Több mint tízezer használtgép a weboldalunkon! augusztus XV. évfolyam 8. szám Egy évre: 3900 Ft, egy lapszám ára: 400 Ft

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Több mint tízezer használtgép a weboldalunkon! www.agroinform.com. 2006. augusztus XV. évfolyam 8. szám Egy évre: 3900 Ft, egy lapszám ára: 400 Ft"

Átírás

1 1991 óta elkötelezve a vidékfejlesztés mellett augusztus XV. évfolyam 8. szám Egy évre: 3900 Ft, egy lapszám ára: 400 Ft Kérdések az agrárgazdaság ezévi lehetôségeirôl Magyar diófajták Nyári ültetéssel elôállított újburgonya Aktuális teendôk a napraforgóban Integrált növényvédelem Arató-cséplôgépek összefoglalója Kiskerti kalendárium Több mint tízezer használtgép a weboldalunkon!

2

3 Tartalom Tartalom XV. ÉVFOLYAM AZ EUROFARM SZAKLAPSZÖVETSÉG TAGJA FÔSZERKESZTÔ: DR. KOVÁCS JÁNOS " Agrárhírek Kérdések az agrárgazdaság ezévi lehetôségeirôl II. 4 Neologizmus és korhûség 5 Megéri a zöldbabot termeszteni 6 Kurnik Ernô akadémikus bizakodó 7 Kurnik Ernô akadémikus bizakodó SZERKESZTÔBIZOTTSÁG ELNÖKE: DR. NAGY JÁNOS SZERKESZTÔBIZOTTSÁG: DR. BENEDEK PÁL DR. CSIZMAZIA ZOLTÁN DR. HODOSSI SÁNDOR DR. KRUPPA JÓZSEF DR. SZÛCS ISTVÁN DR. SZENTEY LÁSZLÓ A szerkesztôség címe: AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft Budapest, Angol u. 34. Tel./fax: " Növénytermesztés Nagy lehetôségünk a nyári ültetéssel elôállított újburgonya 8 Aktuális teendôk a napraforgóban 10 " Növényvédelem A muskátli vírusbetegségei 12 Integrált növényvédelem a gyökérgubacs-fonálféreg ellen a paprika-termesztésben 14 Megjelent a keleti cseresznyelégy 15 Egyre keresettebb a baby burgonya HIRDETÉSSZERVEZÉS: AGROINFORM Vizuális Stúdió BOLYKI BENCE Telefon: és " Kertészet A brokkoli több figyelmet érdemlô zöldségféle 16 A lap megrendelhetô: AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft. Információ: RIGÓ JÁNOSNÉ Tel./fax: A gyümölcsfák zöldmunkája és gyümölcsritkítása 18 Magyar diófajták 19 " Állattenyésztés Javuló húsnyúl termelési pozíciók csökkenô kisüzemi elôállítás 20 Új kártevô keleti cseresznyelégy Trágyázással a legelôk jobb fûhozamáért 21 ALAPÍTÓ FÔSZERKESZTÔ: DR. REISINGER PÉTER Felelôs kiadó: BOLYKI ISTVÁN Mûszaki szerkesztô: MAHR JÁNOS Stúdió munka: AGROINFORM Vizuális Stúdió SÁNDOR ANNA, SOÓS ÉVA Készült: AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft. Felelôs vezetô: MAHR JÁNOSNÉ ISSN: A korábbi Mezôgazdasági Tanácsok új névvel és tartalommal " Agrármûszak Arató-cséplôgépek összefoglalója 22 " Víz- és környezetgazdálkodás Augusztus hónap idôjárása 25 " Házunk tája Díszíthetik bambuszok is kertjeinket 26 Fûszernövényeinkkel változatosabban 27 Szerencse, vagy több is kell? 28 Kiskerti kalendárium: augusztus 29 Jeles napok: augusztus 30 Amit a természet felkínál: Kövér porcsin Portulaca oleracea L. 30 Több figyelmet a brokkolinak Kombájnok a mezôgazdaság csúcsgépei 3

4 Agrárhírek 4 Az EU 7 éves tervezési idôszakokra bontva kívánja összefognia tagországai gazdasági tevékenységét, ebbôl fakadóan Magyarországnak is célszerû lenne kidolgoznia saját agrárfejlesztési koncepcióját, amit azután meg is valósít. Mint minden sikeres terv, ez is a jelen helyzetbôl, a konkrét idôszak adottságaiból indulhat ki. Ezért fontos megnézni, hogyan is állunk most. Szemmel látható a mezôgazdaság szervezettségének fokozódása az EU-15-ök országaiban. Jellemzôen a termelés, a felvásárlás és az értékesítés %-ban szervezetten történik. A mezôgazdasági termékek mintegy %-át a termelôk maguk értékesítik, de szervezetten, szövetkezeti kereskedelmi összefogással. Az élelmiszer feldolgozásnak is mintegy felét teszi ki a termelôi-, termelô-szervezeti. Igaz ennek jelentôs részét az elsôdleges feldolgozás, a piacosítás elômûveletei jelentik. Követésre érdemes példa lehetne a dán sertésfeldolgozás. A mintegy 22 millió darab sertés termeltetését, felvásárlását, vágóhídi feldolgozását egyetlen húsipari vállalkozás végzi, amely a termelôk tulajdonát képezi. Megjegyzendô, hogy ez oda sem adományként pottyant, hanem a termelôk hozták létre, alakították így ki nem nélkülözve a politika- illetve a mindenkori kormányok támogatását. Másik példa lehet Spanyolország, amely jóval késôbb, a nem rövid idejû Frankó féle diktatúra után vált az EU tagjává. Ott sok tízezer gazda foglalkozik sertéstartással, melynek eredményeként összesen évi 19 millió darab sertést állítanak elô. A termeltetés és felvásárlás két termelôi érdekeltségû rendszerhez tartozik. Nálunk maguk a termelôk idegenkednek a szervezett termeléstôl, várva, hogy majd valaki más, de az ô érdekükben szervezi meg országos méretekben a sertéstermelést. Az sem hat eléggé figyelmeztetôleg, hogy a magyar termelôk nehezen élnek meg a sertéstenyésztésbôl, ugyanakkor a dánok már kisebb önköltséggel állítják elô a sertéshúst. Minimum meg kéne nézni, hogy mi a titkuk, és átvenni tapasztalataikból. Elsôsorban a mezôgazdasági termelôi mentalitásnak kellene megváltoznia, de az FVM ösztönzô politikája is igen gyenge lábakon áll. Az FVM tájékoztatása szerint az agrárgazdaság évi támogatásának összege 400,3 milliárd forint. Ebbôl 293,3 milliárd forintot tesznek ki az EU-tól érkezô összegek, amit a magyar éves költségvetés további 161 milliárddal egészít ki. A szám elsô hallásra szép, nagyjából teljesíti az utóbbi évek kívánalmait. Ahogy mondani szokás azonban, az ördög a részletekben bújik meg. Az EU forrással az a gond, hogy le kell tudni hívni, csak egy része automatikus. Külön kérdés, hogy Kérdések az agrárgazdaság ezévi lehetôségeirôl II. ennek egy része a magyar befizetésekbôl jön vissza, azaz nem tiszta külsô forrásról van szó. A hazai kiegészítés sem sima ügy. Az a gond vele, hogy a és évben megítélt, de ki nem fizetett támogatások áthúzódnak, és ezek teszik ki a 161 milliárd döntô részét mintegy milliárd forintot. A fennmaradó 7 8 milliárd tekinthetô szabad keretnek. Az FVM mozgástere csak átcsoportosítással lenne növelhetô. Ennek érdekében az agrártárca megpróbálkozott a vidékfejlesztési keretbôl történô átcsoportosítás kérésével Brüsszeltôl, hogy további milliárd állhasson rendelkezésére. A kérés is furcsa, mert a vidékfejlesztés is forráshiányos, de az elutasító válasz is kiszámítható volt. A nemzeti vidékfejlesztési keretbôl történô átcsoportosítás fôképpen a halmozottan hátrányos helyzetû térségeket érintette volna hátrányosan, amibôl következne ezen térségek hátrányainak további fokozódása, az elnéptelenedés, illetve az etnikai arányok további eltolódása. Nem érhette meglepetésként az elôterjesztôket a válasz. Minden esetre jó kommunikációs lehetôségként ki lehetett használni, hogy az agrárirányítás jót akart, Brüsszellel van a gond. A termelôk érjék be ennyivel. Így nem kerülhet sor többek között az állattenyésztés ez évi újforrásos támogatására, ami a 100 lépésben célként szerepelt. Az FVM vezetése számtalanszor hangoztatta az állattenyésztés stratégiai jelentôségét, és hogy az ágazaton belüli arányát 2/3-ra kívánja emelni. A évekre az AVOPból 106 milliárd forint támogatás áll a gazdák rendelkezésére. Ennek a keretnek a 85 %-ára december 31-ig pályázatot nyújtottak be. Az elbírálás még folyamatban van, így nem lehet megítélni a pénzfelhasználás évi mértékét. A fennmaradó milliárd hitelvonzatait leszámítva ez tiszta támogatási forrásként 9 10 milliárdra tehetô. Az agrártámogatások évi kifizetésérôl még nem lehet véleményt mondani, habár már túl vagyunk az év felén. Az elmúlt években a termelôk alapvetôen hitelbôl finanszírozták fejlesztéseiket, a meg nem térített aszálykárokat és egyéb veszteségeiket. A hitelek törlesztésére haladékokat kaptak, most már viszont meg kell kezdeni a visszafizetéseket. A kérdés csupán az, hogy mibôl? Az elemzôk többsége azon a véleményen van, hogy az országos agrárhitel állomány 2006-ban esedékes törlesztési kötelezettsége közel kétszerese az agrárgazdaság évi számított nyereségének. Jelenleg egyetlen helyrôl tudnak elvenni a törlesztéshez: az amortizációs költségekbôl. Amennyiben ehhez nyúlnak, elmarad a szükséges fejlesztések nagy része, a beruházás zömmel az üzemképes állapot fenntartására szorítkozik. A kiutat a mezôgazdasági termelôk és a hitelintézetek számára is elônyös hitel program jelentené különben nem marad más hátra, mint a jelzálogjog érvényesítése, vagy a föld eladása. " Dr. Gôsy Sándor

5 Agrárhírek Neologizmus és korhûség N Neologizmus alatt szóújítást értünk, olyan új kifejezések használatba kerülését, amelyekkel megjelenô, eladdig nem számon tartott fogalmakat akarunk kifejezni. Vannak ideiglenesek és állandósulók függôen a kifejezett fogalom idôtállóságától. Így vagyunk a hungaricummal például. Elôszeretettel használjuk olyan termékekre, amelyeket tipikusan magyaroknak gondolunk, de ha tágabbra nyitjuk látóképünket, kiderül, nem is olyan biztos, hogy csak a miénk. Gyanús lehet, hogy nincs italicum, germanicum, horvaticum, de még japanicum sem, holott minden országnak, nemzetnek vannak sajátos termékei, amelyekbôl elôbb, vagy utóbb üzletet csinálnak. Az olasz pizza, a német sör, a japán szusi stb. világkarriert futottak be, a Coca-cola szintén. Egyiket sem sajátítják ki nemzeti terméknek, de vigyáznak a receptre és a minôségre, hogy az eredeti legyen az igazi, a felülmúlhatatlan. A pálinka egész Kárpát-medencében honos, a paprika ma már világfûszer. Számos dolog, vagy mezôgazdasági termék hordoz magyar eredendôséget, de ma már a vásárlók nem ezt nézik, hanem a minôséget, hogy jobb-e, ízesebb-e másokénál, van-e különlegessége. A márkanévhez, mint fogalomhoz, tehát tartozik egy minôség is. A kettô elválaszthatatlan. Mint kisnemzet, a tényleges minôségvédelemrôl, a nemzeti presztízs megôrzésérôl kell gondoskodnunk, mert a világ nem szegedi szalámit, vagy csányi dinnyét vesz, hanem magyar árut. A bizalom tehát általánosul, de ha eljátsszuk a bizalmatlanság szintén. Könnyen túltettük magunkat a tavalyi soros paprikabotrányon, ahol pár ügyeskedô, nevén nevezve csaló tette kérdésessé a magyar áruk megbízhatóságát. Ráadásul látványosan, a világ odafigyelésével mit sem törôdve. Adódik a kérdés, hol voltak a hatóságok, az állami ellenôrzés, amely akkor derített fényt a toxinos határon túli tételek bekeverésére, amikor külföldrôl ultimátumot kapott? Dél-amerikai paprikából is lehet hungaricum? Mi lett a következmény? A csalók számára szinte semmi. Még a piacon is maradhattak. A hatósági munkában sem találtak senkit hibásnak. Az igazságszolgáltatás is kiválóan teljesítette feladatát. Nem számít hány termelô kesereghet a következô években, esetleg nézhet új termék után, vagy a világban hányan húzzák majd vissza a kezüket az árulkodóan magyar csomagolás láttán. Ezt ugyebár nem is lehet egzakt módon mérni, vagy kimutatni. Volt pozitív példa is. A rendszerváltást követô idôkben a moszkvai piacra óriási tételekben érkeztek a Bushcsirkék. A lakosság mégis inkább sorba állt a magyarért, mert arról tudta, hogy jó. Könnyû szívvel mondtunk le errôl az elônyünkrôl is. A mai gazdasági helyzetünk elszomorító. Az államháztartási hiány Európa rekord, és már nem igen akad tartalék, amihez nyúlhatnánk. Az állami ipari vállalatokat eladtuk, a kereskedelem nagyobbik része külföldi érdekeltségû, a bankok 90 %-ban külföldi kézben vannak az ilyen-olyan konszolidálások ellenére is. Mi még azt is privatizációnak hívtuk, hogy a magyar állami tulajdonból például a francia államéba került át a mûködô üzem. A külhoni vásárlóknak nyereségességi garanciákat adtunk nehogy kockázatos üzletet kössenek. A vetkôzési ingerencia következménye, hogy merev korlátai lettek a tôkejövedelmek feletti nemzeti rendelkezésnek. Az állam is, meg a lakosság tekintélyes része is eladósodott. Maradt az egy lakossági bérjellegû jövedelem és a megtakarítások már akinél vannak. Most ezeken a sor, belôlük csipked le a pénzügyi-bürokrácia. Csökken a minisztériumi apparátus nô a háttérintézményi létszám. Óriási megtakarítás remélhetô a képviselôk buszbérletének visszatartásától is. Felállt egy kormánybizottság, amelyik két év múlva javaslatokat tesz le, hogy merre menjünk. Általában úgy szokott lenni, hogy a választásokon gyôztes nekilát választási programjának megvalósításához. A fogyasztói árakat a világpiacihoz kell igazítani halljuk nap mint nap például a gázárak emelése indoklásaként. Rendben, de akkor a fizetéseket is, a szolgáltatások színvonalát is, a megélhetési lehetôségeket is. Baj van az egymás megbecsülésével, a mindennapok tisztességével is. A minap ôstermelôtôl vásároltam epret egyik elegánsnak mondott budapesti piacon. Elszomorodva jöttem rá otthon a kereskedôi rutinra, a tükrözésre. A doboz alsó részében a fele romlott volt. A sort mindenki tudná folytatni, saját tapasztalataiból merítve. A lényeg, a társadalmi leépülés. A mûutat hanyagul kátyúzzák? A pék szalonnás kenyeret süt? Az autóbusz vezetôje nem kapcsolja be a légkondicionálót, mert így üzemanyagprémiumot kap? Egymásnak nyújtunk alacsony színvonalú szolgáltatást, és a végén mindenki csak ilyenhez jut. A svájciak örökölték azt a rendszert, amiben élnek, de nekik kell fenntartaniuk. Nem irigykedve kell ôket nézni, vagy legyinteni, hogy nekik könnyû, mert svájciak. A recept nagyon egyszerû: csináljuk mi is úgy rajtunk múlik. Új jelenségrôl van szó, szocializmus építésébôl a kapitalizmusba magyar módszerrel. Hogyan nevezzük el ezt az új, eddig nem tapasztalt gazdaság átalakítási folyamatot? A szocialista tábor szétesését követôen egyenesen a legvidámabb barakból, a gulyás-kommunizmusból érkezvén, elsônek számon tartottból mára sereghajtókká váltunk. Szlovénia máris átállhat az Euróra, Csehország is közeleg efelé. Jó a hátszele a balti köztársaságoknak is. Kétségtelen, hogy a mi megoldásunk sok magyar sajátosságot hordoz. Sajnos már a dél-amerikai modellhez sem hasonlítható. Ilyen mértékû nemzeti vagyonvesztés ott sem fordul elô, sôt ilyen mértékû közömbösség sem a nemzetsors iránt. Új fogalom, új kifejezést kíván ez a neologizmus. Gondolkodhatunk rajta, de jobb lenne végre észbe kapnunk. " Dr. Kovács János 5

