ÉLET A PARKINSON- KÓRRAL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÉLET A PARKINSON- KÓRRAL"

Átírás

1 ÉLET A PARKINSON- KÓRRAL NEM-MOTOROS TÜNETEK A Parkinson-kórral való együttélés mindennapos kihívást jelent

2 ÉLET A PARKINSON- KÓRRAL NEM-MOTOROS TÜNETEK

3 A kiadványban található illusztrációk melyeket parkinson betegek bocsátottak rendelkezésünkre a nem-motoros tüneteket mutatják be. 2

4 TARTALOMJEGYZÉK 5. Az EPDA Elnökének előszava Knut-Johan Onarheim 6. Vázlatos szakmai összefoglaló 9. A Parkinson-kórban jelentkező nem-motoros tünetek bemutatása Kartik Logishetty, Chandni Chandiramani és K. Ray Chaudhuri 14. A Parkinson-kór nem-motoros tüneteinek összefoglalása Kartik Logishetty, Chandni Chandiramani és K. Ray Chaudhuri 17. A Parkinson-kór gazdasági következményei 18. Multidiszciplináris ellátás lehetőségei Parkinson-kórban Bastiaan R. Bloem 24. Betegtörténetek Esettanulmányok 30. Bélműködési zavarok Fabrizio Stocchi 38. A szaglás csökkenése/elvesztése II. Antje Haehner és Heinz Reichmann 40. Fáradékonyság Fabrizzio Stocchi 44. Depresszió és fájdalom Angelo Antonini 47. Alvászavarok Petr Dušek and Evžen Růžička 49. Gyógyszeres kezelés Esetleírás Per Odin 51. Gyógyszerek mellékhatásai -kényszerek és rögeszmék Per Odin 53. Kényszeres viselkedés Per Odin, Bremerhaven 55. A nem-motoros tünetekkel kapcsolatban gyakran felmerülő kérdések 60. Hasznos olvasnivalók 63. Szójegyzék 67. Köszönetnyilvánítás 34. A szaglás csökkenése/elvesztése I. Heinz Reichmann 3

5 4

6 ELŐSZÓ 2008-ban a European Parkinson s Disease Association (EPDA) elindította figyelemfelhívó kampányát Élet a Parkinson-kórral címmel. A cél annak bemutatása volt, hogy milyen érzés a Parkinson betegséggel való együttélés és hogy a betegség milyen hatással van a mindennapi életre: nem csupán a beteg számára, hanem családja, az egészségügyben dolgozók és a kormányok vonatkozásában is. A Parkinson-kór a második leggyakoribb, progresszív (fokozatosan előrehaladó) neurodegeneratív betegség; valamennyi faj és nemzet körében előfordul. Gyógyítása jelenleg még nem lehetséges, idősek és fiatalok, férfiak és nők életét egyaránt befolyásolja. A Parkinson-kór a mindennapi élet valamennyi összetevőjére kihat. Komplex betegség, fizikai és lelki következményekkel, általa csaknem valamennyi kultúra, társadalom és gazdaság érintett. A tünetek mindenkinél különbözőek: változhatnak napról- napra, óráról- órára, sőt még percről- percre is. Miközben a kórkép kezelési lehetőségei folyamatosan javulnak, a kutatók mindezideig még nem találták meg a lehetőségét a betegség megelőzésének és gyógyításának. Rendkívül fontos felhívnunk a figyelmet a Parkinson-kór fokozatos progresszíójára és bemutatni azt, hogy valójában milyen is együtt élni ezzel a krónikus neurológiai betegséggel; melyek a rendelkezésre álló kezelési lehetőségek; milyen mellékhatásai vannak a gyógyszereknek. Számolni kell természetesen azokkal a fokozódó társadalmi és gazdasági terhekkel is, amelyeket a Parkinson-kór a társadalomra gyakorol. A felvilágosító kampány irodalma két részből áll: Az Élet a Parkinson-kórral (I.) kiemeli a korai diagnózis, valamint a betegség előrehaladását lassító kezelés jelentőségét. Illusztrálja a késői stádiumban jelentkező gazdasági és társadalmi terheket is, melyek leginkább a Parkinson betegeket érintik, de családtagjaik, gondozóik és a társadalom egészét is. Az Élet a Parkinson-kórral (II.) a betegség nem-motoros tüneteit helyezi a középpontba; bemutatja a betegség összetettségét és ugyancsak hangsúlyozza a korai diagnózis és hatékony kezelés fontosságát. Sok olyan nem-motoros tünettel találkozunk, melyek kezelést igényelnek, pl. a fájdalom, inkontinencia, székrekedés, alvászavarok, fáradékonyság, szorongás és depresszió. Ez csak néhány azon tünet közül, amelyekkel a Parkinson betegeknek nap mint nap együtt kell élniük. A Parkinson-kór körültekintő leírása csak azáltal valósulhatott meg, hogy európaszerte sokan készségesen rendelkezésre bocsátották személyes tapasztalataikat, történeteiket és esettanulmányaikat. Reméljük, hogy ezek közzététele, valamint a tényszerű adatok ismertetése hozzájárulnak ahhoz, hogy mind a döntéshozók, mind a nyilvánosság megértse azt, hogy a Parkinson-kór sokkal több, mint remegés ; nem csupán az idősebb emberek szenvednek a betegségben; ugyanakkor, mindenkinek joga van hozzájutni a lehető legjobb ellátáshoz és kezeléshez Az Önök segítségével az EPDA-nak lehetősége nyílik felhívni a figyelmet azokra a társadalmi és gazdasági hatásokra is, amelyeket a Parkinson-kór a társadalomra gyakorol. Knut-Johan Onarheim Az EPDA elnöke ( ) 5

7 VÁZLATOS SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ A PARKINSON-KÓR A Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó neurológiai betegség. Az agyban lévő idegsejtpusztulás következményeként alakul ki. James Parkinson londoni orvosról nevezték el, aki elsőként írta le a betegség tüneteit 1817-ben Shaking Palsy ( Reszketeg bénulás ) néven megjelent munkájában. 1 A Parkinson-kór a központi idegrendszer második leggyakoribb degeneratív betegsége. A felmérések szerint 2005-ben Nyugat-Európa öt és a világ tíz legnépesebb nemzetében millió között volt azon 50 év felettiek száma, akik Parkinson-kórban szenvedtek. Ez a számadat várhatóan megduplázódik 2030-ra: millió lehet majd a betegek száma. 2 kapcsolatosak. 4 Ezek a nem-motoros tünetek, melyeket jelen kiadványunk ismertet. A Parkinson-kór sok tekintetben kihat a mindennapi életre és súlyosan érintheti az életminőséget. Befolyásolja az életvitelt, de nem veszélyezteti a betegek életét. A Parkinson-kór általában 60 éves korban kezdődik. Többnyire 50 év felett jelentkeznek a tünetek, de néha előfordulhat fiatalabbak körében is: a 30-as - 50-es években, ritkábban még ennél fiatalabbaknál is. 3 A Parkinson-kórt jellemzik a mozgással kapcsolatos zavarok: ezeket nevezik motoros tünetek -nek. Négy legfontosabb alaptünete: a nyugalmi állapotban jelentkező remegés (tremor), az izommerevség (rigor), a mozgások meglassulása (bradikinézia) és az egyensúlyzavar (tartási instabilitás). A hajlott tartás, mozgás közben a lefagyás (freezing) is jellemzők a betegségre. 4 A Parkinson-kór diagnosztizálása a négy alaptünet együttes fennállása esetén, klinikai vizsgálat segítségével történik. 4 A Parkinson-kórt olyan tünetek is kísérhetik, melyek nem közvetlenül a mozgással 6

8 A NEM-MOTOROS TÜNETEK Hosszú ideig a motoros tüneteket tartották a Parkinson-kór legjelentősebb tüneteinek. Napjainkban azonban a nem-motoros tüneteket -melyek függetlenek a mozgászavartól egyre inkább a betegség gyakori és lényeges összetevőinek tekintik. 4,5 A nem-motoros tünetek nagyon változóak lehetnek. Megtalálhatjuk közöttük a neuropszichiátriai eltéréseket (pl: depresszió, demencia, kényszeres viselkedés pl. szerencsejáték űzése), az alvászavarokat (pl: álmatlanság, élénk és izgató álmok), az autonom zavarokat (pl: vizelési problémák, izzadás, merevedési zavarok), a gyomor- és bélrendszeri panaszokat (pl: székrekedés vagy inkontinencia, hányinger), különböző érzékszervi tüneteket (pl: fájdalomérzés, szaglás- ízlelés zavar), valamint a fáradékonyságot, súlygyarapodást vagy súlyvesztést és a homályos látást. (Lásd a oldalon a Parkinson-kór nem-motoros tüneteinek összefoglalását). 5 7 A nem-motoros tünetek a Parkinson-kór bármely stádiumában előfordulhatnak. Néhány közülük, mint pl. a szaglászavar, székrekedés és depresszió akár több, mint egy évtizeddel is megelőzheti a motoros tünetek megjelenését. 5,6 A Parkinson-kór diagnosztizálása jelenleg még nem lehetséges csupán a nem-motoros tünetek alapján, mégis van remény arra, hogy ezen sokféle tünet korai felismerése -szerepük jobb megértése a betegség kialakulásában a jövőben majd a kórkép korábbi diagnózisához és kezeléséhez vezethet. 7 Más nem-motoros tünetek, mint pl. a Parkinson-demencia, gyakrabban fordulnak elő a betegség későbbi stádiumaiban. 8 A nem-motoros tünetek túlsúlyba kerülhetnek az előrehaladottabb stádiumokban; ugyanakkor utalhatnak a gyógyszerszedéssel összefüggő szövődményekre is: pl. gyógyszerhatásrövidülés ( wearing off ). 9,10 Jelentős a szerepük a betegség következményeként jelentkező fogyatékosságban és az ezzel járó költségekben is, melyek jelentősen rontják az életminőséget. 5

9 A nem-motoros tünetek a betegség későbbi stádiumaiban legalább annyira -vagy még súlyosabban is- befolyásolhatják a Parkinson betegek életét, mint a motoros tünetek. A motoros tünetekkel ellentétben melyek jól kezelhetők a nem-motoros tünetek gyakran nehezen felismerhetők és kezelhetők, annak ellenére, hogy ezen tünetek hatékony kezelésére is van lehetőség. 5,11 A korai felismerés és kezelés a mindennapi életre gyakorolt hatásuk megértésével javíthatja a betegek életminőségét. Alapvető fontosságú az életminőség javításában a betegek és kezelőorvosaik közötti kommunikáció. A kutatások arra utalnak, hogy a két csoport nem mindig ért egyet abban, hogy melyek a legtöbb gondot okozó tünetek. Ezen nézetkülönbségek az eredményes kezelést is akadályozhatják. 12 Kiadványunk célja az, hogy felhívja a figyelmet a nem-motoros tünetekre: mind az egészségügyben dolgozó szakemberek és döntéshozók, mind a parkinson betegek, családtagjaik és gondozóik számára egyaránt fontos hogy ismerjék ezeket a tüneteket. Esettanulmányokat is bemutatunk, melyeket a Parkinson-kór kezelésében jártas szakértők állítottak össze. Ezek, valamint a betegségben szenvedők személyes történeteinek megismerése lehetőséget nyújtanak arra, hogy belelássanak a kezelés rejtelmeibe és lehetőségeibe. A tapasztalatokat ezáltal hasznosítani lehet a nem-motoros tünetek következményeinek csökkentésében. A parkinson betegek és kezelőorvosaik tapasztalatain alapuló esetleírásokat két összefoglaló tanulmánnyal is kiegészítettük: az első részletes áttekintést ad a Parkinson-kór nem-motoros tüneteiről; a második azt hangsúlyozza, hogy a Parkinson-kór kezelésének multidiszciplináris megközelítése, amely a kiegészítő terápiás lehetőségeket jelenti pl: fizioterápia, foglalkozásterápia, beszédterápia hogyan tudják elősegíteni a leküzdési stratégiák kifejlesztését, melyek segítségével a Parkinson-kór negatív hatásait csökkenteni lehet. HIVATKOZÁSOK 1. Parkinson J. An essay on the shaking palsy. Published by Sherwood, Neely, and Jones. London, Dorsey ER, Constantinescu R, Thompson JP et al. Projected number of people with Parkinson disease in the most populous nations, 2005 through Neurology 2007;68: Tanner CM, Goldman SM, Ross GW. Etiology of Parkinson s disease. In: Jankovic JJ, Tolosa E (eds). (2002) Parkinson s Disease and Movement Disorders, fourth edition, Lippincott, Williams and Wilkins, Philadelphia, USA 4. Jankovic J. Parkinson s disease: clinical features and diagnosis, J Neurol Neurosurg Psychiatry 2008;79: Chaudhuri K, Healy D, Schapira A. Non-motor symptoms of Parkinson s disease: diagnosis and management. Lancet Neurol 2006;5(3): Tolosa E, Gaig C, Santamaría J, Compta Y. Diagnosis and the premotor phase of Parkinson disease. Neurology 2009;72: S12-S20 7. Chaudhuri KR, Yates L, Martinez-Martin P. The non-motor symptom complex of Parkinson s disease: a comprehensive assessment is essential. Curr Neurol Neurosci Rep 2005;5: Antonini A. Non-motor symptoms in Parkinson s disease, Eur Neurol Rev 2009;4(2): Stacy M, Bowron A, Guttman M et al. Identifi cation of motor and nonmotor wearing-off in Parkinson s disease: comparison of a patient questionnaire versus a clinician assessment. Mov Disord 2005;20: Stacy M, Hauser R, Oertel W et al. End-of-dose wearing off in Parkinson disease: a 9-question survey assessment. Clinical Neuropharmacol 2006;29: Poewe W, Hauser R, Lang A for the ADAGIO investigators. Rasagiline 1 mg/day provides benefi ts for non-motor symptoms in patients with early Parkinson s disease. Neurology 2009;72 (11 Suppl 3):A321 (P154) 12. Politis MD, Wu K, Molloy S et al. Parkinson s disease symptoms: the patient s perspective. Mov Disord DOI: /mds

