Szentkirályi Zsigmond ( ) bányamérnök emlékezete DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA történész-levéltáros (Budapest)

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szentkirályi Zsigmond (1804-1870) bányamérnök emlékezete DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA történész-levéltáros (Budapest)"

Átírás

1 Szentkirályi Zsigmond ( ) bányamérnök emlékezete DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA történész-levéltáros (Budapest) 200 éve született Szentkirályi Zsigmond, a XIX. századi erdélyi bányászat egyik legmeghatározóbb egyénisége, a kiváló bányajogász, a magyar nyelvû bányászati szakírás úttörõje. Szentkirályi Zsigmond május 14-én látta meg a napvilágot Kolozsváron, Komjátszegi Szentkirályi Mihály és Radnótfáy Nagy Mária gyermekeként. Édesapja nagymûveltségû, tekintélyes városi tanácstag, táblabíró és országgyûlési követ volt. Szentkirályi az alsóbb, majd a középiskolai osztályokat, valamint a jogot a kolozsvári királyi líceumban végezte, ezt követõen szeptember 3-án, mint írnok a királyi fõkormányszék szolgálatába lépett Kolozsváron ban áthelyeztette magát Nagyszebenbe, az erdélyi kincstár központjába, bányagyakornoknak ben beiratkozott az európai hírû selmeci akadémiára, melyet 1829-ben végzett el kitûnõ eredménnyel. Bányamérnöki tanulmányai befejezése után az Erdélyi Érchegységbe, Zalatnára került, ahol augusztus 31-én az ottani bányatörvényszék ülnökévé nevezték ki, mely állását 1846-ig töltötte be. Zalatna, az erdélyi bányászat központja, ez idõ tájt élte virágkorát, jelentõs fejlõdésnek indult a bányászat és kohászat, melynek során Zalatna számos újítás, reform kiindulópontja lett. Szentkirályi olyan nagyszerû tudós-bányászokkal dolgozhatott itt együtt, mint pl. Bartha Gyula, Bölöni Mikó Samu, Császár Zsigmond, Debreczeni Márton, Nemes János vagy Reinbold Antal. Nemcsak a tudományos, a társadalmi élet is pezsgõ volt; 1838-ban a városban magyar kaszinó (olvasótársaság) alakult, keretében hírlapokat, folyóiratokat járattak, és könyvtárat létesítettek. Szentkirályi alapítója és tevékeny tagja lett e kaszinónak, csakúgy, mint a szintén 1838-ban alapított hangászati egyesületnek. Szentkirályi Zsigmond ezekben az években írta azon legfontosabb mûveit, melyekkel alkotó részese lett Magyarország és fõként Erdély reformkorszakának. Az erdélyi bányászat ismertetése, c. fõ mûvét valamikor 1838-ban kezdte írni, és az elõszó végén szereplõ dátum szerint 1839 decemberében fejezhette be, de az végül csak 1841-ben jelent meg Kolozsváron. Jelentõsége tartalmán túl abban állt, hogy ez volt az elsõ magyar nyelven megjelent bányászati munka és az egyik elsõ közgazdasági témájú kötet Magyarországon. A tudományos jelleget erõsítve Szentkirályi jegyzetekkel, adatai lelõhelyeinek feltüntetésével, valamint magyarázó megjegyzésekkel segítette mûvének jobb megérthetõségét. Ez a tudományos munkák tekintetében a XIX. század elsõ, sõt második felében sem volt még egyértelmû és szigorú követelmény és fõként nem általános gyakorlat. Emellett jellemzõ, hogy mondandója alátámasztására példákat és párhuzamokat hoz, elsõsorban a nyugati világ országainak gazdaságából, mindenekelõtt az iparilag legfejlettebb Angliából és Amerikából (USA). Szentkirályi Zsigmond Célja e munkájával, miképpen az elõszóban írja, egyrészt az volt, hogy az erdélyi bányászatot azokkal is megismertesse, akik azt még a maga valóságában nem ismerték, másrészt pedig a döntéshozók figyelmét szerette volna felhívni vele némelly tennivalók iránt. (Könyvét tehát korántsem csupán udvariasságból ajánlotta hg. Lobkovitz Ágostonnak, az udvari kincstár elnökének.) A kétkötetesre tervezett munkának végül is csak az elsõ kötete jelent meg, mely az erdélyi bányászatot nemzetgazdasági szempontból mutatta be. Az erdélyi bányászat köz- és magánjogi ismertetése címet viselõ második kötet töredékes maradt és nem került kiadásra. Szentkirályi mûve elsõ, rövidebb részében (az elsõ három szakaszban) általános közgazdasági alapeszméirõl ír, melyeket aztán a második részben az erdélyi bányászatra alkalmaz (miközben terjedelmes statisztikai adatsorokkal mutatja be annak állapotát). Bevezetõjében megadja e gazdasági eszmék néhány forrását: Azokban, miket nemzet-gazdasági elõfigyelmeztetés gyanánt beszõttem, kevés eltéréssel gróf Sodent követém, a bányászat nemzet-gazdasági hasznainak fejtegetési módjában pedig némi részben Deliust és Weissenbachot. Ezen kívül, miként már Jakab Elek megállapította, gróf Széchenyi István nagy 32 Bányászati és Kohászati Lapok 137. évfolyam 4. szám

2 mûvei (a Hitel, a Világ és a Stadium) is jelentõs hatással voltak Szentkirályi közgazdasági gondolkodására. Megtalálható, pl. a Széchenyi-féle kimûvelt emberfõ eszméje, amikor azt írja rögtön munkája elején, hogy értelmi kifejlõdés s pallérozottság kell a vagyoni gyarapodás elérésére. Szentkirályi a szükséges tudás, a szakértelem megszerzése mellé állítja még a szorgalmat, és persze az állam és benne az egyén szabadságát és függetlenségét, mint azon kellékeket, melyekben központosul a nemzetek anyagi s szellemi ereje. Hangsúlyozza, hogy az anyagi és szellemi erõk kifejlését megfelelõ törvényhozással kell elõmozdítani. Szentkirályi elveti azt a gazdaságpolitikát, amely egyszerûen az állami kincstár megtöltésén alapul, ezt a XVI-XVII. századi Spanyolország és Portugália példájával támasztja alá. Ugyanakkor szükségesnek tartja a bányászat és kohászat területén (is) az állami beavatkozás ( státus beavatkozás ) általános és kimódolt rendszerét, melynek ellenõrzõ és ösztönzõ, tehát segítõ (indirekt és nem direkt irányító) szerepet szánt a magánbányászatokkal szemben. A technikai fejlõdésben jelentõs eredménnyel járhatna ez a rendszer, de pl. megkerülhetetlen a státus beavatkozás a rablómûvelés elleni fellépés esetében is. Úgy gondolta továbbá, hogy a gazdaság különbözõ ágazatai közötti bizonyos arányosság eredményezi a nemzet anyagi erejének növekedését. Gazdasági gondolkodásában alapelv a közteherviselés, egyúttal a haszonból való közös részesülés. A magánbirtok mellett érvel: az ember termesztõ ereje saját birtokán mutatkozik meg a legjobban, ami magából az emberi természetbõl következik, amiért is a földet minél több személy között kell felosztani, de figyelve arra, hogy igen nagy eldarabolása ne történjék meg. Szentkirályi kötetének második részében ez utóbbi eszmét a bányászatra alkalmazva, javasolja a föld szabaddá tételét, a bányaiparnak a regalitás viszonyából törvény által, a földesúri függés alól örökváltság útján való kiszabadítását. Indítványozza a földesúri hatalom alól (majdan) felszabaduló és bizonyos népességszámot elérõ bányászhelységek szabad városi státuszba emelését, továbbá Déva és Zalatna városoknak az országgyûlésben külön, és általában a bányász érdekeknek a törvényhozásban szakemberek általi nagyobb mérvû, erõteljesebb képviseletét. Megoldandó feladatnak tekinti a bányászati köz- és magánviszonyok végleges törvényi rendezését, a bányatörvényhatóság a polgáritól való teljes elkülönítését, a bányarendõrség létrehozását. Véleménye szerint nagyobb hangsúlyt kell helyezni az alsóbbrendû bányatisztek oktatására: az 1835-ben megnyílt nagyági aknásziskola mellett még egy középszintû bányásziskolára, valamint a szegények tanulásának megkönnyítésére további nagyszámú ösztöndíj alapítására volna szükség. (Bányászati tanintézmények felállítására példaként Oroszországot említi, ahol az Urálban 20 évvel korábban számos bányásziskolát hoztak létre.) De Szentkirályi felhívja a figyelmet arra is, hogy az alapképzésen túl gondot kell fordítani a magasabb fokú és folyamatos továbbképzésre, amit Széchenyi után szabadon bányászati kaszinók létesítésével lehetne elérni. Mint írja, a bányászati akadémiák csak elõkészületül szolgálnak és az ott szerzett ismeretek tulajdonképpen csak az élet gyakorlati játékszínén magasztosulnak valódi tudománnyá. A bányászkaszinók sürgõs létesítését szerinte az indokolja, hogy a selmeci bányászakadémia távol esik Erdélytõl, és így nem szolgálhatja az önmûvelés és tudományos munka célját, márpedig a legkitûnõbb elméleti sikerek is rövid idõ alatt veszendõbe mennek, ha az ismeretek gyarapítását szolgáló segédforrások hiányoznak. Négy pontban fogalmazza meg a bányászati kaszinók feladatát: 1. Folyamatos figyelése a külföldi és hazai publikált jelesb elmeszüleményeknek, észrevételeknek, s felfedezéseknek ; 2. A közre nem bocsátott kísérletek és találmányok feltárása; 3. A bányászatban dolgozók és az iránt érdeklõdök összejövetele gondolatcsere, viták s tanácsadás és vevés céljából; 4. Az ezen az utakon szerzett adatok és tudnivalók idõszaki megjelentetése. Szentkirályi szerint az elsõ a szakkönyvek és folyóiratok beszerzésével, a második bel- és külföldi levelezéssel, a harmadik egy egyesület létrehozásával, a negyedik folyóiratok kiadásával érhetõ el. Mindezt egy központi bányászati kaszinó keretében lehetne megvalósítani (elkezdeni), melyet az erdélyi bányászat központjában, Zalatnán kellene létrehozni, a már létezõ, és fentebb említett zalatnai olvasótársaság hathatós segítségével, célirányos tevékenységével. A nép tudásvágyának felébresztését a népszerû oktatás keretében, a középfokú és felsõfokú bányászképzést, valamint a folyamatos ön- ill. továbbképzést nemzetgazdasági vetületében tárgyalta és tartotta döntõ fontosságúnak annak fejlõdése szempontjából. Szentkirályi munkájában leszögezi azt is, hogy bár a gépesítés miatt nõtt a munkanélküliség, a technika tökéletesebbé válása így is a nemzeti-gazdaság kivánatjával igen is megegyezõleg múlhatatlan. (Ezt Hume Angliára vonatkozó statisztikai számításaival támasztja alá.) A növekedõ népességszám szerinte leginkább a gyárok erõmûvi tökélyesbülésének (a gépesítésnek a szerk.) köszönhetõ. Tehát a nemzetgazdaság érdeke és egyben a közjóé, hogy az erõmûvi alkalmazásban az erdélyi bányászat is lépjen elõre, a brit és amerikai példák nyomában. Bár számos gazdasági gondolkodó gyakorolt hatást gondolatvilágára, miként jeles bányatörténészünk, Faller Jenõ megjegyzi azokat õ a hazai bányászatra vonatkoztatva addig soha nem hallott elgondolásaival teljesen egyedülálló a maga nemében. Szentkirályi e konkrét alkalmazásban mindenképpen újszerû és saját korát jóval megelõzõ elgondolásai és célkitûzései közé Bányászati és Kohászati Lapok 137. évfolyam 4. szám 33

