Betegjogok Magyarországon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Betegjogok Magyarországon"

Átírás

1 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Agrár- és Munkajogi Tanszék Betegjogok Magyarországon Készítette: Fehér Barbara Konzulens: Dr. Jakab Nóra Miskolc

2 University of Miskolc Faculty of Law Agricultural and Labour Law Department Patient s rights in Hungary Author: Fehér Barbara Consultant: Dr Jakab Nóra Miskolc

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés Szociális jog, szociális ellátórendszer.3 3. Emberi jogok A legfontosabb emberi jogi egyezmények Alapvető emberi jogok Az emberi jogok három generációs csoportosítása Történeti áttekintés, betegjogok Betegjogról általában A betegjogok hazai szabályozása A betegek jogai A betegek kötelezettségei Egészségügyi dolgozók jogai Egészségügyi dolgozók kötelezettségei A betegek képviselete Egészségi állapot javítása A fogyatékos betegek gyógykezelése és gondozása A pszichiátriai betegek ellátására és gyógykezelésére vonatkozó szabályok A fogyatékosságról A demens betegekről Összegzés Irodalomjegyzék Jogszabályjegyzék

4 1.Bevezetés Szakdolgozatom témájának választására azon módon került sor, miszerint a betegek kiszolgáltatott helyzete érdekében szükség lenne a magyar egészségügyi ellátórendszer változtatására és ennek kapcsán a betegjogok bemutatására került sor általánosságban és több területet is érintve. Számos irodalom, nemzetközi egyezmény foglalkozott már a betegjoggal, mely mindig is a figyelem középpontjában állt. A szociális jog az a terület, melyben a megélhetési zavarhelyzetekben az állam gondoskodást nyújt, de a szociális ellátórendszer kérdésköre még mindig nem teljesen szabályozott. Dolgozatomban, az Alkotmányjogból és nemzetközi egyezményekből kiindulva,- mely a szociális biztonsághoz való jogot is felöleli- a szociális jogon keresztül közelítettem meg Magyarország betegjogát. A dolgozat célja a betegség esetén, az azzal együtt járó jogok és kötelességek vizsgálata, az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei, a betegek képviselete. Kívánom elemezni az alapvető emberi jogokat, mely a betegjogok biztosításaként jelent meg az egészségügyi ellátás területén. Dolgozatom témája kiterjedt többek között a fogyatékosságra, mely számos hátrányt jelent a munkaerőpiacon, illetve az önrendelkezési jogunk gyakorlásában. A fogyatékosság kapcsán a pszichiátriai betegségre és a demens betegekre is kitértem, a rájuk vonatkozó gyógykezelésre és az egészségi állapottal összefüggő körülmények leírása és annak javítása. Diplomamunkám során leginkább ezen területek elemzésére,lehetséges megoldásaira helyeztem a hangsúlyt. Ilyen szemléltető jellegű válasz- kísérletek állnak dolgozatomban, mint például mennyire igazságos Magyarország ellátórendszere? Mennyire érvényesül az egészségügyi ellátás során a betegek emberi méltósághoz való joga, amely a korábbi Alkotmányban és a jelenlegi Alaptörvényben és nemzetközi deklarációkban is kiemelkedő fontosságú. Említem az Alkotmány és Alaptörvény fontosságát ezen területekre nézve,hiszen ez a jogi hierarchia legmagasabb fokán áll,amelyben foglaltakat mindenkinek kötelessége tiszteletben tartani és aszerint cselekedni. A következő fejezetekben ezek kerülnek bemutatásra. 4

5 1. Szociális jog, szociális ellátórendszer Fogalma: Azon rendelkezések összessége, amely alapján az állam ellátásokat nyújt olyan élethelyzetben, amikor a szociális értékek védelme szükséges. Szociális értékek alatt azon megélhetési zavarhelyzeteket értünk, amikor az állam felvállalja az ellátások megszervezését, mint például betegség, öregség, gyermekvállalás. Az állam ezeket a feladatokat szociális ellátórendszer működtetésén keresztül valósítja meg. 1 Az Alkotmány 70/E. (1) alapján a Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz, amely a szociális jogok körébe tartozik. 2 A szociális jog az emberi jogok generációs csoportosítása tekintetében a második generációs jogok közé sorolható. (Erről bővebben egy későbbi fejezetemben szólnék).alapvetően az államtól aktív beavatkozást igényel ez a jogterület annak érdekében, hogy az aszimmetrikus viszonyokat kiküszöbölje, amely a magántulajdonra épülő polgári társadalomban volt jelen a vagyonnal nem rendelkező,- és rendelkező felek oldalán. Az Alkotmány szociális biztonságot nyújt, a munka világában váratlanul vagy az idő múlásával természetesen bekövetkező katasztrófák-betegség, öregség stb-esetére, amelyet társadalombiztosítás útján, a szociális ellátórendszeren keresztül valósit meg az állam. A szociális biztonság, illetve a szociális jog tekintetében különös fontossággal bírnak a nemzetközi dokumentumok, mint a Gazdasági, Szociális Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, vagy az Európai Szociális Charta, amellyel kapcsolatban az államok garanciát vállaltak arra, hogy a jogok ténylegesen megvalósuljanak. A Karta volt az első olyan nemzetközi egyezmény, amely jogként formálta meg a szociális jogokat, köztük a szociális biztonsághoz való jogot is. 3 Az állam kötelezettsége a szociális biztonság megteremtése érdekében az, hogy a szociális ellátás biztosítására megszervezze és működtesse a társadalombiztosítás rendszerét. Szociális ellátórendszer: a társadalom keretei között megszervezett olyan tevékenység, amelynek a rendeltetése, hogy a társadalom tagjai által megtermelt anyagi javak egy részének elvonásával képzett alapból támogatást nyújt azoknak, akik önhibájukon kívül nem tudnak megélhetésükről gondoskodni vagy többletterhet 1 Lásd Szociális jog ea évi XX.tv 70. /E. 3 Czúcz Ottó, Szociális jog I.(2003) UNIÓ Lap-és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft.272.old. 5

6 vállaljanak magukra. Ennek részei a társadalombiztosítás, foglalkoztatáspolitika, segélyezés és családtámogatás. 4 Társadalombiztosítás fogalma: a társadalombiztosítás egy biztosítási típusú rendszer, amely a hatálya alá tartozó tagokat, - mindaddig amíg azok képesek önfenntartásra- tartalékképzésre kötelezi, cserében meghatározott esemény bekövetkeztekor jogosultak lesznek bizonyos szolgáltatásokra. 5 Ellátási oldalról tekintve, a társadalombiztosítás rendszere a következőképpen alakul: a) egészségbiztosítás 1. egészségügyi szolgáltatások egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai - táppénz - terhességi gyermekágyi segély - gyermekgondozási díj 2. baleseti ellátások - baleseti egészségügyi szolgáltatás - baleseti táppénz - baleseti járadék 3. megváltozott munkaképességű személyek ellátásai (2011. évi CXCI.tv) - rokkantsági ellátás - rehabilitációs ellátás b) nyugdíjbiztosítás 1. sajátjogú -öregségi nyugdíj 2. hozzátartozói nyugellátás -özvegyi -árva ellátás -szülői nyugdíj -özvegyi járadék -baleseti hozzátartozói ellátás 4 Lásd Czúcz Ottó, Szociális jog I.(2003). 29.old. 5 Lásd Czúcz Ottó, Szociális jog I.(2003). 36.old. 6