10 A PARKINSON-KÓR NEM-MOTOROS TÜNETEINEK BEMUTATÁSA Kartik Logishetty 1 BSc; Chandni Chandiramani 2 MSc; and K Ray Chaudhuri 2,3 FRCP, MD, DSc; 1 Kings College London, London, UK; 2 Kings College and Institute of Psychiatry, London, UK; 3 National Parkinson Foundation Centre of Excellence, Kings College Hospital and University Hospital Lewisham, London, UK A Parkinson-kór lassan progrediáló neurodegeneratív betegség. Ma már ismert, hogy a betegség motoros tüneteihez számos nem-motoros tünet is társul. A nem-motoros tünetek széles skálája ismert: neuropszichiátriai (pl. depresszió, zavartság és demencia), az alváshoz kapcsolódó panaszok (pl. elhúzódó nappali álmosság, nyugtalan láb szindróma és álmatlanság), autonom zavarok (pl: vizelési és szexuális problémák), gyomor- és bélrendszeri tünetek (pl. hányinger, székrekedés és nyálfolyás). Vannak, akik fájdalomtól, súlyvesztéstől vagy súlygyarapodástól szenvednek, vagy látásuk, szaglásuk károsodik. A nem-motoros tünetek a betegség valamennyi stádiumában jelentkezhetnek. A betegek által észlelt tünetek az életkorral, a betegség fennállásának időtartamával és súlyosságával fokozódnak. 1,2 Ezek a tünetek mind a betegség korai, mind késői szakaszában előtérbe kerülhetnek, ezáltal jelentősen befolyásolják az egészséggel kapcsolatos életminőséget (HRQoL). Kórházi kezelést tehetnek szükségessé 1-4, melyek az egészségügyi erőforrások fokozott igénybevételét és a gazdasági terhek növekedését eredményezik. 5 9

11 Néhány nem-motoros tünet már évekkel korábban jóval a motoros tünetek, és a Parkinson-kór diagnosztizálása előtt jelentkezhet. 6 Braak és munkatársai, halottakon végzett vizsgálatai a nem-motoros tünetek ismeretében arra utalnak, hogy a betegség kialakulásában hat szakasz különíthető el. A kórkép un. támadáspontjai valószínűleg az agyban sokkal mélyebben levő idegrendszeri struktúrákban lehetnek, mint a korábban feltételezett substantia nigra ( fekete mag - ahol a dopamin termelődik). 7 A betegség korai első stádiumában a szaglásban résztvevő idegrendszeri strukturák károsodnak, szagláskiesést eredményezve. Ez a Parkinson betegek mintegy 90%-át érinti. Az egyik legkorábbi és leggyakoribb nem-motoros tünet. 8-9 A második szakasz a kórfolyamat előrehaladására utal: elsősorban az alsó agytörzsi magvakat érinti, melyek valószinűleg a nem-motoros tünetek alvászavarok, depresszió, fájdalom, székrekedés, autonom zavarok kialakulásában fontos szerepet játszanak. Ezen tünet közül többet a Parkinson-kór lehetséges un. pre-motoros tünetének tartanak. A Parkinson-kór típusos, ismert motoros tünetei (remegés, izommerevség, a mozgások lassulása) a harmadik és negyedik stádiumban alakulnak ki: a substantia nigra és más közép-és előagyi idegrendszeri struktúrák érintettsége révén. 1 Ez a koncepció jelenleg még vitatott. Ahogy a népesség várható átlagos élettartama nő, a nem-motoros tünetek kezelése még fontosabbá válik. 10,11 Ezért lényeges a Parkinson-kór kezelésében a nem-motoros tünetek korai felismerése és elemzése. A nem-motoros tünetek komplexitása miatt gyakran az egészségügyben dolgozók nem ismerik fel ezeket; többnyire azért fordulhat ez elő, mert elsősorban a motoros tünetekre összpontosítanak, vagy nem fordítanak kellő figyelmet a betegséggel látszólag össze nem függő nem-motoros tünetekre. 1,2,12 A Parkinson-kór Nem-Motoros Munkacsoportja (PDNMG) által végzett kutatás lehetővé tette hogy a Parkinson-kór nem-motoros tüneteit (NMS) validált kérdőívekkel lehessen felmérni: (NMSQest a beteg tölti ki); (NMSS a klinikus tölti ki). Az utóbbi az egyik legvitatottabb értékelési módszer, melyet több, mint 700 különböző nemzetiségű beteg adatai alapján teszteltek. A harmadik okot mely miatt a nem-motoros tüneteket gyakran nem ismerik fel idejében egy új közlemény emel ki, melyben az NMSQest kérdőívet 10

12 alkalmazták: lehet, hogy a betegek azért nem említenek meg számos nem-motoros tünetet pl. nyálfolyás, nyelési nehézségek, szexuális zavarok, fájdalmak- mert zavarban vannak. Az is lehet, hogy nem gondolnak arra, hogy ezek összefügghetnek a Parkinson-kórral. 13 Ha a nem-motoros tünetek észrevétlenek maradnak, növekvő gazdasági terheket okozhatnak, ill. számos terápiás és társadalmi vonatkozásuk is lehet. Emiatt az NMSS és NMSQest segítségével végzett szűrések a nem-motoros tünetek felismerésére alapvető fontosságúak és szerepet játszanak az életminőség javításában és a fogyatékossággal járó, ápolással kapcsolatos költségek csökkentésében is. 1,14 Valójában a nem-motoros tünetek megjelenése, mint pl. a szaglászavar és a REM alvással összefüggő magatartászavar a Parkinson-kór fontos korai markerei (előjelei) lehetnek és felhasználhatók a betegség szempontjából veszélyeztetettek kiszűrésére. Ez kiemelt szerepet fog játszani a betegség korai kezelése szempontjából is, amely módosíthatja majd a kórkép lefolyását. A Parkinson-kór kezelése holisztikus (teljességre törekvő), beteg-központú, határozott és multidiszciplináris megközelítést igényel (lásd a kiadványban a oldalt). Bár a nem-motoros tünetekről többnyire az a vélemény, hogy nem dopaminerg alapon jönnek létre, több vizsgálat eredménye mégis azt igazolja, hogy a depresszió, nyugtalan-láb szindróma, vizelettartási zavarok, fáradékonyság és székrekedés eredményesen kezelhetőek dopaminerg szerekkel. 1,2,14 Azok a betegek, akiknél szellemi hanyatlás, pszichózis, hosszantartó nappali álmosság, erekciós zavarok vagy nyálfolyás jelentkezik, az un. tünet-specifikus kezelésre javulhatnak. Néhány nem-motoros tünet nem mutat javulást a hagyományos dopamin-pótló terápiára (pl. levodopa kezelés).

13 A dopaminerg terápia hosszú ideje a Parkinson-kór okozta motoros tünetek legfontosabb kezelési lehetőségét jelenti, ugyanakkor siettetheti néhány nem-motoros tünet megjelenését: pl. dopamin diszregulációs szindróma, ortosztatikus vérnyomásesés, hallucinációk és alvászavarok. A hosszú ideje levodopával kezelt betegeknél jelentkezhetnek a wearing off (gyógyszerhatásrövidülés) tünetei, amelyek összefüggésben lehetnek bizonyos nem-motoros tünetekkel: pl.szorongás, fájdalom, vagy fáradékonyság. Ezen betegek számára hasznos lehet a folyamatos dopaminerg stimuláció: 24 órás elnyújtott hatású gyógyszerek, infúziók, bőrtapaszok, vagy a mélyagyi stimuláció. 2 Összefoglalva: a nem-motoros tünetek késői felismerése fogyatékossághoz és az életminőség romlásához vezethet, ugyanakkor növeli a társadalom által a Parkinson-kór kezelésére fordított költségeket is. Azon nem-motoros tünetek, mint pl. a látási hallucinációk, a demencia és az elesések a leggyakoribb okai annak, hogy a beteg kórházi vagy intézeti ellátásra szorul. Ez a Parkinson-kór kezelésének leginkább költségnövelő tényezője. Ezen tünetek korai felismerése alapvető fontosságú a Parkinson-kór kezelésében. Végül: nem tudjuk eléggé hangsúlyozni a multidiszciplináris megközelítés jelentőségét, beleértve a gondozóknak nyújtott támogatás fontosságát is. 15 HIVATKOZÁSOK 1. Chaudhuri KR, Healy DG, Schapira AH. Non-motor symptoms of Parkinson s disease: diagnosis and management. Lancet Neurology 2006;5(3): Chaudhuri KR, Schapira AH. Non-motor symptoms of Parkinson s disease: dopaminergic pathophysiology and treatment. Lancet Neurology 2009;8(5): Schrag A, Jahanshahi M, Quinn N. How does Parkinson s disease affect quality of life? A comparison with quality of life in the general population. Mov Disord 2000;15(6): Aarsland D, Larsen JP, Tandberg E, Laake K. Predictors of nursing home placement in Parkinson s disease: a population-based, prospective study. Journal of the American Geriatrics Society 2000;48(8): Dodel RC, Berger K, Oertel WH. Health-related quality-of-life and healthcare utilisation in patients with Parkinson s disease: impact of motor fl uctuations and dyskinesias. Pharmacoeconomics 2001;19: Tolosa E, Compta Y, Gaig C. The premotor phase of Parkinson s disease. Parkinsonism & Related Disorders 2007;13(Suppl):S Braak H, Ghebremedhin E, Rub U, Bratzke H, Del Tredici K. Stages in the development of Parkinson s disease-related pathology. Cell and Tissue Research 2004;318(1): Berendse HW, Ponsen MM. Detection of preclinical Parkinson s disease along the olfactory tract. Journal of Neural Transmission 2006;70(Suppl): Hawkes C. Olfaction in neurodegenerative disorder. Mov Disord 2003;18(4): Hagell P, Nordling S, Reimer J, Grabowski M, Persson U. Resource use and costs in a Swedish cohort of patients with Parkinson s disease. Mov Disord 2002;17(6): Pressley JC, Louis ED, Tang MX et al. The impact of comorbid disease and injuries on resource use and expenditures in parkinsonism. Neurology 2003;60(1): Shulman LM, Taback RL, Rabinstein AA, Weiner WJ. Non-recognition of depression and other non-motor symptoms in Parkinson s disease. Parkinsonism & Related Disorders 2002;8(3): Mitra T, Naudu Y, Martinez-Martin P et al. The non declaration of non motor symptoms of Parkinson s disease to healthcare professionals. An international survey using the NMSQuest. 6th international congress on mental dysfunctions and other non motor features in Parkinson s disease and related disorders; 2008; Dresden: Park and Related Disorders. P0II:161; Poewe W, Hauser R, Lang A for the ADAGIO investigators. Rasagiline 1 mg/day provides benefi ts for non-motor symptoms in patients with early Parkinson s disease. Neurology 2009;72 (11 Suppl 3):A321 (P154) 15. Global Parkinson s Disease Survey Steering Committee. Factors impacting on quality of life in Parkinson s disease: results from an international survey. Mov Disord 2002; 17(1):

