Üdvözlettel: Gyermekláncfû. környezeti nevelõ, ÖKO-Land táborvezetõ Erdei tanóra program. elnök DIPO Khe. szakmai vezetõ Erdei tanóra program

Átírás

1

2 TARTALOM Projektkörnyezet, megoldandó problémák A környezet Tartalom, részvételi adatok Helyszínek Tapasztalatok, konklúziók Jövõkép IMPRESSZUM Nógrád megyében KEOP 6.1.0/B/ Szerkesztette: Balog István - környezeti nevelõ, ÖKO-Land táborvezetõ Márta Attila - szakmai vezetõ Rajz, fotók: Balog István, Girasek Károly Felelõs kiadó: Dr. Nacsa János, elnök, DIPO Khe. Partner: ÖKO-Land Tábor, Crew-Pa Kft. Minden jog fenntartva. A kiadvány másolása, sokszorosítása, valamint információszolgáltató rendszerben való tárolása és továbbítása tilos! Minden a kiadványhoz kapcsolódó az elõzõekben megfogalmazott tevékenység a kiadó elõzetes írásbeli engedélyéhez kötött!

3 KEDVES ÉRDEKLÕDÕ! Hosszú távú programba kezdett egyesületünk, amely mûködését azzal a céllal kezdte meg, hogy olyan térségi és határokon átívelõ együttmûködéseket valósítson meg, amely eredményeként a versenyképes vidékgazdaságra támaszkodó, identitásában is megerõsödõ helyi közösség lehetõséget kaphat a kitörésre leszakadó helyzetébõl. A célok elérése érdekében a DIPO Khe. a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP /B jelû pályázati kiírására nyújtott be pályázatot. A évben elnyert támogatás segítségével indítottuk el erdei tanóra Gyermekláncfû projektünket, amellyel azt céloztuk meg, hogy Nógrád megye általános iskolás korú gyermekei élõben találkozzanak a természet értékeivel. A kezdeményezés abból a felismerésbõl táplálkozott, hogy hiába van az emberek kezében a tudás, hogyha szemléletünk nem fordult a fenntartható környezet felé. Ellenkezõ esetben pedig hiába vagyunk környezettudatosak, ha nem ismerjük azokat a módszereket, amelyekkel azokat a mindennapjainkba átültethetjük. A rácsodálkozva megismerés eszközeivel kívánjuk nevelni a jövõ generációját környezettudatosságra, s törekedni a természettel való fenntartható együttélés gondolatának átadására. Az egyesület felhívását örömmel köszöntötték a térség iskolái. A felkínált együttmûködés eredményeként március hónapban elkezdõdhetett az a sorozat, melynek során a diákok elindultak a felfedezõ kirándulásokra. A korosztályonként szervezett, fõs csoportok négy alkalommal látogattak el különbözõ helyszínekre, hogy környezeti nevelõ szakember segítségével fedezzék fel a természet apró csodáit s betekintsenek egy hagyományos vidéki gazdaság életébe is. Az erdei tanórák során a gyermekek megismerkedhettek az állat- és növényvilág védendõ értékeivel, belekóstolhattak a nyomolvasás tudományába, szembesülhettek a környezeti hatások súlyával, a környezetvédelem valamint a természet tiszteletének fontosságával. A program eredményeként készítettük el ezt az összefoglaló füzetet, amely a programmal kapcsolatos leglényegesebb célkitûzéseket, valamint az eredményeket eleveníti fel. Üdvözlettel: Dr. Nacsa János elnök DIPO Khe. Márta Attila szakmai vezetõ Balog István környezeti nevelõ, ÖKO-Land táborvezetõ 3

4 PROJEKTKÖRNYEZET, MEGOLDANDÓ PROBLÉMÁK Földünk környezeti állapota sajnálatos módon már globális problémája az emberiségnek. Projektünk, a környezeti nevelésen keresztül törekszik a hatások hosszú távú mérséklésére. Amennyiben környezeti fenntarthatóság pedagógiájáról beszélünk, akkor nem a természet, hanem az emberiség fenntartásáról beszélünk, arról, hogy hogyan menthetõ meg, és mit tehet a cél Lepke eléréséhez. Eme cél elérésének nélkülözhetetlen eleme az emberek szemlélete és tudása. A kettõ viszont csak együtt mûködik hatásosan a környezeti fenntarthatóság érdekében. Hiába van az emberek kezében a tudás, hogyha a szemléletünk nem fordult a fenntartható környezet felé. Ellenkezõ esetben pedig, hiába vagyunk környezettudatosak, hogyha nem ismerjük a módszereket, tudást ahhoz, hogy a mindennapjainkba átültessük azt. A környezeti nevelés feladata tehát, hogy az oktatási rendszerbõl kikerülve, a megszerzett tudást a gyakorlatban is át tudjuk ültetni, használni tudjuk a környezeti problémák kezelésére. Ennek érdekében, a szemléletformálást már gyermekkorban el kell kezdeni, hiszen ebben a korban a legfogékonyabb az ember. Projektünkkel az oktatási rendszeren kívüli tanulási formán keresztül kívántuk elérni a szemléletformálást, és megismertetni a gyermekeket a környezeti fenntarthatóság tudásával. Múltunk tárgyi emlékei 4