3 tartozik pl., hogy már az 1830-as évek végén kimondja a kollektív szerzõdések kötésének szükségességét: a bányamunkások és bányatulajdonosok közötti viszonynak jövõben nem gazdai hatalmúnak, hanem szerzõdési jellegûnek kell lenni. Továbbá kívánatosnak tartja a tapasztalatcsere bevezetését, gyakori üzemi értekezletek tartását, üzemek szervezését, vegytani ércfeldolgozó és kohókisérleti segédintézetek felállítását, a kísérletek és találmányok publikálását. A mûszaki fejlesztés vonalán mintabányák ( mustrabányák ) létesítését indítványozza, hogy azok korés mintaszerû berendezésében a haladó technikai tökélyesedés szellemében nemcsak a bányatechnikusok, hanem az egyszerû bérmunkások is megtalálják a bányászat legújabb technikai vívmányait, munka- és eljárásmódjait. A mintabányákon kívül a szétszórt bányaüzemeknek nagy, központos altárók ( istolyok ) útján való egyesítését, valamint az égetõ energiakérdés erõmûvekkel, pl. magasan telepített, hegyi tavakban tárolt erõvízzel való megoldását tekinti a honi bányászat sürgõs feladatának. Nemzetgazdasági szempontból vizsgálva több oldalt szentel Szentkirályi a jó úthálózat szükségességének taglalására. Jól épített s jól fenntartott utak nélkül, a bányász helységeknek egymást közti, s körülvidékekkeli közlekedése egyáltaljában terhessé, az év némely szakaiban pedig csaknem lehetetlenné válik. Az utak rosszasága miatt a termelés összességében költségesebbé válik. Véleménye szerint az útépítéshez és karbantartáshoz mind azok járuljanak, kik abból hasznot huznak. Tehát az eddigi gyakorlattal szemben ne robottal építsék az utakat, hanem az egyes útszakaszokat községenként osszák fel, és ezután õk építsék és tartsák karban. Mindezen munkákat pedig a tartományi és a kincstári pénztár fizesse. Szentkirályi a bányászat fontosságáról értekezve mintegy konklúzióként megállapítja, hogy a nemzet-gazdaságon kívül egy neme sincs a szorgalomnak hazánkban, melly többeknek adna közelebbi és távolabbi keresetforrást, mint a bányászat, valamint a bányászati szorgalmon kívül felesleget a szorgalom más nemei hazánkban csak igen kevés részben termesztenek. Másik meghatározó mûve, erdélyi bányászkalendáriuma, elõször 1844-ben jelent meg (szintén magyar nyelven). Az elsõ évfolyamot még kettõ követte os harmadik évfolyamát Erdélyi Bányász Almanach címen adta ki januárjában, mikor gróf Széchenyi Istvánnak, mint a Magyar Tudós Társaság másodelnökének megküldte a kalendárium elsõ két évfolyamát, Szentkirályi a következõképpen fogalmazta meg e sorozatának a célját: a nyelv mellett magát, ezen honi bányászati iparügyet is elõmozdítandó, eltökélém magamban, évenként bányászati Almanachot adni ki magyar nyelven: melly naptárral s több illy nemü tudnivalókkal összekötve a bányászi köznép elõtt ez egy okból is kapóssá válna, de a mellett egy felöl azon sajátságos szerkezet, mellyben honunk bányászati ipara mozog, annak fény és árnyékoldalait, s az illetõ felsõségi szabályozásokat is idõnként felfedezze s köztudomásra juttassa, a honi bányászati ipar statistikájához adatokat szolgáltasson, a bányászati birtok-változások kimútatását idõrõl idõre adja, de egyszersmind bányászati vállalatainkat a nembányászokkal is megismertesse, más felöl tudassa legalább csak kijelölésekben mind azt, mi ezen iparágat illetõleg akár szoros tudományi akár gyakorlati tekintetben, új és követésre méltó Europaszerte idõnként történik, igy a bányászi köznépen kivûl egyéb állapotunknak is hasznos kézi könyvül szolgáljon. A kalendárium három részbõl állt. Az elsõ részben maga az aktuális évi naptár szerepelt, kiegészítve azt az erdélyi törvénykezési szakaszok illetve a törvényszünetek idõpontjainak megjelölésével. A mérték s pénzügyi tudnivalók között Szentkirályi közölte a mértéktárat (amit a Házisegédbõl vett át), a fontosabb pénznemeket, azaz az aktuális valutaárfolyamokat és a kamattáblát. Ez az õ idejében jelentõs tettnek számított. Például közzétette az arany-ezüst beváltás árszabályait, sok visszaélés útját vágva el. Ezeken kívül az ismeretterjesztõ bányászkalauzban iskolaügyi statisztika is olvasható volt (Szemere Bertalan Utazás külföldön c. munkájából átvéve), valamint mesék és versek, mint az egyéb kalendáriumokban általában. A bányászkalendárium második részét a tiszti tár képezte, benne a teljes erdélyi közigazgatás tisztviselõ karával, természetesen a kincstári illetve a bányászati igazgatás, úgymint a Cs. K. Udvari Pénz- és Bányászatügyi Kincstár, a K. Hazai Kincstártanács és a Bányászati Feltörvényszék tisztségviselõinek részletes felsorolásával. A harmadik, Bánya és kohászati ipart, jog- s igazgatási ügyet érdeklõ ismeretek és tudnivalók tára címet viselõ részben tudhatták meg az olvasók az érctermelés vagy éppen a bányász személyzet statisztikai adatait, a bányászatra vonatkozó törvényeket, rendeleteket, értesülhettek többek közt a bánya-birtokossági változásokról, a legújabb kísérletekrõl és találmányokról, valamint a legfrissebb nemzetközi és hazai szakirodalomról. Ebben a részben hívta fel Szentkirályi a figyelmet a bányaiparból származó betegségekre, megismertetve olvasóival e betegségek gyógymódjait is. Mûvei a tudományos életben nagy figyelmet és elismerést váltottak ki. A legnagyobb elismerés kétségkívül az volt, hogy november 22-i ülésén az Akadémia a törvénytudományi osztály ajánlatára tetemes szótöbbséggel Szentkirályit levelezõ tagjává választotta (a volt selmeci diákok közül elsõként). Akadémiai székfoglalóját A bányászi regalitásról címmel tartotta meg. Munkássága elismeréséül a Magyar Királyi Természettudományi Tár- 34 Bányászati és Kohászati Lapok 137. évfolyam 4. szám