14 13

15 A PARKINSON-KÓR NEM-MOTOROS TÜNETEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA A felsorolt nem-motoros tüneteket Parkinson betegek észlelték. Nem valamennyi tünet kerül ismertetésre; a tünet-profil minden személynél különböző lehet. GYOMOR- ÉS BÉLRENDSZERI TÜNETEK Székrekedés Nyálfolyás Nyelészavar, fulladás Széklet inkontinencia Ízérzés zavar (ageusia) Hányinger Reflux betegség, hányás Elégtelen székletürítés AUTONOM TÜNETEK Vizelési zavarok (gyakori, sürgető ingerek) Szemszárazság (xerophthalmia) Erekciós zavar Orthostaticus hypotonia miatt bekövetkező elesések Fokozott szexualitás (valószínűleg gyógyszerhatás következménye) Éjszakai vizelési inger (nocturia) Orthostaticus vérnyomásesés Izzadás ÉRZÉKSZERVI TÜNETEK Szaglászavar (szaglás és ízlelés csökkenés) Fájdalom Bizsergés (paraesthesia) 14

16 ALVÁSZAVAROK Hosszan tartó nappali álmosság Álmatlanság REM-alvással összefüggő magatartásszavar és nem-rem alvás alatti mozgászavarok Nyugtalan láb és periódikus végtagmozgás szindróma Alvászavarral összefüggő légzészavar Élénk álmok NEUROPSZICHIÁTRIAI TÜNETEK Örömtelenség (anhedonia) Érdeklődéshiány, szorongás Figyelmzavar Zavartság Delírium (valószínűleg gyógyszerhatás következménye) Demencia Depresszió Hallucinációk, érzékcsalódások, téveszmék Kényszeres viselkedés (általában gyógyszerhatás következménye) Pánikrohamok Céltalan tevékenységek ismételgetése (gyűjtögetés) EGYÉB NEM-MOTOROS TÜNETEK Homályoslátás Kettőslátás (diplopia) Fáradékonyság Hámló, korpázó, viszkető, vörös bőr (seborrhoea) Súlygyarapodás (valószínűleg gyógyszerhatás következménye) Súlyvesztés 15

17 16

18 A PARKINSON-KÓR GAZDASÁGI KÖVETKEZMÉNYEI A Parkinson-kór gazdasági következményei a közvetlen és a közvetett kiadásokat jelentik. A közvetlen kiadások a betegség kezelése során jelentkeznek, beleértve a gyógyszerek és az orvosi ellátás költségeit (pl. vizsgálatok, kórházi tartózkodások, klinikai kutatások). A közvetett költségek a betegség következményeként jönnek létre, de nem kapcsolódnak közvetlenül az orvosi ellátáshoz. Ide sorolhatók: a korai nyugdíjazás, a munkahely elvesztése, a gondozók részéről kieső munkaórák és az ehhez kapcsolódó otthoni ill. intézeti ápolási költségek is. 1 Az ápolás közvetlen költségeit egyszerübb megállapítani, mint a közvetetteket, így könnyebben érthető, miért ezek alkotják a gazdasági összterhek jelentős részét. Elsősorban a gyógyszereket illetően gyakori az a felfogás, hogy drágák, bár a felmérések szerint a Parkinson-kór vonatkozásában a receptre felírt gyógyszerek mindössze a közkiadások 4.4%-át teszik ki. 2 A nem-motoros tünetek jelentős mértékben járulnak hozzá a Parkinson-kór társadalomra gyakorolt gazdasági következményeihez. A látási hallucinációk, demencia, és az elesések a kórházba, vagy intézetbe kerülés elsődleges okai alapvető költségtényezőka Parkinson-kór kezelésében. A gyomorbélrendszeri szövődmények és a vizelettartási zavarok pedig a folyamatos munkaviszonyt befolyásolják. 1 Amint azt Kartik Logishetty Chandni Chandiramani és Ray Chaudhuri a bevezetőben már kiemelték a Parkinson-kór nem-motoros tüneteinek ismertetése során (lásd oldal), a nem-motoros tünetek későn történő felismerése fogyatékossághoz, az életminőség romlásához, illetve a Parkinson-kór kezelési költségeinek növekedéséhez vezetnek. A fentiekből adódóan ezen tünetek korai felismerése alapvető fontosságú a betegség hatékony kezelésében. HIVATKOZÁSOK 1. Dodel R, Reese J-P, Balzer M, Oertel WH. The economic burden of Parkinson s disease. European Neurological Review 2008;3(2 suppl): Huse DM, Schulman K, Orsini L, Castelli-Haley J, Kennedy S, Lenhart G. Burden of illness in Parkinson s disease. Mov Disord 2005;20:

19 MULTIDISZCIPLINÁRIS ELLÁTÁS PARKINSON -KÓRBAN Bastiaan R. Bloem MD, PhD, Parkinson Center Nijmegen, Radboud University Nijmegen Medical Center, Nijmegen, The Netherlands Hagyományosan, a Parkinson-kórban szenvedő beteg kezelését többnyire egy szakorvos végezte (neurológus vagy geriáter). A kezelés elsősorban dopaminerg vagy más gyógyszeres kezelést jelentett, ami rendszerint hatékonyan csökkenti a típusos motoros tüneteket: pl. bradikinézia (a mozgások lassulása) és a beteg fogyatékosságát is. 1 Ez azonban csak részben eredményes a Parkinson-kór nem-motoros tüneteinek depresszió, szorongás, szellemi hanyatlás, autonom rendellenességek (pl. vizelettartási zavarok, izzadás, erekciós zavar), érzékszervi tünetek kezelésében. A felsorolt nem-motoros tünet közül csak néhány reagál megfelelően a dopaminerg kezelésre. Több tünet még rosszabodhat is ilyen típusú gyógyszerek adása esetén: pl. az ortosztatikus vérnyomásesés vagy a hallucinációk. 1 Sok Parkinson beteg úgy gondolja, hogy kezelésük gold standard -ja a személyre szabott multidiszciplináris-ellátás, amely egyéni- családi gondozói igényeikhez igazodik. A multidiszciplináris (több szakterületet érintő) ellátás számos egészségügyi szakember együttes, team -munkáját jelenti: fizioterapeuta, foglalkozás-terapeuta, beszédterapeuta, valamint dietetikusok, szociális munkások, szexológusok segítségét és tanácsait veszik igénybe annak érdekében, hogy ezekkel egészítsék ki a motoros és nem-motoros tünetek hagyományos gyógyszeres kezelését. A neurológus feladata a betegség súlyosságának felmérése és a tünetek gyógyszeres kezelésének optimalizálása. A kezelésbe bekapcsolódó terapeuták azon munkálkodnak, hogy csökkentsék a betegségnek az étetminőségre gyakorolt negatív hatásait és fejlesszék a beteg azon képességeit, melyek a mindennapi életvitelhez szükségesek. 1 A Parkinson-kór kezelésében alkalmazott kiegészítő terápiákról a legtöbb információ elsősorban klinikai tapasztalatokon alapul. Ezek valódi eredményességének leméréséhez azonban további - bizonyítékokon alapuló kutatások szükségesek. Szerencsére elegendő tudományos bizonyíték áll rendelkezésre a kiegészítő terápiák eredményeiről (elsősorban a fizioterápiáról). Még további tapasztalatgyűjtés szükséges azonban ahhoz, hogy bizonyíthassuk az integrált multidiszciplináris team-munka költséghatékonyságát. 1,2 FIZIOTERÁPIA A fizioterápia a működészavarokat és károsodásokat fizikai módszerek alkalmazásával kezeli. Az egyik ilyen módszer amely bizonyítottan eredményes- külső ingerek segítségével dolgozik (external cueing technique). Ezek az ingerek (pl.ritmikus hangingerek) ösztönzik a Parkinson betegeket és segíthetnek abban, hogy legyőzzék mozgáskolátozottságukat, javuljon a mobilitásuk és ezáltal néhány nem-motoros tünet is csökkenjen. 18

20 A betegek kezelésére bizonyítékokon alapuló irányelvet dolgoztak ki 3, amelyet 2008-ban az ujabb tapasztalatok alapján átdolgoztak. 4 Ez a Parkinson-kór kezelésében hatékonyan alkalmazott fizioterápiás kezeléseket foglalja össze, melyet az Európai Parkinson Betegeket Kezelő Fizikoterapeuták Egyesülete (APPDE) is alkalmaz. A dokumentum online hozzáférhető (www.appde.eu). Konkrét ajánlásokat tartalmaz a Parkinson-kór kezelésében a klinikai gyakorlat számára, amelyek- bizonyítékokon alapuló- értékes tanulmányokon alapulnak. Az egyik ajánlás a cue-stratégiák (kulcsingerek) alkalmazása, melyeknek számos kedvező hatása ismert javul a járás, a testtartás, az ülő helyzetből való felegyenesedés ugyanakkor növelik a betegek önbizalmát is és segítenek leküzdeni eleséstől való félelmüket. Ezek segíthetnek a kiegyensúlyozott, magabiztos magatartás elérésében, csökkentik a szorongást, amely gyakori nem-motoros tünet és sokszor depresszióval is társulhat. A tánc a másik hasznos lehetőség, amelyet a fizioterapeuták ajánlanak. Egy órányi argentin tangó bizonyítottan javítja mind az egyensúlyt, mind a járást. 5 A zene hallásingerként hat; a tánc egymást követő lépései pedig un. mozgás-stratégiaként működnek. Természetesen, a mozgás és gyakorlatok végzése önmagában is egy edzésformát jelent, amely rendkívül hasznos mind a motoros, mind a nem-motoros tünetek csökkentésében. A cue-stratégiák bizonyítottan eredményesek rövid távon, ugyanakkor további tapasztalatok szükségesek annak leméréséhez, hogyan lehet ezekkel a módszerekkel hosszútávú tartóseredményeket elérni. 6 Különösen fontos, hogy ezeket a módszereket ne csak a kezelések során (klinikai körülmények között), hanem valódi élethelyzetekben ahol ezekre valójában a legnagyobb szükség van is alkalmazzák. A fizioterapueta által javasolt tornagyakorlatok javíthatják a fizikai teljesítőképességet (erőnlét és egyensúly), valamint a járás sebességét és így az életminőséget is. 7 Két -futószőnyegen végzett tanulmány azt bizonyította, hogy a gyakorlatok javíthatják a járási paramétereket, növelik az izomtömeget, ugyanakkor javítják a betegek közérzetét is, amely fontos lehet néhány nem-motoros tünet depresszió, szorongás esetén. 8,9,10 A tornaprogram fokozza az állóképességet (fitness); különböző szellemi és társadalmi tevékenységekkel kombinálva csökkenti a fáradékonyságot is. Más nem-motoros tünetek tornagyakorlatok végzésével közvetett módon szintén javulhatnak, bár az ezt igazoló bizonyítékok főleg olyan időseken végzett tanulmányokon alapulnak, akik nem szenvedtek Parkinson-kórban. Ismeretes ugyanis, hogy az aktív emberek általában jobban alszanak és a fizikai aktivitás csökkenti a depressziót és javítja a szellemi képességeket is. A rendszeres testmozgás segíthet a csontritkulás megelőzésében, lassíthatja azt; ez a betegség gyakori probléma a Parkinson betegek életében is. Nagy kihívást jelent annak eldöntése, hogy az egyes betegek számára melyik típusú mozgásprogram a legkellemesebb és legbiztonságosabb és melyik felel meg leginkább egyéni képességeiknek és igényeiknek. Amennyiben sikerül megfelelő programot találni, akkor az javítja a beteg fizikai aktivitását. A kellően képzett fizioterapeuták személyre szabott programokkal a betegek edzőiként is működhetnek. Hollandiában egy nagy klinikai vizsgálat a ParkFit tanulmány 11 jelenleg azt vizsgálja, hogy milyen eredményeket hoz a fizioterapeuták ilyen típusú edzői tevékenysége a napi fizikai aktivitás növelésében. 19