6 Agrárhírek Megéri a zöldbabot termeszteni A zöldbab azon zöldségnövények közé tartozik, amelyet nagyüzemi körülmények között, társas vállalkozásokban célszerû termelni, hiszen nagy területen, nagy tömegû termést, elôre megtervezett idôszakra csak ilyen körülmények között lehet biztosítani. A jövedelmezôség a termésátlag, az értékesítési átlagár és a termelési költség alakulásától függ. A termelésnek a fogyasztói igények adják meg az értelmét és kereteit. Fontos lenne az európai összehasonlításban alacsony hazai fogyasztás növelése, ami segítené a termelés bôvítését. A tanulmány az NKFP-2004/ OM kutatási feladat keretében készült Magyarországon az egy fôre jutó éves zöldségfogyasztás csupán 5 7%-a (3 4 kg) a zöldbab, amelynek 60%-a frissen, 30%-a konzervként és 10%-a gyorsfagyasztva kerül a fogyasztókhoz. A teljes termés tonna, ami az EU-ban megtermelt zöldbabmennyiség 1,7%-a. A világon mintegy 650 ezer, Európában 150 ezer hektáron termesztenek zöldbabot. A termés mennyisége 2003-ban világszinten 5933 ezer, Európában 924 ezer tonna, amelybôl az EU tagországok 815 ezer tonnával részesednek. A legnagyobb európai termelô Spanyolország, ahol a termés mennyisége 251 ezer tonna. Magyarországon 2005-ben 2700 hektáron termesztettük, a termésátlag országos szinten 5,03 t/ha volt. Ez a terméseredmény csak igen alacsony jövedelmezôséget biztosít. Akkor éri meg tehát a termesztés, ha intenzív körülmények között, magas terméseredménnyel történik. A zöldbab termésátlagának, termelési költségének és jövedelmének alakulása nagyüzemi, intenzív körülmények között Megnevezés Termôterület (ha) Termésátlag (t/ha) 6,60 8,12 8,56 Értékesítési átlagár (Ft/t) Termelési érték (Ft/ha) Termelési költség (Ft/ha) Jövedelem (Ft/ha) Forrás: saját adatgyûjtés Hazánkban zöld- és sárgahüvelyû fajtákat egyaránt termesztenek, a zöldhüvelyûeket exportra, a sárgahüvelyûeket többnyire hazai piacon értékesítik. A megtermelt friss termésbôl a feldolgozóipar konzervet, illetve mélyhûtött terméket készít. A zöldbabtermesztés kitettségébôl adódóan a természeti adottságoknak és az idôjárási tényezôknek közvetlen termelést befolyásoló szerepük van, amelyek pozitív és negatív hatásai a gazdasági feltételektôl és a fajták biológiai termôképességétôl részben függetlenül az évenkénti hozamingadozásban érvényre is jutnak. A jelenlegi idôszak is bizonyítja, hogy a zöldbab termesztése csak akkor lehet gazdaságos, ha nagyobb területen, koncentráltan ( ha) termesztik. A sikeres és biztonságos termesztéshez segítséget és szaktanácsot az integráló gazdaságok és a feldolgozóipar nyújtanak. A szaktanácsadás kiterjed a fajtacsoportok, a fajták megválasztására, a termesztéstechnológia minden mozzanatára és az értékesítési lehetôségekre. Hazánkban a gazdálkodó szervezetekben a kézimunka igényes zöldségnövények termesztése jelentôsen lecsökkent, elsôsorban a gépi betakarításra alkalmas zöldségnövények termesztésére koncentrálódik. Zöldbabból az összes termés 52%-át a társas vállalkozások termelték meg. A vizsgált idôszakban ( ) a zöldbab termelési költsége kiegyenlített, kismértékben ingadozott Ft/t között mozgott. Ennek mintegy 40%-át az anyagköltség teszi ki. A korszerûbb technológia alkalmazásával elôtérbe került a nem mezôgazdasági eredetû anyagok és eszközök felhasználása, amelyek árai évrôl-évre emelkedtek. Az öntözési költségek alakulása a természetes csapadék eloszlásának és mennyiségének a függvénye. A jelentôs tételt képviselô egyéb költségek közé tartozik a biztosítás, a szaktanácsadás díja és a minôségvizsgálat. A termelô alapvetô érdeke, hogy olyan nagyságú jövedelemhez jusson, amely biztosítja a fennmaradást és ezen kívül fedezetet nyújt a tevékenységük folytatásához, bôvítéséhez. A vizsgált évek hozamainak, költségeinek és jövedelmeinek alakulását táblázat mutatja be. A táblázat is tükrözi, hogy a jövedelem összege nagymértékben ingadozik, és összefüggésben van a termésátlag, az értékesítési átlagár és a termelési költség alakulásával. A vizsgált idôszakban az értékesítési átlagár 3,65 százalékkal csökkent, azonban a nagyobb termésátlag és a ráfordítások csökkentésének hatására 2005-ben a bázisévhez (2003) viszonyítva a termelési érték 24,95 százalékkal emelkedett. Ebbôl eredôen 100 Ft költségre 2003-ban 21,06 Ft, 2004-ben 32,24 Ft, 2005-ben 52,84 Ft jövedelem képzôdött. A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a termésátlagok ingadozása, az ökonómiai feltételrendszer, a termelési költségek folyamatos növekedése okszerûbb gazdálkodást tesz szükségessé. A fajlagos költségek magas termésátlaggal (8,5 9,5 t/ha) csökkenthetôk, ami a termelés intenzitásának növelését vonja maga után. A versenyképesség javításának további módja lehet a jól megválasztott és az adott ökológiai körülmények között alkalmazott termesztéstechnológia és a több csatornás értékesítés bevezetése. " Dr. Marselek Sándor Károly Róbert Fôiskola, Gyöngyös 6

7 Agrárhírek Kurnik Ernô akadémikus bizakodó E lôttem a családi album, mögöttem 93 év. Kezdte a beszélgetést Kurnik Ernô akadémikus, akit méltán tölthet el az elégedettség nem csak az album, hanem ama 93 év tartalma alapján. Egy sikeresnek éppen nem mondható mûtét után nehézkes a mozgása, de annál könnyebben szárnyalnak a gondolatok. Kibôl lesz akadémikus? Mai körülmények között már nehéz elképzelni, hogy úgy kezdôdött, hogy napi 13 km-es gyaloglás az iskolába és haza. Szerencsés fordulat volt, hogy a József Nádor Mûszaki Egyetemen szerezhettem diplomát 1939-ben, majd ugyanitt doktoráltam 1942-ben. Ezután a Mautner Rt. Iregszemcsei Növénynemesítési telepre kerültem. A háború azután átejtett a ló másik oldalára azzal, hogy innen távolról jött idegenként indultam a frontra, ahonnan sérülésekkel több nyugati hadifogoly tábort is megjárva osztályidegenként érkeztem haza. A háború tanított meg tisztelni az emberi nagyságot, legyen az barát vagy ellenség. Mitôl lettem akadémikus? A háborúba indulásomkor szappanos ládába rejtettem szaporítóanyagaimból, amit hazaérkezésem után elôvettem. Ebbôl indult meg az elsô nemesítés és felszaporítás. Az akkori zsírszegény világban az egyik fônövény a napraforgó lett, és rövid idô alatt hektárra nôtt az általam nemesített napraforgó vetésterülete. Az iregszemcsei kutatómunka kiteljesedett, közel 300 külföldi intézménnyel bonyolítottunk le cserepéldány akciót a 60-as években. Az eredmény sem maradt el. A hatvanas évek elején sikerült elôállítani és felnevelni az elsô haploid napraforgót. A nemzetközi szakirodalom csak közel húsz év múlva számolt be hasonló eredményrôl. Abból lesz akadémikus, akinek szorgalommal párosult tehetsége van, kitartó és felismeri a pillanat lehetôségét. Mivel foglalkozott, mi vezérelte a kutatómunkájában? Azzal, amivel elôttem még soha senki. Mindig keresni kell az újat, ami még senkinek nem jutott eszébe. És még valami aminek megfogható gyakorlati haszna van, amivel többet tudunk termelni. Melyik eredményére büszke? Minden elért újra. Pályafutásom alatt 74 növényfajta, illetve hibrid nemesítésében vettem részt, amelyek közül jelenleg is közel 20 van köztermesztésben itthon és külföldön. A klasszikus növénynemesítési gyakorlatban egy új fajta elôállítása 6 8 évet vesz igénybe. Ennek fényében kell nézni a 74 fajtát, és meglátni azt a munkát, ami mögötte van. Amikor a napraforgó nemesítéséhez kezdtem, annak olajtartalma 28 30% volt, az utolsó fajtáimé pedig 53 56%. Csak a napraforgó nemesítésben volt sikeres? Nem, szép eredmények születtek a szójanemesítésben is. Számos szolgálati találmányom közül kiemelném a NITROFIX szója oltóanyagot, amellyel mesterségesen jutatjuk a gümôképzô baktériumokat a vetéssel egy menetben a talajba, magközelbe. Újszerû volt a hüvelyesek, elsôsorban a szója liofilizálása is. Külön gondot fordítottam a szójából készíthetô ételek propagálására is. Bizonyára sokat járt külföldön, mit nézett elsôsorban? Igen, mint sokan, én is kíváncsi voltam a világra, számos helyen megfordultam benne. Mint nemesítônek elvem volt, hogy sosem térhetek haza üres zsebbel, vagy hasznosítható ötlet nélkül. Aki nem ezzel a szándékkal indul, annak véleményem szerint kár a fáradtságért. Mik a mostani tervei? A napraforgóban a szuperkorai érésû fajta elôállítása izgat, mert a kései tavasz, vagy a talajvíz elszivárgása után ezzel nagy területek hasznosítása válna lehetôvé. Ugyanígy foglalkoztat a rétegzett trágyázási módszer kifejlesztése, amelyjel a vegetációs idôszak folyamatos tápanyagellátása lenne biztosítható. A napraforgónál már nem csak az olajtartalom, hanem annak összetétele is fontos lett. Továbbra is foglalkoztat a régi témám, a fotóperiódus. Folytassam? Sok szó esik ma a nyugdíjasokról. Korából fakadóan Ön is az. Igen, nemrég számoltam össze a fajtáimból fakadó közhasznot. Arra az eredményre jutottam, hogy 100 évre elôre megkerestem a nyugdíjamat. Ki többet, ki kevesebbet, de minden nyugdíjas letett annyit az asztalra, hogy méltósággal várhatja a havi átutalásokat. Mit szokott mondogatni régi barátainak? Ne keresd már az új kihívásokat, gondolj a múltra, hisz annyi szép történt, amelyet legalább emlékezetben érdemes újra megélni. mondom, és mit teszek? Fel-alá tipegve arra kérem a sorsot, legyen még egy darabig kegyes hozzám, hogy megvalósíthassam új ötleteimet. " (szerk.) 7

