Tartalom 1 ÁFA Fiktív számla befogadásának elkerülése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tartalom 1 ÁFA Fiktív számla befogadásának elkerülése"

Átírás

1 E-Adótanácsadó E-Adótanácsadó Szakmai folyóirat XI. évfolyam 5. szám május Az Art, az Áfa, az Szja, a Tao, a Tb, az Eho és a Szocho törvények változásai ÁFA Fiktív számla befogadásának elkerülése Írta: Bonácz Zsolt adószakértő A fiktív számla fogalmára vonatkozóan az Áfa tv. értelmező rendelkezést nem tartalmaz. A kiutalás előtti áfaellenőrzések elvégzésének elősegítéséről szóló 7006/2008. (AEÉ 12.) APEH irányelv (továbbiakban: irányelv) III. részének 2. pontja ismerteti a fiktív számla fogalmát és eseteit, az irányelv ezen részét a terjedelmi korlátok miatt nem ismertetjük. Az irányelv szerint a fiktív számlára alapozva áfa nem vonható le. Az irányelv kiadása óta számos ítélet született (magyar bíróságok és az Európai Bíróság által), amely az irányelvben ezen részében foglalt jogértelmezést nem minősítette helyesnek, valamint az adóhatóság álláspontja is módosult az irányelvben foglaltakhoz képest. A cikkben nem az irányelvet, valamint az adóhatóság jelenlegi gyakorlatát kívánom minősíteni, hanem arra szeretném fel hívni a vállalkozások figyelmét, hogy egyszerű ellenőrzési mechanizmusok alkalmazása útján is megakadályozható fiktív számla befogadása, feltételezve az erre vonatkozó szándékot. A vállalkozás napi működéséhez kapcsolódó rendszeresen felmerülő (szokásos) kis összegű beszerzéseknél azok jellege miatt csak a legalapvetőbb ellenőrzések elvégzésére van mód. Tartalom 1 ÁFA Fiktív számla befogadásának elkerülése 4 ART A becslés legfontosabb szabályai 9 JÁRULÉKOK Mit kell tudni az egészségügyi hozzájárulásról? 12 SZJA Tudnivalók a személyi jövedelemadó bevallásról 16 OLVASÓI KÉRDÉSEK Reprezentáció adózása Szerzők: Bonácz Zsolt adószakértő Dr. Kovács Ferenc adószakértő Matlné Kisari Erika NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Dr. Székely Zsuzsanna NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Tisztelt Olvasónk! AdóTanácsadó szakmai folyóiratunk a jövőben nagyobb hangsúlyt helyez a vezetőket érintő legfontosabb változásokra, amelyhez a megújult tartalom is igazodik. Reméljük, hogy az átala kítás az Önök legnagyobb megelégedésére szolgál a jövőben is. Honlapunkról a JOG SZABÁLYFIGYELÉSEN és az ADÓNAPTÁRATON túl további, szerkeszthető segédleteket tölthet le. A kézirat lezárásának dátuma: április 25. Üdvözlettel: Varga Szabolcs szerkesztő 1

2 Ennek keretében a nyilvános és közhiteles hatósági (cégbírósági és bírósági nyilvántartás, egyéni vállalkozók nyilvántartása) nyilvántartás, a NAV honlapján megtalálható adózói adatbázisok alapján megállapítható, hogy az üzleti partner létező adóalany-e, adószáma esetleg törlésre került-e. A hatósági nyilvántartásból, a NAV adatbázisból csak olyan információk szerezhetőek, amelyeket azok a lekérdezés időpontjában tartalmaznak. Az adóhatóság a vállalkozó számlabefogadóként tanúsított magatartását annak figyelembe vételével minősítheti, hogy a számla befogadásakor és azt megelőzően a számlakibocsátóra vonatkozóan a hatósági nyilvántartásból milyen adatokat szerezhetett be. Például az adóhatóság semmiképpen sem marasztalhatja el a vállalkozást az áfalevonás elutasításával, ha ténylegesen megtörtént gazdasági eseményről törölt adószámú adózó által kiállított, formailag megfelelő számla alapján vonta le az áfát, feltéve, hogy a hatósági nyilvántartásból a szerződés megkötésétől a számla befogadásáig eltelt időszak alatt az adószám törléséről nem szerezhetett tudomást. Nagy értékű, valamint rendszeresen felmerülő és összességében már jelentős értéket képviselő beszerzéseket megelőzően a vállalkozásnak már nemcsak a legalapvetőbb ellenőrzéseket kell elvégeznie. A magyar bíróságok és az Európai Bíróság számos ítéletében leszögezte, hogy a számlabefogadó köteles kellő körültekintéssel eljárni az adólevonási jog gyakorlása érdekében. E körbe sorolható beszerzés esetében álláspontom szerint a vállalkozásnak arra kell törekednie, hogy szerződéses kapcsolatot ne létesítsen olyan személlyel, akinél (amelynél) fennáll fiktív számla kiállításának lehetősége. Megítélésem szerint a vállalkozás nem jár el megfelelően, ha kizárólag a számla befogadásakor végez el ellenőrzéseket abból a célból, hogy az áthárított áfát levonhatja-e vagy sem. Ennek érdekében a vállalkozásnak ki kell alakítani egy ellenőrző rendszert annak érdekében, hogy kiszűrje azokat a vállalkozásokat, akik (amelyek) vélelmezhetően nem jogszerűen, szabályszerűen folytatják tevékenységüket. Ugyanis fennáll annak kockázata, hogy az adóhatóság az objektív felelősség elvét érvényesíti a vállalkozás ellenőrzése során (a számlakibocsátó jogsértő magatartása esetén a számlabefogadó adólevonási jogát vitatja). Ebből adódóan ilyen üzleti partnerrel gazdasági kapcsolat létesítése jelentős adókockázatot hordoz. Továbbá arra vonatkozó ellenőrzéseket is el kell végezni, hogy megállapíthatóak-e olyan körülmények (lásd később), amelyek alapján fennállhat fiktív számla befogadásának veszélye. Ha már a szerződéses kapcsolat létrejött, akkor a teljesítés folyamatában is javasolt ezeket az ellenőrzéseket végrehajtani, különösen, ha a teljesítés a szerződés megkötését követően hosszabb időn keresztül folyik, hiszen az üzleti partner működésében beállhatnak változások. Megítélésem szerint alapvető fontosságú, hogy a vállalkozás személyes kapcsolatot létesítsen és tartson fenn az üzleti partner képviseletére jogosult személlyel, személyazonosságát ellenőrizze és képviseleti jogosultságát a szerződés megkötésétől az ügylet lezárásáig folyamatosan ellenőrizze. Ha a vállalkozás olyan személlyel/személyekkel köt szerződést, vagy korábban már megkötött szerződést módosítja, aki(k) nem jogosult(ak) az adott szervezet képviseletére, akkor e személy(ek) saját nevében/nevükben vállalhat(nak) kötelezettségét, amely fiktív számla befogadását eredményezheti. Nagyon gyakran előfordul, hogy a vállalkozás olyan személytől fogad be számlát, amely a szerződés megkötésének és/vagy a számlán feltüntetett gazdasági esemény teljesítésének időpontjában már végelszámolási, felszámolási eljárás alatt 2