4 saság október 8-án rendes tagjává választotta, Hunyad megye pedig már korábban abban a megtiszteltetésben részesítette, hogy táblabírájává nevezte ki. Szentkirályi Zsigmond zalatnai mûködése alatt, pontosabban 1841-ben részt vett egy német-magyar bányászati szótár elõkészítésében. A Magyar Tudós Társaság elnöke, gróf Teleki József július 2-án írt levelében fölkérte gróf Nádasdy Ferenc kincstári elnököt, hogy a bányászati szaknyelv megmagyarosításában támogassa a Társaságot. Nádasdy ezt követõen az Erdélyben használatos szakszavak és kifejezések összegyûjtését kérve levelet intézett az e tárgyban jártas bányatisztekhez, így Szentkirályihoz is, aki a Szógyûjteményt október elején személyesen adta be az elnöknek. Nádasdy végül a kincstárhoz beérkezõ szógyûjtemények megvizsgálásával és összeszerkesztésével Debreczeni Márton kincstári tanácsost bízta meg. Debreczeni 1842-ben három szótárszerkesztményt is készített. Az egyik Bányászati mûszótár címet viselõ töredékesen (ld. A-T) fennmaradt németmagyar szakszótárban rubrikákra osztva szerepelnek az egyes szógyûjtemények. Ebbõl kiderül, hogy a legnagyobb gyûjtést Szentkirályi Zsigmond végezte. Szentkirályi Zalatnán 1835-ben alapított családot. Ujvári Jozefát vette el feleségül, akitõl négy gyermeke született, akik közül az elsõ kettõ még kisgyermek korában meghalt. Elsõ feleségét 1846-ban veszítette el. Ugyanezen esztendõben helyezték át Szentkirályit a Krassó megyei Moldvabányára, ahol bányamester és bányatörvényszéki elnökhelyettes lett. Itt 1847-ben újra megházasodott: nõül vette Hoffman Ádám bányabirtokos Amália nevû leányát. E házasságból kilenc gyermeke született, akik közül az elsõ három korán meghalt. Szentkirályiról, az emberrõl az õt személyesen ismerõ életrajzíró a következõ képet nyújtja: Mint ember, mûvelt, õszinte; társalgása, modora megnyerõ, ismerete sok, fölfogása gyors, itélete határozott; ha ellenvéleménye volt elõadásában kimélõ, önvédelmében bátor és önmérséklõ. Irodalmilag mûvelt alakban fejezte ki gondolatait a legközönségesebb vitakérdésekben is, a mi sokak felett elõnyt adott neki. Logikája s az ellenérvek ügyes visszaverése egy hosszas élet tapasztalatai által gyakorlott elmés észjárásról tett tanubizonyságot. Az es szabadságharcban más-más állomáshelyeken, de tovább viselte hivatalát, mindvégig kiállt a magyar kormányzat mellett április 8-án Moldvabányáról Oravicára helyezik, május 15-én már Pesten találjuk, a bányapolgárok Kossuth által összehívott értekezletén, mint a bánsági rézbányászat képviselõjét. Az értekezletnek, mely õt jegyzõjévé választotta, egyik legmeghatározóbb személyisége lett. E tanácskozás nyomán vetette papírra 1848 júliusában Néhány törvényjavaslat a bányaipar ügyében c. 50 oldalas röpiratát, melyet 1849 májusában adott ki nyomtatásban. A pesti értekezletet követõen oravicai munkáját már nem sokáig végezhette, mert május 31-én Kossuth Lajos pénzügyminiszter újabb feladattal bízta meg, ti. a Részek visszacsatolásán munkálkodó országos bizottsághoz rendelte, hogy bányabiztosi minõségben ahhoz csatlakozva vizsgálja meg a körösbányai terület helyzetét, és biztosítsa a kincstári kezelés fennakadás nélküli mûködését. Szentkirályi július végéig maradt Körösbányán, majd miután a körösbányai bányaigazgatóságot kivonták az oravicabányai igazgatóság fennhatósága alól, visszatérhetett állomáshelyére. December 25-ig dolgozhatott Oravicán, mint helyettes bánsági fõbányanagy, amikor is az egész bányaigazgatóság pénz- és levéltárával, valamint összes hadianyagával együtt menekülni kényszerült. Eltávozásáért Dezsán cs. kir. biztos 1849 januárjában állásából felfüggesztette, és fizetését beszüntette. Szentkirályi szülõvárosába, Kolozsvárra ment, ahol Csány László teljhatalmú országos biztos az erdélyi kincstári ügyek rendezését segítendõ Debreczeni Márton pénzügyminiszteri tanácsossal együtt maga mellé rendelte. Idõközben azonban Duschek Ferenc pénzügyi államtitkár Gränzenstein Gusztáv bánsági fõbányaigazgatót küldte Erdélybe a kincstári, illetve a bányászati ügyek rendezésére. Az így elõállott helyzetben Csány úgy döntött, hogy a három említett személy választmányilag dolgozzon együtt. Ez a hármas bizottság aztán gyors munkát végzett, mert már április 20-án elkészült a Szentkirályi és Debreczeni által fogalmazott és aláírt rendezési terv (a munka kidolgozásában résztvevõ Gränzenstein néhány nappal korábban Nagyváradra utazott). A rendezési tervet elkészültének napján Csány László kormánybiztos körrendeletben adta ki. Végrehajtását Szentkirályi és Debreczeni azonnal megkezdte. A kormány azonban helyesebbnek látta ezt a munkát egyetlen felelõs személyre bízni, mely a megbízatást miniszteri biztosi minõségben Debreczeni Márton kapta meg. Szentkirályi Zsigmond a továbbiakban segédként vett részt az erdélyi kincstári, illetve bányarendezésben. Világos után Szentkirályi visszatért állomáshelyére, Moldvabányára, állásából azonban felfüggesztették, és csak miután a temesvári cs. kir. haditörvényszék igazolta, foglalhatta el hivatali helyét feltételesen, mint bányanagy, 1850 decemberében július elsején a bánsági cs. kir. kapitányság ideiglenes vezetésével bízták meg, majd 1855-ben helyettes erdélyi bányakapitánnyá nevezték ki, és még ebben az évben Zalatnára költözött május 3-án erdélyi bányakapitányként bányatanácsosi rangot kapott. Visszatért tehát Zalatnára, ahol pályája elsõ másfél évtizedét töltötte. Akkor Zalatna virágkorát élte, 1855-ben viszont az 1848 októberében elpusztított bányaközpont újjáépítése volt a feladat. A helyi bányászat újjászervezése során feltá- Bányászati és Kohászati Lapok 137. évfolyam 4. szám 35