8 Növénytermesztés Nagy lehetôségünk a nyári ültetéssel elôállított újburgonya 8 Világszerte terjed a baby zöldség iránti kereslet, ami a maga valóságában még zsenge, fiatalt jelent. Ilyen például az újburgonya, melynek folyamatos elôállítására jó lehetôségekkel bírunk kora tavasztól egészen karácsonyig. Két lehetôség is kínálkozik a tapasztalatszerzésre: átvehetô a nemzetközi tapasztalat, vagy felújítható a korábbi hazai gyakorlat is. A foszlós (nem beparásodott) héjú, végleges méretét még el nem ért újburgonya az 1800-as évek közepétôl hajtatásból, elônevelt (elôhajtatott, ill. elôgyökereztetett) gumók kiültetésével indított szabadföldi korai termesztésbôl pedig az 1900-as évek eleje óta áll a hazai fogyasztók rendelkezésére. A gumó elôneveléshez szükséges berendezés (melegágy, üvegház, fólia, stb.) igény, valamint a termesztés intenzív jellege miatt a kezdetektôl zöldség terméknek számított nálunk. A korai burgonya mint élelmiszer minden tekintetben megfelel az utóbbi idôben világszerte egyre jobban felértékelôdô baby zöldségfélékkel szemben támasztott valamennyi követelménynek. A betakarításra kb. 3 héttel korábban, még éretlen állapotban kerül sor, ezért zsenge, jobb ízû, több fehérjét és cukrot tartalmaz. A burgonya esetében speciális tulajdonság a héj foszlóssága is, amely azt jelenti, hogy kézzel könnyen ledörzsölhetô. Az újburgonya származhat hajtatásból (amikor a növények az ültetéstôl a felszedésig a termesztô berendezésben maradnak), elônevelt gumók szántóföldi kiültetését követô, kb. 1 hónapos, fóliával történô növénytakarásból, ill. elônevelt gumók kiültetésével indított, takarás nélküli szántóföldi termesztésbôl. A hajtatás extra koraiságot, az átmeneti fóliatakarás standard koraiságot, az elônevelt gumók kiültetése pedig tömegkoraiságot eredményez. A korai termesztés meghatározó eleme nem a növénytakarás, hanem a gumók elônevelése (elôhajtatás, elôgyökereztetés, ill. a hajtatásban palántanevelés). A korai burgonya körülményeink között hajtatásból legkorábban május elejétôl, átmeneti fóliatakarásból május közepétôl, takarás nélküli szabadföldi korai termesztésbôl június elejétôl áll rendelkezésre. A foszlós héjú újburgonya a nálunk általánosan alkalmazott technológiai változatok produktumaként közel két hónapon keresztül május elejétôl június végéig jelent piaci kínálatot A hazai statisztikai nyilvántartások a június 30-ig forgalmazott burgonyát tekintik korainak. E termék ára nálunk a szeptember 1. után betakarított tömegburgonya árának kétszeresében látszik stabilizálódni..a primôr burgonya elôállítás különleges módja a nyári ültetés. Ebben az esetben a gumókat általában június vége és július közepe között ültetik ki. Július végi kiültetésre is sor kerülhet, de ekkor már a vetôgumót célszerû elônevelni és rövid tenyészidejû fajtákat alkalmazni. Az ültetési idôt úgy kell megválasztani, hogy az állomány beállítástól a felszedésig, ill. a vegetációs idôszak végéig legalább napos tenyészidô álljon rendelkezésre. Ez alatt az idôszak alatt mintegy C bruttó (napi középhômérséklet alapján számított), ill C nettó vagy hasznos (csak a 10 C feletti értékek alapján számított) hôösszeg felhalmozódására van szükség, hogy a gumók 80 85%-a elérje az értékesítéshez megkívánt 5 6 cm-es átmérôt és a héja is foszlós maradjon. A viszonylag rövid tenyészidô miatt sekély ültetésre és csak egy alkalommal elvégzett töltögetésre van szükség. Nagy gondot kell fordítani a növényvédelemre, a lombozat egészséges állapotának megôrzésére, továbbá a víz- és tápanyagellátásra. Amennyiben a gumók a termesztés helyén, téli takarással telelnek át, nagyobb, legalább 100 cm-es sortávolságot kell alkalmazni, hogy a sorközben lévô föld is felhasználható legyen a sorok takarására. A módszert Poroszországban dolgozták ki és az 1800-as évek végén jelent meg Magyarországon. Az eljárás lényege, hogy a nyáron kiültetett gumókból kifejlôdött növények alól szedik még ôsszel (a komolyabb lehûlések elôtt) az újburgonyát mint zsenge állagú baby terméket tárolják, majd akkor értékesítik, amikor már kereslet mutatkozik iránta. Vagy a termesztés helyén a földben hagyják és az erôsebb lehûlések elôtt takarják a sorokat, hogy a fagytól megvédjék a zsenge gumókat. A felszedésre ebben az esetben akkor kerül sor, amikor már a föld fagymentes és a termék nagyon korai primôr áruként értékesíthetô. A módszert a hazai szakirodalomban elsôként JATTKA ismertette 1891-ben megjelent Burgonya termesztése a mai okszerû alapokon c. könyvében. Az 1900-as évek elején már többen kipróbálták ezt az eljárást, de munkaigényessége miatt igazán nem terjedt el nálunk. Az ilyen módon elôállított termék fojtott burgonya, ill. füllesztett krumpli néven vált ismertté. A nyári ültetésû primôr burgonya elôállítását kezdetben elsôsorban az uradalmi kertészetekben karolták fel, amelyek mindig nagy figyelmet fordítottak az egyes termékek nem megszokott idôpontban történô elôállításának lehetôségére. A Kert c. szaklap évi 4. számában Szabó Gyula uradalmi fôkertész második újburgonya - ként említve leírta, hogy október végén szedte fel, majd vermelte, és karácsonyra küldte föl a földbirtokos konyhájára annak nagy megelégedésére a nyári ültetésbôl származó, foszlós héjú, zsenge burgonyát. A nem klasszikus újburgonya elôállítás lehetôsége késôbb több szakember érdeklôdését is felkeltette az 1920-as és az 1930-as években nálunk. Egyesek úgy ajánlották a termesztôknek, mint a korai termelés más módját, amely még rendszerint sokkal jobban jö-

9 Növénytermesztés Pannónia nyári ültetésû, ôszi szedésû baby potato vedelmez. Sôt, még azt is hozzátették, hogy a jó módban élô ínyencek semmiféle árat nem sajnálnak érte. A nyári ültetésû újburgonya elôállítás egészen az 1950-es évekig számon tartott, és korlátozott mértékben alkalmazott eljárás maradt nálunk. Az 1950-es évek elejétôl zavart okozott szakmai körökben és sokat ártott a nyári ültetésû primôr burgonyatermesztésnek, hogy mint Liszenko szovjet akadémikus szellemi termékét erôltették alkalmazását tarlóburgonya megnevezéssel. Szovjet mintára száraz, meleg termôhelyeken elsôsorban a vetôgumó elôállításában, a fiziológiai leromlás elkerülésére ajánlották. A nyári ültetésû burgonyában ettôl kezdve a potenciális termelôi kör nem a primôr elôállítás lehetôségét látta, hanem sok esetben rossz tapasztalatokkal záruló eljárásként emlékezett rá. Azonnal hozzá kell tenni, hogy sajnos, mert a módszerben óriási lehetôségek rejlenek. Alkalmazásával ugyanis idôben jelentôs mértékben kiterjeszthetô lenne nálunk is a zsenge áru, a baby burgonya kínálata. Úgy, ahogy ezt másutt mások is teszik. Az Egyesült Királyságban pl. nemcsak ismerik a burgonya nyári ültetésének lehetôségét, hanem ilyen módon állítják elô a karácsonyi fogyasztásra szánt újburgonyát, a christmas potatoes -t is július eleji ültetéssel és a sorok szeptember végétôl kezdôdô takarásával. Az egészséges táplálkozásra törekvések jegyében nálunk is sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani a foszlós héjú, zsenge állagú újburgonyára a lakosság téli friss termékekkel történô ellátásában. Célszerû lenne kialakítani az angliai christmas potatoes (karácsonyi burgonya) mintájára a karácsony, szilveszter, ill. a pravoszláv karácsony idôszakában a termék iránti érdeklôdést, megalapozni az iránta megnyilvánuló keresletet. Ehhez természetesen célszerû lenne élni a speciális, új kínálatot jelentô ételkészítés lehetôségeivel is a gasztronómia ezirányú támogatását is feltételezve. A nyári ültetésû burgonyának nemcsak nagyon korai primôrként, de a téli idôszakban megjelenô zsenge, friss termékként is fontos szerepe lehet a lakossági ellátásban, sôt, jelentôs export termékként is számolni lehet vele. " Dr. Hodossi Sándor Debreceni Egyetem ATC MTK Kertészettudományi és Növényi Biotechnológiai Tanszék Dr. Kruppa József Debreceni Egyetem ATC MTK Növénytudományi Tanszék Ha már egyszer felépít valamit, ne hagyja, hogy idô elôtt tönkremenjen. A fa a legszebb építôanyagunk, de ápolásra szorul. Védje meg mindenét, ami fából van! Faanyagvédôszerek, fanemesítôk, felületkezelô anyagok, égéskésleltetôszerek Ne hagyja, hogy rágcsálók, rovarok keserítsék az életét! Ha Ön élelmiszer elôállítással, forgalmazással, vendéglátással foglalkozik, elvégezzük a HACCP elôírásoknak megfelelô rágcsáló- és rovarirtását, ha szükséges méregmentes technológiákkal, garanciával. Forgalmazunk még rágcsálóirtószereket és rovarirtószereket is, de ne vásároljon vaktában! Ha problémája van, hívjon minket a mindenhonnan helyi beszélgetésnek számító kék számon: A tanácsadás ingyenes. Anticimex-Hungária Kft. megelôzés és védelem 2013 POMÁZ, Hunyadi u. 5. Elektronikus postán is kérhet szaktanácsot, másnap válaszolunk. 9

10 Növénytermesztés 10 Aktuális teendôk a napraforgóban Napraforgó termesztésünk nemzetközi színvonalon áll. Nincsenek értékesítési gondok, nem kell terület-, vagy terméskorlátozástól tartani. A termesztésnek csak a vetésforgóban való elhelyezhetôség szab korlátot. A jövedelmezôség nagyban függ a termesztô tudásától, odafigyelésétôl is. A napraforgó hazánk növénytermesztési struktúrájában egyre kiemeltebb szerephez jut. Ennek oka elsôsorban abban keresendô, hogy a növény alkalmazkodóképessége kiváló, ezáltal a gyengébb adottságú területeken is eredményesen termeszthetô. Mindemellett termesztése kevés speciális gépet igényel, a termésbiztonság kiszámíthatóbbá és tervezhetôbbé teszi e növényt. Népszerûségét jól jelzi, hogy az elmúlt 4 évben a vetésterület nem csökkent ha alá, ugyanakkor a termésátlag országos szinten meghaladta a 2,0 t/ha-t, ezzel az eredménnyel ismét Európa elitjébe kerültünk, az elmúlt két évben a jelentôsebb napraforgó termesztô országok sorában az 1 2. helyet foglaltuk el a termésátlag tekintetében (1. ábra). Az ábra jól szemlélteti, hogy az utóbbi években mind a termés mennyisége, mind a vetésterület tekintetében dinamikus növekedés mutatkozik. Ennek oka elsôsorban abban keresendô, hogy az említett években a betegségek fellépése kevésbé drasztikus volt (kivétel a év, amikor a tányérbetegségek nem egy esetben 50 % fölötti termésveszteséget okoztak), elsôsorban a szárbetegségeket okozó gombabetegségek mértéke csökkent jelentôsen. Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy ezek a betegségek nem tûnnek el, minimális szinten ebben az idôszakban is jelen vannak az állományokban, robbanásszerû elterjedésükhöz szükséges nagymennyiségû fertôzô forrás mennyisége fokozatosan emelkedik, így a kórokozó számára kedvezô idôjárási viszonyok között erôteljes fertôzés kialakulása nem kizárt az elkövetkezendô idôszakban. A napraforgó tavaszi munkáit jelentôsen hátráltatta a tavaszi hûvös és csapadékos idôjárás, emiatt a korai vetés lehetôsége korlátozottá vált. Sok esetben a belvizes területeken is kizárólagos eshetôséggé vált a napraforgó vetése, illetve egyes esetekben a napraforgó kukoricatarlóba történô direktvetése is megjelent néhány gazdaságban az Alföld déli részén. Számos termelônél a kedvezôbb adottságú területeken a kukorica javára döntöttek, így a napraforgó üzemen belül is a kevésbé jó adottságú területekbe került elvetésre, nem egyszer május közepén. A napraforgó talajelôkészítésével kapcsolatban messzemenôen szem elôtt kell tartani a magágy minôségét. A növény kezdeti fejlôdése meghatározó a termés mennyisége szempontjából, ugyanakkor a talajon keresztül ható gyomirtószerek presowing és preemergens alkalmazásmód esetén egyaránt hatékonyságát szintén befolyásolja a magágy minôsége. Ezeken a terü- 1. ábra. A napraforgó vetésterületének és termésátlagának alakulása 1960-tól napjainkig (KSH és AKII adatok) leteken a vetés jó minôségû kivitelezése is nehezebb feladat, ezáltal gyakran egyenlôtlen növényállomány alakult ki. Az egyenlôtlen növényállományban az erôsebben fejlett növények a napraforgó erôteljes térfoglalása miatt elnyomják a késôbb kelt növényeket, így a tôállomány ritkul (1. kép), illetve a szártörés mértéke megnô, ami direkt termésveszteségként jelentkezik. Ez azonban nem csak magágy minôségétôl, hanem a vetés kivitelezésétôl is nagymértékben függ, ezért annak gépi hátterére is nagyobb figyelmet kell fordítani. Fontos a megfelelô tôszám megválasztása, ugyanis a sûrû állományban a betegségek kártétele is megnô, erôs szárfoltosság fertôzés (diaporte, fóma) esetén a szártörés mértéke szintén ugrásszerûen megnô. Kardinális kérdés a napraforgó termesztésében a hatékony gyomirtás. Ennek fô problémáját a késôn kelô, melegigényes gyomnövények (szerbtövis, vadkender, csattanó maszlag, selyemmályva) jelentik. Ellenük a preemergens készítmények fôként, ha a hatáshoz szükséges bemosó csapadék mennyisége is kevés sok esetben kevésbé hatékonyak. E probléma megoldásában juthatnak jelentôs szerephez azok a technológiák, melyeknél a hibrid toleráns az adott posztemergens gyomirtószerre. Ezeknél a technológiáknál azonban nem szabad elfelejteni, hogy a posztemergens készítmények csak a megfelelô toleranciával rendelkezô hibrideknél használhatók, más esetben a napraforgó is kipusztul ban az idôben vetett és preemergensen kezelt állományokban a csapadékos tavasznak köszönhetôen a gyomosság kismértékû volt, egyes készítmények esetében heves esôk után a levélre felverôdött gyomirtószer múló fitotoxikus tüneteket okozhatott. A napraforgó vegetatív fejlôdését kedvezôen befolyásolta a mérsékelten meleg csapadékos nyár-