7 3. rehabilitációs járadék dec. 30-ig 6 A szociális jog és szociális biztonság területén a nemzetközi dokumentumok és az Alkotmány épp úgy kiemelkedő jelentőséggel bírnak, akárcsak az emberi jogok tekintetében. Míg az Európai Szociális Karta gazdasági és szociális jogokat biztosit az államok polgárainak, addig az Emberi Jogok Európai Egyezménye- mely az emberi jogok kialakulásában fontos szerepet játszott-,polgári és politikai jogokat nevesít. Az emberi jogok kifejezést 1690 előtt inkább természetes jogoknak nevezték. 7 Ebből az aspektusból is látszik, hogy az emberi jogok több száz éve is jelen voltak életünkben, azonban jogi megfogalmazására az 1789-es Emberi és Polgári Jogok Deklarációjában került sor. 8 A következő fejezetben az emberi jogok kialakulásáról, szabályozásáról és csoportosításáról szólnék évi LXXX. tv- a társadalombiztosítás ellátásaira vonatkozó szabályokról, Környei Ágnes(2011):Emberi jogok a nemzetközi kapcsolatokban. Egyetemi jegyzet, ISBN: , Piliscsaba,4.oldal 8 Lásd uo.4.oldal 7

8 3.Emberi jogok: Az emberi jogok kialakulása egy hosszadalmas folyamat következménye, de általánosságban megfogalmazható, hogy kezdetben a XVIII. században a személyi integritás, a tisztességes eljárás, a vallásszabadság, a tulajdon védelme adták az emberi jogok tartalmát, a XIX. században ez bővült az egyesülési, gyülekezési és politikai jogokkal. 9 A XIX. század végén már az egyesülési, gyülekezési és politikai jogokra is kiterjedt, de alapvetően a II. világháború után kaptak szélesebb elismerést a nemzetközi dokumentumokban, 10 elsősorban az Egyesült Nemzetek Alapokmányában. Ezek bővebb kifejtéséről a következőkben esik szó. 3.1.A legfontosabb emberi jogi egyezmények Az emberi jogok egyik legfontosabb egyezménye Az Emberi Jogok Európai Egyezménye, vagyis az Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv 11, mely november 4.-én kelt Rómában és Magyarországon November 5.-től kell alkalmazni. Öt fejezetből tevődik össze, az első fejezetben az emberi jogok és alapvető szabadságok meghatározását és annak védelmét foglalja össze, ezt követően az eljáró nemzetközi szervezeteket hozza létre és írja le hatáskörét és eljárási módját,végül a technikai részleteket foglalja össze. 12 Rómában az Európa Tanács írta alá és végrehajtásáért az Emberi Jogok Európai Bírósága felelős. Az Egyezmény védi az egyén emberi méltóságát, vagyis az embertelen bánásmód elkerülését,a megalázó bánásmód és büntetés kiküszöbölését amikor megaláznak valakit mások előtt. 13 Az Európa Tanácsot az emberi jogok védelmére hozták létre Londonban, május 5.-én. 14 Kiemelkedő jelentőséggel bír az Egyezmény mellett az Európai Szociális Karta, melyet 1961-ben írták alá és február 26.-án lépett hatályba. A Kartát és a hozzá kapcsolódó legfontosabb dokumentumokat Karta csomagnak nevezzük, alkotóelemei az Európai Szociális Karta, a Kiegészítő jegyzőkönyv(1988), a Módosító jegyzőkönyv(1991), a Kollektív panaszok rendszerének biztosításáról szóló kiegészítő jegyzőkönyv(1995) és a 9 Lásd uo.5.oldal 10 Lásd uo.5.oldal évi XXXI.tv az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló törvény 12 Környei Á.,91.oldal 13 Lásd Környei Á.,91.oldal 14 Lásd Környei Á.,84.oldal 8

9 Módosított Európai Szociális Karta. 15 Az 1988-as kiegészítő jegyzőkönyv négy újabb alapvető joggal bővítette a szociális jogok körét: -a nemen alapuló megkülönböztetés nélküli esélyegyenlőségre és egyenlő elbánásra való joggal, a munkavállalást és hivatást tekintve,-másodsorban a dolgozókat a vállalatnál megillető tájékoztatásra illetve véleménynyilvánitásra való joggal, -a dolgozók jogával a munkafeltételek és munkakörnyezet meghatározásában való részvételre,-és végül az idősek jogával a szociális védelemre. 16 A Kartában összefoglalásra kerültek többek között a munkával kapcsolatos jogok, a dolgozók és egyéb csoportok( gyerekek,anyák,család)védelme, szakszervezeti jogok,a szakképzéssel kapcsolatos jogok, valamint a dolgozók szabad vándorlására vonatkozó jogok. 17 Ezen jogok két legfontosabb normakikényszerítő szervei a Szociális Jogok Európai Bizottsága és a Kormánybizottság,akik megvizsgálják hogy a Kartában foglaltakhoz mennyire igazodik a gyakorlat és a nemzeti jog Alapvető emberi jogok Az emberi jog minden ember veleszületett és elidegeníthetetlen jogai. Az emberi jogok oszthatatlanok és kölcsönösen függnek egymástól és minden emberre érvényesek. 19 XVI. Benedek pápa az ENSZ-ben mondott beszédében a következőképpen fogalmazott az emberi jogokról: Az emberi jogokra mindinkább úgy tekintenek, mint a nemzetközi kapcsolatok közös nyelvére és etikai alapjaira. Tiszteletben tartásuk garantálja az emberi méltóság védelmét. Nem szabad elfeledni, hogy az emberi jogok az Isten által az emberek szívébe írt természettörvényben gyökereznek, és megtalálhatók minden kultúra és civilizáció örökségében. 20 Először az ENSZ Alapokmányban szabályozták az emberi jogokat, majd az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában. 21 Az ENSZ Alapokmányát június 26.-án írták alá, melyben kimondták, hogy a szervezet tiszteletben tartja az emberi jogokat és alapvető szabadságokat mindenki részére fajra,nemre, nyelvre és vallásra tekintet nélkül. A tagállamok vállalták, hogy különkülön és együttműködve is részt vesznek ezen jogok betartatásában és a célok elérésében. 22 Az Alapokmányon alapuló szervek a Biztonsági Tanács, a Közgyűlés, az 15 Lásd Környei Á. 96.oldal 16 Lásd Czúcz Ottó, Szociális jog I., 277.old. 17 Lásd Környei Á.,97.oldal 18 Lásd Környei Á., 98.oldal 19 Lásd uo. 3.oldal 20 Lásd uo.13.oldal 21 Lásd uo. 13.oldal 22 Lásd uo.53.oldal 9

10 ECOSOC, és Titkárság. A Biztonsági Tanácsban a legfontosabb politikai döntések születnek, mely a tagállamokra nézve kötelező erővel rendelkezik. 23 Békefenntartó funkcióval rendelkezik az emberi jogok tekintetében. 24 A Közgyűlés az ENSZ legfőbb tanácskozó testülete, ajánlásokat tehetnek a tagállamoknak. 25 Az ECOSOC,a Gazdasági és Szociális Tanács(Economic and Social Council) feladata az emberi jogokkal kapcsolatos tanulmányok és ajánlások kidolgozása volt. 26 Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát december 10.-én fogadták el, melynek rendeltetése, hogy összefoglalja az ENSZ álláspontját az alapvető emberi jogokról. 27 Az embert megillető jogoknak három generációja létezik: 3.3.Emberi jogok három generációs csoportosítása 1. első generációs jogok: Az első generációs jogok a szokásjog részévé váltak, minden tagállam számára kötelező. 28 Polgári és politikai jogoknak nevezik. 29 Az állampolgárok szabadságukhoz való joga az állam által csak kivételes esetben és indokoltan korlátozható. A XVIII. század vége felé alakult ki,mely az élethez, szabadsághoz,emberi méltósághoz és a tulajdonhoz való jogot öleli fel, ezen jogok tiszteletben tartását követeli meg az államtól. Ugyan az államtól negatív magatartást, azaz tartózkodást várnak el,de vannak pozitív kötelezettségei is,mint pl. bírósági szervezet működtetése, választások lebonyolítása,börtönök,rendőrség fenntartása második generációs jogok: A XX. század elején kialakult emberi jogok,a gazdasági, szociális és kulturális jogok tartoznak ide,az államtól már nem csupán ezen jogok tiszteletben tartását várja el,hanem aktív magatartást is követel, így az egészségügyi, oktatásügyi és jóléti beruházások megvalósítása. 31 melynek elhatárolása a következőképpen alakul: 23 Lásd uo.53.oldal 24 Lásd uo.54.oldal 25 Lásd uo.57.oldal 26 Lásd uo.62.oldal március Lásd Környei Á.19.oldal 29 Lásd uo.21.oldal 30 Lásd uo.21.oldal 31 Lásd uo.21.oldal 10

