Zaj és rezgésvédelem tanév tavasz 5. előadás. Bedő Anett egyetemi tanársegéd SZE, AHJK Környezetmérnöki tanszék

Átírás

1 Zaj és rezgésvédelem tanév tavasz 5. előadás Bedő Anett egyetemi tanársegéd SZE, AHJK Környezetmérnöki tanszék

2 ELŐADÁS ANYAGA Zajforrások Környezeti zaj Zajhatás Zajforrások (ipar, közút, vasút, repülő) Zajterjedés Közlekedési zajok szociális költségei

3 Zajterjedés zárt térben Akusztikai szempontból szabad térnek az olyan teret tekintjük, amelyben a hullámterjedést nem befolyásolja semmilyen elnyelő vagy visszaverő felület, azaz a hanghullám a forrásból a tér minden irányában szabadon terjed. A szabad tér ilyen megfogalmazása csupán elméleti, a valóságban sohasem létezik.

4 Zajforrások Sugárzó térbeli formája szerint Pontforrás: Kiterjedésük elvileg mindhárom irányban végtelen kicsi, és minden irányban azonos teljesítményt adnak le. Ha nincs akadály a térben, akkor a hanghullámok koncentrikus gömbként terjednek. I = P/ F

5 Zajforrások Minden irányban egyenletes intenzitással sugároznak. I = P 2 4r Kis méretű zajforrások (pl. gépek), távoli nagyméretű zajforrások (pl. gyárépület)

6 Zajforrások Vonalszerű zajforrásról beszélünk, ha a végtelen hosszú vonal minden eleme hangforrásként működik. végtelen hosszú, hengerrel modellezhető a hullám-frontok koncentrikus hengerfelületeken helyezkednek el Autópálya, áramlási zaj csővezetékben

7 Zajforrások Síkfelületű zajforrás: A hullámfelületek a sugárzóval párhuzamosak. Pl. üzemcsarnok homlokzata közelről

8 Környezeti zaj Az ember mindennapi életébe behatoló zaj, amely az életminőséget csökkenti (pszichológiai, egészségügyi hatások). A környezetünk zajviszonyait számos tényező határozza meg elsősorban a zajforrás típusa és működési körülményei.

9 Környezeti zaj A legtöbb panaszt okozó zajforrások rangsorolása hazánkban: közlekedés 80 % szomszédok, szórakozóhelyek 12 % gyár, üzem 8 % A környezeti zaj csökkentése igen kitartó, hosszú távú, tervszerű munkát követel (zajforrások száma nő)

10 Környezeti zaj Közlekedési zajforrás a közlekedési útvonalak - közút, közforgalom elől el nem zárt magánút, vasúti pálya, vízi út, valamint a repülőtér. (80% városban) Az egyre jelentősebb közúti közlekedés miatt (egyre több az autó az utakon) egyre nagyobb problémát jelent a közúti forgalom zaja. A közlekedés zajszintje a sebességtől, a forgalom nagyságától, sűrűségétől, a tehergépjárművek, kamionok arányától, az utak burkolatától, a terület beépítettségétől, a növénytakarótól függ elsősorban. A zajhatást befolyásolja a napszak is hisz ejszaka hangosabbnak érzékeljük a zajokat.

11 Környezeti zaj Szabadidős zajforrás: kulturális, szórakoztató, vendéglátó vagy sportlétesítmény zaja. A lakosság nyugalmat megzavarjak a szórakozóhelyek, szabadtéri koncertek, rendezvények dübörgése, de itt kell megemlíteni a szomszédban végzett szabadidős tevékenységeket, mint a barkácsolás, fűnyírás.

12 Környezeti zaj Üzemi zajforrás: környezeti zajt előidéző, termelő, szolgáltató tevékenység, annak telephelye, a termeléshez, működéshez szükséges gépek, berendezések, a telephelyen belüli járműhasználat, járműmozgás, rakodás. Pl.: szellőztető berendezések, kompresszorok.

13 Környezeti zaj Az ipari létesítmények létesítményen kívüli zajterhelése ott okoz a legtöbb problémát, ahol a lakó- es munkahelyek egymáshoz közel helyezkednek el. Erre megoldást jelenthet, ha az üzemeket a városok határába telepitik, ipari parkokba ez viszont a közlekedésből származó zaj növekedésével jár.