11 Növénytermesztés elô, ugyanakkor a június végén beköszöntött száraz meleg pedig a virágzás és megtermékenyülés szempontjából nagyon kedvezô. A napraforgó esetében a gyors, egyöntetû virágzás kedvezô a termés mennyisége szempontjából, míg a magasabb olajtartalom tekintetében kedvezôbb az átlagos vízellátottságú, de melegebb július-augusztus. A június végén beköszöntött nagy meleg hatására erôteljes levéltetû fertôzöttség volt észlelhetô a korábban vetett állományokban. Ellenük a preventíven alkalmazott gombaölôszeres védekezéssel egy menetben kijuttatott felszívódó rovarölô szerekkel eredményesen védekezhetünk. A szívókártevôk közül június végén megjelentek a poloskák is, melyek a csillagbimbós állapottól kezdôdôen a növény legzsengébb részein így elsôsorban a tányérkezdeményen szívogathatnak. Amennyiben e két említett kártevô ellen védekezés szükségessé válik már virágzó állományban, a tányérbetegségek elleni védelemmel együtt, a méhkímélô technológia elôírásait szigorúan be kell tartani. A tányérbetegségek jelentôs kárt okoznak a napraforgó termesztésben, amit a tavalyi év is bizonyított. Kialakulásukban döntô fontosságú az augusztusi idôszak csapadékossága, illetve a hibridek fogékonysága között is jelentôs különbségek vannak. Az ellenük való védekezés alapvetô pillére a vetésváltás, amiben nem csak a napraforgó önmaga utáni legalább 5 éves vetési tilalmát kell betartani, hanem ebben az idôszakban a fehérpenész és szürkepenész egyéb gazdanövényei (pl. repce, burgonya) sem kerülhetnek ugyanarra a táblára. A fertôzött tányér rostjaira esik szét (2. kép), a talajra hull a kórokozó kitartó képleteivel együtt, melyek 5 évig megôrzik fertôzôképességüket. A kórokozó elleni védekezésben a készítményeket úgy kell megválasztani, hogy felszívódóak legyenek, lehetôleg minél hosszabb hatástartamúak és a tányérbetegségek mellett a szárbetegségek ellen is bizonyos mértékû védettséget adjanak. A kijuttatás idôpontjának megválasztásánál fontos szempont, hogy virágzás kezdetétôl kijuttathatók ezek a készítmények, lehetôleg a virágzás elsô felében juttassuk ki. Kijuttatástechnikai szempontból fontos, 2. kép. Erôteljes korai fehérpenészes szár- és tányérrothadás (Sclerotinia sclerotiorum) következtében szétroncsolódott tányér hogy megfelelô lémennyiséggel (300 l/ha) permetezzünk, apró cseppekkel a kedvezô fedettség és a minél hatékonyabb felszívódás érdekében. Az idei év kora tavaszi idôjárása nyomán megkésett vetések következtében a napraforgó termôterület nagy részén desszikálás válik szükségessé. Ezzel a technológiai elemmel nem csak a betakarítási veszteségek csökkenthetôk, hanem erôteljes tányérbetegség-fertôzöttség esetén a kártétel is csökkenthetô a gyors hatású, gyomirtószer típusú desszikánsokkal. Összességében elmondható, hogy 2006 július elején a napraforgó állományok biztató képet mutattak, a betegségek közül az alternáriás levél- és szárfoltosság jelent meg viszonylag korán. A hónap második felében a szárfoltosságok (diaporte, fóma) fellépése elsôsorban az idôjárási viszonyok függvénye, kései, augusztusi fellépésükkel számolni kell. Ez azért is veszélyes, mert a megkésett vetések miatt augusztusban ezek az állományok még az olajbeépülés szakaszában tartanak, így az ekkor fellépô normál vetésidôben egyébként kései szárfoltosságok jelentôsebb kárt okozhatnak. " 1. kép. A helytelenül kivitelezett vetés heterogén növényállomány kialakulásához vezet Dr. Zsombik László DE ATC MTK Növénytermesztési és Tájökológiai Tanszék 11

12 Növényvédelem 12 A muskátlit számos vírus fertôzi, megtalálhatók közöttük az általános és kifejezetten az erre a növényre specializálódottak. A speciális, csak muskátlit fertôzô vírusok a következôk: Pelargonium flower break virus (PFBV), Pelargonium leaf curl virus (PLCV), Pelargonium line pattern virus (PLPV), Pelargonium ringspot virus (PelRSV), Pelargonium vein clearing virus (PelVCV), Pelargonium zonate spot virus (PZSV). A felsoroltakon kívûl még gyakran fertôzhetik a muskátlit sok tápnövényû, úgynevezett polifág vírusok, melyek a következôk: Alfalfa mosaic virus (AMV), Artichoce italian latent virus (AILV), Cherry leaf roll virus (CLRV), Cucumber mosaic virus (CMV), Lilac chlorothic leafspot virus (LCLV), Tobacco mild green mosaic virus (TMGMV), Tobacco necrosis virus (TNV), Tomato spotted wilt virus (TSWV), Tomato ringspot virus (ToRSV). A vírusfertôzés hatására a muskátli levelein jellegzetes klorotikus, a levelek alapszínétôl eltérô világosabb vagy sötétebb zöld, néha sárgászöld elmosódott foltok, gyûrûk, érmenti vonalas rajzolatok fejlôdnek, esetenként a levéllemez hullámossága, deformációja figyelhetô meg. A tünetek gyakran nem feltûnôek, átesô fényben erôsebben észlelhetôk. Bizonyos vírusok fertôzése esetén a virágok sziromlevelein csíkoltság alakul ki ez az úgynevezett színtörés tünete. A beteg tô valamennyi levelén fellépnek a tünetek, a növény növekedése gyenge. A tünetek kialakulását döntôen befolyásolják a termesztési körülmények: a jó kondícióban, a növény igényének megfelelô helyen nevelt töveken a tünetek enyhék. A téli fényszegény, alacsonyabb hômérsékletû, valamint a nyári meleg hónapokban a muskátlin a vírustünetek nem fejlôdnek ki. A jellegzetes levéltünetek üvegalatti kultúráknál márciustól májusig és szeptembertôl novemberig gyakoriak. A tünetmentes növények is lehetnek vírusfertôzöttek, ez a jelenség a látens fertôzés. Tünetek alapján a vírusfertôzöttség ebbôl fakadóan tünetek alapján nem állapítható meg teljes bizonyossággal ehhez szükség van laboratóriumi diagnosztikai módszerek alkalmazására. A muskátli vírusbetegségei A muskátli az egyik legfontosabb termesztett dísznövény Európa és a világ számos országában. Nálunk szintén hozzátartozik a faluképhez. A Pelargonium-ot jellemzôen vegetatív úton, dugványozással szaporítják, ennek következtében a vírusos betegségek fokozott veszélyt jelentenek. Bár a vírusokra nem pusztítják el a megfertôzött növényeket, de a növény minôségének, díszítô értékének csökkentésével jelentôs gazdasági veszteséget okoznak. Komplex vírusfetôzött muskátli Bár a felsorolt muskátlit fertôzô vírusokra sok terjedési mód jellemzô, a dugványról szaporított muskátlinál elsôsorban a fertôzött dugvánnyal kerül be a termesztési helyre, s ott mechanikai úton terjed tovább. Vírusok sebzéseken keresztül jutnak a növénybe, ott sejtrôl sejtre haladnak, majd a tápanyag szállítórendszer segítségével az egész növényben szétterjednek, szisztemizálódnak. Ezért van nagy jelentôsége vágóeszközök folyamatos fertôtlenítésének a dugványszedéskor. A vágóeszköz metszlapján a fertôzött növénytôl megtapadt vírusokkal a következô vágáskor akaratlanul, de mégis mesterségesen fertôzzük meg a következô növényt. A megfertôzôdött növény élete végéig beteg marad, mentesíteni, meggyógyítani gyakorlatilag nem tudjuk. A vírusok elleni védekezés alapja a vírusfertôzés megelôzése. Muskátlivírusok hazai elôfordulása A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Növénykórtani Tanszék között hazai muskátli állományokban elôforduló vírusbetegségekre vonatkozó felmérést végzett. A vizsgálat eredményeként megállapítható, hogy a megfigyelésbe vont állomány közel negyede fertôzött volt. Gyakoriak voltak a komplex vírusfertôzések, azaz kettô vagy három vírus együttes fertôzése. A leggyakrabban kimutatott vírusok: a Pelargonium zonate spot virus, a Pelargonium flower break virus, a Pelargonium leaf curl virus és a Pelargonium line pettern virus. Védekezés A vírusok elleni védelem alapja a megelôzés. Szaporításra csak vírusmentes dugványt használjunk. Saját dugványelôállítás esetén az anyanövények vírusmentességét szaklaboratóriummal vizsgáltassuk meg. Ellenôrizzük, hogy dugvány-vásárláskor a növényt kísérô dokumentáció tartalmazza a vírusmentességet. Az állomány folyamatos ellenôrzésével a vírustüneteket mutató egyedeket észlelés után azonnal távolítsuk el, semmisítsük meg, megelôzve ezzel a vírusátvitel lehetôségét. A vírusátvitelt az eszközök, termesztô berendezések Hypos oldattal történô fertôtlenítésével elôzzük meg. A vágásra használt fém eszközök fertôtlenítése alkoholba mártással és leégetéssel is lehetséges. Az üvegházban élô polifág szívókártevôk (levéltetvek, tripszek) ellen rendszeresen védekezzünk, hogy a vírusátvitelt megakadályozzuk. " Dr. Némethy Zsuzsanna egyetemi adjunktus Somogyi Anna okleveles kertészmérnök Budapesti Corvinus Egyetem Növénykórtani Tanszék