11 A gazdasági jogok körébe a munkához való jog, pihenéshez való jog, szakszervezetek alakításához való jog, megfelelő munkakörülményekhez való jog, sztrájkjog és kényszermunka tilalma tartozik. A szociális jogok körébe tartozik pl. a társadalombiztosításhoz való jog, megélhetéshez való jog, és egészségügyi ellátáshoz való jog. A második generációs normák lényegében erre alapulnak. Végül pedig a kulturális jogok, mely pl. az oktatáshoz, művelődéshez való jogot öleli fel. Az első és második generációs jog közötti különbség az, hogy amíg az első generációban az írja elő, hogy az állam mit nem tehet meg, addig a második generációs jogok azokat a normákat tartalmazzák, amelybe az államnak be kell avatkoznia az emberek jólétének biztosítása érdekében. A második generációs jogokra közvetlenül lehet hivatkozni bíróság előtt harmadik generációs jogok: Azon jogokat tartalmazza, melyben alanyként nem az egyén áll a középpontban, hanem a nép jelenik meg. XX. század végén megjelenő generációs csoportosítás, szolidaritási jogoknak is nevezik, amelyek érvényesüléséhez nemzetközi együttműködésre van szükség. 33 Mint pl. a békéhez való jog, egészséges környezethez való jog. Egy társadalom kollektív jogait foglalja magába és az állam tevékenységében való részvételt jelenti, mint például a választójog. 34 A Magyar Köztársaság Alkotmánya 8. (1) bekezdése az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen jogairól ír, az emberek jogainak eredetének természetjogi felfogására utal, melyek mindig is léteztek szabályozástól függetlenül, 35 azok a jogok és szabadságjogok, amelyek az embert születésétől kezdődően megilletik, mindenki számára azonos, elidegeníthetetlen jogokat tartalmaz, mely az állami beavatkozást korlátozza, mint például az élethez, tulajdonhoz, biztonsághoz való jog és szabadsághoz való jog. Alkotmány 8. (1) bekezdésében továbbá az emberi jogok érvényesülése és az állami magatartás kapcsolatáról szól,miszerint az államtól egy negatív kötelezettséget fogalmaz meg,azaz az alapjogok tiszteletben tartását, és megfogalmaz egy pozitív 32 Kardos Gábor(1996): A szociális jogok jogi kikényszeríthetőségének lehetőségei. Esély.(6)22.oldal 33 Lásd Környei Á.,19.oldal 34 Lásd uo.19.oldal évi XX.tv.8. (1) 11

12 kötelezettséget is,mégpedig az alapjogok védelmi kötelezettségét. Fontos rendelkezés az Alkotmány 8. (4) bekezdése az alapjogok tekintetében,melyben azon jogokat nevesíti,amelyek korlátozása tilos,ezek közé tartozik az emberi méltósághoz való jog, a kínzás, embertelen, megalázó bánásmód tilalma, a személyes szabadsághoz való jog, a jogképességhez való jog, az ártatlanság védelme, védelemhez való jog, vallásszabadság, a nők és férfiak egyenjogúsága, az anyák és nők védelme, a gyerekek jogai, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai, az állampolgársághoz való jog, valamint a szociális biztonsághoz való jog. 36 Az állam akkor korlátozhatja az alapjogokat,ha másik alapvető jog és szabadság védelme vagy érvényesülése más módon nem érhető el, a szükségesség- alkalmasság- arányosság követelményének fontossága, miszerint az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyenek egymással és a törvényalkotó ennek érdekében a legenyhébb korlátozó eszközt köteles használni. 37 Ezen alapjogok megsértése esetén az adatvédelmi biztoshoz,az állampolgári biztoshoz és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosához lehet fordulni. Magyarországon ez 1995-től létező intézmény. Az emberi jogok gyakorlása, és tiszteletben tartása tekintetében Környei Ágnes szavaival élve: Minden társadalomnak meg kell találnia az egyensúlyt az egyének és a közösség érdekei, a jogok és kötelességek, hagyományok és modernizmus között azaz, tartózkodás bizonyos cselekményektől, egyenlőség, azaz jog mindenki számára és testvériség mint felelősség mások és a közösség irányában. 38 Az emberi jogok természetéből és jellemzőiből adódóan az embernek joga van a méltósághoz, az egészségügyi ellátáshoz. A szociális jogok kapcsán,mely az emberi jogok második generációjába sorolható, érdemesnek találtam hangsúlyozni a betegjogok szabályozását hazánkban, melyben az emberi méltósághoz való jog szintén kiemelkedő jelentőséget kapott számos betegjog mellett, mely az emberi jogok biztosításaként jelent meg az egészségügyi ellátásban. Szakdolgozatom további részében ezen jogterület elemzésére, vizsgálatára helyeztem a hangúlyt évi XX.tv.8. (4) 37 30/1992. (I.26) AB határozat, ABH 1992,167., Lásd Környei Á.19.oldal 12

13 4.Történeti áttekintés, betegjogok 4.1.Betegjogról általában A legfontosabb nemzetközi deklarációk: 1. Az Emberi Jogok Egyetemes Deklarációja (1948) 2. Európai Szociális Charta (1961) 3. A betegek jogai- Az Amerikai Kórházszövetség dokumentuma (1973) 4. Az Európai Tanács Ajánlásai a Betegek és Haldoklók Jogaival kapcsolatban (1976) 5. A Betegek Jogainak Deklarációja (WHO, 1981, Lisszabon) 6. A Betegek Jogainak Európai Deklarációja (WHO Regionális Hivatala, Amszterdam, 1994) 7. Az Európa Tanácsnak az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védelméről szóló Egyezmény (1997, Oviedó) 8. European Charter of Patients Rights Aktive Citizenship Network- Aktiv Állampolgári Hálózat 39 Az as évektől a betegjogok kérdésköre a figyelem középpontjában állt. 40 A betegjogok jogi szabályozása az alapvető emberi jogok érvényesülésének biztosításaként jelent meg az egészségügyi ellátás területén. 41 A beteg kiszolgáltatott helyzete érdekében szükségessé vált, hogy a szabályozás területén nagy hangsúlyt kapjon az egyén személyiségének védelme. Így az alapvető emberi jogok érvényesülése érdekében középpontban a beteg önrendelkezési joga és személyiségi jogának tiszteletben tartása állt. 42 Kiemelkedő jelentőséggel bírt az Egészségügyi Világszövetség 1981-ben megjelent Lisszaboni Deklarációja, melyben számos alapvető betegjogot,így többek közt: a) a beteg szabadon választhasson orvost, 39 Beteg jogaink- egészséges méltóság, Betegjogi projekt.budapest:alapvető Jogok Biztosának Hivatala,127.oldal 40 Kőszegfalvi Edit(1999).Egészségügyi Jogi Kézikönyv. Budapest:Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó,13.oldal 41 Lásd uo. Edit,K. 13.oldal 42 Lásd uo.13.oldal 13

