Térségi környezetvédelem IV. évf. geográfus. Zajvédelem. Ballabás Gábor ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Térségi környezetvédelem IV. évf. geográfus. Zajvédelem. Ballabás Gábor ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék bagi@ludens.elte."

Gergely Soós
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Térségi környezetvédelem IV. évf. geográfus Zajvédelem Ballabás Gábor ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék

2 1. Zajvédelmi és hangtani alapfogalmak 2. A hangok érzékelése és mérése 3. A zaj élettani hatásai 4. A környezeti zaj forrásai 5. Zajvédelmi beavatkozási módszerek 6. A zaj- és rezgésvédelem Magyarországon

3 1. Zajvédelmi és hangtani alapfogalmak - Zaj Hang (Emisszió transzmisszió immisszió) - Szubjektivitás - Hangforrás - Hangteljesítmény (W) - Hangintenzitás (W/m 2 ) - Hangnyomás (N/ m 2 = Pa) (a hangrezgések által a rugalmas közegben keltett váltakozó nyomás közvetlenül mérhető) - Hangszint és mértékegysége: a decibel (db) (a hangerősségi szintek logaritmikus értéke)

(N/ m 2 = Pa) (a hangrezgések által a rugalmas közegben keltett váltakozó nyomás

4 2. A hangok érzékelése és mérése A hallószerv vázlatos felépítése Forrás: Moser-Pálmai: A környezetvédelem alapjai Bp pp.: 365.

5 A hangok érzékelése és mérése 2. - zajcsökkentő tevékenységet mérések előzik meg - számításokkal is lehet zajt meghatározni (pl.: közlekedés) - zaj mérése kizárólag elektronikus műszerekkel (mikrofon, erősítő, detektor, szűrők) - A hangnyomásszint - db (A) A hangszintmérő vázlatos felépítése Forrás: Moser-Pálmai: A környezetvédelem alapjai Bp pp.: 385.

(pl.: közlekedés) - zaj mérése kizárólag elektronikus műszerekkel (mikrofon, erősítő,

6 3. A zaj élettani hatásai Forrás: Moser-Pálmai: A környezetvédelem alapjai Bp pp.: 364.

7 Hangjelenségek felosztása a frekvencia és a hangnyomásszint alapján Forrás: Moser-Pálmai: A környezetvédelem alapjai Bp pp.: 361.

8 A zaj élettani hatásai 2. - Függ a zaj erősségétől, frekvenciájától, időbeli változástól, időtartamtól - Közvetlen egészségkárosító hatások: (zajimpulzusok, frekvencia + rezgések!) A hatások négy fő csoportja Lohmann szerint: pszichés hatások; stressz, fáradékonyság 30 db felett vegetatív hatások; keringési zavarok, magas vérnyomás, fejfájásos panaszok, neurózis - 65 db felett (vérösszetétel illetve hormonháztartás megváltoztatása) halláskárosító hatás; (ideiglenes) hallásküszöb emelkedés; halláskárosodás - 90 db felett fájdalomküszöb db (hirtelen egyszeri behatás is maradandó halláskárosodást okoz)

) A hatások négy fő csoportja Lohmann szerint: pszichés hatások; stressz, fáradékonyság 30 db felett vegetatív hatások; keringési zavarok, magas

9 4. A környezeti zaj forrásai a. Közlekedési zajok Közúti közlekedés (gépjárművek jellemzői, forgalom, útburkolat, környezet, napszak) Kötöttpályás közlekedés (járművek jellemzői, vágányok állapota, egyéb) Repülési és reptéri zaj (legnagyobb hangteljesítmény: gép- és hajtóműtípus)

útburkolat, környezet, napszak) Kötöttpályás közlekedés (járművek

10 A környezeti zaj forrásai 2. b. Ipari zajok ipari üzemek mechanikai és áramlástechnikai eredetű zajai építkezések által okozott zaj bányászat (különösen külszíni bányászat) (katonai tevékenységek zajhatása)

11 A környezeti zaj forrásai 3. c. Szabadidős tevékenységgel összefüggő elektroakusztikai berendezések (koncertek, nagygyűlések, diszkók (halláskárosodás veszélye: walkman, discman) sporttevékenység: technikai sportok, lövészet sportpályák, stadionok