21 FOGLALKOZÁSTERÁPIA A foglalkozásterápia elsődleges célja az, hogy segítséget nyújtson a betegek mindennapi életvitelében: tevékenységeiket a teljesítőképességeikhez igazítja, vagy módosítja környezetetüket az eredményesebb életvitel elősegítése érdekében ban bizonytékokon alapuló irányelvet dolgoztak ki, amely a Parkinson-kór kezelésében alkalmazott foglalkozásterápiáról szól: ajánlásokat, értékelő és kezelési elveket tartalmaz. 12 Nehezen lehet megfelelő tudományos bizonyítékot találni a Parkinson-kór kezelésében alkalmazott foglalkozásterápia hatékonyságával kapcsolatosan, így az ajánlásokat a fizioterápiára és a foglalkozásterápiára vonatkozóan más betegségek kezelésében (sclerosis multiplex, demencia) szerzett tapasztalatok alapján összegezték, amelyek relevánsak lehetnek Parkinson-kórban is. Az irányelv hangsúlyozza az egyéni képességek fejlesztésének fontosságát. Kiemeli a gondozók segítségét is, amelynek mindenkor az adott szükségletre kell irányulni. Alapvető jelentőségű az irányítás szerepe a Parkinson betegek napi és heti rutin-tevékenységeinek gondos tervezésében; figyelembe kell venni olyan tényezőket, mint pl. az energiaszint, a gyógyszerek hatása, illetve a feladatok végzésének tempója. A napi vagy heti program-terv lehetőséget nyújt az időbeosztás megszervezésére azok számára, akiknek problémát jelent a kezdeményezés, vagy a tevékenységek tervezése. A fogalkozásterapeuta abban is tanácsot adhat, miként lehet a környezet, vagy a berendezések megváltoztatásával optimalizálni a motoros és szellemi (kognitív) stratégiákat és a feladatok végrehajtását. A korlátozó tényezők megismertetésével mint pl. a fáradékonyság, motivációhiány, társadalmi korlátok, valamint pszichológiai problémák (depresszió) és más nem-motoros tünetek a foglalkozás-terapeuta segíthet a betegeknek az eredményesebb alkalmazkodásban a Parkinson-kór előrehaladottabb stádiumaiban, ugyanakkor segíthet megőrizni az önállóságot is. Kommunikációs témákat is meg lehet beszélni; az otthoni környezetet is át lehet alakítani olymódon, hogy pl. a székletürítéssel kapcsolatos gondok csökkenjenek. BESZÉDTERÁPIA A beszédterapeuta feladata, hogy segítsen a betegeknek a kommunikációban. Felméri és kezeli a beszéd és kommunikációs problémákat ban bizonyítékokon alapuló irányelvet dolgoztak ki, amely a Parkinson-kór kezelésében alkalmazott beszédterápiáról szól. 12 Ajánlásokat tartalmaz a beszédterapeuták számára, amelyek segítenek a döntéshozatalban, a beteg állapotának felmérésében és a kezelés megválasztásában. A kezelésnek három fő célja van: a beszédzavarok (hypokinetikus dysarthria), a nyelészavarok és a nyálfolyás kezelése. 20

22 A két legfontosabb ajánlás a beszédzavarok kezelésével kapcsolatos. Az egyik ajánlás a dysarthria (artikulációs zavar) csökkentésére irányul: fel kell mérni, hogy a beteg kapjon-e speciális intenzív kezelést (Lee Silverman Voice Treatment LSVT vagy Pitch Limiting Voice Treatment PLVT). 13,14 A másik fontos ajánlás az, hogy amennyiben a PLVT vagy az LSVT kezelés indokolt, akkor a betegeknek legalább heti háromszor minimum négy héten át meg kell kapniuk a kezeléseket annak érdekében, hogy elérjék a legjobb eredményt. 12 Egy másik tanulmány arra utal, hogy a videotelefonon keresztül alkalmazott beszédterápia költségkímélő lehet. 15 A nyálfolyással kapcsolatban új bizonyíték áll rendelkezésre: a botulinum toxin alkalmazása csökkentheti a nyálképződést, ugyanakkor nem javítja a nyelészavart. 16 Nyelészavarral kapcsolatban egy kisebb tanulmány (pilot study) megállapítása az, hogy a naponta két héten át- végzett erőteljes nyelésgyakorlatok (biofeedback révén) csökkentették a Parkinson-kórral összefüggő nyelési panaszokat. 17 MULTIDISZCIPLINARIS ELLÁTÁS PARKINSON-KÓRBAN A multidiszciplináris csapatmunka amely egyesíti a gyógyszeres és a nem-gyógyszeres kezeléseket a leghatékonyabb módszernek látszik az ilyen komplex és sokrétű betegség esetében, mint a Parkinson-kór. A klinikai gyakorlatban ezért speciális Parkinson központokban integrált és multidiszciplináris egészségügyi programok bevezetését kezdték el. Az Egyesült Királyságban alapított National Institute for Health and Clinical Excellence (NICE) intézet egy olyan független szervezet, amely azért felel, hogy útmutatást adjon az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése és kezelése tekintetében. Az ajánlások tartalmazzák az egészségügyben dolgozó és hozzájuk kapcsolódó szakemberek elérhetőségét is. 18 A jó csapatmunka és kommunikáció beleértve a közös célt és együttműködést a kezelések megtervezésében alapvető fontosságú a Parkinson-kór kezelését célzó multidiszciplináris megközelítés sikerében. Nem csupán a betegség és tünetek súlyosságát kell megállapítani, hanem a mobilitást, az önállóságot és a kapcsolatrendszert is figyelembe kell venni. Lényeges, hogy a kezelési terv minden beteg egyéni igényeihez igazodjon; be kell vonni a gondozókat, a családot és barátokat is, akik fontos szerepet játszanak a gondozási stratégiák mindennapi tevékenységekbe történő intergálásában. 1 Az optimális multidiszciplináris megközelítés figyelembe veszi a gondozók igényeit is: pl. a foglalkozásterápia segíthet a gondozóknak, hogy megbirkózzanak a bonyolultabb helyzetekkel is, ezáltal késleltethető, hogy a Parkinson beteg intézetbe kerüljön. 1 Bár vannak tudományos bizonyítékok bizonyos egészségügyi ellátásokkal kapcsolatosan, további jól tervezett klinikai vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy lemérhessük a multidiszciplináris team-munka hatékonyságát bizonyos betegcsoportokban. Például: a szellemi képesség romlása csökkentheti az utasítások megértését, vagy az új mozgás-stratégiák memorizálásának képességét, így szükség van arra, hogy külön tanulmányok vizsgálják a betegek olyan alcsoportjait is, akiknek van illetve nincs szellemi hanyatlásuk. 1 21

23 Az integrált multidiszciplináris kezelést illetően még mindig kevés a bizonyíték és további tapasztalatgyűjtés szükséges annak bizonyítására, hogy ez a speciális ellátási forma javítja-e a kezelés minőségét és eredményesebb-e a betegek számára. Szükség van annak eldöntésére is, hogy milyen speciális elemet kell még beépíteni a multidiszciplináris team-munkába; vajon a mindenkinek egységes kezelés ugyanolyan eredményt hoz-e, mint az egyénre szabott ellátás. 1 Eredményes volt a Hollandiában létrehozott ParkinsonNet 19, amely egy innovatív egészségügyi szervezet. Céljuk: a Parkinson betegek részére olyan információk nyújtása, melyek segítségével felismerhetik saját szükségleteiket; tudomást szerezhetnek a Parkinson-kór kezelésében jártas szakemberekről, akik részükre optimális kezelést tudnak majd nyújtani. A betegek így saját egészségügyi kapcsolatrendszerüket építik ki. A ParkinsonNet 2004-ben kezdte meg működését: jelenleg az ország mintegy kétharmadában csaknem 700 fizioterapeuta, 250 foglalkozás-terapeuta és 250 beszédterapeuta dolgozik együtt. Lehetőségük van a kezelési módok megbeszélésére annak érdekében, hogy megalkossák a legjobb-legteljesebb kiegészítő kezelési programot. Eközben a beteg is figyelemmel kisérheti a megbeszéléseket, és részt is vehet ezekben. A cél az, hogy 2011-re egész Hollandiában működjön a ParkinsonNet hálózat, amelybe még a Parkinson-kórban érintett családok számára rendelkezésre álló szolgáltatásokat is beveszik. Egy 700 beteget érintő jelentős, randomizált klinikai vizsgálat 20 szerint a ParkinsonNet javított a betegségben szenvedőknek nyújtott ellátás minőségén, ugyanakkor jelentős költség-megtakarításokat is elért. Természetesen napjaink gazdasági kihívásai közepette kritikusan kell szemlélnünk a multidiszciplináris ellátás költségvonzatait és költséghatékonyságát. Rövid távon nyilvánvalóan költségesebb egy egész csapat munkáját ajánlani a betegnek, mint a neurológust, aki egyedül végzi munkáját. Mindazonáltal, személy szerint meg vagyok győződve arról, hogy a kezdeti befektetést hosszú távon ellensúlyozni fogják az elért jelentős eredmények: a jobb mobilitás és önállóság, kevesebb szövődmény (elesések és az ezekhez kapcsolódó sérülések), a költséges háziápolás. Végül a legfontosabb: a multidiszciplináris megközelítés segít az életminőség javításában, és ez már önmagában megéri a befektetett energiát! 22

24 HIVATKOZÁSOK 1. Van der Marck MA, Kalf JG, Sturkenboom IHWM, Nijkrake MJ, Munneke M, Bloem BR. Multidisciplinary care for patients with Parkinson s disease. Parkinsonism and Related Disorders 2009;15(S3):S Graziano M. Illustrations of physiotherapy interventions in Parkinson s disease. European Neurological Review 2008;3(2):S Keus SH, Bloem BR, Hendriks EJ, Bredero- Cohen AB, Munneke M. Evidence-based analysis of physical therapy in Parkinson s disease with recommendations for practice and research. Mov Disord 2007;22: Keus SH, Munneke M, Nijkrake MJ, Kwakkel G, Bloem BR. Physical therapy in Parkinson s disease: evolution and future challenges. Mov Disord 2009;24: Hackney ME, Earhart GM. Effects of dance on movement control in Parkinson s disease: a comparison of Argentine tango and American ballroom. J Rehabil Med 2009;41: Nieuwboer A, Kwakkel G, Rochester L et al. Cueing training in the home improved gait-related mobility in Parkinson s disease: The RESCUE trial. J Neurol Neurosurg Psychiatry 2007;78: Goodwin VA, Richards SH, Taylor RS, Taylor AH, Campbell JL. The effectiveness of exercise interventions for people with Parkinson s disease: a systematic review and meta-analysis. Mov Disord 2008;23: Dibble LE, Hale TF, Marcus RL, Droge J, Gerber JP, Lastayo PC. High-intensity resistance training amplifi es muscle hypertrophy and functional gains in persons with Parkinson s disease. Mov Disord 2006;21: Fisher BE, Wu AD, Salem GJ et al. The effect of exercise training in improving motor performance and corticomotor excitability in people with early Parkinson s disease. Arch Phys Med Rehabil 2008;89: Kurtais Y, Kutlay S, Tur BS, Gok H, Akbostanci C. Does treadmill training improve lower-extremity tasks in Parkinson disease? A randomized controlled trial. Clin J Sport Med 2008;18: van Nimwegen M, Speelman AD, Smulders K, Overeem S, Borm GF, Backx F, Bloem BR, Munneke M. Rationale and design of the ParkFit study: a randomized controlled trial to increase physical activity in patients with Parkinson s disease. Mov Disord 2009;24(Suppl. 1): S284-S Sturkenboom IH, Thijssen MC, Gons-van de Elsacker JJ, Jansen IJ, Maasdam A, Schulten M, Vijver-Visser D, Steultjens EM, Bloem BR, Munneke M. Ergotherapie bij de ziekte van Parkinson. Een richtlijn van Ergotherapie Nederland, Utrecht / Den Haag:Uitgeverij Lemma, Ramig LO, Countryman S, Thompson LL, Horii Y. Comparison of two forms of intensive speech treatment for Parkinson disease. J Speech Hear Res 1995;38: de Swart BJ, Willemse SC, Maassen BA, Horstink MW. Improvement of voicing in patients with Parkinson s disease by speech therapy. Neurology 2003;60: Tindall LR, Huebner RA, Stemple JC, Kleinert HL. Videophone-delivered voice therapy: a comparative analysis of outcomes to traditional delivery for adults with Parkinson s disease. Telemed J E Health 2008;14: Nobrega AC, Rodrigues B, Melo A. Does botulinum toxin injection in parotid glands interfere with the swallowing dynamics of Parkinson s disease patients? Clin Neurol Neurosurg 2009;111(5): Felix VN, Correa SM, Soares RJ. A therapeutic maneuver for oropharyngeal dysphagia in patients with Parkinson s disease. Clinics (Sao Paulo) 2008;63: CG35 PARKINSON S DISEASE. National clinical guideline for diagnosis and management in primary and secondary care. NICE, London, CG35/Guidance/pdf/ English (accessed 26 May 2010) 19. Nijkrake MJ, Keus SH, Overeem S, Oostendorp RA, Vliet Vlieland TPM, Mulleners W, Hoogerwaard EM, Bloem BR, Munneke M. The ParkinsonNet concept: development, implementation and initial experience. Mov Disord 2010;25: Munneke M, Nijkrake MJ, Keus SH, Kwakkel G, Berendse HW, Roos RA, Borm GF, Adang EM, Overeem S, Bloem BR. Effi cacy of community-based physiotherapy networks for patients with Parkinson s disease: a clusterrandomised trial. Lancet Neurol 2010;9:

25 BETEGTÖRTÉNETEK DEPRESSZIÓ Hosszabb periódusokban depresszió a Parkinson betegek mintegy 40%-ában fordul elő. Rövid ideig tartó időszakok is előfordulhatnak egyszer-egyszer csaknem minden Parkinson beteg életében. Amellett, hogy a depresszió rontja a hangulatot, a Parkinson-kór többi tünetét is súlyosbíthatja. A depressziós Parkinson betegeknek tünetprofilja más, mint azon depressziós betegeké, akik nem szenvednek Parkinson-kórban. A depresszióban szenvedő Parkinson betegeket jellemzi a fokozott szorongás, az önbecsülés hiánya (önvádlások nélkül), valamint a kedvetlenség. Ritkább az öngyilkosság, annak ellenére, hogy gyakoriak az ezzel kapcsolatos gondolatok. El sem tudják képzelni, milyen a depresszió. Semmi nem számít. Nem alszom éjszakánként, és nincs életkedvem. Azt érzem, hogy le kell győznöm ezt az állapotot, még akkor is, ha ennek az lesz az ára, hogy néhány tünetemen nem tudok úrrá lenni. Ezt fogom tenni. Dinu, 44 éves, Románia PÁNIKROHAMOK A pánikrohamok erős nyugtalanság-szorongás formájában hirtelen törnek rá a betegre. Számos testi tünet kisérheti. A szorongás pillanatok alatt 0-ról 100-ra emelkedik, a beteg szívdobogást érez, verejtékezik. Egyéb gyakori tünetei: remegés, légszomj, mellkasi fájdalom, szédülés, halálfélelem, zsibbadás. Gyakran minden ködösnek és irreálisnak tűnik a beteg körül. Néha, aká r három órán át is tartós szorongásts és pánikot érzek, amely nehézés szapora légzéssel, hasi fájdalommal, hányingerrele, hallucinációkkal társul. Hirtelen törne k rám a rosszullétek ek, pl. egy üzletben, vagy ha néze k egy filmet. Sosem tudhatom, mikor. Hirtelen erős rettegés és félelem kerít hatalmába. Egyszerűen kikészülök. Elena, 67 éves, Málta 24

26 GYÜJTÖGETÉS Jellemző a céltalan, kóros kényszeres képzelgés és a feladatok mechanikus ismétlése. Példakat EPDA tagok mutattak be: pl. kavicsok gyűjtögetése és sorrendbe rakása, ajtókilincsek, fogantyúk szétszedése, majd összerakása, vagy kis dobozok százainak építgetése. Kissé kényszeres volt a viselkedésem még mielőtt a diagnózisoma t megállapították. A gyógyszerszedés ót a még kényszeresebbé váltam. Amikor a bol oltból hazahoztam a vásárolt dolgokat, azt vettem észre, hogy a konzervdobozokat méret és szín szerint rendezgetem Az elmúlt három hónapban tizenöt 1000 részes puzzle-t raktam össze; épp most fejeztem be egy 500 darabból álló összerakását 10 óra alatt. Klaus, 47 éves, Né metország ALVÁS A Parkinson betegek az alvászavar számos formáját tapasztalhatják: álmatlanság, parasomnia (részleges ébredéssel járó biológiai és pszichés jelenségek), nappali aluszékonyság (hosszan tartó nappali álmosság, vagy hirtelen elalvási roham). Az álmatlanság gyakori és jelentős panasz, mivel az alváshiány kihat az életminőségre. Miután az alvászavart felismerik, az első lépés annak negállapítása, hogy milyen típusú alvászavarról van szó. El kell dönteni, hogy melyek azok a gyógyszerek vagy pszichológiai tényezők, melyek zavarhatják az éjszakai alvást. A következő feladat a megfelelő tanácsadás: meg kell szüntetni azokat az okokat, melyek zavarhatják az alvást. 55 éves férfi vagyok: az éjszaka folyamán legalább egyszer felkelek, hogy a mellékhelyiségbe menjek, ami nem szokatlan dolog. Azonban hajnali 2-kor felébredni és azt tudni, hogy az éjszaka hátralévő részében ébren leszek ez bizony elkeserítő különösen, ha ez 4-5 alkalommal is megtörténik havonta. Havel, 55 éves, Cseh Köztársaság A fér érje jem or dít, rugdos, kiabál az éjs zaka leg egna nagy gyob b rész ében en. Külön szobában vagyunk kénytelenek aludni. Olyan hangosan kiabál, hogy még a szomszédok is hallják. Fl orine, 62 éves, Belgium 25

27 VIZELETTARTÁSI PROBLÉMÁK Ezek gyakran okoznak kényelmetlenséget a Parkinson betegeknek. Az okok kivizsgálá sának mindenkinél egyénileg kell megtörténnie. A hólyag elváltozásait és a gyógyszerek mellékhatásait is ki kell zárni. A Parkinson-kór és a Parkinsonismus más formái (pl. a multiszisztémás atrofia ) szintén okozhatnak ilyen tüneteket. A kezelést urológussal konzultálva a neurológusnak kell irányítani. A vizelettartással kapcsolatos tünetek nagy gon ondo t jelentenek számomra. Sürgősen WC-re kell mennem és ideges leszek, bár tudom, hogy ez csak egy inger. Ott tartok, hogy három órával azelőtt, hogy elme megyek otthonról már nem fogyasztok foly lyadékot. Mivel az ingert elfojtom fertőzéseket kapok, így antibiotikumra van szükségem. Szorongásos rohamok törtek rám amiatt, mert félek, hogyan jutok majd el a mellékhelyiségbe Az összes problémám közül ez a legkellemetlenebb. Marica, 59 éves, Szlovénia FÁRADÉKONYSÁG A fáradékonyság komplex tünet: mely kimerültséget, fáradtság érzését, az energia hiányát jelenti. Nem szabad összetévesztenünk az álmossággal, amely alvásigényt jelent. A fáradékonyság az energia és motiváció hiánya. Az álmosság és a közöny (nem törődve azzal, hogy mi történik körülöttünk) lehetnek a fáradékonyság tünetei. SZAGLÁS A szaglás- és ízérzés csökkenést nagyon korai tünetnek tekintik. Kimutatható a kezeletlen és frissen diagnosztizált Parkinson betegek esetében is. Oka a szaglásért felelős idegsejek károsodása. Bár ez a tünet nem okoz fizikai fogyatékosságot, mégis zavarhatja az ételek élvezetét (ízérzés is csökkenhet). A jövőt tekintve, ennek a tünetnek az azonnali felismerése fontos lehet a Parkinson-kór korai diagnosztizálásában. Visszatekintve, a szaglásom és ízlelésem elvesztésére, mindkettő me glehetősen korai tünet volt, bár akko kor erre még nem gondoltam. Számo momra ez szinte katasztrófát jelentett tt, mivel lelkes amatőr szakács voltam, és ez a probléma megfosztott az éte tel és a bor nyújtotta örömömöktől. Mióta új kezelést kapok, visszatért a sza glásom és ízlelésem is. Most már ismét élvezetet jelent egy pohár bor, amely korábban vízízűnek tűnt. Carl-Henrik, 77 éves, Svédország A fáradékonys ág számomra mindig súlyos tünet és sze llem i köd -del is társul: amikor fárad adt vagy gyok, nem tudok megfelelő döntéseket hoz ni. So kkal töb bet alszom mostanában an. A fára radé déko kony ság főleg akkor rosszabbodik ik, am ikor nyu yugt gtal an vagyok. Kamion-sofőr vol olta tam, de nyug ugdí díjb a kellett mennem. Nagyon hiá iány zi k a munk nkám. Pekka, 57 éves, Finnország 26

28 FÁJDALOM A fájdalom megélése minden ember számára meglehetősen szubjektív. Lehet akut vagy krónikus, különböző lehet az időtartama, intenzitása, típusa (tompa, égető vagy szúró), forrása is különböző lehet, aszerint, hogy a test melyik pontjáról indul ki. A Parkinson-kór kapcsán jelentkező fájdalom- és diszkomfortérzés általában az alábbi öt ok közül valamelyikhez köthető: (1) csont-izomrendszeri- rossz testtartásból eredő; (2) idegi- vagy gyöki eredetű, mely gyakran a háti vagy nyaki izületek gyulladásának (arthritis) a következménye); (3) dystonia is okozhatja, amely egy izomcsoport vagy testrész tartós rossz pozíciójának a következménye; (4) fokozott nyugtalanság során is jelentkezhet; (5) ismert egy ritka fájdalomszindróma: az un. elsődleges vagy centrális fájdalom, mely agyi eredetü. Nem tapasztalok remegést, viszont amitől szörnyen szenvedek, az a fájdalom. A lábaim egészen csontig hatolóan fájnak, a karjaim, vállaim és a hátam úgyszintén. Eg yszerűen mindenem fáj! Egyes reggeleken, am ikor felkelek a legrosszabb a fájdalom, me rt az egész testem merev az éjszakai fekvés miatt. A jobb csípőmben, a bal karomban és a de rekamban érzek fájdalmat. A hátfájás mi at t gyorsan találnom kell egy széket, amire leül hetek. Nem vagyok panaszkodó típus, de nem tudok aludni, hacsak bele nem áj ulok az alvásba. A vállam egy hónapig be vo lt fagyva, nagyon fájdalmas volt és sen ki nem tudta, mi okozta. Az izmaim fe sz ül tek, és szinte szünet nélkül görcsöltek. Mind ndez egy évvel a Parkinson betegségem diag nosz tizálása előtt történt. BÉLRENDSZER A székrekedés kismennyiségű, kemény és száraz állagú széklet ürítést jelent, általában ritkábban, mint heti háromszor. A székrekedésben szenvedő betegeknek nehéz és fájdalmas a székletürítése. A krónikus székrekedés okának megállapítása mindig körültekintő diagnózist igényel. A székrekedés az egyik olyan téma, amelyről emberekkel beszélgetni zavarba ejtő, ezért el is kerülöm ezt a témát. Egyébként is, ki akar erről társalogni? A székrekedés az egyik leggyakoribb tünet, amely a Parkinson betegeket érinti, de nem olyasvalami, amiről bárki is szívesen beszélne. Súlyos székrekedéstől szenvedek a Parkinson betegségemre kapott gyógyszer miatt. Ez gyötrelem számomra. A székrekedés egyszerűen tönkreteszi és örömtelenné teszi az életemet. Andrei, 71 éves, Bulgária Adam, 32 éve s, Len gy el or szág 27

ÉLET A PARKINSON- KÓRRAL PONTOS DIAGNÓZIS, KEZELÉS ÉS GONDOZÁS. A Parkinson-kórral való együttélés mindennapos kihívást jelent

ÉLET A PARKINSON- KÓRRAL PONTOS DIAGNÓZIS, KEZELÉS ÉS GONDOZÁS. A Parkinson-kórral való együttélés mindennapos kihívást jelent ÉLET A PARKINSON- KÓRRAL PONTOS DIAGNÓZIS, KEZELÉS ÉS GONDOZÁS A Parkinson-kórral való együttélés mindennapos kihívást jelent ÉLET A PARKINSON- KÓRRAL PONTOS DIAGNÓZIS, KEZELÉS ÉS GONDOZÁS TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A homeopátia - hozzáadott érték az egészségügyi ellátásban

A homeopátia - hozzáadott érték az egészségügyi ellátásban A homeopátia - hozzáadott érték az egészségügyi ellátásban Dr.Sal Péter házi gyermekorvos, homeopata Komplementer Medicina szakmai kollégiumi testület tagja Az EU egészségüggyel foglalkozó szakmai intézményeiben

Részletesebben

A Parkinson betegség diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja

A Parkinson betegség diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja A Parkinson betegség diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja Finanszírozási protokoll Országos Egészségbiztosítási Pénztár Elemzési, Orvosszakértői és Szakmai Ellenőrzési Főosztály

Részletesebben

A 2-es típusú diabetes szövődményeinek megelőzési lehetőségei az alapellátásban

A 2-es típusú diabetes szövődményeinek megelőzési lehetőségei az alapellátásban A 2-es típusú diabetes szövődményeinek megelőzési lehetőségei az alapellátásban Dr. Nagy Attila, Dr. Sándor János, Dr. Ádány Róza (Debreceni Egyetem, NK, Megelőző Orvostani Intézet.) Az Országos Egészségbiztosítási