14 Egy épületet érő zajterhelés forrásai

15 A zaj emberre gyakorolt hatásai A zaj károsító hatása függ: az erősségétől a hangmagasságától az időtartamától az időbeli megoszlásától az ember személyes tényezőitől

16 A zaj emberre gyakorolt hatásai A hangoknak zajként történő megítélése nagymértékben függ: az ember egyéni érzéseitől illetve egyéb személyes tényezőktől életkor, nem, egészségi állapot, foglalkozás, személyiség, hangulat, fáradtság, stb. lakás helye közlekedési ellátottság Ebből adódóan például ugyanaz a hangjelenség az egyik ember számára lehet kellemes élmény, a másik számára pedig nagyon kellemetlen zaj.

17 A zaj emberre gyakorolt hatásai A zaj emberre gyakorolt hatása két területen jelentkezhet. Az egyik a hallószerv károsodása, ami először általában ideiglenes hallásküszöb-emelkedést okoz, később a hallósejtek pusztulásával visszafordíthatatlanná, gyógyíthatatlanná válik. A másik a fokozott energiafelhasználás az agy és idegrendszer működésében, ill. az irányítása alá eső funkciókban kiváltott változások, amelyek részben pszichikai, részben fiziológiai zavarokat okozhatnak.

18 Zajhatás Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az alábbi csoportokba sorolta a zaj hatásait: halláskárosodás beszédérthetőség csökkenése alvaszavarok fiziológiai reakciók pl. magas vérnyomás stressz, depresszió, mentális betegségek kialakulása teljesítmény csökkenése viselkedési zavarok, düh

19 A zaj emberre gyakorolt hatásai Halláskárosodás: A nagyothallás a halláskárosodásnak az a foka, amely már akadályozza a mindennapi életben való tájékozódást. A hallásküszöb eltolódásával szoktuk jellemezni a halláskárosodás mértékét. Rendszeresen hosszabb idejű zajban tartózkodás csökkenti a hallás képességeit, különösen a hallásküszöb értékét rontja.

20 A zaj emberre gyakorolt hatásai Időszakos hallásvesztés: a 0 db-es hallásküszöb emelkedik (oka: a belső fül receptorsejtjeinek károsodása). Először a 4000 Hz körüli frekvenciájú hangok érzékelési képessége csökken. Terhelés után 2 perccel mérik, mivel ekkor még nem indul meg a hallásképesség visszaállása. Okozhatja: 80 db-es, 4 órán át ható, vagy 120 db-es 3 percen át ható zaj.

21 A zaj emberre gyakorolt hatásai Tartós hallásvesztés: Ha a hallásvesztés a terhelés megszűnte után óra alatt áll vissza az eredeti szintre. Maradandó halláscsökkenés: Ha 40 órán túl sem áll vissza az eredeti hallásképesség. Okozhatja a tartósan ható 85 db feletti zajszint (elsősorban foglalkozási ártalom). Fülzúgás: a halláskárosodás másik formája, általában átmeneti (maradandó fülzúgás rendszerint halláscsökkenéssel együtt jelentkezik).

22 A zaj emberre gyakorolt hatásai 30 db felett alvás zavarás pszichés terhelés, zavarás ingerlékenységet, fáradtságot okoz 45 db felett beszédérthetőség romlás 55 db fölött zavarja a nagy koncentrációt igénylő szellemi tevékenységet

23 A zaj emberre gyakorolt hatásai db közötti zaj minden fajta szellemi tevékenység végzését zavarja a vegetatív idegrendszeren keresztül befolyásolja az egyes szervek működését (pl. növekszik a szervezet oxigénfogyasztása, emelkedik a vércukorszint) 85 db fölötti zaj bármilyen tevékenység végzését zavarja 120 db fölötti zaj fizikai fájdalmat okoz

24 Zajhatás Beszédértés romlása Ha a zaj korlátozza a beszéd értését, beszűkülnek az ember lehetőségei, megváltozik a magatartása. Ahogy a zavaró hang szintje magasabb, az emberek automatikusan megemelik beszédjük hangerejét, hogy túlkiabálják a zajt. A WHO jelentése szerint olyan helyiségben, ahol a beszéd megértése fontos, db hangnyomásszintű beszéd esetén a háttérzaj ne haladja meg a 35 db-t. Ez nemcsak a beszéd megértése szempontjából fontos, hanem a beszélő szempontjából is, hiszen az emelt hangú beszéd hosszabb távon nagyon fárasztó.