14 b) a betegnek joga van ahhoz, hogy olyan orvos lássa el, aki szabadon,minden külső beavatkozás nélkül hozhat klinikai és etikai döntéseket, c) a betegnek joga van ahhoz, hogy bizonyos kezelések elvégzését elfogadja vagy elutasítsa megfelelő tájékoztatás után, d) a beteg elvárhatja orvosától, hogy minden orvosi és személyes adatát titkosan kezelje, e) a betegnek joga van az emberhez méltó halálhoz, f) a betegnek joga van a lelki vagy morális vigaszhoz, de el is utasíthatja azt. 43 A betegjogok átfogó deklarálásaként megalkotásra került 1994-ben a WHO deklarációja a Betegek jogairól, amely egységes keretet biztosít a helyi nemzeti betegjogi szabályozásnak. 44 Ez a deklaráció az alapvető emberi jogok, emberi értékek, és az emberi élethez való jog tiszteletben tartását fogalmazta meg. 45 Az állampolgárok részvétele az egészségügyi ellátásban, egyre nagyobb hangsúlyt kapott, Európában ez a folyamat az Amszterdami Deklaráció hatására indult meg, melyben rögzítik a betegjogok alapelveit és megalkotása óta (1994) is egyfajta iránymutatás a jogalkotók számára. Megalkotása után több ország, köztük Magyarország is törekedett arra, hogy a benne foglaltakat a saját jogszabályukba is beépítsék. 46 Az Alkotmány alapján az alapvető jogok megsértése esetén, a beteg jogaival, az egészségügyi ellátással kapcsolatos sérelmek esetén a bírósághoz lehet fordulni. 47 A jelenlegi szabályozás alapján személyiségi jogsérelemre hivatkozva a sértett polgári pert indíthat, aki a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést követelhet. Ilyen a Ptkban megfogalmazott egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a személyes szabadság korlátozása és többek között az emberi méltóság megsértése. 48 A sérelmet szenvedő félnek kell bizonyítani hogy jogsértés történt, és ez számára elég költséges és hosszadalmas per lenne, és a bizonyítása elég körülményes, hiszen legtöbbször az ellátás során a betegen és az orvoson kívül nincs más jelen Lásd uo.edit,k.14.oldal 44 Lásd uo.14.oldal 45 Lásd uo.14.oldal 46 Betegjogok Magyarországon-Szabályok és gyakorlat(2002),budapest:tasz kiadó,7.oldal 47 Beteg jogaink-egészséges méltóság,betegjogi projekt.budapest:alapvető Jogok Biztosának Hivatala,38.oldal 48 Beteg jogaink-egészséges méltóság,betegjogi projekt.budapest:alapvető Jogok Biztosának Hivatala,38.oldal 49 Lásd uo.39.oldal 14

15 4.2.A betegjogok hazai szabályozása: Az Európai Unió Alapjogi Chartája kimondja, hogy mindenkinek joga van az egészségügyi ellátás igénybevételéhez, illetve a megfelelő orvosi kezeléshez. Az Alkotmány kimondja, hogy a Magyar Köztársaság területén élőket egyaránt megilleti a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog, melyeket az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, munkavédelemmel, természetes környezet védelmével valósítja meg. 50 Ez a testi és lelki egészséghez és a szociális biztonsághoz való jog a szociális jogok körébe tartoznak, melyek az alapjogok második generációjába tartoznak. Egy olyan alkotmányos feladat, melyben az állam az orvosi ellátás működtetésére, az egyén állapotának javításában, a megélhetéshez szükséges ellátás megteremtésében vállal nagy szerepet. Az adatvédelemről szóló 1992.évi LXIII. tv a betegjogok hazai szabályozásában fontos szerepet játszott, mely az egészségügyi adatokat különleges adatnak minősíti. 51 különleges adat:valamilyen speciális tartalmuk van, a szokásosnál jobban féltjük a külvilágtól. Az 1997.évi CLIV. tv az egészségügyről és az 1997.évi XLVII. tv az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény egységesen biztosítja az alapvető emberi jogok egészségügyi ellátás területén való tiszteletben tartását, védelmét, és jogi keretet biztosít. 52 Az egészségügyi törvény célja, hogy elősegítse az egyén és ezáltal a lakosság egészségi állapotának javulását, az egészséget befolyásoló feltétel-és eszközrendszernek a kialakítása, a feladatok meghatározása, valamint hozzájárul a társadalom tagjainak az esélyegyenlőségének a megteremtéséhez az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele során. 53 Magyarország Alkotmánya az egyén alapvető önrendelkezéshez, emberi méltósághoz való jogáról a következőképpen nyilatkozik: évi XX.tv.70/D. (1.,2.bk) évi LXIII.tv-a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 2. (2) 52 Lásd Edit,K.14.oldal évi CLIV. tv- az egészségügyről 1. 15

16 A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű feladata. A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. 54 Az Alkotmány az élethez való jogot az emberi méltósággal együtt említi 54. -ban, ezek a jogok az alapjogok közül is kiemelkedő jelentőséggel bírnak. Az emberi méltósághoz való jog azt jelenti, hogy van az egyén autonómiájának, önrendelkezésének egy olyan mindenki más rendelkezése alól kivont magja, amelynél fogva az ember alany marad, s nem válhat eszközzé vagy tárggyá. 55 Külön részjogosítványokat is magában foglal, mint pl. az önrendelkezéshez való jog, a magánszféra védelméhez való jog. Lényeges különbség mutatkozik meg ezen jog tekintetében a korábbi Alkotmány és a hatályos Alaptörvény között. Az Alkotmány az élethez való jogot tekintette elsőbbrendűnek, mely az élve születéstől kezdődik, ezzel szemben az Alaptörvény az emberi méltóságot sorolja első helyre és az élethez való jog már a fogantatástól kezdve fennáll. Különbözik az Alaptörvény az Alkotmány vonatkozásától abban is,hogy az Alaptörvény nem a legmagasabb testi és lelki egészséghez való jogot emliti. 56 Az évi IV. tv Polgári törvénykönyv, hasonlóan az Alaptörvényhez,a személyhez fűződő jogokról ír, úgy mint a személyes szabadsághoz, a testi épséghez, egészséghez, emberi méltósághoz való jog, elősegítve ezzel a betegjogok érvényesülését az egészségügyi ellátás során Lásd Edit,K.15.oldal 55 64/1991. (XII.17.)AB határozat, ABH 1991, Alaptörvény XX.cikk(1) évi IV.tv-a Polgári Törvénykönyvről

17 4.3.Betegek jogai Az egészségügyi törvény II. fejezete olyan alapvető alanyi jogokat tartalmaz, melyek a betegek számára elengedhetetlenek a megfelelő egészségügyi ellátás érdekében. 1) egészségügyi ellátáshoz való jog Mindenki számára biztosítani kell. Az évi CLIV. tv-egészségügyi törvény személyi hatálya Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekre terjed ki 58, azaz mindenkire érvényesek. Továbbá azt is leszögezi a törvény, hogy a megfelelő ellátáshoz való jog magában foglalja az egészségügyi ellátások személyi és tárgyi feltételeit, azaz minden betegnek joga van az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető- a nap 24 órájában 59 - az egyenlő bánásmód követelményét betartva a megkülönböztetés nélküli ellátáshoz. Egészségügyi szolgáltatásnak minősül az egészségügyi szakigazgatási szerv által kiadott működési engedély birtokában végezhető egészségügyi tevékenységek összessége, amely az egyén egészségének megőrzésére, a betegségek megelőzése, megállapítása, gyógykezelése céljából a beteg vizsgálatára, kezelésére, gondozására, ápolására és egészségügyi rehabilitációjára, a fájdalom és szenvedés csökkentésére irányul. 60 Bármennyire igaz, hogy elvileg mindenki hozzáférhet az egészségügyi ellátáshoz, mégis a kulturális, anyagi, információigény és sok más okból a gyógyulás a társadalmi élethelyzettől is függ. A szociális környezet és az alacsony iskolai végzettség erősen befolyásolják az életmódot. A rosszabb anyagi helyzetben lévő egyének nem engedhetik meg maguknak, hogy szakembert fogadjanak, szűrővizsgálaton és orvosi ellenőrzéseken megjelenjenek. A gyógyszerek magas ára miatt sem tudják befolyásolni gyógyulásukat, és a jövedelemhiány miatt sem tudják fenntartani az egészséges életmódot. A szegények körében megjelenő leggyakoribb betegségek: alultápláltság alkoholizmus pszichiátriai és mentális betegségek koraszülés és ennek következtében kissúlyú csecsemők, ami tovább fokozza a betegségek kockázatát évi CLIV.tv évi CLIV.tv évi CLIV.tv 3. (e;) 17