12 A környezeti zaj forrásai 4. d. Egyéb zajforrások: Épületeken belül: egyéb gépi zajforrások (háztartási gépek: fúrógép, mosógép) kommunális zajok (magnó, rádió, tévé, kiabálás) + kültéri gépek (kompresszorok, fűnyírók)

13 5. Zajvédelmi beavatkozási módszerek -Két fő csoport: műszaki megoldások, adminisztratív intézkedések - Közúti közlekedés: aktív passzív módszerek (zajárnyékoló falak, földtöltések, csendes aszfalt, forgalomszervezés és szabályozás) - Vasúti közlekedés (aktív, passzív zajcsökkentés, szervezési intézkedések) - Légi közlekedés (gépek aktív védelme+ zajbizonyítvány, monitoring rendszerek, légifolyosók, hajtóműpróbázó zónák kijelölése, zajgátló övezetek, forgalomszervezés,szervezetek) - Ipari zajforrások (egyéni védelem, új, zajszegény gépek, technológiák, egyedi hangszigetelés (tokok, gépalapok, idomok), határértékek, ellenőrzés) - Stratégiai zajtérképek + intézkedési tervek: mindegyikre

védelme+ zajbizonyítvány, monitoring rendszerek, légifolyosók, hajtóműpróbázó zónák kijelölése, zajgátló övezetek, forgalomszervezés,szervezetek) - Ipari zajforrások (egyéni

14 5. Zajvédelmi beavatkozási módszerek 2.

15 Budapest - közúti zajterhelési térkép - éjjel (2006) Forrás:

16 Budapest - közúti zajterhelési konfliktustérkép - éjjel (2006) Forrás:

17 Zajvédelmi beavatkozási módszerek - tervezési eszközök (terület- és településrendezés ill. fejlesztés, közlekedéstervezés eszközei) pl.:ipar és lakóterületek szétválasztása - zajcsökkentés a védendő létesítmények átalakításával (- védendő létesítmények (lakó- hálószoba) tájolása; -védendő homlokzatok hanggátlásának javítása nyílászárók réseinek tömítése 4-5 db, vagy három réteggel üvegezett ablak akár db csökkentés is) - épületen belüli zajok csökkentése (+zenés szórakozóhelyek; iroda, táncterem, fitness klub, táncterem; szellőzés és hűtéstechnika, felvonók, vízvezetékek; általános problémák kommunális zajok) - pl.: zajos helységek szigetelése - új épületekben nagyobb hanggátlású falak, födémek, (léghangszigetelés) - testhangszigetelés zajforrás és az épületszerkezet rugalmas kapcsolatának növelése (pl.: mosógép rugalmas gépalapon) - helyiségek belsejében (hangelnyelő álmennyezet, járóburkolat; zajforrás térbeli leválasztása)

nyílászárók réseinek tömítése 4-5 db, vagy három réteggel üvegezett ablak akár 40-45 db csökkentés is) - épületen belüli zajok csökkentése (+zenés szórakozóhelyek; iroda, táncterem, fitness klub,

18 Mit tehetünk mi? A magatartás a legfontosabb - jól karbantartott saját közlekedési eszköz + viselkedés (fékezések, zene, ajtócsapkodás stb.) - szórakozóhelyek a helytelen működtetés mellett fő gond: vendégek érkezése, távozása - szomszédsági, kommunális zajok nem mindegy mikor, hol végzünk építkezést, kerti (fűnyírás) vagy lakóházban szerelési munkát? - légtelenített vízvezetékek; WC tartály - kutyatartás - zenehallgatás - vásárlási szempontok vásárolt háztartási eszközök zajjellemzői

) - szórakozóhelyek a helytelen működtetés mellett fő gond: vendégek érkezése, távozása - szomszédsági, kommunális zajok

19 6. A zaj- és rezgésvédelem Magyarországon Panasz ranglista A lakosság számára leginkább zavaró tevékenységek Magyarország Reflex Környezetvédelmi Egyesület 1. Közlekedés 2. Diszkók, zenés szórakozóhelyek 3. Szomszéd által keltett zörejek 4. Közeli gyár, műhely, üzem, zaja 5. Üzletek hűtőberendezései, benzinkutak Tipikus települési környezetvédelmi probléma

Diszkók, zenés szórakozóhelyek 3. Szomszéd által keltett zörejek 4.

