EGYUTT ~ \\,\\l. A "SZULOK A HALLAsSERUL T GYERMEKEKERT" ALAPiTV ANY idoszakos kiadvanya V. evfolyam 2. szam szeptember

Átírás

1 II EGYUTT ~,'~ol\es \\,\\l A "SZULOK A HALLAsSERUL T GYERMEKEKERT" ALAPiTV ANY idoszakos kiadvanya V. evfolyam 2. szam szeptember A "Sziil6k a halbisseriil! gyermekekert" Alapitvany es a szerkeszt6seg cime: Budapest, XXII., Gerine u Tel.: Nyilri emlek a tiiserdiii taborr61

2 Kedves Szul6k! Fo ly6iratunk most valamivel terjedelmesebb a megszokottm\l, igy pr6baljuk p6tolni a nyari kiesest. Ebben a szamban tobb a kolfoldi, mint a hazai hiranyag. RemeljOk, hogy a forditasok elnyerik tetszesoket, hasznos informaciokat kozvetitenek. EgyesiiletOnk a most indul6 tanevben IS rendszeresen tartja Osszejoveteleit minden h6nap utolso csotortoken a Fiiiskoia Bethlen teri epoleteben. Ezen talalkoz6k kereteben be szeretnenk mutatni a Fiiiskoia Szurdopedagogiai Tanszeke altai kolfoldon vasarolt videofilmeket, es vendegeket is hivunk. Az oktoberi osszejovetelen uti beszamolo lesz a korai fejlesztesriil es az integraci6s munkar61 Svajcban. E helyen koszonetet is szeretm!k mondani ket szemelynek, akik az elmillt h6napokban nagyon segitettek az egyesolet es az alapitvany munkajat. Az egyik dr Sardy IIdik6 jogasznii, aki Onzetlenol segitett egyesoletunk vezetiisegenek az alapitvany jogilag tisztilzatlan ogyeinek rendbehozatalaban, valamint az oktatasi torvenybiil az integraci6t erintii valogatas osszeililitasaban. A masik a Contarex ceg vezetiije, Karsai Henrik ilr, aki egy konyveliit biztositott az Alapitvanynak. Varjuk leveleiket a megadott levelcimen, es ezekben beszamol6ikat, kerdeseiket, javaslataikat. Az egyesillet vezetifsege Szamlaszamunk: "Sz016k a hallasserolt gyermekekert" Alapitvany Takarek Bank, MNB , as szamla Trijntje de Wit-Gosker: A sziillfk, mint partnerek * J6gondolat, hob'y nagy figyelmet szentelnek a "SzOI6k, mint partnerek" temanak a Salamaneaban rendezett UNESCO konfereneian. A "SzOI6k, mint partnerek" cim val6ban alkalmas a vitara. Egyebkent, ha elhisszok (elfogadjuk), hogy els6sorban a sz0l6k felel6sek gyennekeikert, es mi ezt igy gondoljuk, akkor a cimet jobb lenne "Szakemberek, mint partnerek"-re valtoztatni. Meg fogjak erteni, hogy en, mint egy 14 eves, Down-szindr6mas lany edesanyja jobban szeretem a "Szakemberek, mint partnerek" eimet, de mint "/Ii Az eloadas az 1994-ben Salamanca ban rendezett UNESCO konferencian hangzott el. 2

3 foiskolai tamir szivesebben veszem a "SzOlok, mint partnerek" timet. Azt kivanom, hogy ennek az eloadasnak a vegere ertsek meg, hogy nagyon fontos igen nagy energiat forditani az egytittmiikodesre es a jol kiegyensulyozott partneri viszonyra a szulok es a tanarok kozott. Mindenek e16t! neh{my informaciot fogok nytijtani onoknek a fogyatekos gyennekek oktatasanak tejilleten tapasztal~ato tarsadalmi fejl6desr61 Hollandiaban. Ezutan az altalanos iskolai tanarok specialis szuksegleteire Osszpontositunk, azokera, akik akadalyozott gyermekkel foglalkoznak a normal osztalyban. Meg fogjuk nezni, hogyan tudnak a tanarok es a szolok partnerkent miikodni. Azt is szeretnenk megvizsgalni, hogy milyen nebez a kiegyensulyozott partnerkapcsolat kifejlesztese a specialis iskolakban a sztilok es tanarok kozott. Hogyan tudnak a szolok es a tanarok partneri kapcsolatokat letesiteni? Mint minden kapcsolatot, ezt a szol6k es a tanarok kozott is sztintelenoi apolni kell melegseggel, szeretettel es torelemmel. Az el6adas vegen nehany eszrevetelt teszek a sztilokkel es tanarokkal kapcsolatban. A vtiltozo ttirsadalom Hollandiaban a sejilit gyennekek szulei egyre ramenosebbek lettek. Egyre tobb esetben kerik, hogy egyenjogu szakemberkent fogadjak el oket a gyennekeikkel kapcsolatos pedagogiai es didaktikai temaj ll vitas kerdesek soran. Es igazuk van, hiszen a gyerek sajm testtik gyenneke. Ki ismerheti jobban ennek a gyenneknek az erzeseit es kivansagait? Ki tudja a sztil6knel jobban betoltelli az antenna szerepet? Hollandiaban a szui6k novekvo szarnban szeretnek fogyatekos gyennektiket olyan nonnalisan iskolaztatni, ahogy csak lehet. Tudjak, hogy a lehet6segek novelhet6k amenuyibeu elkezdonk elni veltik. Ezek a sztilok a kezdetekt61 a tenneszet"s komyezetet probaljak meg felhasmalni. A tenneszetes komyezet a gyennek szuletesekor iudul ' a csaladban. EIs6sorban a szul6k felel6sek azert a modert, ahogyan gyennekoket oktatjak. Hosszu id6szakon keresztul a hivatasos szakerto volt az, aki a denteseket hozta. Ezek a szakert6k ugy veltek, hogy a legjobb a gyenneket a hasonlo fogyatekosokkal egytit! a specialis iskolaba helyezni, megadva szarnukra a legspecialisabb oktatast, amire szoksegiik van. Az iskolai komyezetet a lehet6 legnagyobb mertekben hozzajuk igazitottak. De nem realizaltak, hogy ez az adaptalt komyezet hasadekot kepez majd a specialis iskola es a gyermek tenneszetes komyezete kozott. Egyre tobb olyan szol6 van azouban, aki mar nem fogadja el, hogy gyemleket specialis intezmenybe koldjek. Es az altalanos iskolak tanarai novekv6 szamban fogjak segiteni ezeket a szol6ket, hogy beteljesitsek almaikat. Elfogadjak a gyenneket, mint altalanos iskolai osztalyuk tanulojat. Kepesek ana, hob'y megtegyek ezt, ha elegend6 infonnaciot es kepzest kapnak, es amennyiben meb,vannak a szemelyi es anyagi feltetelek. Hollandiaban a specialis oktatas a special is iskolakban a siketek iskolajaval indult. Ez 1790-ben volt. Az alapitot Gyot-nak hivtak. Pedagogus volt. A specialis iskolak minden tipusat szakemberek alapitottak. Az es 3

