A PUSZTAMONOSTORI TÜNDÉRKERT MŰVÉSZETI ÓVODA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 A PUSZTAMONOSTORI TÜNDÉRKERT MŰVÉSZETI ÓVODA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Kis gyermekem nézzél csak szerteszét, Éretted van itt minden, ami szép... (Várnai Zseni) 1

2 A helyi pedagógiai programot benyújtó intézmény: PUSZTAMONOSTORI TÜNDÉRKERT MŰVÉSZETI ÓVODA Pusztamonostor, Szabadság út. 26. Alapító okirat szám: 2013/41 Törzsszám: OM-azonosító: Telefon: Telefax: 2

3 Minden lehetséges, amit közösen szívvel, lélekkel akarunk. (Gorkij) Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 3 BEVEZETÉS HELYZETKÉP AZ ÓVODÁRÓL ÓVODÁNK BEMUTATÁSA ÓVODÁNK ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI NEVELÉSÜNK KERETE EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA AZ ÉRZELMI, SZOCIÁLIS NEVELÉS ÉS TÁRSAS KAPCSOLATOK PROGRAMUNK NAPIRENDJE PROGRAMUNK TEVÉKENYSÉGKERETE HAGYOMÁNYÁPOLÁS, NÉPSZOKÁSOK, JELES NAPOK A néphagyomány tartalma az egyes tevékenységformákban PROGRAMUNK TEVÉKENYSÉGFORMÁI JÁTÉK, JÁTÉKBA INTEGRÁLT TANULÁS A GYERMEK EGYÉNI SAJÁTOSSÁGAINAK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL A JÁTÉKFAJTÁK TARTALMÁNAK GAZDAGÍTÁSA VERSELÉS, MESÉLÉS ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA MOZGÁS A KÖRNYEZET TEVÉKENY MEGISMERTETÉSE MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYERMEKEK NEVELÉSE ÉRTELMILEG ENYHE FOKBAN SÉRÜLT GYERMEKEK FEJLESZTÉSE ENYHE FOKBAN MOZGÁSKORLÁTOZOTT GYERMEKEK FEJLESZTÉSE BESZÉDFOGYATÉKOS GYERMEKEK FEJLESZTÉSE HALLÁSKÁROSULT GYERMEKEK FEJLESZTÉSE MÁS FOGYATÉKOS GYERMEKEK FEJLESZTÉSE TEHETSÉGGONDOZÁS A GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGÜNK PROGRAMUNK KAPCSOLATRENDSZERE PROGRAMUNK ERŐFORRÁSAI SZEMÉLYI FELTÉTELEK TÁRGYI FELTÉTELEK Programspecifikus eszközök:

4 Kötelező (minimális) eszközök és felszerelése az 1/1998. MKM rendelet alapján: 89 I. Eszközök és felszerelések jegyzéke II. A helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai III. Tisztálkodási és egyéb felszerelések IV. A felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM

5 1. BEVEZETÉS 1.1 A program benyújtását meghatározó törvényességi háttér, fenntartói elvárások. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló Kormányrendelet 363/2012. (XII.17.) a kihirdetést követően től hatályba lép azzal, hogy az intézményeknek a rendeletbe foglaltaknak megfelelően ig felül kell vizsgálniuk helyi nevelési programjukat, melyet először a 2013/2014-es óvodai nevelési évben kell alkalmazniuk. Szabályozó dokumentumok Szabályozó tartalma Magyarország Alaptörvénye 2011.évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről LXXIX/1993. törvény a közoktatásról Közoktatásról szóló törvény 363/2012.(XII.17.) Kormányrendelet Óvodai nevelés országos alapprogram 1. melléklet a 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelésének irányelve 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 39/D (4) A halmozottan hátrányos helyzetű LXXIX.1993.törvény a közoktatásról gyerekek esélyegyenlőségének 95. -a (1) közlemény melléklete biztosítását szolgáló óvodai integrációs program 32/1997.(XI.5.) MKM rendelet A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve évi CXXV. törvény Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és köznevelési intézmények névhasználatáról 5

6 1997. évi XXXI. törvény A gyermekek védelméről szóló és gyámügyi igazgatásról szóló 149/1997. (IX.10.) Kormány Rendelet A gyermekek védelméről szóló és gyámügyi igazgatás módosításáról szóló Helyi nevelési programunk Nagy Jenőné: "Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel" című választható óvodai programjának adaptációja Óvodánk bemutatása Pusztamonostor 1647 lakosú község Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Településünk az Alföld egyik szűkebb tájegységében, a Jászságban helyezkedik el. Fekvése ellenére nem tartozik a Jász települések közé. Nevét a régi bencés monostorról kapta. A terület a Monostori család birtoka volt a XV. században, majd később sűrűn cserélt gazdát vétel és adomány útján körül telepedtek le községünkben a következő családok: Thassy, Balázsovich Ernő és Oszkár / az utolsó máltai lovag/, Waldech Frigyes gróf, Fáy család, Töpler Ottó, Hegedűs István. Ezeknek a családoknak a házaiban, ma már közintézmények működnek. Például Balázsovich Oszkár háza ma Művelődési Otthon, Hegedűs István háza pedig jelenleg óvoda. A községre az agrárgazdálkodás volt jellemző, melynek folytatása ma is nyomon követhető. Az 1990-es évek elején kezdődött változások a településen élő emberek mindennapi életében is erőteljesen észlelhetők. A foglalkoztatási gondokkal megjelenő munkanélküliség, az egzisztenciális problémák negatív hatást gyakorolnak a családok életére. Az óvodába érkező gyermekeken tükröződik a falusi népesség sokszínű rétegeződése. Tisztában vagyunk azzal, hogy a gyermekek megváltozott életkörülményei befolyásolják a fejlődésüket. A természettől való elszakadás, a technika fejlődése, a korlátozottabb lehetőségek családon belül, a család szerkezetének változásai, az élményforrások csökkenése, a megélhetési problémák, a munkanélküliség a gyermekek fejlődését gátolják. Azonban, az óvodánkba érkező gyermekek élményben gazdag, derűs, szeretetteljes környezetbe érkeznek, ahol a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. A gyermekek fejlődő személyiségét, valamint életkoronként és egyénenként változó testi-, lelki 6