25 Zajhatás Alvás zavarása a legjelentősebb probléma, mert az éjszakai nyugodt pihenés előfeltétele a munkaképesség és az egészség megőrzésének, a jó fiziológiai és mentális működésének leggyakoribb formái: az elalvás nehézsége (megnövekedett elalvási idő), felébredés, változás az alvás fázisainak szabályosságában vagy mélységében A zajos környezetben alvás fiziológiai hatásokkal jár: megnövekedett vérnyomás, változás a szívritmusban, növekvő pulzusszám, erek összehúzódása, a légzésritmus változása, testhelyzet-változtatások megnövekedett száma, krónikus fáradságérzet, idegesség, ingerlékenység stb.

26 Zajhatás Akinek az éjszakai nyugalmát gyakran megzavarja a közlekedés zaja, jelentősen nagyobb adrenalinszintet mutat. Rosszkedv gyakori teljesítmény és koncentrációképesség csökkenés a következmény. A zajos területen élők (alvók) több nyugtatót, ill. altatót fogyasztanak. A jó alvás feltétele, hogy a zajszint folyamatosan ne haladja meg a 30 db értéket, amennyiben a zaj nem folyamatos, a maximális értéke ne haladja meg a 45 db szintet.

27 Zajhatás Mentális egészség és teljesítmény romlása szorongás, emocionális stressz, idegi panaszok, hányinger, fejfájás, instabilitás, szexuális impotencia, hangulati ingadozások, a társadalmi konfliktusok számának növekedése, továbbá általános pszichiátriai rendellenességek, mint pl. neurózis, pszichózis, hisztéria a zaj kedvezőtlenül befolyásolja a teljesítményt, valamint a felismerő képességet. Olvasásra, figyelemre, problémamegoldó képességre és a tanulásra is negatív hatást gyakorol

28 Zajhatás Magatartásunkra való hatás A zaj számos társas magatartással kapcsolatos probléma, valamint kellemetlenség okozója lehet. Az emberi magatartás megváltozása agresszióban, barátságtalan fellépésben, az együttműködési hajlandóság hiányában, kedélytelenségben stb. nyilvánulhat meg.

29 Zajhatás Azok a szabványok, amelyek a zaj elleni védelmünket biztosítják olyan vizsgálatok alapján készültek, amelyekben normális vagy átlagos embereket vizsgáltak. Az ilyen felmérésekben a sebezhető csoportok alulképviseltek. csökkent képességűek (idősebbek, depressziósok), betegek, munkájuk szerint komplex kognitív feladatokat végzők, mozgás-, látás-, halláskorlátozottak, magzatok, csecsemők, kisgyermekek, több műszakban dolgozók stb. Ezek a csoportok úgy tűnik kevésbé képesek védekezni a zaj hatásai ellen, s így nagyobb a kockázatuk a káros következményekkel szemben

30 Zajhatás Azoknak a gyerekeknek, akik fő közlekedési utak mentén laknak, magasabb a pulzusszámuk és a vérnyomásuk. A zajártalomtól szenvedő gyerekek iskolai teljesítménye rosszabb, mint az átlag. A gyerekek és a fiatalok tanulási nehézségei és korai halláskárosodásuk gyakran a túl magas zajterheléssel függ össze.

