabb munkaerő könnyebben betaníthatóak, mint más korosztály nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen tapasztalatlanságukból adódó lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük a legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek betanításuk lefoglal egy szakképzett kollégát hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni hosszú távon nem lehet rájuk számítani Jelmagyarázat: az állításokkal egyet értők közötti első hat helyezés sorrendje Látható, hogy az első két helyre folyamatosan ugyanazok a vélemények kerültek: 1. A pályakezdők létszámfelvételekor a legjelentősebb szempontot az igénybe vehető támogatások, illetve kedvezmények jelentik. Az első felméréshez képest azonban közel 2%-ponttal, míg az egy évvel korábbihoz 4,6%-ponttal emelkedett a válaszadók körében azok súlya, akiket befolyásolhat a támogatások igénybe vétele. 2. Stabilan a második leggyakrabban kapott válasz szerint a pályakezdők előnyére szolgál, hogy könnyebben betaníthatók, mint az idősebb korosztályokhoz tartozók. 3. A munkáltatók jelentős hányada a legfrissebb szakmai tudást is díjazza, amely az elmúlt években jelentősen felértékelődött (26: 16,3%, 211: 28,1%). 4. Közismert tény, hogy a pályakezdők olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő, ezért gazdaságossági szempont alapján e tekintetben rendszerint előnyt élvezhetnek a munkáltatók negyedénél. 5. A pályakezdők alkalmazásával kapcsolatban leggyakrabban említett hátrány a betanítás időszakával hozható összefüggésbe, miszerint az lefoglal egy szakképzett kollégát, s viszonylag hosszú ideig tart. (Ezen sokat segíthetne a szakképzés keretében a gyakorlati oktatás előtérbe helyezése.) 1

12 Megnevezés Mellékletek A KSH munkaerő-felmérés adatai (15-74 éves népességre) 29. I-III. n.év Nógrád megye 21. I-III. n.év Változás I-III. n.év Országosan 21. I-III. n.év 1. sz. melléklet Változás Foglalkoztatottak (ezer ) 67,1 65,6-1, , ,6-8, Munkanélküliek (ezer ) 12,9 14,9 1,9 413,6 478,9 65,4 Gazdaságilag aktívak (ezer ) 8, 8,5, , ,5 57,4 Gazdaságilag inaktívak (ezer ) 77,9 75,9-2, 3 496, , -61,5 Aktivitási arány (%) 5,7 51,4,7 54,5 55,3,8 Foglalkoztatási ráta (%) 42,5 41,9 -,6 49,2 49,1 -,1 Munkanélküliségi ráta (%) 16,2 18,5 2,3 9,9 11,3 1,4 A választ adó munkáltatók számának alakulása (db) 2. sz. melléklet Megnevezés 26. I. 27. I. 28. I. 29. I. 21. I. 21. IV I. negyedév Salgótarján Balassagyarmat Pásztó Szécsény Bátonyterenye Rétság Megye összesen A választ adó munkáltatóknál foglalkoztatottak számának alakulása () 3. sz. melléklet Megnevezés 25. dec. 26. dec. 27. dec. 28. dec. 29. dec. 21. szept. 21. dec. Salgótarján Balassagyarmat Pásztó Szécsény Bátonyterenye Rétság Megye összesen sz. melléklet A NMF-ben szereplő munkáltatók létszámára, valamint a 3 és 12 hónap múlva várható változására vonatkozó adatok körzetenként Létszám 3 hónap múlva Létszám 12 hónap múlva Létszámnagyságkategória létszám () Fő Fő Jelenlegi Változás Változás Fő % Fő % Salgótarján , ,1 Balassagyarmat , ,9 Pásztó , ,4 Szécsény , ,8 Bátonyterenye , ,8 Rétság , ,5 Megye összesen , ,7 11

13 5. sz. melléklet A NMF-ben szereplő munkáltatók létszámára, valamint a 3 és 12 hónap múlva várható változására vonatkozó adatok nemzetgazdasági ágazatonként Nemzetgazdasági ág Jelenlegi Létszám 3 hónap múlva Létszám 12 hónap múlva létszám Változás Változás Fő Fő () Fő % Fő % Mezőgazdaság , ,5 Ipar , ,3 Építőipar , ,9 Kereskedelem , ,5 Szállítás , ,4 Szálláshely-szolgáltatás , ,5 Egyéb gazdasági szolgáltatások , ,6 Közigazgatás 7 7, ,9 Oktatás , ,6 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , ,3 Egyéb szolgáltatások , ,4 Ágazatok összesen , ,7 A i szakmapozíciók legalább 2 s változás esetén () 6. sz. melléklet Munkakör megnevezése Belépő Kilépő Egyenleg Kedvező pozíciójú munkakörök egyéb segédmunkások gyártóeszköz-gazdálkodó egyéb őrök és hasonló jellegű egyszerű foglalkozás lakatos szabász (textilkonfekció-ipari) hegesztő, lángvágó kárpitos 7 7 egyéb feldolgozóipari gépek kezelői, gyártósori összeszerelők egyéb mérnökök 6 6 gyártósori összeszerelő 6 6 felszolgáló, vendéglátó-ipari eladó kútfúrógép-kezelő 5 5 húsfeldolgozó (hentes, mészáros), hal- és baromfifeldolgozó 4 4 egyéb textilipari foglalkozások erősáramú villamosmérnök szabó, varrónő, modellkészítő szociális ápoló, gondozó 3 3 szociális munkás textilipari gépkezelő és gyártósor mellett dolgozó egyéb analitikus jellegű számviteli foglalkozások 2 2 egyéb építőipari gépek kezelői 2 2 egyéb számítástechnikai foglalkozások 2 2 irodai adminisztrátor, írnok kerámiaterméket gyártó gépkezelő műanyag-feldolgozó 2 2 programozó 2 2 szakács vízellátási foglalkozású 2 2 Kedvezőtlen pozíciójú munkakörök tehergépkocsi-vezető kézi anyagmozgató, csomagoló egyéb gépek, berendezések szerelői, javítói éjjeliőr, telepőr -3-3 könyvkötő -3-3 rakodógép-kezelő bér- és társadalombiztosítási ügyintéző -2-2 egyéb takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások egyéb termelői, szolgáltatási tevék.folyt. részegys. vezetője -2-2 festő és mázoló -2-2 hivatalsegéd, kézbesítő -2-2 ipari tevék.folytató részegység közvetlen termelés irányítója -2-2 portás raktárkezelő