7 szükségleteit figyelembe véve, a családi nevelést segítve, boldog gyermekkor biztosításával teremtjük meg a személyiség szabad kibontakozását. Küldetésnyilatkozatunk: Mi a pusztamonostori óvoda dolgozói elkötelezettek vagyunk a művészeti nevelés, valamint a minőségfejlesztés iránt. Vállaljuk, hogy olyan óvodai nevelést biztosítunk, amelyben a gyermekközpontú, befogadó, szeretetteljes, családias légkörben történő és másságot elfogadó gondoskodás a jellemző. Biztosítjuk a gyermekek identitásának, öndifferenciálásának megőrzését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok, és a gyermekek különleges védelmét. Szakmai felkészültségünkkel garanciát vállalunk arra, hogy gyermekeinknek az egyéni képességeket, szükségleteket figyelembevevő, és az egyenlő hozzáférés biztosító nevelés. Küldetésünknek tekintjük a szeretet és élménypedagógia erejével a gyermekek és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakítását. Garanciát vállalunk a partnerközpontú működés kiépítésére, fejlesztésére. Vállaljuk a folyamatos szakmai fejlődést, a szakmai megújulást, mely lehetőséget biztosít arra, hogy a régiónkban óvodánk szakmai központtá váljon. Jövőképünk: Művészeti programunk alapértékei váljanak szemléletformáló erővé és értékközvetítő gyakorlattá a kistérségben. A demokratikus légkör lehetővé teszi, hogy mindenki figyelmét és az energiáját a gyermekekre fordítva, s ez által egy hatékonyabb munka elvégzését segítse elő. Alapítványunk 2003 óta segíti működésével a programjaink megvalósulását, valamint a játék és az esztétikus környezet tárgyi feltételrendszerének bővítését. 7

8 Programunk rendszerábrája A nevelés célja A nevelés feladata A nevelés keretei Az egészséges életmód alakítása Az érzelmi és szociális nevelés, társas kapcsolatok Nevelési programunk tevékenységkeretei, hagyományápolás, népszokások PROGRAMUNK TEVÉKENYSÉGFORMÁI Játék, játékba integrált tanulás Ének,zene, énekes játék, gyermektánc Mesélés, verselés Rajzolás, festés, kézimunka, mintázás Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Munka jellegű tevékenységek A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére 8

9 2. Óvodánk alapelvei, céljai, feladatai Alapelvünk : szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelemgazdag óvoda megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy gyermeki tartást, önállóságot, s ebből az önállóságból fakadó egészséges öntudatot, kibontakozási és önmegvalósítási lehetőséget ad a gyermeknek. A gyermekek mindenek felett álló érdekeit figyelembe véve szervezzük és valósítjuk meg óvodai nevelésünket. A gyermekeink személyiségét, gyermeki méltóságát és jogait tiszteletben tartjuk, számukra védelmet biztosítunk, fizikai és lelki erőszakkal szemben. Elvünk, hogy óvodásainknak szabadjátékot biztosítunk, amely során a mindengyermek által kezdeményezett játék tevékenységben a szabad választás a tevékenységben, a társakban, az eszközökben és időtartamban valósul meg. Az óvodapedagógus által tudatosan előkészített, megtervezett játékkörnyezetben kezdeményezett játékként kínáljuk az élményt nyújtó tevékenységeket. A munka jellegű tevékenységek a szocializációs folyamat fontos elemeként a normák, értékek, szabályok kiépülését is segítik. A hatékony nevelőmunka alapja óvodásunk személyiségének alapos ismerete célzott diagnosztikai méréssel -, amely alapján az egyéni képességeihez igazodó óvodai tevékenységrendszert teremtünk. A gyermek fejlődésének alapja, hogy gondoskodó szeretet, stabil biztonság vegye körül, az óvodai élet meghatározója legyen a kölcsönös bizalom, tiszteletre, együttműködésre épülő légkör. Tiszteletben tartjuk óvodásaink eltérő különbözőségeit, minden területen alkalmazzuk a differenciált bánásmódot. Intézményünk inkluzív szemlélete a kölcsönös segítőkészség és a másság felé természetes módon történő odafordulás értékein alapul. Tiszteletben tartjuk az eltérő identitást, kulturális különbözőségeket, az elkülönülő kultúrák együttélését. 9

10 Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket kiemelt érzékeny pedagógiai figyelemmel neveljük. Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést, tartalma a nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszerének. Kiindulási pontjaink: o Minden gyermek a saját képességrendszerének figyelembevételével nevelhető, fejleszthető. o Nevelik, fejlesztik a társkapcsolatok, az óvoda összes dolgozója, ezért: o a felnőttek tetteikkel sugározzák, a feltétel nélküli szeretetet, s azt, hogy: Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek, és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre. o Minden gyermek ismerje és tudja meg testi, lelki, szellemi értékeit, de azt is érzékelje, hogy mik a hiányosságai. Ezt fogja fel természetesen, minden lelki feszültség nélkül. Programunk magában foglalja a hazai óvodai gyakorlat legjobb tapasztalatait azért, hogy a tradicionális értékeket megőrizze. Ugyanakkor arra késztet bennünket, hogy az egész napi óvodai életet még differenciáltabban, az egyéni szükségleteket, képességeket figyelembe véve szervezzük meg. Óvodásainkat okos szeretetben, érzelmi biztonságban, humorral teli szabad légkörben, sok szép művészeti élményt biztosítva neveljük. Akkor tudunk eredményesen dolgozni e programmal, ha a művészetek eszközeivel gyakran hatunk a gyermekekre. Felhasználjuk a verset, a mesét, a dramatikus játékokat, az éneket, énekes játékokat, zenehallgatást, a rajzot, mintázást, kézimunka léleknemesítő erejét, és gyakran eljuttatjuk a gyermekeket az AH élményig. A természeti, tárgyi környezet megismertetését úgy irányítjuk, hogy a gyermekek a közvetlen környezetükben szerezzenek tapasztalatokat, ismerjék városunk értékeit. E lehetőségeket gazdagítjuk még az erdei kirándulásokkal is. Tudjuk, hogy az óvodás korosztályra a mozgáséhség jellemző. Programunk a mindennapi szabad mozgáson túl beiktat szervezett mozgásokat is, hogy a gyermekeknek megfelelően 10

11 fejlődjön keringési, mozgató- és légzési rendszerük, valamint a csont- és az izomrendszerük teherbíró képessége. A népművészet formanyelvén megjelenő vers, mese, énekes játék, vizuális- és tárgyi környezetet kiemelő programunk tevékenységi keretként építi be a hagyományőrzést, népszokásokat. Így az évszakokhoz, jeles napokhoz csoportosítva tervezzük meg az óvodai nevelés tartalmait. Gyermekképünket a következőképpen tudjuk összegezni: Feltételezzük, hogy minden gyermek vonzódik az élményekhez, a meséhez, zenéhez, alkotó tevékenységekhez. Ha mindezt megkapja az óvodában, kialakul az óvodás tartása, önálló, nyugodt és kiegyensúlyozottá válik. Tud nevetni, felfedezni, csodálkozni. Programunk befogad mindent, ami csak tiszta forrásból fakad, és nem idegen az életkortól, hogy a gyermekek a művészet sokszínű hatásával éljék át a vissza nem térő óvodás éveiket Célunk: Az óvodások nyugodt, élmény gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatásával, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. Sokoldalú képességfejlesztés segítségével a személyiség fejlődésének biztosítása, az egyén önkiteljesedésének elősegítése. A gyermekek és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakítása. Gyermekközpontú befogadó óvodai nevelés biztosítása. Az iskolai beilleszkedés közvetett segítése Feladatunk: Az óvodások testi, lelki, szellemi szükségleteinek kielégítése az erkölcsi szociális, az esztétikai és az intellektuális érzelmek differenciálódásának segítésével. 11