3 állt, illetve a szerződés megkötése követően, de még a teljesítést megelőzően ilyen eljárás hatálya alá került. A végelszámolás, felszámolás alatt álló szervezet nevében a végelszámoló, felszámoló vagy az általa erre felhatalmazott személy járhat el. Ilyen helyzetek elkerülése érdekében a hatósági nyilvántartást, NAV adatbázisokat a teljesítés folyamatában is időszakonként (lehetőleg minél gyakrabban) meg kell vizsgálni, mivel abban új tények (pl. végelszámolás, felszámolás elrendelése, képviseletre jogosultak személyének változása) jelenhetnek meg. A fiktív számla befogadásának esélye lényegesen csökkenthető, ha a vállalkozás az üzleti partner számára kizárja, illetve korlátozza az alvállal kozó(k) igénybevételének lehetőségét, ugyanis ezzel az üzleti partner teljes mértékben, vagy részben saját maga köteles biztosítani a teljesítéshez szükséges munkaerőt. Ezáltal a vállalkozás számára ellenőrizhetővé válhat, hogy a teljesítésben résztvevő személyek az üzleti partnerrel valóban jogviszonyban állnak-e. Ha ettől az üzleti partner elzárkózik, akkor vélelmezhető, hogy a teljesítéshez szükséges személyi erőforrásokkal nem rendelkezik, így a teljesítés sem részéről valósulna meg. Az alvállalkozók bevonhatóságának korlátozásával megakadályozható az alvállalkozói láncolat kialakulása, amely önmagában is jelentős adókockázatot hordoz. Például építőipari jellegű munka esetén a megrendelő a szerződéses feltételek között kiköti, hogy a fővállalkozó által bevont alvállalkozó további alvállalkozót már nem vonhat be. Természetesen ezzel akkor érhető el a kívánt eredmény, ha e szerződéses feltétel betartását a megrendelő a fővállalkozótól megköveteli, s ténylegesen ellenőrzi is. Az alábbiakban felsorolt körülmények utalhatnak arra, hogy a vállalkozás számára az üzleti partner fiktív számlát állíthat ki: egyáltalán nem tett közzé beszámolót, vagy nem rendszeresen tett eleget közzétételi kötelezettségének; az ügyletet a szokásostól eltérő módon, sajátos körülmények között bonyolítaná; az általa értékesíteni kívánt termék, nyújtani kívánt szolgáltatás korábbi beszerzését (előállítását), illetve jövőbeli beszerzési (előállítási) módját, folyamatát olyan módon ismerteti, amely nem kivitelezhető, nem életszerű, illetve ilyen jellegű információk közlését megtagadja, bár ez üzleti titok átadásával nem járna; az eladásra felajánlott termék ára, a felkínált szolgáltatás díja jóval alacsonyabb a szokásosnál; a képviselőként fellépő személy nem hajlandó személyazonosságát, képviseleti jogosultságát igazolni; a képviseletre jogosult személy megbízottjaként fellépő személy ezen státusát alátámasztó hiteles iratot nem mutat be, a képviseletre jogosult személlyel személyes kapcsolatot nem lehet felvenni; képviselőként fellépő személy az általa képviselt szervezet által folytatott tevékenység tartalmával (konkrétan milyen tevékenységeket végeznek), a működés körülményeivel (pl. hány főt alkalmaznak, őket milyen munkakörben foglalkoztatják, hol vannak telephelyei, ott milyen tevékenységet végeznek) kapcsolatban ismeretekkel nem rendelkezik; az adott szervezet nevében képviselőként fellépő személy nem rendelkezik olyan kompetenciákkal, amelyeket az elvégzendő tevékenység megkövetelne, valamint elzárkózik attól, hogy azzal rendelkező személyt megnevezze, a szervezettel való jogviszonyának tényét és jogcímét igazolja; az adott szervezet nevében képviselőként fellépő személy elzárkózik attól, hogy a vállalkozás részére a teljesítés folyamatára, módjára, körülményeire, az abban résztvevők személyére és jogállására (alkalmazott, megbízással foglalkoztatott személy, alvállalkozó) vonatkozóan, üzleti titoknak nem tekinthető információkat adjon; 3

4 a tevékenységben közreműködő személyek köre, státusa (alkalmazott, megbízással foglalkoztatott személy, alvállalkozó), az általuk végzett/végzendő tevékenység nem ismert, nem beazonosítható; az üzleti partner a hatósági nyilvántartás szerinti székhelyén, telephelyén megtalálható, de ott nem tapasztalhatók tényleges gazdasági tevékenység folytatására utaló körülmények; a teljesítésbe bevonni kívánt/bevont alvállalkozó(ka)t nem hajlandó megnevezni, az alvállalkozói kapcsolat tényét és tartalmát alátámasztó szerződést (megrendelővel megismertetni nem kívánt részek elfedésével) nem hajlandó bemutatni; az ügylet teljesítése speciális személyi és tárgyi feltételeket követelne meg, s az üzleti partner ezek meglétét nem igazolja, illetve üzleti titoknak nem tekinthető érdemi információkat nem hajlandó adni azzal kapcsolatban, hogy ezeket hogyan fogja biztosítani; olyan ügylet teljesítését vállalná, amelyet a beszerezhető információk (pl. közzétett beszámoló) alapján korábban egyáltalán nem folytatott; a teljesítéshez szükséges személyi és/vagy tárgyi feltételek megléte nem állapítható meg. ART A becslés legfontosabb szabályai Írta: Dr. Kovács Ferenc adószakértő Az adóeljárási törvény több olyan esetkört nevesít, mely során az ellenőrzés általános módszerei szerint az adókötelezettség nem állapítható meg. Ezért a jogszabály lehetővé teszi az adóhatóság számára a becslés alkalmazását, me lyet az adóhatóság az elmúlt években elsősorban az ún. vagyonosodási vizsgálatoknál alkalmazott. Jelen cikkben e módszer alapvető szabályairól lesz szó. Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (Art.) 108. (1) bekezdése alapján a becslés olyan bizonyítási módszer, amely a törvényeknek megfelelő, a valós adó-, illetve költségvetési támogatás alapját valószínűsíti. A becslési eljárás lefolytatását azért rendeli el az adóhatóság, mert a rendelkezésre álló adatok alapján az adóalapot pontosan meghatározni nem lehet. A becslési eljárással nem lehet pontosan meghatározni azt, hogy az adózó bevételei, kiadásai milyen összegűek voltak, ennek megfelelően nem lehet az adóalapot sem a tényleges állapotnak megfelelően megállapítani. A becslés csak valószínűsíteni tudja az adóalapot, illetve költségvetési támogatás alapját. A valószínűsítés azt jelenti, hogy ellenkező bizonyításig a becslés alapján kidolgozott bizonyítékkal alátámasztott adóalapot úgy kell tekinteni, mintha az ténylegesen a becsült összegben merült volna fel. Az Art (2) bekezdése szerint az adóhatóságnak azt kell bizonyítania, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak, továbbá azt, hogy a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények, valamint a becslés során alkalmazott módszerek az adó alapját valószínűsítik. Az adóhatóság az ellenőrzés során vizsgálja a jogszabályok betartását. Azt, hogy az adózó nem a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően járt el, az adóhatóságnak kell bizonyítani, azaz a bizonyítási teher az adóhatóságé. Ugyanúgy alakul ez a becslési eljárásban is. Azt, hogy a becslés feltételei fennállnak, továbbá, hogy a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények, valamint a becslés során alkalmazott módszerek az adó alapját valószínűsítik, az adóhatóságnak kell bizonyítani. 4

5 A rendelkezés tehát egyértelműsíti, hogy mely feltételeknek kell megfelelnie az adóhatóságnak, hogy a becslést alkalmazhassa. Ezek közül az első, hogy csak meghatározott esetkörökben van lehetőség a becslésre, melyet az Art (3) bekezdése tartalmazza. Ez a kérdés elsődleges fontosságú, mivel a becslés alapján hozott adóhatósági határozat bírósági megtámadása esetén ez az első tisztázandó pont. E szerint becslés alkalmazható a) a vagyonszerzési illeték alapjának megállapításánál, b) ha az adó, illetve a költségvetési támogatás alapja nem állapítható meg, c) ha az adóhatóság rendelkezésére álló, azok száma vagy tartalma miatt jelentősnek tekinthető adat, tény, körülmény alapján alaposan feltételezhető, hogy az adózó iratai nem alkalmasak a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapjának megállapítására, vagy d) ha a magánszemély valótlan, hiányos bevallást vagy nyilatkozatot tett, vagy a nyilatkozattételt elmulasztotta, e) ha az Art. 91/A. -a szerint megkezdett ellenőrzés során az adóhatóság által kétségbe vontgazdasági események valódiságát és megtörténtét, illetőleg azt, hogy a költségek (ráfordítások) ténylegesen a vállalkozás érdekében merültek fel, az adózó jelentős számban és mértékben nem tudja bizonyítani. Az adóhatóság ellenőrzése során az adóalapot és a költségvetési támogatás alapját a rendelkezésre álló bizonylatok, nyilvántartások, könyvek alapján állapítja meg. A vizsgálat kitér arra, hogy az egyes bizonylatok, számlák szerinti összegek költségként elszámolhatók-e, az eredmény megállapítása során milyen eredményt növelő vagy csökkentő tételek kerültek feltüntetésre stb. A legtöbb megállapítás abból adódik, hogy az adózó az egyes tételeket helytelenül minősítette, és így az adóalapot nem valós összegben mutatta ki. A könyvek felülvizsgálata minden esetben alkalmazható, ha az adózó megfelelő bizonylatokkal alátámasztotta az egyes tételeket. Ha azonban nem, vagy hiányosan állnak rendelkezésre a számviteli előírásokban rögzített könyvek, nyilvántartások, bizonylatok, és emiatt a könyvelés tételes felülvizsgálatával az adóalap és az adó kiszámítása megnyugtatóan nem ellenőrizhető, becslési eljárást kell lefolytatni. A becslési eljárás során az adóhatóság a rendelkezésére álló valamennyi adat alapján logikai összefüggésekkel határozza meg az adó és a költségvetési támogatás alapját. A becslés csak megközelítő eredményre vezet, az adóalapot csak megközelítőleg lehet meghatározni. Ezért a becslési eljárást csak kivételesen, a következő szigorúan körülhatárolt esetekben lehet végezni: ad.a) Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény rendelkezik arról, hogy a vagyonszerzés esetén az adózónak a törvényben meghatározott illetéket kell fizetnie. Az illeték alapjául a vagyonszerzés időpontjában fennálló forgalmi értéket kell tekinteni. Ha a felek a forgalmi értéket nem tüntették fel, nem jelentették be, vagy a feltüntetett, illetőleg a bejelentett érték az illetékhivatal megítélése szerint a forgalmi értéktől eltér, a forgalmi értéket az illetékhivatal határozza meg összehasonlító értékadatok és egyéb rendelkezésre álló adatok, pl. az illetékfizetésére kötelezett nyilatkozata, szemle stb. alapján. ad.b) Becslési eljárás lefolytatásának van helye akkor is, ha az adó és a költségvetési támogatás alapja nem állapítható meg. Az adóhatóság ellenőrzése során az adóalapot és a költségvetési támogatás alapját a rendelkezésre álló bizonylatok, nyilvántartások, könyvek alapján állapítja meg. Ha azonban nem, vagy hiányosan állnak rendelkezésre a számviteli előírásokban rögzített könyvek, nyilvántartások, bizonylatok, és emiatt a 5