18 Az egészségügy különböző szintjeit tekintve az a tapasztalat, hogy az alapellátásban a háziorvos sokkal inkább rálát arra a szociális háttérre, ahonnan ezek a beteg emberek jönnek, a finanszírozás mértéke is jóval kedvezőbb,mint a kórházi ellátásban, hiszen a szegények nem tudnak paraszolvenciát fizetni és ez a mai egészségügyi rendszerben abszolút negatív jelenség. Továbbá, az egészségügyi törvény azt a tényt is leszögezi, hogy a betegnek joga van a szabad orvosválasztáshoz. 61 Azonban foglalkozási megbetegedésnél vagy munkabalesetnél ahhoz az orvoshoz vagy intézményhez fordulhat a munkavállaló, akivel a munkáltató az ellátásra vonatkozó szerződést megkötötte. Ez egy korlátot jelent, hiszen ilyenkor nem érvényesül a szabad orvosválasztás joga. A következőkben szeretném elhatárolni a baleset, munkabaleset, és foglalkozási megbetegedés fogalmát. Először is baleseti ellátásra jogosult a biztosított, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társasvállalkozó, valamint sajátjogú nyugdíjasként: a, munkaviszonyban és azzal egy tekintet alá eső jogviszonyban álló munkajogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati tisztviselői jogviszony, szolgálati jogviszony; b, a szövetkezet tagja, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony vagy vállalkozási illetve megbizási jogviszony keretében személyesen közreműködik; c, dijazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében d, gazdasági társaság és egyéb jogi személy (alapítvány, kamara)-ezeknek választott tisztségviselője, ha a tevékenységből származó tárgyhavi jövedelem eléri a minimálbér 30%- át illetve naptári napokra annak 30-ad részét. 62 Baleset fogalma: az emberi szervezetet ért külső hatás, amely akaratunktól függetlenül hirtelen vagy aránylag rövid időn belül következik be (pl. napszúrás, fagyás) és egészségkárosodást, keresőképtelenséget, megbetegedést illetve halált okoz. Ezt a fogalmat az évi XCIII. tv munkavédelemről szóló tv-tartalmazza. 63 Baleseti ellátás csak üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén jár, és ezek az ellátások nincsenek előzetes biztosítási időhöz kötve. Az ellátások célja, a kieső évi CLIV.tv évi LXXX.tv 15. (1) évi XCIII.tv 87. 1/A. 18

19 jövedelem pótlása, illetve hogy ugyanolyan helyzetbe vagy közel azonos helyzetbe hozzák a biztosítottat, mintha dolgozni tudna. 64 Baleseti ellátások fajtái: baleseti egészségügyi ellátás, baleseti táppénz, baleseti járadék és baleseti hozzátartozói ellátások ( baleseti özvegyi járadék, baleseti özvegyi nyugdíj, baleseti szülői nyugdij, baleseti árva ellátás). A baleseti járadék kakukktojásnak számit, mert ugyan az is egészségbiztosítási ellátás, de a nyugellátásra vonatkozó szabályok szerint állapitjuk meg, szüntetjük meg, térítjük és fizetjük meg. 65 Munkabaleset fogalma: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri annak helyétől, időpontjától és a munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül. 66 Foglalkozási megbetegedés: az a baleset, ami a biztosított foglalkozásának különös veszélye folytán következett, a munkavégzés, foglalkozás körében bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő idült egészségkárosodás: amely a munkavégzéssel kapcsolatos fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai tényezőkre vezethető vissza, valamint amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye. 67 A társadalombiztosítási törvény (1997. évi LXXX.tv ) a baleseti ellátásra való jogosultság szempontjából az üzemi balesetet és foglalkozási megbetegedést egy tekintet alá veszi. A szabad intézményválasztás joga sem érvényesül minden esetben, hiszen létezik az ún. terülteti ellátási kötelezettség, amely lehetővé teszi a hatáskörön kívül eső páciensek elutasítását. 68 A beteg által kiválasztott orvosnak kötelessége segítséget nyújtani, azonban megtagadhatja az ellátást, ha az EÜTV ban felsorolt kizáró okok fennállnak. 69 Az egészségügyi ellátáshoz való jog területén különös figyelmet igényel a hajléktalanok ellátásának helyzete is, minden tekintetben kiszolgáltatottak, hiszen jogilag nem lehetne megkülönböztetni az embereket társadalmi hovatartozásuk miatt, az 64 Lásd Szociális jog ea Lásd Szociális jog ea évi XCIII.tv évi XCIII.tv 87. 1/D. 68 Kovácsy Zsombor- Egészségügyi jog(2008).budapest:semmelweis Kiadó,49.oldal évi CLIV.tv

20 ellátások mindenkinek állampolgári jogon jár. 70 Azonban az egészségügyi ellátás területén a hajléktalanok elhelyezése illetve ellátása nehezen megoldható. 2) emberi méltósághoz való jog Az emberi méltósághoz való jog az alapjogok védelmének legmagasabb fokán áll, hiszen ez az élettel együttjáró, korlátozhatatlan jog, amely bármely, -az emberi tulajdonságtól függetlenül- megilletik az egyént. Az egészségügyi ellátás nyújtása során a beteg emberi méltóságát mindenkor tiszteletben kell tartani, illetve a beteg személyes szabadsága az ellátás során fizikai, kémiai, biológiai, pszichikai módszerekkel, eszközökkel, eljárásokkal kizárólag sürgős szükség esetén, illetve a beteg vagy mások élete, testi épsége védelmében korlátozható, és a korlátozás csak addig tart, amíg az elrendelés oka fennáll 71 - fogalmaz az egészségügyi törvény. Az adatvédelmi szabályozás tekintetében az emberi méltóság korlátozhatatlan jog és a következőképpen embertársaiddal, amit te sem szeretnél ha tennének veled. fogalmaz,: Semmi olyat ne tegyél A betegek a dokumentációs problémákon túl az emberi méltóság sérelmével kapcsolatban fordulnak legtöbbet a betegjogi képviselőjükhöz amely a bánásmóddal, a beteg várakoztatásával és a korlátozásokkal is szoros kapcsolatban van. 72 A bánásmód kapcsán azért, mert számos olyan eset van, amikor akár a faji, akár a társadalmi hovatartozás függvényében tesznek különbséget az egészségügyi ellátás igénybevétele során. A jog szerint természetesen ez tiltott lenne, de a gyakorlatban nem mindig úgy valósul meg, ahogy az az írott joganyagban is megtalálható. Az emberi méltóság tiszteletben tartása elvész akkor, ha az embernek megfelelő ismeretségi köre van, vegyük példának a beteg várakoztatását, 73 ahol előnyben részesítik a dolgozók hozzátartozóját, függetlenül attól, hogy ki, mekkora jelentőségű betegség miatt várakozik az egészségügyi intézményben. Kérdés, hogy hova halad így az egészségügyi ellátás, mire jók a jogszabályok, deklarációk, ha a gyakorlatban nem tartják tiszteletben azokat? Az ombudsmanhoz érkező panaszok többsége ezen jog megsértésére irányul, 70 Beteg jogaink-egészséges méltóság,betegjogi projekt.budapest:alapvető Jogok Biztosának Hivatala,31.oldal évi CLIV.tv 10. (4) 72 Betegjogok Magyarországon-Szabályok és gyakorlat(2002).budapest:tasz kiadó,27.oldal 73 Lásd uo. Betegjogok Mo.-on,27.oldal 20

BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN

BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN EK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN Feith Helga Judit PhD Társadalomtudományi Tanszék ETK-EDUVITAL 2013. ÁPRILIS 26. Stróbl Alajos Justitia szobra a XIX. századból Beteg

Részletesebben

A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI (AZ 1997.ÉVI CLIV.TÖRVÉNY ALAPJÁN)

A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI (AZ 1997.ÉVI CLIV.TÖRVÉNY ALAPJÁN) A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI (AZ 1997.ÉVI CLIV.TÖRVÉNY ALAPJÁN) I. Az egészségügyi ellátáshoz való jog Minden betegnek joga van jogszabályban meghatározott keretek között az egészségi állapota által

Részletesebben

A BETEG GYERMEK JOGAI Dr. Pálinkás Zsuzsanna gyermekjogi képviselő OBDK DDR

A BETEG GYERMEK JOGAI Dr. Pálinkás Zsuzsanna gyermekjogi képviselő OBDK DDR A BETEG GYERMEK JOGAI Dr Pálinkás Zsuzsanna gyermekjogi képviselő OBDK DDR Gyermekjogi képviselő HÍD képzés Budapest, 2014 május 15-17 TÁMOP-557-08/1-2008-0001 ENSZ Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény 24

Részletesebben

A betegek jogairól. Az egészségügyben hogyan érvényesül az emberi méltóság védelme?

A betegek jogairól. Az egészségügyben hogyan érvényesül az emberi méltóság védelme? A betegek jogairól 1998. július 1-től új törvény védi a betegek jogait. Az egészségügyi törvény célja, hogy a betegek megfelelő színvonalú egészségügyi ellátásban részesüljenek, és gyógykezelésük során

Részletesebben

az egészségügyi ellátáshoz való jogot, az emberi méltósághoz való jogot, a tájékoztatáshoz való jogot, az önrendelkezéshez való jogot,

az egészségügyi ellátáshoz való jogot, az emberi méltósághoz való jogot, a tájékoztatáshoz való jogot, az önrendelkezéshez való jogot, A BETEGEK JOGAIRÓL 1998. július 1-tõl új törvény védi a betegek jogait. Az egészségügyi törvény célja, hogy a betegek megfelelõ színvonalú egészségügyi ellátásban részesüljenek, és gyógykezelésük során

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

Bevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Az ellátottjogi képviselő működési területe és feladatrendszere Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő

Bevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Az ellátottjogi képviselő működési területe és feladatrendszere Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Bevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Az ellátottjogi képviselő működési területe és feladatrendszere

Részletesebben

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN 1998. július elsejétõl új egészségügyi törvény szabályozza a betegjogokat. Fõbb rendelkezései meghatározzák, milyen jogok illetnek meg minket a gyógykezelésünk

Részletesebben

A pszichiátriai betegek jogvédelme

A pszichiátriai betegek jogvédelme A pszichiátriai betegek jogvédelme Simon Zsuzsa szociálpolitikai szakértő TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A pszichiátria történeti gyökereit tekintve hatalmát és jogosítványait arra kapta, hogy a törvényt nem

Részletesebben

A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok

A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok Nesztinger Péter munkavédelmi főreferens Munkavédelmi

Részletesebben

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

Ellátott személyek jogai - Ellátottjogi tematika II. - Budapest, 2014. november 27.

Ellátott személyek jogai - Ellátottjogi tematika II. - Budapest, 2014. november 27. Ellátott személyek jogai - Ellátottjogi tematika II - Budapest, 2014 november 27 1 Az egészségügyről szóló 1997 évi CLIV törvény (Eütv) - A betegek jogai és kötelezettségei ( betegjogi katalógus, 5-28

Részletesebben

Beleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása

Beleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása Beleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása Önrendelkezéshez való jog Önrendelkezési jog az egészségügyben: egészségügyi ellátás akkor nyújtható, a betegen beavatkozás akkor végezhető, ha abba a

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

A KAPCSOLATTARTÁS JOGA

A KAPCSOLATTARTÁS JOGA A KAPCSOLATTARTÁS JOGA Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS 24. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Az EACH Charta összevetése a magyar jogrenddel. Összeállította: dr. Scheiber Dóra

Az EACH Charta összevetése a magyar jogrenddel. Összeállította: dr. Scheiber Dóra Az EACH Charta összevetése a magyar jogrenddel Összeállította: dr. Scheiber Dóra A magyar Egészségügyi Törvénykönyvben nem szerepelnek a gyermekek és a serdülők kórházi ellátására vonatkozó jogai az EACH

Részletesebben

A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során. Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011.

A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során. Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011. A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011. Miről van szó? Cselekvőképességet fogjuk vizsgálni Előfordul, hogy korlátozni kell a sürgősségi ellátás

Részletesebben

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 Szervezetrendszer...4 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG...6 53. A törvény célja, alapelvek, fontosabb fogalmak és értelmező rendelkezések...6 53.1. A törvény célja...6 53.2.

Részletesebben

A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Dr. Szüts Ágnes Ügyvéd Munkajogi szakértő ALAPFOGALMAK I. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ DOLGOZÓ Egészségi állapotának romlásából eredő munkaképesség megváltozása

Részletesebben

Betegek jogai és kötelezettségei

Betegek jogai és kötelezettségei Betegek jogai és kötelezettségei Melyek a beteg jogai? 1. Az egészségügyi ellátáshoz való jog. A betegek legalapvetőbb joga, hogy megfelelő, megkülönböztetés nélküli ellátásban részesüljenek. Minden betegnek

Részletesebben

Mik azok az alapvető jogok?

Mik azok az alapvető jogok? Mik azok az alapvető jogok? Az egyének védelmi eszköze az állami intézkedésekkel és mások alapvető jogaival szemben Lásd Alaptörvényben Az alapvető jog - más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos

Részletesebben

Balog János Tamás r. alezredes a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő-helyettes

Balog János Tamás r. alezredes a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő-helyettes A közfoglalkoztatottak körében előforduló balesetek, foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és minősítése" ORFK Humánigazgatási Szolgálat Egészségügyi Szakirányító és Hatósági Főosztály

Részletesebben

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajogi és tb. alapismeretek Neptun kódja: I1:MUJ Képzés- tagozat: Igazságügyi igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 8 kredit Tantárgyfelelős: Dr.

Részletesebben

A betegjogi képviselők feladatai

A betegjogi képviselők feladatai Jogvédelmi tanfolyam 2013.06.07. A betegjogi képviselők feladatai Mina András dr. Fővárosi és Pest megyei betegjogi képviselő OBDK betegjogi szakreferens ÓRAREND - Tartalom 1. Jogforrási feladatok (Eütv,

Részletesebben

Munkavédelmi előírások a kereskedelemben. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde

Munkavédelmi előírások a kereskedelemben. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Munkavédelmi előírások a kereskedelemben Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Munkavédelmi előírások a kereskedelemben A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Tv. Szabályozza az egészséget nem veszélyeztető

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről

Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Sok esetben nem csak jogos gazdasági érdeke diktálja a munkáltatónak, hogy munkavállalói tiszta fejjel, alkoholos befolyásoltságtól

Részletesebben

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u

Részletesebben

TAPOLCAI KÓRHÁZ EGÉSZSÉGÜGYI NONPROFIT KFT. 8300 TAPOLCA, ADY E. U.1-3.