12 Az erkölcsi szociális érzelmek alakítása Feladatunk: Érzelmi biztonságot nyújtó, befogadó nevelés. Bizalmas, közvetlen, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör megteremtése. Olyan óvodai élet megszervezése, melyben sok a közös élmény, a közös tevékenység. A közös együttlétekkel, a közösen végzett munka örömével, a szimbólumokkal, jelekkel olyan erkölcsi tulajdonságok megerősítése, mint az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, őszinteség, önfegyelem pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, szabálytartás, önzetlenség, igazságosság, igazmondás. A mindennapi testi lelki edzés lehetőségével fejlesszük a gyermekek erőnlétét, alkalmazkodó képességének fejlődését, testi harmóniájának kialakulását. A gyermek gyermek, a felnőtt gyermek - dajka gyermek viszonyában megmutatkozó pozitív érzelmi töltés kialakulásával segítsük a konstruktív együttműködő, társas kapcsolatok kialakulását, az egészséges önérvényesítést és önértékelést. A gyermek képessé váljon a környezetében lévő emberi kapcsolatokban megkülönböztetni a jót és a rosszat. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek megerősítésével segítsük a barátkozást, hogy minden gyermek megtalálhassa helyét, szerepét a csoportban. A szociális érzékenység kialakításával segítsük a másság elfogadását, a multikulturális, interkulturális nevelésen alapuló integrációt. 12

13 Az esztétikai érzelmek alakítása Feladatunk: Az egyéni igényeket is figyelembevevő esztétikus, higiénikus gondozás elősegítése, az esztétikus megjelenés igényének kialakítása. Harmonikus, összerendezett mozgás indirekt gyakorlásával segítsük elő az esztétikus, szép mozdulatok kialakulását. Az egészséges, esztétikus környezet biztosításával segítsük a szépérzék kialakulását. Az ízlésformálás jelenjen meg mindennapjainkban, a természetben, tárgyi és emberi környezetben egyaránt. A művészeti tevékenységekben biztosítsunk rácsodálkozási élményeket, hogy a gyermekekben erősödjön az élmény befogadó képesség. A gyermekeket képessé tegyük a tárgyi emberi természeti környezetben észrevenni a szépet és a csúnyát. Az anyanyelvi intellektuális érzelmek alakítása Feladatunk: Az intellektuális érzelmek megjelenésével elősegítsük az érdeklődés felkeltését, a gyermekek tanulási vágyának kialakulását, a szűkebb tágabb környezet nyitott, érzékeny befogadását. Ezzel közvetetten elősegítve az iskolai beilleszkedést. A gyermekek kíváncsiságával, utánzási kedvével fejlesszük a pszichikus funkciókat: az érzékelést, észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást különös tekintettel a kreativitás képességének megerősítését. A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek során szerzett tapasztalatok folyamatos feldolgozásával fejlesszük az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazását, ismeretek emlékezetben tartását. A meghitt beszélgetésekkel erősítsük a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszélőkedvét és a gazdag nonverbális képességek megjelenését. 13

14 Az érzelmi alapigények biztosításával biztonságérzet, szeretetérzet, védettségérzet segítsük a gyermekeket abban, hogy érzésüket, gondolataikat szóban, mozgással vagy képi eszközökkel szabadon kifejezhessék. 3. Nevelésünk kerete 3.1. Egészséges életmód alakítása Célunk: Egészséges életvitel és a rendszeres egészségfejlesztő testmozgás igényének alakítása, a gyermek egészségének óvása, megőrzése, betegség megelőzés, a saját egészség megőrzéséhez, környezete védelméhez és megvalósításához kapcsolódó szokások alakítása. Feladatunk: Az óvodapedagógus teljes életvitelével, megjelenésével, beszédével természetes módon képviselje az egészséges életvitel, életmód igényét a gyermek felé. Mintaadó szerepe segítse, hogy a gyermek egészséges életvitel iránti igénye kialakuljon. Az óvodai nevelés minden területén biztosítja az óvodapedagógus az egészséges életmód és kulturált életvitel, az egészséges és biztonságos, az egészséges fejlődés a betegségmegelőzés feltételeit. Olyan egységes és következetes szokásrend kialakítását tartjuk fontosnak, amely megsegíti a gyermekeket a felnőttől való fokozatos függetlenedésben az önállóság megszerzésében. Elegendő időt biztosít az óvónő a nap szervezésében (folyamatos reggeli, mindennapi mozgás) udvarra való kivitel, ebéd, pihentetéshez való készülődés), a gyermekek önkiszolgáló tevékenységeinek munkafolyamataihoz: öltözködéshez, étkeztetéshez, testápolási teendőkhöz. Multikulturális interkulturális nevelésen alapuló integráció. Speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi lelki nevelési feladatok ellátása a megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel óvodapedagógussal együttműködve. A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése Az óvodai felvétel után lehetőleg még a nyári időszakban készítünk a gyermekekről anamnézist és kitöltjük az Információ gyűjtése a gyermekek neveléséről című lapot. 14

15 Elsősorban a gyermekek testi szükségleteinek feltárására helyezzük a hangsúlyt. A testi szükségletek kielégítésével megalapozzuk a gyermekek jó közérzetét, ami minden tevékenységéhez szükséges. A növekedés, a fejlődés üteme minden gyermeknél másképpen alakul. Ezért folyamatos megfigyeléssel, pl.: testsúly, testmagasság, szem, hajszín és méret, láb-kéz stb. összehasonlító mérésekkel segítjük az egyéni jellemzők, sajátosságok feltárását. A gyermekek gondozásában feltételnek tekintjük az óvónő és a gyermekek közötti meghitt, megértő viszony, a természetes testközelség meglétét. A gyermekek attól fogadnak el gondoskodást, akik őszinte, hiteles viselkedéssel, bizalomkeltő meta jelzésekkel közelednek feléjük és tapintatot, elfogadást közvetítenek. Ilyen feltételek mellett megismerhetjük a gyermekek igényeit, családból hozott szokásait. Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét az óvodába lépés pillanatától kezdve biztosítjuk a gyermekeknek. A befogadó ideje alatt minden gyermekkel, a dajkák bevonásával együtt végezzük a teendőket, hogy a gyermekek megtanulhassák a fogásokat, a testápolási szokások sorrendjét. A gyermekek a napi háromszori étkezéssel tápanyagszükségletük ¾ részét az óvodában kapják. Ezért figyelemmel kísérjük a gyermekek étrendjét, hogy kellően változatos és megfelelő tápanyag összetételű legyen. Az étkezési szokásokat úgy alakítjuk ki, hogy minél kevesebb várakozási idő maradjon, jól szervezetten, a folyamatosság módszerét alkalmazzuk. A gyermekeknek különböző táplálkozási szokásaik vannak. Megismerjük a szülők segítségével ezeket, és kellő toleranciával nézzük a kezdeti étvágytalanságot, válogatást. Később ösztönözzük a gyermekeket, de nem kényszerítjük az ételek elfogyasztására. Biztosítjuk, a nap bármely szakában a folyadékbevitelt. A testápolás a gyermekek tisztaságigényének kialakítását szolgálja. A gyermekek ápolása közben beszélgetünk a gyermekekkel, hogy a kívánságuk, kérésük alapján tudjunk segíteni. Ezen a téren is nagy különbségek mutatkoznak a gyermekek között. Az óvodai és a családi gondozási szokásokat összehangoljuk, ezzel segítjük az azonos elvek betartását. Különös gonddal védjük a gyermekek érzékszerveit. A bőrápoláshoz, fogmosáshoz, hajápoláshoz, az orr tisztántartásához, a WC használatához megteremtjük az intim feltételeket úgy, hogy a gyermekek fokozatosan, egyre önállóbban végezhessék ezeket a teendőket. 15