6 könyvelés tételes felülvizsgálatával az adóalap és az adó kiszámítása megnyugtatóan nem ellenőrizhető, becslési eljárást kell lefolytatni. A becslési eljárás során az adóhatóság a rendelkezésére álló valamennyi adat alapján logikai összefüggésekkel határozza meg az adó és a költségvetési támogatás alapját. ad.c) Becslési eljárásra kerül sor, ha az adóhatóság a rendelkezésére álló adatok és az adózó adatainak összevetése után alaposan feltételezheti, hogy az adózó iratai nem alkalmasak a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapjának meghatározására. Az adóhatóság az adózót érintő valamennyi tudomására jutott adatot nyilvántartja. Így az ellenőrzés megkezdésekor a revizorok rendelkezésére állnak olyan információk, amelyek az adózó bevételeire, kiadásaira vonatkoznak. Ezek az adatok az adatszolgáltatás alapján benyújtott ún. kontrollinformációk vagy másik adózónál folytatott vizsgálat alapján állnak az adóhatóság rendelkezésére. Amennyiben ez alapján jelentős eltérés tapasztalható, alkalmazható a becslés. Jelentősnek tekinthető adat, tény, körülmény különösen a számla (egyszerűsített számla), nyugta kibocsátási kötelezettség adóéven belüli ismételt elmulasztása, igazolatlan eredetű áru forgalmazása, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, továbbá az adózó tevékenységével, eredményével összefüggő iratok, nyilatkozatok és az adott tevékenységre vonatkozóan szakértők által kidolgozott jövedelmezőségi, élőmunka- és anyagszükségleti mutatók, standardok közötti lényeges eltérés. A becslésnél az adóalap megállapítása szempontjából lényeges, rendelkezésre álló tényeket, körülményeket, bizonyítékokat, nyilatkozatokat kell figyelembe venni és együttesen értékelni. A 108. (3) bekezdésének c) pontja sze rinti becslési feltétel annyiban speciális, hogy ez esetben az adózó könyvei, bevallásai, nyilvántartásai akár a legteljesebb szabályosságot és összhangot tükrözhetik, de az adóhatóság rendelkezésére álló egyéb információk alapján ez kétségbe vonható. ad.d) A magánszemélyekre vonatkozó becslési feltételt részben az előző rendelkezések is tartalmazzák, új azonban a nyilatkozatra történő utalás. Itt nem elsősorban az adóellenőrzés során tett nyilatkozatról van szó és nem is az Art a szerinti nyilatkozatról, hanem az 91. szerinti, a bevallás kiegészítésére vonatkozó felhívással kapcsolatos nyilatkozatról. ad.e) E rendelkezés a jövedelem (nyereség) minimumot el nem érő vállalkozások ellenőrzésével kapcsolatos. Az adóhatóság kockázatelemző program alapján, számítógépes úton egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére választja ki azokat az adózókat, amelyeknél (akiknél) alapos okkal feltehető, hogy a vállalkozási tevékenység kimutatott eredménye a bevételek eltitkolásának vagy szabálytalan költségelszámolásnak a következménye. Az adóhatóság által kétségbe vont gazdasági események valódiságát és megtörténtét, illetőleg azt, hogy a költségek (ráfordítások) ténylegesen a vállalkozás érdekében merültek fel, az adózónak kell bizonyítania. Amennyiben az egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzése során az Art (3) bekezdésének e) pontjában meghatározott feltételek teljesülnek, az adóhatóság az adóalapot, illetőleg az adót a bevallások utólagos ellenőrzése keretében, becsléssel állapítja meg. 6

7 Az Art (5) bekezdése alapján a bevétel vagy a kiadások egy részének ismeretében az adóalap valószínűsíthető bizonylatok, adatok, nyilatkozatok beszerzésével, szemlével, próbagyártással, leltározással és más megfelelő módszerrel. Ez a becslés ún. általános módszere. Amennyiben lehetőség van rá, fel kell használni a meglévő bizonylatokat, adatokat, nyilvántartásokat, és az azokból nyert információkat logikai úton feldolgozva, az adóhatóság egyéb adataival összevetve kell meghatározni az adóalapot. Az adózó tevékenységétől függően helyszíni szemle, próbagyártás is elrendelhető. Az alkalmazott bizonyítási eszközt az adott esetben kell meghatározni. Bármilyen bizonyítási eszköz (azaz más megfelelő módszer) alkalmazható, mind az adóhatóság ellenőrzése, mind pedig az hatósági eljárás során. Az Art (6) bekezdése alapján becsléssel kell megállapítani az adóalapot akkor is, ha az adóalap megállapítására az előző bekezdés szerint azért nincs mód, mert sem a bevételekről, sem a kiadásokról adatok, iratok, más bizonyítékok nem állnak az adóhatóság rendelkezésére, és ezek hiánya nem az adózó érdekkörén kívül eső okra vezet hető vissza. A becslésnél az adóalapot az adóhatóság az eset körülményeire tekintettel valószínűsíti. Ennek során az azonos időszakban hasonló tevékenységet, hasonló körülmények között folytató adózók magánszemély adózó esetében a munkaviszony keretében hasonló tevékenységet, hasonló körülmények között végzők kereseti, jövedelmi viszonyait figyelembe kell venni. Ilyen esetben a becslés alapján számított adóalaptól való eltérést az adózó hitelt érdemlő adatokkal bizonyíthatja. Ez az ún. összehasonlító becslés. Az összehasonlító becslés alkalmazásánál az azonos tevékenységet folytató, hasonló körülmények között működő más vállalkozók kiválasztásánál alapvető és döntő viszonyítási alapot képezhetnek a megközelítően hasonló telephelyi, árubeszerzési, forgalmazási, gépi kapacitásbeli adottságok, alkalmazottak száma stb. Az adózó a becslés alapján számított adóalaptól való eltérést bizonyíthatja (itt tehát megfordul a bizonyítási teher), de az ellenbizonyításnak hitelt érdemlő adatokon (pl. utóbb fellelt okiraton) kell alapulnia. Ha az adózó ezen bizonyítás körében más adózót is érintő szerződéses kapcsolatra vagy egyéb ügyletre hivatkozik, az adóhatóság az érintett más adózónál ha az adózó állítását az adózó bevallása, az érintett más adózó bevallása, illetve a nála korábban végzett ellenőrzés eredménye nem támasztja alá és az ellenőrzés elrendelését e törvény egyéb rendelkezése nem zárja ki a kapcsolódó vizsgálatot haladéktalanul elrendeli és a feltételek fennállása esetén a kapcsolódó vizsgálat során a becslés szabályait alkalmazza. A becslés egyik speciális esetei az ún. vagyongyarapodással kapcsolatos ellenőrzések. Az Art (1) bekezdése alapján ha az adóhatóság megállapítása szerint az adózó vagyongyarapodásával vagy az életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege, az adóhatóság az adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben figyelemmel az ismert és adóztatott jövedelmekre is az adóhatóságnak azt kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szükség. Az adóhatóság az ilyen módon feltárt adóalapot annak az évnek az összevonás alá eső jövedelméhez számítja hozzá, amelyre nézve a jövedelemeltitkolást megállapítja. Ha a vagyongyarapodás forrásaként az adózó többévi eltitkolt jövedelme szolgált, az adóhatóság a vizsgálattal érintett évek között a jövedelmet egyenlő arányban megosztja, és az adót az egyes években hatályos jövedelemadó törvényekben meghatározott ösz 7