5 masztotta a zalatnai kaszinót, számára alapszabályt készített és egészen nyugdíjba vonulásáig elnöke volt annak. Az erdélyi bányászat újjászervezése mellett Szentkirályi Zsigmond az 1850-es és 60-as években komoly szerepet játszott az országos bányatörvények és rendeletek megalkotásában. Ott találhatjuk keze nyomát az 1854-es osztrák bányajogi nyíltparancsban, mely Magyarországon és Erdélyben kötelezõ érvénnyel (bányatörvényként) került bevezetésre. E nyíltparancs erélyes végrehajtásáért a bécsi központi kormányzat abban az elismerésben részesítette, hogy e bányajogi rendelkezések általa készített végrehajtási utasítását a birodalom egész területén követendõvé tette. Szentkirályi késõbb részt vett az 1859-es Bánya-alapszabályzat kidolgozásában, csakúgy, mint az 1867-es revideált alapszabályzat elõkészítésében. Ennek kapcsán a Kolozsvári Közlöny május 2-i számába írt rövid, Az erdélyi bányaügyrõl c. cikkében ekképpen fogalmazta meg a (bánya)törvénykezésre vonatkozó ars poeticaját: Bányatörvények hozatalában fõ czél nemcsak a jelen, hanem a jövendõ is. Erre a második zalatnai idõszakra esik, hogy a Bécsi Földtani Intézet az osztrák összbirodalom ásványtûzanyagi londoni kiállítása elõmozdításáért május 12-én levelezõ tagjává választotta. Megbecsültségét jelezte az is, hogy az erdélyi udvari kancellár 1861 februárjában kinevezte õt az erdélyi országgyûlés elõkészítése végett létrehozott ún. Negyvenestanács tagjává. Elismertségérõl a már többször idézett Jakab Elek a következõket írja: A hol hivatalos körökben vagy a sajtó terén a magyar s különösen az erdélyi bányászat ügyérõl eszmecsere, vita és tervezés folyt vagy törvény által bármely irányban változtatás történjék, Szentkirályi az illetékes elhatározás tényénél 20 év alatt mindig ott volt, meghivatva a kormány, elküldve a bizalom vagy rábiratva saját ügyszeretete által. Szentkirályi április 9-én ment nyugdíjba. A zalatnai hivatali kar mint tisztelt és szeretett fõnökétõl, a ki a szorgalomban példát adott, a hivatal nehéz teendõi közt mint világító szövétnek, bölcsességgel vezette, örök tiszteletök felõli õszinte biztositása kifejezésével búcsúzott el tõle. Zalatnáról visszatért szülõvárosába, Kolozsvárra, ahol élete utolsó éveit töltötte, továbbra is tevékenyen végén és 1866 elején például cikksorozatot írt X.Y. álnév alatt, Vázlatok életbevágó társadalmi bajainkról s azok orvoslásáról címmel*. A társadalom problémáinak megoldására fogékony Szentkirályit Kolozsvár társadalma hamarosan felelõs beosztással ruházta fel: 1867 augusztusában, a város úgynevezett alkotmányos újjászervezésekor, elõször városi képviselõvé, majd polgármesterré választották. Csak néhány hónapig állt azonban szülõvárosa élén. A tevékeny Szentkirályi nem sokáig bírta a politikai pártharcokat és betegsége miatt végül július 8-án lemondott tisztségérõl. Tétlenségrõl azonban szó sem lehetett, még ha beteg is volt, tudásával rendelkezésre állt. A földmûvelésügyi, ipar- és kereskedelemügyi miniszter által 1869 tavaszán a magyar bányajog megállapítására és a bányatörvény tervezetének kidolgozására létrehozott bizottság több ülésén is részt vett, és azokon elvi, módosító indítványokat tett. Néhány hónappal késõbb pedig a pénzügyminiszter a kolozsvári m. kir. pénzügyigazgatóság adófelszólamlási bizottságának tagjává nevezte ki. Szentkirályi Zsigmond élete 66. évében, április 16-án hunyt el. Temetésén a házsongárdi temetõben Kolozsvár minden rendü és állásu mivelt közönsége nagy számban jelent meg. Kopott terméskõobeliszkje ma is áll a temetõ II. b parcellájában. A temetés utáni hét hétfõjén jelentette be a Magyar Tudományos Akadémia ülésén Arany János fõtitkár Szentkirályi Zsigmond levelezõ tag halálát, és egyúttal felkérte a II. osztályt, hogy emlékbeszédrõl gondoskodjon. Ennek elhangzására majd hét évet kellett várni; végül Jakab Elek írta meg és olvasta fel január 29-én az Akadémia épületében. Kolozsvár híres történetírója e 74 oldalas, nyomtatásban is megjelent életrajzzal és pályaképpel méltó emléket állított Szentkirályi Zsigmondnak. Ez a munka a tudós társadalomnak szólt. A széles közvélemény számára Jakab Elek már 1870 júniusában írt egy cikket Szentkirályiról a Pesti Naplóba, majd egy másikat 1871-ben a Vasárnapi Újságba, a bányamérnök-akadémikus arcképével illusztrálva. Emlékét a XX. században a bányásztársadalom feltámasztotta és tovább ápolta ben, születésének 150. évfordulóján, Faller Jenõ bányamérnök emlékezett meg róla a Bányászati Lapokban ben az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület megalakulásának 80. évfordulóján Szentkirályi Zsigmond-emlékérmet alapított, amellyel az alapszabály szerint azon tagjait tünteti ki, akik a bányászat elméleti és gyakorlati fejlesztésében és tudományos szintû mûvelésében érdemeket szereztek. A legutóbbi ünnepi megemlékezést, amely nevét újra kõbe véste, mint a Házsongárdban nyugvó 34 akadémikus egyikét, november 23-án, a Magyar Tudomány Napján tartották a Magyar Tudományos Akadémia és az Erdélyi Múzeum Egyesület szervezésében, a luteránus sírkert bejáratánál. Végül pedig tavaly, 2003 decemberében az OMBKE választmánya a 2004-es évet Szentkirályi-emlékévvé nyilvánította. Szentkirályi Zsigmond, a XIX. századi bányászatunk egyik legnagyobb alakjának jelentõségét Jakab * Jakab Elek szerint Szentkirályi e cikksorozatát a Kolozsvári Közlöny 1865-ös és 1866-os évfolyamaiban közölte, de a megadott helyen hiába kerestük nem találtuk, sõt az átvizsgált közötti évfolyamok egyikében sem. Jakab valószínûleg emlékezet után írt e jelentõs tanulmányról, ami abból is kitûnik, hogy csupán egy érdemi mondatban szól annak tartalmáról. 36 Bányászati és Kohászati Lapok 137. évfolyam 4. szám

6 Elek a következõképpen fogalmazta meg akadémiai emlékbeszédében: a magyar bányászatot, mint eszmét s törekvési czélt Szentkirályi tûzte ki és jelölte meg, az elméket e fölött gondolkodásra õ vezette, hírlapi és társadalmi nyilvános eszmecserét az õ mûvei idézték elõ, szóval: az erdélyi magyar bányászatban reformmozgalmat és elevenséget õ teremtett. IRODALOM Csány László kormánybiztos iratai köt. Sajtó alá rendezte: Hermann Róbert. Zalaegerszeg, p. Csath Béla: Szentkirályi Zsigmond-emlékérem. In: BKL Kõolaj és Földgáz. 28.(128.) évf sz. Erdélyi Bányász-Kalendáriom szökõ évre. 1. évf. Kolozsvár, Szentkirályi Zsigmond Erdélyi Hiradó. 12. évf sz. Faller Gusztáv: A Selmeci M. K. Bányász- és Erdészakadémia évszázados fennállásának emlékkönyve Selmec, Faller Jenõ: Megemlékezés Szentkirályi Zsigmond születésének 150. évfordulója alkalmából. In: BKL. Bányászati Lapok. 9.(87.) évf sz. Gaál György: Akadémikusok a Házsongárdban. In: Szabadság. 14. évf sz. 3. Jakab Elek: Emlékbeszéd Szentkirályi Zsigmond levelezõ tag fölött. In: Értekezések a társadalmi tudományok körébõl. 4. köt. Szerk. Fraknói Vilmos. Bp., Jakab Elek: Két erdélyi bányász. II. Szentkirályi Zsigmond. In: Vasárnapi Ujság. 18. évf sz. Jakab Elek: Szentkirályi Zsigmond és bányászati irodalmunk. In: Pesti Napló. 21. évf sz. F. Kiss Erzsébet: Az es magyar minisztériumok. Bp., Kolozsvári Egyetemi Könyvtár Kéziratosztálya. Ms 3174 Debreczeni Márton bányászati iratai. Bányászati müszótár (94 folio). (A Szentkirályi-féle szógyûjteményt már Jakab Elek is eredménytelenül kereste, az valószínûleg elveszett. Mindenesetre Debreczeni rubrikás szótárszerkesztésének köszönhetõen mégis fennmaradtak a Szentkirályi Zsigmond által gyûjtött korabeli bányászati szakszavak.) Kolozsvári Közlöny. 12. évf Magyar Országos Levéltár (MOL) H27 Pénzügyminisztérium. Bányászati Osztály. 1.d. 119/B.O.I. MOL H22 Pm. Duschek Ferenc iratai. III. 48. MOL F250 Debreczeni Márton miniszteri biztos iratai 1. cs /p.ü. sz. rendelet Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára Gróf Széchenyi István: Hitel. Pest, Komjátszegi Szentkirályi Zsigmond: Az erdélyi bányászat ismertetése nemzet-gazdasági, köz- és magánjogi tekintetben. Kolozsvár, 1841.