4 Kedves Sziil6k! Foly6iratunk most valamivel terjedelmesebb a megszokottnal, igy pr6baljuk potolni a nyaei kiesest. Ebben a szamban tobb a kolfoldi, mint a hazai hiranyag. Remeljok, hogy a forditasok elnyerik tetszesoket, hasznos informaciokat kozvetitenek. EgyesOletOnk a most indulo tanevben is rendszeresen tartja osszejoveteleit minden h6nap utols6 csotortoken a Fiiiskoia Bethlen teri epoleteben. Ezen talalkozok kere!eben be szeretnenk muta!ni a Fiiiskoia Szurdopedag6giai Tanszeke altai kolfoldon vasaro lt videofilmeket, es vendegeket is hivunk. Az oktoberi osszejovetelen uti beszamol6 lesz a korai fejlesztesriil es az integracios munkar61 Svajcban. E helyen koszonetet is szeretnek mondani ket szemelynek, akik az eimult h6napokban nagyon segitettek az egyesolet es az alapitvany munkajat Az egyik de. Sardy IIdik6 jogasznii, aki onzetlenol segitett egyesoletonk vezetiisegenek az alapitvany jogilag tisztazatlan ogyeinek rendbehozatalaban, valamint az oktatasi tor.venybiil az integraci6t erint6 valogatas Osszeallitasaban. A masik a Contarex ceg vezetoje, Karsai Henrik ur, aki egy konyveliit biztositott az Alapitvanynak. Vilrjuk leveleiket a megadott leveicimen, es ezekben beszamol6ikat, kerdeseiket, javaslataikat Az egyesatet vezetifsege Szamlaszamunk: "SzOlOk a haliasserolt gyermekekert" Alapitvany Takarek Bank, MNB , 70 I as szamla Trijmje de Wit-Gosker: A sziiltlk, mint partnerek * 16 gondolat, hogy nagy figyelmet szentelnek a "SzOI6k, mint partnerek" temanak a Salamaneaban rendezett UNESCO konfereneian. A "SzOI6k, mint partnerek" cim val6ban alkalmas a vit3ra. Egyebkent, ha elhisszok (elfogadjuk), hogy els6sorban a szol6k fele16sek gyermekeikert, es mi ezt igy gondoljuk, akkor a eimet jobb lenne "Szakemberek, mint parttlerek"-re valtoztatni. Meg fogjak erteni, hogy en, mint egy 14 eves, Down-szindr6mas lany edesanyja jobban szeretem a "Szakemberek, mint partnerek" eimet, de mint *' Az eloadas az 1994-ben Salamancaban rendezett UNESCO konrerencian hangzott el. 2

5 f6iskolai tamlr szivesebben veszem a "SztiI6k, mint partnerek" einlet Azt kivanom, hogy ennek az el6adasnak a vegere ertsek meg, hogy nagyon fontos igen nagy energia! forditani az egyottmiikmesre es a jol kiegyensiilyozott partneri viszonyra a sztil6k es a tanarok k6z6tt. Mindenek elotl nehany informaei6t fogok nyiijtani onoknek a fogyatekos gyermekek oktatasanak teroleten tapaszta!ttato tarsadalmi fejl6desr61 Hollandiaban. Ezutan az altalanos iskolai tanarok speeialis sztiksegleteire osszpontositunk, azokera, akik akadalyozott gyermekkel foglalkoznak a normal osztalyban. Meg fogjuk nezni, hogyan tudnak a tanarok es a sziil6k partnerkent miikodni. Azt is szeretnenk megvizsgalni, hogy milyen nehez a kiegyensiilyozott partnerkapesolat kifejlesztese a speeialis iskolakban a sziil6k es tanarok kozott. Hogyan tudnak a szii16k es a tanorok partneri kapesolatokat letesiteni? Mint minden kapesolatot, ezt a sztil6k es a tanarok k6zott is sztintelentil apolni kel1 melegseggel, szeretettel es ttirelemmel. Az el6adas vegen nemny eszrevetelt teszek a sztil6kkel es tanarokkal kapesolatban. A vtiltozo ttirsadalom Hol1andiaban a serolt gyermekek sztilei egyre nlmen6sebbek lettek. Egyre tobb esetben kerik, hogy egyenjogii szakemberkent fogadjak el 6ket a gyennekeikkel kapesolatos pedagogiai es didaktikai temaju vitas kerdesek soran. Es igazuk van, hiszen a gyerek sajot testtik gyermeke. Ki ismerbeti jobban ennek a gyermeknek az erzeseit es kivansagait? Ki tudja a sztiloknel jobban betolteni az antenna szerepet? Hol1andiaban a sztil6k novekv6 szarnban szeretnek fogyatekos gyermekiiket olyan normalisan iskolaztatni, ahogy esak lehet rudjak, bogy a lebet6segek novelhet6k amennyiben elkezdtink eini velok. Ezek a sztil6k a kezdeteklol a termeszet"s komyezetet pr6baljak meg felhasznalni. A termeszetes komyezet a b'yermek sztiletesekor indul a esaladban. EIs6sorban a szli16k felelosek azert a modert, ahogyan gyermektiket oktatjak. HossziI idoszakon keresztul a hivatasos szakert6 volt az, aki a donteseket hozta. Ezek a szakert6k iigy veltek, hogy a legjobb a gyermeket a hasonlo fogyatekosokkal egyiitt a speeialis iskolaba helyezni, megadva szamukra a legspeeialisabb oktatast, amire sztiksegiik van. Az iskolai komyezetet a leheto legnagyobb mertekben hozzajuk igazitottak. De nem realizaltak, hogy ez az adaptalt komyezet hasadekot kepez majd a speeialis iskola es a gyermek termeszetes komyezete koz6t1. Egyre tobb olyan szlil6 van azonban, aki mar nem fogadja el, hogy gyemleket speeialis intezmenybe ktildjek. Es az altalanos iskolak tanarai novekvo szamban fogjak segiteni ezeket a szliloket, hogy beteljesitsek almaikat Elfogadjak a gyermeket, mint altalanos iskolai osztalyuk tanul6jat Kepesek arra, hob'y megtegyek ezt, ha elegend6 informaeiot es kepzest kapnak, es amennyiben megvannak a szemeiyi es anyagi feltetelek. Hol1andiaban a speeialis oktatas a speeialis iskolakban a siketek iskolajaval indlllt. Ez 1790-ben volt Az alapit6t Gyot-nak hivtak. Pedagogus volt. A speeialis iskolak minden tipllsa! szakemberek alapitottak. Az 1901-es 3