14 A munkáltatók megoszlása a tervezett létszámok alakulása szerint* (db) 3 havi elõrejelzés (171 cég) sz. melléklet A foglalkoztatottak számára vonatkozó várakozások alakulása (fõ) (A felméréskor jelzett létszám eltérése a 21. decemberi létszámtól) Növekedett (42 ) 1 Csökkent (78 ) 5 Azonos (51 ) havi elõrejelzés (152 cég) -1 Csökkent (65 ) Növekedett (62 ) hónappal korábbi 12 hónappal korábbi Azonos (25 ) *Tény és terv létszámok különbsége alapján -25 S.tarjánB.gyarmatPásztó SzécsényB.terenye Rétság Megnevezés A 21. IV. negyedévi felmérés 3 hónapos előrejelzésének teljesülése kistérségenként és vállalati méret szerint Cégek száma, db 8. sz. melléklet Foglalkoztatottak száma és változása Tény Terv Tény Tény-terv 21. szept. 21. dec. Dec.-szept. Dec/szept % 21. dec. Dec.-szept. Dec/szept % Körzet Salgótarján , , ,8 Balassagyarmat , , ,6 Pásztó , , ,7 Szécsény , , ,8 Bátonyterenye , ,4 9,8 Rétság , ,5 41 2,6 Nógrád megye , , ,4 Létszámnagyság-kategória Mikro , , ,4 Kis , ,6-15 -,9 Közepes , , ,2 Nagy , , ,3 Cégek összesen , , ,4 %-pont 9. sz. melléklet 25 A foglalkoztatottak számára vonatkozó várakozások alakulása (fõ) (A felmérésekben részt vevõ összes munkáltatónál) 15 A foglalkoztatottak számának alakulása és a 21. decemberi elõrejelzés (fõ) (152 azonos munkáltató adatai alapján) hónap alatti várakozás12 hónap alatti várakozás 29. I. negyedév 21. I. negyedév 29. decemberelõrejelzés 21.dec.-re21. december 13

15 1. sz. melléklet A foglalkoztatottak számának várható változása ben Nógrád megye kistérségeiben a válaszadó cégeknél B a l a s s a g y a rm a t S z é c s é n y S a l g ó ta rjá n B á to n y te re n y e R é ts á g P á s z tó -2-% -2% 2,1-4% 4,1-6% 14

16 11. sz. melléklet A foglalkoztatottak számának várható változása egy év múlva Nógrád megye kistérségeiben a válaszadó cégeknél B a la s s a g y a rm a t S z é c s é n y S a lg ó ta rjá n B á to n y te re n y e R é ts á g P á s z tó -2-% -2% 2,1-4% 4,1-6% 15

17 Módszertani leírás 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérés, amely 25 közepétől országosan bevezetésre került. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legnagyobb volumenű adatgyűjtése, melyben ként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A válaszadás a kitöltött kérdőívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül on-line történhet. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felméréssel a különböző területi szinteken, negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat gyűjthetünk a munkáltatók létszám-gazdálkodási tervéről, és elősegíthetjük az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. 2. A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának - foglalkoztatottságának és munkanélküliségének - vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban - az un. vonatkozási héten - legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. 3. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fogalmai Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. 16

18 4. TEÁOR 8, a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere A köznyelvben, illetve tájékoztatóinkban rendszerint az egyes nemzetgazdasági ágak rövidített változatait alkalmazzuk, amelyek a következő területeket fedik le: TEÁOR 8 Rövidített változat Ágazat betűjele Ágazat megnevezése Ágazat megnevezése A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Mezőgazdaság B Bányászat C Feldolgozóipar D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Ipar Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyvízmentesítés E F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyletek Gazdasági szolgáltatások M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Közigazgatás P Oktatás Oktatás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás Humán-egészségügyi, szociális ellátás R Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatások S-U Egyéb szolgáltatás 17