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja kiemelkedõ Szövetkezeti gondolkodók, személyiségek és szervezõk Erdélyben Balázs Ferenc (1901 1937) Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér

Részletesebben

Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet sorsának alakulása a 19-20. század fordulóján

Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet sorsának alakulása a 19-20. század fordulóján Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet sorsának alakulása a 19-20. század fordulóján NAGY Adrienn Pécsi Tudományegyetem BTK Neveléstudományi Intézet adrienn.n.z@gmail.com A középfokú kereskedelmi iskolák

Részletesebben

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra ARCHÍVUM Balaton Petra A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Székelyföld gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztésének szükségességére a 19. század végén terelõdött

Részletesebben

rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét, és benne a magyar

rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét, és benne a magyar Orwell, a testvér 59 rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, mint az értékrend megteremtése és kifejezése, tudatosítása és örökítése. Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét,

Részletesebben

A pesti egyetemi orvoskar 1848/49-ben

A pesti egyetemi orvoskar 1848/49-ben Forrás: http://www.ujsag.sote.hu/se200803/20080317.html Semmelweis Egyetem IX. évfolyam 3. szám 2008. március 15. A pesti egyetemi orvoskar 1848/49-ben Az Orvoskar állapota 1848-ban Az egyetem Budáról

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2015. 4. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2015. 4. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2015. 4. hét Erdély Magyarország Folytatódik a Kőrösi Csoma Sándor Program Folytatódik a diaszpóra magyarságának megerősítését célzó Kőrösi Csoma Sándor Program, amelyre február

Részletesebben

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 56. ÉVFOLYAM 2004 10. SZÁM Gondolatok az egységes ingatlan-nyilvántartás szerkesztésérõl és ügyirathátralékának ezzel összefüggõ történelmi gyökereirõl (I. rész) Dr. Kurucz Mihály

Részletesebben

Bán Zsófiával, az ELTE Amerikanisztika Tanszékének docensével Szöllõsi Adrienne beszélget

Bán Zsófiával, az ELTE Amerikanisztika Tanszékének docensével Szöllõsi Adrienne beszélget Mindentudás Egyeteme 85 SZÖVEG ÉS KÉP HATÁRÁN Bán Zsófiával, az ELTE Amerikanisztika Tanszékének docensével Szöllõsi Adrienne beszélget Kutatási területed eredetileg az irodalmi modernizmus. Írásaidban,

Részletesebben

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ CSÁKÓ MIHÁLY Az ezredforduló munkaerõpiaci kihívásai a Kárpát-medencében 1 Bevezetés: a kérdés, jelentõsége, megközelítése AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ kihívások két szempontból

Részletesebben

Okleveles mezôgazda, állatorvos, miniszteri tanácsos, a Magyar Tudományos

Okleveles mezôgazda, állatorvos, miniszteri tanácsos, a Magyar Tudományos 204-391 Biographia 2007.12.04 10:00 Page 351 TORMAY BÉLA (nádudvari) 1839 1906 351 Okleveles mezôgazda, állatorvos, miniszteri tanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az állattenyésztési tanszék

Részletesebben

További munkájukhoz sok sikert kívánok és jó felkészülést a vizsgaidőszakra! Dr. Tóth Titanilla

További munkájukhoz sok sikert kívánok és jó felkészülést a vizsgaidőszakra! Dr. Tóth Titanilla Tisztelt Kollégák, Ezúton küldeném meg Önöknek a 2012. április 22-én megtartott előadás alapján készített tansegédletet. Természetesen az előadás teljes anyagát kéri számon dr. Horváth Attila, de a lényeges

Részletesebben

ö ö ö ö ő ö ö ő ö ő ő ő ö ö ő ő ö ö ő ő ű ű ő ő ö ű ő ö ö ő ö ő ö ú ő ö ű ű ő ő ö ű ő ö ö ű ű ő ö ű ő ö ö ű ű ű ű ű ű ű ö ű ő É ö ú ö ö ö ö Ő ö ö ö ö ő ö ö ő ö ö ő ö ö ő ű ö ö ö ö ö ö ő Ö ő ö ö ő ö ő ö

Részletesebben

Újabb vigyázó szemek. media13.hu. Díszpolgárjelölés. Büdzsé 2016. A TV13 mûsorából. Térfelügyelet Havi 300 intézkedést kezdeményeznek az operátorok

Újabb vigyázó szemek. media13.hu. Díszpolgárjelölés. Büdzsé 2016. A TV13 mûsorából. Térfelügyelet Havi 300 intézkedést kezdeményeznek az operátorok media13.hu XXII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ANGYALFÖLD-ÚJLIPÓTVÁROS-VIZAFOGÓ 2016. JANUÁR 22. Díszpolgárjelölés Az önkormányzat idén is várja a helyi lakosok és civil közösségek javaslatait, illetve jelöléseit a

Részletesebben

Miért van szükség közigazgatási minimumra?

Miért van szükség közigazgatási minimumra? Dr. Dudás Ferenc közigazgatási elemzõ, az MKKSZ szakmapolitikai vezetõje, a KözigPress fõszerkesztõje Miért van szükség közigazgatási minimumra? Iránymutató és példaadó Mesterek után mindig nehéz szólni.

Részletesebben

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA BABITS FELJEGYZÉSEI ARANY JÁNOSRÓL Kézirat, rekonstrukció, kiadás * Horváth János a következő mondattal zárta az 1910-es évek első felében írt, de csupán a hagyatékból

Részletesebben

Felkelõcsoport a Corvin közben

Felkelõcsoport a Corvin közben EÖRSI LÁSZLÓ Felkelõcsoport a Corvin közben A forradalom kirobbanását követõ éjjeli-hajnali órákban megjelentek a fõvárosban a szovjet páncélos alakulatok, amelyekkel szemben városzszerte felvették a harcot

Részletesebben

á ú é é ő é ő á ő ő á á ú ű é é ö ő á ő ú ő ő á é Ü Ü á é á é á é á é á ö ö á é ő á ú ű é é á é é ő á ö ö á á é é ú é é ú á á ő é é é ö ö á á é ű ő á é ű ő ú ő á á é á ú é é á é ö á á ö Ü á á é é ú á á

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói KARACS ZSIGMOND Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói Az országot 1956. október 4-én a keringõ hírek ellenére váratlanul érte a katasztrófa. Az emberek bíztak a szovjet csapatok kivonulásában, mindenki

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

Ü Ú Ú Á Á Ő É é ö é é é é é ü ö é é é é é é é é é é ö é ö ö ö é é é é é é ö é é é é ö é ű é é é ö é é é é éé ö é éö é é ö é é é é ö é ű é é é ö ö é é é é é ö é ö é é ö ö é ö é é é é é é ü é é ö é é é é

Részletesebben

Tisztelt Olvasó, Kedves Tagtársam!

Tisztelt Olvasó, Kedves Tagtársam! Hivatásunk a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara lapja 2008/2. Tisztelt Olvasó, Kedves Tagtársam! Dr. Horváth Ágnes korábbi egészségügyi miniszter távozása a szaktárca irányításában és az ország kormányzási

Részletesebben

Ki ölte meg Semmelweist?

Ki ölte meg Semmelweist? Ki ölte meg Semmelweist? Silló-Seidl Györggyel beszélget Zöldi László 281 Pillanatnyilag azzal a kérdéssel foglalkozom, miként vezethet a híres emberek (császár, filmsztár) iránt érzett szerelem õrültséghez.

Részletesebben

KÖRTVÉLYESI OSZKÁR. Bartók és Budapest

KÖRTVÉLYESI OSZKÁR. Bartók és Budapest KÖRTVÉLYESI OSZKÁR Bartók és Budapest A Torontál vármegyei Nagyszentmiklósban, 1881. március 25-én született Bartók Béla. Édesanyja Voit Paula, tanítónõként dolgozott, jól zongorázott, így elsõ zenei élményeit

Részletesebben

2012. április 26-án (csütörtök) 16 órakor

2012. április 26-án (csütörtök) 16 órakor Albertirsa Város Polgármesterétől 2730 Albertirsa, Irsay K. u. 2. M E G H Í V Ó Albertirsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. április 26-án (csütörtök) 16 órakor tartja ülését, melyre ezúton

Részletesebben

Jubileumi rendezvények a Miskolci Egyetemen, 2001. szeptember 21-22.

Jubileumi rendezvények a Miskolci Egyetemen, 2001. szeptember 21-22. Jubileumi rendezvények a Miskolci Egyetemen, 2001. szeptember 21-22. Az egykori és jelenlegi hallgatók, valamint tanáraik 2001 szeptemberében az olajmérnökképzés 50. évfordulóját ünnepelték a Miskolci

Részletesebben

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr.