6 oktatasi t6rveny ota minden gyennek tankoteles Hollandiaban. Ett61 az id6pontt61 kezdve rendkiv(i1 sok tanulo jiu1 a specialis iskolakba. Ezeket a specialis iskolakat egyebkent 6k maguk is tovabb specializaltak. A vegere 16 fele kolonboz6 iskola volt: siketek iskolaja, nagyothallok iskolaja, magatartaszavaros gyennekek iskolaja, beszectproblemas gyennekck iskol aja, iskola tanulasi nehezsegeket mutatoknak, iskola a sulyos ertelmi stiiilteknek stb. Egyre tobb gyennek valt a "nonnaiistol" eltcr6ve es egyben a t6bbi specialis gyennekt61 is. kolonboz6ve. A folyamatnak soha sincs vege ben a holland gyennekek kb. 7 %-at oktattak specialis iskolaban. A szol6k es maguk a fogyatckos szemelyek vol tak azok, akik elinditottak a szegregacios folyamat megvaltoztatasat ben a siket fiatalok kertek az OktatasOgyi Minisztert olyan feltetelek bizlositasara, amelyek megkonnyitik az :\tjarast az altahinos iskolakba. A vakok, a mozgassero lt es az Melmi fogyatekos gyennekek szolei kovettek 6ket ben peld{ml megkezdodott a Downszindromas gyennekek integracioja 4 ki s!''yemlekkel ban mar t6bb mint es 15 ev koz6tti - Down-szindromas gyennek vett reszt egyeni integracioban az altalanos iskolai osztalyokban. 230 k'tiionboz6 iskolabajarnak. Hollandiaban a legtobb osztalyban 30 vagy annal is tobb tanulo jut egy tanma. Ezeknek az iskolaknak tenneszetesen koion segitsegre van szoksegok ahhoz, hogy megvalositsak a fogyatekos gyemlekek egyeni integraciojat. A felteleleket a Miivel6desi Miniszterium kozvetlenoi a befogado iskolaknak biztositja. Peldau!: egy olyan iskola, mely 6-12 eves Down-szindromas gyenneket oktat heti 8 oraban, egy plusz tanart kap. Egy 4-5 eves gyennek szamara 4 ora igenyelhet6, amelmyiben szokseges. Ha harom azonos fogyatekossagil gyennek jar ugyanazon iskolaba, ami ritkan fordu l e16, kevesebb plusz orat biztositanak a hannadik gyerek szrumira. Fontos tudni, hogy a szol6k sajat tenneszetes k6myezetokben valasztanak iskolat, a leheto legk6zelebbit. Azokban az iskolakban, melyek befogadjak a komyek Osszes gyenneket, nem lesz igazrul lehetoseg arra, hogy speciali s osztalyt inditsanak. Mint tlldjak, a szakemberek szeretnenek specialis csoportokat letrehozni. a 5z016k viszont nem. Hollandiaban nincs hagyomanya a specialis osztalyok szervezesenek az altalanos iskolakban. Ez a teny teszi lehetove Hollandia szlilnara, hogy az iskolai integracio fejl 6deseben ugrast tegyen. Ugrast a specialis iskolatol az altalrulos iskolai osztalyig. Mas orszagok atiltal probaitak meg egy lepcsofokot beiktatni, hogy specialis osztalyokat es ikeriskolakat hoztak lelre az integralt oktatas kiindul6pontjakent. A masodik szakasz azonban, az atmenet a specialis osztalyb61 az altalanos iskolai osztalyba az esetek nagy reszeben sokkal nehezebben realizalhato. Hollandiaban kezdettol fogva csak kozvetlenui es nonnal, heterogen csoportokba pr6b!t1tllnk inte!,'!"alni. Meg csak nem reg kezdtok, de nagy fejlmest tettonk Az az almom, hogy Hollandiaban specialis osztalyok inditasara az altalanos iskolakban soha nem kenll SOL 4

7 ) RemClem, hogy az aitalanos iskolak klinikai osztalyokat (specialis segil6 reszlegeket) fob'ilak szervezni, ahol a specialis szuksegletii gyennekek annyi specialis segitseget kaphatnak. amennyire csak szukseguk van. Tisztazni kell, hogy egy klinikai osztaly sohasem lehet specialis osztaly. Minden gyemlek eb'y integralt osztalyhoz tartozik es a nap folyaman valamennyi id6re atmehet a klinikai osztalyba, hogy megkapja a plusz megsegitest. Amilyen hamar csak lehet, a gyermek visszat';r osztalytarsaihoz a rendes osztalyba. Ez egy JO cel, amiert kuzdeni lehet. Ugyanakkor azt gondolom, hogy a specialis iskolak rendszere Hollandiaban tovabbra is fennmarad. Nem vagyok a specialis intezmenyek ellen ameddig vannak szol6k (es gyerekek), akik igenylik ezt a vedett helyet, mely elkalonui a tarsadalomtol. A sz UI6k azok, akiknek valasztaniuk kell. Soha ne a szakemberek dontsek el, hogy a gyermeket egy bizonyos intezrnenybe helyezzek, ha a szui6k nem akarjak azt. Hasonl6an nem j6 rabeszelni a szal6ket, hogy fogyatekos gyermekuket aitalimos iskolaba helyezzek. Vannak szulok, akiknek tul sok problem at okoz, hogy maguk oktassak fogyatekos gyennektiket. Kerem, hogy adjak meg nek ik a valasztas lehet6seget, hogy gyermekuket specifllis iskolaba iratjak, vab'y sem. Egyre tobb tanar es mas szakember dolgozik kemenyen azon, hogy megvalositsa annak lehet6seget, hogy a fogyatekos b'yermek termeszetes komyezetet annyira meger6sitse, hogy megel6zhesse a gyennek szegregaci6jat. Annak erdekeben, hogy ezt a helyzetet megvalositsak, a tanarok megtanuljak a gyenneket a csalad egy tagjakent kezeln i. Ezekre a problemakra bsszpontositva a sziil6ket egyenl6 partnerkent fogadjak el. Szliljjk es tanlirok az integrlilt osztlilyokban A tanaroknak, akik reszt vesznek a fogyatekos gyennekek aitalanos iskolai egyeni integraci6jaban "maguknak is megvannak a specialis szuksegleteik." EIs6 helyen van szukseguk infonnaciokra, ismeretre a fogyatekossagrol : a vaksagrol vab'y a Down-szindr6mar61. Infonnaci6ra van szukseguk a tanul6r61: erdeklodeserol, szemelyiseger61, karakterer61, motivaciojar61, tanulasi kepesseger61. Infonnaciora van szukseguk a csalmrol: azonossagtudat, kultutiilis legkor, foglalkozas. Masodik helyen segitsegre van szokseguk, specialis tanulasi program okra adaptait anyagokra. Ezenki VOI a tanaroknak szukseguk van olyan kepzesre, mely a heterogen osztaly szervezeserol, oktatasar61 sz6 1. Emellet! meg kell tanulniuk, hogy hogyan foglalkozzanak az osszes tanul6 es szuleik erzelmi reakci6ival, nemcsak a fogyatekos tanul6k szuleivel. Az osztalyban meglev6 pedag6giai legkor nagyon fontos kerdes, amit ovni kell. Azoknak a tanaroknak, akik az aitalanos iskolai osztalyokban tanitanak, nincs tapasztalatuk a specialis oktatasban. A szui6k pedig nem szakemberek. Ez konnyiti meg, hogy egymasl egyenl6 partnerkent fogadjak el. SziiksegUk van eb'ymasra.