16 Az időjárásnak megfelelő öltözködéssel védjük a gyermeket. Következetesen kérjük a szülőket, hogy többrétegűen öltöztessék gyermekeiket. Fontos meggyőznünk a szülőket a praktikus, ízléses öltözködés előnyéről. Türelmes, meggyőző munkával a szülők jó partnereinkké válnak. A mindennapi szabad mozgást nélkülözhetetlennek tartjuk az óvodai életben. Biztosítjuk, hogy a gyermekek a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket egyénileg, szabadon ismételhessék a sokféle mozgásfejlesztő eszközökön. Emellett a néhány percig tartó szervezett mozgásos tevékenységek jól szolgálják a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztését. A gyermekek alvásigényének egy részét az óvodában biztosítjuk. A nyugodt pihenés feltételének tartjuk a csendet, és a biztonságot. Az elalvás előtti meséléssel, és az azt követő altatódalok dúdolásával kondicionáló reflexként hatunk a gyermekekre. Arra törekszünk, hogy minden alakalommal éljék át a gyermekek az altatódalok hatására kialakult szendergés állapotát. A gyermekeknek különböző az alvásigénye. Egy órai nyugodt pihenés után lehetővé tesszük, hogy a nem alvó (5 6 7 éves) gyermekek felkelhessenek, és csendes tevékenységet folytathassanak. Ezzel is előkészítjük a gyermekeket a kisiskolások napirendje szerinti életre. A gyermekek egészségének megőrzése, védelme, edzése, óvása,edzettségének biztosítása Az óvodában megbetegedett gyermeket fokozott gondoskodással, elkülönítve ápoljuk mindaddig, míg szülei meg nem érkeznek. Ez feltétlenül fontos láz, hányás, kiütés, hasmenés, bőrpír, erős köhögés esetén. A fertőzések terjedését gyakori szellőztetéssel, edzéssel, megfelelő öltözködéssel, külön törölköző használatával igyekszünk gátolni. Három négy éves gyermekeknél gyakran előfordul, hogy alvás alatt bevizelnek. Ennek oka általában pszichés eredetű, ezért a leszoktató eljárások zömmel eredménytelenek. Óvodánkban óvakodunk a gyermekek megszégyenítésétől. A tapintatos, szeretetteljes bánásmóddal és a szülőkkel való partneri, jó emberi kapcsolattal szüntetjük meg az okokat. 16

17 A szervezett mozgásos tevékenységekkel, a mozgásigény kielégítését segítjük. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermek lábtartását javítjuk. A gyermekek egészséges életmódját a mindennapos edzési lehetőségekkel alakítjuk. Erre a legtöbb lehetőséget a szabadban tartózkodással biztosítjuk, mely növeli a gyermekek ellenálló képességét. Mozgásszükségletük kielégítése érdekében napi kocogó-futó lehetőségeket szervezünk. A gyermekek meghatározott futópályán önmaguk dönthetik el, mennyit futnak. A felnőttekkel együtt végzett rendszeres kocogások, futások ösztönzően hatnak rájuk, és fokozzák a szív jó vérellátását, a rugalmasságot, állóképességet. A gyermekekkel a víz, edző hatását is megéreztetjük. Jó idő esetén, az udvaron pancsolnak, zuhanyoznak. Az éves gyermekeknek uszoda-látogatást szervezünk. Az egészséges életmódra neveléshez kapcsolódó feltételrendszer: Az óvodai helyiségeinek biztonságos, a gyermek méreteihez igazodó és annak változását követő berendezések. Személyes felszerelésének tárolásához kapcsolódó jellel, fényképpel, névvel ellátott berendezések (fogmosó, öltözőszekrény, fésűtartó stb.) Folyadékpótlás csoporton belül és udvaron: kancsó, pohár. Asztalonként: szalvétatartó, asztali kuka, textilterítő Udvari, kerti szerszámok Gyermek méretéhez igazodó seprű, lapát Standard méretű (nem eldarabolt): WC papír, papír zsebkendő, szalvéta Óvodáskor elején: szappan, szappantartó, az óvodai élet előre haladtával: folyékonyszappan, körömkefe, törülköző Fésű, hajkefe Folyamatosan cserélt fogkefe Folyamatosan cserélt váltócipő Ágynemű pizsama Többfunkciós, speciális mozgásos eszközök A tárgyi környezetünk megfelel az egészségügyi előírásoknak, esztétikus, nyugtató hatású színharmóniát áraszt, egyedi, praktikus megoldásokat tartalmaz. 17

18 Legfontosabb fejlesztési terünk az óvodaudvar. Az udvaron a különböző korú gyermekek együtt játszhatnak. Az óvoda udvarán a kultúrnövények mellett a zártabb udvarrész, pódium-szerű lehetőség, ahol énekes játékokat játszhatunk a gyermekekkel. A több funkciót betöltő csoportszobát alkalmassá tesszük a szabad játékra, a tevékenységek végzésére, az étkezésre, az alvásra és a pihenésre. A csoporttermeket szín, forma, alakiság, méretarányok szerint alakítjuk, a díszítés anyagiságának tudatos összeválogatásával megkomponálva. A mosdóban megfelelő méretű eszközökkel segítjük a szükségletek kielégítését. A fürdőszobai tevékenységek szokásait megjelenítjük képi formában is a szokások rögzítésének elősegítésére. A programunkhoz helyiséget alakítottunk ki, ahol az ovi-galériát megrendezzük. Programspecifikus elemünk az ovi-galéria, ahol évszaki tárlatokat rendezünk. A gyermekek szemmagasságában kiállított művészi alkotások megfelelő megvilágításban a műalkotásokkal történő állandó kapcsolat meglétét, a gyönyörködést, rácsodálkozást egyaránt szolgálják. A gyermekek önmegismerését, énformálását, az élményközvetítést, az együtt átélt élmények újbóli átélését segítjük a gyermekekről készült videofelvételek közös megtekintésével. A szülőkkel a látottak közös értelmezése hozzájárul az óvodában folyó nevelőmunka megismeréséhez, tudatosításához. A gyermekek által használt helyiségekben vizuális jelekkel segítjük a szokások beidegződését. A fejlődés várható eredménye: A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen. Önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják. 18