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr., a felsőház tagj'a. 1865- ben született a somogymegyei Lábodon. Az egyetemet a bécsi Pázmáneumban végezte s ott szerezte meg a hittudományi oklevelet. Tanulmányai

Részletesebben

December 28. Nőtt a felvételizők átlagpontszáma

December 28. Nőtt a felvételizők átlagpontszáma December 28. Nőtt a felvételizők átlagpontszáma http://www.nepszava.hu/default.asp?ccenter=onlinecikk.asp&articleid=1280582 Tízzel nőtt a felsőoktatási intézményekbe felvettek által elért átlagpontszám

Részletesebben

A magyar börtönügy arcképcsarnoka

A magyar börtönügy arcképcsarnoka A magyar börtönügy arcképcsarnoka Pulszky Ágost (1846 1901) A humanitárius szempont legbiztosabb próbája a politikai értékeknek. (Szalay László) Jogfilozófus, szociológus, politikus, jogtudományi szakíró,

Részletesebben

TANSEGÉDLET a büntetés-végrehajtási jog tanulmányozásához

TANSEGÉDLET a büntetés-végrehajtási jog tanulmányozásához TANSEGÉDLET a büntetés-végrehajtási jog tanulmányozásához 1. Büntetés-végrehajtási jog a büntetés-végrehajtás tudománya 1.1. A büntetés-végrehajtási jog kialakulása és fejlődése hazánkban 1.2. A büntetés-végrehajtási

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Ismerkedés a kontinensekkel és az ott élő emberek kultúrájával, életével

Ismerkedés a kontinensekkel és az ott élő emberek kultúrájával, életével Ismerkedés a kontinensekkel és az ott élő emberek kultúrájával, életével diákmelléklet ÉN ÉS A VILÁG 5. évfolyam 111 D1 Történetek a Földről Vasco da Gama A XIV XV. századi Európába sokféle kereskedelmi

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM

Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM 2. www.ujteremtes.hu Bábel és Ábrahám története Az egész földnek egy nyelve és egyféle beszéde volt. 1Móz. 11:1 El tudod-e képzelni milyen lenne az, ha mindenki

Részletesebben

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Kapronczay Károly A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatunkat alapító orvosok A XIX. század első felében az ország önállóságáért vívott

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

ÁRPÁS KÁROLY Katona József Bánk Bánja

ÁRPÁS KÁROLY Katona József Bánk Bánja ÁRPÁS KÁROLY Katona József Bánk Bánja Gondolatok tanítás közben 1 Katona József alkotását nemcsak azért választottam, mert középiskolai tanár vagyok, hanem azért is, mert sokat foglalkoztam az alkotás

Részletesebben

Á Á É É É ö É Ó ú Á ú Á Á Á Á ö Á ő ű ú ö ö ú ű ú É ő ö ú ú ű ö ű ő Ú Ú ú ő ö ö ő ö ö Á ö Á ö ú ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ő ö ö ö ö ő ö Á ö ő ö ö ő ú ú ö ö ő ö ö ö ö ú ö ú ö ő ú ö ö ö ö ö ú ö ú ú ö Ú ő ű ő ö

Részletesebben

bibliai felfedező 1. TörTénET: Az evangélisták Máté Bibliatanulmányozó Feladatlap

bibliai felfedező 1. TörTénET: Az evangélisták Máté Bibliatanulmányozó Feladatlap Írd ide az adataidat! neved: Korod: Születésnapod: Címed: Telefonszámod: e-mail címed: Aki javítani szokta: Bibliatanulmányozó Feladatlap bibliai felfedező 1. TörTénET: Az evangélisták Máté Olvasd el:

Részletesebben

Targonca vagy kapa? (Nagybánya 1480. évi pecsétjéről)

Targonca vagy kapa? (Nagybánya 1480. évi pecsétjéről) T a n u l m á n y o k Targonca vagy kapa? (Nagybánya 1480. évi pecsétjéről) GAVALLÉR PÁL Nagybánya máig ismert legrégibb pecsétjéről és a hozzá tartozó typariumról, magyarul pecsételőről (1) sokan írtak

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

Pálmai József. Az első postaállomás. A Vedres-féle postaállomás. A szatymazi posta rövid története

Pálmai József. Az első postaállomás. A Vedres-féle postaállomás. A szatymazi posta rövid története Pálmai József A szatymazi posta RÖVID TÖRTÉNETE Az első postaállomás Kalapos királyunk idejében, 1788-ban hozták létre a szatymazi postát. A jó tíz éven át (1780 1790) uralkodó II. József, Mária Terézia

Részletesebben

Számítógépes tanfolyamok a paksi városi könyvtárban

Számítógépes tanfolyamok a paksi városi könyvtárban mélyrétegérõl, a tudáshordozók egyik legfontosabbikáról. A cseh-zsidó lángelme, a prágai Franz Kafka németül írt, de ez kényszerzubbony volt a számára. Nem volt az anyanyelve, nem volt a Mameloschen. Amikor

Részletesebben

J E G Y Z Õ K Ö N Y V. Tinyó Ottó polgármester. Suga László alpolgármester Csorba Tibor képviselõ. Mertusné Varga Katalin képviselõ

J E G Y Z Õ K Ö N Y V. Tinyó Ottó polgármester. Suga László alpolgármester Csorba Tibor képviselõ. Mertusné Varga Katalin képviselõ J E G Y Z Õ K Ö N Y V Készült: Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselõ-testületének 2010. február 11-én 14.00 órai kezdettel megtartott nyílt ülésérõl. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal tanácsterme

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

É ú ú ú ú ú ú ú ú ú É É ú ű ú ű ú Ú Ü ú ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Ü ű ű ú É É ű É ű É ú ú ú ű É ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Á ú É ű ű ú ú ú ú ű ű ű ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú Ú ű ú ű ű ú ú ű Ü ú ű

Részletesebben

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 56. ÉVFOLYAM 2004 3. SZÁM A magyar katonai térképészetrõl (Interjú Szabó Gyula ezredessel, az MH Térképész Szolgálat fõnökével) Dr. Joó István egyetemi tanár A földmérés és térképészet

Részletesebben

J/3359. B E S Z Á M O L Ó

J/3359. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/3359. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2006. január

Részletesebben

É ú ú Á É ú É ű Á Ú ú ú ú ű ú É ű ú ú ű ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ű ű ú Á Á ű É É ú ú ú ú ú ú ű Ü ű ű ű Ö Ú ú Ú ú ű ú ú ű ú ű ű ú ú Ö ű ú ú ú ű ű ű ű ú ú É É ű ű É É ú ú ű Á ú ú ú É Ú ű ú ú ű ú ú ú Ü ú

Részletesebben

É Ő É é ö í é í é í í Ú é é é í í ő ö ö é É Ó É Á í é ő é í í í Í Í í í É É É í é é í Í é Íő é í é í é í í Í ú é é ű í í é í í Í ö ö ő é ö ö é é í Á ő é é é í é Í ö é é é é é é ö Í ö é é é í í é ö í í

Részletesebben

Á ö ü ö ő ö ű ö ú ú ö ú ő ő Á ő ő ö ú ü ő ő ú ő ő ő ő ö ü ő ő ú ő ö ö ü ü ő ö ü ü ö ő ú ő ő ő ö ú ú ö ö ú ő ü ü Ü ő ö ő ű ü ö ú ú ú ö ő ö ő ö ú ö ű ő ő ö ő ö ü ö É É É É Ú É É É É É öö É É ő É ö É

Részletesebben

ö ü ö ú ú ö Á Ú ü ö ö ü ű É ú ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ö ű ú ü ö ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ü ö ű ű ú ö ü ö ö ö ű ö ű ö ö ü ú ü ö ü ö ü ü ö ö ö ö ö ü ö ű ü ö ö ű ö ö ö ö ü ú É ö ö ö ö ö ö ö ú ú ö ö ö ö ö ö ú ú ú ú

Részletesebben

ú Á ö ü ö ú ű ü ü ö ö ű ö ö ö ü ö ü ö ű ü ö ú ú ü ü ü ú ö ö ö ű ű ü ú ű ü ö ö Á ö ü ű ö ö ü ö ü ö ö ü ö ö ü ö ö ö Á ü ú ö ö ü ö ö ö ú ö ü ö ö ú ú ü ö ű ö ö ö úö ö ö ö ö ö ű ö ú ö ö ö ü ü ö ú ö ö ú ö ö

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31.

BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31. 2005 tord 1-9 fej.qxd 3/12/2006 3:56 PM Page 1 BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31. 2005 tord 1-9 fej.qxd 3/12/2006 3:56

Részletesebben

ő Á ú ő ú ő ú ú ú ő ő ő ű ú ű ő ő ú ő ő ő ú Á ő ú ő ő ú ő ő É É ú ő ő Ú ő É ú ú ő ő ő ő ő É ő ő ú É ű ű ű ú ő ő É ő ű ő ő É ú É ú ő ő ű ú ű ő ő ú ú Ú ú Ü ő ű ú ő ű ő ő ú ő ő ő ő ú ő ő ú ú ő ú ő ú ű ű É

Részletesebben

Á ű Ú ÚÉ Á Á Ü Ü ű Ü Ü Ü Ú Ü Ü Ü É Ú Ü ű Ü Ü Ö ű ű Ü Ü Ü Ü Ü ű ű ű Ú ű ű Ú ű ű ű ű Á Ú É Á ű Á É Á Ú ű Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á ű Á Á Á Á Á É ű Ü ű Á ű ű ű Á ű Ú Ó Á Á ű Ú ű Ü ű Ü Á Á ű ű É

Részletesebben

É É Á É É ó ó ö ű ó ó ó ű ó ö ö ű ó ó ő ö ű ó ó ű ú ö ű ó ó ó ó ö ű ó ó ó ö ű ő ő ő ó ö ű ú ö ó ó ó ú ő ő ü ó ó ó ö ű ű ö ő ó ú ó ö ü ö ű ó ó ö ő ö ó ö ö ő ő ö ó ő ö ő ó ő ó ő ú ú ö ű ó ú ö ő ű ö ó ó ó