5 A KÖRNYEZET Rácsodálkozás a vizi életre Projektünk alapvetõen Nógrád megyére irányult, azon belül is az iskolák közül szûkebb pátriánk a Nyugatnógrádi terület iskolái vettek részt a programban. A projekt indításakor a megkeresett iskolák rövid idõn belül a projekben rendelkezésre álló létszámkeretet teljes mértékben kitöltötték. A projekt célterülete tehát az ország északi részében található. A megye területe 2544 km 2, ez az ország területének mindössze 2,7%-a, ezzel Nógrád a második legkisebb megye. A térségben négy hegység kapcsolódik egymásba. Keletrõl a Mátra, nyugatról a Börzsöny, északról a Karancs-Medves hegyvidék övezi, míg a fennmaradó részeket a Cserhát vonulatai töltik ki, amelyek észak és dél felé fokozatosan ellaposodnak. Nógrád megye területének 40,3%-a erdõvel borított, ami Magyarország erdeinek 18%-át teszi ki. Ez az arány lehetõvé tette, hogy gazdag természeti értékekkel megáldott területen jelöljük ki az erdei tanórák helyszínét. Nógrád megye az ország legkisebb lélekszámú megyéje. Népessége fõ (KSH, 2008.) Településszerkezetére jellemzõek az aprófalvak, a települések jelentõs része 1000 fõ alatti lakosságszámú. A Nyugat-nógrádi térségre elmondható, hogy igazán változatos kínálatot nyújt a természet szerelmeseinek. Az állatvilág gazdag és változatos, megtalálható itt többek között szarvas, õz, vaddisznó, róka, borz, menyét, nyest. A hegyvidéki madarak mellett az alföldi és vizenyõs területeken élõk is természetes élõhelyre találtak itt. Az országos jelentõségû védett természetû területek 18 ezer 529 hektárt, Nógrád megye területének 7,3 százalékát teszik ki. Ennek köszönhetõen a természeti adottságok kiválóak voltak a gyermekek részére egy izgalmas tanagyag kidolgozására. A térség alapfokú oktatása meghatározóan 8 évfolyamos általános iskolákban történik. Az önálló iskolával nem rendelkezõ települések társulásos formában gondoskodnak az iskoláskorúak oktatásáról. Kétbodonyi horgásztó 5

6 TARTALOM, RÉSZVÉTELI ADATOK Az eredi tanóra projekt keretében a jelentkezések eredményeképpen a Nyugatnógrádi térség 5 településének általános iskolásai vehettek részt. Név szerint Rétság, Nézsa, Szendehely, Borsosberény, Romhány általános iskoláinak tanulói. A megkeresett iskolákban jelentõs volt az érdeklõdés a program iránt, ami komoly túljelentkezést is eredményezett. Az eredetileg megcélzott tervezett óraszám (180 óra) és tervezett létszám (300 fõ) helyett, a program a valóságban több mint 400 fõvel zajlott le és a megtartott óraszám meghaladta a 300-at. Azon tanulók száma, akik legalább 3 foglalkozáson részt vettek, elérte a 340 fõt. Összesen 32 különbözõ iskolai osztály volt érintett a foglalkozásokon. A programmal kapcsolatos fõbb létszámadatok az alábbi táblázatban láthatóak. RÉSZT VEVÕ TANULÓK SZÁMA ÉS MEGOSZLÁSA Borsos- Nézsa Rétság Romhány Szende- Mind- Összes berény hely összesen részvétel Csoportok száma Összes tanuló Minden egyes csoport esetében 4 alkalommal 3-3 órás foglalkozás került megtartásra, melyek lebonyolítását az úgynevezett Csuszka füzetek (sorozat) segítették. A program lebonyolítását megelõzõen került az iskolai oktatás tananyagához harmonizáló módon kidolgozásra, korcsoportok szerinti bontásban a tematikus tananyag. A 8 osztály összesen 4 korcsoportba sorolódott. (1. korcsoport: 1-2. osztály, 2. korcsoport: 3-4. osztály, 3. korcsoport: 5-6. osztály, 4. korcsoport: 7-8. osztály) Kétbodonyi horgásztó 6

7 A KORCSOPORTONKÉNT KÉSZÜLT FÜZETEK TARTALMA AZ ALÁBBI TÉMAKÖRÖK KÖRÉ CSOPORTOSULT 1. Foglalkozás: Találkozás a természettel Viselkedés, tájékozódás, felismerések, összefüggések feltárása a természetben. 2. Foglalkozás: Az erdõ fái, az erdõ, mint növénytársulás Elmélyülés a természet növényvilágának megismerésében a gyógynövényektõl az állományalkotó erdõkig. Az erdõgazdálkodás és az erdész munkája. 3. Foglalkozás: Az erdõ állatvilága Állatok az avarlakó gerinctelenektõl a gímszarvasig, illetve a csúcsragadozókig, ismeretek az életjeleken keresztül is. Vadászat és vadgazdálkodás, a vadász szerepének megismerése. 4. Foglalkozás A fenntarthatóság A fogalom megismerése, fogyasztói társadalmunk vadhajtásainak feltérképezése, múltunk megismerése a paraszti munka és a falusi élet tárgyi emlékein keresztül. Falusi gazdálkodás jellemzõi. 7