Részletesebben

Az MDS-UPDRS Felhasználási Feltételei

Az MDS-UPDRS Felhasználási Feltételei Az MDS-UPDRS Felhasználási Feltételei Az MDS-által kifejlesztett pontozóskálák használatához engedély szükséges (kivéve a személyes/egyéni használatot). A MDS pontozó skáláinak vagy azok bármely részének

Részletesebben

NANOS. Patient Brochure. Endokrin orbitopathia (Graves-Basedow-kór)

NANOS. Patient Brochure. Endokrin orbitopathia (Graves-Basedow-kór) NANOS Patient Brochure Endokrin orbitopathia (Graves-Basedow-kór) Copyright 2015. North American Neuro-Ophthalmology Society. All rights reserved. These brochures are produced and made available as is

Részletesebben

A vemhes kancák és a csikók fontosabb féregélősködők okozta fertőzöttségei

A vemhes kancák és a csikók fontosabb féregélősködők okozta fertőzöttségei A vemhes kancák és a csikók fontosabb féregélősködők okozta fertőzöttségei Farkas Róbert SZIE ÁOTK Parazitológiai és Állattani Tanszék, 1078 Budapest, István u. 2. Farkas.Robert@aotk.szie.hu Az utóbbi

Részletesebben

Parkinson-kór közérzeti térkép, amely segít betegségem jellemzésében

Parkinson-kór közérzeti térkép, amely segít betegségem jellemzésében Parkinson-kór közérzeti térkép, amely segít betegségem jellemzésében A Parkinson-kór közérzeti térkép használatát ajánlják: Készült az UCB Pharma S.A. együttmûködésével. Minden jog fenntartva UCB A vagy

Részletesebben

Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal

Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal Doktori értekezés tézisei Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal Szumska Irena Semmelweis Egyetem 4. sz. Interdiszciplináris

Részletesebben

Rehabilitációs lehetőségek rheumatoid arthritisben szenvedő betegeknél: beteg-edukációs és szelf-menedzsment programok

Rehabilitációs lehetőségek rheumatoid arthritisben szenvedő betegeknél: beteg-edukációs és szelf-menedzsment programok Rehabilitációs lehetőségek rheumatoid arthritisben szenvedő betegeknél: beteg-edukációs és szelf-menedzsment programok Csókási Krisztina Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológia Intézet

Részletesebben

A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán

A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán Doktori értekezés tézisei Dr. Mayer László Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

A tremor elektrofiziológiai vizsgálata mozgászavarral járó kórképekben. Doktori tézisek. Dr. Farkas Zsuzsanna

A tremor elektrofiziológiai vizsgálata mozgászavarral járó kórképekben. Doktori tézisek. Dr. Farkas Zsuzsanna A tremor elektrofiziológiai vizsgálata mozgászavarral járó kórképekben Doktori tézisek Dr. Farkas Zsuzsanna Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola Témavezető: Dr. Kamondi Anita

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0037. Életmódprogramok megvalósítása Abaúj-Hegyköz lakosainak egészségéért.

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0037. Életmódprogramok megvalósítása Abaúj-Hegyköz lakosainak egészségéért. Életmódprogramok megvalósítása Abaúj-Hegyköz lakosainak egészségéért. 1 Kedvezményezett: Gönc és Térsége Egészségéért Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. Az Európai unió és a magyar állam

Részletesebben

FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót!

FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót! FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót! BETEGTÁJÉKOZTATÓ TERVEZET ( 2007 BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ

Részletesebben

III. melléklet. Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató egyes fejezeteinek módosításai

III. melléklet. Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató egyes fejezeteinek módosításai III. melléklet Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató egyes fejezeteinek módosításai 49 Metoklopramid-tartalmú termékek Az alábbi szövegrészek a megfelelő módon beillesztendők a forgalomba hozatali

Részletesebben

Végtagfájdalom szindrómák

Végtagfájdalom szindrómák www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Végtagfájdalom szindrómák Verzió 2016 1. Bevezetés Számos gyermekkori betegség okozhat végtagfájdalmat. A végtagfájdalom szindróma" egy általános kifejezés

Részletesebben

BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA. Dulcolax 10 mg végbélkúp biszakodil

BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA. Dulcolax 10 mg végbélkúp biszakodil Generated by Unregistered Batch DOC TO PDF Converter 2011.3.827.1514, please register! BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA Dulcolax 10 mg végbélkúp biszakodil Olvassa el figyelmesen az

Részletesebben

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Behcet-kór Verzió 2016 1. MI A BEHCET-KÓR 1.1 Mi ez? A Behçet-szindróma vagy Behçet-kór (BD) egy szisztémás vaszkulitisz (az egész testre kiterjedő érgyulladás),

Részletesebben

Ismerni életmentô, oltani ajánlott!

Ismerni életmentô, oltani ajánlott! Ismerni életmentô, oltani ajánlott! Széleskörû védelem a meningococcus betegség ellen Már 2 hónapos kortól Minden korosztálynak. A meningococcus baktérium leggyakoribb, betegséget okozó típusai ellen.

Részletesebben

Beszámoló a Szociális Ápolási-Gondozási Központ 2013. évi működéséről

Beszámoló a Szociális Ápolási-Gondozási Központ 2013. évi működéséről Beszámoló a Szociális Ápolási-Gondozási Központ 2013. évi működéséről A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény 92/B. (1) bekezdés d./pontja értelmében

Részletesebben

A Parkinson kór korszerű szemlélete. Dr Takáts Annamária SE ÁOK Neurológiai Klinika MIET kongresszusa Debrecen 2012. november 22 24.

A Parkinson kór korszerű szemlélete. Dr Takáts Annamária SE ÁOK Neurológiai Klinika MIET kongresszusa Debrecen 2012. november 22 24. A Parkinson kór korszerű szemlélete Dr Takáts Annamária SE ÁOK Neurológiai Klinika MIET kongresszusa Debrecen 2012. november 22 24. , The 3 GIANTS Az extrapyramidalis betegségek felosztása Dopamin hiánnyal

Részletesebben

Pákáski Magdolna SZTE, ÁOK Pszichiátriai Klinika

Pákáski Magdolna SZTE, ÁOK Pszichiátriai Klinika Pákáski Magdolna SZTE, ÁOK Pszichiátriai Klinika Történet Lewy testek azonosítása Parkinson-kórban (Lewy, 1912) Lewy testek azonosítása demenciában (Okazaki, 1961) LBD 1. konszenzus konferenciája (McKeith,

Részletesebben

FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót!

FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót! FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót! BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK

Részletesebben

Demens betegek ellátásának

Demens betegek ellátásának tanulmány XI. évf. 1. szám Gyarmati Andrea Demens betegek ellátásának - - Ademenciának sok oka különíthető el. Ezek közül a legismertebb és legelterjedtebb az Alzheimer-kór. A demencia nem egy konkrét

Részletesebben

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz Verzió 2016 1. MI A REUMÁS LÁZ 1.1 Mi ez? A reumás láz nevű betegséget a sztreptokokkusz baktérium

Részletesebben

Légzőszervi megbetegedések

Légzőszervi megbetegedések Orrmelléküreg-gyulladás (sinusitis) Légzőszervi megbetegedések Az orr melléküregeinek gyulladása, melyet leggyakrabban baktériumok okoznak. Orrnyálkahártya-gyulladás (rhinitis) Különböző típusú gyulladások

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY ÍRORSZÁG EGÉSZSÉGÜGYÉRÕL. Dublin ÍRORSZÁG. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet. 2011. január

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY ÍRORSZÁG EGÉSZSÉGÜGYÉRÕL. Dublin ÍRORSZÁG. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet. 2011. január TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY ÍRORSZÁG EGÉSZSÉGÜGYÉRÕL Dublin ÍRORSZÁG Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet 2011. január Tájékoztató országtanulmány ÍRORSZÁG Tartalom Gazdasági-politikai környezet... 2

Részletesebben

BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA

BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA Olanzapine Glenmark Europe 5 mg szájban diszpergálódó tabletta Olanzapine Glenmark Europe 10 mg szájban diszpergálódó tabletta Olanzapine Glenmark Europe

Részletesebben

PESCE (General Practitioners and the economics of smoking cessation in Europe)

PESCE (General Practitioners and the economics of smoking cessation in Europe) PESCE (General Practitioners and the economics of smoking cessation in Europe) A dohányzásról való leszokás gazdasági kérdései a háziorvosi gyakorlatban Európában fordította: Gámán-Morvay Katalin (EU támogatási

Részletesebben

Familiáris mediterrán láz

Familiáris mediterrán láz www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Familiáris mediterrán láz Verzió 2016 1. MI AZ FMF 1.1 Mi ez? A familiáris mediterrán láz (Familial Mediterranean Fever, FMF) egy genetikailag öröklődő betegség.

Részletesebben

BETEGTÁJÉKOZTATÓ INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA

BETEGTÁJÉKOZTATÓ INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA BETEGTÁJÉKOZTATÓ INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA OLANZAPINE NEOPHARMA 2,5 mg bevont tabletta OLANZAPINE NEOPHARMA 5 mg bevont tabletta OLANZAPINE NEOPHARMA 7,5 mg bevont tabletta OLANZAPINE NEOPHARMA

Részletesebben

I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS

I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS 1 1. A GYÓGYSZER NEVE Mixtard 30 40 nemzetközi egység/ml szuszpenziós injekció 2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL 1 injekciós üveg 10 ml-t tartalmaz, ami 400 NE-gel egyenértékű.

Részletesebben

BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA. OLANZAPIN LILLY 2,5 mg bevont tabletta. OLANZAPIN LILLY 15 mg bevont tabletta

BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA. OLANZAPIN LILLY 2,5 mg bevont tabletta. OLANZAPIN LILLY 15 mg bevont tabletta BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA OLANZAPIN LILLY 2,5 mg bevont tabletta OLANZAPIN LILLY 5 mg bevont tabletta OLANZAPIN LILLY 7,5 mg bevont tabletta OLANZAPIN LILLY 10 mg bevont tabletta

Részletesebben

AZ MDS-UPDRS MAGYAR VALIDÁCIÓJA: MIÉRT SZÜKSÉGES ÚJABB PARKINSON-PONTOZÓSKÁLA?

AZ MDS-UPDRS MAGYAR VALIDÁCIÓJA: MIÉRT SZÜKSÉGES ÚJABB PARKINSON-PONTOZÓSKÁLA? Az alábbi dokumentumot magáncélra töltötték le az elitmed.hu webportálról. A dokumentum felhasználása a szerzôi jog szabályozása alá esik. EREDETI KÖZLEMÉNY AZ MDS-UPDRS MAGYAR VALIDÁCIÓJA: MIÉRT SZÜKSÉGES

Részletesebben

FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót!

FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót! FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót! ALKALMAZÁSI ELŐIRAT BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA Glucobay

Részletesebben

FOGOM A KEZED Összefogás a Parkinson betegekért. 2009 tavasz

FOGOM A KEZED Összefogás a Parkinson betegekért. 2009 tavasz FOGOM A KEZED 2009 tavasz FOGOM A KEZED KÖSZÖNTÔ A Parkinson-kór a negyedik leggyakoribb szervi idegrendszeri betegség. Európában közel 800 ezer beteg él, évente mintegy 75 ezer új beteget diagnosztizálnak.

Részletesebben

A Pradaxa egy dabigatrán etexilát nevű hatóanyagot tartalmazó gyógyszer. Kapszula formájában kapható (75, 110 és 150 mg).