8 szevonás alá eső jövedelmekre vonatkozó adómértékkel állapítja meg. Ez esetben is igaz, hogy a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést az adózó hitelt érdemlő adatokkal igazolhatja. Speciális szabály, hogy amennyiben az adózó nyilatkozata szerint a vagyongyarapodás forrását az adó megállapításához való jog elévülési idejét megelőzően szerezte meg, a vagyongyarapodás forrásának, a szerzés tényének és időpontjának igazolásaként közhiteles nyilvántartás jogerős bírósági vagy hatósági határozat, illetve az adómegállapításhoz való jog elévülési idejét megelőzően kiállított egyéb közokirat, valamint az adózó ezen időszakban az adóhatósághoz benyújtott, jogerős hatósági, bírósági határozattal nem érintett bevallásának adatai, fizetésiszámlakivonat, értékpapírszámla-kivonat adatai szolgálhatnak; az adóhatóság az adó megállapításához való jog elévülési idejét megelőző időszakra vizsgálatot csak ezen adatokra kiterjedően végezhet. Egyebekben az eljárásra e fejezet szabályait kell megfelelően alkalmazni. Közhiteles nyilvántartásnak az ingatlan-nyilvántartás, a földhasználati nyilvántartás, a zálogjogi nyilvántartás, a gépjármű-nyilvántartás, az úszólétesítmény-nyilvántartás, a légijármű-nyilvántartás, a cégnyilvántartás, a magyar jog szerint egyéb közhiteles nyilvántartás, továbbá a nyilvántartás helye szerinti állam joga szerint közhitelesnek minősülő nyilvántartás minősül. Az Art a az áfabecslésre tartalmaz speciális előírásokat. E szerint ha becslés alkalmazására az általános forgalmi adó megállapítása során kerül sor, bizonylatok hiányában az állami adóhatóság a) a fizetendő adót a tényleges eladási ár, b) a levonható adót a tényleges beszerzési ár, ezek hiányában a forgalmi érték vagy az árképzési szabályok szerint kalkulált ár, illetőleg a szokásos piaci ár és a vonatkozó adómérték alapján állapítja meg. A levonható adót az adóhatóság becsléssel abban az esetben állapítja meg, ha a bizonylatok hiányát természeti, illetőleg az adózó érdekkörén kívül álló okból bekövetkező katasztrófa okozta. E becslés alkalmazása során jellemzően bizonylatok hiányában az adóhatóság mind a fizetendő, mind a levonható adót köteles meghatározni, feltéve, hogy az iratok, bizonylatok hiányát természeti, illetőleg az adózó érdekkörén kívül álló okból bekövetkező katasztrófa okozta (ennek hiányában kizárólag a fizetendő adót becsüli meg az adóhatóság). Ebbe a fogalomkörbe kizárólag a vis maior érthető, vagyis a különféle, az ember által elháríthatatlan külső ok, mint pl. a tűzeset, árvíz stb. Az elháríthatatlanság a joggyakorlat szerint akkor állapítható meg, ha a technika adott fejlettségi szintjére és a gazdaság teherbíró képességére is figyelemmel objektíve nem áll fenn a megelőzés lehetősége. Az adózónak minden lehetséges és célravezető intézkedést meg kell tennie a bizonylatok elvesztésének és megsemmisülésének elhárítására. Ha pedig ezt elmulasztja, az elháríthatatlanságra eredményesen nem hivatkozhat. Az adóhatóságnak így a kialakult gyakorlat szerint lehetősége van abban az esetben is megtagadni a levonási jog gyakorlását, ha a bizonylatok megsemmisülése ugyan az adózó állítása szerint elháríthatatlan külső okra vezethető vissza, azonban az adóhatóság bizonyítja, hogy az adózónak a körülményekhez képest lehetősége lett volna a bizonylatok megmentésére. Összefoglalva a fentieket, látható, hogy a becslésnél két fontos körülményt kell figyelnie az adózónak, illetve képviselőjének. Egyrészt a becslés alkalmazásának feltételei fennállnak-e (szerepel-e az Art felsorolásában), másrészt az adóhatóság által alkalmazott módszer az adó alapját valószínűsíti, vagyis azzal közelítően meghatározható a fizetendő adó. Amennyiben bármelyik feltétel nem áll fenn (ezt az adóhatóságnak kell bizonyítania!), a becslés alkalmazása nem jogszerű, azt sikerrel támadhatja meg az adózó illetve annak képviselője. 8

9 JÁRULÉKOK Mit kell tudni az egészségügyi hozzájárulásról? Írta: Matlné Kisari Erika NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Ebben a cikkben a természetes személyeket terhelő egészségügyi hozzájárulás kötelezettség megállapítására vonatkozó szabályokat foglalom össze. A cikk aktualitását biztosítja az a körülmény, hogy a természetes személyek a személyi jövedelemadóról szóló bevallásukban számolnak el a évben felmerült egészségügyi hozzájárulás kötelezettségükről is. A 1453-as számú bevallást május 20-áig kell benyújtani. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho tv.) szabálya szerint a természetes személy egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége akkor merül fel, ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy a jövedelem tekintetében a kifizetőnek nincs adóelőleg/adó megállapítási kötelezettsége, illetve ha a természetes személy olyan jövedelmet szerez, amely jövedelem tekintetében az Eho tv. kötelezettként határozza meg. A kötelezettség további feltétele, hogy a természetes személy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint belföldi státusszal is rendelkezzék. A külföldi előadóművész kötelezettségére speciális szabályok vonatkoznak, amelynek ismertetésére nem térek ki és a cikk nem tartalmazza azokat a kötelezettségekre sem, melyeket a kifizetőnek le kell vonnia. Az egészségügyi hozzájárulás százalékos mértékei és alapja: 27% a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerinti öszszevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adóalap (adóelőleg-alap) számításánál figyelembe vett jövedelem után, 20% a fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély a tételes átalányadó után, ha e tevékenység alapján a magánszemély nem minősül a Tbj. szerinti egyéni vállalkozónak, 15% az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő az átalányban megállapított jövedelme után, a tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő a bevétel 5 százaléka után, 14% a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. ], az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. ], az osztalék [Szja tv. 66. ], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. ], az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. ], az ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. (1) bekezdés] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes öszszeg után, 6% nem kifizetőtől származó kamat, tartós befektetési szerződés hozama után. 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás kötelezettséget teljesít a mezőgazdasági őstermelő, ha az átalányban megállapított jövedelem kivételével az összevont adóalapba tartozó jövedelme 9

10 van. Szintén 27 százalékos kötelezettség merül fel, ha a természetes személy ingó vagy ingatlan értékesítésből gazdasági tevékenysége révén szerez jövedelmet. Példa: Az őstermelő évi jövedelme 2 millió forint. I II. negyedévi adóelőleg alapja 0 forint volt. Az őstermelő bevétele szeptember hónapban meghaladta a 4 millió forintot, amelyből 1,5 millió forint jövedelme volt. A IV. negyedévben még 0,5 millió Ft jövedelemre tett szert évi bevétele alapján 2014-ben a minimálbér alapján fizette a járulékait. Az Eho tv. rendelkezése szerint mentes az egészségügyi hozzájárulás alól az a jövedelem, amely a Tbj. szerint járulék alapját képezi, a szociális hozzájárulási adó alapját képezi, vagy az Szja tv. alapján adómentes, vagy nem kell a jövedelemszámítás során figyelembe venni. Ez a mentesség a mezőgazdasági őstermelőre is vonatkozik addig az ősszegig, amely után járulékot fizetett. Az őstermelő egészségügyi hozzájárulás alapját csökkenteni kell a járulékalappal ( Ft). Az őstermelőnek a III. negyedévi egész ségügyi hozzájárulás-előleg kötelezettsége Ft volt. Éves kötelezettség: = % = Ft. Az őstermelő által fizetendő kötelezettség: Ft. Az Eho tv. alkalmazásában nem minősül kifizetőnek az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a tag kilépése, illetőleg a várakozási idő letelte után a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés, a számlavezető a nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló törvényben meghatározott számlatulajdonos részére kifizetett, egyéb jövedelemnek minősülő összeg tekintetében, az önkéntes egészségpénztár és az önkéntes önsegélyező pénztár a jogosulatlanul igénybe vett pénztári szolgáltatás esetén, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány tekintetében, a biztosító az Szja tv. 28. (2) bekezdése szerinti jövedelem esetében. Példák: Gyakori eset, hogy az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár a kötelező várakozási idő eltelte után, de még a természetes személy nyugdíjba vonulása előtt a tagsági jogviszony megszüntetése miatt teljesít kifizetést. Ez a nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő összeg a természetes személy tekintetében egyéb jövedelemként válik adókötelessé, melyből a kifizető az adóelőleget köteles levonni. Tekintettel arra, hogy a pénztár ebben az esetben nem minősül kifizetőnek a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetésére a magánszemély kötelezett, amit költségként nem számolhat el. Ilyen esetben a jövedelem megállapítása során a pénztárnak alkalmazni kell az ún. 78 százalékos szabályt, azaz a személyi jövedelemadó alapjának megállapításakor a jövedelem 78 százalékát kell figyelembe venni és egyben ez az összeg lesz az egészségügyi hozzájárulás alapja is. Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a magánszemély számláján támogatói adományt írt jóvá. A támogatói adomány szintén egyéb jövedelem, a biztosítópénztár a támogatói 10