31 Zajhatás Az elfogadhatónál nagyobb zaj rontja a zajérzékeny intézmények rendeltetésszerű működését: zajos iskolában csökken az oktatás hatékonysága, kórházakban hosszabbodhat a gyógyulási idő. Zajos munkahelyeken csökken a teljesítőképesség, a tevékenység lelassul, nő a figyelmetlenség, a feszültség, romlik a koncentráció, mindez csökkenti a munkaintenzitást, növeli a balesetveszélyt. Zajos környezetben az emberek agresszívebbé válhatnak, romlanak az egymáshoz való kapcsolatok, csökken a segítségnyújtási készség

32 Zajhatás

33 Zajhatás Halláskárosodás mértéke

34 Zaj hatása az állatokra Számos állatfaj esetében sikerült kimutatni zaj által okozott károsodásokat. A zaj állatokra gyakorolt hatása nagymértékben függ, az egyed rendszertani besorolásától. Az állatok esetében a különböző hangok érzékelése kulcsfontosságú a túlélésük szempontjából, hallásuk többnyire jóval kifinomultabb és érzékenyebb, mint az emberé, így nagyobb mértékben reagálnak a zajokra. A zaj hatásai az állatok esetében is okozhat közvetlenül halláskárosodást, valamint közvetett hatásként befolyásolja viselkedésüket, szaporodásukat valamint táplálkozásukat.

35 Zaj hatása az állatokra Laboratóriumi állatokon elvégzett kísérletek során kisemlősök (fehér egér, patkány, tengerimalac stb.) esetében: 100 és 130 db közötti értékeknél halláskárosodást tapasztaltak hosszú távon zajnak kitett egyedek vérnyomása növekedett szaporodásukban zavar keletkezett, alacsonyabb számban és kisebb testtömegű egyedeket hoztak világra elsősorban egerek esetében magas volt a fejlődési rendellenességgel született egyedek száma A különböző fajok meglehetősen különböző módon reagálnak a zajhatásokra. Egyesek képesek hozzászokni a zajokhoz, jó példa erre a városlakó állatok népes csoportja.

36 Zaj hatása az állatokra Haszonállatok esetében: az állatok viselkedésének megváltozását (pl. menekülési reakció) magas vérnyomást a vér összetevőnek megváltozását (pl. tejelő marha esetében egy 97 db hangerősségű traktor hatására jelentősen csökkent a vér hemoglobinszintje), valamint tejhozam csökkenést tapasztaltak. Elsősorban a hirtelen bekövetkező nem állandó hanghatások zavarják a legjobban őket.

37 Zaj hatása az állatokra A zaj vadon élő állatokra gyakorolt legnyilvánvalóbb hatása a menekülési reakció előidézése. További gerinces (hüllők, kétéltűek, halak) és gerinctelen fajok esetében is van káros hatása a zajnak: halláskárosodás táplálkozási és szaporodási rendellenesség (ez különösen madarak esetében jellemző, amelyek a zavarás miatt véglegesen elhagyják fészküket) pánik reakció kannibalizmus és akár 50%-os élethossz csökkenés tapasztalható zaj hatására

38 Zaj hatása a növényekre Mivel a növények beporzásában rovarok és magasabb rendű állatok is részt vesznek, a zajok hatása tovagyűrűzik a növényekre is. Új-Mexikó északnyugati részén kísérlet 2007 és 2010 között: feketetorkú kolibri: a Scarlet gilia nevű növény beporzója, preferálja a zajosabb területeket, mivel fiókáira nagy veszélyt jelent egy itt élő varjúfaj, a bozótszajkó, ami viszont elkerüli a zajos területeket

39 Környezeti zaj LÉGI KÖZLEKEDÉS ZAJFORRÁSOK KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI ZAJ VASÚTI ZAJ PARKOLÁS GÉPÉSZET

40 Ipari eredetű zaj lakosság kb. 5 százalékát zavarja. egyre kevesebb a panasz (kivétel)

41 Ipari eredetű zaj Ipari üzemek zajkibocsátásának meghatározásakor figyelembe veendő tényezők: zajforrások száma az egyes források hangteljesítménye (gépek, szellőzőberendezések stb.) az épület falainak hanggátlása épületen belüli árnyékolás zajcsökkentő megoldások

42 Ipari eredetű zaj Mért hangteljesítményszint Az a tényleges amit a gép zajként kiad, külön szabványban meghatározott eljárások szerint határozzák meg. Meghatározhatók, vagy a berendezéstípus egy jellemző darabjára, vagy pedig a berendezések átlagmintájára. Számított hangteljesítményszint Olyan hangteljesítményszint, amelyet külön jogszabályban rögzített eljárások szerinti mérések alapján határoznak meg a hangnyomásszintből számolással.