A Pradaxa egy dabigatrán etexilát nevű hatóanyagot tartalmazó gyógyszer. Kapszula formájában kapható (75, 110 és 150 mg). EMEA/H/C/000829 EPAR-összefoglaló a nyilvánosság számára dabigatrán etexilát Ez a dokumentum a -ra vonatkozó európai nyilvános értékelő jelentés (EPAR) összefoglalója. Azt mutatja be, hogy az emberi felhasználásra

Részletesebben

Az agyi infarktus (más néven iszkémiás stroke) kialakulásának két fő közvetlen oka van:

Az agyi infarktus (más néven iszkémiás stroke) kialakulásának két fő közvetlen oka van: Szívvel a stroke ellen! - Háttéranyag Az agyi érkatasztrófa (szélütés) okai Tünetei bár hasonlóak, mégis két jól elkülöníthető oka van: az agyi infarktus, melynek hátterében az agyat ellátó ér elzáródása

Részletesebben

Szervezeti egészség: A munkateljesítmény és a dolgozók életminőségének összefüggései

Szervezeti egészség: A munkateljesítmény és a dolgozók életminőségének összefüggései MUNKAVÉDELEM 1.4 Szervezeti egészség: A munkateljesítmény és a dolgozók életminőségének összefüggései Tárgyszavak: munkaszervezés; munkahelyi légkör; munkakörülmények; szervezetfejlesztés; egészségvédelem;

Részletesebben

Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára. nasic pur 0,5 mg/ml + 50 mg/ml oldatos orrspray kisgyermekeknek

Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára. nasic pur 0,5 mg/ml + 50 mg/ml oldatos orrspray kisgyermekeknek Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára nasic pur 0,5 mg/ml + 50 mg/ml oldatos orrspray kisgyermekeknek xilometazolin-hidroklorid és dexpantenol Mielőtt elkezdi alkalmazni ezt a gyógyszert,

Részletesebben

A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra. Doktori tézisek. Dr. Pilling János

A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra. Doktori tézisek. Dr. Pilling János A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra Doktori tézisek Dr. Pilling János Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Prof. Kopp Mária, egy. tanár, DSc Hivatalos

Részletesebben

Olvassa el figyelmesen az alábbi betegtájékoztatót, mely az Ön számára fontos információkat tartalmaz.

Olvassa el figyelmesen az alábbi betegtájékoztatót, mely az Ön számára fontos információkat tartalmaz. FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót! -BETEGTÁJÉKOZTATÓ BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA Ulcogant

Részletesebben

Izom- és csontrendszeri tünetek a számítógépen dolgozók körében

Izom- és csontrendszeri tünetek a számítógépen dolgozók körében MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK 4.2 Izom- és csontrendszeri tünetek a számítógépen dolgozók körében Tárgyszavak: számítógépes munka; izom- és csontrendszer; foglalkozási betegség; egérhasználat;

Részletesebben

Gurály Zoltán. A Budapesten elő hajléktalan emberek egészsége. 2002. február 3.

Gurály Zoltán. A Budapesten elő hajléktalan emberek egészsége. 2002. február 3. Gurály Zoltán A Budapesten elő hajléktalan emberek egészsége 2002. február 3. Bevezetés 1999-től kezdődően a Menhely Alapítvány és a Twist Olivér Alapítvány megbízásából szociális munkások minden év február

Részletesebben

ˇ Ez a gyógyszer orvosi rendelvény nélkül kapható. Mindemellett az optimális hatás érdekében elengedhetetlen e gyógyszer körültekintő alkalmazása.

ˇ Ez a gyógyszer orvosi rendelvény nélkül kapható. Mindemellett az optimális hatás érdekében elengedhetetlen e gyógyszer körültekintő alkalmazása. FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót! 4 BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA GUTTALAX 7,5 belsőleges

Részletesebben

A FOREST LABORATORIES, INC. ÉS A RICHTER GEDEON NYRT

A FOREST LABORATORIES, INC. ÉS A RICHTER GEDEON NYRT A FOREST LABORATORIES, INC. ÉS A RICHTER GEDEON NYRT. KÖZLEMÉNYE A CARIPRAZINE SKIZOFRÉNIÁBAN SZENVEDŐ BETEGEK KÖRÉBEN VÉGZETT FÁZIS IIB KLINIKAI VIZSGÁLATÁNAK POZITÍV EREDMÉNYEIRŐL NEW YORK, 2009. október

Részletesebben

Dr. Hegedűs Katalin Életvégi kérdések, palliatív gondoskodás

Dr. Hegedűs Katalin Életvégi kérdések, palliatív gondoskodás Dr. Hegedűs Katalin Életvégi kérdések, palliatív gondoskodás Az életvégi kérdések (döntési helyzetek és azok dilemmái, támogatási lehetőségek a döntéshozatalban) valamint a palliatív gondoskodás lehetőségei

Részletesebben

BETEGTÁJÉKOZTATÓ - INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA. Cinie 50 mg tabletta. szumatriptán

BETEGTÁJÉKOZTATÓ - INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA. Cinie 50 mg tabletta. szumatriptán BETEGTÁJÉKOZTATÓ - INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA Cinie 50 mg tabletta szumatriptán Mielott elkezdené szedni ezt a gyógyszert, olvassa el figyelmesen az alábbi betegtájékoztatót. Tartsa meg a betegtájékoztatót,

Részletesebben

Flexove 625 mg Tabletta Szájon át történő alkalmazás 1327 Lysaker, Norvégia Belgium - Navamedic ASA Vollsveien 13 C 1327 Lysaker, Norvégia

Flexove 625 mg Tabletta Szájon át történő alkalmazás 1327 Lysaker, Norvégia Belgium - Navamedic ASA Vollsveien 13 C 1327 Lysaker, Norvégia I. MELLÉKLET FELSOROLÁS: MEGNEVEZÉS, GYÓGYSZERFORMA, GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNY- DÓZISOK, ALKALMAZÁSI MÓDOK, KÉRELMEZŐ, FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA A TAGÁLLAMOKBAN 1 Tagállam Forgalomba hozatali engedély

Részletesebben

Gyermekkori Idiopátiás Artritisz

Gyermekkori Idiopátiás Artritisz www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Gyermekkori Idiopátiás Artritisz Verzió 2016 3. DIAGNÓZIS ÉS TERÁPIA 3.1 Milyen laboratóriumi vizsgálatok szükségesek? A diagnóziskor bizonyos laboratóriumi

Részletesebben

BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA. DHC Continus 60 mg retard tabletta dihidrokodein-hidrogén-tartarát

BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA. DHC Continus 60 mg retard tabletta dihidrokodein-hidrogén-tartarát Generated by Unregistered Batch DOC TO PDF Converter 2011.3.827.1514, please register! BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA DHC Continus 60 mg retard tabletta dihidrokodein-hidrogén-tartarát

Részletesebben

OROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA ÁGH TAMÁS DR., MÉSZÁROS ÁGNES DR.

OROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA ÁGH TAMÁS DR., MÉSZÁROS ÁGNES DR. ALL RIGHTS RESERVED SOKSZOROSÍTÁSI CSAK A MTT ÉS A KIADÓ ENGEDÉLYÉVEL Az asthmás és COPD-s betegek életminõségét befolyásoló tényezõk OROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA Semmelweis Egyetem

Részletesebben

1. MILYEN BETEGSÉGEK ESETÉN ALKALMAZHATÓ ÉS HOGYAN FEJTI KI HATÁSÁT A LAMOTRIGINE HEXAL TABLETTA?

1. MILYEN BETEGSÉGEK ESETÉN ALKALMAZHATÓ ÉS HOGYAN FEJTI KI HATÁSÁT A LAMOTRIGINE HEXAL TABLETTA? LAMOTRIGINE HEXAL 25 MG TABLETTA Lamotrigine HEXAL 25 mg tabletta Lamotrigine HEXAL 50 mg tabletta Lamotrigine HEXAL 100 mg tabletta Hatóanyag: 25 mg, 50 mg, ill. 100 mg lamotrigin tablettánként. Segédanyagok:

Részletesebben

A lábdeformitások mûtéti kezelése a neurológiai károsodást szenvedett betegek mozgásszervi rehabilitációja során DR. DÉNES ZOLTÁN

A lábdeformitások mûtéti kezelése a neurológiai károsodást szenvedett betegek mozgásszervi rehabilitációja során DR. DÉNES ZOLTÁN Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet közleménye A lábdeformitások mûtéti kezelése a neurológiai károsodást szenvedett betegek mozgásszervi rehabilitációja során DR. DÉNES ZOLTÁN Érkezett: 1997. május

Részletesebben

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro PAPA Szindróma Verzió 2016 1. MI A PAPA SZINDRÓMA 1.1 Mi ez? A PAPA a pyogen arthritis, pyoderma gangrenosum és acne" (gennykeltő ízületi gyulladás, üszkös

Részletesebben

Vázlattervezet: Az EVSZ 2006. évi jelentése a világ egészségügyi helyzetéről

Vázlattervezet: Az EVSZ 2006. évi jelentése a világ egészségügyi helyzetéről Vázlattervezet: Az EVSZ 2006. évi jelentése a világ egészségügyi helyzetéről Öt vezető témakör 1. Mivel a Jelentés a világ egészségügyi helyzetéről 2006 (a továbbiakban: Jelentés 2006) nyitja meg az Egészség

Részletesebben

FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót!

FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót! FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót! BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK

Részletesebben

GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN

GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN Tér és Társadalom 7. 1993.1-2: 103-111 GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN (Employment situation of men and women in rural and urban settlements of Somogy country) TARDOS

Részletesebben

Gyógyászati segédeszközök, orvostechnikai eszközök befogadáspolitikai kérdései

Gyógyászati segédeszközök, orvostechnikai eszközök befogadáspolitikai kérdései Gyógyászati segédeszközök, orvostechnikai eszközök befogadáspolitikai kérdései Dr. Polák László, Johnson & Johnson Kft. Az egészségügyi technológiák fejlesztésének, forgalomba hozatalának és értékesítésének

Részletesebben

Tájékoztató szív- és érrendszeri betegségekről és azok megelőzéséről

Tájékoztató szív- és érrendszeri betegségekről és azok megelőzéséről Erre majd együtt mászunk fel! Tájékoztató szív- és érrendszeri betegségekről és azok megelőzéséről Bayer Hungária Kft. 1123 Budapest, Alkotás u. 50. www.szeretemazeletem.hu Az érelmeszesedéstől az infarktusig

Részletesebben

Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára. Wellbutrin SR 150 mg retard tabletta. bupropion-hidroklorid

Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára. Wellbutrin SR 150 mg retard tabletta. bupropion-hidroklorid Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára Wellbutrin SR 150 mg retard tabletta bupropion-hidroklorid Mielőtt elkezdi szedni ezt a gyógyszert, olvassa el figyelmesen az alábbi betegtájékoztatót,

Részletesebben

Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára. Serevent Diskus 50 mikrogramm/adag adagolt inhalációs por szalmeterol

Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára. Serevent Diskus 50 mikrogramm/adag adagolt inhalációs por szalmeterol Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára Serevent Diskus 50 mikrogramm/adag adagolt inhalációs por szalmeterol Mielőtt elkezdi alkalmazni ezt a gyógyszert, olvassa el figyelmesen az alábbi betegtájékoztatót,

Részletesebben

FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót!

FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót! FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót! Semicillin 250 mg kapszula BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA

Részletesebben

FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót!

FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót! FIGYELEM!!! alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót! Elosalic kenőcs BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA Elosalic

Részletesebben

BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA. Bila-Git filmtabletta papaverin-hidroklorid, homatropin-metilbromid, dehidrokólsav

BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA. Bila-Git filmtabletta papaverin-hidroklorid, homatropin-metilbromid, dehidrokólsav BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA Bila-Git filmtabletta papaverin-hidroklorid, homatropin-metilbromid, dehidrokólsav Olvassa el figyelmesen az alábbi betegtájékoztatót, mely az Ön számára

Részletesebben

Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára. Bactroban 20 mg/g kenőcs mupirocin

Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára. Bactroban 20 mg/g kenőcs mupirocin Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára Bactroban 20 mg/g kenőcs mupirocin Mielőtt elkezdi alkalmazni ezt a gyógyszert, olvassa el figyelmesen az alábbi betegtájékoztatót, mert az Ön számára

Részletesebben

Ez a gyógyszer orvosi vény nélkül kapható. Az optimális hatás érdekében azonban elengedhetetlen e gyógyszer körültekintő alkalmazása.

Ez a gyógyszer orvosi vény nélkül kapható. Az optimális hatás érdekében azonban elengedhetetlen e gyógyszer körültekintő alkalmazása. FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót! Ibuprofen- Ethypharm 300 mg retard SR kapszula BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK

Részletesebben

Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet

Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet XVIII. Tudományos Diákköri Konferencia 2013. november 27. Ápolás és betegellátás szakos

Részletesebben

pneumococcus poliszacharid konjugált vakcina (13-valens, adszorbeált)

pneumococcus poliszacharid konjugált vakcina (13-valens, adszorbeált) EMA/90006/2015 EMEA/H/C/001104 EPAR-összefoglaló a nyilvánosság számára pneumococcus poliszacharid konjugált vakcina (13-valens, adszorbeált) Ez a dokumentum a -ra vonatkozó európai nyilvános értékelő

Részletesebben

I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS

I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS 1/33 1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE Resolor 1 mg-os filmtabletta 2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL 1 mg prukaloprid filmtablettánként (prukaloprid-szukcinát formájában).