19 Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan vizet töltenek a kancsóból. Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. Biztonságosan használják a kanalat, villát, kést. Étkezés közben halkan beszélgetnek. Teljesen önállóan öltöznek, a ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. A ruhájukat esztétikusan, összehajtva helyére teszik. A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani. Ügyelnek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés. 19

20 3.2. Az érzelmi, szociális nevelés és társas kapcsolatok Célunk: Érzelmileg gazdag, pozitív beállítódású, a társas viszonyokban magabiztos gyermekek fejlesztése, akik a csoport normáit tiszteletben tartja. Feladatunk: Érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a befogadástól az óvodáskor végéig. A gyermek gyermek, a felnőtt gyermek, gyermek dajka pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkör megteremtése a befogadástól az óvodáskor végéig Az óvodáskorú gyermekek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségében az érzelmek dominálnak, ezért a gyermekeket az óvodánkban érzelmi biztonság, szeretetteljes, derűs légkör veszi körül. Családias légkörben alakítjuk a gyermekek érzelmi kötődését társaihoz és a felnőttekhez egyaránt. Ezzel olyan alaphangulatot teremtünk, amely kapcsolatteremtésre, cselekvésre, tevékenységre ösztönöz. A gyermekek szabadon mozoghatnak a csoportszobában, mosdóban. Ezzel is fokozzuk az otthonosság érzését. Biztosítjuk még azt is, hogy az évesek meghatározott céllal önállóan mehessenek ki az udvarra is. (Természetesen a közvetett figyelemmel kísérést biztosítjuk.) 20

21 Van minden óvodai csoportnak hagyománya, szokásrendszere, jelképrendszere, szimbóluma, ami sajátos, egyéni színezetet biztosít, s mélyíti a gyermekek összetartozását, együttérzését. Az óvodába érkezés, az elalvás, az ébredés egységes elveken alapulnak, szertartásait (ceremóniáit) a csoportok egységesítik, szabályozzák. Az otthonosság érzését segítjük elő azzal is, hogy minden gyermeknek tároló helyet biztosítunk, ahová saját eszközeit, játékait, a mikro csoportos tapasztalatgyűjtésen talált értékeit beteheti, önállóan gondozhatja, kezelheti. A gyermekek érkezésekor az óvoda öltözőiben, folyosóin nyugalmat árasztó halk zenével fogadjuk az érkezőket. A csoportszoba bejáratához közel elhelyezett Megérkeztem tábla használatát az óvodapedagógus segíti, a hozzá kapcsolódó szokásokat kialakítja, megerősíti. A gyermekeket reggeli érkezéskor az óvodapedagógus szeretettel, hívogatóan fogadjanevén szólítva a gyermeket, szükség szerint elé megy, kezét megfogva a csoport kedves bábjával együtt kíséri a gyerekek közé. A befogadás időszaka meghatározza a gyermekek óvodához kialakuló érzelmi kötődését. Ezért a szülőkkel együtt teremtjük meg a lehető legnyugodtabb feltételeket a gyermekek közösségbe történő beilleszkedéséhez. Lehetőséget adunk arra, hogy a gyermekek szüleikkel együtt ismerkedjenek az óvodával. Ha lehetséges, minél hosszabb időn keresztül. A szülő jelenléte a gyermekeknek biztonságot ad az új környezet elfogadásához, ugyanakkor a szülő megismeri az óvoda belső életét, a gyermekek napirendjét, tevékenységeit, szokásait. A beszoktatásban mindkét óvónő részt vesz, és a dajkával együtt gondosan előkészítjük ezt az időszakot. A gyermekek jelét úgy válogatjuk ki, hogy ahhoz mondókát, verset vagy gyermekdalt tudunk kapcsolni. Így még a kevésbé vonzó jel is kedvessé válik. Ez a gyermek első esztétikai élménye az óvodában! Az érzelmi megnyugvást, elválást, átmenetet segíti a gyermek, otthonról hozott személyes, kedves tárgyai - alvós, plüss figura, rongyóka, kispárna -, amelyet igényéhez igazodóan a nap bármely szakaszában használhatja és elhelyezheti a közösen kialakított helyen (kosár, kincses láda). A sok érdekes, ízléses játék mellett mesével, ölbeli játékokkal, mondókákkal kedveskedünk a gyermekeknek. Az idősebb óvodások is segíthetnek mesedramatizálással, énekes játékkal, verseléssel az érzelmileg bizonytalan, szorongó gyermekek beszoktatásában. 21

22 Már a befogadás ideje alatt a tervezett szokásoknak megfelelően végezzük a mindennapi tevékenységet, amit sok-sok érzelmi megerősítéssel, játékos módszerekkel gyakoroltunk, figyelembe véve a gyermekek egyéni képességeit, tempóját, szokásait. Az éves gyermekek segítenek a kiscsoportosok öltöztetésében, körül veszik őket gyengédséggel, szeretettel. A csoportszoba kialakításánál biztosítjuk az egyéni elvonulást, pihenést, fekvésre, relaxálásra alkalmas párnákkal, plédekkel, elhatárolt kuckók, sarkok létrehozásával. A gyermekeknek lehetőséget biztosítunk arra, hogy minél többször érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet választhassanak, hogy gyakran átélhessék a belülről táplálkozó kedvet, motivációs állapotot. Így alakítjuk ki, hogy egy időben, egymástól függetlenül szerveződnek különböző tevékenységek egyénileg és csoportosan is. Minél több tevékenységet szervezünk a kicsik és a nagy óvodások együttműködtetésére. Kibővítettük az óvodások és az idősebb gyermekek (iskolások) találkozásának lehetőségeit is. E célra kihasználjuk a véletlen és a tervszerű találkozásokat. Lehetőséget biztosítunk a csoport élménykönyve, képes albuma, mesegyűjteménye nézegetése során átélt öröm közben a MI és az EGYÜTT élményének megélésére. A gyermek gyermek, a felnőtt gyermek, gyermek dajka pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése. Nevelésünk alapja a feltétel nélküli szeretet, a határokkal együtt. A határokat úgy szabjuk meg, hogy a gyermekek meg tudjanak felelni az elvárásoknak. A felnőtt gyermek kapcsolatában a következő elvek jelennek meg: A felnőtt próbálja megérteni elsősorban érzelmileg a gyermekeket. Parancsolás helyett igyekszik kérdezni. (Ezzel elérhető, hogy a gyermekek igénye, akarata, energiája nincs visszafogva, hanem más irányba terelhetővé válik.) A gyermekek mágikus képzeletét bevonja a pozitív szociális kapcsolatok, szokások kialakításába. (A csoport szeretett bábja ehhez kiváló lehetőséget biztosít.) 22

