Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar APÁCZAI-NAPOK 2006 HAGYOMÁNY ÉS FEJLŐDÉS NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA TANULMÁNYKÖTET I.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar APÁCZAI-NAPOK 2006 HAGYOMÁNY ÉS FEJLŐDÉS NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA TANULMÁNYKÖTET I."

Átírás

1 Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar APÁCZAI-NAPOK 2006 HAGYOMÁNY ÉS FEJLŐDÉS NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA TANULMÁNYKÖTET I. Győr * 2007

2 A kiadásért felel: Dr. Cseh Sándor dékán Szerkesztő: Dr. Lőrincz Ildikó dékánhelyettes Borítófedelet tervezte: Szunyogh Ferenc grafikusművész Tördelés: Nemes Zsolt A kötetet kiadja: NYME Apáczai Csere János Kar ISBN Terjedelem: Példányszám: 500 Nyomta és kötötte: Palatia Nyomda

3 Tartalom Előszó... 5 A szociális felsőoktatás múltja és lehetséges jövője a bolognai folyamat és a szociális szolgáltatási rendszer átalakításának tükrében...7 Fehér Irén: Szakmai szocializáció képzési szakaszának jellemzői... 8 Görcsné Muzsai Viktória, Van de Wiel, Maria : A CED Szociális Kompetencia És Tanórai/Csoportszobai Fejlesztő Programjai Orossné Török Sarolta: Szakmai képességek fejlesztése a Bátorító pedagógia eszközeivel...31 Gyógypedagógiai hagyomány és fejlődés Stredl Terézia: A gyógypedagógia helyzete Szlovákiában Szekeres Ágota: A gyógypedagógus terapeuta-képzés múltja, jelene és jövője Torda Ágnes: Az inkluzív nevelést elősegítő képzési tartalmak a pedagógusképző felsőoktatásban Taufer Ildikó: Pedagógusok és gyógypedagógusok attitűdjének összehasonlítása a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjával kapcsolatban Lendvainé Décsy Kornélia: A megkésett beszédfejlődés következményei az iskolában...66 Závoti Józsefné: A hátrányos helyzet és teljesítményzavar a segítő pedagógia tevékenység rendszerében...74 Jászberényi Márta: A gyógypedagógiai diagnosztika és a változásai Bolla Veronika: A tanulási zavarral küzdő gyermekek reakciói frusztrációs helyzetben Fáyné Dombi Alice: A pedagógus pályaprofil jellemzői különös tekintettel az óvodapedagógus képzésre Sztanáné Babics Edit: A pedagógiai tárgyak tartalmi megújítása a közoktatás esélyegyenlőséget elősegítő korszerűsítési törekvéseinek támogatása érdekében az Eötvös József Főiskolán Varró Ferencné: Pedagógus kompetenciák Zsubrits Attila: Bántalmazás a nevelési-oktatási intézményekben Az elbeszélés stratégiái Galgóczi László: Az elbeszélés mint kommunikáció (Egy nyelvtörténeti kollégium tapasztalatai) Kanizsai Mária: A kétnyelvű elbeszélés jellemzői Balcsik-Tamás Kinga: Narratív hagyomány vs. önreflexiós narratívák: Paul Auster regényeinek elbeszélés-elméleti tanulságai Molnár Csilla: Határeset és narratív modalitás (Terézia Mora: Különös anyag című kötetéről) Pompor Zoltán: A Lázár-mese elbeszélés-technikai sajátosságai G. Papp Katalin: János királyfi vagy Mikkamakka? Az irodalmi mesék névválasztási gyakorlata a beszédmód árnyékában Nagy Éva: Pannon erotika? Az érzékiség megjelenése Mészöly Miklós szövegeiben Gödéné Török Ildikó: Az emlékezés országútján Márai Sándor művei alapján Galgóczi Lászlóné: Szövegalkotás: elbeszélő fogalmazás alsó- és felsőfokon

4 Besir Anna: Integrációs csomópontok az anyanyelvi nevelés módszertani gyakorlatában Zábrádi Orsolya: A fokozhatóság szemantikai vizsgálata a tőmelléknevekben Innováció és nyelvoktatás gyakorlata Magdolna Szilágyi: Minderheitensprachen im ungarischen Unterrichtswesen Sárvári Tünde: A mnemotechnikák alkalmazási lehetőségei a kisiskoláskori nyelvoktatásban Mátyás Judit: Német nyelvű esettanulmányok nyelvi feldolgozásának módszertani lehetőségei - bankmarketing, márka-menedzsment témában Lőrincz Ildikó: 10/11 éves magyar tanulók metanyelvi képességeinek változása a Janua Linguarum projektum hatására Magocsa László: Some Theoretical and Practical Aspects of EFL Teaching Orosz Andrea: Gondolatok az angol nyelvoktatásról a 9-14 éves korú tanulók angol nyelvi szókincs mérése alapján Pogány Csilla: Performance: Challenging Tradition Határmenti és térségi fejlesztések a turizmusban Varga Józsefné: Árpád-kori templomaink kultúrtörténeti jelentősége Darabos Ferenc: A Felső-Szigetköz és peremterületei fogadási feltételeinek és idegenforgalmi keresletének elemzése Husz Anikó: A Felső-Szigetköz turisztikai kínálata Happ Éva: A fenntartható turizmus Markó Erzsébet: Az egészségturizmus jövője Gabriel Kuliffay: Szlovákia turizmusa Július Hudec: Product and quality of rural tourism in Slovakia Kucsera Ilona: A termálturizmus Nagymegyeren Richard Giefing: Weltkulturerbe Fertö - Neusiedler See Nagy Róbert: A borutak szerepe a turizmusban Kiss Róbert, Rátz Tamara: Golf és turizmus a magyarországi golfpályák összehasonlító elemzése Demeter Éva: A sárospataki turizmus sajátosságai Eőry Edit, Kiss Róbert: The supply side of Hungarian equestrian tourism on Transdanubia Vadkerti Anita: Turisztikai fejlesztések és azok hatása Egerben A matematika és a természettudományok kérdései Barla Ferenc: Sugárzások alkalmazása a gyógyászatban Dr. Csóka Géza, Náfrádi Ferenc: A kezdő hallgatók matematikai ismereteinek alakulása Dr. Kiss Sándor: Környezet és energia Pintér Klára: Matematikai didaktikai elvek felismerése játékosan Szalay István: Alapkérdések a tanító-hallgatók matematika oktatásában és a közgondolkodás evidencia-szintje Tóth Szilvia: Környezettudatos nevelés a matematika órán Zábrádi Antal: Hullám? Részecske? (Kvantumfizikai szösszenetek)