8 Az altalanos iskolai tanar infonnaciot kerhet a sziil6kt61 a fob'yatekossagr61, a gyemlekr61, a csaladr61 es a jov6r61. A tanar segitseget kerhet a szul6kt61 a gyakorlati probjemak megoldasaban pi. "hogyan tanitsak meg a gyenneket a vece hasznalatra" vagy "hogyan foglalkozzanak a kommunikaci6s problemakkal az osztalyban". Neha a szol6ket kerik meg arra, hogy leveleket irjanak, melyekben specialis anyagokat ill. mas segitseget kemek az iskola szamara. Arra is Olegkerik a szol6ket, hogy adjanak javaslatokat gyenneklik szeoldyes jov6beli terveinek elkeszitesehez: "mil yen keszsegek es ismeretek elsajatitasa fontos a gyennek szamara". A legtobb szol6 nagyon szivesen partnere a tanamak. Tobbnyire nagyon molivaltak abban, hogy eb>you dolgozzanak a tanarral, hogy egyou tekintsek at az anyagokat es m6dszereket, hogy eb>you oroljenek mindannak a fejlmesnek, amit a gyennek megtesz, s hogy egyutt erezzenek csal6dottsagot az eredmenyek neikoli tapasztalatok miatt. Neha a szol6k nehezen talaljak meg a j6 partnerseghez szokseges egyensiilyt.!lyen kerdeseket tesznek fel maguknak: "Mennyi infonnaci6t nyiijtsunk a gyennekr61, a csaladr61 es a fogyatekossagr61? Mit tegyonk sziil6kent, amikor kommunikaci6s problemakat tapasztalunk a gyerekek kozott? Mennyiben kerhetjuk meg a tanart es az iskolat arra, hogy specialis programokat keszitsen?" Hoi van a hatar aj6 partnerseg es a ke!lemetlenked6 szol6k kozott? A szol6k es a tarrar megegyezhetnek partneri viszonyukr61 : a tamimak meg ke!l igemie, hogy nyiltan megmondja, amikor a szill6k Ilil sokat kemek. Arr61 is vilagosan megatlapodhatnak, hogy milyen gyakoii legyen a szoi6k es a tanar koz6ui kapcsolat. Minden tanar klilonb6zo. Az egyik tanar azt szereli, ha naponta beszel a sziil6vel, a masik azt, ha egyszer egy heten, ill. egyszer egy h6napban. A probjeolakt61, a gyerrnek korat61 es fogyatekossagat61 is fugg, hogy milyen gyakori kapcsolauartas szokseges. Olykor a fogyatekos b'yerrnek szuleinek specialis kepessegok van ana, hogy eszrevegyek a csoporton beluli kozossegi problemakat. Gyakran hamarabb tudnak ezekr61 a problemakr61, mint a tanar. Ezekre fontos azonnal reagalni, nehogy tovabb n6j6n a problema. Amikor fokoz6dnak a k6zossegi problemak, legtobbsz6r a legsebezhet6bb gyerek az aldozal. Megha a sziil6k nem is pr6b3ljak megoldani ezeket a problemakat, legalabb sz61nak a tanamak, hogy mi is t6rtenik. llyenkor a tanar reagalhat a csoportra. Elmondhat6, hogy a kozossegi legkor gyakran kellemesebbe valik egy heterogen csoportban, ha egy nyilvanval6an serolt gyerrnek tartozik a csoporthoz. Ezen csoportok tagjai t6bbet gondolkodnak es beszelnek az elet min6seger61 es ertekeir61, mivel oda kell figyelniuk egy gyerekre, felelosseggel tartoznak erte. Ez nagyon e\6mozditja az emberi detrol val6 gondolkodast es azt, hogy hogyan kell egyou elni ugyanabban a koz6ssegben. A szui6k es a tanarok k6zoui partnerkapcsolat a bizalomra epiil. Bizni kell a gyermek lehet6segeiben, a csoport pozitiv er6feszfteseiben es egymasban, mint tanit6 feln6ttekben. Mindenkinek megvan a maga felelossege es feladata. Ha a partnerkapcsolat nem alakul ki, ha a szolok es a tanarok nem valnak 6