13

14 Növényvédelem Integrált növényvédelem Magyarország Európai Uniós tagsága új kihívások elé állítja a hazai zöldségtermesztést. A piacokért folyó versenyben csak azok indulhatnak jó eséllyel, akik a nagy termékmennyiség és a kiváló minôség együttes elérését korszerû termesztéstechnológiai módszerek felhasználásával valósítják meg. A piaci igényeket kielégítô fajták termesztése során elkerülhetetlen a korszerû tápanyagutánpótlás és az integrált növényvédelmi eljárásoknak összehangolása. a gyökérgubacsfonálféreg ellen a paprikatermesztésben 14 A hajtatott zöldségfélék közül a paprika kiemelkedô jelentôségû kertészeti növényünk. A termesztésben elsôsorban folytonnövô fajták terjedtek el hazánkban. A termesztés nálunk még továbbra is fôleg talajon történik, ahol a növényházak talaja nagyon gyakran gyökérgubacs-fonálférgekkel (Meloidogyne spp.) fertôzött. Ezért határozza meg alapvetôen a hajtatott paprika növényvédelmét a növényházak talajában elôforduló gyökérgubacs-fonálféreg fajokkal való fertôzôdés. E fajok közül a leggyakoribb, legjelentôsebb a behurcolt, melegigényes kertészeti gyökérgubacs-fonálféreg (Meloidogyne incognita). Mivel a téli idôszakban is fûtött termesztô berendezésekben áttelelô fonálférgek populációi évrôl évre növekvô kártételi veszéllyel fenyegetnek, védekezés nélkül gazdaságos paprikatermesztés nem lehetséges. A kertészeti gyökérgubacs-fonálféreg melegigényes kártevô, ennek ellenére szabadföldi étkezési és fûszerpaprika állományokban is súlyos termésveszteséget okozhat, amennyiben a palántanevelés fertôzött talajon történik. A palántakorban fertôzôdött, késôbb szabadföldre kiültetett állományokon súlyos kártétel figyelhetô meg. A szabadföldi paprikát igen gyakran egy másik faj, a szabadföldi gyökérgubacs-fonálféreg (M. hapla) is károsíthatja. Amennyiben a szabadföldi gyökérgubacs-fonálféreggel fertôzött területre kiültetett állomány palántakorban már kertészeti gyökérgubacs-fonálféreggel fertôzött volt, a kártétel mértéke rendszerint tovább növekszik, akár teljes termésveszteséget is okozhat. A gyökereken a gyökérgubacs-fonálférgek által okozott tünet függ a gazdanövénytôl és a károsító fonálféreg fajtól is. A két említett faj kárképe alapján nem különíthetô el, meghatározásuk nematológiai szaktudást igényel. A növényt a talajból kiemelve a paprika gyökerén gyöngyfüzérszerûen megvastagodott gubacsok láthatók, melyekben több nôstény található beágyazva. Táplálkozásuk hatására képzôdött gubacsok gátolják a víz- és tápanyagszállítást, melynek következtében a föld feletti részen a tünetek tápanyaghiányra emlékeztetnek, különösen magas hômérsékleten a növények lankadnak, hervadnak. A károsított növény a fejlôdésben visszamarad, virágait elrúgja, rosszul kötôdik, a termésmennyiség csökkenését, illetve súlyos esetben a növények korai öregedését, akár pusztulását eredményezi. A gyökérgubacs-fonálférgek elleni védekezésnek többféle módja ismeretes. Alternatívát jelenthet a talaj kiváltása mesterséges közeggel (pl. kôzetgyapot). Ez a módszer azonban csak nagy költségráfordítás és technológiai fegyelem esetén ad kielégítô eredményt. Az agrotechnikai módszerek közül a vetésváltás, mint védekezési eljárás e kártevô ellen eredménytelen, mivel valamennyi hajtatott zöldségfélét károsítja. Fontos azonban a palánták fertôzésmentes közegben történô nevelése. Mivel a kertészeti gyökérgubacs-fonálféreg melegigényes faj, populációját csökkenti a növényház talajának téli átfagyasztása, amelynek eredményessége függ a hideghatás mértékétôl és hosszától. A talaj mélyebb rétegeiben lévô gyökereken kialakult tojászsákok azonban továbbra is fertôzési forrást jelentenek. Újabb megfigyelések az ország déli részén a kártevô szabadföldi áttelelését bizonyították. A kémiai védekezés drága és hatékonysága rendszerint nem kielégítô. Felhasználhatók a dazomet, oxamil, fosztiazat, metám-ammónium hatóanyagú növényvédô szerek, amelyek mind környezetvédelmi mind humántoxikológiai szempontból kifogásolhatók. Egyes közlemények beszámolnak különféle növények fonálférgekre gyakorolt repellens hatásáról (bársonyvirág, facélia). E a növények fonálférgekre gyakorolt hatásának tisztázása további vizsgálatokat indokol. Szabadföldi körülmények között a kukorica, illetve gabona vetésforgó populációcsökkentô hatású lehet, ha a növényállomány gyommentes, mert a gyökérgubacs-fonálférgek a leggyakoribb gyomokon is képesek kifejlôdni és szaporodni. Ma már számos vad, illetve termesztett burgonyafélék családjába tartozó fajnál (pl.: paradicsom) ismertek rezisztencia-gének, amelyek védelmet nyújtanak különbözô gyökérgubacs-fonálféreg fajokkal szemben. Az ellenálló alanyra történô oltás, illetve a rezisztens fajták elôállítása hatékony és környezetbarát alternatívát kínál a paprikahajtatásban is. Amíg termesztésben rezisztens fajta nem áll rendelkezésre, a védekezés környezetbarát és hatékony lehetôségét a kártevôvel szemben rezisztens paprikaalanyfajtára történô oltás kínálja. A Corvinus Egyetem Rovartani Tanszéken végzett kísérleteinkben 74 különféle nemesítési alapanyag, illetve köztermesztésben lévô fajta gyökérgubacs-fonálféreg érzékenységét vizsgáltuk. A ma termesztésben lévô fajták kivétel nélkül fogékonyak voltak a kártevôre, ezzel szemben a nemesítési alapanyagok között több ellenállót lehetett

15 Növényvédelem felfedezni, így például a Snooker alanyfajta rezisztensnek bizonyult. Ennek megfelelôen a Snooker -re történô ráoltás eredményes védekezési módszer lehet, ami igaz ugyan, hogy költséges, de megoldást jelenthet, amíg ellenálló fajták nem kerülnek forgalomba. A kártevô elleni integrált védekezés letéteményesei a jövôben tehát a rezisztens fajták lehetnek. Így további rezisztenciaforrások felkutatása, a növényi rezisztenciában rejlô lehetôségek szélesebb körû kiaknázása elkerülhetetlennek látszik. " Mándoki Zoltán Budapesti Corvinus Egyetem Rovartani Tanszék Az FVM Kommunikációs Önálló Osztálya adta hírül a közelmúltban, hogy a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat a nálunk nem honos, és egyben karantén károsító keleti cseresznyelégy jelenlétét mutatta ki Fejér megyében. Arra való tekintettel, hogy a hazai gyümölcstermesztés szempontjából a meggy és a cseresznye kiemelt jelentôségû, az FVM Növény- és Talajvédelmi Fôosztálya a kártevôre azonnali országos felderítést rendelt el. Ezen túlmenôen a hatóság meghatározta a kötelezôen betartandó növényegészségügyi zárlati intézkedéseket is, ami mindenek elôtt azt jelenti, hogy a zárlat alá helyezett fertôzött körzetbôl tilos a gyümölcs kivitele. A Fejér megyei Növény- és Talajvédelmi szolgálat pedig a fertôzött ültetvényekben kötelezô védekezést rendelt el a károsító rajzásának figyelembevételével, valamint kötelezte a termelôket a termés teljes körû betakarítására (beleértve a lehullott gyümölcsöket is). Feldolgozásmentes fogyasztásra csak a hatóság által elôírt Megjelent a keleti cseresznyelégy A karantén kártevôk mumusok a növénytermesztôk számára. Megjelenésük részint a védekezési költségek megemelkedését, nagyobb termesztési kockázatot, valószínûleg bekövetkezô termésveszteségeket jelent. Mindezek felett értékesítési nehézségeket, sôt ellehetetlenülést is hozhat számukra, mivel a fertôzött területrôl tilossá válik a kivitel. Ilyen következményekkel fenyeget a keleti cseresznyelégy Fejér megyében történt megjelenésének kimutatása. Cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi) igen hasonló hozzá a keleti cseresznyelégy is kezeléseket követôen kerülhet sor, ennek elmulasztása esetén csak helyben történô élelmiszeripari- vagy szeszipari feldolgozásra kerülhet sor. A hullott, továbbá a gyümölcsválogatás után visszamaradó tételeket meg kell semmisíteni. A keleti cseresznyelégy (Rhagoletis cimbulata) a nevével ellentétben nyugatról tisztelt meg bennünket. A csereszén és a meggyen igen nagy kártételekre képes rovar eredetileg Észak-Amerika területén volt elterjedt. Az elnevezés is ott alakult ki a keleti cseresznyelégy (R. cimulata) a keleti oldalon, a cseresznyelégy (R. indiference) pedig a nyugati partokon károsít. Egyébként Európában elôször Svájcban és Észak-Olaszországban regisztrálták megjelenését 1986-ban. Nálunk eddig a cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi) volt ismert. A két kártevô között az a különbség alig vehetô észre. A keleti cseresznyelégy valamivel kisebb, és a szárnyán kevesebb sötét folt található. A kártételük is hasonló, a megjelenés idôpontjában van szintén némi eltérés, viszont agresszívabb kártételre kell számítani megjelenésével. Folyik az elterjedtség felmérése, ami bizonyára nem lesz hibamentes, miután igen kicsi a különbség a hazai és a karantén károsítók között. A védekezéseket is komolyan kell venni, hogy legalább késleltethessük a terjedését. A jövôt illetôen annyi bizonyos, hogy megtelepedésére és terjedésére kell számítani, mert eleddig nincs arra példa, hogy egy már megjelent kártevô ne szaporodott volna fel, és terjedt volna el. A burgonyabogár, a kukoricabogár után itt a következô amerikai jövevény is. Ez is része a globalizációs folyamatnak, ha szívünk szerint nem is kérnénk belôle. " (Kovács János) 15

16 Kertészet 16 A brokkoli a karfiol közeli rokona és értékesebb, nagyobb tápértékû nyári alternatívája. Hosszú idôn keresztül elôállítható, rendkívül értékes, jó ízû táplálék. Fogyasztásra kerülô része módosult virágzat (rózsa) és a megvastagodott virágzati szár. A hôséget, az erôs fényt, az átmeneti vízhiányt sokkal jobban bírja, mint a karfiol. A brokkoli több figyelmet érdemlô zöldségféle Nem tartozik a nagy felületen termesztett, ún. világ zöldségfélék közé. Vetésterülete ezer ha, ebbôl 90 ezer körüli az USA részesedése, ahol a legnagyobb tápértékû zöldségféleként tartják számon, és már az 1900-as évek elején teljesen visszaszorította a karfiolt. Európában ezer hektáron termesztik. A legnagyobb termelô kb. 15 ezer hektárral Spanyolország. Rajta kívül még Nagy-Britanniában és Olaszországban haladja meg a termôterület az 5 ezer ha-t. Magyarországi megjelenése az 1700-as évek végére tehetô, azonban máig nem tudott elterjedni vetésterülete napjainkban sem haladja meg az ha-t. A brokkoli a Brassicaceae (káposztafélék) családba tartozó ún. finom káposztaféle. Igényei nagyvonalakban a karfioléval megegyeznek, de attól eltérôen a 25 C feletti hômérséklet sem károsítja, és a mínusz 3 5 C-t is kibírja. Magas, C feletti hômérsékleten azonban a rózsák lazább szerkezetûek lesznek, és azokon keresztüli levélátnövésekre is számítani kell. A brokkoli kalóriában szegény zöldségféle. Figyelmet érdemel kiemelkedô A-vitamin I. U. értéke, valamint magas C-vitamin és B 3 -vitamin tartalma. Ezen kívül jelentôs fehérje-, kalcium- és vasforrás. Jó közepesnek tekinthetô még B 1 - és B 2 - vitamin-, továbbá olajtartalma is. Ételként minden tekintetben a karfiolhoz hasonlóan készíthetô el. Rövid tenyészidejû fajtái egyévesek, hideghatás nélkül is magszárba mennek. A hosszú tenyészidejûek kétévesek. Szára cm magas, a nóduszok (ízközök) között viszonylag nagy a távolság, (módosult) virágkezdeményei hosszabb virágzati száron alakulnak ki. A klasszikus brokkoli fajták jellemzôje, hogy a fôszáron kifejlôdött rózsa levágása után 1 3 héttel a levelek hónaljából elôtörô oldalhajtások végein (kisebb méretû) rózsák alakulnak ki. A brokkolinak vannak fehér és bíbor színû rózsákat fejlesztô változatai is nálunk azonban gyakorlatilag csak a zöld rózsákat nevelô calabrese típust ismerik. Ezek a tél beköszöntéséig szedhetôk, és jó ízûek. A calabrese típusú fajták tenyészideje nap között változik. Az napos tenyészidejû fajták koraiak, a naposak középérésûek, a 75 napnál hosszabb tenyészidejûek késeiek. A fajták tenyészidejében meglévô különbségek miatt, továbbá azért, mert az idôjárási szélsôségeket viszonylag jól bírja hosszú idôn keresztül termeszthetô. A különbözô technológiai változatok május végétôl október végéig biztosítják friss piaci elérhetôségét. Korai termesztésben március végén, április elején ültetik ki az 5 6 hetes palántákat 50 cm sor- és cm tôtávolságra. Ebben az esetben rövid tenyészidejû, napos fajtákat célszerû választani. A szedésre május vége, június vége között kerül sor. Nyári termesztés esetén a palánta kiültetés május második fele és június közepe között van. A 4 5 hetes palántákat 60 cm sor- és cm tôtávolságra ültetik. A szedés júliusra, augusztus elejére tervezhetô. Nyári termesztésre elsôsorban a napos, középhosszú tenyészidejû fajták alkalmasak. Ôszi termesztésre 4 5 hetes palántákat ültetnek ki május második fele és augusztus eleje között, cm sor- és cm tôtávolságra. A betakarításra szeptember közepe és október közepe, vége között kerül sor. ôszi termesztésre a napos, középhosszú tenyészidejû fajták alkalmasak. Ennél a technológiai változatnál a vízpótló, ill. az állomány klímáját hûtô-párásító öntözésekre sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani, mint a korai, ill. a nyári termesztésben. Az utóbbi idôben az ôszi termesztést egyre késôbbre ütemezik, hogy az ekkor uralkodó magas hômérséklet által okozott minôségromlást a rózsa fellazulást és a levélátnövést elkerüljék. A betakarításra ez esetben október végén, november elején kerül sor. A brokkolit gazdasági érettségben szedik cm-es szárral. Erre az állapotra jellemzô, hogy a rózsák már elérték végleges méretüket, de még kemények és a virágok nyílása nem kezdôdött meg. Tömegük ekkor g közötti, és a rózsák átmérôje cm. Támpont lehet a rózsák fénye és színárnyalata is. A túlérett rózsák fellazulnak, és megkezdôdik rajtuk a virágok felnyílása is. Ezek már értékesíthetetlenek. A közvetlenül a rózsák alatt visszavágott áru crowns, a szétszedett, göngyölegbe csomagolt pedig florets néven kerül nemzetközi kereskedelemi forgalomba. Várható, hogy a szabad elvirágzású fajtákat mind inkább felváltják a géppel egy menetben könnyen betakarítható hibridek, mivel a konzervipar egyre több brokkolit igényel, amit szeptemberben, októberben dolgoz fel. A konzervipari nyersanyag betakarítására egyre többen szedôgépeket alkalmaznak, melyhez csak a koncentrált érésûek alkalmasak, és amelyek oldalhajtásaik végein nem fejlesztenek rózsát. A fôszáron ezek a klasszikus fajtákénál sokkal nagyobb méretûeket képeznek. " Dr. Hodossi Sándor DE ATC