5 Előszó 2006 októberében a Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kara tizedik alkalommal rendezte meg nemzetközi tudományos konferenciáját az Apáczai-napok keretében. Az évforduló kapcsán szinte magától adódott a konferencia tematikája Hagyomány és fejlődés, amely a konferencia 15 szekcióbeli munkájának egységes keretet biztosított. A hagyományok ápolása megnyilvánul az alapításának lassan 230. évét ünneplő Apáczai Csere János Kar tevékenységében, a régió pedagógusképzése egy jelentős szeletének felvállalásában. Immár hagyománnyá vált továbbá, hogy a pedagógusképzéshez kapcsolódó tudományterületek jeles szakemberei, kutatói, mesteroktatói az Apáczainapok októberi seregszemléjén ( a X. konferencia 150 előadót regisztrált)) bemutatja tudományos eredményeit, amely az elődök korábbi tudományos és gyakorlati eredményeken alapul. Ugyanakkor a tudományos kutatás jellegéből adódóan a fejlődést szolgálja, így alkot szerves egységet a múlt és a jövő, a hagyomány és a fejlődés. A konferencia szekcióiban elhangzott előadások anyagából összeállított és itt közreadott tanulmánykötet a multidiszciplináris bölcsészettudományok, néprajz és kulturális antropológiai tudományok, a gazdálkodás és szervezéstudományok, a közgazdaságtudományok, a neveléstudományok, a matematika- és számítástudományok, a nyelvtudományok, valamint a szociológiai tudományok,és a művészetek területén számol be az elért eredményekről. A tanulmánykötet értékei közül kiemelendő az elmélet és gyakorlat szoros egysége, amennyiben a kutatás a jó gyakorlatot szolgálja, valamint az alkalmazott kutatások természetszerűleg támaszkodnak a társadalmi-gazdasági környezet eredményeire, tényanyagára. Mindemellett a konferencia anyaga szorosan kapcsolódik európaiságunk uniós csatlakozás előtti és utáni aspektusainak vizsgálatához, illetve a jelen társadalmi helyzetben a magyarság jövőképének felvázolásához. Bízunk abban, hogy a két kötetet haszonnal forgatják a rendezvényen részt vevőkön túl azok is, akik a konferencián képviselt tudományokat és azok gyakorlati területeit művelik, akik részt vállalnak térségünk oktatásában, a szociális segítő szakmákban, a turizmus-vendéglátásban, a felnőttképzésben, a rekreációs tevékenységben és az egészségnevelésben, valamint akik kíváncsiak a mindennapokat megédesítő művészetekben érvényes trendekre, művészeti alkotásokra. Dr. Lőrincz Ildikó nyelvész, a kar dékánhelyettese 5

6 6

7 A SZOCIÁLIS FELSŐOKTATÁS MÚLTJA ÉS LEHETSÉGES JÖVŐJE A BOLOGNAI FOLYAMAT ÉS A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER ÁTALAKÍTÁSÁNAK TÜKRÉBEN Szekcióvezető Dr. Fehér Irén főiskolai tanár 7

8 Apáczai-napok 2006 Fehér Irén Szakmai szocializáció képzési szakaszának jellemzői A szakmai szocializáció minőségének vizsgálata szinte mindig fontos és időszerű minden szakmában. A szociálpedagógus foglalkozás, hivatás esetében az időszerűség jelentősége azért is kiemelt, mert e pálya olyan szociális képességeket, tulajdonságokat igényel, melyek kialakulásában a környezeti hatásrendszer szerepe meghatározó. Mind a makro, mind a mikrokörnyezettel számolni kell. A szakmai szocializáció képzési szakaszát is befolyásolják ezek a környezeti tényezők, melyek közül mindenképpen meg kell említeni - a globalizációt és a nemzetközi integrációt, mely közvetlenül kapcsolatba hozható, - a 2000-ben végbement felsőoktatási integrációval, így az intézményi nagysággal együttjáró új lehetőségekkel,- a személyi és tárgyi feltételeknek a változásával, - a kétciklusú képzésre való áttéréssel, - a hallgatói összetételben és létszámban bekövetkezett és bekövetkező változásokkal, - és azzal a családi hatásrendszerrel, amely a magyar társadalom erős rétegzettsége miatt nagy eltéréseket mutat. A témával való foglalkozást mindezeken túl, de az előbbiekkel összefüggésben indokolttá teszi az is, hogy a szakmai szocializáció képzési szakasza a tapasztalatok szerint meghatározóan befolyásolja a pályakezdő szociálpedagógusok hivatáshoz való viszonyát szakmai személyiségének minőségét és egész szakmai életútját. Jelen kutatás célja a pályaszocializációs folyamat pályaalkalmazkodási, azon belül a szakmai képzési szakasz néhány jellemzőjének feltárása, s a helyzet elemzésével a képzés számára gyakorlatban felhasználható elvek megfogalmazása. A februárban indult folyamatkövető kutatás feladatai: - adatok gyűjtése a hallgatók pályaválasztásáról: - a pályaválasztás indítékairól, és az - azokat befolyásoló mikorszociális környezeti tényezőkről; - adatok gyűjtése a belépő hallgatók szociálpedagógus hivatásról, foglalkozásról kialakult elképzeléseiről; - adatok gyűjtése a hallgatók beilleszkedéséről; 8

9 A szociális felsőoktatás múltja és lehetséges jövője - és a győri képző intézmény szakmai-személyiség fejlesztő tevékenységének hatékonyságáról; - és végül pedagógiai konzekvenciák megfogalmazása. A kutatás módszerei A vizsgálat a NYME Apáczai Csere János Kar szociálpedagógia szakos hallgatóira terjed ki. Az adatfelvétel a győri nappali tagozatos szociálpedagógus hallgatók teljes körét érinti. Az adatfelvétel februárban a keresztféléves I. éves levelező tagozatos hallgatók körében kezdődött. A 85%-ban szociális szférában dolgozó levelező tagozatos hallgatóktól gyűjtött adatok a szeptemberben belépő nappali tagozatosok adatainak elemzéséhez nyújt alapot, ad összevetésre lehetőséget, támpontot az elemzéshez, a teendők megfogalmazásához, hiszen nagyobbrészt a gyakorlat igényei jelentek meg a levelező hallgatók válaszaiban. A longitudinális kérdőíves adatfelvétel módszerét alkalmazva a zárt kérdésekre adott válaszok feldolgozó program segítségével, a nyílt kérdésekre adott válaszok kigyűjtéssel kerülnek feldolgozásra. A kutatás elméleti alapjai Minden kutatás kezdetén elengedhetetlen koherens elméleti tételek megfogalmazása. A pályafejlődésre vonatkozó különböző elméletek közül a szociológia, a fejlődéslélektan és a szociálpszichológia elméleti tételeinek kombinációjára épül a kutatás. Mindenekelőtt a szocializáció életútszerű (Kohli 1973) felfogására, mely szerint az életút folyamatos pozícióváltás, mely aktív egyéni magatartást igényel. A kutatás elméleti alapjai közül ki kell emelni Piaget szocializációs modelljét, mely szerint az egyén minden pozícióváltásnál újra járja- eltérő ütemben és eredményességgel- a háromszakaszos szocializációs szakaszokat: az érzelmi, az értelmi és a szociális hangsúlyú szakaszokat- és minden pozícióban vissza kell állítani saját egyensúlyi állapotát. Ez is a pályaszocializáció folyamat jellegét és az aktivitást emeli ki, miként azt a hazai kutatók is igazolták vizsgálataikkal.(csirszka, Rókusfalvy, Völgyesy, Szilágyi Klára, Ritók Pálné, S. Faragó Magdolna, Zakar András, stb.) A pályaválasztás motívumainak feltárásához és majdani mélyebb, differenciáltabb elemzéshez amerikai (Marton, K. I. 1988, 1994.) és magyar (Baráth Á ) kutatók által kidolgozott tipológiák kerülnek felhasználásra, melyeknek lényege, hogy a segítő foglalkozás vállalásában a személyes elvárások és az anticipált szerepvállalások meghatározó 9

10 Apáczai-napok 2006 szerepet játszanak. A választásban az én-közponúság vagy a közösségközpontúság dimenziója lehet a domináns. A kutatás általános hipotézisei 1. A nappali tagozatos képzésre jelentkező tanulók többségének pályaválasztását nem a szakma, a pálya ismerete határozza meg, arról keveset tudnak, hanem sokkal inkább azok a makro- és mikrokörnyezeti változások nyomán szerzett tapasztalatok, amelyben az az üzenet jelenik meg, hogy egy elfogadható életminőség megteremtésének feltétele a tanulás, a diploma megszerzése, bármiféle diplomával könnyebb munkát találni. 2. Ezért a segítő szakmában fontos hivatástudat, a proszociális attitűd kialakításában nagyobb szerepet kell vállalniuk a képző intézményeknek. Olyan képzési tartalmakat, oktatási formákat és módszereket kell alkalmazniuk, melyeknek révén a képzési folyamat végére feltételezhetően kialakulnak illetve megerősödnek az altruista motívumok, tapasztalhatóvá válnak a szakmával való azonosulás jelei. 3. Az eddigi tapasztalatok és kutatások alapján feltételezhető, hogy azoknál a hallgatóknál, akiknél a közösség-központúság dimenzióban elhelyezkedő motívumok dominálnak a pályaválasztási döntésben, azoknál ez a beállítódás lerövidíti a szakmai-személyiség kialakulásának folyamatát. Ők azok, akik hallgatóként vállalják az önkéntes segítő munkát. A kutatás kezdetén rendelkezésre álló adatok közül csak néhány olyan adat kerül ismertetésre, amely az első hipotézisre adandó differenciáltabb válasz megalkotása szempontjából fontos. Ezek az adatok a pályaválasztás sajátosságaira vonatkoznak. A továbbtanulás melletti döntés indokai százalékos megoszlásban 1. A mindennapi élet tapasztalatai azt üzenik a továbbtanulásra vállalkozóknak, hogy bármiféle diplomabirtokában kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek a munkerőpiacon. Ezt a feltételezést az adatok eddigi-kezdeti- feldolgozása megerősíteni látszik. Arra a kérdésre, hogy miért döntött a továbbtanulás mellett, a válaszok a következő megoszlást mutatják. 10

11 A szociális felsőoktatás múltja és lehetséges jövője 40% 35% 30% 25% 20% 35% 26% A munkahely megszerzéséheez szükség van diplomára Tudását, műveltségét akarja növelni Növelni akarja önbecsülésté 15% 10% 5% 0% 12% 10%10% 1 4% 3% Folytatni akarja a diákéletet Bizonyítani akarja, hogy képes diplomát szerezni Valamit csinálni kell a középiskola után 2. A megkérdezett I. éves nappali tagozatos hallgatók 68%-a jelölte meg a felvételi jelentkezési lap első helyén a szociálpedagógia szakot. A szak választásának erőssége százalékos megoszlásban. 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 68% 15% 7% 8% 2% Adatsor1 1. helyen 2. helyen 3. helyen 4. helyen 5. helyen 11

12 Apáczai-napok A tapasztalatok szerint éppen azért is, mert a jelentkezők keveset tudnak a szakról, a pálya elvárásairól, a szak választását az intézmény választásának indítékaival együtt kell látni és értelmezni. Az intézmény választásának indítékait mutatja a következő ábra. Az intézmény választását befolyásoló tényezők százalékos megoszlásban 50% 45% 40% 35% 30% 46% 1. helyen: kedvező véleményeket hallott az intézmény oktatásának színvonaláról 2. helyen: ismerősei közül jártak/járnak ide 3. helyen: közel van a lakhelyéhez 25% 20% 15% 20% 18% 4. helyen: csak itt van ilyen szak (egyéb választási kategóriában) 10% 5% 6% 6% 4% 4. helyen: azt hallotta, itt könnyű a főiskolát elvégezni 0% 1 5. helyen: máshova nem vették fel 12

13 A szociális felsőoktatás múltja és lehetséges jövője 4. Nem lehet közömbös a képző intézmény számára az sem, -ha az új felvételi rendszerre gondolunk, de főként arra a kívánalomra, hogy olyanok kerüljenek be a képzésbe, akik képessé válnak a szak elvárásaival való azonosulásra-, hogy a jelentkező honnan szerzett tudomást arról, hogy létezik ilyen szak, hiszen 15 éves múltjával nem tartozik az ismert, köztudatban élő szakok közé. A szak létezéséről való ismeret forrása százalékos megoszlásban a felvételi tájékoztatóból a szakon vagy karon tanulóktól másutt tanuló vagy nem tanuló barátoktól ismerősöktől a középiskolában hallott a szakról 100% 0% 64% 17% 10% 8% 2% 1 Ezek az adatok is megerősítik azt a kari döntést, hogy végig kell gondolni, felül kell vizsgálni az intézmény marketing tevékenységét, nevezetesen a középiskolákkal való kapcsolattartás mikéntjét, ki kell dolgozni a szakma és a képzés ismeretté tételének új módszereit, hiszen a képzésbe belépő hallgatók szakma-ismerete, attitűdje befolyásolja szakmai-személyiségük alakulásának folyamatát a pályaszocializáció képzési szakaszában. 5. A félév kezdetekor 2 órás tájékoztatást kaptak a hallgatók a szociálpedagógusi tevékenység lényegéről, sajátosságairól. Ezt követően- tehát némi információ birtokában- töltötték ki a segítő szakma választásának indokait tudakoló 3 fokozatot tartalmazó skálát. Ennek részletes, összefüggések feltárását igénylő feldolgozása majd azon elsődleges adatértékelés alapján történik, mely szerint az I. éves nappali tagozatos győri szociálpedagógia szakos hallgatók pályaválasztásában meghatározóbb az önérvényesítő motívumok dominanciája. Vagyis a hallgatók 58 %-át az e kategóriába tartozó motívumok jellemzik. Az ebbe a kategóriába sorolt motívumok közül a legtöbb és a legerősebb indok: azért választotta, mert kíváncsi az új dolgokra. 13

14 Apáczai-napok 2006 A beszámoló elején ismertetett másik két általános hipotézishez is kapcsolódó adatok feltárása és feldolgozása vélhetően a kihívásoknak jobban megfelelő képzési tartalmak, képzési formák és módszerek kidolgozásához és alkalmazásához ad alapot. A képzés folyamatos kontrollja és a szükséges változtatások végrehajtása feltétele annak, hogy a jelenlegi képzési és kimeneti követelményekben megfogalmazott kompetenciák a pályaszocializáció képzési szakaszában kialakuljanak. 14

15 A szociális felsőoktatás múltja és lehetséges jövője Görcsné Muzsai Viktória, Van de Wiel, Maria A CED Szociális Kompetencia És Tanórai/Csoportszobai Fejlesztő Programjai 1.) A téma aktualitása A szociálisan kívánatos viselkedés minden kétséget kizáróan a következő évtizedek korszelleme (=Zeitgeist) lesz. - írta Stephen 1980-ban. A gondolat napjainkra sem veszítette el aktualitását. A felnövő nemzedékre a XXI. században komoly lehetőségek és kihívások várnak. Az élethosszig tartó tanulás, a globalizáció együttélési és működési szabályok sokaságának ismeretét, kezelését kívánja meg a társadalom tagjaitól. A szociálpszichológiai, a klinikai és a pedagógiai irodalmon belül sok bizonyíték gyűlt össze azzal kapcsolatban, hogy az emberek szociális viselkedése, és a környezetükhöz fűződő hosszú távú alkalmazkodása egymással összefüggő jelenségek. Így például a rossz szociális készségekkel rendelkezők sokkal könnyen kimaradnak az iskolából, hajlamosabbak a pszichés megbetegedésekre, a deviáns magatartásra (bűnözésre, kábítószerezésre stb.), vagyis a szociális jártasság fejletlenségének komolyabbak lehetnek a következményei, mint az alacsony iskolai teljesítményeknek. A szociális készségek fejlődésének részletes vizsgálatára és fejlesztésének lehetőségeire, jelentőségéhez képest, hosszú ideig kevés figyelmet fordítottak mind a kutatásban, mind a napi gyakorlatban. A külföldi szakirodalomban az elmúlt év során kezdtek megjelenni a témával kapcsolatos cikkek és könyvek. Az utóbbi években egyre nagyobb az érdeklődés a szociális készségek tanítása iránt. Annál inkább, mert a jelenlegi tananyag szinte kizárólag az akadémikus készségek tanítására szorítkozik, és úgy tűnik, hogy az interperszonális készségek fejlesztése pusztán a pedagógiai rendszer működésének mellékterméke. A társadalom és ennek megfelelően az iskola azt reméli, hogy a szociális viselkedés megfelelő szintű elsajátítását a szülői hatások megteremtik. Mégis, mind ez idáig csak nagyon kevés olyan kidolgozott program van, amelynek keretében a szociális készségeket az oktatási program részeként, aktívan tanítják, és a hangsúlyt nem a már meglevő interperszonális problémák csökkentésére, hanem a megelőzésre helyezik (Fülöp1991). 2.) CED Rotterdam programfejlesztései 1993-tól kivételes lehetőség kínálkozott magyar szakemberek számára a hollandiai CED Rotterdam Oktatási Szolgáltató Központtal alakuló szakmai együttműködés keretében a nálunk is aktuális téma mélyebb tanulmányozására. A holland oktatási szolgáltató intézet már ekkor kb

16 Apáczai-napok éves tapasztalattal rendelkezett a tanulási, magatartási és szociális hátrányok kezelésére és megelőzésére kifejlesztett oktatási innovációk és programok terén, és folyamatos fejlesztéssel további eredmények is születtek. 2.1.) Szociális értelemben hátrányos helyzetű gyerekek nevelése ( ) A szociálisan hátrányos gyermekek két típusát különböztetik meg Hollandiában: a kis fizetésű holland családból származó, valamint a bevándorolt családok gyermekeit. Az első csoportba tartozó gyermekek szülei általában alacsony (általános iskola, és 1-2 éves alacsonyabb szintű szakképzettség) műveltséggel rendelkeznek. A bevándorolt családoknál a szülők még alacsonyabban képzettek: csupán néhány éves általános iskolai tanulmányok eredeti hazájukban, vagy a műveltség teljes hiánya (analfabétizmus) jellemző. Az elmúlt évtizedekben világossá vált, hogy a gyermekek szociális értelemben vett hátrányos helyzetét nem annyira a családok anyagi helyzete, mint inkább a szülők műveltségi foka határozza meg (Slavenburg 1996). A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek nevelési-oktatási problémái - többek között - a következők: osztályismétlés, gyakoribb elhelyezés kisegítő osztályokban, az átlagnál jóval alacsonyabb eredmény az általános iskola befejezésekor, nagyobb fokú részvétel a középiskola alacsonyabb szintű képzési formáiban, mint a középosztály gyermekei esetén (a bevándorolt családok gyermekei szinte csak ezekben a formákban vesznek részt), kismértékű részvétel magasabb szintű főiskolai vagy egyetemi képzésben (bevándorolt gyermekek itt szinte egyáltalán nem találhatóak). Az ilyen típusú iskolázottság komoly problémákhoz vezet felnőttkorban: munkanélküliséghez, helyenként bűnözéshez, alacsony szintű közéleti részvételhez, és társadalmilag hátrányos helyzethez. Bár a társadalom sokat költ munkanélküli segélyekre és egyéb támogatásokra (pl. a bűnözés csökkentésére), a személyes következmények legalább olyan súlyosak: alacsony társadalmi státus, rossz lakáskörülmények, testi-lelki problémák, kevés anyagi fedezet az átlagos életszínvonal megteremtésére, stb. (Slavenburg 1996). A következmények elkerüléséhez, vagy legalábbis csökkentéséhez az oktatás terén Hollandiában is komoly erőfeszítések történtek, amelyek elsősorban az anyagilag hátrányos helyzetű gyermekek teljesítményének növelésére irányultak. A speciális oktatási tevékenységek fő célja, hogy magasabb műveltségi szintre segítse őket. A gyakorlatban ez időnként a nemzeti átlagszint elérését célzó törekvésként jelentkezik, minden teljesítményt mérő helyzetben. 16

17 A szociális felsőoktatás múltja és lehetséges jövője A CED Rotterdam Oktatási Szolgáltató Központ 50 millió holland forintot költött 1969 és 1989 között egy projekttervre, amelyben családokat foglalkoztató, és oktatást támogató programokat fejlesztettek ki. Ez az ún. Oktatási és Szociális Környezeti Tervezet (holland rövidítés: OSM). A tervezet az anyagilag hátrányos helyzetű gyermekek műveltségi szintjét volt hivatott növelni. A programmal párhuzamosan nyolc évig követő tanulmány készült azzal a céllal, hogy a részt vevő gyermekekre gyakorolt tartós hatást mérhessék. Az OSM tervezet a kora gyermekkori, az általános iskolai, és a családrészvételi programokat kapcsolta össze (Slavenburg 1996). Az OSM program pozitív hatásai a következőkben foglalhatók össze: osztályismétlők és kisegítő iskolára szorulók száma az országos átlag alá esett, növekedett a középiskolában tovább tanulók száma. 2.2.) Szociális-emocionális képesség fejlesztése (1990-es évek) Az oktatási folyamat egyik különösen fontos összetevője a szociálisemocionális készségek és attitűdök fejlesztése. A szociális-emocionális fejlődés ösztönzésének ugyanakkor fontos aspektusát képezi a helytelen viselkedésmód csökkentése, és elfogadhatóval való helyettesítése is. Általánosságban szólva e fejlesztés támogatása (beleértve a problémás viselkedés csökkentését is) pozitív hatással van minden diák tanulmányi eredményére, nem csupán a hátrányos helyzetű tanulókéra. A szociálisemocionális fejlődés, függetlenül a tanulás eredményeire gyakorolt hatásától, önmagában is fontos érték: hiszen szinte minden emberi viselkedés során nagyon fontos szerepet játszanak a szociális készségek és attitűdök. A szociális készségek meghatározásakor több tényezőt is figyelembe kell venni: az egyének emocionális fejlettségi szintjét, mely elősegítheti, vagy lassíthatja a készségek elsajátításának folyamatát, a kulturális és szituációs kontextust, valamint a gyermek környezetében élők szemléletét, és annak valószínűségét, hogy az elsajátított szociális készségeket a környezet értékeli-e, megerősíti-e. Általánosságban szólva, a szociális készségeket olyan társadalmilag elfogadott, tanult viselkedésformának tekintjük, melyek elősegítik, hogy a személyek úgy kommunikáljanak egymással, és úgy hassanak egymásra, hogy azok pozitív reakciókat váltson ki a másikból, valamint elkerülje a negatív reakciók megjelenését. A fejlődéselméletek kiemelnek néhány kritériumot, melyek alapján szelektálhatók azok a készségek, melyek az oktatásban alakíthatók. Ebből a szempontból legrelevánsabb fejlődéselméletek Freudtól, Eriksontól, Piaget-től és Kohlbergtől származnak. Ezen elméletek mellett a szociális viselkedésformák egész tárháza áll rendelkezésre, hogy összeállítsuk a szociális készségek listáját (Lásd 1. számú melléklet: Walker és társai 1983). A CED OMS-projekt a Piaget-Kohlber féle elméletre alapozva a szerepvállalás, az interperszonális konfliktusok megoldása, együttműködéses viselkedés és társadalmi 17

18 Apáczai-napok 2006 kommunikációs készségek tanítására helyezi a hangsúlyt (Slavenburg 1996). Sokféle oktatási programot dolgoztak ki a gyermekek és a tizenévesek szociális-emocionális fejlesztésének támogatására; ezek közül a holland programfejlesztők a szociális-emocionális képességfejlesztésben a kognitív viselkedésterápiát állították középpontban. Eredendően a kognitív viselkedésterápia olyan struktúrált megközelítési mód volt, mellyel egy sor pszichés rendellenességet tudtak kezelni (fóbiákat, depressziót stb.). Ugyanakkor nagyon hasznosnak mutatkozott a tanulók problémás viselkedésének csökkentésénél, valamint a szociális-emocionális készségek és attitűdök kifejlesztésénél is. Mindez olyan elméleti meggyőződésen alapul, amely szerint az egyén attitűdjét és magatartását jelentős mértékben meghatározza az a mód, ahogyan az egyén a világot szemléli, értelmezi. Az egyén verbális és képi kogní+ciója a korábbi élményei következtében kialakult attitűdökön és feltevéseken alapul (Slavenburg 1996). A kognitív viselkedéselmélet szempontjából a szociális készségekre és attitűdökre vonatkozó képzés négylépcsős folyamatként ragadható meg, ezek: (1) a készség, illetve az attitűd megszerzésének előmozdítása, (2) a készség gyakorlatának megerősítése, (3) a zavaró kogníció és viselkedésmódok eltávolítása, (4) az általánosítás (generalizálás) elősegítése (lásd 2. számú melléklet: Gresham 1988). A leírt kognitív viselkedésterápiás eljárás felhasználható a szociális-emocionális készségek és attitűdök tanításakor átfogó értelemben ugyanúgy, mint a problémás viselkedésformák csökkentésére és behelyettesítésére a tanulók egyéni eseteiben. Több száz kutatási tanulmány mutatta ki a kognitív viselkedésterápia tartósan megmaradó pozitív hatását (Slavenburg 1996). 3.) A szociális kompetencia tanítása: módszerek, programok az ezredfordulón Az előadás 3 olyan (1. SCOL=szociális kompetencia megfigyelésére és nyomon követésére alkalmas eszköz, 2. Gyermekek és szociális tehetségük, valamint a 3. Szabály-játék Taakspel, tanórai program szabálykövető magatartás kialakítására, fejlesztésére) program bemutatásával prezentálja a téma hollandiai (elsősorban preventív) megközelítését, amelyek kis befektetéssel, viszonylag rövid idő alatt elsajátíthatók, kipróbálhatók, adaptálhatók, amelyek - minden bizonnyal intézményeink, pedagógusaink számára a felvetett problémára tanórán, csoportszobában alkalmazható konkrét, gyakorlati megoldásokat kínál(hat)nak. (Bemutatásuk Görcsné Muzsai 2006/b magyar nyelvű segédlete alapján történik.) 3,1.) SCOL: megfigyelőeszköz az eredmények feltérképezésére és nyomon követésére 18

19 A szociális felsőoktatás múltja és lehetséges jövője Mi is az a SCOL? Napjainkban sok óvoda/iskola tervszerűen akarja fejleszteni a gyerekek/diákok szociális kompetenciáját és a diákok azon képességét, amelyek a szocializáció és az érzelmek területén az elfogadható működést lehetővé teszi. A szociális kompetencia tervszerű fejlesztésének megkezdése előtt tudnunk kell azonban, hogyan áll össze a gyerek/tanuló szociális kompetenciája. A CED-Groep Rotterdam Oktatási Szolgáltató Központ Pedagógiai Intézete kidolgozott egy eszközt, amelynek segítségével a szociálisan kompetens viselkedést fel lehet mérni. Ez az eszköz az SCOL =Sociale Competentie Observatie Liste=Szociális Kompetencia Megfigyelő Lista, (lásd 3. számú melléklet). A viselkedést megfigyelő teszttel a pedagógus felméri, pontozza és összehasonlítja a tanuló szociális kompetenciáját és megállapítja, mennyire viselkedik szociális kompetensen. A SCOL kérdései mindig pozitív állítást fogalmaznak meg: abból indulnak ki, mit tud a gyerek/ tanuló. Ha egy kompetencia esetében adott szinten a diák nem (vagy kevésbé jól) teljesít, alacsonyabb szinten értékelik, majd arról a szintről indítják a fejlesztést. A SCOL három részből áll. Az első részben a pedagógus az összes gyerek személyi adatait (szoftverrel támogatott programmal) tölti ki (osztály/egyéni szint), és eldöntheti, mely adatokat ítéli fontosnak. A SCOL második része tartalmazza a pontozási nyomtatványokat, így a megfigyelt adatokat közvetlenül be tudja juttatni az egyes gyerek/tanuló részébe (egyéni szint). Az SCOL harmadik részét az eredmények alkotják: ez áttekintés az egész óvodáról/iskoláról (intézményi/szervezeti szint). A megfigyelési adatokat így különböző szinten lehet kezelni, felmérni és láthatóvá tenni. A CED-Groep Rotterdam a SCOL kifejlesztésében számos rotterdami óvodával/iskolával működött együtt, azért, hogy reprezentatív mérőeszköz/adatok szülessenek. A SCOL-t ma már országosan használják Hollandiában, a CED-Groep Pedagógiai Intézete, pedig vizsgaközpontokkal, egyetemekkel működik együtt a további fejlesztésekben. Hogyan működik a SCOL? A szociális kompetencia fogalmának konkretizálásához, a szociális kompetenciát nyolc viselkedési kategóriában foglalták össze. Ezek a következők: (1) Tapasztalatot, élményt megosztani: a gyerek/tanuló megosztja másokkal, mi foglalkoztatja, így a pozitív és negatív élményeket egyaránt. (2) Szimpatikusan viselkedni: képes-e a gyerek/tanuló pozitív módon közelíteni másokhoz, társaihoz? (3) Együtt játszani és dolgozni: képes-e a gyerek/tanuló másokkal együtt valamit létrehozni: megbeszélni, megállapodni, ötleteket készíteni. (4) Egy feladatot kivitelezni: képes-e a gyerek/tanuló feladatokat kivitelezni. (Az iskolain kívül ideértendők más feladatok is, például megöntözni a növényeket, letörölni a táblát, rendet rakni a teremben és ehhez hasonló.(5) Bemutatkozni: hogyan mozog a gyerek/tanuló idegen emberek előtt, mennyire könnyen fogadtatja el magát másokkal. (6) Választani: mennyire 19

20 Apáczai-napok 2006 impulzívan dolgozik a gyerek/tanuló? Megmarad-e a döntésénél? Hogyan old meg egy problémát? Mennyire dönt saját maga, és mennyire hagyja magát mások által vezetni? (7) Kiállni magadért: hogyan kezeli a gyerek/tanuló az ellenállást? Képes álláspontját megvédeni? Kér-e időnként segítséget? (8) Vitát/konfliktust kezelni: képes-e a tanuló a konfliktusos helyzetek megoldására, anélkül, hogy abból vita kerekedne? A SCOL-ban minden kategória három, vagy négy további kérdésben van alábontva, összesen 26 itemben. Ezek a kérdések a szociális kompetencia (a viselkedés) látható, megfigyelhető elemeiről szólnak. Hogyan pontozunk a SCOL eszközzel? A SCOL a diákok szociálisan kompetens viselkedését méri fel, azáltal, hogy pontozza a gyereket/tanulót, hogyan viselkedik kompetensen más kortársaival összehasonlítva. Ezt a mérést a pedagógus saját diákjának megfigyelésével, de a diákról rendelkezésre álló ismereteivel együtt kezeli. A pedagógus megfigyeli a helyzetet, amiben a viselkedés lezajlik: az egyik helyzetben nehezebb meghatározott viselkedést bemutatni, mind a másikban. Könnyebb például bocsánatot kérni egy baráttól, mint a szomszédtól, akinek az ablakát éppen most dobta be a gyerek/tanuló. A SCOL minden egyes kérdésénél a következő pontozási lehetőségekből választhat: soha (S): a gyerek/tanuló sohasem tanúsít ilyen viselkedést, ritkán (R): a gyerek/tanuló kevés alkalommal tanúsít ilyen viselkedést, sokkal kevesebbszer, mint kortársai és csak akkor, ha kiprovokálják tőle ezt a viselkedést, például: a pedagógus ösztönzésére, néha (N): a gyerek/tanuló mutatja ezt az oldalát, de kevesebbszer, mint kortársai. A viselkedés leginkább akkor fordul elő, ha ezt egyértelműen kiprovokálják, gyakran (GY): a gyerek/tanuló többnyire ilyen viselkedést tanúsít, legalább olyan gyakran, mint kortársai, de nem akkor, ha a helyzet ellene van, mindig (M): a tanuló sokszor tanúsít ilyen viselkedést, gyakrabban, mint társai, nevezetesen akkor is, ha nem provokálják ki nála ezt a viselkedést. Kinél használhatjuk a SCOL-t? A SCOL-t az óvodától a nyolcadik osztályig használhatjuk. Az SCOL abból indul ki, hogy minden gyerek/tanuló, minden korosztályban egyformán képes szociálisan kompetens viselkedésre. A szociálisan kompetens viselkedés, attól is függ, melyik korosztályhoz tartozik a gyerek/tanuló. Egy szociálisan kompetens óvodás például úgy áll ki magáért, hogy dühösen nemet int a fejével, ha egy másik gyerek a piros ceruzáját színezésre kéri. Egy korban fölötte levő ugyanebben a helyzetben úgy áll ki magáért, hogy azt mondja: Nem, nekem is szükségem van rá, de ha készen vagyok, használhatod. Mivel a pedagógus a SCOL-t minden csoportban használhatja, a gyerek/tanuló szociálisan kompetens viselkedésének változását nyomon követheti. Ezáltal látni fogja a gyerek/tanuló szociális kompetencia területén mutatott folyamatos fejlődését. 20

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

AKKREDITÁLT TOVÁBBKÉPZÉSEK 2013/2014. tanév őszi félév

AKKREDITÁLT TOVÁBBKÉPZÉSEK 2013/2014. tanév őszi félév A NymE Szakmai Szolgáltató Intézményegysége a következő akkreditált pedagógus továbbképzéseket kínálja az óvodák és iskolák pedagógusai számára a 2013/2014. tanév 1. félévére. Az itt feltüntetett képzéseken

Részletesebben

Report of Module IV. Seminar-design

Report of Module IV. Seminar-design Comenius 2.1 E:BOP Empowerment: Burn Out-Prevention Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet Report of Module IV. Seminar-design (MAGYARORSZÁG) E-BOP Nemzetközi projekt Konstruktív magatartásváltoztatás

Részletesebben

verebelyi.gabriella@atif.hu egyetemi tanársegéd

verebelyi.gabriella@atif.hu egyetemi tanársegéd Önéletrajz SZEMÉLYI ADATOK verebelyi.gabriella@atif.hu Születési dátum 1968. 09. 20. POZÍCIÓ/BEOSZTÁS egyetemi tanársegéd SZAKMAI TAPASZTALAT 2009. 09. 01. jelenleg tanársegéd Nyugat-magyarországi Egyetem

Részletesebben

Szociális-emocionális képességfejlesztés

Szociális-emocionális képességfejlesztés Görcsné dr. Muzsai Viktória Görcsné ph. dr. Muzsai Viktória 1. A téma aktualitása A szociálisan kívánatos viselkedés minden kétséget kizáróan a következő évtizedek korszelleme lesz. (Stephen 1980) A felnövő

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

BEISKOLÁZÁS 2014/2015

BEISKOLÁZÁS 2014/2015 BEISKOLÁZÁS 2014/2015 Az iskola jellege, célkitűzése: Gimnáziumunkban az általános műveltséget megalapozó, kétszintű érettségi vizsgára, felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, valamint a munkába állásra

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány Projektzáró tanulmány 1 Projektzáró tanulmány Az elvégzett képzés főbb jellemzői Az elvégzett képzés neve: Egyéni bánásmód differenciált tanulásszervezés pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE Tartalom A KÖNYVRÔL 11 BEVEZETÉS 13 Kommunikációs készségek 14 Társas készségek 14 Fejleszthetôk-e tanítással a kommunikációs és a társas készségek? 15 Miért kell a gyermeknek elsajátítania a kommunikációs

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR szakirányú továbbképzési szak Képzés célja: A megújuló tanárképzésben a mentortanár képzés célja a pedagógiai kultúra megerősítése, amelynek segítségével a tanárjelöltek nyitottak

Részletesebben

SZOCIÁLIS MUNKA SZAK II. évf. LEVELEZŐ TAGOZAT

SZOCIÁLIS MUNKA SZAK II. évf. LEVELEZŐ TAGOZAT SZOCIÁLIS MUNKA SZAK II. évf. LEVELEZŐ TAGOZAT A tárgy neve: A szociális munka módszertan II. (Csoportokkal és közösségekkel végzett szociális munka) Félévi óraszám: L:10 óra Kreditértéke:4 kredit Helye

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés KECSKEMÉTI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR NYELV ÉS BESZÉDFEJLESZTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 2011. KONZULENS: DR. MAKAI KATALIN

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/2013-es tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/2013-es tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/2013-es tanévre Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelemi, Közgazdasági Szakközépiskola OM azonosító: 035424 www.hunfalvy-szki.hu 2011.10.01. TANULMÁNYI

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014-es tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014-es tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014-es tanévre Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelemi Szakközépiskola OM azonosító: 035424 www.hunfalvy-szki.hu 2012.10.30. TANULMÁNYI TERÜLETEK

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

Az új típusú szaktanácsadás

Az új típusú szaktanácsadás Az új típusú szaktanácsadás Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető TÁMOP 3.1.5/12 A TÁMOP 3.1.5/12-ben megvalósuló fejlesztések Az Oktatási Hivatal, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft és az Oktatáskutató

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2011/2012-es tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2011/2012-es tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2011/2012-es tanévre Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelemi, Közgazdasági Szakközépiskola OM azonosító: 035424 www.hunfalvy-szki.hu 2010.10.01. TANULMÁNYI

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója 1. Az intézmény neve: EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIM- NÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2. Címe, telefonszáma: 3300 EGER, IFJÚSÁG

Részletesebben

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Innovációnkban egy olyan projektet szeretnénk bemutatni, amely a nyelvi órákon modulként beiktatható

Részletesebben

8. OSZTÁLYOSOKNAK FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

8. OSZTÁLYOSOKNAK FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 8. OSZTÁLYOSOKNAK FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 2014. OKTÓBER 28. Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelemi Szakközépiskola 1011 Budapest, Ponty utca 3. TANULMÁNYI TERÜLETEK (TAGOZATOK)

Részletesebben

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben

Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály. Szövegértés, matematika. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola

Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály. Szövegértés, matematika. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály Szövegértés, matematika SIOK Balatonendrédi Általános Iskola 1 Fit jelentés 2011-es tanév, 6-8. osztály (matematika, szövegértés) A 2011-es mérés

Részletesebben

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

A tanári mesterképzés portfóliója

A tanári mesterképzés portfóliója A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár

Részletesebben

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére KÉSZSÉGFEJLESZTŐ TRÉNINGEK Budapest, 2015. január A MEGGYŐZÉS ESZKÖZEI Hogyan kezeljük különböző típusú ügyfeleinket?

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0004. Harmadik konzorciumi szintű projekttalálkozó. Hallgatói szolgáltatások Mentor alprojekt.

TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0004. Harmadik konzorciumi szintű projekttalálkozó. Hallgatói szolgáltatások Mentor alprojekt. TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0004 Harmadik konzorciumi szintű projekttalálkozó Hallgatói szolgáltatások Mentor alprojekt Alprojekt vezető Szenes Márta Szolnok, 2014. május 14. Mottó A befogadó társadalom

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

TANULÁS MAGATARTÁSKULTÚRA ÉLETVEZETÉS

TANULÁS MAGATARTÁSKULTÚRA ÉLETVEZETÉS TANULÁS MAGATARTÁSKULTÚRA ÉLETVEZETÉS Tapasztalatok tanoda-programok működéséről Előadó: Dr. Szakácsné Foki Katalin, elnök Iskolakultúráért Esélyteremtésért Egyesület Győr Iskolakultúráért-Esélyteremtésért

Részletesebben

A kompetencia terület neve

A kompetencia terület neve Pomáz Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4/08-1-2008-0024 Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pomáz Város Önkormányzata nevelési oktatási intézményeiben A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR A KÖZNEVELÉSI RENDSZER PEDAGÓGIAI, SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE LSP_TK102G4. HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

Részletesebben

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL Hargita Megye Tanácsa RO-530140 Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám Tel.: +4-0266-207700, Fax: +4-0266-207703, info@hargitamegye, www.hargitamegye.ro FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL A román nyelv és

Részletesebben

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata -

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata - ELŐKÉSZÍTÉS: 8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért - képzési program folyamata - A tanfolyam meghirdetése időpontok megjelölésével Jelentkezők regisztrálása A jelentkezők

Részletesebben

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv)

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Mentor neve: Mentor azonosítója: Tanuló neve: Tanuló azonosítója: Az Egyéni Fejlesztési Terv egy folyamatosan változó, a tanuló fejlődését regisztráló,

Részletesebben

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez Intézményi kérdőív Az iskola főbb adatai A. Az információs technológia

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben.

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben. Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázatról Dr.Karácsonyiné Handl Mária projektmenedzser Kecskéd, 2009. augusztus 27.

Részletesebben

Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ:

Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ: Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ: A személyiségfejlesztéssel kapcsolatban Nagy József a személyiség három általános kompetenciájának (alapkompetencia) és egy speciális (felhasználói) kompetenciának egymást

Részletesebben

HALLGATÓI ÚTMUTATÓ LEVELEZŐ TAGOZATON. Területi szakmai gyakorlathoz, óvodapedagógia szakon a 2014/2015-ös tanévre

HALLGATÓI ÚTMUTATÓ LEVELEZŐ TAGOZATON. Területi szakmai gyakorlathoz, óvodapedagógia szakon a 2014/2015-ös tanévre HALLGATÓI ÚTMUTATÓ LEVELEZŐ TAGOZATON Területi szakmai gyakorlathoz, óvodapedagógia szakon a 2014/2015-ös tanévre A Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karának BA képzésű tanterve alapján

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014. tanévre Osztatlan tanárszak közgazdásztanár szakképzettség (nappali munkarend) 2 Budapesti Gazdasági Főiskola Budapesti Gazdasági Főiskola FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014.

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ. 4352 Mérk Béke utca 19. Tel/fax: 44/554-044. E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3.1.4.

Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ. 4352 Mérk Béke utca 19. Tel/fax: 44/554-044. E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3.1.4. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ 4352 Mérk Béke utca 9. Tel/fax: 44/554-044 E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3..4./08/2-2009-027 Tisztelt Érdeklődőink! Szeretnénk rövid tájékoztatást adni iskolánk

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai)

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai) MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 15. szám 1005 II.Idegennyelvekmveltségiterület 1. Angolnyelvéskultúratanára(általánosiskolai) 1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben

Részletesebben

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK Tantárgy elzése Terepfeldolgozó 2. Tantárgy oktatójának Almásy Judit nappali tagozaton 4 tanóra/ hét óraadó tanár, szupervízor A megbeszélések kiscsoportos formában, egy szemeszter keretében zajlanak.

Részletesebben

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR DÉKÁNHELYETTES 1126 Budapest, Kiss János altb. u. 40. Telefon: 487-81-32 Fax: 487-81-96 http://www.tok.elte.hu Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel

Részletesebben

Múlt, jelen, jövő. A múltban már ott a jelen és csírázik a jövő. A jelenben még él a múlt és belép a jövő. A jövő gyökere a múltból, jelenből szívja életét. Mácz István Kora gyermekkori tehetséggondozás

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail: Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

Mindenki iskolája. Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling. Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető

Mindenki iskolája. Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling. Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Mindenki iskolája Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Az esélyteremtés eszközei a befogadó pedagógiai gyakorlat megvalósításában

Részletesebben

GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai Regionális Képző Központ. 2007. november 28-30. SZEGED

GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai Regionális Képző Központ. 2007. november 28-30. SZEGED Mentálhigiénés tréning pályakezdők részére Pályaorientációs programfejlesztés és kísérleti képzés Csoportot vezető szakemberek továbbképzési tapasztalatai GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai

Részletesebben

Minőségbiztosítás a 2009/2010. tanév felmérésének kiértékelése

Minőségbiztosítás a 2009/2010. tanév felmérésének kiértékelése Minőségbiztosítás a 2009/2010. tanév felmérésének kiértékelése a Gallup Intézet nyilvános, bemért kérdőívei és feldolgozási módszere szerint Tanulói elégedettség kérdőívének kiértékelése Törpe tanulói

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

8. OSZTÁLYOS FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2016/2017

8. OSZTÁLYOS FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2016/2017 8. OSZTÁLYOS FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2016/2017 2015. OKTÓBER 15. Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelemi Szakközépiskolája 1011 Budapest,

Részletesebben

H. Varga Gyula (szerk.) Tudatosság a kommunikációban. A kommunikáció oktatása 1. Tartalom. Beköszöntő... 5 Elméletek a tudatosságról

H. Varga Gyula (szerk.) Tudatosság a kommunikációban. A kommunikáció oktatása 1. Tartalom. Beköszöntő... 5 Elméletek a tudatosságról H. Varga Gyula (szerk.) Tudatosság a kommunikációban. A kommunikáció oktatása 1. Beköszöntő... 5 Elméletek a tudatosságról Nemesi Attila László Szombathelyi Nóra: Tudatosság a verbális énmegjelenítésben:

Részletesebben

HÉVÍZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA intézményi adatlapja (2011. október 1-jei adatok alapján)

HÉVÍZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA intézményi adatlapja (2011. október 1-jei adatok alapján) 1. sz. melléklet HÉVÍZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA intézményi adatlapja (2011. október 1-jei adatok alapján) 1. Intézményi adatok OM azonosító: 032842 Intézmény neve: Fenntartó neve: Napköziotthonos Óvoda

Részletesebben

Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására. Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna

Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására. Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna Továbbképzés célja A pedagógusok ismerjék meg (elevenítsék fel) : Bővítsék

Részletesebben

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság.

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság. Önéletrajz Név Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail discipula@freemail.hu Állampolgárság magyar Születési idő 1959. 01. 01. munkahelyek Időtartam (-tól -ig)

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény komplex szolgáltatásainak

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

z andragógia és a gyógypedagógia apcsolata Készítette: Pap A Tudományelm Oktató: Dr. Kereszty Orsolya 2013. novembe

z andragógia és a gyógypedagógia apcsolata Készítette: Pap A Tudományelm Oktató: Dr. Kereszty Orsolya 2013. novembe z andragógia és a gyógypedagógia apcsolata Készítette: Pap A Tudományelm Oktató: Dr. Kereszty Orsolya 2013. novembe Vázlat Saját tapasztalatok, érdeklődés Különbségek Hasonlóságok - Közös módszerek, alapok

Részletesebben

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT!

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Engedj játszani! SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Ha csak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában

Részletesebben

Köznevelési stratégia

Köznevelési stratégia Köznevelési stratégia 2013 Stratégia alkotás módszertana Hazai és nemzetközi dokumentumok elemzése Helyzetelemzés SWOT elemzés Célok meghatározása Stratégiai beavatkozások meghatározása Indikátorok meghatározása

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

OM azonosító: 201573 GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK. angol, német, Emelt óraszámban angol nyelv oktatása. 20

OM azonosító: 201573 GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK. angol, német, Emelt óraszámban angol nyelv oktatása. 20 Az iskola neve: Bercsényi Miklós Katolikus Gimnázium és Kollégium, Általános Iskola, Óvoda Címe: 5200 Törökszentmiklós, Almásy út 1. Telefon/fax: 06-56/390-002 E-mail: tmbercsenyi@gmail.com Igazgató: Kocsis

Részletesebben

TI és ÉN = MI Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért Érték- és értelemközpontú kísérleti program kisiskolásoknak 1 PATAKY KRISZTINA iskolapszichológus, logoterápiai tanácsadó és személyiségfejlesztő,

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. melléklet a 152013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak Osztálymenedzsment A tantárgy típusa DF DD DS DC x II. Tantárgy felépítése

Részletesebben

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,

Részletesebben

Dr. Hengl Melinda. A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai

Dr. Hengl Melinda. A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai Dr. Hengl Melinda Jogász, Pszichológus, Írásszakértő hallgató, Grafológus, Jelnyelvi interkulturális kommunikációs szakértő A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai A tudásgyárak technológiaváltása

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MENEDZSMENT szakirányú továbbképzési szak A 21. században a település- és területfejlesztés fontossága várhatóan tovább növekszik.

Részletesebben

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére.

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére. 1 Mi a képzés célja? A hallgatók a képzés során elsajátított ismereteik és készségeik birtokában alkalmazni tudják az adatfelvételi és számítógépes Mi lesz akkor a diplomámba írva? szociológia BA szociális

Részletesebben

Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény

Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény Jó gyakorlat megnevezése: A tanulás ne legyen lecke a gyermeknek, hanem szívdobogtató élmény (József A) A motiváció,

Részletesebben

OKTATOTT IDEGEN NYELV

OKTATOTT IDEGEN NYELV Az iskola neve: Bercsényi Miklós Katolikus Gimnázium és Kollégium, Általános Iskola, Óvoda Címe: 5200 Törökszentmiklós, Almásy út 1. Telefon/fax: 06-56/390-002 E-mail: tmbercsenyi@gmail.com Igazgató: Kocsis

Részletesebben

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged. AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.hu Szociális kompetencia társas viselkedés Nagy József (2000): A szociális

Részletesebben