TAPOLCAI KÓRHÁZ EGÉSZSÉGÜGYI NONPROFIT KFT. 8300 TAPOLCA, ADY E. U.1-3. TAPOLCAI KÓRHÁZ EGÉSZSÉGÜGYI NONPROFIT KFT. 8300 TAPOLCA, ADY E. U.1-3. PANASZBEJELENTÉS KIVIZSGÁLÁSÁNAK SZABÁLYZATA SZ-22 KÉSZÍTETTE: JÓVÁHAGYTA: HÁRSFA GYULÁNÉ ÁPOLÁSI IGAZGATÓ A DOKUMENTÁCIÓ KÓDJA:

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Vác Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya 2600. Vác, Március 15. tér. 11. I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Neve:... Születési

Részletesebben

Alapvető emberi jogok - Ellátott jogi tematika I. - Budapest, 2014. november 27.

Alapvető emberi jogok - Ellátott jogi tematika I. - Budapest, 2014. november 27. Alapvető emberi jogok - Ellátott jogi tematika I - Budapest, 2014 november 27 Mik azok az alapvető jogok? Az egyének védelmi eszköze az állami intézkedésekkel és mások alapvető jogaival szemben Lásd Alaptörvényben

Részletesebben

ALAPVETŐ EMBERI JOGOK - ELLÁTOTT JOGI TEMATIKA I. -

ALAPVETŐ EMBERI JOGOK - ELLÁTOTT JOGI TEMATIKA I. - ALAPVETŐ EMBERI JOGOK - ELLÁTOTT JOGI TEMATIKA I. - Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁJUS 14. dr. Kozicz Ágnes Alapvető Jogok Biztosának Hivatala TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Tervezet! 2009. február 23. 2009. évi törvény a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus, jogállami

Részletesebben

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme]

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik

Részletesebben

A korlátozó intézkedések alkalmazásának lehetőségei. Pszichiátriai, szenvedélybetegek, idős demens betegek és értelmi fogyatékosok otthonaiban

A korlátozó intézkedések alkalmazásának lehetőségei. Pszichiátriai, szenvedélybetegek, idős demens betegek és értelmi fogyatékosok otthonaiban A korlátozó intézkedések alkalmazásának lehetőségei Pszichiátriai, szenvedélybetegek, idős demens betegek és értelmi fogyatékosok otthonaiban Petőfi Sándor: Szabadság, szerelem Szabadság, szerelem, e kettő

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

A betegjogvédelem jövője

A betegjogvédelem jövője A betegjogvédelem jövője Mogyorósi Dorottya dr. med, dr. jur Európai Betegjogi Nap, Budapest 2011. április 18. Kérdés Hol járunk már az éden fáitól! Világunk büszke madarának csőrében porladunk. Hullám

Részletesebben

KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására. 1.1.1. Neve:...

KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására. 1.1.1. Neve:... 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3. Anyja neve:... 1.1.4. Születési hely, idő (év,

Részletesebben

A beteg gyermek jogai

A beteg gyermek jogai Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ A beteg gyermek jogai 2015. szeptember 25. összeállította: Erhardtné dr. Gachályi Anikó betegjogi képviselő TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Teendők munkabaleset esetén

Teendők munkabaleset esetén Teendők munkabaleset esetén a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu a jó munkahely

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgy neve Neptun kódja: Képzés- tagozat: Tantárgy kreditszáma: Tantárgyfelelős: Számonkérési forma: Erős előfeltétel: Gyenge előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3. Anyja neve:... 1.1.4. Születési hely, idő (év,

Részletesebben

1. számú melléklet a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelethez I. EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTRA VONATKOZÓ IGAZOLÁS. (a háziorvos, kezelőorvos tölti ki)

1. számú melléklet a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelethez I. EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTRA VONATKOZÓ IGAZOLÁS. (a háziorvos, kezelőorvos tölti ki) 1. számú melléklet a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelethez I. EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTRA VONATKOZÓ IGAZOLÁS (a háziorvos, kezelőorvos tölti ki) I. EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTRA VONATKOZÓ IGAZOLÁS (a háziorvos, kezelőorvos

Részletesebben

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat!

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGI ISMERETEK 2. témakör: jogviszony (alanya, tárgya, tartalma) jogképesség cselekvőképesség Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGVISZONY. Emberek Kinek-minek a magatartását

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

JOGI SZOLGÁLTATÁS A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOKBAN MÓDSZERTANI AJÁNLÁS

JOGI SZOLGÁLTATÁS A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOKBAN MÓDSZERTANI AJÁNLÁS JOGI SZOLGÁLTATÁS A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOKBAN MÓDSZERTANI AJÁNLÁS Készítette: dr. Juhász Gábor Mártháné Megyesi Mária SZKTT Egyesített Szociális Intézmény Tabán Családsegítő Közösségi Ház és Dél-alföldi

Részletesebben

Szigethalom és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat

Szigethalom és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat Szigethalom és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat HÁZIREND Taksony A Házirend hatálybalépésének időpontja: A Házirendet az intézmény főállású dolgozói közösen megvitatták és elfogadták, értekezlet

Részletesebben

SPECIÁLIS JOGOK. DR. KOTTMAN DEZSŐ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ

SPECIÁLIS JOGOK. DR. KOTTMAN DEZSŐ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ SPECIÁLIS JOGOK DR. KOTTMAN DEZSŐ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER 19. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben

A GYERMEK JOGAI AZ EGYÉB JOGVISZONYOKBAN

A GYERMEK JOGAI AZ EGYÉB JOGVISZONYOKBAN A GYERMEK JOGAI AZ EGYÉB JOGVISZONYOKBAN DR. HERCZEG RITA Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. JÚNIUS 5. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

Drinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján

Drinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján Pázmány Law Working Papers 2015/14 Drinóczi Tímea A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pázmány Péter Catholic University Budapest http://www.plwp.jak.ppke.hu/

Részletesebben

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének

Részletesebben

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény rendelkezik az új ellátási formákról.

Részletesebben

ÁPOLÁSI DÍJ. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó

ÁPOLÁSI DÍJ. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó ÁPOLÁSI DÍJ Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó (Ptk. 8:1.. (1) bek 2.pont) részére biztosított anyagi hozzájárulás. ALANYI JOGÚ ÁPOLÁSI DÍJ:

Részletesebben

kényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el

kényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága H-1015 Budapest, Donáti u. 35-45. Tárgy: Indítvány alkotmányellenesség megállapítására Tisztelt Alkotmánybíróság! Az alábbiakban indítványt terjesztek elő A munkaköri,

Részletesebben

Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala

Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala 2072 Zsámbék, Rácváros u. 2-4. Tel.: (36)-23-565-610, (36)-23-565-612 Fax: (36)-565-629 E-mail: hivatal@zsambek.hu Web: www.zsambek.hu 4. számú melléklet a 63/2006.

Részletesebben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben NOSZA Egyesület 2014. február 28. A projekt célok és tevékenységek Alapgondolat hátrányos helyzetű térségekben alacsonyabb részvételi képesség Célok civil

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01.

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban

Részletesebben

A pszichiátriai betegek jogai

A pszichiátriai betegek jogai TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ A pszichiátriai betegek jogai Ellátottjogi Képviselő Képzés, Budapest 2015. május 30. Készítette: Szűcsné

Részletesebben

Társadalombiztosítási ellátások

Társadalombiztosítási ellátások Társadalombiztosítási ellátások Társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások Egészségbiztosítási ellátás Családi támogatás Nyugdíjszolgáltatás Eü. szolg. háziorvos fogászat járóbeteg fekvőbeteg

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA (2007/C 303/01) 2007.12.14. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja

Részletesebben

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.