17 Közeleg Magyarország legrégebbi agrárgazdasági seregszemléjének idôpontja, hiszen a Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok szeptember között nyitja meg kapuit. A rendezvény házigazdája a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft., és kiemelt partnere, az IKR Részvénytársaság a kiállítás elsô két napján számos szakmai konferenciát és szakember-találkozót szervez. Így kerül sor a szántóföld, mint az energia forrása címû szakmai konferenciára, valamint az állattenyésztés agrár-környezetvédelmi kérdéseivel foglalkozó tudományos összejövetelre. A szervezôk e két témakörben igyekeznek neves hazai szakemberek elôadásai mellett külföldi elôadókat is felkérni, hogy a nemzetközi tapasztalatokat is megismerhessék a hazai szakemberek. A kiállítás ideje alatt a Magyar Tudományos Akadémia Agrár Mûszaki Bizottsága itt tartja soron következô összejövetelét, valamint a MEGOSZ Nemzetközi Mezôgépipari szimpóziumot szervez szeptember 15-én. A Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok ideje alatt kerül sor a hazai agrárgazdaság népszerûsítésére készített filmsorozat ôsbemutatójára. Szinte már hagyománynak számít, hogy a bábolnai kiállítás ideje alatt rendezi vevôtalálkozóját a Bábolna Takarmányipari Kft. Így lesz ez 2006-ban is, amikor szeptember 15-én kerül sor erre a rendezvényre. Folynak az elôkészületek az IKR szántóföldi fajta és gépbemutató összeállítására, ahol a szakemberek a gépeket munka közben is láthatják. A szakmai programok mellett az érdeklôdôk is találnak számos érdekes és látványos mûsort szeptember közepén Bábolnán. A gasztronómiai elôadásokkal, a történelmi borvidékek bemutatásával és borkostóltatással telhet azoknak a napja akik szeptember 16-án, szombaton érkeznek a Bábolnai Nemzetközi Gazdanapokra. Lesz Nemzetközi Tûzi-és patkolókovács verseny valamint a két évvel ezelôtt már nagy sikert aratott showmûsor, a Lovak és lóerôk. A kiállítás támogatója az OTP Bank Rt., a pénzintézet a Bábolnai Gazdanapokon minden ott megjelenô leendô és potenciális ügyfelét szeretné elérni. Az OTP Bank agrárium finanszírozási kérdéseiben és kapcsolódó EU pályázati lehetôségek feltárásával segít a rendezvényen a látogatók igényeinek kielégítésében, amelyen részt vesznek kapcsolódó bankcsoporttagok is. Az OTP Hungaro-Projekt Kft. munkatársai EU pályázati tanácsadással, az OTP Trade Kft. munkatársai készletfinanszírozással, míg a Merkantil Bank munkatársai mezôgazdasági géplízing szolgáltatással állnak az ügyfelek rendelkezésére. A kiállítás szervezési jogát immár második alkalommal elnyerô Congress Rendezvényszervezô Kft. várja a kiállítók jelentkezését, és a látogatókat Bábolnára. Az eddig eltelt idô alatt már számos cég jelezte részvételi szándékát a kiállításra, folynak a jelentkezések visszaigazolása, és természetesen az új érdeklôdôk regisztrációja. A részvétellel kapcsolatos kérdéseikre a cég munkatársai (Hladics Orsolya, Székely Veronika) állnak rendelkezésükre az alábbi elérhetôségeken: Tel.: , valamint további információ a honlapon. A Bábolnai Nemzetközi Gazdanapokra minden kiállító a legjobbat hozza magával ezért a kreativitás és a siker a fôszereplô, gyôzôdjön meg róla személyesen, a találkozás reményében várjuk Bábolnára.

18 Kertészet 18 Gyümölcstermesztésünk megújulása a minôség-centrikusság jegyében történik. A 100%-ot közelítô kiváló minôségû áruhányad kizárólag intenzív ültetvényekben, és intenzív termesztéstechnológia alkalmazásával érhetô el. Az ilyen típusú ültetvényekben egyre nagyobb szerepet kap a zöldmetszés és a gyümölcsritkítás. Zöldmetszés A hajtásválogatás során a fák koronájából kizárólag a kedvezôtlen helyzetû és -állású folyó évi növedékeket távolítjuk el. A hajtások különbözô mértékû visszametszése, valamint a hajtáscsúcs (vitorla) eltávolítása kisebb-nagyobb mértékben elôsegíti az oldalrügyek kihajtását, elágazódást, azaz a termôfelület növelését. Ezt a beavatkozást jellemzôen fiatal fákon, a koronaalakítás idôszakában célszerû elvégezni, de egyes években termôkorú fákon is kedvezô hatású. Ennek optimális idôszaka május végétôl-június végéig tart. A késôbbi idôpontban (július) végzett zöldmunka kedvezô hatásai jelentôsen csökkennek. A szüret utáni metszés a csonthéjas gyümölcsfajok egy részénél (cseresznye, meggy, kajszi, korai szilvafajták) alkalmazott, közvetlenül a szüreti idôszak után végzett, a téli metszéshez hasonló erôsségû beavatkozás. A fákon a perifériális részek elsûrûsödése miatt nyár közepére a belsô részek árnyékoltak. A szüret utáni metszéssel még néhány hónapig a fa egészének kedvezôbb megvilágítottságát teremtjük meg. A szüret utáni metszés kedvezô hatású a virágképzôdésre, valamint a belsô koronarészek generatív aktivitásának növelésére. Célszerû a metszést a szüret utáni két héten belül elvégezni, mivel késôbbi idôszakban a metszésnek már a negatív hatásai (asszimiláló lombfelület csökkenés) érvényesülnek. A nyári, nyárvégi metszés elsôsorban az almatermésûeknél alkalmazott eljárás, a jól színezôdött gyümölcs arányának növelését, valamint a következô évi téli-, télvégi metszés mértékének csökkentését szolgálja. Ennek során a folyó évi hajtásokon kívül a két éves korú részek kerülhetnek még eltávolításra. A metszés idôszaka gyümölcsfajtól, és -fajtától függôen augusztus közepe és szeptember közepe között határozható meg úgy, hogy az 3-, esetleg 4 héttel elôzze meg a tervezett szüret idejét. Ennyi idôre van szükség, hogy az addig kevésbé, vagy nem színezôdött gyümölcsök megfelelô fedôszíne kialakuljon. A metszést akkor lehet megkezdeni, amikor a hajtások zöme már csúcsrügyben záródott. A nyári metszés azért nem lehet túl korai és túl nagy mértékû, mert ez a vegetatív növekedés elhúzódását eredményezheti, aminek következtében A gyümölcsfák zöldmunkája és gyümölcsritkítása nem lesz megfelelô a termôrügydifferenciálódás. Kézi gyümölcsritkítás Az intenzív ültetvények új, nagy termôképességû fajtáinak az évek többségében a kívántnál nagyobb számban kötôdnek a gyümölcsök, így ritkítással kell biztosítani a folyó évi termés megfelelô méretét, színét, beltartalmát, és a következô évi termés alapját jelentô termôrügyképzôdést. A ritkítás elhagyása esetén nagy termésû évet, alacsony terméshozamú, illetve kihagyó év követ (szakaszos terméshozás). Alma, körte, kajszi és ôszibarack fajoknál szükséges elvégezni a gyümölcsritkítást a kívántnál nagyobb kötôdés esetén. A ritkítás lehet kézi és vegyszeres. A ritkítás idôpontjának meghatározásánál ki kell emelni, hogy minél korábbi, annál jobban segíti a virágrügyképzôdést. A gyümölcsritkítást azonban csak a természetes gyümölcshullás befejezôdése után célszerû elkezdeni. Almánál a június második felében, míg ôszibaracknál a teljes virágzás utáni 5 héten kell megkezdeni a ritkítást. Kajszi esetén korábban, a sziromhullást követô 3 4 hetes idôszakban célszerû elvégezni a mûveletet. A ritkítás kivitelezése során elôször az apró, deformált, sérült gyümölcsöket kell eltávolítani. Fontos feladat a különbözô alma és ôszibarack fajtáknál a csokrosan kötôdött gyümölcsök ritkítása, mert az összeérô termések növényvédelmi problémát eredményeznek. A gyümölcsritkítást ideális esetben fára és ágakra, gallyakra is differenciáltan kell végezni. A gyengébb hajtásnövekedésû fákon kevesebb gyümölcsöt kell hagyni, mint az erôs növekedésûeken. A gallyak terhelésénél pedig, azok teherbírását és stabilitását kell figyelembe venni. Nyilvánvaló, hogy a vastagabb gallyakon több gyümölcsöt lehet hagyni. A legpontosabb a gyümölcsritkítás, ha a felesleges termést kézzel szedik le a fákról. A ritkítás során a legkedvezôbb lomb/gyümölcs arányt kell kialakítani. A jó minôségû gyümölcs kialakulásához almánál például db, míg ôszibaracknál 20 db, kajszinál pedig 30 db levél jut egy gyümölcsre. A gyakorlatban az alakult ki, hogy a sorok elején néhány mintafán beállítják az optimális terhelést (a fán hagyott gyümölcs megszámolásával) és ennek a látványa alapján ritkítják a többit. " Dr Gonda István Szentpéteri Tamás DE-ATC

19 Kertészet A magyar diótermesztôk többsége telepítéskor a hazai fajtákat részesíti elônyben. Nem alaptalanul, mivel ezek alkalmazkodnak legjobban ökológiai viszonyainkhoz. Az utóbbi években szaporítóanyag hiány lépett fel, amit külföldi behozatallal kívánnak pótolni, ami számos kockázatot rejt magába Magyar diófajták A dió alkalmazkodó képessége csekély, ezért bír nagy jelentôséggel valamennyi országban a nemzeti diónemesítés. Hazánkban az 1910-es években kezdôdött meg a céltudatos fajtahasználat. A Franciaországból nagy mennyiségben behozott diószemeket elvetették, a kikelt egyedeket az ország különbözô részeire ültették ki. A próbálkozás kudarcba fulladt, szinte valamennyi növény elpusztult tôl vett újabb lendületet a hazai diónemesítés a kárpáti rassz hazai populációjának módszeres vizsgálatával. Fôbb nemesítési célok voltak: kései fakadási idô (fagyveszély, termelésbiztonság), nagyobb arányú oldalrügy képzés (termésmennyiség növelés), korábbi termôre fordulás (kedvezôbb tôkemegtérülés), zárt varratú termés (gépi betakarításhoz való megfelelôség), piacosság (világos szín, finom mintázat, kedvezô héjbél arány, világos ízletes magbél), ellenálló képesség az ökológiai tényezôkkel (szárazság, téli fagyok stb.), kórokozókkal (Xanthomonas juglandis, Pseudomonas syringae) és a kártevôkkel (almamoly) SZEMBEN. (piacosság). Az 1970-es évektôl a keresztezéses nemesítés váltotta fel a tájszelekciót. Apai szülôként az Észak-Amerikában elôállított Pedro fajtát használták fel. Elônye a bôséges oldalrügy képzés és a világos szín. A Milotai 10-es és az Alsószentiváni 117 fajtákkal végzett keresztezés eredményeként három fajta került elfogadásra: Milotai bôtermô, Milotai kései és az Alsószentiváni kései, kettô (Milotai és Alsószentiváni /Bonifác/) minôsítése jelenleg is tart. Az új nemesítéssekkel kiegészített fajtasor már 5 hetes érési idôszakot ölel fel. Az egyes fajták származása és gyümölcsjellemzôi Alsószentiváni 117: Mezôföldön, Alsószentiván határában szelektálták, hímelôzô virágzású. Gyümölcse középnagy, g. tömegû, mm. átmérôjû, héja kissé barázdált, félkemény, világosbarna. Magbele sárgásbarna színû, jóízû, béltartalom 48 51%-os. Könnyen törhetô és tisztítható. Bonifác (Alsószentiváni ): Próbatermesztésre engedélyezett fajta. Az Alsószentiváni 117 és a Pedro keresztezésével állították elô, nôelôzô virágzású. Gyümölcse középnagy, g. tömegû, mm. átmérôjû. Héja az anyafajtához képest dudorosabb, magbelének viszont jobb a színe, ízletes. Magbél aránya 48%.Könnyen törhetô és tisztítható. Milotai 10: Tisza felsô folyásánál, Milota határában szelektálták, hímelôzô virágzású. Gyümölcse középnagy, g. tömegû, mm. átmérôjû, szabályos gömb alakú. Héja vékony, sima felületû, sárgásbarna színû, magbele világossárga, jóízû. Magbél aránya 47 52%, törhetôsége kiváló. Áruminôsége etalonnak számít. Milotai 10 37: Próbatermesztésre engedélyezett fajta. A Mioltai 10 és a Pedro keresztezésével állították elô, nôelôzô virágzású. Gyümölcse középnagy, g. tömegû, mm. átmérôjû. Héja világos színû, sima, un. hálós felületû. Magbele világossárga. Magbél aránya 57%. Áruértéke felülmúlja az anyafajtáét.könnyen törhetô és tisztítható az anyafajtához képest dudorosabb, magbelének viszont jobb a színe, ízletes. Magbél aránya 48%.Könnyen törhetô és tisztítható. Tiszacsécsei 83: Tiszacsécse határában szelektálták, hímelôzô virágzású. Gyümölcse középnagy, g. tömegû, mm. átmérôjû. Héja világosbarna, kissé barázdált, kevésbé tetszetôs. Magbele sárgásbarna, jó minôségû és ízû. Magbél aránya 48 52%, könnyen törhetô. Alsószentiváni kései: Az Alsószentiváni 117 és a Pedro keresztezésével állították elô. Hímelôzô virágzású. Gyümölcse középnagy, g. tömegû, mm. átmérôjû, alakja hosszúkás, oldalról lapított gömb. Héja, magbele világos színû. Magbél aránya 48%. Könnyen törhetô és tisztítható. Milotai bôtermô: A Milotai 10 és a Pedro keresztezésével állították elô, hímelôzô virágzású. Gyümölcse középnagy, g. tömegû, mm. átmérôjû, héja sima felületû, tetszetôs. Magbél aránya 42 45%. Pedro: Payne és a Conway Mayette keresztezésével állították elô Kaiforniában, nôelôzô virágzású. Gyümölcse középnagy, g. tömegû, mm. átmérôjû. Gyümölcshéja világos színû, magbele kevésbé telt. " Dr. Szentiványi Péter, Bujdosó Géza Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési KF Kht. 19