23 A felnőtt magyarázatában megjelenik a dolgok pozitív oldala. A felnőtt a gyermekek tevékenységéhez nagy szabadságot biztosít, a határok pontos megjelölésével. Többszöri határátlépésnél vezet be konzekvenciákat. Kialakítja a közösségi élet szabályait. Képes nevelési taktikát váltani, ha egymást követően eredménytelennek érzi a befolyásolását. A felnőtt segíti a gyermekbarátságok kialakulását, úgy formálja a kis csoportosulásokat, hogy a közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak. A felnőtt neveli a gyermekek érzésvilágát a kialakult konfliktusok feldolgozása során. A konfliktust feloldó megbeszéléseket kellő figyelemmel, kivárással hallgatja meg, hogy véleményt tudjon mondani a történtekről úgy, hogy a gyermekek felelősségérzete erősödjön. A felnőtt bátorít minden gyermeket, hogy a belső elégedettsége, pozitív énképe kialakuljon. A bátortalan gyermekek nevelésekor a felnőtt minél többször örül a legkisebb elmozdulásnak, fejlődésnek. Az agresszív gyermek lehetőleg nem kap figyelmet agresszivitásán keresztül. A negatív viselkedési módot szándékosan mellőzzük. A felnőtt gyermek kommunikációjában világos, egyértelmű, konstruktív megfogalmazás jelenik meg, a kívánság megnevezésével, az ok kiemelésével. A kapcsolatok erősítését szolgálja a beszélő partner megbecsülése, megértése, a kompromisszumkeresés. Mellőzzük a megbántást, hibáztatást, kritizálást, kioktatást, kiabálást, panaszkodást, prédikálást. (A személyes perceket biztosítjuk minden gyermeknek, hogy a kapcsolatfelvevő képességüket megerősítsük. Ezekben a beszélgetésekben a mások és a saját érzéselfogadása és megfogalmazása is hangot kap.) A gyermekek viselkedéskultúráját fejlesztjük a felnőttek példájával, bátorításával, türelmével, bizalom előlegével s azzal a szemlélettel, ami a sikert észreveteti, és a sikertelenséget segít elviselni. Tilalom helyett a felnőttek választási lehetőséget adnak a gyermekeknek, hogy önálló döntéseket hozhassanak, és képessé váljanak a változásra. A felnőtt 23

24 örömével jelzi dicséretét, s csak félelemkeltés nélkül jelöli meg a veszélyeket, problémákat. A felnőtt felhasználja a humort a szeretetkapcsolat kialakításához. A humor a feszültséget feloldhatja, a görcsösséget megszünteti. Ezeket az elveket nyilvánosságra hozzuk. Értelmezzük az óvoda minden dolgozójával és a szülőkkel is. Kitesszük a csoportok folyosójára, mert ez sugallja nevelési felfogásunkat is. Értelmezzük, vizsgáljuk a gyermekek társas viselkedését, kapcsolatát. A fejlődés várható eredménye: Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra. Igényükké válik a helyes viselkedés szokásszabályainak betartása. Egymás figyelmét felhívják a szabályok betartására. A felnőttek kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben. Konfliktusos helyzetben társaikkal egyezkednek. Érdeklődnek társaik, barátaik iránt. A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják. Ismerik saját képességüket, tudják értékeiket, megfogalmazzák hiányosságaikat. Kezdeményezőkészségüket érvényesítik, tartósabb érdeklődést mutatnak. A környezetük jelzéseit, érzéseit megértve igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat Programunk napirendje 24

25 A napi életritmus kialakítását alapvető feltételnek tekintjük a testi-lelki harmónia megteremtéséhez. Ezért a családdal közösen alakítjuk ki a gyermekek napirendjét. Tervezésnél figyelembe vesszük a gyermekek szükségleteire, esztétikus, higiénikus gondozására fordítható időszükségletet. Az egész nap során érvényesítjük a folyamatosság, a rugalmasság elvét. Teljesítjük a gyermekeknek azt az alapvető igényét, hogy személyes kapcsolatot tudjunk felvenni velük, elegendő figyelmet fordítunk minden gyermekre. A délutáni alvás időtartama a legkisebbeknek 2 óra, a nagyobbaknak 1,5 órára rövidül, majd a legnagyobbaknál az egy órás pihenés után megszűnhet. A napirendben külön időpontot jelölünk meg a gyermekek rendszeres edzésére, mozgásos lehetőségeire. NAPIREND IDŐTARTAM TEVÉKENYSÉG Játék a csoportszobában Személyes percek Szabad játék J Á 25

26 Játékba integrált egyéni és mikrocsoportos teendők, tevékenységek Testápolási teendők Tízórai - Verselés, mesélés - Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka - Ének, zene, énekes játék, gyermektánc - Mindennapi testnevelés - Tehetséggondozás Játék a szabadban Mikrocsoportos tapasztalatszerzések, séták Énekes játékok az udvaron Edzés: kocogás, futás Ebéd Testápolási teendők Pihenés, altatás mesével, altatódallal Testápolási tevékenységek Uzsonna Játék a csoportszobában vagy a szabadban Zenés, mozgásos percek Részképességek fejlesztése egyénenként Szabadon választható szolgáltatások: pl. zenei előképző, Góliát foci-suli T É K J Á T É K Egy héten egyszer a frontálisan szervezett mozgásos játékok miatt a játékba integrált tanulás rendje módosul. 4. Programunk tevékenységkerete 4.1. Hagyományápolás, népszokások, jeles napok Célunk: 26

27 Az óvoda természetes közege a hagyományőrzésnek. Arra törekszünk, hogy az ünnepek emelkedjenek ki az óvoda mindennapjaiból, külsőségekben, belső tartalmukkal. Az ünnepek sajátos hangulatának, és a hozzájuk kötődő hagyományok, szokások felelevenítése. A várakozás, a készülődés fokozza az ünnepekhez fűződő érzelmeket, belső tartást ad, s ez által teljesedik ki gyermekeink személyisége. Feladatunk: A lakóhelyünk szokásainak, hagyományainak, kulturális értékeinek összegyűjtését, megőrzését, továbbadását a jövő számára. A néphagyományokon illetve a gyermekeken keresztül mélyebb kapcsolat alakuljon ki a szülőkkel. A néphagyomány tartalma az egyes tevékenységformákban A hagyományőrzést, a népi kultúra ápolását feladatunknak tekintjük. Beépítjük a nevelési folyamatainkba mindazon értékeket, amelyeket a környezet megőrzött vagy a folklór az óvodások számára megőrzésre érdemesnek tart. Olyan miliőt teremtünk, amelyben az óvodába lépés első pillanatától a nevelés szerves részeként van jelen a hagyományápolás. Így a modern világgal ötvöződve tovább él népünk kulturális gyökere, s óvodásaink is megismerhetik szépségét, értékét. Programunk olyan óvónőt igényel, aki ragaszkodik népünk múltjához, képes azonosulni azzal. Tudjuk a népszokások eredetét, ismerjük azok lényegét, hiedelemvilágát, jelképeit. Jártasságra tettünk szert a kézművességben, számos népi játékot, népmesét, népdalt ismerünk. Lakóhelyünk hagyománya szerint tervezzük meg feladatunkat. A hagyományőrzés úgy marad fent, ha családtól családig, gyermektől gyermekig, óvónőtől óvónőig, szájról szájra hagyományozódik. Jeles napjaink: Az ősz jeles napjai: Mihály nap (szeptember 29.) 27