Részletesebben

Önrendelkezési jog ellátás visszautasítása. Dósa Ágnes

Önrendelkezési jog ellátás visszautasítása. Dósa Ágnes Önrendelkezési jog ellátás visszautasítása Dósa Ágnes Főszabály: a betegen csak a beleegyezésével szabad orvosi beavatkozást végezni, a beteg joga eldönteni, hogy mely orvosi beavatkozásokba egyezik bele,

Részletesebben

1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól

1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól A diasort hatályosította: dr. Márkus Györgyi (2014. augusztus 15.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben Előadó: dr. Borza Beáta dr. Csikós Tímea A vizsgálat megindítása Az Elek Városban működő Pszichiátriai Betegek Otthonában élő ellátottak

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi KI ALKALMAS A MUNKAVÉGZÉSRE? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi A munkavégzésre

Részletesebben

orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH

orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH Biztosítás orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH A társadalombiztost rsadalombiztosítás s rendszere Egészségbiztosítás Természetbeni szolgáltatások (egészségügyi ellátások) Pénzbeli

Részletesebben

Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéhez

Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéhez 1 Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéhez 1. Az ellátást igénybe vevő adatai: Név:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési helye, időpontja:... Lakóhelye:...

Részletesebben

6. számú melléklet AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉT SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE

6. számú melléklet AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉT SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE 6. számú melléklet AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉT SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE Törvények 1991. évi XI. törvény az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről 1992. évi XXII. tv. a Munka Törvénykönyvéről

Részletesebben

K É R E L E M ápolási díj megállapításához

K É R E L E M ápolási díj megállapításához K É R E L E M ápolási díj megállapításához I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyi adatok: Neve: Születési neve: Anyja neve: Születési hely, év, hó, nap: Lakóhely: Tartózkodási hely:

Részletesebben

KÉRELEM települési ápolási támogatás

KÉRELEM települési ápolási támogatás KÉRELEM települési ápolási támogatás 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 7/2015. (II. 27.) sz. rendelet 6. sz. melléklete 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3.

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására sz. r. 11. -ához I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Személyes adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:... Lakóhely:...

Részletesebben

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25.

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉBEN A munkavállalók szociális

Részletesebben

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY A KÖZALKALMAZOTTK ÖZALKALMAZOTTI TANÁCS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 5 sz. függeléke OM

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

Készítette: Galla Gyula

Készítette: Galla Gyula I. A munkabalesetek bejelentése, kivizsgálása. II. A munkáltatók kötelezettségei és feladatai az új munkabaleseti jegyzőkönyv. III. A munkavédelmi képviselők jogai és kötelezettségei a munkabalesetek kivizsgálásának

Részletesebben

Szent Erzsébet Idősek Otthona 2660 Balassagyarmat, Markusovszky u.1. Tel.: 35/300-977 e-mail: idosekotthonabgy@gmail.com www.szenterzsebetbgy.

Szent Erzsébet Idősek Otthona 2660 Balassagyarmat, Markusovszky u.1. Tel.: 35/300-977 e-mail: idosekotthonabgy@gmail.com www.szenterzsebetbgy. KÉRELEM Kérelem beadása: Iktatószám: Az ellátást igénybevevő adatai: Név:. Születési/leánykori/ neve:... Születési helye:..ideje:.. Anyja neve:...apja neve. Lakóhelye: Tartózkodási helye:.. Személyi ig.sz.:.személyi

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Képzés

Esélyegyenlőségi Képzés Esélyegyenlőségi Képzés KEOP 6.1.0/B/09-2009-0014 Erdei tanóra program Nógrád megyében című projekt projektmenedzsment tagjai és a DIPO Khe. alkalmazottai számára Készítette: Glázer Éva Bánk, 2010. március

Részletesebben

Városi Önkormányzat Képviselő - testülete Szociális Bizottsága 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Tel: 35/ 550-100

Városi Önkormányzat Képviselő - testülete Szociális Bizottsága 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Tel: 35/ 550-100 Városi Önkormányzat Képviselő - testülete Szociális Bizottsága 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Tel: 35/ 550-100 KÉRELEM ÉTKEZTETÉS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ I. 1. Az ellátást igénybe vevő adatai: Név:... Születési

Részletesebben

Országos Onkológiai Intézet National Institute of Oncology. Sz01 Betegjogi Tájékoztató C. Szabályzat

Országos Onkológiai Intézet National Institute of Oncology. Sz01 Betegjogi Tájékoztató C. Szabályzat Országos Onkológiai Intézet National Institute of Oncology Sz01 Betegjogi Tájékoztató C. Szabályzat Készítette: Németh Erzsébet minőségirányítási szakreferens Átvizsgálta Jóváhagyta: Dr Boér András minőségirányítási

Részletesebben

KOVÁCS GABRIELLA, KOVÁCS VIKTÓRIA A HIV/AIDS FERTŐZÖTTEK BETEGJOGAI ÉS SZEMÉLYISÉGI

KOVÁCS GABRIELLA, KOVÁCS VIKTÓRIA A HIV/AIDS FERTŐZÖTTEK BETEGJOGAI ÉS SZEMÉLYISÉGI KOVÁCS GABRIELLA, KOVÁCS VIKTÓRIA A HIV/AIDS FERTŐZÖTTEK BETEGJOGAI ÉS SZEMÉLYISÉGI JOGAI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSBAN ÉS BÜNTETÉS- VÉGREHAJTÁSI INTÉZETEKBEN, VALAMINT AZ EBBŐL EREDŐ POLGÁRI JOGI FELELŐSSÉGI

Részletesebben

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása Munkavédelem jogi és eljárási ismeretei II. Ellenőrző kérdések 2012 1., A munkavédelem általános követelményei. - a munkavédelmi szabályok betarthatósága - a követelmények megválthatóságának elve - a megfelelőség

Részletesebben

SZOCIÁLIS JOG II - 2015

SZOCIÁLIS JOG II - 2015 SZOCIÁLIS JOG II - 2015 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER 17. ELŐADÓ: DR. VERES GÁBOR TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 18.Az állami szociálpolitika rendszere, a szociális ellátások típusai. Az állami és az önkormányzati szociális feladatok /A szociálpolitika fogalma/ Ferge Zsuzsa megfogalmazásában a szociálpolitika a társadalmi

Részletesebben

jogok fontosságáról és ismertségérol Magyarországon

jogok fontosságáról és ismertségérol Magyarországon Közvéleménykutatás az emberi jogok fontosságáról és ismertségérol Magyarországon Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 2 Az Emberi Jogok Világnapja és magyarországi környezete 3 A kutatás célja és módszertana

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ROKKANTSÁG ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDSZERÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ ROKKANTSÁG ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDSZERÉRŐL TÁJÉKOZTATÓ ROKKANTSÁG ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDSZERÉRŐL 2012. január 1-jén hatályba lépett a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény,

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az intézményi házirend célja, hogy a korai fejlesztésben és fejlesztő nevelésben résztvevő gyermekek, továbbá az itt dolgozó pedagógus és nem pedagógus kollégák belső intézményi

Részletesebben

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR?

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? Az új Munka Törvénykönyve a munkaviszony megszüntetésének rendszerét némiképp átalakította. A munkaviszony megszüntetésére a jövőben az alábbi módokon kerülhet

Részletesebben

Tárgy: Szociális rendelet módosítása Mell.: 1 db rendelet-tervezet

Tárgy: Szociális rendelet módosítása Mell.: 1 db rendelet-tervezet Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. U-7115/2010. Témafelelős: Lencséné Szalontai Mária Tárgy: Szociális rendelet módosítása Mell.: 1 db rendelet-tervezet Szentes Város Önkormányzata

Részletesebben