9 szovetsegesekke, ennek kovetkezlllenyei lesznek a gyennekre lh!zve. Neha az is szuk segesse valik, hogy a gycilnek iskohlt valloztassoll. SZlUifk es tanarok a specialis iskolakban A special is iskolai tan aroknak elvileg ugyanolyan specialis sziiksegleteik vannak a fogyatekos gyemlekek OklalaSaban, mint az altalanos iskolaban lanit6 kollegaiknak. De a gyakorlalban a szulokkel valo kapcsolaruk mas. Ezeknek a szakosodott lanaroknak az az erzesuk, hogy nekik szakkepzettebbeknek, hozzaertobbeknek kell lenni Uk, mini amilyenek a szulok. Neill merik Illebrm utatni hatarozatlan sagukat, ketsegeiket azzal kapcsolalban, hogy hogyan Mnjanak a gyerekkel A szui6k azl varjak el 101Uk, hogy mindenl 11Idjanak. Azi gondoljak, hogy a specialis iskolaban minden anyag rendelkezesre all. Ez a leny nemileg kihal a sziil6k akti v reszvelelere. A szul6k ilgy erzik, hogy nem oszloznak a felelossegvallah\sban ugy, ahogy ez az altalanos iskolai lanar eseleben tortenik. Atmhazzak a felel6ssegiiket a special is tanma. Az iskola es az otthon kozotti lavolsag kiegeszil6 problemava va lhat, amennyiben a gyennek nem a szomszedos iskolaba jar. Ezek a lenyez6k nem kedveznek a kiegyen lilett partnerkapcsolatnak. Hollandiaban a specialis oktatasban reszesiil6 gyermekek szulei gyakran alarendeltnek erzik magukat. Ez az adattarol6 rendszemek koszonheto. Torvenyesen minden gyerekr61 keszul a specialis iskolaban egy dokllmentum. A sliiloknek betekintesi joguk van ebbe az adaumba, de ha ezl az iskola nem ajanlja fel, a szul6k nehezen kerik. AMI felnek, hogy a lanm majd arra gondol, hogy nem bimak az iskolaban. A specialis iskolakba jaro gyerekek sliilei feltehetoen hasonl6 kerdesekel tesznek fel, mint az integralt gyennekek szuiei. Hoi van a hauir a reszl vallala, a kovetel6 es a kellemetlenkedo sziil6k kozott. Kiilon problema ezen sziilok szacnara, ha nagy a ki\lonbseg a tanarok es a szui6k kozott a gyermekrol valo gondolkodasban, hoh'y nines va.laszta.si iehetoseg, nines ITI asik iskola, ahova vinni lehet a gyermeket. A sziil6knek l'"b'yon el6vigyazatosaknak kelilenniuk. A legtobb specialis iskolai tanar tudja ezi, es megprabal j6 kapcsolalot kialakitani a sziil6kkel A szul6k es a tanarok mindannyian a legjobbal akarjak lenni a gyerek erdekebert. Nagyon hasznos lehet mindkel fel szamara ha oszinten tudnak beszelni ezekrol a dolgokr6l Hollandiaban egyre altalanosabba valik, hogy a specialis osztaly tanara minden szolol meghiv a lanev kezdeten, hogy kbzosen beszelgessenek az adott kiilon leges csoport tananyagar6l Jly madon a szulok kepesek nemi halast gyakorolni az iskola programjara. I. sz, javaslat: Kivanatos lenne, ha a szui6knek tobb lehel6seguk volna arra, hogy a kovelkez6 tomaban lanfolyamra jarhassanak: "hogyan banjak a gyennekem tanitajaval", kolonosen akkor, ha a gyereknek specialis szukseglelei vannak. 7

10 Minden kerdes, mely ezeken a lanfolyamokon feimerul, nagyszerii tanan yag lesz a tanarkepzes szamara! A szllllik minttan6rok A legtobb szol6 nem hivalasos lanar. De a lanilas mini olyan, a szol6k lermeszeles feladala. A)6 pel dan kivol, hogy hogyan kell elni es viselkedni, a nonnok es az ertekek kozvelitesen till, a lanitas fonlos resze a gyennek fej lesztesenek otthon es az iskolaban is. KejJesek-e a szol6k ana is, hogy ugyanolyan j6 lam\rok leb'yenek, mini az oszlalyfonok, koionosen a fogyalekos gyermek eseleben? Nehany ember szerinl nem. Ok att61 felnek, hogy ezek a szol6k till sok idol fognak eltolleni b'yennekok gyakorollalasaval ahelyett, hogy ja!szananak SIb. Att61 lartanak, hob'y a sznlok tanitasi m6dszere a "kognitiv jartassagok" leren negativan hal majd az iskolaban hasznall m6dszerekre. Yelemenyem szerinl j6 dolog, hob'y a szolok annyi ideig tanitjok gyennekeikel, ameddig a szolok es a gyerekek egyo!! szeretoek igy dolgozni. Idealis lehel az otlhon es iskolaban hasznalt m6dszerek egymasra hangolasa. Az azonban nagyon sok energia! emeszl fel, hogy valaki alland6an szolo os lanar is legyen egyszerre. Hollandiaban megvizsgaltuk, hogy milyen fontos eb'yszerre meghivni mindkel felel, a szolokel es a tanarokal ugyanarra a lanfolyamra. Ha a Downszindr6mas gyennekek olvasaslanilasi m6dszererol szervezonk lanfolyamol, gyakran megtortenik, hogy a lanar megkeri a szoiol, hogy jojjon vele. Mi ana OsztOnOzzok a tanarokat, hogy legyenek igy. Kesobb azulan gyakran elmondjak, hogy milyen fonlos is volt a szulovel egyiilt reszl venni a lanfolyamon. Nem minden szold akar belefolyni fogyatekos gyennekenek iskolai tanitasi modszereibe. Ez rendben is van' A csaladnak lehetosege kell legyen ana, hogy tenneszeles uljat jarja. No eroltessok, hogy a szol6k tobb idol toltsenek fogyatekos gyemlekukkel, mint amennyil tobbi gyennekukkel toltenek altalaban. De ha szeretoek gyennekeiket maguk is lanitani, kerem adjuk meg nekik a lehet6segel, hogy ezl megtegyek. Yelemenyem szerinl a szolo a legjobb lanar, amit egy gyerek kivanhat maganak, mert a tarsadalom dolgai egyre bonyolultabbakka valtak (ezt fejl6desnek hi vj uk). Az iskolakat evszazadokkal ezelott csak azert lelesitettek mert elkezdtlik elhinni, hogy csak a szakemberek kepesek lanitani a gyerekeket. Es azl is, hogy a special is szuksegletii gyerekekel csak a specialis lanarok Illdjak lanitani. GnOk meg mindig bizhatnak ebben. De en azt hiszem, hob'y a szidok is nagyon j6 lanarok lehetnek. Nehany hettel ezelolt egy oklalasi mllzeumban voltam. Latlalll egy papal, aki a bolyg6k egi mozgasar61 beszelt a lanyanak es lattam egy anyill, aki azt magyarazla a fiainak, hogy a hieroglifak egyfajta benlk. Lehel hob'y nem olyan szabatosan magyaraztak, mini ahogy egy lanar lenne kepes, de egy nagy adag szerelele!!el lettck ezt. Ugyanebben a mllzeumban a gyerekeknek alkahnuk nyilt arra, hogy megtapaszlaljak a fogyalekosok tol6kocsijaban valo kozlekedes erzesel. Remek 8