Részletesebben

Á Ó Ö Á É É É É Ő ű Á Ó ű Ö ű ű ű Ó ű Ö Ú Ö Ú ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ü Á ű ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű Ö ű ű Ü ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű ű ű ű ű Á Á ű É ű ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ó Ü Á É Ű ű ű ű ű Á ű ű ű Á É ű Ú Ó

Részletesebben

É É É É É Ö Á Á É Ő ű ű ű Ü ű ű ű Ú Á ű Ö ű Ú Á Ú ű Ó Ú Ú Ú Ú ű Ú Ú ű É ű ű É É É ű É É Ü ű ű É Á ű Á Á Ü Á Ü É Ú Á Ú Ó Ü Ü Ú ű ű Ú Ü Ü ű Ú É Ö ű ű Ü Ó Á Ö Ö ű Ö É É ű ű É ű ű ű Ú ű Ö É Ó ű Ú Ú Ú É Ú Ú

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. A l c s ú t d o b o z T e l e p ü l é s. Önkormányzat Képviselő-testületének soros üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. A l c s ú t d o b o z T e l e p ü l é s. Önkormányzat Képviselő-testületének soros üléséről 1 J E G Y Z Ő K Ö N Y V A l c s ú t d o b o z T e l e p ü l é s Önkormányzat Képviselő-testületének soros üléséről Az ülés helye: Az ülés időpontja: az Önkormányzat Polgármesteri irodája Alcsútdoboz, József

Részletesebben

ö ű ö ö ö ö ü ö ö ü ö ö ö ö ö ö ű ö ü ú ö ö ö ö ű ü ü Ö ü ö ű ű ű ö ú Ü Á Á Á ö ö ú ü ú Ü ö ö ö ö ö ú Ü Ü ö ö Ü ö ü ö ú ö ü ö ü ü Ü ü ű ö ü ö Ü Ú Ü ü Ü ü Ü ú Ü ö ö ü ö ö ű ű ü ö ű Á ö ü ö ö ú ö Ü Á Ü Ő

Részletesebben

ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ő ű Ö ő Ö ő ő ő ő ő ő ő ő ü Ö ő ő ü É ő ő ü ő Ú üü ő ő Á Á É É Á ü Ú ő Ó ű ő É ő ű ő ő ő ő ő ű É Ö ű Ú Ö É ő ű ü ő ü É É É É É ő É ü ű ő ü űú ű ü ű Ú É ü ű É É É ő Ó ő ű Á ÚÚ ő ő É

Részletesebben

ű É ű Á Ü É É ű ű Ű ÓÓ Ü É Ü Ú Ú ű Ú Ö Ö Ü ű ű Ű Ú Ö Ü Ö Ú Ó Ó Á É Ú Ű Ú Ú Ú Ú Ú ű Ú Ű Ú ű ű Ú ű ű Ú Ú É Á Ú Ú É É ű ű ű Ú ű ű Ú ű Ú Ó É Ű Ó ű Ú ű ű ű Á ű ű Ú ű ű É ű ű ű ű Ó Ú Á Ú ű Á ű Á Ú Ó ű ű Á ű

Részletesebben

ö Á É É ö ö Ö ö ű ö ő ö ő ö ú ü ö Ü ö ö ö ö ü ö ú ö ő ü ö Ú ü ü ö Ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ü ő ö ú ö ö ü ö ö ö ö ő ő ö ű ö ö ű ö ö ő Ü ö Ü ö ü Ü ö ö ö ú Ó ö ö ö ö ö ő ö ö ú ö ő ö ö ő ő ö ö ö ü ö ö É ö

Részletesebben

Idegenforgalmi / vendéglátó és szálloda gyakorlati (külön) feladat (KF3)

Idegenforgalmi / vendéglátó és szálloda gyakorlati (külön) feladat (KF3) Az értékelõ tanár tölti ki! Kodolányi János Fõiskola Turizmus Tanszék Érdemjegy: Beküldõ neve: Dancsó Péter Szak: Idegenforgalom- és szálloda szak, levelezõ tagozat Évfolyam: IV. Helyszín: Budapest NEPTUN

Részletesebben

ó á á á á á ó á ó Á ö é á ó Ú á á á ó Á ö é á á á ó ó ó á á ó á ó Ú á é á ó ü é ü é á á á á ó é é á ú á ó á é ó á ó Ó é á ó é á ó ó á Ó Ö é á ó á ó é é é ü é ó á Ó é é é ó ó ó á ó é é ó á ü ó é á ó é é

Részletesebben

Az Arany Trombitának (1869), Táncsics lapjának kauciója 1

Az Arany Trombitának (1869), Táncsics lapjának kauciója 1 H. KOHUT MÁRIA Az Arany Trombitának (1869), Táncsics lapjának kauciója 1,,A siker értékét nem csupán maga a kivívott siker méri meg, hanem a leküzdött akadályokra fordított erőt és munkát is számba kell

Részletesebben

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával JELENIDÕBEN Május vége és június eleje között felbolydult a magyar média, az írott sajtótól a tévécsatornákon keresztül az internetes portálokig. Bár az adatvédelem jogi témája látszólag unalmas és érdektelen,

Részletesebben

Ó Ú Ö Ú É Ö É Á ű ű ű ű ű ű ű ű Á ű Á Ú ű Ü ű ű Ü ű Ó ű ű Ú ű Ö Ö ű ű ű ű Á É Ó ű ű Ü Ö ű ű Ü Ú É ű ű ű ű É Ü Ü Ü É Ü Ü Ü Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú É ű ű ű ű É Ü ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű Ö ű Ü ű ű ű ű É ű Ó ű ű É

Részletesebben

É Ó Ö Á ú Á ú ú ú ú Ó ú ú ú ú ű ú Á ÁÉ Á ű ű ú ú É ú É É ű ű É ű Ú ű Ü ú ű ú Ö Ú ű Ö Ö ú Ő ú ű Ö ú ú Ú Ó ú ú ű ú Ö Ú Ü Á Á Á É Ü ű Ü Ö É Á Ü Ó É Ö É ű Ü Á Á Á ú Ü Ö Á É Ü Á ú Ö Ö ú Ö Á ú É É Ö É Á Á Á

Részletesebben

Ú ű Ú ű ű ű Á ű Ö Á ű ű ű ű ű ű Ö ű Á ű ű Á ű ű ű ű ű Á ű Ú Ü Ü ű ű Ü Ü Ö ű ű ű ű ű Ú Ü ű ű ű ű ű Ú Ó ű ű ű Á É ű ű ű Ű ű ű ű É Á Á Á Á Ó Ó ű Ü Ú Ú Ö Ú ű Ö Ő Ú Ú ű Ó Ő Ú Ö Ö Ő Ű É ű Ó É Á Á ű ű Ú Á É É

Részletesebben

ú ú ű ú ú Ú É É Ó ű ű ü ú ü ű ü ú ú ü ü ü ú ü ú ü ü ü ü ú ű ü ü ú ű ü ü ü Á ű ű ú ű ü ü ú ű ü ű ú ü ü ü ú ű ü ü ü ű ú ü ú ü ü ü ű ű ú ü ú ű Ö ú ü ü ü ü ü ú ű Ö ü Ú É ú ú ü ü ü ü ü ü ü ü ü ú ü ú ü ú ü ü

Részletesebben

Ú ő É ő ű ő ű Á É ő Ó Á Á ő ű ű Á ű Ú É ő É Ú Ö ő ő Á ő ő Á É É Á ő ő ő ő ő ő Á Ó Á É Ú Á Á Á ő Á Á Á Á Á É ő ő ű ő ő É ő ő Á Á Ó Ü Á É Á ő Á ő ő ő Á É Ü ő Á Á ő Ö ő ő Á É ő ő ű ő Ö Á Á Ú Á Á Á É É ő ű

Részletesebben

Á ú ő ú Ú ü Ö ú Á Ó ú ü ő ő ő ú Ö ú É ú ű ü É ü ú ő ő ő ú ú ü ü Ö Ö ú ő ő ű É ü ü ü ú ő ő ú ü ü ő ő ő ú ü ő Ö ű ő ü ő ü ő ő Á É ő ü ő ü ú ú ő ü ü ü ő ü ő Ó ü ü ü ü ú É ő ü ü ü ú ő ü Ó ü ü ő ú ő ő ü ü ú

Részletesebben

Á É ö ö ő ő ő Ú Ü ö ö ő ő ö ú ő ö ő ö ú ü ö Ü Ó ö ö ö ö ö ő ö ú ú ö ü Ü ö ö ö ö ö ö ő ö ö ő ö ü ő ö ő ü Ü Ó Ó ö ö ő Ü Ó ö ő ő ő ő Á ő ő Ü ő ö ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü É ö ö É Ó ő ő ő ő Ü É ő Ó ő ő

Részletesebben

Á Á ó ő ő ó Ő ó ó ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Ó ó ő ó ó Ő Ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Á Ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Á Ó ó ó Ő ó ó ó Ó ó Ú ó Ó Ó ó Ó Ó Ő ó Ó ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó ó ó Ó ó ó ó Ó Ú Ó Ó ó ó ő ö Ó