28 Szüret (október 15-től) A tél jeles napjai: Advent (november 30. utáni első vasárnaptól a negyedik vasárnapig) Mikulás (december 6.) Karácsony (december ) Farsang (vízkereszttől hamvazószerdáig) A tavasz jeles napjai: Húsvét (az első tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő vasárnap) Május elseje A nyár jeles napjai: Medárd napja (június 08.) o Medárd napján az időjárást figyelemmel kísérjük. (Ha esik az eső, 40 napig fog esni a népi hiedelem szerint). o Az óvodai kiskertben a virágok locsolása, gyomlálása. o Kísérletezünk vízzel. Nyári napforduló (június 22.): o Ekkor leghosszabb a nappal, legrövidebb az éjszaka. Az erős napsütés ártalmaitól óvjuk a gyerekeket, fedett, árnyékos helyen biztosítjuk számukra a szabad levegőn a változatos tevékenységeket. Péter-Pál napja: o Az aratás kezdete. A gyermekekkel szalmafonást végzünk, virágkoszorút készítünk. Kipróbáljuk a különböző méretű füvekkel a fűsípot. Óvodánk saját hagyományai: Anyák napja Évzáró 28

29 A éves gyermekek csoportonként köszöntik az édesanyákat. Az év folyamán tanult dalokból, versekből a program szellemiségének megfelelően készülünk. A 6 7 éves óvodáséveikből az iskolába átlépő gyermekek búcsúzására is sor kerül. 29

30 5. Programunk tevékenységformái Játék, játékba integrált tanulás Célunk: A gyermek legfontosabb tevékenységének a játékot tekintjük, hangsúlyozva a játék önkéntességét, a gyermek önállóságát, kezdeményezését, aktivitását. A játékra jellemző az izgatottság és az öröm érzése, kísérője a jó hangulat és a könnyedség. A játéknak és a tanulásnak is a gyermek tevékenységi vágya, természetes kíváncsisága, az önállóságra törekvés szándéka az alapja, erre épül a játékba integrált tanulás. Célunk, hogy minél sokrétűbb, tájékozódó tevékenységgé váljon a játék és a játékba integrált tanulás. Feladatunk: A játék feltételeinek biztosítása. Az óvónő modellértékű módszereinek alkalmazása. A gyermek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével a játékfajták tartalmának gazdagítása. A beszédkészség fejlesztése játék közben. Iskolai beilleszkedés közvetett segítése. A játék feltételeinek biztosítása Biztonságos, nyugodt légkört teremtünk, ahol a gyermek a játékigényének megfelelően szabadon választhat és dönthet. A gyermek játszóhelyeit úgy alakítjuk ki, hogy figyelembe vesszük, hogy az adott korcsoport gyermekei mit szeretnek játszani, illetve mivel szeretnek foglalatoskodni. Állandó és variálható kuckókat és sarkokat hozunk létre. Arra törekszünk, hogy minél hosszabb és zavartalanabb legyen a játékidő. A reggel kialakuló játéktevékenység folyamatát csak az étkezések, az önkiszolgáló tevékenységek, és a pihenés szakítja meg. Figyelünk a több napon át folyó játékra, biztosítjuk annak feltételeit, a csoportban és az udvaron egyaránt. 30

31 Olyan esztétikus, tiszta és könnyen elérhető anyagokat, játékeszközöket biztosítunk, amelyek felkeltik a gyermek érdeklődését, kedvet csinálnak a játékhoz. Együtt gyarapítjuk a kincsesláda tartalmát a különböző játékfajtákhoz szükséges kellékekkel. A játék tartalmának gazdagítása érdekében úgy szervezzük a gyerekek napirendjét, hogy minél több élményhez jussanak a nap folyamán. Élményszerző sétákon, kirándulásokon olyan tapasztalatokat szerezhetnek a gyerekek, amelyhez érzelmileg is kötődnek és tovább él gondolkodásukban, megmozgatja képzeletüket. Az óvónő modellértékű módszereinek alkalmazása 1. Az óvodapedagógus alapvető feladata a játék feltételeinek biztosításának érdekében: - Csoportlégkör: nyugodt, szeretetteljes, biztonságot nyújtó, derűs légkör, amely az örömteli játék lehetőségét teszi lehetővé. - Hely biztosítása: a csoportszoba játékhelyszínének kialakításában a gyermek életkorát, egyéni szükségleteit, a csoport érdeklődését figyelembe veszi azt. Az óvoda udvarán a már meglévő beépített, meglévő játék eszközök mellett, biztosítsa a változatos tartalmi lehetőségeket. - Idő: a napirend időbeosztásában biztosítson elegendő időt a csoportszobán belüli és az udvari játékra egyaránt. - Eszközök: olyan anyagokat, tárgyi eszközöket biztosítson, amely eleget tesz az alapvető játékpedagógiai követelményeknek: alakítható legyen, több funkcióra legyen alkalmas, képzeletet mozgósítson, életkori, egyéni sajátosságokhoz alkalmazkodjon. Az óvónő a játékeszközöket, nyitott polcon, felhívó jelleggel, a gyermekek által elért magasságban biztosítsa. - Élményszerzés: Az óvónő feladata az új élmények, tapasztalatok, mint a játék forrás feltételeinek biztosítása. A gyermekekkel való együttjátszása legyen folyamatos, és minta értékű szerepet, valamint facilitátori szerepet töltsön be. Olyan élményeket is szervezzen, amelyben a közösségi érzést erősíti. Biztosítson élményeket a fiús, a leányos játékok kialakulásához. - Alkalmazza a pozitív megerősítést a sikeresen megjelenő gyermeki tevékenységben, indirekt játékirányításával szerepet vállal, és szituációkat alakít. - Olyan tevékenységeket, játéktémákat tervez, amely biztosítja az izgalmat kereső, felfedező, érdekes, változatos, tudatos tevékenységek igényét a gyermek számára. - Figyel a játék sérthetetlenségére. 31

32 - Jó pedagógiai érzékkel és megfelelő helyzetekben alkalmazza a direkt nevelői hatást.(baleset veszélyes helyzetekben.) - Ösztönzi a gyermekeket a választott tevékenységek megismétlésére és az újrapróbálkozásra. A gyermek egyéni sajátosságainak figyelembevételével a játékfajták tartalmának gazdagítása A gyakorlójáték során lehetőséget adunk, hogy önállóan próbálkozzanak a játékeszközök rendezgetésével földön, asztalon és az udvaron, hogy alkalmuk legyen újabb ötletek kitalálására. A finom mozgások elemeit különféle változatokban próbálhassák ki, gyakorolhassák, még biztosabban bánjanak az összerakható, szétszedhető játékokkal és saját magukkal. Eközben fejlődnek érzékszervei: gyakorolják a látást, hallást, tapintást: mozgásuk összerendezetté válik. A hangok ismételgetése pozitív élményeket vált ki, ami elősegíti a beszédkészségük fejlődését. Már a legkisebbeknél is megjelenik a szerepjáték, amikor valamilyen szerepet magukra vállalnak a gyerekek. Megteremtjük azokat a lehetőségeket, amelyekben kijátszhatják pozitív és negatív élményeiket. A gyerekek játékát figyelemmel kísérve, a szituációtól függően bekapcsolódunk és segítjük a "mintha" helyzetek alakulását. A szerepjáték lényegi sajátossága az utánzás. Mivel gyerekek mindig azt utánozzák, akik érzelmileg fontosak számukra, ügyelünk arra, hogy mi felnőttek is mintát adjunk nekik. Figyelünk a játék törvényszerűségeire, amelyek más szabályokat is állítanak, a gyermek probléma elé kerül. A szerepjátékban a gyerekek élethelyzeteket alkotnak újra. Ehhez számos eszközre van szükség. Éppen ezért kialakítjuk azt az igényt, hogy alkalomszerűen a gyerekek maguk is készítsenek a játékhoz szükséges eszközöket. Olyan anyagokat biztosítunk ehhez a tevékenységhez, amelyekből egyszerűen, könnyedén barkácsolhatnak kiegészítő kellékeket és a dramatizáláshoz szükséges eszközöket. Lehetőséget adunk az esztétikai élményt nyújtó irodalmi alkotások eljátszására. Többszöri ismétléssel megismertetjük a mese hőseinek tetteit, hangját, mozdulatait. Alkalmat adunk, hogy a gyerekek saját elgondolásuk alapján játsszák el az önként kiválasztott darabot. Érdeklődést felkeltő bábjátékkal kedvet ébresztünk a gyerekekben a bábozáshoz. 32

33 Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a látottakat ők maguk is eljátszhassák, de alkalmat adunk a kedvenc bábok mozgatásának gyakorlására is, ahol maga a mozgás jelent vizuális élményt a gyerekeknek. A szabályjáték lényege, hogy a játék meghatározott szabályok szerint zajlik. Feladatunknak tartjuk az olyan szabályjátékok megismertetését, amelyek az adott csoport fejlettségi szintjének megfelelő, amelynek szabályai könnyen érthetőek és teljesíthetőek. Arra törekszünk, hogy a szabályjátékok elégítsék ki a mozgásigényt és fejlesszék az érzelmi képességeket. A gyerekeket az alkotás öröme ösztönzi a konstruálásra. A valamit létrehozni igénye a kreativitás mellett fejleszti az értelmi és társas képességeket. Éppen ezért elősegítjük, hogy minden gyermek megtalálja a neki legmegfelelőbb építő - elemeket, amelyek segítségével képesek elmélyülten játszani, és sikerélményhez jutni. Játékba integrált tanulás Nevelésünkben a játék és a tanulás nem választható el egymástól. A tanulás tág értelmezése került előtérbe, miszerint tanulásnak tekinthető mindazoknak a jártasságoknak, készségeknek, képességeknek kialakítása melyek az érzelmi és akarati tulajdonságok fejlődését és a viselkedés alakulását is elősegítik. A játék közben a gyermek, problémák elé kerül, feladatokat kap, és old meg. Gyakorolja, végiggondolja, hogyan lehet valamit többféleképpen megoldani. Kialakul és fejlődik az önállósága, feladattudata, kezdeményező, alkotó és a szervező képessége. Ebben az életkorban előnyt élvez az utánzásos tanulási forma. Ezért szorgalmazzuk az együttes tevékenységeket, a modellnyújtás gyakoribb alkalmazását. Az óvodapedagógus által kezdeményezett és irányított tevékenységek a játékból indulnak ki, játékidőben zajlanak és oda térnek vissza. Az ismeretek bővítésének keretét, formáját alapvetően a kötetlen érdeklődésre alapozott, főként a mikrocsoportos foglalkozások adják. Biztosak vagyunk abban, a gyerekek fejlesztése, csak a játékba integrált tevékenységek és az egyénenként differenciált személyiségfejlesztéssel lehetséges. Az integrált tanulásnak, a kialakított szokás- és szabályrendszer, valamint a napirend adja a keretét. Napirendünknek nincsenek merev határai, nagyobb teret kap a szabadjáték, ami összekapcsolja a gyerekek különböző tevékenységeit. 33

34 A gyermek beszédkészségének fejlesztése A játékban kialakult társas kapcsolatok fejlesztik a gyermeki beszédet. Lehetőséget teremtünk az ilyen kapcsolatok kialakulására. Bekapcsolódva a játékba, mintát adunk a nyelvi formák alkalmazására, amely segítségével színesebbé válik a gyermek tevékenysége, beszéde. A szerepjáték adja a legtöbb alkalmat a gyakorlásra. A bábjátékkal lehetőséget adunk, a hallgatag gyermek megszólaltatására. Remek kifejezője az érzelmeknek a hangszín és a hangerő, hanglejtés, ritmus, dallam, szünet megfigyelése tekintetében. Közvetlen beszédfejlesztő lehetőséget kínálunk a különböző nyelvi játékokon keresztül, amelyek játékos mozgásra, cselekvésre épülnek. A hangszínnel, hangerővel bánni tudást leginkább a dramatikus játékkal segítjük elő. Az általunk kezdeményezett anyanyelvi játékok adnak mintát az artikulációs szókincs, kifejezőkészség fejlesztéséhez pl. (hangutánzó játékok, fonémahallást fejlesztő játékok stb.) A fejlődés várható eredménye: A gyerekek képesek szabályokat betartani, a növekvő feszültség, állandó változásai között. és megnyugvás Képesek olyan játékhelyzeteket létrehozni, amelyeket élményeik alapján ábrázolnak és a szerepek, eszközök kiválasztását is önállóan tudják végezni. Ismert meséket szívesen báboznak és dramatizálnak. Egyéni ötletek alapján képesek olyan építményeket létrehozni, pontosabbak, kombináltabbak. amelyek egyre A gyakorlójáték csak a konstruáló és szerepjáték elemeként jelenik meg. Igényükké válik a társakkal való együttműködés, a kommunikáció. 34

35 HETIREND Napszakok Délelőtti játékba integrált tanulás Udvari játékba integrált tanulás Délutáni játékba integrált tanulás Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Énekes játékok Egyéni fejlesztések Verselés, mesélés Verselés, mesélés Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A környezet megszerettetése, megismertetése Zenés, mozgásos percek, Egyéni fejlesztések A környezet megismertetése Egyéni fejlesztések Verselés, mesélés A környezet megismertetése Zenés, mozgásos percek, Egyéni fejlesztések Verselés, mesélés Mozgás, Egyéni fejlesztések A szervezett tanulás formái KÖTELEZŐ: KÖZVETVE KÖTELEZŐ: KÖTETLEN: Mozgás Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Verselés, mesélés Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A környezet tevékeny megismertetése Egyéni fejlesztések A szervezett tanulás munkaformái 35