43 Mért hangnyomásszint MSZ EN ISO 3744:1998 Hangnyomásszintet (L p)mérünk referenciahasáb képzésével, ebből számolunk hangteljesítményszintet Félgömb alakú mérőfelület Hasáb alakú mérőfelület

44 Mért hangnyomásszint MSZ EN ISO 3744:1998 Mérő mikrofonok elhelyezése 1.sor=1,5m, 2.sor= 0,71r Felülnézet Oldalnézet

45 Mért hangnyomásszint MSZ EN ISO 3744:1998 Mérőfelületre átlagolt hangnyomásszint számítása L' p N 1 = 10lg 10 N i= 1 0,1L' N mikrofonhelyek száma L pi az i-edik mikrofonhelyeken mért hangnyomásszint decibelben pi

46 Mért hangnyomásszint MSZ EN ISO 3744:1998 Felületi hangnyomásszint: Lpf = L p K1-K2 K1 - Alapzaj korrekció K2 - Környezeti korrekció L p - mérőfelületre átlagolt mért hangnyomásszint Lpf - Felületi hangnyomásszint

47 LWA hangteljesítményszint MSZ EN ISO 3744:1998 Hangteljesítményszint számítása hangnyomásszintből: LWA = Lpf + 10 lg (S/S0) db Lpf - Felületi hangnyomásszint S- mérőfelület mérete m 2 -ben S0-1m 2

48 Garantált zajszint magában foglalja a különböző gyártásból és mérési módszerekből adódó bizonytalanságokat

49 AL-KO Fükasza FRS4125 fűkasza 0,9 kw

50 Zajkibocsátási határértékkel rendelkező berendezések (22db) (29/2001.(XII:23.)KöM-GM) 1.sz melléklet A gyártó által garantált zajkibocsátást feltüntető, CE címkével minden terméknek rendelkeznie kell, és 22 gépnek ezenfelül az irányelvben előírt hangteljesítményszint határértéknek is meg kell felelnie.

51 Zajkibocsátási határértékkel rendelkező berendezések (22db) (29/2001.(XII:23.)KöM-GM) 1.sz melléklet 3. Kompresszorok (<350 kw) Bármely, levegőt, gázokat vagy gőzöket a szívónyomásnál nagyobb nyomásra sűrítő gép, amely cserélhető szerszámokkal használható nem tartoznak ide a következő berendezések: ventilátorok, kisebb nyomás pascal vákuumszivattyúk gázturbinás motorok

52 Határértékek (29/2001.(XII:23.)KöM-GM) 3. Kompresszorok (<350 kw) Teljesítmény (kw) hangteljesítményszinthatárérték db/1 pw I ütem II. ütem P< január január

53 Határértékek (29/2001.(XII:23.)KöM-GM) 3. Kompresszorok (<350 kw) Teljesítmény (kw) hangteljesítményszint -határérték db/1 pw I ütem II. ütem P> január január lg P 95+2 lg P

54 Közúti zaj Különböző típusú, üzemállapotú, kibocsátású, sok egyéb befolyásoló tényező

55 Közúti zaj A megyeszékhelyek közigazgatási területén áthaladó 6 millió jármű/évnél forgalmasabb országos közutak (kivéve autópályák) zajterhelése által érintett

56 Közúti zaj Budapesten és a környezetében található 21 településen a közúti közlekedési zajjal érintett lakosok száma a különböző zajövezetekben 2007-ben

57 Közúti zaj Zajforrások a motorzaj, a motor felületéről lesugárzott zaj - legmeghatározóbb A zajszint változása a fordulatszám függvényében

58 Közúti zaj az erőátvitel (nyomatékváltó, kardántengely, differenciálmű) zaja a karosszéria zaja, a motor ill. az útfelület által gerjesztett és a karosszéria felületeiről lesugárzott zajok kipufogózaj, a kipufogórendszer felületéről lesugárzott zaj, és a csővég zaja a szívóberendezés zaja hűtő- és ventillátorzaja gumiabroncsok zaja (gördülési zaj) második legjelentősebb zajforrás egyéb berendezések (csikorgó fékek, duda zaja)