Részletesebben

Á ő ő ő ö ö Ó ő ú ö Á É É ü Ö ő ö ő ő ö Ó ö Ú Ó ő ő ő ö Ö Ú Ú ő Ö ú ö ő ú ú ú Ó ö Ó Ó Ú Ú Ú Ú Ö Ó ő ő ú ő ű ü ő ö ö ö ő ü Ó Ó ő ő Ó ö Ó Ó ü ő ő Ó ő ö ő ő Ó ő ő ő Ú ö ő Ó Ó ő Ó ő Ö ő ö ő ü ü ű ö ö ö Ó ö

Részletesebben

É Ú ú Á Ú Ú Á Á Ú ú ú ú Ú ú Á Ú Ü Ü ű ű ú ú ú ú Ü ú Ü Ú ú ű ú É ú Ü ű ú ú Ú É É Á Á Á Á Ü ú Á Á É Ú É ú Á Ü É Ü Ü Ü Ü Á Á ű ú ű ú Ü ű Á ú ű ű ú ű ű ű ú ű ű ű ű ú Ü É ű ú ű Ü ű ú ű Ü Ü Ü ú Ú ú ú ú ű ú ű

Részletesebben

ú ő ü ő ő ü ő ű ű ő ü ü ő ő Ü Á ő ü ő ő ü ő ő ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ü ő ü ő ő ű ű ő ü ő ő ő ü ő ü ő ű ő ü ő ő ő ő ü ü ü ő ő ű ú ü ü ő ő ő ő ü ü ő ő ő ü ő ő ő ő ű ő ú ő ő ü ő ő ü ő ő ő ű ő ő ű ü ü ő

Részletesebben

meg, hiszen kimondta, hogy az állami, önkormányzati és jogszabályban

meg, hiszen kimondta, hogy az állami, önkormányzati és jogszabályban KEREKES: ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓSZABADSÁG 175 JOGIRODALOM-JOGÉLET KEREKES ZSUZSA fõosztályvezetõ az Adatvédelmi Biztos Irodája (Budapest) Elektronikus információszabadság az Egyesült Királyság példája*

Részletesebben

Á Á é é ő ö ó é é é é é ő é é é ő ő ő é ü ő ó ó ó ö ö é é ő é ő é ő ö é é é é é é é ő é ű ő é é é é é ó ő ö é ú ö é ö é é ö ő ó ő ó é ő é ő ő é ő ó ó é ő ő é é ü ő é ó é ö ő é ő é ó ő é é ő é é ő é é é

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

É É ú í ö É É í ú É Á Á Á ö í ö í ú í Ö ö ö í í Á ö ö ö í í ö í É í ö ö í í í ö í í í í ö í í ö ö í ö ö í ö í ű í ö ú ű í í ö Ö ö ö í ö ö í ö ö í í í ö É ö ö ú ö ö ö í ö ű í ú ö ú Í É ú ö ö ö É ö ö í Íí

Részletesebben

Járai Zsigmond pénzügyminiszter megakadályozott adóreformja

Járai Zsigmond pénzügyminiszter megakadályozott adóreformja Járai Zsigmond pénzügyminiszter megakadályozott adóreformja Az Echo Televízió egyik, nemrég ismételt adósából két meglepı hírrıl értesültem. Mindkettıt azért találtam különösen meglepınek, mert az eseményeket

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v J e g y z ő k ö n y v Készült: Mezőszilas község önkormányzat Képviselő-testületének 2007. október 29-én tartott üléséről. Ülés helye: Mezőszilas községháza Jelen vannak: Magyar József polgármester, Borza

Részletesebben

ü Ü ö ö ö Á ő ö ö ö ü ú ö ő Á ő ö ő ü ú ő ő ő ö ö ö ő ú ő ő ő ö ő ö ű ő ő ő Ú ö ü ő ő ú ú ö ő ö ő ú ú ő ú ö ö ő ú ő ü Ü ö ő É ő ő ü ö ő ú ő ö ű ő ő ü ő Ú ű Ö ü ő ú ő ő ő ú Ú ü ö ő ő ú ő ű ő ö ö ü ö ö ő

Részletesebben

ö ő ö Ö ö ó ő ő ő ú ö ö ő ó ü ö ö ő ő ő ő ő ö ő ö ő ó ő ö ő ő ő ú ó ő ö ó ö ő ó ö ő ő ő ó ő ő ő ő ö ö ő ö ő ó ú ö ö ő ő ó ő ő ú ő ü ő ó ö ö ő ő ő ü ö ö ő ó ó ö ő ő ö ő ö ö ö ö ő ő ő ü ű ö ö ő ő ó ö ö ö

Részletesebben

március 15-én az 1848 49-es forradalomra és szabadságharcra

március 15-én az 1848 49-es forradalomra és szabadságharcra XXII. évfolyam 3. szám 2010. március Ára: 200 Ft VITA MIHI CHRISTUS, RERUM CONCORDIA FISCUS ** KRISZTUS AZ ÉN ÉLETEM, BÉKESSÉG A KINCS NEKEM Emlékezzünk együtt március 15-én az 1848 49-es forradalomra

Részletesebben

ö É ö ö ő ő ö ó ó ú ő ó ö ö ő ő ö ö ó ű ű ó ú ó ő ő ö ű ó ő ö ö ű ű ó ú ő ó ó ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ő ö Ü Ü ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ó Ü Ü ó ő ő ű ö ö ű ű ű ű ő ö ó ű ó ö ű ö ó ö ó ö ő ó ö ö ő ó ö ö ö ű Ö ö ö

Részletesebben

Egy iskolaorvosi szaklap a harmincas években

Egy iskolaorvosi szaklap a harmincas években KÜHRNER ÉVA Egy iskolaorvosi szaklap a harmincas években Az Eötvös-féle népoktatási törvény 1 következtében az iskolába járó gyermekek száma ugrásszerûen megnõtt. A meglévõ iskolaépületek sem mennyiségükben,

Részletesebben

Á ú Ö Ú Á Á ú ú ú ú ü ü ú É ő ú ű ú ü Á É Á Í Á ú ú ú ű ú Ö ú ü ú ú ü ú ú ü ú ü ü ú ü ü ú ú ú ü ű ü ü ü ü ú ü ú ő ő ú ü ű ü ő ú ő ú ü ú ü ő ű ő ő ő ő ő ü ú ú ü ő ü ü ú ő ü ü ü ü ő ü Á ú ő ú ú ú ő Á ú ü

Részletesebben

ú Ö ó ú ó ú Ö ő ü ú ő ó ü ú ő ü ú ő ó ó ó ó Ö ő ü ü ü ü ő ú ű ü ú Ö ő ü ő ó ü ü ü ő ő ő ü ó ő ü ú ő ü ő ő ő ó ó ő ó ó ü ő ó ü ó ó ü ú ó ó ő ú Ö ó ü ó ő ó ő ó ő ó ó ü ó ó ó ó ú ő ü ó ü ú ó ő ü ó ő ő ő ü

Részletesebben

http://mszp.hu/calendar

http://mszp.hu/calendar 2012.06.22. péntek A miskolci rendőrség előtt demonstráltak helyi szocialisták Emberközelibb politikát Európában! A költség el van vétve Fenyegető igazságtalanság Széll-el szemben Kaposváron Nagykátán

Részletesebben

Ó Á É Ő É ő ő ő ó ó ó ó ó ő Ö ó ő ó ü ő ó ő ű ó ó ó ő ő ő ő ő ű ő ó ü ó ő ő ő ő ó ü ó ó ó ű ő ó ő ó ő ú ő ő ü ő ó ü ó ő ő ő ü ó ó ő ő ü ő ó ő ó ő ű ő ő ű ő ó ó ó ó ó ó ő ő ó ó ó ő ó ő ü ó ű ő ő Á ó ó Ó

Részletesebben

ű Ö ű ú ű ü ú Á ű Á ű Á ú ű ü ú ú Í ü Á ú Ö ú ú ú ű ú ü ú Ö ú ű ű É ü ű ü ű ű É ü ű Ö ú É ú ú ú Á Á Á Á Á Á ú Ö Á Á Á Á ú ú Á Í Ü Á Á ú ú ú ú Á Á Á ű ü ü ü Ö ű ú Á Á Á É ú Á Á ű ú Ö ű ú ű Ö ű ű Ö ű ű Ö

Részletesebben

A mûszakizár-rendszer felépítésének lehetõségei a Magyar Honvédségben a NATO-elvek és a vonatkozó nemzetközi egyezmények tükrében

A mûszakizár-rendszer felépítésének lehetõségei a Magyar Honvédségben a NATO-elvek és a vonatkozó nemzetközi egyezmények tükrében ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés A mûszakizár-rendszer felépítésének lehetõségei a Magyar Honvédségben a NATO-elvek és a vonatkozó nemzetközi egyezmények

Részletesebben