11 szarakozas volt. Egyszer csak jolt egy tol6kocsis felnalt ferti. Egy gyerek felkialtott: "Nezd anyu, egy igazi tolakocsil" A mama zavarba jon a felkialtast61 es nem tudta, hogy hogyan is reagaljon, de a tolakocsis ferti visszaszalt: "Es egy igazi ember is van benne!" 1. s;.. javaslat: A szolaknek, akarcsak a tanaroknak, ja lenne, ha t6bb lehetasegok volna kozasen olyan tanfolyamokra jami, melyek a specialis tanitasi madszerekral szalnak. Inform:lci6 a slerzorol os munk:lj:lrol Trijntje de Wit-Gosker nehany tanitasi madszert fejlesztett ki Downszindr6mas gyermekek szamara. Kozismert olvasasi m6dszereral "Lezen moet je doe", (Olvasas a cselekves soran), mely azon alapul, hogy kapcsolatot epitsen ki a gesztllsok, hangok es betilk kolott. A piktogram olvasas is resze a m6dszemek. A piktogram olvasas a kovetkezakeppen fest: mmm mama iszik kave mmm Trijntje de Wit a Beszedpedagagiai Szeminanllm tanara, mely a specialis tanarkepzes nemzeti intezmenye. Az olvasas es a Down-szindramas gyermekek egyeni imegraci6ja az rutalanos iskojaban temakorokben ad ela. Saja! maga is egy Down-szindr6mas gyermek edesanyja. Mas szolakkel es tanarokkal egyiitt a kezdemenyezte a VIM letrejottet I 986-ban, mely a Down-szindr6mas gyemlekek integraci6jat elasegita tarsasag. A Down-szindramas, egyenileg integralt gyermekek SZanla az altalanos iskola als6 tagozatan az I 980-as 4 foral I 994-re 260-ra emelkedett. Amikor a projekt elindult, az elsa integralt gyennek 6 eves volt. Most kb. 14 evesek. Kelta kozolok jelenleg kazepiskohlba jar. 5 szol6 keres kolepiskojat a kovetkeza tanevre. Az OktatasOgyi Miniszterillm nemi konnyitest fog adoi azon kozepiskolaknak,. amelyek Down-szindramas gyennekek integraci6jm Iatjak ej. Az jlinius 3-an es 4-on Hagaban tartott "Mindenki egyott (K) OW" konferencia temaja a kozepiskolai es szakkepzesi integraci6 volt. Ez Hollandiaban ela fogia mozditani az Ogyet: jelenleg a VIM celja az, hogy megszervezze a segito lehetasegeket a kozepfokil oktatasban. A VIM sikere a kovetkeza tenyezakan alapul: A VIM a szolak es a tanarok kozas szervezete, melynek celja az integralt oktatasr61 valo gondoskodas. A VIM els6sorban az integniciora koncentrai es nem a Down- szindr6mara. Ennek a projektnek a sikere ata mas ertelmileg elmaradott gyermekek is altalanos iskolaba jarnak. A VIM nem a Down-szindr6masok egyes(i1ete, es a hagyomtmyos sziil6 szervezetekkel sem rokon. 9

12 Hollandiaban nincsenek specialis osztalyok. Ha a szol6k az inteb'facio mellett teszik Ie a voksukat, akkor a b'yennek egye'nileg lesz integralva az altalanos iskolaba. A Down-szindromas gyennekek altalanos iskolai oktatasat konnyit6 intezkedeseket kozvetlenoi az OktatasOgyi Miniszterium adja: egy plusz tanart heti 8 oraban. A szul6knek nem kell a kbrlllyitesekert helyi szinten harcolniuk. A VIM nem a specialis iskolak segitsegevel probaj integralni, hanem a segitseget irgynevezett, tamogato iskolak adjak. Ezek altalanos als6 fokir iskolak, melyek sikeres tapasztalatokat szereztek az integraci6ban. A Beszedpedag6giai Szeminarium segitsegevel, mely egy nernzeti tanarkepz6 intezmeny, az altalanos iskolai tanarok eppugy, mint a sztil6k tanfolyamatokat latogathatnak az integracio es a tanitasi modszerek temajaban. Nagyon hatekony, ha a szul6k es a tanarok egylitt jarhatnak ugyanazokra a tanfolyamokra. (Forditotta: Perlusz Andrea) juniusaban a spanyolorszagi Salamancaban keriilt sor az UNESCO vilagkonferenciara, melynek temaja a specialis szuksegletii gyermekek es fiatalok integralt nevelese volt. A konferencia ajanlasait legkozelebbi szamunkban tesszuk kozze. (Lapunk egyik cikke mar e konferencia egyik ei6adasa. ) Mirek belfoidrolkiilfoidrol szeptembereben avattak fel a hallasserultek debreceni intezeteben a Korai Fejleszt6 os Integnlcios Pedagogiai Szakszolgalatot. A debreceni szakszolgalat a maga nemeben hivatalosan az elso ilyen tipusu reszleg, j6l1ehet hasonlo munka mar e!indult a hallasserultek mas iskolaiban is. Modern, a gyermekek ellillasara alkalmas berendezessel felszerelt audiologiai reszleg kezdi meg mukbdeset az I 994/95-0s tanevtol a Barczi Gusztav Gyogypedagogiai Tanarkepzo Foiskolan. A "Szulok a hallasserult Kedves Sztllok! gyermekekert" Alapitvany klubja Kerjiik, hogy leveleiket, javaslalaikat a minden honap utolso csotortdken, 17 kiivetkezli cimre jun.asdk ci: orakor tartja OsszejOvetelet a "Sziilok a halhisseriill gyermekekert" Alapitvany Gy6gypedag6giai Tanarkepz Budapest XXII. Gerinc u Tel.: Foiskolan (Bp. VI! Bethlen ter 2) Ezen a videki szuloket is szivesen lilljuk. 10

13 ~ 9yetekeknek ~ 9yetekeknek ~ 9yetekeknek J KOSDOSSZEI Vezcsd az lillatokat odu, abol Iaknak! ~~~ W;Cil\ 0lI ~' " ~~\.:. <>,.. ~ -cj - C, / (~ <::} { t ~ t ~- -=~l i / ~ l- r (, /10 J) 7/ ) I.. I I I t

14 ~ 9yerekeknek <\% 9yerekeknek ~ 9yerekeknek j r--~----~, ~ ~z;ne:d ki I I Ez a sapka, sarga. Ez a sal vilagoskek. E z a kabat barna_ Ez. a ci po f eket.e _

15 ~ 9yerekeknek ~ 9yerekeknek ~ 9yerekeknek J TRf;rAs KEPEK Keresd meg. mj furcsa ezeken a kepeke n! Meseld el a MamAdnak!