8 HELYSZÍNEK A foglalkozások lebonyolítása érdekében a programok lehetséges érintett helyszínei feltérképezésre kerültek. Az egyes helyszínek megválasztásánál a döntést az idõjárási tényezõk mellett az éppen aktuális szakmai tartalom befolyásolta. Foglalkozások választott helyszínei: Szendehely-Katalinpuszta Gyadai Tanösvény Alsópetény Korpa-hegy Kétbodony Kéktúra útvonal Kétbodony Horgásztó, Naszály-hegy Felsõpetény Néprajzi gyûjtemény Rétság Mûvelõdési Központ és Könyvtár Felsõpetényi néprajzi gyûjtemény Sajnálatos módon a 2010-es év a kültéri foglalkozások szempontjából kedvezõtlen volt. A tavaszi idõszakot a tél elhúzódása, illetve a késõi hóolvadás hátráltatta, míg késõbb a jelentõs mennyiségû csapadék okozott problémát. Az idõjárási szempontból teljesen alkalmatlan idõszakokat minden csoport esetében maximum 1 foglalkozás erejéig tantermi óra formájában sikerült áthidalni. Ezen alkalmakat a környezeti nevelõ számos szemléltetõ eszközzel színesítette. Gyógynövény ismeret 8

9 TAPASZTALATOK, KONKLÚZIÓK Az erdei tanóra program a célokban foglaltaknak megfelelõen teljesítette küldetését. Beigazolódott mennyire elengedhetetlenül szükség van az ilyen és ehhez hasonló oktatásokra, az égig érõ tanterem -be való kivonulásra. A fiatalok sajnos a természettõl messze elszakadva, bezárkózva élik napjaikat és ebben nincs különbség a városi, nagyvárosi és Bemutató a felsõpetényi múzeumban - gereben vidéki tanulók között. A természeti ismeretekbõl, múltunk ismeretébõl minimális mértékben vannak felvértezve, pedig mindezen ismeretek hiányában nem lehet teljes maga az ember. Jelen van az érdektelenség, a merev elzárkózás a téma iránt, jelen van a nem vagány érdeklõdnöm, figyelnem magatartás, általánosítani természetesen nem szabad. Mindezen tények ellen tenni szükséges és tenni lehet az ilyen és hasonló programok szervezésével, ahol annak színessége, egyedisége, érdekfeszítõ volta és az elõadó(k) tudása, tájékozottsága, de mindenekelõtt elhivatottsága és hitelessége a záloga a sikernek. A rácsodálkoztatás, a megszerettetés, az elvarázslás az eszköze annak, hogy a fiatalok fogékonyak legyenek a téma iránt, nevelni, formálni tudjuk õket és rajtuk keresztül a már kevésbé alakítható szülõket is. Gyadai tanösvényen 9

10 JÖVÕKÉP Az erdei tanóra program tapasztalatai megerõsítették azt az elgondolást, hogy szükség lenne hasonló típusú foglalkozások tematikus beiktatása a tanmenetbe, minden korcsoport számára az elsõtõl a nyolcadik osztályig. A jövõre vonatkozóan célként fogalmazódott Párosan szép meg az, hogy a tematikus programok továbbfejlesztésével a térség minden iskolája számára minden osztályban lehetõségként kínáljuk fel az együttmûködést évente 1-2 alkalommal. Ilyenkor az iskolások szervezett módon az aktuális korosztálynak szóló ismeretekkel találkozhatnának, amely mintegy sorozat végigkísérheti a diák 8 általános iskolai évét, tartalmában rendszerszerûen felépítve. Az erdei tanóra program továbbvitelét a szervezõk a Bánkon épülõ ÖKO-Land tábor keretei között tervezik. Az erdei tanóra programot további olyan ismertekkel bõvítve, mint népi kismesterségek, hagyományos növénytermesztési és állattartási technikák, népi gazdálkodási formák, népi szokások mélyebb megismerése. Nagyapáink tudása, évszázados ismeretek az egyszerû, de fenntartható életvitelrõl és életformákról kiveszõ félben van. Ezen ismeretek elsajátítása ugyanakkor egy felnövekvõ új generáció számára is kellõ alapot jelenthet. Mindez segítheti jövõbeli életvitelét, tájékozódását a világban, végsõ soron értékrendjét igazíthatja a fenntarthatóság irányába, amely hitvallásunk szerint a környezeti nevelés legfontosabb lépése, hiszen csak azt tudjuk megvédeni, amit ismerünk. Márta Attila, Balog István Barátkozás 10

11 ERDEI TANÓRA GYERMEKRAJZOK Kara Dominika Szendehely 7. osztály Mészáros Lili Sugárka Rétság 3. osztály Rácz Dzseni Nézsa 1. osztály Schmidt Anikó Szendehely 5. osztály

12 A programmal kapcsolatos további információk: 100%-ban újrahasznosított papírból készült