20 - OECD (2000): Magyarországon a közlekedés okozta zajártalom komoly probléma. - Lakosság több mint 50 %-a magas zajszintű területen él. (65dB<) - 80%-uk számára a közúti közlekedés a legnagyobb problémát okozó zajforrás. - A vasút csak 8-10%-ot zavar. - A légi közlekedés jelenleg nem jelentős probléma! - Közúti közlekedés Zajkataszter K értéke (beavatkozásnál sorrendiséget határoz meg): K=2 L 2 +H (L= új tervezésű területekre előírt zajterhelési határértékhez viszonyított túllépés mértéke db (A)-ban; H túllépéssel érintett lakások, épületek (db) )

- A légi közlekedés jelenleg nem jelentős probléma!

21 Forrás: Közlekedéstudományi Intézet Rt. 2001

22 Zajvédelmi mintavételi pontok Magyarországon Forrás: KGI Környezetvédelmi Igazgatóság

23 Forrás: Dr. Bite Pálné: Közlekedési zajvédelem Közlekedéstudományi Intézet Rt. ; Bp

24 A forgalom nagysága a belterületi főútvonalakon (csúcsórában elhaladó járművek száma az adott keresztmetszetben) ( ) Budapest Egyéb települések Csúcsórában elhaladó járművek száma (jármű / óra ) Forrás: KGI Környezetvédelmi Igazgatóság Előfordulás gyakoris ága (db)

25 A vizsgált útvonalak mellett kialakuló zajterhelési szintek ( a folyamatos mérések eredményei 5 dba-s osztályokba sorolva.) db 14% nappal db 2% db db 6% 30% db 48% é jje l db 28% db 10% db 1% db 7% db 18% Forrás: KGI Környezetvédelmi Igazgatóság db 36%

26 A forgalom összetétel eltérő megoszlása 40 előfordulás gyakorisága % Budapest Egyéb település nehézjárműarány % Forrás: KGI Környezetvédelmi Igazgatóság

27 A vizsgált helyeken a zajterheléssel érintett lakosok száma érintett lakos ok s záma nappal éjjel < zajterhelés i s zint Forrás: KGI Környezetvédelmi Igazgatóság

28 A zaj elleni védekezés tervezett módjai elköltözés ablakcsere funkcióváltás szigetelés egyéb nem tervez % Forrás: KGI Környezetvédelmi Igazgatóság

29 Magyarország vasúti zajemissziós térképe Forrás: Közlekedéstudományi Intézet Rt.

30 A vasútvonalak zajkibocsátásának vizsgálata éjjel (számított értékek) 700 Vas úti fővonalak < dba Vasúti mellékvonalak vonalhossz(km) település (db) < < dba vonalhossz(km) település (db) Forrás: MÁV Rt. GK. Akusztikai Laboratórium

31 Az ipari (nem szolgáltató!) tevékenységből származó zajterhelés Forrás: KSH 2001.

32 Az ipari zajforrások vizsgálata Forrás: KVVM

33 A magyar zajvédelmi politika eszközei Országos és helyi jogi szabályozás (rendeletek, szabványok, határértékek, hatáskörök) Mérések Zajtérképezés és intézkedési tervek A zajvédelem országos, regionális, települési programokban való megjelenítése Konkrét zajvédelmi beavatkozási módszerek, intézkedések, eszközök (két fő csoport: adminisztratív intézkedések és műszaki megoldások; pl.: közlekedési korlátozások, zajvédő falak) Gazdasági eszközök Zajcsökkentési kutatások, szolgáltatások, oktatás támogatása Nemzetközi együttműködés Az egyik legfontosabb: lakossági magatartás

34 Köszönöm a figyelmet!

35 A főforgalmú utak zajkibocsátási szintjei csúcsforgalmi időszakban Előfordulási gyakoriság (%) Budapest Egyéb település 0 62> >77 Zajkibocs átás i s zint (dba) Forrás: KGI Környezetvédelmi Igazgatóság

Hasonló dokumentumok

Zaj- és rezgés védelem

Zaj- és rezgés védelem Mi a zaj? A zaj kellemetlen zavaró hang Zajnak nevezünk minden olyan nemkívánatos vagy túl hangos hangjelensége(ke)t, amely az egyén életfunkcióit, munkáját, munkájának és pihenésének