Részletesebben

Problémamegoldó ápolási-gondozási modell Parkinson-kórban

Problémamegoldó ápolási-gondozási modell Parkinson-kórban Problémamegoldó ápolási-gondozási modell Parkinson-kórban Csóka Mária 1 Molnár Sándorné 2, 3 Kellős Éva 4, 5 Domján Gyula dr. 5 1 Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, Alkalmazott Egészségtudományi

Részletesebben

40,0 mg aciklovir 1 ml szuszpenzióban (200,0 mg aciklovir 5 ml 1 adag szuszpenzióban).

40,0 mg aciklovir 1 ml szuszpenzióban (200,0 mg aciklovir 5 ml 1 adag szuszpenzióban). 1. A GYÓGYSZER NEVE Zovirax 40 mg/ml belsőleges szuszpenzió 2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL 40,0 mg aciklovir 1 ml szuszpenzióban (200,0 mg aciklovir 5 ml 1 adag szuszpenzióban). Ismert hatású segédanyagok:

Részletesebben

Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára. Algoflex forte filmtabletta ibuprofén

Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára. Algoflex forte filmtabletta ibuprofén Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára Algoflex forte filmtabletta ibuprofén Mielőtt elkezdi szedni ezt a gyógyszert, olvassa el figyelmesen az alábbi betegtájékoztatót, mert az Ön számára

Részletesebben

BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA. Neodolpasse oldatos infúzió. diklofenák-nátrium és orfenadrin-citrát

BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA. Neodolpasse oldatos infúzió. diklofenák-nátrium és orfenadrin-citrát BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA Neodolpasse oldatos infúzió diklofenák-nátrium és orfenadrin-citrát Mielott elkezdené alkalmazni ezt a gyógyszert, olvassa el figyelmesen az alábbi betegtájékoztatót.

Részletesebben

INVITATION. The cost of adherence: quality of life and health economic impacts. Corvinus Health Policy and Health Economics Conference Series 2014/3

INVITATION. The cost of adherence: quality of life and health economic impacts. Corvinus Health Policy and Health Economics Conference Series 2014/3 Corvinus Health Policy and Health Economics Conference Series 2014/3 Health Economics Study Circle, Health and Health Care Economics Section of the Hungarian Economic Association in cooperation with: Semmelweis

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 29.9.2008 COM(2008) 584 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A 2004/24/EK irányelv által módosított 2001/83/EK irányelv

Részletesebben

BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA. Cipralex 10 mg filmtabletta eszcitaloprám

BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA. Cipralex 10 mg filmtabletta eszcitaloprám BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA 10 mg filmtabletta eszcitaloprám Mielott elkezdené szedni ezt a gyógyszert, olvassa el figyelmesen az alábbi betegtájékoztatót. - Tartsa meg a betegtájékoztatót,

Részletesebben

Generated by Unregistered Batch DOC TO PDF Converter 2011.3.827.1514, please register! BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA

Generated by Unregistered Batch DOC TO PDF Converter 2011.3.827.1514, please register! BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA Generated by Unregistered Batch DOC TO PDF Converter 2011.3.827.1514, please register! BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA Bromocriptin-Richter 2,5 mg tabletta bromokriptin Mielott elkezdené

Részletesebben

BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA

BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA Generated by Unregistered Batch DOC TO PDF Converter 2011.3.827.1514, please register! BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA Spiriva inhalációs por kemény kapszulában Spiriva inhalációs por

Részletesebben

VIBRÁCIÓS MEGBETEGEDÉ S DIAGNOSZTIKAI MÓDSZEREINE K TOVÁBBFEJLESZTÉSE

VIBRÁCIÓS MEGBETEGEDÉ S DIAGNOSZTIKAI MÓDSZEREINE K TOVÁBBFEJLESZTÉSE *9B GERZSENYI KATALIN DR. SKULTÉTY REZSŐ DR. SZÁSZ TIBOR DR. YERBAY JÓZSEF VIBRÁCIÓS MEGBETEGEDÉ S DIAGNOSZTIKAI MÓDSZEREINE K TOVÁBBFEJLESZTÉSE Az 1076 Sü-iij folytatott kutatás során a szerzők olyan

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben Előadó: dr. Kiss Bernadett dr. Tóth Lívia dr. Borza Beáta dr. Csikós Tímea Az eljárás megindulása A Nemzeti Emberi Jogi Intézmények

Részletesebben

ÉLET A PARKINSON- KÓRRAL. A Parkinson-kórral való együttélés mindennapos kihívást jelent.

ÉLET A PARKINSON- KÓRRAL. A Parkinson-kórral való együttélés mindennapos kihívást jelent. ÉLET A PARKINSON- KÓRRAL A Parkinson-kórral való együttélés mindennapos kihívást jelent. A Parkinson-kórral való együttélés mindennapos kihívást jelent. Bizonyos napokon könnyű a járásunk, máskor alig

Részletesebben

BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA. Tramalgic 50 mg kemény kapszula tramadol-hidroklorid

BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA. Tramalgic 50 mg kemény kapszula tramadol-hidroklorid BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA Tramalgic 50 mg kemény kapszula tramadol-hidroklorid Mielőtt elkezdené szedni ezt a gyógyszert, olvassa el figyelmesen az alábbi betegtájékoztatót. -

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Agyi érkatasztrófák kezelése a MH Honvédkórházban: a személyi állomány sürgősségi ellátásának megszervezése

Részletesebben

PARADIGMA VÁLTÁS AZ ASZTMA BRONCHIALE MEGÍTÉLÉSÉBEN ÉS KEZELÉSÉBEN. Dr. Kovács Lajos SE. I. sz. Gyermekklinika Budapest

PARADIGMA VÁLTÁS AZ ASZTMA BRONCHIALE MEGÍTÉLÉSÉBEN ÉS KEZELÉSÉBEN. Dr. Kovács Lajos SE. I. sz. Gyermekklinika Budapest PARADIGMA VÁLTÁS AZ ASZTMA BRONCHIALE MEGÍTÉLÉSÉBEN ÉS KEZELÉSÉBEN Dr. Kovács Lajos SE. I. sz. Gyermekklinika Budapest ASZTMA GONDOZÁS SZEMPONTJAI Triggerek Aktuális tünetek Légzésfunkció KONTROLLÁLTSÁG

Részletesebben

User Comfort & Acquisition Models

User Comfort & Acquisition Models 2014. szeptember 24. User Comfort & Acquisition Models Jan Luprich, Alexi Anna / EBSCO Tartalmi igények Az elérhető tartalmak folyamatosan bővülnek Közel 600,000 cím 1,000 vezető kiadótól Új kiadók: tavalyi

Részletesebben

A Zuprevo preventív hatékonysága a szarvasmarha légzôszervi betegségének Mannheimia haemolytica ráfertôzéssel végzett vizsgálatában

A Zuprevo preventív hatékonysága a szarvasmarha légzôszervi betegségének Mannheimia haemolytica ráfertôzéssel végzett vizsgálatában szarvasmarha 2012. szeptember 17. A Zuprevo preventív hatékonysága a szarvasmarha légzôszervi betegségének Mannheimia haemolytica ráfertôzéssel végzett vizsgálatában Markus Rose, Wibke Metz, Joachim Ullrich,

Részletesebben

A függőség fajtái 1. A függőség fajtái 2.

A függőség fajtái 1. A függőség fajtái 2. A függőség pszichogenetikája A függőség pszichogenetikája 2013.11.26 Addikciók fenotípusos vonatkozásai Addikciók genetikai vonatkozásai E kettő közötti asszociációk Függőség, szenvedélybetegség, addikció

Részletesebben

A Rehabilitációs Pedagógiai Program elkészítésénél közreműködtek: Szeverényi Sándor intézményvezető Tóth Istvánné gyógypedagógus Tornai Klaudia

A Rehabilitációs Pedagógiai Program elkészítésénél közreműködtek: Szeverényi Sándor intézményvezető Tóth Istvánné gyógypedagógus Tornai Klaudia Rehabilitációs Pedagógiai Program Gyógypedagógiai Nevelési Oktatási Intézmény Fejlesztő Nevelést Oktatást Végző Iskola Marcali 2o13. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza A Rehabilitációs Pedagógiai

Részletesebben

TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA

TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA Tisztelt Olvasó! A Táplálkozási Akadémia című hírlevél célja az, hogy az újságírók számára hiteles információkat nyújtson az egészséges táplálkozásról, életmódról, valamint a legújabb tudományos kutatási

Részletesebben

1. oldal TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0037. Életmódprogramok megvalósítása Abaúj-Hegyköz lakosainak egészségéért. Hírlevél. Röviden a szívinfarktusról

1. oldal TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0037. Életmódprogramok megvalósítása Abaúj-Hegyköz lakosainak egészségéért. Hírlevél. Röviden a szívinfarktusról 1. oldal TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0037 Életmódprogramok megvalósítása Abaúj-Hegyköz lakosainak egészségéért. Hírlevél Röviden a szívinfarktusról Teendők szívinfarktus esetén Kiadó: Gönc Város Önkormányzata

Részletesebben

Nagyító alatt a szélütés - a stroke

Nagyító alatt a szélütés - a stroke Nagyító alatt a szélütés - a stroke A WHO (Egészségügyi Világszervezet) szerint 2020-ra a szívbetegségek és a stroke lesznek világszerte a vezetõ okok úgy a halálozás, mint a rokkantság területén. Az elõrejelzések

Részletesebben

A függőség pszichogenetikája 2013.11.26

A függőség pszichogenetikája 2013.11.26 A függőség pszichogenetikája 2013.11.26 A függőség pszichogenetikája Addikciók fenotípusos vonatkozásai Addikciók genetikai vonatkozásai E kettő közötti asszociációk Függőség, szenvedélybetegség, addikció

Részletesebben

BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA 1. MILYEN TÍPUSÚ GYÓGYSZER A BUDENOFALK KAPSZULA ÉS MILYEN BETEGSÉGEK ESETÉN ALKALMAZHATÓ?

BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA 1. MILYEN TÍPUSÚ GYÓGYSZER A BUDENOFALK KAPSZULA ÉS MILYEN BETEGSÉGEK ESETÉN ALKALMAZHATÓ? BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA Budenofalk 3 mg kemény kapszula budezonid Mielott elkezdené szedni ezt a gyógyszerét, olvassa el figyelmesen az alábbi betegtájékoztatót. - Tartsa meg

Részletesebben

FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót!

FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót! FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót! BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK

Részletesebben

Környezeti koktél I. Müller Ágnes szakoktató, kari külügyi és nemzetközi program koordinátor az előadás anyaga a KSOHIA projekt alapján készült Témák a palackozott víz (ásványvíz) biztonságosabb a gyermekek

Részletesebben

A tényeket többé senki sem hagyhatja figyelmen kívül

A tényeket többé senki sem hagyhatja figyelmen kívül I. A tényeket többé senki sem hagyhatja figyelmen kívül A rák legyőzése - 1. kötet: Az elképzelhetetlen megvalósítható 1. tény: Az iparosodott világban a harmadik leggyakoribb halálozási ok a rák A 21.

Részletesebben

BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA. Sotalol AL 80 mg tabletta Sotalol AL 160 mg tabletta. szotalol hidroklorid

BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA. Sotalol AL 80 mg tabletta Sotalol AL 160 mg tabletta. szotalol hidroklorid BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA Sotalol AL 80 mg tabletta Sotalol AL 160 mg tabletta szotalol hidroklorid Mielott elkezdené szedni ezt a gyógyszert, olvassa el figyelmesen az alábbi

Részletesebben

VÉNÁK BETEGSÉGEI. Írta: DR. SZABÓ ÉVA, DR. PÁLDEÁK LÁSZLó, DR. KÓSA ÁGNES, DR. HUNYADI JÁNOS

VÉNÁK BETEGSÉGEI. Írta: DR. SZABÓ ÉVA, DR. PÁLDEÁK LÁSZLó, DR. KÓSA ÁGNES, DR. HUNYADI JÁNOS 1 VÉNÁK BETEGSÉGEI Curiosin additív kezelés ulcus cruris transzplantációja során Írta: DR. SZABÓ ÉVA, DR. PÁLDEÁK LÁSZLó, DR. KÓSA ÁGNES, DR. HUNYADI JÁNOS Bevezetés A krónikus vénás keringési elégtelenség

Részletesebben

Az Evidence Based és a SACS TM kapcsolata a sztóma körüli bőrelváltozások területén

Az Evidence Based és a SACS TM kapcsolata a sztóma körüli bőrelváltozások területén Az Evidence Based és a SACS TM kapcsolata a sztóma körüli bőrelváltozások területén A világon egyre több országban az egészségügyi döntéshozatalban (mind szolgáltatói, mind biztosítói oldalon) a medicinában

Részletesebben