59 Közúti zaj Kerék és útburkolat kölcsönhatásából származó zaj: gördülési zaj Leállított motorral hajtás nélkül, szabadon gördülő gépjármű elhaladási zaját értjük. Ebből levonva a karosszérián keletkező aerodinamikai zajokat és az erőátviteli zajokat, megkapjuk a gumiabroncsok útfelületen gördülése közben keletkező gumiabroncs zajt. nagyobb sebességnél (országút, autópálya) válik meghatározóvá a jármű által kibocsátott zaj %-át (nehézgépjárműveknél %-át) adja

60 Közúti zaj Nagyobb sebességgel történő haladás esetén személygépkocsinál egyértelműen a gumiabroncs zaj tekinthető dominánsnak. Tehergépkocsiknál és autóbuszoknál a jóval nagyobb motorzaj miatt a gumiabroncs zajeredő zajra gyakorolt hatása sokkal kisebb. A sebesség kétszeresre növelése 12 db hangnyomásszint növekedést eredményez.

61 Közúti zaj Gördülés zaj függ: Gumiabroncs (futófelület, profil, abroncsméret, nyomás Kopott futófelület akár 3dB-lel zajosabb lehet, mint új állapotban A szélesség növekedése kedvezőtlenül hat, mivel az érintkező felületek növekedésével a keletkező zaj is növekszik. Az abroncs átmérőjének növekedése azonban csökkenti a zaj nagyságát. Útburkolat (érdesség, anyag, szerkezet)

62 Közúti zaj Kerekek és útburkolat kölcsönhatásából származó zaj sima és érdes burkolaton, 80 km/h sebességnél

63 Közúti zaj Üzemi jellemzők (menetsebesség, időjárás, vezetési stílus, terhelés) Amikor útburkolat felülete nedves lesz a gumiabroncsok a vízbe csapódnak és a szétfröccsenő vízcseppek maguk is zajkeltők lesznek.

64 Közúti zaj Közúti forgalomból adódó környezeti zaj zajterhelését meghatározó főbb tényezők: forgalom sűrűsége járművek típusa járművek műszaki állapota járművek sebessége nehézgépjárművek aránya az út lejtése/emelkedése burkolat típusa burkolat állapota

65 Vasúti zaj Lakosság 8 10 százalékát zavarja, de kellemetlenebb (kürt) csökkenő tendencia a zajterhelés terén

66 Vasúti zaj Budapesten és a környezetében található 21 településen a vasúti közlekedési zajjal érintett lakosok száma a különböző zajövezetekben 2007-ben

67 Vasúti zaj

68 Vasúti zaj 1. a sín futófelületének egyenlőtlen vagy hullámos kopásából származó zajhatások 2. a kerék futókörének egyenlőtlenségéből vagy kopásából származó zajok 3. ívekben a kerék-sín közvetlen kapcsolatából (nyomkarima vezetés) származó zajhatások 4. a felépítmény rezgéséből származó zajhatások Gördülési zaj

69 Vasúti zaj Vontatójárművek (mozdonyok): hajtás (motor, villamos mozdonynál a transzformátor) segédberendezések (ventilátor, kompresszor, befecskendezőszivattyú) légáramlás, aerodinamikai zaj gördülés és fékzaj másodlagos zajforrások (kopások, gyártási hibák, laza rögzítések)

70 Vasúti zaj Vontatott járművek: vázszerkezet (különösen teherkocsiknál) segédberendezések (szellőztetés, fékberendezés) futómű, forgóváz

71 Vasúti zaj Vasúti pálya, felépítmény sín sínleerősítés keresztaljak ágyazat (zúzottkő, betonelem) A járműtől függő tényezők a kerék futófelületének állapota a fékezési rendszer

72 növelik az elsugárzott zajszint értékét, illetve a zajszint dinamikáját Vasúti zaj Felépítménytől függő tényezők a sín futófelületének állapota a hegesztett/hevederes pálya a váltócsoportok a ragasztott sín kötések A kerék és a sín futófelületén lévő hibák laposodás felhordás kagylós kopás