16 ~ 9yerekeknek ~ 9yerekeknek ~ 9yerekeknek.j KAKUKKTOJAs Minden sorban egy kep nem Wik a tobbi koze. Me1yek ezek? CD o EB I-': ~ ~ ~ fy ' ~ ~ (r~r---j: <~ -!1 ". ~J ~. tr ~. j). ~ "--.~,, '.' \ ~ ~ ~ /4 ~ ~ ~

17 OTTHONI FOGLALKOZAsOK 1(iziigyesseg MANUS A 4. EVUKBEN LEVa GYERMEKEK SZULEINEK ([olytatas) Folytatjuk az Ernst Kiphard nemet pszic hologus konyve alapjan megkezdett ismertetest a fejiodes fontosabb gyakorlati cillomasair61 : Onalloan oitozkodik A gyennek teljesiti a kivanatos szintet, ha segttseg nelktil fel tudja venm egy ruhadarabjat, pi. zoknijat, cipojet, nadnigjeit, kabmjat. Felig teljesit ezeo a szinten, ha csak nehezen vagy csak esetenkent kepes e [e1adat teljesitesere. Gyufasdoboz kinyitasa Tegyunk e16szor egy gyongyot, kavicsot, vagy cukrot egy gyufasdobozba, razza meg a gyermek. hogy erz6kelje, van benne valami. A gyennek akkor teljesiti a szintet. ha nivezetes nelkiil onill6an kinyitja a dobozt. Felig teljesiti a feladatot. ha eioslor meg kell neki mutatni, hogyan is nyilik a doboz, vagya nyitasra fel keu sz6litani. Cukorkat kibont A gyennek akkor teljesiri a feladatot, ha csak az ujjait hasznalva bontja ki a papirt, f61reteszi azt, 6s kiveszi a cukrot. Felig teljesiri a feladatot, ha segitsegkent a szcijilt is hasznalja, vagy csak ritkan kepes onal1o teljesitenie. Tornyot epit 8 kockabol Biztassuk arra a gyenueket, hogy a kockilkat egymasra helyezve tomyot epitsen. Ha om1110ao felrakja mind a 8 kockat, j61 teljesitett. Ha csak 4 vagy 5 kockilt kepes felrakni, felig teljesitette a fe1adatot. Koroket rnasol Rajzoljunk egy kon ugy, hogy a gyerek ne hissa, hogyan csinaltuk. Adjunk neki papin es ceruzat. En essok meg vele, hogy ugyanilyet kell rajzolnia egy masik papirra. Majd forditsuk meg a sajat papirunkat, es rajzoltassuk a gyenneket. A feladatot akkor teljesitette a gyerek, ha legalabb ket zart kort kepes rajzolni ot kisei"let utan. A fonnanak nem kell tokeletesnek lennie. A feladatot felig teljesitene a gyennek, ha csak egy kon tud rajzolni. Vjjaival rneglartja a tollal vagy cerudt Rajzolas kozben figyeljtik meg a gyenneket, hogyan tartja az iroszerszeimot. A feladatot akkor teljesitene, ha a szokasos modon. a htivelykujj, mutatoujj es kozepso ujj koz6tt tartja a tollat. Felig teljesitett a feladat, ha meg kell mutatni neki a helyes tanast. Megrnossa es rnegtorli a kezet ~) 15

18 Teljesitene a fel adatol a bryennek. ha onal!6an kinyilja a csapot. alaposan megmossa a kezel szappannal, leobliti azt, elzitrja a csapol, es megtorli a kezeit egy t6rtilkozovel minden segitseg nelku!. Felig teljesitett a feladat, ha a kezmosas es a lorles feluletes. EJ'\ Csavaros doboz, kulcsok A gyenneknek Ie kel! rodnia csavami egy csavaros doboz fedell:t. es a kulcsot megforditani egy zarban. A feladalot akkor teljesitette, ha mindket tevekenysegre egyedul kepes. Felig teljesitcne a feladalot. ha nehezsegei vannak a megoldas sorim. vagy csak egyet leljesitett. 6:J.,I.":J.-... Labdal es csigal formaz W ~ _. Puha, konnyen follnalhato gyunnab61 fonnazzon a gyellnek eloszor egy t6bbekevesbe gombolyu golyol. majd alakitsa ezt at egy hossza bb hengene, melybol csigat vagy kor ajaku kolbaszl fonnaz. A feladatot akkor teljesitette felig, ha csak az egyik folmat tudja megval6sitani. Kel ponl kozott vonalat buz.---. KortilbelUi egy kezllyi tavolsagra rajzoljunk ket eros pontol egy papirra. Ezutan mutassuk meg a gyermek"llek, hogyan kotheta ossze ez a ket pont egy egyenes vonalla!. Majd rajzoljunk ket ujabb ponlot, es biztassuk a gyenneket ezek osszekotesere. TeljesiteltTlek vehetjuk a felad atot. ha harom kiserl et utan egyenes vonalat hitz a gyennek. Felig teljesitett a feladat, ha a vonal huililrnzik es bizonytalan. de egyertelm uen osszekoli a ket pontol. ; hasznal Tartsunk a gyellnek ele ket-ket ujjunk keze esippentve, es kifeszitve cb'y vekony papiresikot (kb. I em sze les). es biztassuk a gyenneket, hogy az olloval vagi a kene a papirszeletet. A feladalot akkor teljesitene. ha nehany kiserlet utan nehezseg nelktil t6bbszor is elvagia a gyennck a papirt. Felig Ieljesitette a feladatot. ha csak egyszer tudja elvagni. (folytatjuk) (Forditotta es atdolgozta: lir. Csdnyi Yvonne) Susanne Schmid Giovannini: Vegii/ siker A 7 eves Jerome masfel eves koraban ab'yhartyagyuliadasban betegedett meg. 9 honappal a gyogyulasa utan jott eloszor hozziun terapiara. Ket fiil m6gotti keszhleke volt es egy vibratora is. Eddig az idapont ig semmilyen hangra nem reagalt. Elsa benyomasom az volt, hogy egy teljesen magaba visszahuzod6 gyerek, akiral lepergett minden kozeledesi kiserlet. Egyetien torokhangon kivo] semmilyen han got nem adott, es nehany gesztust hasznalt csak. 8 honap telt e1, mire az elsa eredmeny megjelent. Jerome elkezdett jatszani velem, es megprobalkozott egyes hangok utanzasaval is. A dobon kiviil azonban 16