20 Állattenyésztés 20 Javuló húsnyúl termelési pozíciók A 2003-as mélypont után az elmúlt két évben fokozatosan nôtt a húsnyúl termelés, és szerencsésen alakult a nemzetközi piaci helyzet is, ennek következtében nôttek a bevételek, várhatóan tovább fokozódik a termelés üteme. Gondként jelentkezik, hogy a nagyüzemi termelés növekedésével szemben csökken a kistermelôi aktivitás, holott az érintett réteg igencsak rászorul az ebbôl a tevékenységbôl nyerhetô bevételi forrásokra. Tovább kell folytatni a számukra megkezdett akciós termelési programot, hogy visszanyerjék tenyésztési kedvüket. csökkenô kisüzemi elôállítás Megtartotta éves rendes közgyûlését a Nyúl Terméktanács. A küldöttek meghallgatták és elfogadták az elnökség beszámolóját az éves szakmai munkáról és elért gazdasági eredményekrôl. Örömmel nyugtázták, hogy emelkedett a hazai összes húsnyúl-felvásárlás. A mélypontnak 2003-at tartják, amikor 3,9 millió darab húsnyulat vásároltak fel a feldolgozóexportáló vállalatok. Némi emelkedés már mutatkozott 2004-ben, ami tovább fokozódott 2005-ben, és a teljes felvásárlás elérte az 5,2 millió darabot. A bevételek nagyságában ez javulást jelentett még annak ellenére is, hogy némi csökkenés volt tapasztalható a felvásárlási árakban. Az árcsökkenést némileg ellensúlyozta az a tény, hogy a nyúltápok ára is csökkent, ami megmutatkozott a termelés önköltségének alakulásában. A nagyüzemi nyúl felvásárlási ára 2005-ben Ft között mozgott kilogrammonként, míg a begyûjtött (szedett) kisüzemi nyúlért Ft/kg-ot fizettek felvásárláskor. A Nyúl Terméktanács igen pozitívan értékelte azt a tényt, hogy a felvásárlási mennyiség növekedésével nem járt együtt a fagyasztott készletek emelkedése, ami az elmúlt években többször is elôfordult. Az exportôrök szerint ebben szerepe volt annak a ténynek is, hogy a távolabbi országokból nem érkeztek jelentôsebb fagyasztott nyúlhús-tételek ebben az idôszakban. Segítette a feldolgozók helyzetét az a körülmény is, hogy a korábban pangó bôrpiac is megmozdult, és jelentôsen emelkedett a nyúlbôr értékesítési ára is. Most a termelôk abban bíznak, hogy ez a kedvezô tendencia tovább folytatódik. Az értékesítés mind EU-s, mind azon túli piacokra terjed ki, viszont sajnálatos, hogy nem növekszik az egyébként alacsony hazai fogyasztás. Hátrányosan érintette viszont a termelôket, hogy az ágazatot segítô támogatási rendszer ben megszûnt, és 2006-os visszaállítására nincs remény, mivel az EU szabályozások erre nem adnak módot. Gondot okoz a hulladék megsemmisítése, illetve annak költsége, ami a feldolgozó üzemekben jelentkezik. A nyúl-ágazat sikeresen szerepelt több rendezvényen, amelyeken a megjelenéshez a Terméktanács segítséget nyújtott. Az OMÉK-en való megjelenés, a kölni AUGA kiállításon való szereplés, a budapesti Ízlelô-show-n tartott bemutató, továbbá a kaposvári és a debreceni nyulas kiállításokon való szereplés fokozta az ágazat iránti érdeklôdést. A terméktanács közgyûlésén aggodalommal figyeltek fel arra a nemkívánatos jelenségre, hogy csökkenô tendenciát mutat a kistermelôi aktivitás. A korábban kialakult arányt tartották helyesnek, miszerint a kistermelôk adják a mennyiség %-át. A legfrisebb adatok szerint ez az arány 2005-ben már a 20 %-ot is alig-alig éri el. A tendencia aggasztó, habár a pontos számokat nem lehet megmondani, mivel folyamatban vannak szövetkezéseken alapuló akciós termelési programok, ahol a kistermelôk általában anya kapacitású újzélandi fajtájú, vagy újzélandi fehér x kaliforniai keresztezett hibrideket, úgynevezett fehér nyulat állítanak elô, amelyeket az egyik nagyüzemnek, a másik kistermelônek jelent le a terméktanács felé. A visszaesés két szempontból is negatív hatású: részint ezzel csökken az elôállítható árualap, másrészrôl a kistermelôi kör szociális helyzete romlik ezáltal. A nyulászkodás sok munkanélküli, vagy alacsony nyugdíjjal rendelkezô vidéki ember számára nagyon fontos anyagi forrás a létfenntartáshoz, nem csupán kiegészítô bevételi forrás. Mivel ez szociálpolitikai, a vidéki térségek lakosságmegtartó képességét növelô kérdés is és adott esetben összefogás a határozottan mutatkozó tendencia megállítására, sôt visszafordítására, hogy a kistermelôk ismét a teljes mennyiség egyharmadának az elôállítására legyenek képesek. " Dr. Holdas Sándor

www.syngenta.hu A köszméte és a ribiszke védelme

www.syngenta.hu A köszméte és a ribiszke védelme www.syngenta.hu A köszméte és a ribiszke védelme A ribiszke és a köszméte termesztése során évről-évre jelentős gazdasági kárt okoznak a lisztharmat a lombozat fertőzésével és a különböző levéltetű fajok

Részletesebben

A paradicsom védelme

A paradicsom védelme A paradicsom védelme Rovarkártevôk elleni védelem A paradicsom növényvédelmi szempontból az egyik legigényesebb kultúrnövény. A magvetéstôl a betakarításig-szedésig a károkozók egész sora veszélyeztet

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

A káposztafélék védelme

A káposztafélék védelme A káposztafélék védelme Talajfertôtlenítés A káposztafélék növényvédelmében meghatározó szerepe van a fajta tenyészidejének. Egyes károsítók a rövid tenyészidejû, míg mások inkább a kései káposztaféléket

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A vöröshagyma a hazai és a nemzetközi piacokon is folyamatosan, egész évben igényelt zöldségfélénk. A fogyasztók ellátása részben friss áruval, de

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben

Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Dr. Ripka Géza MgSzH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Monor, 2012. Mezőgazdaság az új évezredben Oly

Részletesebben

Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben

Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben 2013 július 16-án több mint százan vettek részt a Gyümölcstermesztési

Részletesebben

Fehér és csípős paprika

Fehér és csípős paprika Fehér és csípős paprika fehér paprika Kertész kollégák! Amikor találkozunk Önökkel szakmai rendezvényeinken, bemutatóinkon mindig nagy érdeklődéssel várjuk, hogy új fajtáinkat hogyan fogadják, mennyire

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei

Részletesebben

www.syngenta.hu A káposztafélék védelme A póréhagyma védelme

www.syngenta.hu A káposztafélék védelme A póréhagyma védelme A káposztafélék védelme A póréhagyma védelme www.syngenta.hu Talajfertőtlenítés A káposztafélék növényvédelmében meghatározó szerepe van a fajta tenyészidejének. Egyes károsítók a rövid tenyészidejű, míg

Részletesebben

www.syngenta.hu A burgonya védelme A póréhagyma védelme

www.syngenta.hu A burgonya védelme A póréhagyma védelme www.syngenta.hu A burgonya védelme A póréhagyma védelme Fusilade Forte Az első és ma is egyik leghatékonyabb szuperszelektív posztemergens egyszikű irtó a Fusilade Forte. A legjobb hatás a gyomok intenzív

Részletesebben

Őszi sörárpa termesztéstechnológia

Őszi sörárpa termesztéstechnológia Raiffeisen-Agro Magyarország Kft. szakmai anyag Őszi sörárpa termesztéstechnológia 1. A vetés ideje Fontos a vetés időpontjának meghatározása, optimális periódusnak mondható az október 10-20. között, nem

Részletesebben

t/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5

t/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5 1.) Magyarországi helyzet Piaci információk a gabonáról és az olajnövényekről A Magyar Agrárkamara Növénytermesztési Osztályának június 24.-i ülésén elhangzottak szerint a kalászosokból jó termés ígérkezik.

Részletesebben

Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata:

Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: 1. Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: Termesztés céljai, jelentősége (fő- és melléktermékek felhasználása) Fajtaismeret (fontosabb

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

A kabakosok betegségei

A kabakosok betegségei A kabakosok betegségei gei Kép: internet Fotó: internet 1 Uborka mozaik vírus Cucumber mosaic virus (CMV) Gazdanövények: Sárgadinnye Görögdinnye Uborka Tökfélék Paradicsom Gyomnövények Dísznövények stb.

Részletesebben

A napraforgó betegségei. gei. Fotó: internet

A napraforgó betegségei. gei. Fotó: internet A napraforgó betegségei gei 1 Napraforgó peronoszpóra Plasmopara halstedii A napraforgó egyik legveszedelmesebb betegsége. Korábban a fogékony fajtákon jelentős terméskiesést okozott. Ma a kereskedelemben

Részletesebben

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke KIEMELÉSEK A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012 Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke A szerző által az egy milliárd szegény, éhes embernek, a sorsuk

Részletesebben

Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban

Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban Napraforgó, kukorica és őszi búza Dr. habil. Marosán Miklós iü. szakértő Dr. Király István iü. szakértő Bevezetés A termésképzés befejeződése előtt keletkező

Részletesebben

A hörcsög érzékelhető jelenléte csak Jászfelsőszentgyörgy-Pusztamonostor térségében figyelhető meg (1 kotorék/ha).

A hörcsög érzékelhető jelenléte csak Jászfelsőszentgyörgy-Pusztamonostor térségében figyelhető meg (1 kotorék/ha). Jász-Nagykun-Szolnok megye növény-egészségügyi helyzetkép 2014. 09. 15. - 2014. 09.30. között Időjárás 2014. szeptember második felének időjárása változást hozott térségünkbe. A csapadékos periódus után

Részletesebben

Szőlő növényvédelmi előrejelzés (2015.05.21.) a Móri Borvidék szőlőtermesztői számára

Szőlő növényvédelmi előrejelzés (2015.05.21.) a Móri Borvidék szőlőtermesztői számára Szőlő növényvédelmi előrejelzés (2015.05.21.) a Móri Borvidék szőlőtermesztői számára Kiadva: 2015.05.21. 12:00-kor. Érvényes: 2015.05.28-ig. Várható frissítés: 2015.05.28. 12:00-kor. A gyors növekedésnek

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE

A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE Összefoglalás KUKOVICS SÁNDOR JÁVOR ANDRÁS Az EU juh és kecskehús termelése gyakorlatilag a 2007-es utolsó csatlakozás óta folyamatosan csökken

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Zöldségfélék szaporítása

Zöldségfélék szaporítása Zöldségfélék szaporítása Palántanevelés, magvetés szabályszerűségei Budapesti Corvinus Egyetem Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék Dr. Kappel Noémi 2014.01.11. 1 Szaporítási módok Generatív úton történő

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

A VETÉSIDŐ, FAJTA- ÉS FUNGICIDHASZNÁLAT INTERAKTÍV VIZSGÁLATA NAPRAFORGÓNÁL A HAJDÚSÁGBAN

A VETÉSIDŐ, FAJTA- ÉS FUNGICIDHASZNÁLAT INTERAKTÍV VIZSGÁLATA NAPRAFORGÓNÁL A HAJDÚSÁGBAN DEBRECENI EGYETEM HANKÓCZY JENŐ NÖVÉNYTERMESZTÉSI, KERTÉSZETI ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Kátai János egyetemi tanár Témavezető: Dr. Pepó Péter egyetemi tanár A VETÉSIDŐ,

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

Alpha-Vet Kft. sajtóanyag

Alpha-Vet Kft. sajtóanyag Alpha-Vet Kft. sajtóanyag Egy organikus alapokon nyugvó talajkondicionáló készítmény, mely csökkenti az öntözővíz felhasználást és az aszály okozta kiszáradást. A termék fenntarthatósága, társadalmi hasznossága

Részletesebben

Fehér és hegyes erős paprika katalógus

Fehér és hegyes erős paprika katalógus Fehér és hegyes erős paprika katalógus Fehérben órzi egészségét Termelői vélemény HORVÁTH JÓZSEF, Árpád-Agrár Zrt.Kertészeti Igazgató: SV97PP F1 HR Tm:-3 IR TSWV Az SV97PP fehér paprika fajtát már két

Részletesebben

A nagy széltippan növekvő gond őszi búzában

A nagy széltippan növekvő gond őszi búzában A nagy széltippan növekvő gond őszi búzában Immár több mint tíz éve használható az őszi búza és a tritikálé gyomirtására, elsősorban egyszikű gyomnövények ellen, a szulfoszulfuron hatóanyagú ATHOS TM.