73 Vasúti zaj A kerék-sín rendszer által kiváltott zaj erősségének szintjére a következők is hatnak a sín hullámos kopásai a jármű kígyózó futása a gördülő kerékfelületek egyenlőtlenségei az abroncsok súrlódása éles ívekben a féktuskók súrlódása fékezésnél

74 Vasúti zaj Vonatok hangszintje 1 m-es magasságban, a vágánytengelyre merőlegesen mérve

75 Vasúti zaj Zajszintek a sebesség függvényében

76 Repülési zaj repülőterek környezetében okoz problémát, viszonylag kis terület, de nagy zajterhelés Mo-on Ferihegy közelében kibocsátott zaj forrásai: motorzaj kompresszorok és turbinák aerodinamikai zaja

77 Repülési zaj Zajterhelés A mérési pontban: db B mérési pontban: db C mérési pontban: db

78 Zajterjedés Zajterjedés szabad térben A zajforrás típusától függően gömb- (fél-, negyed-, nyolcadgömb-) henger- (félhenger-, stb.) vagy síkfelületen történik. Zajterjedést befolyásoló tényezők: A levegő hangelnyelése (csillapítása) Frekvencia Hőmérséklet Páratartalom

79 Zajterjedés Zajterjedést befolyásoló tényezők: A növényzet hatása Sűrűség Aljnövényzet Zajforrás magassága Hangvisszaverődés: Növelő hatás Meteorológiai hatások Szél: vektorális összegződés, vertikális elhajlás a sebességgradiens miatt Hőmérséklet (gradiensek hatása) A talaj hatása A talaj akusztikai hatása - hangelnyelése (beton-gyep) Távolság szerepe Hangárnyékolás hatása (házak, fal, domborzat)

80 Zajterjedés Hangterjedés zárt térben A tér bármely pontjában a hangnyomásszintet a zajforrás által kibocsátott és a határoló felületekről visszavert hullámok együttesen határozzák meg. I v I e I a I b

81 Zajterjedés A határoló felület (pl.: fal) a beeső I b intenzitású hangot részben elnyeli (I e ) részben visszaveri (I v ) részben pedig átereszti (I a ), azaz a hanghullám a fal másik oldalán kilép. I b = I v + I e + I a

82 Közlekedési zajok szociális költségei WTP (willingness to pay) értéket (fizetési hajlandóság) a lakosság mennyit hajlandó kifizetni azért, hogy ne legyenek álmatlan éjszakái a zaj miatt (altató) WTP azt vizsgálja, hogy a normál, reális árnál mennyivel többet áldoznak a vásárlók arra, hogy elkerüljék a zajt és az ezzel járó kellemetlenségeket megkérdezi őket, hogy mennyit lennének hajlandó fizetni a kényelmükért és az egészségükért

83 Közlekedési zajok szociális költségei Az éves szociális költségek mértékét a kutatók 30 és 46 milliárd euró közé teszik, ami a 22 tagállam GDP-jének a 0.4%-a. Ez az érték csak a közúti zajterhelésre vonatkozik, a vasúti közlekedés terhei további 2,3-2,5 milliárd euróra tehetők.

84 Zajcsökkentés szociális előnyei Ha kevesebb zajhatás éri az embert, javulhat a koncentrálóképesség, jobban teljesítenek a munkahelyükön, ami a vállalatokat is ösztönzi arra, hogy a kötelező lépéseken túl is igyekezzenek biztosítani a zajterhelés-mentes munkakörülményeket a dolgozóinak. A zajcsökkentés az állam számára is hasznot jelent gazdaságilag. Az egészségügy kiadásai a zaj okozta betegségek számának lecsökkenése miatt ugyancsak kevesebbek lennének.

85 Közlekedési zajok szociális költségei Ha a zajcsökkentés már a gépjárművek szintjén végre van hajtva, akkor a zajárnyékoló falak és egyéb szigetelések költségei sem az államot terhelik. Dán kutatások kiszámították, hogy az európai államok nagy részében minden forrásbeli decibelcsökkenés 100 millió eurós költségcsökkenést okoz ez az az összeg, amit az utólagos terheléscsökkentésre fordítottak volna.

86 Köszönöm a figyelmet!