19 scmmilycn hangra nem rea galt. A vibratort tobbnyire elutasitotta. Egy pszicho- 16giai vizsgalaton j6 intelligenciat allapitottak meg nala nyaran Jerome mar majdnem 4 eves volt, amikor a sztl16k a cochlearis implantaci6 mellen dont6ttek. Jerome beszede ekkor egy- os ketszavas mondatokb61 al it, elkezdett olvasni es nagyoll kifejezo, temleszetcs gesztusokat hasznalt. A hangjanak jobb cscngese lett. Sajnos kidertllt a miiternel, hogy az elektr6dakat nem tudjak bevezetni a mar eresen elcsontosodott csigaba, hanem csak ezen kivul tudjak elhelyezni. Az els6 beallitasok soran megis mutatkoztak eredmenyek ab ban, hogy luiny hangra reagalt. Ezzel egyid6ben azonban a jobb arcfelet is elhiizta. Az elektr6dokat ezen ki kapcsoltak, es vegill odajutottak, hogy az operaci6 sikenelen volt. Rovid ide mulva a sziilok mcgismertek a hannoveri Cochl ea Implantaci6s KOzpont sebeszet, a beszelgetest kivizsgaj>is kavette, mely vegtil odavezetett, hogya szakorvos ke szen alit a mutel megismetiesere januarjaban ismet megmiitattek a ki sfillt, es a foorvosnak sikerult a csigaba 8 elektrodat benltetnie majusaban tapasztaltam el6sz0r, hogy Jerome ismen mondatokat mar meg tudott kiilonbiiztehli a fijleive!. A gyakorlast az 6 eseteben maskent csinaltam, mint szoktam. Id6kOzben Jerome mar na!''yon f(iszokott a szaj r61 olvasasra es az olvasasra. Egyertehn(ien tudtomra adta, hogy a csak hallassal zajl6 b'yakorlatokb61 nem kef. igy az olvasasra alapoztam a l11unk at. Hamarosan mar utanozta a ritmllst, folytatta a mondat olvasasat, amint en abbahagytam, es egeszell magat61 a hangsulyozasomat is atvene. Most mar eltelt egy ujabb ev azota, hogy a miitet eredmenyesebb volt. Megtanult feli smemi szamos komyezeti zorejt, reagal a nevere, fe lismeri az osztalytarsai nevel, es most mar kesz a hall asi gyakorlatokra is. Az ismert mondatokat minden vizualis segitseg nelkoi is differencialja. M egvaltozott magatartasa valamennyiiink szamara nagyon font os. Na!'''Yon baratsagos es kozlekeny lett, a beszede nagyot fejl6dan, eni a viccet, beszedet a halhisaval ellenorzi. Nagyon gyakran "fiilel". Neha behunyja a szemet, amikor elolvasott egy mondatot, es becsukott szemmcl megismetli. Ekozben azonnal rajon, ha kihah'y0tt egy szat, vagy rosszul ejtene. Barmilyen erdekes is legyen az arank, ha a folyosor61 meghallja az elso gyerekhangokat, azonnal kozli "Tanarn6, mar szonet van ~". (Forditotta: dr, Csanyi Yvonne) Afogyatekos gyermekek iskolai integraciojanak lehetosegei es hatarai Gondolatok Armin Lowe professzor eiifadtissorozattiroi A professzor 5 napos eloadassorozataban, melyet a budapesti Tanitakopzo Foiskolan tanon, igen szoleskorii t.jekoztatast adott tobbek kozott az integracia elonyeirol, hiltrfmyairol, felteteleirol, az iijabb kutatasi eredmenyekr61 a hallasserultek integraci6javal kapcsolatban. 17

20 Az integrocio elonyei kozolt szerepelt a hangos nonmil beszedkinalat, a magasabb beszl!dszinvonal kovetkezteben elsajatithato magasabb beszedkeszseg. A nonnal iskolaban eroltetni kell magat a hallasseriiltnek, hogy megertsek. A specialis iskolakban egyszeriibb nyelvezetet hasznalnak, alacsonyabb szinvonalii a beszed, megertik a rosszul beszelot is. Mas a viselkedesminta, alkalmazkodni kell az elfogadolt viselkedeshez, magasabb szintii toleranci:ihoz szoknak, Onall6sagra nevelik oket. A specialis iskolakban sok mindent elneznek, magm61 ertetodo dolgokert dicserik oket, s ha hall6 kornyezetben nem ezt teszik, a gyennekek visszahilz6dnak, megsertodnek. A specialis iskohikban eletidegenebbe valnak, mert mindent a tanar iranyit, sokszor helyelttik vegez el, filggosegre neveli oket. A t e li esi~nenyt a non",11 gyerekek teljesitmenyehez merik, tehat realisabb az ertekeles, mig a specialis iskolakban gyakran nines Osszehasonlitasi alap, elofordulhat a tiilertekeles, s ib'y e teren az eletben fen nail a csalmas lehetosege. A hall6 kozegnek is fontos a hallasseriilt gyerek jelenlete, mert az osztalytarsak, sot azok sziilei is megtanulnak a massaggal tenneszetes m6don egyiiltelni. Felmeresekbol kidertilt, hogy a tobbsegeben altalanos iskolakban tanito tanarok kifejezelten elonyosnek tartjak a hallassertilt gyerekek jelenletet, mert maga a tanar ilr is igenyesebben kesziil, foglalkozik igy nemcsak a hallassertilt, han em a tobbi gyerekkel is. Hotrollyt az integraci6s fonna azoknak a szuloknek jelent, akik elfoglaltak, s nem tudnak, vagy nem akarnak hallassertllt gyennekiikkel tobbet foglalkozni, mert az integraltan tanul6 gyerekeket nem lehet magukra hagyni, nem celsze ri'! egesz nap az iskolaban tartani oket, kiilon kell veltik foglalkozni. Ezt a tobblet foglalkozast mas szemoly, csaladtag, vagy fogadott segito is ellathatja, de ez sem mentesiti a sztilot a fokozottabb odafigyelestol. Feltetelkent jelolte meg a professzor iir a karai fejlesztest, a megfelelo es idoben kapott hallokesziileket, az iskolasoknal pedig ezen feliil a nelkolozhetetien ad6-vevo keszolekel, mely bizlositja a magasabb szintii egyiittmiikodest. Kisziiri a zavaro zajokal, a tavolsag sem jatszik szerepet, iigy miikodik, mintha fillre beszelnenek kozvetleniil. A professzor ilr elmondta, hogy kb. 25 orszag, kozttik pi. India integracios helyzetet is tanulmanyozta. Megallapitotta, ho b'y a szegregaci6 oszlopai ma Kina es a volt Szovjetuni 6. Nemetorszagban egy fogyatekos gyerek evi koltsege 25 ezer marka, kollegiumi elhelyezes eseten 30 ezer marka, mig a nonnal gyerekeke evi 4 ezer marka. Megfelelo atcsoportositassal sokat lehet lenditeni az integraci6 anyagi feltetelein, tehat az integraci6 nem elsosorban penzkerdes, hanem szemlelet kerdese is. Sokszor jutnak eszembe annak az olasz iskolaigazgat6nak a szavai, aki a Sztiloi Kamara tapasztalatcsere jellegii beszelgetesen elmondta, hogy "Olaszorszagban ta megsziint a fogyatekosok tarsadajmi kirekesztettsege", mivel fokozatosan megsziintettek a specialis iskolak zomet, s biztositoltak az integracios vagy egyeni tanulasi lehetosegekhez a meb.felel6 szakembereket es 18