11 adomány tekintetében nem minősül kifizetőnek és nem terheli adóelőleg megállapítási kötelezettség sem. A magánszemélynek a személyi jövedelemadó bevallás keretében kell megállapítania az őt terhelő személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást. A kötelezettségek alapja ez esetben is a jövedelem 78 százaléka. Az egészségügyi hozzájárulás rendszerében egyetlen olyan mértékű kötelezettség van, amely nem korlátlanul érvényesül: ez pedig a 14 százalékos kötelezettség. A természetes személy a korábban ismertetett jövedelmei után addig köteles megfizetni az egészségügyi hozzájárulást, amíg a biztosítási jogviszonyában a megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló évi CXX. törvény alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (együtt: egészségbiztosítási járulék) valamint az általa megfizetett 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fize tési felső határ). Példák: A természetes személy 2014-ben Ft egészségbiztosítási járulékot fizetett. Az adóévben magánszemélynek adta bérbe ingatlanát bevétele Ft volt, amellyel szemben Ft költséget számolt el. Az Ft jövedelme után Ft egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége keletkezne, de a hozzájárulás-fizetési felső határ figyelembevételével Ft-ot kell az adóévben megfizetnie. Arra is ügyelni kell, hogy ingatlan bérbeadása esetén a 14 százalékos kötelezettség abban az esetben merül fel, ha az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem az 1 millió forintot meghaladja. A kötelezettség alapjaként a teljes összeget és nem csak az 1 millió forintot meghaladó összeget kell számba venni, és nincs jelentősége annak sem, hogy a bérbeadási tevékenység az adóév teljes időtartama alatt, vagy annak csak töredékében valósult meg. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az adóévben kivétet nem realizált, ezért nyugdíjjárulékot nem fizetett, vállalkozói tevékenységével összefüggésben összesen Ft. egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetett. Vállalkozói osztalékalapja 2 millió forint. A 2 millió forint után Ft egészségügyi hozzájárulást kell bevallania és megfizetnie. A 14 százalékos mértékű kötelezettség alapjának megállapításakor nem alkalmazható a 78 százalékos szabály, mert annak alkalmazhatósága csak a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás kötelezettséghez kötődik és csak akkor, ha az egészségügyi hozzájárulás költségként nem számolható el. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben az egészségügyi hozzájárulás költségként elszámolható, de a természetes személy nem számolja el, a 78 százalékos szabály alkalmazása nem jöhet szóba. A hozzájárulás-fizetési felső határ számítása során ügyelni kell arra, hogy csak a ténylegesen megfizetett egészségbiztosítási járulék vehető számba. Abban az esetben, ha a természetes személy a családi járulékkedvezmény érvényesítése miatt nem fizetett egészségbiztosítási járulékot, azt a felső határ számítása során nem veheti figyelembe. 11

12 SZJA Tudnivalók a személyi jövedelemadó bevallásról Írta: dr. Székely Zsuzsanna NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály A személyi jövedelemadó bevallás benyújtásának határideje azon magánszemélyek részére, akik nem egyéni vállalkozók és nem kötelesek áfa fizetésére, május 20. Főszabály szerint a magánszemély minden jövedelme adóköteles, így a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvényben (Szja tv.) meghatározott kivételeket leszámítva mindenkinek bevallást kell benyújtania, aki 2014-ben jövedelmet szerzett. Az adót adóévenként be kell vallani. A magánszemély bevallási kötelezettségét önadózással vagy munkáltatói adómegállapítás révén teljesítheti. Önadózás esetén májusban adónyilatkozat (1453ADO) vagy adóhatósági közreműködés nélkül készített adóbevallás (1453) benyújtására van lehetősége a magánszemélynek. Az érintettek a bevallást többféle módon is benyújthatják. Azok, akik a korábbi évben papír alapú nyomtatványt töltöttek ki, azok részére az adóhatóság az idén is kiküldte a nyomtatványt, és ezt kitöltve is tudják teljesíteni bevallási kötelezettségüket. Aki tavaly a NAV internetes oldaláról letöltött program segítségével töltötte ki az szja bevallást, attól a NAV idén is így várja, és részükre már nem küldi ki a nyomtatványt. A kitöltést segítő program letölthető a NAV internetes oldaláról: nyomtatvanykitolto_programok/ nyomtatvanykitolto_programok_nav/ bevallasok/1453.html A benyújtandó szja bevallás pontos megnevezése: számú Bevallás a évre a személyi jövedelemadó, járulék, különadó, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az egészségügyi hozzájárulás kötelezettségről mindezek helyesbítéséről, önellenőrzéséről. A program segítségével elkészített bevallás kinyomtatás után postán is elküldhető, de az ügyfélkapu útján elektronikusan is el lehet juttatni a NAV részére. A klasszikus nyomtatvány csak postán vagy személyesen juttatható el az adóhatósághoz. Adónyilatkozat Az adónyilatkozat azok számára egyszerűsítheti le az adóbevallás elkészítésének folyamatát, akinek az adóévben csak munkaviszonyból származott jövedelme, és az adóelőleget a munkáltató év közben pontosan levonta (a különbözet az ezer forintot nem haladja meg). Az adónyilatkozat kizárólag a következő adatokat tartalmazza: a természetes személyazonosító adatokat, a lakcímet és az adóazonosító jelet, a magánszemély családi kedvezménnyel nem csökkentett összevont adóalapjának és valamennyi, bevallási kötelezettséggel járó külön adózó jövedelmének együttes összegét, az adózó személyi jövedelemadó-kötelezettségét, a levont személyi jövedelemadó és adóelőleg együttes összegét. Lényeges, hogy ha az adóelőleget megállapító munkáltató, a kifizető által megállapítható feltételek fennállnak, az adóelőleget megállapító munkáltató, a kifizető által kiadott összesített igazoláson kötelezően tájékoztatja a magánszemélyt, hogy a bevételre vonatkozóan adónyilatkozatot adhat. Ha a munkáltató, kifizető rendelkezésére álló adatok alapján a magánszemély az adóévre nem választhatja az adónyilatkozatot, erről a kiadott összesített igazoláson kötelezően tájékoztatni kell a magánszemélyt. 12