Részletesebben

2005-CSEKK-INNOKD-FOSZFOR

2005-CSEKK-INNOKD-FOSZFOR Ökológiai gazdálkodásban alkalmazható foszfor bázisú talajjavító granulátum termék és technológia fejlesztése, piaci sikerének megalapozása (AGROCARBON) Projekt azonosító: 2005-CSEKK-INNOKD-FOSZFOR 1 (INNOCSEKK

Részletesebben

GOP -1.1.1-11-2012-0159

GOP -1.1.1-11-2012-0159 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és vetőmagtermesztésben,

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés

A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés Immár több mint tíz éve használható az őszi búza és a tritikálé gyomirtására, elsősorban egyszikű gyomnövények ellen, a szulfoszulfuron hatóanyagú

Részletesebben

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés GfK Custom Research A friss zöldség, gyümölcs vásárlások GfK Hungária / Sánta Zoltán OMÉK 2011 A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés kedvező adottságok, de csökkenő termelés 2 kemény korlátok között:

Részletesebben

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? Fertőszentmiklós, 2015. 03. 06. Szemerits Attila, Havasréti

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A fenntartható szőlőtermesztés fajtaválasztékának bővítése új nemes-rezisztens fajtákkal, fajta specifikus környezetkímélő termesztés-technológia kialakítása és innovatív bio termék prototípusának kifejlesztése

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

CSILLAGFÜRT Jelent sége már az ókori Egyiptomban termesztették Több faját ismerjük: fehérvirágú, sárgavirágú, kékvirágú, keskenylevel, ével csillagfürt felhasználása: zöldtrágya, zöldtakarmány, abraktakarmány

Részletesebben

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés 6/2014. (II. 6.) VM rendelet a termésbecslésről A szakmaközi

Részletesebben

A kertészeti ágazat helyzete, lehetőségei. Előadó: Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár

A kertészeti ágazat helyzete, lehetőségei. Előadó: Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár A kertészeti ágazat helyzete, lehetőségei Előadó: Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár A magyar zöldség-gyümölcs termelés legfőbb jellemzői Bruttó termelési érték (folyó áron) Mezőgazdasági

Részletesebben

Beszámoló A Berentei Település Gondnokság beszámolója a 2012 évi Startmunka programról Növénytermesztés startmunka program

Beszámoló A Berentei Település Gondnokság beszámolója a 2012 évi Startmunka programról Növénytermesztés startmunka program Beszámoló A Berentei Település Gondnokság beszámolója a 2012 évi Startmunka programról Növénytermesztés startmunka program Berentén a munkaprogram 2012.03.01-én indult.14 fő kapott itt munkát, 8 órás munkaidőben.

Részletesebben

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE Oroszország kormánya augusztus 7-én importtilalmat vezetett

Részletesebben

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek és kialakulásuk Feladatkörük Érdekviszonyaik Szerves fejlődés Európai

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

DEKALB HÍRLEVÉL 2012.06.01. 2012/07. szám. Dekalb repce Akadémia. Müller Gábor. Repce állományszárítás Roundup Mega használatával.

DEKALB HÍRLEVÉL 2012.06.01. 2012/07. szám. Dekalb repce Akadémia. Müller Gábor. Repce állományszárítás Roundup Mega használatával. DEKALB HÍRLEVÉL 2012.06.01. 2012/07. szám Dekalb repce Akadémia Müller Gábor Repce állományszárítás Roundup Mega használatával Czepó Mihály Hasznos információk Árutőzsdei információk Agrometeorológia Szaktanácsadás

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

Csöppnyi gondoskodás... Csöpp Mix. Lombtrágya család. EK műtrágya. www.csoppmix.hu

Csöppnyi gondoskodás... Csöpp Mix. Lombtrágya család. EK műtrágya. www.csoppmix.hu Csöppnyi gondoskodás... B Mg Csöpp Lombtrágya család Cu Zn Fe Mn N K www.csoppmix.hu Csöpp 1. Kalászos Összetétel (m/m): Nitrogén (N) 10 % Kálium (K 2 O) 5 % (K) 4,15 % Kálcium (Ca) 2,5 % (CaO) 3,5 % Magnézium

Részletesebben

A dísznövények védelme

A dísznövények védelme A dísznövények védelme A dísznövénytermesztés a növénytermesztés speciális ága. Sokféle faj és fajta termesztését végzik nagyon eltérô körülmények között, van szabadföldi, üveg alatti, fóliás és hideghajtatott

Részletesebben

Tisztelt Olvasók! 2007. június 6-7-én (szerdán és csütörtökön) A 9óra 30perckor kezdődő program mindkét napon azonos. Kutatás + Marketing

Tisztelt Olvasók! 2007. június 6-7-én (szerdán és csütörtökön) A 9óra 30perckor kezdődő program mindkét napon azonos. Kutatás + Marketing Kutatás + Marketing A Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság lapja Tisztelt Olvasók! Kalászos és repce fajtabemutatóinkra invitáló Híradónk ez évi nyári számának írásaiban is igyekszünk a múló, de

Részletesebben

Tárgyi eszköz-gazdálkodás

Tárgyi eszköz-gazdálkodás Tárgyi eszköz-gazdálkodás Gazdálkodás, gazdaságosság, kontrolling Termelési eszközök és megtérülésük A tárgyi eszközök értéküket több termelési perióduson belül adják át a készterméknek, miközben használati

Részletesebben

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez 66 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 9. szám. melléklet a /. (VI..) FM rendelethez Értékelési szemrendszer a. () bekezdése alapján benyújtott pályázatokhoz Értékelési szem Értékelési szemok kategóriák A TANYA

Részletesebben

Fajtavizsgálatok ökológiai burgonyatermesztésben

Fajtavizsgálatok ökológiai burgonyatermesztésben Fajtavizsgálatok ökológiai burgonyatermesztésben Papp Orsolya kertészeti szakreferens Burgonya Ágazati Fórum Keszthely, 2014. jan. 16. A Tanács 834/2007/EK rendelete (2007. június 28.) az ökológiai termelésről

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI EREDMÉNYEK HATÉKONY FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI ÉS EREDMÉNYEI A PILZE-NAGY KFT-NÉL SOMOSNÉ DR. NAGY ADRIENN SZEGED, 2014.11.13.

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI EREDMÉNYEK HATÉKONY FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI ÉS EREDMÉNYEI A PILZE-NAGY KFT-NÉL SOMOSNÉ DR. NAGY ADRIENN SZEGED, 2014.11.13. KUTATÁS-FEJLESZTÉSI EREDMÉNYEK HATÉKONY FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI ÉS EREDMÉNYEI A PILZE-NAGY KFT-NÉL SOMOSNÉ DR. NAGY ADRIENN SZEGED, 2014.11.13. PILZE-NAGY KFT. Tevékenység: Laskagomba termesztés Laskagomba

Részletesebben

Tanulmány A FÖLDPIAC SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON AZ UNIÓS CSATLAKOZÁS IDEJÉN HAMZA ESZTER MISKÓ KRISZTINA

Tanulmány A FÖLDPIAC SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON AZ UNIÓS CSATLAKOZÁS IDEJÉN HAMZA ESZTER MISKÓ KRISZTINA Tanulmány A FÖLDPIAC SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON AZ UNIÓS CSATLAKOZÁS IDEJÉN HAMZA ESZTER MISKÓ KRISZTINA Kulcsszavak: földpiac, földforgalom, földár, földbérlet, termőföld. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK,

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

Tartalomjegyzék. I. FEJEZET A korszerű tápanyagellátás és környezeti feltételrendszere

Tartalomjegyzék. I. FEJEZET A korszerű tápanyagellátás és környezeti feltételrendszere Tartalomjegyzék I. FEJEZET A korszerű tápanyagellátás és környezeti feltételrendszere 1. A korszerű tápanyagellátás jellemzői............................................... 11 2. A korszerű tápanyagellátás

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Olajos növények termesztés-technológiai ajánlat 2012

Olajos növények termesztés-technológiai ajánlat 2012 Olajos növények termesztés-technológiai ajánlat 2012 Tartalomjegyzék Bevezető 4. Napraforgó vetőmagajánlat NK Kondi 10. NK Brio 14. NK Oktava 16. NK Delfi 18. Alexandra PR 20. NK Neoma 22. NK Alego 26.

Részletesebben

Borászati technológia I.

Borászati technológia I. Borászati technológia I. A borszőlő minőségét befolyásoló tényezők Az alapanyag minősége alapvetően meghatározza a termék minőségét! A szőlész és a borász együttműködése nélkülözhetetlen. A minőségi alapanyag

Részletesebben

Dr. SZŐKE LAJOS. főiskolai tanár. A helyi meteorológiai mérések szerepe és alkalmazása a szőlő növényvédelmében

Dr. SZŐKE LAJOS. főiskolai tanár. A helyi meteorológiai mérések szerepe és alkalmazása a szőlő növényvédelmében Dr. SZŐKE LAJOS főiskolai tanár A helyi meteorológiai mérések szerepe és alkalmazása a szőlő növényvédelmében 37.Meteorológiai Tudományos Napok Az agrometeorológia kihívásai és helyzete Magyarországon

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

PIONEER PRÉMIUM AJÁNLAT A SIKER BENNE VAN A TARTALOMBÓL. www.dupontpioneerhirlevel.com

PIONEER PRÉMIUM AJÁNLAT A SIKER BENNE VAN A TARTALOMBÓL. www.dupontpioneerhirlevel.com 07 1. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM 2013. OKTÓBER A TARTALOMBÓL PIONEER PRÉMIUM AJÁNLAT A SIKER BENNE VAN PIONEER PROTECTOR TM = KIEMELKEDŐ BIZTONSÁG! TERMELŐI INTERJÚ - TERMELÉS PIONEER VETŐMAGOKKAL AZ AFLATOXIN

Részletesebben

GOP -1.1.1-11-2012-0159

GOP -1.1.1-11-2012-0159 1 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és

Részletesebben

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban TARTALOM 3 Elôszó 4 6 10 Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság adottságai A mezôgazdaság eredményei 14 Erdôgazdálkodás 15 Vadgazdálkodás és halászat 16 Agrár-vidékfejlesztési intézkedések 20

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

Rövid ismertető az amerikai szőlőkabócáról

Rövid ismertető az amerikai szőlőkabócáról Rövid ismertető az amerikai szőlőkabócáról Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) Észak-Amerikából származó egynemzedékes, kisméretű kártevő. Fő tápnövénye a szőlő, amelynek a levélfonákán szívogat.

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

A dohány növényvédelme

A dohány növényvédelme A dohány növényvédelme Kórokozók I. Vírusbetegségek : 1./ Dohánymozaik (Tobacco mosaic tobamovirus,tmv) 2./ Dohány érbarnulás (Potato Y potyvirus, PVY) 3./ Uborkamozaik vírus (Cucumber mosaic virus, CMV)

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése. Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről

Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése. Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről Iktatószám: 06-7918-10/2009. Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről Az anyagot készítette: Lakosságszolgálati

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14. Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?

Részletesebben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Egyed Imre Czikkhalas Kft. Debrecen 2011. Innováció Innováció: az a társadalmi jelenség, amely a technikai eszközök, technológiák

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Az EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról

Az EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról KUTATÁSI JELENTÉS Az EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról Készítette: Futó Zoltán főiskolai docens Mezőtúr, 2006. ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérletet az EM Magyarország Kft együttműködésével

Részletesebben

Jó úton haladunk? FONTOS KÉRDÉSEKRE KERESSÜK A VÁLASZT. Kalászos gabonatermesztésünk hiányosságai, kitörési pontok

Jó úton haladunk? FONTOS KÉRDÉSEKRE KERESSÜK A VÁLASZT. Kalászos gabonatermesztésünk hiányosságai, kitörési pontok Jó úton haladunk? FONTOS KÉRDÉSEKRE KERESSÜK A VÁLASZT Kalászos gabonatermesztésünk hiányosságai, kitörési pontok Több fórumon elhangzott már, hogy növelnünk kell a kalászos gabona termesztésünk versenyképességét,

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

A gyomirtó szer alkalmazás jogszabályi alapelvei különös tekintettel a természetvédelmi gyakorlatra Dancza István

A gyomirtó szer alkalmazás jogszabályi alapelvei különös tekintettel a természetvédelmi gyakorlatra Dancza István A gyomirtó szer alkalmazás jogszabályi alapelvei különös tekintettel a természetvédelmi gyakorlatra Dancza István Agresszív özönnövény fajok természetvédelmi kezelése a gyakorlatban Szakmai szeminárium

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben