A Tanács éves jelentése a dokumentumokhoz való hozzáférésről

Átírás

1 ISSN HU A TANÁCS FŐTITKÁRSÁGA A Tanács éves jelentése a dokumentumokhoz való hozzáférésről 2010 JELENTÉSEK MÁJUS 2011

2 A Tanács éves jelentése a dokumentumokhoz való hozzáférésről 2010 Május 2011

3 Megjegyzés Ezt a kiadványt a Tanács Főtitkársága készítette, és az kizárólag tájékoztatási célokat szolgál. Az Európai Tanáccsal és a Tanáccsal kapcsolatos információk a és a oldalon találhatók, illetve a Tanács Főtitkárságának Közönségtájékoztatási Szolgálatától szerezhetők be az alábbi címen: Rue de la Loi/Wetstraat Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË Tel.: Fax: Az Európai Unióra vonatkozó számos egyéb információ hozzáférhető az interneten, az Europa-szerveren keresztül ( A katalogizálási adatok a kiadvány végén találhatók. ISBN doi: /89314 Európai Unió, 2011 A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett. Printed in Belgium

4 Ez a feljegyzés a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet évi végrehajtásáról szóló éves tanácsi jelentést tartalmazza. A Tanács által 2011 májusában elfogadott jelentés bemutatja azokat a szabályozási, igazgatási és gyakorlati kiigazításokat, amelyeket a Tanács az 1049/2001/EK rendeletben foglalt rendelkezéseknek való megfelelés érdekében hajtott végre. Emellett tájékoztatást nyújt a Tanács nyilvános dokumentum-nyilvántartásáról és a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáféréssel kapcsolatos statisztikákról. A jelentés ismerteti a rendelet végrehajtásának kilencedik évében bekövetkezett legfontosabb fejleményeket, valamint áttekinti az európai ombudsmanhoz benyújtott panaszokat és az európai uniós bíróságoknak a tanácsi dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos ügyekben az 1049/2010/EK rendelet értelmében 2010-ben hozott döntéseit. A tanácsi dokumentumokhoz való hozzáféréssel és egyéb átláthatósági kérdésekkel kapcsolatos további információ (és a korábbi jelentések) a webhelyen a Dokumentumok / A tanácsi dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályok alatt található. 3

5

6 TARTALOM Oldal BEVEZETÉS 7 I. SZABÁLYOZÁSI, IGAZGATÁSI ÉS GYAKORLATI INTÉZKEDÉSEK 8 1. A Tanács nyilvános dokumentum-nyilvántartása 8 2. Gyakorlati intézkedések 9 3. A jogalkotás átláthatósága Intézményen belüli oktatás, képzés, személyzet 11 II. A NYILVÁNOS HOZZÁFÉRÉSRE IRÁNYULÓ KÉRELMEK ELEMZÉSE A kérelmezők szakmai háttere és földrajzi eloszlása A hozzáférési kérelmek tárgyát képező területek A vizsgált dokumentumok és a megtagadott hozzáférések száma 13 III. A NYILVÁNOS HOZZÁFÉRÉSHEZ FŰZŐDŐ JOG ALÓLI 14 KIVÉTELEK ALKALMAZÁSA A hozzáférés megtagadásának indokai 14 IV. FŐBB FEJLEMÉNYEK Javaslat az 1049/2001/EK rendelet átdolgozására A dokumentumokhoz való hozzáféréssel foglalkozó intézményközi 15 bizottság V. AZ EURÓPAI OMBUDSMANHOZ BENYÚJTOTT PANASZOK ÉS 16 BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK 1. Az európai ombudsmanhoz benyújtott panasz Bírósági eljárások 17 VI. ZÁRÓ MEGJEGYZÉSEK 18 MELLÉKLET: A TANÁCS DOKUMENTUMAIHOZ VALÓ NYILVÁNOS 21 HOZZÁFÉRÉSRE VONATKOZÓ STATISZTIKÁK 5

7

8 BEVEZETÉS Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az intézmények évente jelentést tesznek közzé az előző évre vonatkozóan, azon esetek számának megjelölésével, amikor az intézmény a dokumentumokhoz való hozzáférést megtagadta, a megtagadás indokainak és a nyilvántartásba be nem jegyzett minősített dokumentumok számának megadásával 1. Ez a jelentés az 1049/2001/EK rendelet évi tanácsi végrehajtására terjed ki. A korábbi éves jelentésekhez 2 hasonlóan e jelentés I. része a Tanács által 2009-ben az 1049/2001/EK rendelet rendelkezéseinek való megfelelés céljából hozott szabályozási, igazgatási és gyakorlati intézkedéseket tartalmazza. A II. rész a nyilvános hozzáférésre irányuló kérelmekre vonatkozó referenciaidőszakbeli statisztikákat elemzi. A III. rész konkrétabban foglalkozik a hozzáférési jog alóli, az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke szerinti kivételek Tanács általi alkalmazásával. A IV. rész felsorolja a rendelet végrehajtása kilencedik évének főbb eseményeit, az V. rész pedig az európai ombudsmanhoz benyújtott panaszokkal és a jogi eljárásokkal foglalkozik. A záró szakasz, a VI. rész ismerteti a jelentés megállapításait. 1 2 Lásd a Tanács (7957/03, 8036/04, 8896/05, 13354/1/06 REV 1, 8184/07, 8475/08, 8503/09 és 8486/10 + COR 1) és a Bizottság (COM(2003) 216 végleges, COM(2004) 347 végleges és COM(2005) 348 végleges, COM (2007) 548 végleges, COM (2007) 841 végleges, COM(2008) 630 végleges, COM(2009) 331 végleges és COM(2010) 351 végleges) korábbi jelentéseit. Az Európai Parlament re vonatkozó jelentései tekintetében lásd az Európai Parlament főtitkára által az Elnökség részére küldött, január 23-i (PE /BUR), február 19-i (PE /BUR/NT), március 7-i (PE /BUR./ANN.), március 22-i (PE /BUR./ANN.), április 23-i (PE /BUR), április 18-i (PE /BUR/ANN), 2009 június 9-i (PE /BUR/ANN) és április 30-i (PE /BUR.ANN.1) feljegyzést. Ezenkívül, az 1049/2001/EK rendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság január 30- án jelentést tett közzé (COM(2004) 45 végleges) a rendelet elveinek végrehajtásáról. Lásd a 7957/03, a 8036/04, a 8896/05, a 13354/1/06 REV 1, a 8184/07, a 8475/08, a 8503/09 és a 8486/10 + COR 1 dokumentumot. 7

9 I. SZABÁLYOZÁSI, IGAZGATÁSI ÉS GYAKORLATI KIIGAZÍTÁSOK 1. A Tanács nyilvános dokumentum-nyilvántartása Az 1049/2001/EK rendelet 11. cikke értelmében az intézményeknek biztosítaniuk kell a dokumentumnyilvántartáshoz való elektronikus hozzáférést. A Tanács nyilvános dokumentum-nyilvántartása amely január 1-je óta működik hivatkozásokat tartalmaz azon tanácsi dokumentumokra, amelyeket a nyilvántartásban automatikus archiválási rendszer révén rögzítettek. Ennek megfelelően a Tanács vagy annak valamely előkészítő szerve részére benyújtott valamennyi olyan nem minősített dokumentum automatikusan bekerül a nyilvántartásba, amely tanácskozások alapjául szolgál, befolyásolhatja a döntéshozatali folyamatot vagy tükrözi az egy adott területen elért eredményeket. A minősített dokumentumok 3 esetében a dokumentum szerzője meghatározza azokat a hivatkozásokat, amelyek megjelenhetnek a nyilvántartásban 4. A nyilvántartás nyilvános hozzáférést biztosít nagyszámú olyan dokumentum teljes szövegéhez, amelyeket a Tanács eljárási szabályzata II. mellékletének 11. cikke értelmében a kibocsátásukat követően közvetlenül hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára 5. Ezek a dokumentumok az alábbi kategóriákba sorolhatók: a Tanács és előkészítő szervei üléseinek tervezett napirendjei; 6 a Tanácshoz benyújtott olyan dokumentumok, amelyek a napirend jogalkotási tanácskozás részében vagy olyan napirendi pontban szerepelnek, amelyeket az eljárási szabályzat 8. cikkének megfelelően a nyilvános tanácskozás vagy nyilvános vita kifejezéssel jelöltek meg 7 ; jogalkotási területen a Corepernek és/vagy a Tanácsnak elfogadásra benyújtott I/A és A napirendi pontok és az eljárási szabályzat 8. cikkének (1) bekezdésében említett jogalkotási aktusok, valamint a szabályzat 8. cikkének (1) bekezdésében említett azon jogalkotási aktusok és jogalkotásiaktus-tervezetek, amelyekre az említett feljegyzések vonatkoznak; a Tanács által rendes vagy különleges jogalkotási eljárás során elfogadott aktusok és az egyeztetőbizottság által rendes jogalkotási eljárás keretében jóváhagyott közös szövegtervezetek; a Tanács által elfogadott és a Hivatalos Lapban való közzétételre szánt minden szöveg; harmadik féltől származó dokumentumok, amelyeket a szerző közzétett vagy annak belegyezésével tettek közzé Az 1049/2001/EK rendelet alkalmazásában minősített dokumentumok a CONFIDENTIEL, SECRET vagy TRÈS SECRET/TOP SECRET minősítésű dokumentumok. Ebben a kérdésben lásd az említett rendelet 9. cikkének (1) bekezdését. Lásd az 1049/2001/EK rendelet 9. cikkének (2) bekezdését és 11. cikkének (2) bekezdését ben a szétosztást követően a nyilvántartáson keresztül dokumentumot bocsátottak a nyilvánosság rendelkezésére. Ettől eltérően a szétosztásukat követően nem teszik a nyilvánosság számára közvetlenül hozzáférhetővé azoknak a tanácsi előkészítő szerveknek a tervezett napirendjét, amelyekre kiterjed a nyilvános hozzáféréshez fűződő jog alól az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkében megállapított kivétel. Ez a kivétel tipikusan a katonai és biztonsági kérdésekkel foglalkozó előkészítő szervekre vonatkozik. Lásd a Tanács eljárási szabályzata II. melléklete 11. cikke (5) bekezdésének b) pontját (HL L 325., , 53. o.). A kérdéssel kapcsolatos további információkért lásd még e jelentés I. fejezetének 3. pontját (7 8. o.). 8

10 2010. december 31-én a nyilvántartás (valamennyi nyelvet együttesen véve) dokumentumot tartalmazott, amelyből (a nyilvántartásban szereplő dokumentumok 75,3 % %-a) volt nyilvános, azaz letölthető formátumban elérhető (PDF vagy HTML formátumban). Ez a 2009-ben a nyilvántartásban szereplő dokumentumok számához képest 12,7 %-os növekedést jelent ( dokumentum 2010 végén, míg dokumentum 2009 decemberének végén), a 2009-ben a nyilvántartáson keresztül közvetlenül hozzáférhető dokumentumok számához képest pedig 11,8 %-os növekedést ( dokumentum 2010 végén, míg dokumentum 2009 végén). Megjegyzendő, hogy 2010 során jelentős számú (22 680), eredetileg nem PDF vagy HTML formátumú dokumentumot alakítottak át PDF formátumúvá, és tettek ezáltal a nyilvános dokumentumnyilvántartásból letölthetővé. Ezenkívül december 31-én a nyilvántartás P/A kódjelű (azaz részben hozzáférhető) dokumentumot tartalmazott, amelyből online elérhető volt (PDF formátumban) 8. A február 1-je előtt nyilvántartásba vett P/A dokumentumok általában nem tölthetők le, de kérelemre hozzáférhetők (2004. február 1. óta a részben hozzáférhetőként minősített valamennyi új dokumentum a nyilvántartáson keresztül közvetlenül hozzáférhető a nyilvánosság számára) ben különböző felhasználó jelentkezett be a Tanács nyilvános dokumentumnyilvántartásába. A nyilvántartást 2010-ben összesen alkalommal vették igénybe, a lekérdezések száma pedig (a megtekintett oldalak számában kifejezve) összesen volt. Az érintett időszakban (a fordításokat nem számítva) 393 minősített dokumentum készült, 31 kapott SECRET UE és 362 CONFIDENTIEL UE minősítést. Ezek közül 25 CONFIDENTIEL UE minősítésű dokumentum a nyilvántartásban is említésre kerül, az 1049/2001/EK rendelet 9. cikke (2) bekezdésének és 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően. 2. Gyakorlati intézkedések Az 1049/2001/EK rendelet értelmében a Tanács birtokában lévő, az intézmény felelősségi körébe tartozó politikákkal, tevékenységekkel és döntésekkel kapcsolatos ügyekre vonatkozó dokumentumokat érintő valamennyi hozzáférési kérelmet meg kell vizsgálni, beleértve a minősített dokumentumokra vonatkozó kérelmeket is. A minősített dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó kérelmek feldolgozása során a Tanács Főtitkársága megfelelő osztályainak alapos vizsgálatot kell folytatniuk ben az Átláthatósági Osztály összesen 617 minősített dokumentumot vizsgált meg, amelyből 41 CONFIDENTIEL UE, 576 pedig RESTREINT UE minősítésű volt 9. A vizsgálat lefolytatása érdekében az Átláthatósági Osztály tisztviselői szisztematikus konzultációt folytatnak az érintett szerzőkkel / osztályokkal. 8 9 A részleges nyilvánossá tétel a rendelet 4. cikkének (6) bekezdésével összhangban történik. A szóban forgó dokumentumok különösen a bel- és igazságügy (39 %), a KKBP (24 %) és az EBVP (22 %) területével foglalkoztak. 9

11 2010-ben a Tanács Főtitkársága az esetek 28 %-ában élt az alapkérelmek vizsgálatára vonatkozó határidő meghosszabbításának lehetőségével. A feldolgozás 2010-ben átlagosan 17 munkanapot vett igénybe (szemben a évi 14 nappal). Ez részben annak tudható be, hogy a Főtitkársághoz 2010-ben a évinél több olyan összetett kérelem érkezett, amely igen nagyszámú dokumentumra vonatkozott, és ezért az 1049/2001/EK rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében előírtak értelmében nem hivatalos úton tárgyalnia kellett a kérelmezőkkel a méltányos megoldás kialakítása érdekében. A megerősítő kérelmek esetében amelyeket az információs munkacsoport vizsgál meg, majd megerősítőhatározat-tervezetet nyújt be a Coreper és a Tanács részére elfogadásra az átlagos feldolgozási idő 2010-ben 28 munkanap volt, szemben a évi 26 munkanappal 10. Az információs munkacsoport két ülése is elmaradt 2010 májusában és júniusában, aminek következtében a Főtitkárság átláthatósággal foglalkozó szolgálatainak munkatársai az előző évinél több esetben voltak kénytelenek meghosszabbítani a megerősítő kérelmek vizsgálatára vonatkozó határidőt. Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdésében előírtaknak megfelelően a Tanács rendszeresen vizsgálja a kérelmezett dokumentumok egyes részeinek közzétételét. Ez hozzájárul a nagyobb nyitottsághoz, különösen a jogalkotási területen. Amennyiben valamely dokumentum a Tanácson vagy előkészítő szervein belüli megbeszélések tárgyát képezi, és az ilyen dokumentum a delegációk álláspontját tükrözi, olyan helyzet állhat elő, amelyben a dokumentum teljes közzététele hátrányosan befolyásolhatja a tárgyalások megfelelő lefolytatását. Ilyen esetekben a Tanács a rendelet 4. cikkének (3) bekezdését alkalmazza, és a dokumentumokról folytatott megbeszélések idején biztosítja az előkészítő dokumentumok tartalmához való nyilvános hozzáférést, kizárólag a delegációk megnevezésére való hivatkozásokat távolítva el. Az érdekelt felek ily módon az intézmény döntéshozatali folyamatának veszélyeztetése nélkül követhetik nyomon a megbeszélések előrehaladását. Ez a gyakorlat azonban nem sérti a rendelet 4. cikkében meghatározott egyéb kivételek esetleges alkalmazását. 3. A jogalkotás átláthatósága A nyilvántartáson keresztül az 1049/2001/EK rendelet szerinti hozzáférhetőségi kérelem alapján elérhető dokumentumokon kívül minden évben jelentős mennyiségű jogalkotási dokumentumot hoznak nyilvánosságra a Tanács eljárási szabályzata II. melléklete 11. cikkének (6) bekezdése alapján 11. E bekezdés leírja, hogy azt követően, hogy a Tanács rendes vagy különleges jogalkotási eljárás keretében elfogadott egy jogi aktust, az egyeztetőbizottság rendes jogalkotási eljárás keretében jóváhagyott egy közös szövegtervezetet vagy megtörtént a jogi aktus végleges elfogadása, a Főtitkárság a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz minden olyan előkészítő dokumentumot, amely az érintett jogalkotási aktushoz kapcsolódik és amelyre az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének egyik rendelkezése sem alkalmazandó A válaszadás határidejét az 1049/2001/EK rendelet 15 munkanapban határozza meg, amely kellően indokolt esetekben például ha a kérelem nagyon nagyszámú dokumentumra vonatkozik további 15 munkanappal meghosszabbítható. Ebben az összefüggésben megjegyzendő, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15. cikkének (3) bekezdése alapján az egyes intézményeknek, szerveknek és hivataloknak eljárási szabályzataikban ki kell dolgozniuk a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó külön rendelkezéseket. A Tanács esetében e külön rendelkezéseket az eljárási szabályzat II. melléklete határozza meg. Ezenkívül az 1049/2001/EK rendelet 12. cikkének (2) bekezdéséből az következik, hogy a jogalkotási folyamatban közvetlenül érintett három intézménynek szélesebb körű hozzáférést kell biztosítania dokumentumaihoz azokban az esetekben, amikor jogalkotási hatáskörét gyakorolja ben ezért több mint előkészítő dokumentumot tettek a nyilvánosság számára teljes mértékben hozzáférhetővé azon jogalkotási aktusok végleges elfogadását követően, amelyekhez e dokumentumok kapcsolódnak. 10

12 Ezzel összefüggésben megemlítendő, hogy a Tanács döntéshozatali eljárásának fokozatos nyilvánosabbá válásával ami az átfogó átláthatósági politika júniusi, Európai Tanács általi elfogadásának és a Lisszaboni Szerződés december 1-jei hatálybalépésének az eredménye tovább szélesedett a nyilvánosan hozzáférhető tanácsi dokumentumok köre. Különösen, de nem kizárólag igaz ez a jogalkotási területre. A Tanács eljárási szabályzata II. melléklete 11. cikke (5) bekezdésének b) pontja ugyanis előírja, hogy közvetlenül szétosztásuk után a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni a tanácsi ülések azon napirendi pontja alá tartozó dokumentumokat, amelyek a Jogalkotási tanácskozás részben találhatók, illetve a nyilvános vita szavakkal vannak megjelölve 14. A gyakorlatban ezeket a dokumentumokat elektronikus formában, a Tanács weboldalán teszik elérhetővé, az Európai Unió hivatalos nyelvein. A Tanács Főtitkársága ezzel párhuzamosan havi összefoglalót készít, amely többek között a Tanács által az adott hónapban elfogadott valamennyi jogalkotási aktust felsorolja. Az összefoglaló emellett tartalmazza a szavazások eredményére vonatkozó információt, az alkalmazandó szavazási szabályokat, valamint a Tanács jegyzőkönyvében rögzített, a jogalkotási aktusra vonatkozó nyilatkozatokat Intézményen belüli oktatás, képzés, személyzet Az előző évekhez hasonlóan a Tanács Főtitkársága 2010-ben is számos képzést tartott 16 a dokumentumok elkészítéséért felelős tanácsi személyzet részére annak érdekében, hogy megismertesse velük a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés tekintetében követendő eljárásokat és gyakorlatot. A Tanács Főtitkárságának belső átszervezését követően 2009-ben létrejött az Átláthatósági Igazgatóság, és a Tanácsnak a dokumentumokhoz való hozzáféréssel foglalkozó szolgálata ezen igazgatóság új DGF 2A egységéhez került, mely egységhez jelenleg a dokumentumokhoz való hozzáférés és a jogalkotási átláthatóság területe tartozik, és ahol 16 tisztviselő dolgozik Lásd a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 2006-os ( o.) és 2007-es ( o.) tanácsi jelentést. Lásd különösen a Tanács eljárási szabályzata II. melléklete 11. cikkének (5) bekezdését. A havi összefoglaló a Tanács weboldalán érhető el: a Dokumentumok A jogalkotási folyamat átláthatósága A Tanács jogi aktusainak jegyzéke menüpont alatt. Az együttdöntési eljárás keretében elfogadott jogi aktusokkal kapcsolatos tanácsi szavazás eredményei a fenti címen olvashatók, a Dokumentumok A jogalkotási folyamat átláthatósága Nyilvános szavazások menüpont alatt. Összesen öt képzésre került sor a referencia-időszakban. 11

13 II. A HOZZÁFÉRÉSI KÉRELMEK ELEMZÉSE A tanácsi dokumentumokhoz való, a nyilvánosságtól érkező hozzáférési kérelmeket az alapkérelmek esetében a Tanács Főtitkársága dolgozza fel. A dokumentumhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelemnek a Tanács Főtitkársága általi teljes vagy részleges megtagadása esetén a kérelmező megerősítő kérelmet nyújthat be, amelyben az intézményt álláspontja felülvizsgálatára kérheti. A megerősítő kérelem teljes vagy részleges megtagadása esetén a kérelmező panaszt nyújthat be az európai ombudsmanhoz vagy keresetet nyújthat be az Európai Unió Bíróságához. E jelentés melléklete a Tanács dokumentumaihoz való hozzáférésre vonatkozó statisztikát tartalmaz az elmúlt öt év tekintetében ( ). A referencia-időszak során a Tanács a nyilvánosság részéről 2 764, összesen dokumentumhoz való hozzáférésre vonatkozó kérelmet vett kézhez. A teljesen vagy részben (alap- vagy megerősítő kérelmet követően) nyilvánossá tett dokumentumok száma 2010-ben összesen volt. Amint azt a Tanács nyilvános dokumentum-nyilvántartásának az interneten keresztüli lekérdezésére vonatkozó statisztikák is bizonyítják, az interneten elérhető nyilvántartás továbbra is fontos kutatási eszközt jelent azon polgárok számára, akik az Európai Unió tevékenységeit szorosan nyomon kívánják követni. 1. A kérelmezők szakmai háttere és földrajzi eloszlása Az alapkérelmek főként diákoktól és kutatóktól érkeztek (33,7 %). A jogászok (10,1 %), az ipari és a kereskedelmi ágazat, valamint az érdekcsoportok (18,3 %) szintén a legerőteljesebben képviselt társadalmi és szakmai csoportok közé tartoznak. Mivel a kérelmezőknek nem kell megadniuk sem személyazonosságukat, sem rendszerint ben küldött kérelmük indokát, jelentős részük (13,4 %) foglalkozása nem ismert. A legtöbb megerősítő kérelem a tudományos-egyetemi körökből, tehát diákoktól és kutatóktól érkezett (42,3 %) ben nőtt azonban a civil társadalom részéről, tehát különféle érdekcsoportok és az ipari és kereskedelmi ágazatból érkező megerősítő kérelmek száma is (23,1 % a 2009-es 15,6 %-hoz képest). Míg 2010-ben a nyilvános hozzáférésre vonatkozó megerősítő kérelmek 7,7 %-át újságírók adták be, a kérelmezők e kategóriája a kezdeti szakaszban csupán a kérelmek 2,6 %-át tette ki. Ez főként annak tudható be, hogy az intézmények nyilvános dokumentum-nyilvántartásai a sajtó számára rendelkezésre álló lehetséges forrásoknak csak egyikét képviselik. Ezenkívül az újságírók többségét elsősorban a legfrissebb hírek érdeklik. Ezért nem meglepő, hogy az újságíróktól beérkezett néhány hozzáférési kérelem elsősorban a tényfeltáró újságírás területéhez kapcsolódott, és ily módon hasonlított az egyetemi-tudományos dolgozók által benyújtott kérelmekhez. A kérelmezők földrajzi eloszlása tekintetében az alapkérelmek többsége Belgiumból (29,3 %), Németországból (13,9 %) és az Egyesült Királyságból (9 %) érkezett. A nem uniós országokból érkező kérelmek a kérelmek egészének 6,8 %-át képviselték. A megerősítő kérelmek főként Belgiumból (28 %), Németországból (20 %), valamint Spanyolországból és az Egyesült Királyságból (mindkettő 16 %) érkeztek 17. A megerősítő kérelmek 4 %-át tagjelölt országokból érkező, dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre irányuló kérések adták ki, míg más harmadik országból 2010-ben nem érkezett megerősítő kérelem ban a legtöbb megerősítő kérelem Belgiumból (22,6 %) és az Egyesült Királyságból (25,8 %) érkezett. 12

14 A Belgiumból származó alap- és megerősítő kérelmek viszonylag magas száma azzal a ténnyel magyarázható, hogy számos multinacionális vállalat és nemzetközi ügyvédi iroda, valamint nagyszámú, különböző gazdasági és ipari ágazatot európai szinten képviselő társaság székhelye Brüsszelben található. 2. A hozzáférési kérelmek tárgyát képező területek Ami a kérelmek tárgyát képező területeket illeti, a külső kapcsolatok és a közös kül- és biztonságpolitika iránti érdeklődés az előző évhez képest fokozódott (14,4 % 2010-ben a 2009-es 12,2 %-hoz képest). A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség kérdését érintő kérelmek száma azonban az előző évhez hasonlóan csökkent (2010-ben 14 %, 2009-ben 15,3 %, 2008-ban 25,4 %) 18. Ezután csökkenő sorrendben a környezetvédelmi (10,7 %), a belső piaci (7,9 %), az adóügyi (7,5 %), valamint az egészségügyi és a fogyasztóvédelmi (5,6 %) dokumentumok iránti kérelmek következtek. Növekedett továbbá a parlamenti kérdések iránti érdeklődés (2010-ben a kérelmek 5,3 %-a, míg ben csak 4,1 %-a). Érdemes megemlíteni a gazdaság- és a monetáris politika területét is, amellyel kapcsolatban az érdeklődés 2010-ben az előző évhez képest majdnem megduplázódott (4,4 % a 2009-es 2,6 %-hoz képest). A környezetvédelem területére vonatkozó kérelmek száma figyelemre méltó mértékben növekedett (a 2009-es 8,6 %-ról 10,7 %-ra) 19. Megjegyzendő azonban, hogy míg a jogalkotási eljárásokhoz kapcsolódó dokumentumokhoz való hozzáférésre irányuló kérelmek száma az elmúlt években jelentős mértékben csökkent, ez nem jelzi egyértelműen a nyilvánosság e területtel kapcsolatos érdeklődésének hiányát, hanem inkább annak tudható be, hogy jelentős számú jogalkotási dokumentum válik hozzáférhetővé a tanácsi dokumentumok nyilvántartásán keresztül közvetlenül azok szétosztása után ben összesen dokumentumot (az ez év során készült és a nyilvántartásban említett dokumentum 75,5 %-a) osztottak szét nyilvános dokumentumként. 3. A vizsgált dokumentumok és a megtagadott nyilvános hozzáférések száma A referencia-időszak során a Főtitkárság dokumentumot vizsgált meg, amelyből at (6 475-öt teljes mértékben és et részben) tett hozzáférhetővé a kezdeti szakaszban (a Tanács nevében a Főtitkárság által adott válasz). 28 megerősítő kérelmet nyújtottak be 181 dokumentum vonatkozásában, amelynek eredményeként a Tanács úgy döntött, hogy további 118 dokumentumot (38-at teljes egészében és 80-at részben) tesz nyilvánossá. A referencia-időszak alatt vizsgált dokumentumból került tehát elutasításra (együttvéve az alap- és megerősítő kérelmeket), a hozzáférés mértéke tehát 70,5 % (kérelmezett és teljesen nyilvánossá tett dokumentumok), illetve 85,4 %, amennyiben a részlegesen hozzáférhető dokumentumok számát is figyelembe vesszük és 2007 között ez a szám egyre nőtt (2005-ben 22,5 %, 2006-ban 24,5 %, 2007-ben pedig 26,8 %). A nyilvános hozzáférésre irányuló kérelmet követően teljes mértékben nyilvánossá tett dokumentumok 12,6 %-a vonatkozott a környezetvédelemre, 12,6 %-a a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség kérdésére, 11,7 %-a a KKBP-re, 6,9 %-a az adózásra és 6,3 %-a a szociálpolitikára. A (teljes egészében vagy részben) nyilvánossá tett dokumentumok összességének 14,2 %-a vonatkozott a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre, 12,6 %-a környezetvédelemre, 11 %-a a KKBP-ra, 6,4 %-a a szociálpolitikára és 6 %-a az adózásra. 13

15 III. A HOZZÁFÉRÉSI JOG ALÓLI KIVÉTELEK ALKALMAZÁSA A hozzáférés megtagadásának indokai Az alapkérelmek tekintetében a megtagadás leggyakoribb indoka 2010-ben a döntéshozatali folyamat védelme volt, amely a megtagadások harmadát (33 %) tette ki, majd ezt követte a közérdek védelme a nemzetközi kapcsolatok (24,3 %), közbiztonság (7 %), valamint a védelmi és katonai ügyek (1,9 %) tekintetében. Az esetek 31,7 %-ában a megtagadásnak több indoka volt: a megtagadás indokaként gyakran hivatkoztak a közérdek közbiztonsággal kapcsolatos védelmére a közérdek nemzetközi kapcsolatok tekintetében fennálló védelmével (45,3 %) együttesen, míg az intézmény döntéshozatali folyamatának védelmét rendszerint a közérdeknek a nemzetközi kapcsolatok beleértve a kereskedelmi, bővítési tárgyalásokat stb. tekintetében fennálló védelmével együttesen említették (37,4 %). A megerősítő kérelmeket illetően a közérdek nemzetközi kapcsolatok tekintetében fennálló védelmét 2010-ben a megtagadások 55,5 %-ában említették indokként (szemben a évi 14,5 %-kal), míg az esetek 38,1 % -ában említették indokként a közérdek közbiztonság tekintetében való védelmét (szemben a évi 7,6 %-kal). Az esetek 4,8 %-ában a megtagadásnak több indoka volt. A megtagadás indokaként leggyakrabban a közérdek közbiztonság tekintetében való védelmének és a közérdek nemzetközi kapcsolatok tekintetében való védelmének együttesére hivatkoztak (66,6 %) ben az alapkérelmek esetében az esetek 0,8 %-ában hivatkoztak a bírósági eljárások és a jogi tanácsadás védelmére (az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdésében meghatározott kivétel) mint a teljes megtagadás indokára (0,4 % 2009-ban az alapkérelmek esetében); a megerősítő kérelmek tekintetében a 2008-as évhez hasonlóan egyetlen alkalommal sem hivatkoztak a teljes megtagadás egyedüli indokaként erre az indokra. Amennyiben a kivételek bármelyike a kért dokumentumnak csak bizonyos részeit érinti, a dokumentum fennmaradó részeit a rendelet 4. cikkének (6) bekezdésével összhangban közzéteszik. Az alapkérelmek esetében 2010-ben a részleges megtagadás indokaként a leggyakrabban az összes részleges megtagadások több mint felénél (51,7 %-ánál a 2009-es 40 %-kal szemben) a döntéshozatali folyamat védelmére hivatkoztak; ezt követi a közérdek védelme a nemzetközi kapcsolatok tekintetében (11,9 %) és a bírósági eljárások és a jogi tanácsadás védelme (8,1 %). Ami a megerősítő kérelmeket illeti, a részleges megtagadások leggyakoribb indoka 2010-ben a közérdek védelme a nemzetközi kapcsolatok tekintetében (26,2 %) és a döntéshozatali eljárás védelme (15 %) volt. A megerősítő szakaszban részlegesen hozzáférhetővé tett dokumentumok 57,5 %-ának esetében több indokot is megadtak. Az indokok leggyakoribb kombinációja a közérdek közbiztonság tekintetében való védelmének és a közérdek nemzetközi kapcsolatok tekintetében való védelmének együttese volt (az esetek 60,3 %-a). 14

16 IV. FŐBB FEJLEMÉNYEK 1. Javaslat az 1049/2001/EK rendelet átdolgozására A Bizottság május 7-én az 1049/2001/EK rendelet átdolgozására vonatkozó javaslatot 20 terjesztett a Tanács és a Parlament elé, amelynek célja különösen a rendelet egyes rendelkezéseinek a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről szóló aarhusi rendelet 21 hatálybalépését követő módosítása, valamint a dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos ítélkezési gyakorlat figyelembevétele. Az Európai Parlament nem fejezte be a javaslat első olvasatát a júniusi európai választások előtt, de 2010-ben folytatta ezt a munkát. A Tanácson belül az információs munkacsoport várhatóan tovább folytatja az átdolgozási javaslat vizsgálatát, amint a Parlament 2011 első felében befejezte az első olvasatot. A Lisszaboni Szerződés december 1-jei hatálybalépésével a rendeletet hozzá kellett igazítani a Szerződésben szereplő új rendelkezésekhez, különösen azért, hogy a nyilvános hozzáférés joga kiterjedjen az Unió valamennyi intézményének, szervének és hivatalának dokumentumaira. A Bizottság a javaslat Szerződéshez igazításáról szóló magyarázó feljegyzésében 22 jelezte, hogy e körülmények között a rendeletnek az EUMSZ 15. cikkének (3) bekezdésében foglalt rendelkezésekhez való hozzáigazítása megvalósítható az 1049/2001/EK rendelet átdolgozása keretében, azonban ha a folyamatban lévő jogalkotási eljárásban ésszerű határidőn belül nem történne előrelépés, akkor fontolóra veheti az 1049/2001/EK rendeletre vonatkozó olyan módosítási javaslat benyújtását, amely kizárólag az EUMSZ 15. cikkének (3) bekezdéséből következő módosításokra szorítkozna. 2. A dokumentumokhoz való hozzáféréssel foglalkozó intézményközi bizottság Az intézmények az 1049/2001/EK rendelet 15. cikkének (2) bekezdésével összhangban intézményközi bizottságot állítanak fel az eljárásmódok tanulmányozása, a lehetséges konfliktusok feloldása és a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáféréssel kapcsolatos jövőbeli fejlesztések megvitatása érdekében. A bizottság 2009 decembere óta nem ült össze politikai szinten. Az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, és a Bizottságnak az 1049/2001/EK rendelet végrehajtásáért felelős osztályai azonban 2010 során öt alkalommal találkoztak, hogy összehasonlítsák és kicseréljék a rendelet alkalmazása során szerzett gyakorlati tapasztalataikat többek között a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáféréssel kapcsolatos legújabb ítélkezési gyakorlat fényében COM (2008) 229 végleges. Lásd még a Tanácsnak a dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló, 2008-ra vonatkozó éves jelentése oldalát. Az 1367/2006/EK rendelet, vö. 3. melléklet. Lásd: 5461/10. 15

17 V. AZ EURÓPAI OMBUDSMANHOZ BENYÚJTOTT PANASZOK ÉS BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK 1. Az európai ombudsmanhoz benyújtott panasz A jelentés e része a Tanács ellen az 1049/2001/EK rendelet Tanács általi alkalmazásával kapcsolatban 2008-ban benyújtott panaszokkal foglalkozik. Az alábbi alszakaszban található az egyetlen olyan panasz ismertetése, amelyet 2010-ben a Tanács ellen a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáféréssel kapcsolatban benyújtottak. E panasz vizsgálatát az ombudsman a november 22-i határozatával zárta le. Az európai ombudsman előtt az 1049/2001/EK rendelet Tanács általi alkalmazásával kapcsolatos állítólagos hivatali visszásságra vonatkozóan jelenleg egyetlen, a Tanács elleni panasz vizsgálata van folyamatban, amelyet már a Tanács 2009-es éves jelentése is említ, amelyet az olvasó szíves figyelmébe ajánlunk 23. Az Európai ombudsman alapokmánya 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban az ombudsman szolgálatai két, a fenti panaszokkal kapcsolatos dokumentumot vizsgáltak meg a Tanács Főtitkárságának épületében szeptember 10-én és november 11-én. Az ombudsman ezen felül 2010-ben három ügyben hozott határozatot a Tanács ellen 2008-ban és ben benyújtott panaszokkal kapcsolatban. A június 29-én lezárt 944/2008/OV 24, illetve július 23-án lezárt 90/2009/(JD)OV 25 ügyben az ombudsman arra a megállapításra jutott, hogy a Tanács jogosult volt a kérdéses dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés megtagadására a kivételt alkalmazni, tehát nem történt a Tanács részéről hivatali visszásság. Az 523/2009/TS sz. panasz 26 kérdésében az ombudsman október 14-én zárta le az ügyet, és azt állapította meg, hogy a Tanács maradéktalanul eleget tett a kötelezettségének, és megfelelően indokolta a kérdéses dokumentumhoz való teljes körű hozzáférés megtagadására vonatkozó határozatát, tehát nem történt a Tanács részéről hivatali visszásság. Az 1505/2010/VIK. sz., az ombudsmanhoz július 5-én benyújtott panasz Ez a panasz a Tanács május 31-i határozatára vonatkozik, amelyben az az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának első francia bekezdése (a közérdek védelme a közbiztonság tekintetében) alapján megtagadta a teljes körű nyilvános hozzáférést a bel- és igazságügyi témájú, konkrétabban a kíséret nélküli kiskorúak EU-ba érkezését érintő 16989/1/09 REV 1 dokumentumhoz. A rendelet 4. cikkének (6) bekezdése alapján azonban részleges hozzáférést adott a dokumentum azon részeihez, amelyek megítélése szerint nem tartoztak az említett kivétel hatálya alá. A kérelmező a panaszában azt állította, hogy a 16869/1/09 REV 1 dokumentum bizonyos részeinek visszatartására vonatkozó tanácsi határozat helytelen. Állítása szerint a Tanácsnak a dokumentum egészéhez nyilvános hozzáférést kellett volna biztosítania Az ombudsmannak április 2-án benyújtott (jelenleg is folyamatban lévő) 1170/2009/MK. sz. panasz összefoglalása a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló évi jelentésben (18. o.) található. Lásd a Tanács évi jelentését a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről, 17. o. Lásd a Tanács évi jelentését a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről, 17. o. Lásd a Tanács évi jelentését a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről, o. 16

18 Az ombudsman július 27-én tájékoztatta a panaszost és a Tanácsot, hogy úgy véli, első lépésként hasznos lenne, ha az ombudsman megvizsgálná a szóban forgó dokumentumot november 11-én az ombudsman képviselői megtekintették a dokumentumot a Tanács épületében. Ez alapján az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy nincs kellő alap arra, hogy vizsgálatot indítsanak a panasszal kapcsolatban, és ezért lezárta az ügyet. 2. Bírósági eljárások Megsemmisítésre irányuló keresetek, amelyeket a Törvényszék elutasított, illetve törölt a nyilvántartásból A Törvényszék 2010-ben két végzést hozott a tanácsi dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló tanácsi határozatok megsemmisítésére irányuló, Tanács elleni keresetek tárgyában. A T-359/09. sz. Jurašinović kontra Tanács ügyben a kereset egyrészt a Tanács Főtitkárságának azon június 17-i határozatának megsemmisítésére irányul, amelyben az megtagadta a nyilvános hozzáférést az Európai Uniónak a horvátországi Knin övezetében 1995 augusztusában jelen lévő megfigyelői által készített jelentésekhez, másrészt a kérelmező megerősítő kérelmét elutasító hallgatólagos tanácsi határozat megsemmisítésére június 17-i végzésében a Törvényszék elfogadhatatlanként elutasította a keresetet a Főtitkárság alapkérelemre adott válasza tekintetében, és megállapította, hogy a kereset ezt meghaladó részéről nem szükséges dönteni, mivel az eljárás során megszűnt a kérelmezőnek a Tanács hallgatólagos megerősítő határozata elleni eljáráshoz fűződő érdeke. A T 3/08 sz. Coedo Suárez kontra Tanács ügyben a felperes megsemmisítés iránti keresetet nyújtott be a Tanács október 30-i határozatával kapcsolatban, amelyben a Tanács megtagadta a nyilvános hozzáférést a Tanács Főtitkárságának Biztonsági Hivatala által egy olyan incidensről készített jelentéshez, amelyben két tanácsi alkalmazott volt érintett 28. Miután a kérelmező értesítette a Törvényszéket, hogy nem kívánja folytatni az eljárást, ez utóbbi a január 10-i végzéssel törölte az ügyet a nyilvántartásból. A Törvényszék előtt folyamatban lévő, megsemmisítés iránti keresetek Jelenleg öt olyan ügy van folyamatban a Törvényszék előtt, amelyben vitatják a nyilvános hozzáférésnek az 1049/2001/EK rendelet alapján történő megtagadásáról szóló tanácsi határozatok jogszerűségét, melyek közül háromra már a nyilvános hozzáférésről szóló 2009-es jelentés is kitért 29. Annak a két ügynek az összefoglalása, amelyet 2010-ben indítottak a Tanács ellen, az alábbi alszakaszban található. Új keresetek a Tanács ellen a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést megtagadó határozatok megsemmisítése ügyében 2010-ben két megsemmisítés iránti keresetet nyújtottak be a nyilvános hozzáférésnek az 1049/2001/EK határozat alapján történő megtagadásáról szóló tanácsi határozatok ellen Lásd a Tanács évi jelentését a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről, 19. o. Lásd a Tanács évi jelentését a dokumentumokhoz való hozzáférésről, 18. o. A T-233/09. sz. Access Info Europe kontra Tanács ügy, a T-465/09. sz. Jurašinović kontra Tanács ügy és a T-529/09. sz. Sophie In't Veld kontra Tanács ügy. Lásd a Tanács évi jelentését a dokumentumokhoz való hozzáférésről, 19. o. 17

19 A T-63/10. sz. Jurašinović kontra Tanács ügyben a felperes megsemmisítés iránti kérelmet nyújtott be a Tanács december 7-i határozatára vonatkozóan, amelyben a Tanács megtagadta a nyilvános hozzáférést egyrészt a Tanács által a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék részére azon eljárás keretében megküldött dokumentumokhoz, amely Ante Gotovina ellen a Nemzetközi Törvényszék előtt folyt, másrészt az európai uniós intézmények és a Nemzetközi Törvényszék közötti levelezéshez. A Törvényszék előtti, T-452/10. sz. ClientEarth kontra az Európai Unió Tanácsa ügyben a felperes keresetet nyújtott be a Tanács azon határozata ellen, amelyben az megtagadta a teljes nyilvános hozzáférést a 6865/09 dokumentumhoz, amely a Tanács Jogi Szolgálatának véleményét tartalmazta az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletről (átdolgozás) és különösen azokról az Európai Parlament által javasolt módosításokról, amelyek az előadó, Michael Cashman által február márciusban készített jelentésben találhatók. Bírósági eljárás dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés ügyében, amelyben a Bizottság a felperes, de amelyben a Tanács is részt vett beavatkozó félként A Bíróság 2010-ben egy ítéletet hozott, mégpedig a C-28/08 P. sz. Bizottság kontra Bavarian Lager Co. Ltd. fellebbezési ügyben, amelyben a Tanács is részt vett beavatkozó félként a Bizottság megállapításainak támogatására. A Bíróság június 29-i ítéletében tisztázta a kapcsolatot az 1049/2001/EK rendelet és a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 30 között. Mindenekelőtt megállapította, hogy ha az 1049/2001/EK rendelet szerinti kérelem személyes adatot tartalmazó dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre irányul, az intézmények kötelesek a 45/2001/EK rendelet rendelkezéseit teljes mértékben alkalmazni. VI. ZÁRÓ MEGJEGYZÉSEK A Tanácsnak az 1049/2010/EK rendelet végrehajtásával kapcsolatos évi tapasztalata rávilágít arra, hogy a dokumentum-nyilvántartás kereső eszközként milyen fontos szerepet tölt be a nyilvánosság azon tagjai számára, akik gyakorolni kívánják a dokumentumokhoz való hozzáférési jogukat. Mint e jelentés első részében megállapítottuk, a nyilvántartást 2010-ben összesen alkalommal vették igénybe, a lekérdezések száma pedig (a megtekintett oldalak számában kifejezve) elérte a t december 31-én a nyilvántartás (valamennyi nyelvet együttesen véve) dokumentumot tartalmazott, amelyből (a nyilvántartásban szereplő dokumentumok 75,3 %) volt nyilvános, azaz letölthető formátumban elérhető (PDF vagy HTML formátumban). Ez 12,7 %-os növekedést jelent a 2009-ben a nyilvántartásban szereplő dokumentumok számához képest ( dokumentum 2010 decemberének végén, míg dokumentum 2009 végén), illetve 11,8 %-os növekedést a 2009-ben a nyilvántartáson keresztül közvetlenül hozzáférhető dokumentumok számához képest ( dokumentum 2010 végén, míg dokumentum 2009 végén). Szintén meg kell jegyezni, hogy a ben készített tanácsi dokumentumok 75,5 %-át azaz a nyilvántartásban szereplő dokumentumból az év során at szétosztásukat követően közvetlenül hozzáférhetővé tették a nyilvánosság számára. 30 HL L 8., , 1. o. 18

20 A szétosztásukat követően a nyilvánosság számára közvetlenül hozzáférhetővé tett dokumentumok számának növekedése ellenére a referencia-időszakban nőtt a kérelmek száma (3,6 %-kal). A nyilvános hozzáférés iránti kérelmek főként a nyilvántartásban szereplő dokumentumokra vonatkoztak. Amint azt az e jelentés mellékletében szereplő statisztikai adatok megerősítik, a tanácsi dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre irányuló, 2010-ben benyújtott kérelmek mintegy 28 %-a a szabadságon, a biztonságon és jog érvényesülésén alapuló térség, a külkapcsolatok és a KKBP területére vonatkozik. Egyértelműen növekszik továbbá az érdeklődés a környezetvédelmi, valamint a gazdaság- és a monetáris politika területére vonatkozó tanácsi dokumentumok iránt (a kérelmek 15,1 %-a). A (2010-ben kérelmezett dokumentumok hozzávetőlegesen 7 %-át kitevő) vizsgált dokumentumokból összesen 617 volt minősített (41 CONFIDENTIEL UE és 576 RESTREINT UE minősítésű). Az ilyen dokumentumokat közvetlenül a kérelmek beérkezése után gyakran igen bonyolult eljárás keretében a kérelmekkel foglalkozó tanácsi személyzet, valamint a dokumentumokat készítő osztályok tisztviselői vizsgálják meg, akiket az átláthatósági szolgálat és a dokumentumot előállító szolgálat közötti belső konzultációs eljárás keretében rendszeresen felkérnek, hogy az 1049/2001/EK rendelet előírásainak megfelelően vizsgálják meg a kérelmezett dokumentumokat. E tekintetben szintén meg kell említeni az információs munkacsoportnak a megerősítő kérelmek feldolgozásához és az ombudsmanhoz érkezett panaszok vizsgálatához való hozzájárulását. A munkacsoport 2010-ben 12 alkalommal ülésezett. Fő feladatai magukban foglalják a megerősítő kérelmek tárgyát képező dokumentumok vizsgálatát, valamint az ilyen kérelmekre adott tanácsi válaszok tervezetének vizsgálatát és véglegesítését, amelyek számos esetben a közbiztonsággal, védelmi és katonai ügyekkel vagy a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő összetett kérdésekkel foglalkoznak ben a Tanács Főtitkársága az esetek 28 %-ában élt az alapkérelmek vizsgálatára vonatkozó határidő meghosszabbításának lehetőségével. A feldolgozás 2010-ben átlagosan 17 munkanapot vett igénybe (szemben a évi 14 nappal). A megerősítő kérelmek esetében amelyeket az információs munkacsoport vizsgál meg, majd megerősítőhatározat-tervezetet nyújt be a Coreper és a Tanács részére elfogadásra az átlagos feldolgozási idő 2010-ben 28 munkanap volt, szemben a évi 26 munkanappal. Az elmúlt években az alapkérelmek alapos vizsgálatának köszönhetően a megerősítő kérelmek száma a 2005-ben tapasztalt az alapkérelmek arányában kifejezett 2,4 %-os csúcsértékről körülbelül 1 %-ra csökkent ben 28 megerősítő kérelmet nyújtottak be, amely szám az alapkérelmek 1 %-át teszi ki. Mind a nyilvános hozzáférési kérelmek feldolgozásának, mind a nyilvánosság számára a hozzáférési jog gyakorlását lehetővé tevő rendelkezések nyilvánosság általi alkalmazásának az elemzése arra utal, hogy a Szerződésekben és az 1049/2001/EK rendeletben meghatározott célokat 2010-ban is sikerült elérni. 19

21

22 A TANÁCS DOKUMENTUMAIHOZ VALÓ NYILVÁNOS HOZZÁFÉRÉSRE VONATKOZÓ STATISZTIKÁK A december 31-i helyzet 1. Az 1049/2001/EK rendelet szerinti kérelmek száma Az alapkérelmek tárgyát képező dokumentumok száma A Tanács Főtitkársága által alapkérelmek alapján nyilvánossá tett dokumentumok részben/teljes egészében / részben/teljes egészében 945 / részben/teljes egészében / részben/teljes egészében / részben/teljes egészében / A megerősítő kérelmek száma (megerősítő kérelem az alapkérelem elutasítása esetén nyújtható be) A megerősítő kérelmek alapján a Tanács által megvizsgált, illetve nyilvánossá tett dokumentumok száma részben/teljes egészében 53 / részben/teljes egészében 9 / 6 43 részben/teljes egészében 19 / részben/teljes egészében 27 / részben/teljes egészében 80 / vizsgált dokumentum alapján vizsgált dokumentum alapján vizsgált dokumentum alapján. 21

23 6. Az eljárásban nyilvánossá tett összes dokumentum aránya ,8 % 87,7 % 66,7 % 78,9 % 71,8 % 86,4 % 63,9 % 77,5 % 70,9 % 86,7 % 7. A nyilvános dokumentum-nyilvántartásban szereplő, valamint a nyilvános / letölthető dokumentumok száma (66,4 %) (71,7 %) (73,9 %) (75,8 %) (75,3 %) 34 A teljes egészében (bal oldali oszlop) vagy a teljes egészében + részben (jobb oldali oszlop) nyilvánossá tett dokumentumok alapján. 22

24 8. A kérelmezők szakmai háttere (alapkérelmek) Civil társadalo m Környezetvédelmi érdekcsoportok Egyéb érdekcsoportok Ipari/kereskedelmi ágazat Nem kormányzati szervezetek ,6 % 14,2 % 18,3 % 1 % 3,8 % 0,8 % 4,6 % 10,8 % 11,1 % 1,6 % 17,2 % Újságírók 2,3 % 2,9 % 2,8 % 2,7 % 2,6 % Jogászok 9,1 % 8,8 % 9,5 % 11,4 % 10,1 % 1,8 % 18,3 % Tudo- Egyetemi kutatás 32,2 % 38,2 % 32,6 % 32,7 % 32,5 % mányos- egyetemi 34,5 % 40 % 33,7 % 33,7 % világ Könyvtár 2,3 % 1,8 % 1,1 % 1 % 1,2 % 33,7 % Hatóságok (nem uniós intézmények, harmadik országok képviselői, stb.) 6.9 % 6,1 % 7,6 % 4,1 % 5,6 % Az Európai Parlament képviselői és asszisztenseik 1.5 % 1,3 % 1,8 % 1,4 % 1,1 % Egyéb 14.5 % 13,3 % 14,7 % 15,9 % 14,6 % A szakmai háttér nem ismert 13.6 % 13,2 % 10,9 % 12,6 % 13,4 % 23

25 9. A kérelmezők szakmai háttere (megerősítő kérelmek) Környezetvédel mi érdekcsoportok Egyéb érdekcsoportok Ipari/kereskedel mi ágazat Nem kormányzati szervezetek ,6 % 0 % 21 % 0 % 6,2 % 0 % 19,2 % 0 % 0 % 9,4 % 15,6 % Újságírók 5.7 % 18,7 % 10,5 % 6,2 % 7,7 % Jogászok 11.4 % 12,5 % 10,5 % 18,8 % 11,5 % 3,9 % 23,1 % Civil társadalom Tudományosegyetemi világ Egyetemi kutatás 51,4 % 50 % 31,6 % 46.9 % 42.3 % 54,3 % 56,2 % 31,6 % 46.9 % Könyvtár 2,9 % 6,2 % 0 % 0 % 0 % 42.3 % Hatóságok (nem uniós intézmények, harmadik országok képviselői, stb.) 0 % 6,3 % 0 % 0 % 0 % Az Európai Parlament képviselői és asszisztenseik 0 % 0 % 5,3 % 3,1 % 0 % Egyéb 11.4 % 6,3 % 5,3 % 3,1 % 7,7 % A szakmai háttér nem ismert 8.6 % 0 % 15,8 % 6,3 % 7,7 % 24

26 10. A kérelmezők földrajzi eloszlása (alapkérelmek) Belgium 26,2 % 26,4 % 31 % 28,3 % 29,3 % Bulgária 0,6 % 0,1 % 0,2 % 0,3 % 0,2 % Cseh Köztársaság 1 % 1,4 % 0,9 % 1,2 % 1,1 % Dánia 1,3 % 1,1 % 1,2 % 1 % 1,6 % Németország 15,5 % 16 % 14,5 % 14,8 % 13,9 % Észtország 0,4 % 0 % 0 % 0,1 % 0,1 % Görögország 1,3 % 1,3 % 0,7 % 0,8 % 0,8 % Spanyolország 5,7 % 5 % 6,4 % 5,9 % 5,5 % Franciaország 8,1 % 7,1 % 7 % 8 % 7,5 % Írország 0,9 % 0,6 % 0,6 % 0,9 % 0,4 % Olaszország 6,6 % 6 % 5,9 % 4,7 % 5,4 % Ciprus 0,3 % 0,3 % 0,2 % 0,2 % 0 % Lettország 0,2 % 0 % 0,2 % 0,2 % 0,1 % Litvánia 0,4 % 0,1 % 0,1 % 0,2 % 0,3 % Luxemburg 0,7 % 1 % 1,5 % 1,8 % 1,3 % Magyarország 0,5 % 0,7 % 0,9 % 1 % 0,7 % Málta 0,2 % 0,3 % 0,2 % 0,3 % 0,4 % Hollandia 6 % 5,8 % 5,7 % 5,7 % 4,8 % Ausztria 1,6 % 1,7 % 1,3 % 1,9 % 2,1 % Lengyelország 1,5 % 1,5 % 1,5 % 1,4 % 2,4 % Portugália 1,2 % 0,9 % 0,9 % 0,8 % 1,2 % Románia 0,7 % 1,1 % 0,6 % 1,2 % 1 % Szlovénia 0,4 % 0,4 % 0,2 % 0,4 % 0,3 % Szlovákia 0,3 % 0,3 % 0,3 % 0,6 % 0,7 % Finnország 0,5 % 0,8 % 0,7 % 0,2 % 0,5 % Svédország 1,6 % 1,8 % 1,8 % 1,8 % 2 % Egyesült Királyság 7,9 % 9,5 % 7,4 % 8,7 % 9 % Harmadik országok Tagjelölt országok 1,7 % 1 % 0,4 % 0,3 % 0,3 % Egyéb 6,8 % 7 % 7,3 % 6,5 % 6,5 % Nem meghatározott 1,8 % 0,8 % 0,4 % 0,8 % 0,6 % 25

27 11. A kérelmezők földrajzi eloszlása (megerősítő kérelmek) Belgium 17,1 % 37,5 % 30 % 22,6 % 28 % Bulgária 0 % 0 % 0 % 0 % 0 % Cseh Köztársaság 0 % 6,3 % 5 % 0 % 4 % Dánia 0 % 0 % 0 % 0 % 0 % Németország 22,8 % 6,2 % 20 % 25,8 % 20 % Észtország 0 % 0 % 0 % 0 % 0 % Görögország 0 % 0 % 0 % 0 % 0 % Spanyolország 0 % 0 % 5 % 9,7 % 4 % Franciaország 5,7 % 6,2 % 5 % 6,4 % 4 % Írország 0 % 0 % 0 % 0 % 0 % Olaszország 8,6 % 6,2 % 5 % 6,4 % 4 % Ciprus 0 % 0 % 0 % 0 % 0 % Lettország 0 % 0 % 0 % 0 % 0 % Litvánia 0 % 0 % 0 % 0 % 0 % Luxemburg 0 % 0 % 0 % 3,2 % 0 % Magyarország 2,9 % 0 % 0 % 0 % 0 % Málta 0 % 0 % 0 % 0 % 0 % Hollandia 8,6 % 6,3 % 10 % 6,5 % 4 % Ausztria 0 % 0 % 0 % 0 % 0 % Lengyelország 2,9 % 0 % 0 % 0 % 4 % Portugália 0 % 0 % 5 % 0 % 0 % Románia 0 % 0 % 0 % 0 % 0 % Szlovénia 0 % Szlovákia 0 % 0 % 0 % 0 % 0 % 6,3 % 0 % 0 % 0 % Finnország 0 % 0 % 0 % 0 % 0 % Svédország 2,8 % 0 % 0 % 0 % 8 % Egyesült Királyság 22,9 % 25 % 5 % 9,7 % 16 % Harmadik országok Tagjelölt országok Egyéb 0 % 0 % 0 % 0 % 4 % 5,7 % 0 % 0 % 9,7 % 0 % Nem meghatározott 0 % 0 % 10 % 0 % 0 % 26