13 Mikor nem kell bevallást benyújtani? Nem kell a magánszemélynek bevallást benyújtani, ha az adóévben egyáltalán nem szerzett bevételt, vagy kizárólag olyan bevételt szerzett, amelyet nem kell bevallania. Nem kell bevallani azt a bevételt, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, amely ingó vagyontárgy átruházásából származik, és az éves összege nem haladja meg a 600 ezer forintot, vagy az abból megállapított összes jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot, amely ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog gyakorlásának átengedéséből, e jogról való lemondásból származik, ha abból jövedelem nem keletkezik, amely után a személyi jövedelemadó megfizetésére a kifizető kötelezett, amely kamatjövedelemnek minősül, és abból a kifizető az adót levonta, amely pénzbeli nyereménynek [Szja tv. 76. (2) bekezdés] minősül, amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján Magyarországon nem adóztatható, amelyet külön törvény rendelkezése szerint nem kell bevallani. Új elemek a bevallásban Családi járulékkedvezmény A családi járulékkedvezmény igénybevételére évben volt először lehetőség. Bevezetésével az a magánszemély, aki a családi adókedvezményt teljes mértékben nem tudta igénybe venni az fennmaradó kedvezményt az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék terhére veheti igénybe. A ben igénybevett családi járulékkedvezményt a számú bevallásban kell először bevallani. A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját a családi kedvezménnyel csökkenti. Kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetén Ft-tal, három és minden további eltartott esetén Ft-tal csökkenthető az összevont adóalap. Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és közös érvényesítés vagy megosztás esetén a biztosított házastársa, élettársa családi járulékkedvezményre jogosult abban az esetben, ha a kedvezmény összege meghaladja az összevont adóalapot. A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegét. A gyermekek után járó szja és járulékkedvezmény igénybevételének feltétele a as lapon az eltartottakra vonatkozó adatok kitöltése. Fel kell sorolni az eltartottak/kedvezményezett eltartottak nevét, adóazonosítóját, ennek hiányában személyes adatait. A kedvezménykeret pontos meghatározása érdekében a gyermekek (eltartottak) kódját hónapokra bontva kell meghatározni. Ezen a lapon lehet nyilatkozatot tenni a várandósságról is. Abban az esetben, ha a kedvezményt a magánszemély házastársával közösen érvényesíti vagy élettársával megosztja erről a tényről is nyilatkozni kell a as lapján. A családi kedvezmény és járulékkedvezmény elszámolására a 1453-A lap sorai szolgálnak. A családi járulékkedvezmény évközi érvényesítése esetén a házastárs vagy élettárs által igénybevett családi kedvezmény, járulékkedvezmény adatait is figyelembe kell venni a 1453-A lap 20. sorában fel is kell tüntetni. Rendelkezés a nyugdíjbiztosításról január 1-től változtak az Szja tv. rendelkezésre vonatkozó szabályai. A módosítás nyomán 2015-ben először rendelkezhet a évről benyújtott bevallásban a nyugdíjbiztosítás szerződője nyugdíjbiztosítása javára. 13

14 Természetesen továbbra is rendelkezhet az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár magánszemély tagja és a nyugdíj-előtakarékossági számla-tulajdonos magánszemély. A magánszemély bevallásában önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, önkéntes kölcsönös egészségpénztár vagy önsegélyező pénztár részére rendelkezhet, a tagsági viszonyára tekintettel befizetett összeg, valamint az egyéni számláján jóváírt, Szja tv. szerint az adóévben megszerzett egyéb jövedelmének minősülő összeg együttes értékének 20 százalékáról. Az önkéntes pénztári tagnak lehetősége van arra, hogy az egyéni egészségszámla követelésének meghatározott, elkülönített részét a rendelkezéstől számított két évre lekösse. Ez a lekötés szintén a rendelkezés alapjául szolgál. A lekötött számlakövetelés 10 százalékának megfelelő összeg átutalásáról lehet rendelkezni. Prevenciós szolgáltatás igénybevételekor az egészségpénztári egyéni számlájáról az adóévben kifizetett ellenérték 10 százalékának megfelelő összeg átutalásáról lehet rendelkezni. A nyugdíj-előtakarékossági számlatulajdonos magánszemély az adóbevallásában tett nyilatkozat alapján rendelkezhet az adóévben általa nyugdíjelőtakarékossági számlára befizetett összeg 20 százalékának, de legfeljebb az adóévben 100 ezer forintnak az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből történő átutalásáról. Akik január 1. után töltik be az öregségi nyugdíjkorhatárt, maximálisan 130 ezer forint átutalásáról rendelkezhetnek. A nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője adóbevallásában rendelkezhet az összevont adóalap adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből meghatározott összegek átutalásáról. A nyugdíjbiztosítási szerződésre rendelkezni az adóévben szerződőként befizetett összeg 20 százalékáról, de legfeljebb az adóévben 130 ezer forintról lehet. Szerződőként befizetett összeg: a kifizetőnek nem minősülő más személy által fizetett adómentes bevételnek minősülő összeg, vagy az összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles díj is. Az alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosításra befizetett összeg alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető. Lényeges, hogy más EGT-államban letelepedett biztosítóval kötött nyugdíjbiztosításra megfizetett összeg alapján is lehet nyugdíjbiztosítási rendelkezést tenni. A nyugdíjbiztosítás fogalmát a Szja tv pontja határozza meg. Kizárólag az a biztosítási szerződés tekinthető nyugdíjbiztosításnak, amelyik a nyugdíjbiztosítási fogalomban felsorolt mind a négy biztosítási esemény bármelyikének bekövetkezésekor kiváltja a biztosító szolgáltatását. Nem minősülnek nyugdíjbiztosításnak az olyan biztosítások, amelyek ettől eltérő mértékben határozzák meg a biztosítási eseményeket. További feltétel, hogy a szerződés létrejöttétől a biztosító biztosítási eseményre tekintettel történő teljesítéséig legalább 10 év teljen el, de ez alól a feltétel alól kivétel a biztosított halála, rokkanttá válása, rehabilitációs ellátásra való jogosultsága, valamint járadékszolgáltatása. Főszabály szerint az a magánszemély tehet nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot, aki a nyilatkozattétel időpontjában nyugdíjbiztosítási szerződéssel rendelkezik. Kivételt képez az az eset, amikor a magánszemély a rendelkezés idején azért nem rendelkezik nyugdíjbiztosítási szerződéssel, mert részére a nyugdíjszolgáltatást teljesítették. 14

15 A nyugdíjbiztosítási nyilatkozat a biztosító által kiadott igazolás alapján tehető meg, amely tartalmazza a rendelkezési jogosultság alapjául szolgáló összeget, a megjelölt biztosító nevét, pénzforgalmi számlaszámát és a nyugdíjbiztosítási szerződés egyedi azonosító számát (szerződésszámát). Több biztosítóval kötött szerződés esetén is csak egy biztosító jelölhető meg. A biztosítási szerződésre befizetett és a biztosító részére utalandó összeget a es lapon a III. blokkban a sorokban kell feltüntetni. A szerződésszámot a 148. sorban kell feltüntetni. Egyéb adónemek az szja bevallásban Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (Ekho) Annak a magánszemélynek, aki 2014-ben valamely jövedelmével kapcsolatban az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást választotta, és erre vonatkozóan a kifizetőnek írásbeli nyilatkozatot tett, ezen jövedelmét a számú bevallás es lapon kell bevallani. A es lapot abban az esetben kell kitöltenie az érintett magánszemélynek, ha az ekho megfizetését a kifizetőtől átvállalta. Egészségügyi hozzájárulás (Eho) Az egészségügyi hozzájárulásról szóló évi LXVI. törvényben meghatározott esetekben a magánszemély kötelezett az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére, ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető az adót, adóelőleget nem köteles megállapítani. Ehofizetési kötelezettség felmerülhet bizonyos esetekben, pl: a kamat, az osztalék, az árfolyamnyereség, az értékpapírköcsönzés, vállalkozásból kivont, valamint a bérbeadásból származó egymillió forintot meghaladó jövedelemmel kapcsolatban. Különadó A es lapon kell bevallani az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról illetve módosításáról szóló évi XC. törvényben meghatározott a magánszemély egyes jövedelmeit terhelő különadót. Ezt a lapot annak kell kitöltenie, aki 2014-ben munkaviszonya megszűnésére tekintettel olyan bevételhez jutott, amely után 75%-os különadó fizetésére kötelezett. Végezetül néhány fontos információ Visszaigényelhető adó esetén meg kell adni a bevallásban a magánszemély döntésétől függően a postai címet, vagy egy bankszámlaszámot, ahová az adóhatóság a kérdéses összeget ki tudja utalni. Ezek hiányában a pénz az adófolyószámlán marad, és külön nyomtatvány benyújtásával lehet kérni annak kiutalását. A pótlékmentes részletfizetés lehetősége nyitva áll azon adózók előtt, akik forintot meg nem haladó összegű fizetendő adót állapítanak meg bevallásukban. A részletfizetés kérését a bevallás C lapján a 71. sorban kell jelölni. A részletfizetés maxi mális időtartama hat hónap. Az aktuális részlet elmaradása esetén a részletfizetési lehetőség érvényét veszti és a tartozás egy összegben válik esedékessé. A bevallást alá kell írni, mert anélkül érvénytelen. Aki az aláírást elmulasztja, az számítson rá, hogy ezt az adóhatóság épületében személyesen tudja csak pótolni. A cikk az szja bevallás kitöltésével kapcsolatos legfontosabb információra kívánja felhívni az olvasók figyelmét, de terjedelmi korlátok miatt nem teljes részletességgel. A bevallás kitöltéséhez nélkülözhetetlen a kitöltési útmutató ismerete is. 15

16 OLVASÓI KÉRDÉSEK Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Az adózással kapcsolatos kérdését címen várjuk. Reprezentáció adózása Kérdés január elsejétől a reprezentáció a dologi kiadásokból átkerült a K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatba. Viszont a reprezentációt továbbra is ÁFA-tartalmú számlák adják (pl.: pogácsa, kávé, üdítő vásárlása stb). A kérdésem a következő: Az általunk használt Eper program nem enged ÁFA sort felvinni a reprezentációhoz, ami érthető is, hiszen személyi jellegű kiadásról van szó. Ennek alapján a számla nettó értékét kell csak felvinni, mint repi, vagy a bruttó értéket? Ha a nettó értéket, akkor mit csinálok az ÁFA-résszel? További kérdésem, hogy a KIR számfejtési rendszerbe a nettó vagy bruttó részt kell-e feladni, melyik után kell adózni? Válasz A reprezentációval vagy üzleti ajándékkal kapcsolatban fizetendő előzetesen felszámított általános forgalmi adó számviteli elszámolása nem változott, eddig is az alaptól külön, más főkönyvi számlán kerül lekönyvelésre, tehát ennek elszámolása során a költségvetési számvitelben a K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó rovatnál leírtak alapján kell eljárni. Így a K123. Egyéb külső személyi juttatások rovaton kell elszámolni a számla nettó értékét, az áfáját a K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó rovaton és a kapcsolódó fize tési kötelezettségeket (Munkáltatót terhelő SZJA és EHO) pedig a K2. MUNKAADÓKAT TERHE LŐ JÁRULÉKOK ÉS SZOCIÁLIS HOZZÁJÁ RULÁSI ADÓ rovaton. A KIR3-ban a bruttó részből kiindulva kell a feladást elkészíteni Az E-AdóTanácsadó című szaklapunkban közzétett jogi szak cikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésére álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-AdóTanácsadó Szakmai Folyóirat XI. évfolyam, 5. szám, március Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Budapest, Váci út 91. Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: , Fax: Internet: Tördelés: M. C. Direct Kft. Nyomdai kivitelezés: Stanctechnik Kft. 16

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Nyugdíjbiztosítási szerződés utáni rendelkezési jogosultság A nyugdíjbiztosítási szerződés (fogalmát az Szja tv.

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz Útmutató az SZJA- bevalláshoz Utmutató A magánszemély által értékpapír-kölcsönzés díjaként megszerzett összeg egésze jövedelemnek minõsül. Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke

Részletesebben

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:...

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:... Adatlap 2012 A munkáltatótól (társas vállalkozástól, polgári jogi társaságtól) származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor Felhívjuk szíves figyelmét

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

NYILATKOZAT. Postára adás dátuma 2 0. Beérkezés dátuma 2 0. Adózó adóazonosító jele. utóneve. jellege hsz. ép.

NYILATKOZAT. Postára adás dátuma 2 0. Beérkezés dátuma 2 0. Adózó adóazonosító jele. utóneve. jellege hsz. ép. az egyszerűsített bevallás (1353E) elkészítéséhez (személyi jövedelemadó,egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás és egészségügyi hozzájárulás) vonalkód helye Nemzeti Adóés Vámhivatal H I V A 1353NY

Részletesebben

Elvárt adó - nyilatkozat

Elvárt adó - nyilatkozat Elvárt adó - nyilatkozat Megnevezés Az adóévben Az adóévet megelőző adóévben 2. adóévben Igen Nem Igen Nem Igen Nem Az adózás előtti eredmény nagyobb-e, mint a korrigált bevétel 2%-a? Igen esetén a további

Részletesebben

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról1 Az egészségügyi szolgáltatásokra szolidaritási elv alapján jogosultak ellátásai pénzügyi fedezetének biztosítása és az arányos közteherviselés elvének

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

Adónaptár 2006. 2006. január

Adónaptár 2006. 2006. január Adónaptár 2006 2006. január jan. 12. jan. 15. (jan. 16.) jan. 20. az igazoláson szereplő, a kifizető által le nem vont adó, adóelőleg megfizetése a magánszemély, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő

Részletesebben

DTM Hungary Accounting Intelligence

DTM Hungary Accounting Intelligence AZ OSZTALÉKFIZETÉSSEL KAPCSOLATOS SZÁMVITELI TUDNIVALÓK Kedves Ügyfelünk! Noha a nem magánszemélyek részére kifizetett osztalék 2006. január 1-jétől adómentesség alá tartozik, a magánszemély tulajdonosok

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor

Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 46. (5)

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához

TÁJÉKOZTATÓ. a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához TÁJÉKOZTATÓ a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2015. szeptember 2 Tisztelt Ügyintéző! Az alábbiakban a jövedelemkiegészítés összegének

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1308A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2005. adóévről... önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Benyújtás, postára adás napja:... év... hó...

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Tájékoztató a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Csoportos Egészségbiztosításra és (Euró Alapú) Kiegészítő Egészségbiztosításra vonatkozó, 2012-ben hatályos adózási,

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egy olyan kedvező adózási módot jelent, amely a vállalkozások meghatározott köre számára összehasonlítva

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan bérbeadás Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egy millió forintot és így a bérbeadó magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésére

Részletesebben

Munkáltatói adó-megállapítás

Munkáltatói adó-megállapítás A tartalomból: A magánszemélyek személyi jövedelemadó bevallása Munkáltatói bevallás Csökkentett adattartalmú bevallás 2015. évi 3.szám, 2015.január 29. Egyszerűsített adóbevallás Adónyilatkozat Fontos

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

Adó Hírlevél SZJA bevallás 2014

Adó Hírlevél SZJA bevallás 2014 Adó Hírlevél SZJA bevallás 2014 2014. április Magánszemélyek adóbevallása 2014 Belföldi illetőségű magánszemélyeknek a teljes jövedelmük után, míg a nem belföldi illetőségű magánszemélyeknek a Magyarországon

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény

Családi járulékkedvezmény Családi járulékkedvezmény 24/A. (1) Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és - a családi kedvezményt megosztással érvényesít ő- biztosított házastársa, élettársa

Részletesebben

Tájékoztató a 10NY29 munkáltatói elszámoláshoz adható nyilatkozathoz

Tájékoztató a 10NY29 munkáltatói elszámoláshoz adható nyilatkozathoz Tájékoztató a 10NY29 munkáltatói elszámoláshoz adható nyilatkozathoz (Részlet a 2010. évi személyi jövedelemadó, valamint a mezőgazdasági kistermelő egészségügyi hozzájárulásának munkáltatói adómegállapításával

Részletesebben

DTM Hungary Tax Intelligence

DTM Hungary Tax Intelligence VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓBAN 2012. Kedves Ügyfelünk! Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és azzal összefüggő, egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Részletesebben

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Az EKHO hatálya Az Szja és a Tb kötelezettségeket váltja ki, de az EHO-t nem A törvény hatálya kiterjed: a törvényben meghatározott

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez I. Magánszemély által kötött ChinaMAX szerződés Szja*: A magánszemély által kötött életbiztosítás díját a szerződő magánszemély adózott

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

ADÓVÁLTOZÁSOK 2011. KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához

ADÓVÁLTOZÁSOK 2011. KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához ADÓVÁLTOZÁSOK 2011 KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához Budapest, 2011 Adozas_kieg_2011.indd 1 2011.04.05. 10:46:11 Szerző: Sztanó Imréné dr. Lektor: Dr. Bokor Pál Kézirat lezárva: 20.03.31.

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Készítette: Nagy László főosztályvezető NAV Észak-Budapesti Adóigazgatósága A társadalombiztosítási (biztosított) bejelentési kötelezettséget

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

A 2013. évi személyi jövedelemadó-bevallás legfontosabb tudnivalói

A 2013. évi személyi jövedelemadó-bevallás legfontosabb tudnivalói A 2013. évi személyi jövedelemadó-bevallás legfontosabb tudnivalói Összeállította: Horváth Józsefné Okl. adószakértő nem kell az 1353-as számú bevallást benyújtani - ha az adózó az adóévben egyáltalán

Részletesebben

AZONOSÍTÓ ADATOK. 2. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetben x-szel jelölje)

AZONOSÍTÓ ADATOK. 2. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetben x-szel jelölje) Helyi iparűzési adóbevallás 200. adóévről Albertirsa Város illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

9. A nyilatkozatot tevő magánszemély aláírása: 8. Munkáltatóm, rendszeres bevételt juttató kifizetőm van: nincs:

9. A nyilatkozatot tevő magánszemély aláírása: 8. Munkáltatóm, rendszeres bevételt juttató kifizetőm van: nincs: Adóelőleg-nyilatkozat a 2015. évben a családi kedvezmény (és járulékkedvezmény) érvényesítéséről (Kérjük, olvassa el a nyilatkozat kitöltési útmutatóját!) I. A nyilatkozatot adó magánszemély neve:.. adóazonosító

Részletesebben

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:. év. hó. nap Az adóhatóság megnevezése:... Az adóhatóság azonosító száma:.. ...

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:. év. hó. nap Az adóhatóság megnevezése:... Az adóhatóság azonosító száma:.. ... HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2005. adóévről Pásztó önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 1 / 5 2014.12.15. 13:27 Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1999 (II.9..) A helyi adókról Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1999. (II. 09.) sz. Önkormányzati rendelete

Részletesebben

Személyi jövedelemadó 2013

Személyi jövedelemadó 2013 Összevont adóalap Személyi jövedelemadó 2013 Megszűnik az adóalap-kiegészítés, teljes egészében érvényesül a 16 százalékos adómérték. A kiszámított jövedelem 78 százaléka minősül adóalapnak akkor, ha a

Részletesebben

A legfontosabb éves bevallások

A legfontosabb éves bevallások A legfontosabb éves bevallások 1353. bevallás A 2013. adóévről szóló 1353 számú bevallási nyomtatvány: a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az egészségügyi hozzájárulás,

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS BAJI POLGÁRMESTERI HIVATAL 2836 Baj, Petőfi S. u. 50. Tel.: 34/488-597, fax: 34/488-020 ÖNELLENŐRZÉSI LAP a/az évi helyi iparűzési adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe:

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus 15. napjától a 2010. évi

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Tagviszony-módosító nyilatkozat

Tagviszony-módosító nyilatkozat Tagviszony-módosító nyilatkozat A pénztártag azonosító adatai: (Az adatok kitöltése kötelező!) Név: Az alábbiak közül a megfelelő részt kérjük bejelölni. Tagviszony-módosítás Egyéni taggá válás Az általam

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

T/2940. számú. törvényjavaslat

T/2940. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/2940. számú törvényjavaslat az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetésekhez kapcsolódó kedvezmények megalkotásáról és az Alap létrehozásával kapcsolatos

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelettel) a helyi adókról szóló a

Részletesebben

ÚTMUTATÓ. Általános tájékoztató a családi kedvezmény érvényesítéséhez 1

ÚTMUTATÓ. Általános tájékoztató a családi kedvezmény érvényesítéséhez 1 ÚTMUTATÓ az NY29CSK jelű nyilatkozat mintához a 2014. évi személyi jövedelemadó munkáltató által történő megállapításához a családi adóalap érvényesítéséhez Felhívjuk figyelmét, hogy a nyomtatvány kitöltése

Részletesebben

Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelű Nyilatkozathoz

Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelű Nyilatkozathoz Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelű Nyilatkozathoz Törvényi háttér Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) A társadalombiztosítás

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

2.7. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezőgazdasági őstermelő bevallása

2.7. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezőgazdasági őstermelő bevallása HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2008. adóévről Elek Város Önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás,

Részletesebben

1. Általános szabályok

1. Általános szabályok 1 számú melléklet 2/2004. ügyviteli utasításhoz a természetbeni juttatások elszámolásával és nyilvántartásával kapcsolatos eljárások rendjéről 2009. évre Hatályos: 2009. 12. 31. napjáig Adómentesen adható

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről ETYEK önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

KATA KIVA ésaktuáliskérdések

KATA KIVA ésaktuáliskérdések KATA KIVA ésaktuáliskérdések Pestuka Gabriella Osztályvezető NAV Csongrád Megyei Adóigazgatósága Kisadózók tételes adója Ki választhatja a Kata adózást? Akisadózóvállalkozásoktételesadójának (KATA)alanyaazaz

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19.

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19. SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés Személyi jövedelemadó Szatmári László Főosztályvezető Családi kedvezmény Az első házasok kedvezménye Mértéke 2016-tól 4 év alatt a duplájára nő a két gyermekes

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

AZONOSÍTÓ ADATOK 1. Az adózó neve (cégneve):... ... telephelye:... ... levelezési címe:...

AZONOSÍTÓ ADATOK 1. Az adózó neve (cégneve):... ... telephelye:... ... levelezési címe:... HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről MONOSZLÓ önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus

Részletesebben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról 19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)

Részletesebben

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003. (VIII. 28.) rendelete A helyi iparűzési adóról A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.. (1). bekezdésében

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról 208A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú állami adóhatósághoz Hibásnak minősített

Részletesebben

Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010.

Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010. Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010. január 1-től kezdődő adóéveket érintően az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 16/2008.(XII.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A helyi iparűzési adóról Módosított rendelet azonosítója:

Részletesebben

3. A záró bevallás benyújtásának oka: ( A megfelel négyzetbe tegyen egy x-et.)

3. A záró bevallás benyújtásának oka: ( A megfelel négyzetbe tegyen egy x-et.) HELYI IPARZÉSI ADÓBEVALLÁS 2004. adóévrl... önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jelleg0 ipar0zési tevékenység utáni adókötelezettségrl Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás

Részletesebben

Adatlap 2013. b c d. 1. A munkaviszonyból származó rendszeres bérjövedelem érdekképviseleti tagdíj nélkül:

Adatlap 2013. b c d. 1. A munkaviszonyból származó rendszeres bérjövedelem érdekképviseleti tagdíj nélkül: Adatlap 213 a munkáltatótól (társas vállalkozástól, polgári jogi társaságtól) származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor Felhívjuk szíves figyelmét

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről Öreglak Községi Önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről AZONOSÍTÓ ADATOK 1. Az adózó neve

Részletesebben

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete A helyi iparűzési adóról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS ... Az átvevő aláírása. címe (lakóhelye, székhelye)... ... telephelye:...

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS ... Az átvevő aláírása. címe (lakóhelye, székhelye)... ... telephelye:... HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2008. adóévről Bakonyszentlászló önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás,

Részletesebben

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA Budapest 2012. (2012. június 22-étől hatályos változat) A Budapesti Gazdasági Főiskola (továbbiakban: Főiskola, BGF, Intézmény) Szenátusa az államháztartásról

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel

Részletesebben

Kapcsolt vállalkozások

Kapcsolt vállalkozások Kapcsolt vállalkozások Budapest, 2011. március 10. Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Art 1. (8) bekezdése: A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások

Részletesebben

ADÓZÁS GYAKORLAT. SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO

ADÓZÁS GYAKORLAT. SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO ADÓZÁS GYAKORLAT SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO Személyi jövedelem adó SzJA A jövedelemadók általános jellemzői Közvetlen tárgya a jövedelem Adózási egységre (személyre) vetik ki A közfelfogás a legigazságosabbnak

Részletesebben

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2005.(IV. 6.) Ktr., 18/2005.(XII.01.)Ktr., valamint a 16/2009.(XII.15.)Ktr. rendeletekkel módosított egységes szerkezetbe foglalt 19/2004. (XII. 22.)

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről tölti ki! Benyújtás, postára adás napja év hó

Részletesebben

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés Fülöpszállás Község Képviselő-testületének 21/2004. (X.28. )számú önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) l..

Részletesebben

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG. REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZAT (módosításokkal egységes szerkezetben)

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG. REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZAT (módosításokkal egységes szerkezetben) MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG GÉPJÁRMŰVEK KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSÁNAK 1.1.1.1. SZABÁLYZATA MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZAT (módosításokkal egységes szerkezetben) 1 Hatályos: 2014. november 3.

Részletesebben

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete (egységes szerkezetben) a helyi iparűzési adóról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. /1/ bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján

Részletesebben

Vállalkozók nettó árbevételének a kiszámítása

Vállalkozók nettó árbevételének a kiszámítása A Vállalkozók nettó árbevételének a kiszámítása 2008. adóévről Cigánd Város Önkormányzatának illetékességi területén folytatott állandó jellegű A jelű kiegészítő lap 7. Adószáma: - _ - 8. Adóazonosító

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről... önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Benyújtás, postára adás napja: év hó nap megnevezése:

Részletesebben

A Tbj. törvény 2010. évi változása

A Tbj. törvény 2010. évi változása A Tbj. törvény 2010. évi változása A 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre és fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni. A 19. (1) és (3) bekezdését a 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre

Részletesebben

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL I.FEJEZET Az adómegállípatás joga 1. Nádasd Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete a helyi adókról

Részletesebben