This document has been provided by the International Center for Not-for-Profit Law (ICNL).

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "This document has been provided by the International Center for Not-for-Profit Law (ICNL)."

Átírás

1 This document has been provided by the International Center for Not-for-Profit Law (ICNL). ICNL is the leading source for information on the legal environment for civil society and public participation. Since 1992, ICNL has served as a resource to civil society leaders, government officials, and the donor community in over 90 countries. Visit ICNL s Online Library at for further resources and research from countries all over the world. Disclaimers Content. The information provided herein is for general informational and educational purposes only. It is not intended and should not be construed to constitute legal advice. The information contained herein may not be applicable in all situations and may not, after the date of its presentation, even reflect the most current authority. Nothing contained herein should be relied or acted upon without the benefit of legal advice based upon the particular facts and circumstances presented, and nothing herein should be construed otherwise. Translations. Translations by ICNL of any materials into other languages are intended solely as a convenience. Translation accuracy is not guaranteed nor implied. If any questions arise related to the accuracy of a translation, please refer to the original language official version of the document. Any discrepancies or differences created in the translation are not binding and have no legal effect for compliance or enforcement purposes. Warranty and Limitation of Liability. Although ICNL uses reasonable efforts to include accurate and up-to-date information herein, ICNL makes no warranties or representations of any kind as to its accuracy, currency or completeness. You agree that access to and use of this document and the content thereof is at your own risk. ICNL disclaims all warranties of any kind, express or implied. Neither ICNL nor any party involved in creating, producing or delivering this document shall be liable for any damages whatsoever arising out of access to, use of or inability to use this document, or any errors or omissions in the content thereof.

2 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról Az Országgyűlés - követve hazánk haladó önkormányzati hagyományait, továbbá az Európai Önkormányzati Karta alapkövetelményeit - elismeri és védi a helyi közösségek önkormányzáshoz való jogait. A helyi önkormányzás lehetővé teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége - közvetlenül, illetőleg a választott helyi önkormányzata útján - önállóan és demokratikusan intézze a helyi érdekű közügyeit. Az Országgyűlés, támogatva a helyi közösségek önszervező önállóságát, segíti az önkormányzáshoz szükséges feltételek megteremtését, előmozdítja a közhatalom demokratikus decentralizációját. Az Országgyűlés e célok megvalósítása érdekében a következő törvényt alkotja: I. fejezet A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Az önkormányzati jogok 1. (1) A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye önkormányzata (a továbbiakban: helyi önkormányzat) a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben (a továbbiakban: helyi közügy) önállóan jár el. (2) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak. (3) A helyi önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. (4) A helyi önkormányzat - a választott helyi képviselő-testület által, vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását. (5) Törvény a helyi önkormányzatnak kötelező feladat- és hatáskört is megállapíthat. A kötelezően ellátandó önkormányzati feladat- és hatáskörök meghatározásával egyidejűleg az Országgyűlés biztosítja az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket, dönt a költségvetési hozzájárulás mértékéről és módjáról. (6) A helyi önkormányzat a törvény keretei között: a) önállóan alakíthatja szervezetét és működési rendjét, önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat; b) önkormányzati tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik, az önként vállalt és a kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetéséből gondoskodik. Saját felelősségére vállalkozói tevékenységet folytathat. Kiegészítő állami támogatásra jogosult az önhibáján kívül hátrányos helyzetben levő települési önkormányzat; c) szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdekeinek képviselete és védelme céljából területi, valamint országos érdekképviseleti szervezetbe tömörülhet, feladat- és hatáskörében együttműködhet külföldi helyi önkormányzattal, beléphet nemzetközi önkormányzati szervezetekbe. 2. (1) A helyi önkormányzat érvényre juttatja a népfelség elvét, helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot. (2) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselő-testülete - annak felhatalmazására bizottsága, a részönkormányzat testülete, a helyi kisebbségi önkormányzat testülete, társulása, a polgármester -, illetőleg a helyi népszavazás hozhat. Törvény a polgármesternek, főpolgármesternek, megyei közgyűlés elnökének kivételesen önkormányzati feladat- és hatáskört állapíthat meg.

3 (3) A helyi önkormányzat véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. A helyi önkormányzatnak a döntésre jogosult szerv a jogszabályban előírt határidőn belül érdemi választ köteles adni. 3. Az önkormányzati jogokat, illetőleg az önkormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlását az Alkotmánybíróság, illetőleg a bíróság védi. 4. Az ban biztosított önkormányzati jogok minden helyi önkormányzat tekintetében egyenlőek. 5. A helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkező lakosok (továbbiakban: választópolgárok) közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján, és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat. Feladatok és hatáskörök 6. (1) A községnek, városnak, fővárosnak és kerületeinek (továbbiakban: települési önkormányzat), a megyei önkormányzatnak egymástól eltérő feladat- és hatáskörei lehetnek: a) a helyi önkormányzatok a helyi igényektől és teljesítőképességtől függően egymástól eltérő önkormányzati feladat- és hatásköröket vállalhatnak; b) törvény a nagyobb lakosságszámú és teljesítőképességű önkormányzatoknak - más helyi önkormányzatokhoz képest - több kötelező feladat- és hatáskört állapíthat meg. A kisebb lakosságszámú település önkormányzata - amennyiben saját maga vagy társulásával arról közösen gondoskodni tud - működési területén önként vállalhatja a törvény által a nagyobb lakosságszámú települési önkormányzatnak, illetve megyei önkormányzatnak kötelezően előírt közszolgáltatás megszervezését. Ilyen esetben költségvetése számára igényelheti az átvállalt feladattal arányos fedezet biztosítását. (2) A helyi önkormányzat önként vállalt, illetőleg kötelezően előírt feladat- és hatáskörei a helyi közügyek széles körét fogják át. Törvény kivételesen utalhat helyi közügyet más szervezet feladat- és hatáskörébe. (3) A megyei és a települési önkormányzatok között nincs függőségi viszony, a kölcsönös érdekek alapján együttműködnek. 7. (1) Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet kivételesen a polgármestert, a főpolgármestert, a megyei közgyűlés elnökét államigazgatási hatósági hatáskörrel ruházhatja fel. Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek, a főjegyzőnek és kivételesen a képviselő-testület hivatala ügyintézőjének is. (2) Törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben előírt esetekben honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási ügyekben a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke részt vesz az országos államigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában. (3) Ha a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke az (1) és (2) bekezdésben biztosított saját államigazgatási feladatkörében, illetve az államigazgatási hatósági hatáskörben jár el, a képviselőtestület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül. II. fejezet A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT A települési önkormányzat feladata, hatásköre, szervei 8. (1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és vízelvezetés, csatornázás, köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosítása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásáról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása;

4 közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. (2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokban a települési önkormányzat maga határozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően -, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. (3) Törvény a települési önkormányzatokat kötelezheti arra, hogy egyes közszolgáltatásokról és közhatalmi helyi feladatok ellátásáról gondoskodjanak. E kötelezettségek a település nagyságától, a lakosságszámtól, és egyéb feltételektől függően eltérően is megállapíthatók. (4) A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvíz ellátásáról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról, a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosításáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. (5) A települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein. 9. (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. (2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a képviselő-testület hivatala látják el. (3) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. (4) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, vállalatot, más szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, kinevezi a vezetőiket december 31. napját követően vállalat már nem létesíthető, gazdasági vállalkozás céljára a képviselőtestület gazdasági társaságot alapíthat, vagy szövetkezet alapítását kezdeményezheti. (5) A 8. (4) bekezdés szerinti helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozási (parkolási) közszolgáltatást a helyi önkormányzat, vagy kizárólag ezen közszolgáltatási feladat ellátására alapított költségvetési szerv, kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, vagy e gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, illetve önkormányzati társulás láthatja el külön törvényben szabályozottak szerint. 10. (1) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át: a) a rendeletalkotás; b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás; c) a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása; d) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása; e) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás; f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás; g) intézmény alapítása; h) közterület elnevezése, emlékmű állítás; i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; j) a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása; k) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;

5 l) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő; m) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés; a 33/A. (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés; a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés; n) amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal. (2) A képviselő-testület rendeletében a törvény által hatáskörébe utalt kinevezést, megbízást és intézmény alapítását a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szerint társulására ruházhatja. 11. (1) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. (2) A polgármester (főpolgármester), valamint a képviselő-testület bizottságának, részönkormányzat testületének önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani. (3) A képviselő-testület (1) és (2) bekezdés alapján hozott határozatának a felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított harminc napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani. A képviselő-testület működése 12. (1) A képviselő-testület szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart. Az ülést össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványára. (2) A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését. (3) A képviselő-testület ülése nyilvános. (4) A képviselő-testület a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati, hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor; b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. (5) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, a kisebbségi szószóló és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. (6) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat a (4) bekezdésben foglalt ügyekben. A (3)-(5) bekezdésben foglaltak a bizottságra is vonatkoznak. (7) A települési kisebbségi önkormányzat elnöke az adott kisebbség helyi szószólójává válik. Amennyiben nem tagja a képviselő-testületnek, annak ülésein tanácskozási joggal részt vehet. Egyéb jogosítványait a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény szabályozza. 13. A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. 14. (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlevő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. (2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselőtestület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. 15. (1) Minősített többség szükséges a 10. a), b), e), f), g) pontban foglalt ügyek, továbbá a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez, a képviselő kizárásához [14. (2) bek.], valamint a 12. (4) bekezdésének b) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez. (2) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.

6 16. (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. (2) Az önkormányzati rendeletet a képviselő-testület hivatalos lapjában, illetőleg a helyben szokásos - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - módon ki kell hirdetni. (3) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. 17. (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. (2) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a Kormány által rendeletben kijelölt szervnek (közigazgatási hivatal). (3) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. 18. (1) A képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg. (2) A képviselő-testület meghatározza azoknak a fórumoknak a rendjét (község-, várospolitikai fórum, városrész tanácskozás, falugyűlés stb.), amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. Ezek állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet. (3) A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolj a hatáskörét. A képviselőtestület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, illetőleg az általános önkormányzati választásokat megelőző év október l. napját követően. Az időközi választás költségét az önkormányzat viseli. A települési képviselő 19. (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak. A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen a 32. szerint esküt tesz. (2) A települési képviselő: a) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban - érdemi választ kell adni; b) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben; c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselőtestület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését; d) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet; e) a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni; f) köteles részt venni a képviselő-testület munkájában. 20. (1) A települési képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti

7 meg, melynek alapján a települési képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A képviselő-testület átalányt is megállapíthat. (2) A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának, a tanácsnoknak - törvény keretei között - rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg. 21. A képviselő-testület a polgármesternek, bármely települési képviselőnek a javaslatára a települési képviselők közül tanácsnokokat választhat. A tanácsnok felügyeli a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását. A képviselő-testület bizottságai 22. (1) A képviselő-testület határozza meg bizottsági szervezetét, és választja meg bizottságait. A képviselő-testület a kétezernél több lakosú településen pénzügyi bizottságot választ. Törvény más bizottság megalakítását is elrendelheti. (2) A képviselő-testület a kisebbségi jelöltként mandátumot nyert tagjai kezdeményezésére kisebbségek ügyeivel foglalkozó bizottságot hoz létre. (3) A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottság végzi. 23. (1) A bizottság - a feladatkörében - előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását. A képviselő-testület határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek. (2) A képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságainak és a bizottság döntését felülvizsgálhatja, önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg bizottságának. (3) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 24. (1) A bizottság elnökét és tagjainak több, mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a települési kisebbségi önkormányzat elnöke, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja. (2) A bizottságba indokolt beválasztani a települési kisebbségi önkormányzat tagját, a feladatköre szerinti területi szolgáltatást nyújtó jelentősebb szervezet képviselőjét, társadalmi szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybe vevő más választópolgárt. 25. (1) A bizottságot a polgármester indítványára össze kell hívni. (2) A polgármester felfüggesztheti a bizottság, a részönkormányzat testülete döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz. 26. A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt. 27. A bizottság a feladatkörében ellenőrzi a képviselő-testület hivatalának a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti. 28. (1) A képviselő-testület - szervezeti és működési szabályzatában - településrészi önkormányzatot hozhat létre települési képviselőkből, más választópolgárokból. A településrészi önkormányzati testület vezetője települési képviselő. (2) A képviselő-testület a településrészt érintő ügyekben egyes hatásköreit átruházhatja a településrészi önkormányzatra, anyagi eszközöket adhat számára. 29. A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el. A településrészi önkormányzati testület munkájának segítésére a képviselő-testület hivatali kirendeltségeket hozhat létre, amelyek egyben a lakossági ügyintézésben ügyfélszolgálati teendőket is elláthatnak. A polgármester, az alpolgármester, a jegyző 30. A képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a legidősebb települési képviselő, mint korelnök vezeti.

8 31. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetére a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a képviselő-testület összehívásának, vezetésének a módjáról. 32. A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt. 33. A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, munkabérét a jogszabály keretei között határozza meg. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős. 33/A. (1) A polgármester nem lehet: a) köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, országgyűlési biztos, b) az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője, c) a Kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, központi államigazgatási szerv köztisztviselője, d) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának és felügyelő bizottságának elnöke és tagja, vezető alkalmazottja és munkavállalója, e) bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó, f) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja, g) más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester, h) más települési önkormányzat képviselő-testületének tagja, i) a közigazgatási hivatal vezetője, köztisztviselője; annak a területi, helyi államigazgatási szervnek a köztisztviselője, amelynek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, és illetékessége az önkormányzatra kiterjed, j) jegyző (főjegyző, körjegyző), aljegyző, a képviselő-testület hivatalának köztisztviselője, k) a területileg illetékes területfejlesztési tanács hivatali szervezetének munkavállalója, l) a képviselő-testület által alapított költségvetési szerv vezetője, vezetőhelyettese, gazdasági vezetője, továbbá olyan közalkalmazott, aki kinevezését, megbízását a képviselő-testülettől kapja, m) aki, illetve akinek a személyes közreműködésével működő gazdasági társaság önkormányzati feladatot a képviselő-testülettel vagy a képviselő-testület szervével kötött vállalkozási, megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján lát el, n) kuratóriumi tagság kivételével a képviselő-testület által létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztségviselője, o) a képviselő-testület által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének tagja, p) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója), r) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének tagja, s) helyi és körzeti műsorszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, ezek vezető állású alkalmazottja. (2) A főállású polgármester: a) a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt - az országgyűlési képviselői megbízatás kivételével - nem létesíthet; b) a képviselő-testület hozzájárulása nélkül nem lehet ba) vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének és felügyelő bizottságának tagja, bb) gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, felügyelő bizottságnak tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója), bc) szövetkezet tisztségviselője, bd) alapítvány kezelő szervezetének tagja, tisztségviselője. (3) A polgármester az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni.

9 (4) Ha a polgármester a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, bármely képviselő indítványára - a száznál kevesebb lakosú község kivételével a képviselők közül választott háromtagú bizottság javaslata alapján - a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget, illetőleg dönthet a hozzájárulás megadásáról, ha e törvény ezt lehetővé teszi. A képviselő-testület határozatát az ülést követő munkanapon a polgármesternek kézbesíteni kell. (5) A polgármester az összeférhetetlenségét, illetőleg a megbízatás megszűnését megállapító képviselőtestületi határozat felülvizsgálatát kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a fővárosi, megyei bíróságtól. (6) A bíróság a kérelemről - annak beérkezésétől számított harminc napon belül - nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság a polgármestert, a keresettel megtámadott határozatot hozó képviselő-testület képviselőjét, illetőleg a kereset előterjesztőjét meghallgathatja. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak, felülvizsgálatnak helye nincs. (7) A közigazgatási hivatal a fővárosi, megyei bíróságnál kezdeményezheti a polgármester összeférhetetlenségének a kimondását, ha a képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről vagy döntése jogszabálysértő. A bíróság eljárására a (6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a bíróság döntése ellen - annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül - az érintett polgármester, illetve a közigazgatási hivatal fellebbezést nyújthat be. A fellebbezésről, annak beérkezésétől számított három napon belül a másodfokú bíróság nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság döntése ellen felülvizsgálatnak helye nincs. 33/B. A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint. 33/C. (1) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is. A bíróság a keresetet soron kívül bírálja el. (2) A bíróság eljárása során a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a perben viszontkeresetnek, szünetelésnek és egyezségnek nincs helye. 34. (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy vagy több alpolgármestert választhat. A képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg. Az alpolgármester megbízatása megszűnik az új polgármester megválasztásával, valamint ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja. (2) Azon alpolgármester, akit nem a képviselő-testület tagjai közül választottak, nem tagja a képviselőtestületnek, a polgármestert a képviselő-testület elnökeként nem helyettesítheti, de a képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal részt vesz. A nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester jogállására egyebekben a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesterre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. (4) Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik. 35. (1) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit [7. (1) és (2) bek.] a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el. (2) A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt. A polgármester a) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában, b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja, c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,

10 d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. (3) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt. 36. (1) A képviselő-testület - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A képviselő-testület a jegyző, a főjegyző javaslatára - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint - községben kinevezhet, más önkormányzatnál kinevez aljegyzőt a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés határozatlan időre szól. (2) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. A jegyző a) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról; b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz - a polgármester által meghatározott körben - a polgármester egyetértése szükséges. c) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket; d) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át; e) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén; f) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. (3) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel. (4) A községi körjegyzőségnél a körjegyző a polgármesterek egyetértésével nevezi ki, menti fel és jutalmazza a hivatal dolgozóit, és gyakorolja a munkáltatói jogokat. A polgármesterek megállapodhatnak az egyetértési jog gyakorlásáról. Ha nem tudnak megállapodni, akkor a képviselő-testületek együttes ülése jelöli ki az egyetértési jogot gyakorló polgármestert. (5) 37. (1) A háromezernél kevesebb lakosú községben a polgármesteri tisztség társadalmi megbízatásban is betölthető. Főállású a polgármester, ha főállású polgármesterként választották meg. (2) A polgármesteri tisztség betöltésének módját a képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben a polgármester egyetértésével változtathatja meg. (3) Főállású alpolgármester a háromezernél több lakosú önkormányzatnál választható. A képviselő-testület hivatala 38. (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre - polgármesteri hivatal elnevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. A polgármesteri hivatal ellátja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatokat. (2) A körjegyzőséghez tartozó községekben a polgármesteri hivatal feladatkörét - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a körjegyzőség látja el. (3) Ha a körjegyzőség székhelye nagyközség vagy város a körjegyzői feladatokat a nagyközségi, városi jegyző a polgármesteri hivatal bevonásával látja el. Körjegyzőség 39. (1) Az ezernél kevesebb lakosú, a megyén belül egymással határos községek az igazgatási feladataik ellátására körjegyzőséget alakítanak és tartanak fenn. Ezernél több, de kétezernél kevesebb lakosú község is részt vehet körjegyzőségben, körjegyzőség székhelye kétezernél több lakosú település is lehet. A körjegyzőség fenntartásának költségeihez az érdekelt képviselő-testületek - eltérő megállapodás hiányában - a településük lakosságszámának arányában járulnak hozzá. (2) Az ezernél kevesebb lakosú község képviselő-testülete is létrehozhat önálló hivatalt, ha a képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.

11 (3) A körjegyzőséghez csatlakozni, abból kiválni a naptári év első napjával lehet. A döntést a kiválásról és a csatlakozásról legalább hat hónappal korábban kell meghozni. 40. (1) Körjegyzőség alakításáról az érdekelt települések képviselő-testületei állapodnak meg. A körjegyzőt a képviselő-testületek együttes ülése nevezi ki. A körjegyző kinevezéséhez a körjegyzőséghez tartozó képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott egybehangzó döntése szükséges. A körjegyzőség munkájával kapcsolatos kérdésekben szükség szerint a képviselő-testületek együttes ülésen határoznak. (2) A körjegyző ellátja a képviselő-testületek, a bizottságok és a települési képviselők működésével kapcsolatos igazgatási feladatokat, a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási döntések előkészítését és végrehajtását. (3) A körjegyző vagy megbízottja köteles mindegyik képviselő-testület ülésén részt venni és ott a szükséges tájékoztatást megadni. (4) A körjegyző évente beszámol minden képviselő-testületnek a körjegyzőség munkájáról. (5) A körjegyző vagy megbízottja a képviselő-testületek - egyeztetett - szervezeti és működési szabályzatában meghatározott gyakorisággal, hetente legalább egy napon köteles minden községben ügyfélfogadást tartani. (6) A körjegyzőség működésének ellenőrzését, a feladatok egyeztetését az érdekelt községek polgármesterei együttesen végzik. III. fejezet A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK TÁRSULÁSAI 41. (1) A települési önkormányzatok képviselő-testületei feladataik hatékonyabb, célszerűbb megoldására szabadon társulhatnak. A társulásnak a ban foglaltakon kívül más formái is lehetnek. A központi költségvetés pénzügyi kedvezményekkel ösztönözheti társulás létesítését és működését. (2) A társulás nem sértheti az abban résztvevők önkormányzati jogait. (3) Törvény a társulási megállapodás egyes feltételeit meghatározhatja. (4) A települési önkormányzatok képviselő-testületei között a társulások működése során felmerülő vitás kérdésekben a bíróság dönt. A társuló képviselő-testületek megállapodhatnak abban, hogy a vitás kérdésben bármelyik képviselő-testület kérheti a megállapodásban megjelölt önkormányzati érdekszövetség által felkért tagokból álló egyeztető bizottság állásfoglalását, továbbá abban, hogy a kereset benyújtása előtt a képviselő-testület kéri az egyeztető bizottság állásfoglalását. Hatósági igazgatási társulás 42. (1) A képviselő-testületek megállapodással egyes államigazgatási hatósági ügyfajták szakszerű intézésére hatósági igazgatási társulást hozhatnak létre. (2) A megállapodásnak tartalmaznia kell: a) a társulás résztvevőinek nevét, székhelyét, b) a társulásban intézendő ügyek megjelölését, c) a társulás vezetőjének és alkalmazottainak kinevezési módját, a munkáltatói jogok gyakorlásának a rendjét, a költségek viselésének arányát, d) a társulásba való belépés, illetőleg a kiválás szabályait, e) a társulás működési területén a helyszíni ügyintézés rendjét. (3) A megállapodást meg kell küldeni a közigazgatási hivatalnak, amely tizenöt napon belül tehet törvényességi észrevételt. Intézményi társulás 43. (1) Az érdekelt képviselő-testületek megállapodhatnak két vagy több községet, illetőleg várost és községet ellátó egy vagy több intézmény közös alapításában, fenntartásában és fejlesztésében. Eltérő megállapodás hiányában a közös intézmények fenntartásához az érdekelt képviselő-testületek a településük lakosságszámának arányában járulnak hozzá.

12 (2) A megállapodásban meg kell határozni: a) a közös intézmény tevékenységi és ellátási körét, b) az egyes képviselő-testületek pénzügyi hozzájárulásának arányát, c) az intézmény fenntartásával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, valamint azok gyakorlásának a módját, d) a megállapodás felmondásának a feltételeit. (3)-(4) Társult képviselő-testület 44. (1) A települési képviselő-testület más települési képviselő-testülettel társult képviselő-testületet alakíthat. (2) Társult képviselő-testület alakítása esetén a képviselő-testületek részben vagy egészben egyesítik a költségvetésüket, közös hivatalt tartanak fenn és intézményeiket közösen működtetik. (3) Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag az adott települést érintik, az egyes települések képviselőtestülete önállóan dönt. (4) A társult képviselő-testület alakuló ülésén határozatba foglalja a megalakulását, a székhelyét, a hozzá tartozó települések felsorolását. A társult képviselő-testület dönt a szervezetéről, működési rendjéről. A társult képviselő-testület ülését össze kell hívni bármely résztvevő település polgármesterének a kezdeményezésére. (5) Társult testület alakítható úgy is, hogy az érdekelt települési képviselő-testületek a települések lakosságszámának arányában választják meg a tagjait a települési képviselők közül. (6) A társult képviselő-testület, ha megfelel a 69. (2)-(4) bekezdésben foglalt feltételeknek, e szabályok szerint körzeti jellegű közszolgáltatás megszervezését vállalhatja. IV. fejezet HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS 45. (1) A helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben az vehet részt, aki a helyi önkormányzati választáson választójogosult. (2) A helyi népszavazás a) érvényes, ha a választópolgárok több mint a fele szavazott, és b) eredményes, ha a szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. (3)-(5) 46. (1) A képviselő-testület helyi népszavazást köteles kiírni a következő kérdésekben: a) a településnek a területével határos másik megyéhez történő átcsatolására irányuló kezdeményezése, b) a községegyesítésnek és a községegyesítés megszüntetésének kezdeményezése, c) új község alakításának kezdeményezése, d) lakott területrész átadása, átvétele, cseréje, e) társult képviselő-testület alakítása, a társult képviselő-testületből való kiválás, továbbá f) abban az ügyben, amelyet az önkormányzati rendelet meghatároz. (2) Az (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt esetekben a helyi népszavazásban az érintett településrész, község választópolgárai vehetnek részt. (3) A képviselő-testület helyi népszavazást rendelhet el: a) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben, b) az önkormányzati rendelet megerősítésére. (4) Nem rendelhető el helyi népszavazás: a) a költségvetésről való döntésre, b) a helyi adónemeket, illetőleg mértéküket megállapító rendelet tárgyában, c) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi kérdésekben, a képviselőtestület feloszlásának a kimondásáról. 47. (1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti: a) a települési képviselők legalább egynegyede,

13 b) a képviselő-testület bizottsága, c) a helyi társadalmi szervezet vezető testülete, d) az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár, ami nem lehet kevesebb a választópolgárok tíz százalékánál, és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál. (2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt az önkormányzati rendeletében meghatározott számú választópolgár kezdeményezte. (3) (4) A képviselő-testület az ötszáz lakoson aluli községben a helyi népszavazást a falugyűlés hatáskörébe utalhatja, azzal a feltétellel, hogy a falugyűlés döntése abban az esetben számít népszavazási döntésnek, ha a falugyűlésen a választópolgároknak több mint a fele jelen van. 48. A népszavazás eredménye kötelező a képviselő-testületre. Eredménytelen helyi népszavazás esetén a népszavazásra bocsátott kérdésben a képviselő-testület dönthet. Ugyanabban a kérdésben helyi népszavazást egy éven belül nem lehet kitűzni, akkor sem, ha a helyi népszavazás eredménytelen volt. 49. (1) Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. (2) A képviselő-testület önkormányzati rendeletében meghatározott - a választópolgárok öt százalékánál nem kevesebb és tíz százalékánál nem nagyobb - számú választópolgár a népi kezdeményezést a polgármesternek nyújthatja be. A képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, melyet a képviselő-testület által meghatározott számú választópolgár indítványozott. 50. (1) (2) A képviselő-testület önkormányzati rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés további feltételeit, az eljárás rendjét. 51. V. fejezet A KÖZSÉG, A VÁROS ÉS TERÜLETÜK 52. (1) A helyi választópolgárok kezdeményezésére új község alakítható az olyan elkülönült, legalább háromszáz lakosú lakott településrészből, amely feltételei alapján képes az önkormányzati jogok gyakorlására, a 8. (4) bekezdésében meghatározott feladatok teljesítésére a szolgáltatások színvonalának csökkenése nélkül. (2) Új község alakításának a kezdeményezése esetén a falugyűlés legalább háromtagú előkészítő bizottságot választ a településrészen lakó települési képviselőkből, ha nincs elég települési képviselő, vagy azok a megbízatást nem vállalják, akkor más választópolgárokból. Az előkészítő bizottság javaslatot tesz az új község területére, szakértői vélemény alapján a község elnevezésére, a vagyon, valamint a vagyoni jogok és kötelezettségek megosztására, a költségek viselésére. A javaslat elkészítéséhez - az előkészítő bizottság felkérésére - a közigazgatási hivatal szakmai segítséget ad, más szerv pedig szakmai segítséget adhat. (3) Az előkészítő bizottság a javaslatát ismerteti a lakossággal. Az előkészítő bizottság javaslatára a képviselő-testület határozatába foglalja az új község alakításának a kezdeményezését. Az esetleg eltérő kisebbségi véleményt is tartalmazó községalakítási kezdeményezésről a köztársasági elnök dönt. (4) Az új község külterülete a belterülethez kapcsolódó, egybefüggő terület. Eltérő megállapodás hiányában a település külterületét a belterületi népességgel arányosan kell megosztani. 53. Községegyesítés megszüntetése esetén - eltérő megállapodás hiányában - a községek területe azonos a községegyesítést megelőző területükkel. Községegyesítés megszüntetésének a kezdeményezése az 52. -ban foglalt feltételekkel és eljárással történhet. Eltérő megállapodásnak különösen akkor van helye, ha a községegyesítést megelőző terület meghatározása az érintett település működőképessége szempontjából aránytalanul nagy hátrányt jelentene. 54. (1) Helyi népszavazás alapján az érintett képviselő-testületek határozatukkal kezdeményezik az egybeépült községek, illetőleg város és község egyesítését, egyidejűleg javaslatot tesznek az új település nevére. A megszűnt község a nevét településrésznévként megtartja. (2) Az egyesülés során a községek valamennyi joga és kötelezettsége az új községre, illetőleg a városra száll át.

14 55. A képviselő-testület a településrész lakóhelyi közösségének - kezdeményezésére - kizárólag a településrészt érintő ügyekben önkormányzati jogokat adhat. Nem tagadhatja meg a kizárólag a településrészt érintő hatáskör átruházását: a) az egyesítéssel létrejött településrésztől, b) a külterületi lakott helytől, c) az olyan üdülőterülettől, amelynek népessége eléri a település állandó lakosságának egynegyedét. 56. (1) Az érintett, egy megyén belüli, egymással határos települési önkormányzatok képviselőtestületei megállapodhatnak területrész átadásáról, átvételéről, cseréjéről (a továbbiakban együtt: területrész-átadás). (2) Lakott területrész átadását népi kezdeményezéssel az ott lakó választópolgárok is kezdeményezhetik. (3) Lakott területrész átadásának kezdeményezése esetén az érintett képviselő-testületek együttes ülésen legalább háromtagú, területrész átadását előkészítő bizottságot választanak települési képviselőkből, illetőleg más választópolgárokból. Az előkészítő bizottság tagjainak több mint felét a lakott területrészen lakó települési képviselők vagy választópolgárok közül kell megválasztani. A bizottság elnökének és tagjainak megválasztásához a képviselő-testületi tagok több mint felének igen szavazata szükséges. (4) Az érintett képviselő-testületek a területrész átadását előkészítő bizottság javaslata alapján előzetes megállapodást köthetnek az átadandó területrész területéről és határáról, a vagyon megosztásáról. (5) Lakott területrész átadása esetén az ott lakó választópolgárok - helyi népszavazással kinyilvánított - többségi támogatása szükséges a megállapodáshoz. (6) A képviselő-testületek - az előzetes megállapodásnak megfelelően - a lakott területrész átadásáról, annak részletes feltételeiről a helyi népszavazást követően kilencven napon belül állapodnak meg. Megállapodás hiányában az érintett képviselő-testület keresete alapján a megyei bíróság - soron kívül - dönt. Döntése a megállapodást pótolja. (7) Lakott területrész átadása nem tagadható meg, ha a képviselő-testületek előzetes megállapodást kötöttek, és az átadással a területrész választópolgárainak többsége helyi népszavazás során egyetértett. (8) A külterületi lakott területrész átadására a lakott területrészre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (9) A települési képviselő-testület minősített többségű határozattal kezdeményezheti, hogy az Országgyűlés a települést a területével határos másik megye területéhez csatolja át. Más megyéhez csatlakozni kívánó település fogadásáról az érintett megye közgyűlése állást foglal. 57. A területváltozás költségeit az a község, város viseli, amelynek javára történt a területátcsatolás. 58. A község, a város nevét úgy kell megállapítani, hogy ne lehessen összetéveszteni az országban levő más helység nevével. Községegyesítés megszüntetését követően a község általában az egyesítés előtti nevét használja. Új községnévről a lakossági állásfoglalás előtt kérni kell a földrajzi nevekben illetékes szerv szakmai véleményét. 59. A nagyközség a várossá nyilvánítását kezdeményezheti, ha a városi cím használatát fejlettsége, térségi szerepe indokolja. A képviselő-testület a kezdeményezését a helyi önkormányzatokért felelős miniszter útján terjeszti a köztársasági elnök elé. 60. A városban működő, községekre is kiterjedő illetékességű állami szervek illetékességi területét összehangoltan, a lakosság számára kedvező módon kell meghatározni. VI. fejezet A MEGYEI JOGÚ VÁROS 61. (1) Az Országgyűlés - a képviselő-testület kérelmére - az ötvenezernél nagyobb lakosságszámú várost megyei jogú várossá nyilváníthatja. A megyeszékhely város megyei jogú. A megyei jogú város települési önkormányzat, és területén - megfelelő eltérésekkel - saját hatásköreként ellátja a megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket is. (2) A megyei jogú város képviselő-testülete a közgyűlés. (3) A megyei jogú városban a közgyűlés kerületeket alakíthat, és kerületi hivatalokat hozhat létre. (4) A megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője az elöljáró, aki a megyei jogú város polgármesterének a felhatalmazása alapján gyakorolja a polgármestert megillető egyes hatósági jogköröket. (5) A megyei jogú város közgyűlése kinevezi a kerületi hivatalok vezetőit, továbbá a kerület területén megválasztott képviselőkből kerületi képviselő-testületet hozhat létre.

15 61/A. A megyei jogú városi és a megyei közgyűlés egyeztető bizottságot hoz létre a közös feladatokban való együttműködés előkészítésére és összehangolására. A bizottság tíztagú, a tagokat felefele arányban a megyei jogú városi, illetőleg a megyei közgyűlés választja. A bizottság megállapítja szervezetének és működésének részletes szabályait. A bizottság elnöki tisztségét - megállapodás szerint - felváltva a megyei jogú város polgármestere, illetve a megyei közgyűlés elnöke látja el. Az egyeztető bizottság a munkájába más érintett megyék képviselőit is bevonhatja. Bármelyik fél napirendet is tartalmazó javaslatára az egyeztető bizottságot 15 napon belül össze kell hívni. VII. fejezet A FŐVÁROS Általános rendelkezések 62. (1) A főváros önkormányzatára - a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepére és sajátos helyzetére figyelemmel - e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A főváros kétszintű önkormányzata (a továbbiakban: a főváros önkormányzati rendszere) a főváros és kerületei önkormányzataiból áll. (3) A főváros képviselő-testülete a fővárosi közgyűlés. (4) A fővárosi közgyűlés ülésén a fővárosi közgyűlés szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon, tanácskozási joggal vesz részt a kerületi képviselő-testület által megbízott kerületi küldött. (5) A kerületben polgármestert, a fővárosban főpolgármestert választanak. A fővárosi közgyűlés a főpolgármester javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel egy vagy több főpolgármesterhelyettest választhat. A fővárosi közgyűlés legalább egy főpolgármester-helyettest saját tagjai közül választ meg. A főpolgármester-helyettes megbízatása megszűnik az új főpolgármester megválasztásával, valamint ha a fővárosi közgyűlés a főpolgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja. Azon főpolgármester-helyettes, akit nem a fővárosi közgyűlés tagjai közül választottak, nem tagja a fővárosi közgyűlésnek, a főpolgármestert a fővárosi közgyűlés elnökeként nem helyettesítheti. A fővárosi közgyűlés ülésein tanácskozási joggal vesz részt. A nem a fővárosi közgyűlés tagjai közül választott főpolgármester-helyettes jogállására egyebekben a fővárosi közgyűlés tagjai közül választott főpolgármester-helyettesre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (6) A fővárosi kerületi képviselő-testület hivatalát a jegyző, a fővárosi közgyűlés hivatalát (a főpolgármesteri hivatalt) a főjegyző vezeti. A fővárosi közgyűlés - a 36. (1) bekezdésében foglalt szabályok szerint - több aljegyzőt is kinevezhet. (7) A kerületi képviselő-testület a 28. szabályai szerint városrészi önkormányzatot hozhat létre. Több kerületi képviselő-testület közösen is létrehozhat városrészi önkormányzatot. A fővárossal január 1- jén egyesített, korábban önálló településen kötelező a városrészi önkormányzat létrehozása, ha az érintett választópolgároknak a helyi népszavazás szabályai szerint érvényes és eredményes népszavazása a városrészi önkormányzat létrehozása mellett foglalt állást. (8) A fővárosi közgyűlés rendeletével átruházhatja bizottságára, a főpolgármesterre a 9. (4) bekezdés szerinti intézménye vezetőinek választását, kinevezését, megbízását [10. b) pontja]; a fővárosi közgyűlés és a kerületi képviselő-testület bizottságára átruházhatja a 10. l) pontjában foglalt hatáskörét. (9) Ha a fővárosban fővárosi kisebbségi önkormányzat alakul, a fővárosi közgyűlés köteles megalakítani kisebbségi ügyekkel foglalkozó bizottságát, amelynek munkájában a fővárosi kisebbségi önkormányzat elnöke állandó tanácskozási joggal vesz részt. A helyi önkormányzati feladat- és hatásköröknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztása

16 63. (1) A főváros és a fővárosi kerület törvényben meghatározott önálló feladat- és hatáskörű települési önkormányzat. A kerületi önkormányzat működési területén köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai nevelésről és oktatásról, egészségügyi és szociális alapellátásról, valamint feladatkörében az egészséges ivóvízellátásról, a helyi közutak fenntartásáról, a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosításáról, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről. (2) A fővárosi önkormányzat ellátja azokat a kötelező és önként vállalt helyi, települési önkormányzati feladat- és hatásköröket, melyek a főváros egészét vagy egy kerületet meghaladó részét érintik, valamint amelyek a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak, e körben rendeletalkotási jog illeti meg. Az önkormányzati feladat- és hatáskört megállapító törvény - az (1) bekezdésnek megfelelően - meghatározza, hogy az a fővárosban a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzat feladata, hatásköre. (3) A kerületi képviselő-testület a működési területén, illetve a kerületi képviselő-testületek egyike vagy a képviselő-testületek társulása több kerületre kiterjedően - az érintett képviselő-testületekkel és a fővárosi közgyűléssel kötött megállapodás alapján - átvállalhatja a fővárosi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó közszolgáltatás szervezését. (4) A közgyűlés saját feladat- és hatáskörében megállapodás alapján feladat- és hatásköröket adhat át a kerületi önkormányzatnak. A közgyűlés az átadott feladat- és hatáskörök arányában az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket köteles a kerületi önkormányzatnak, illetve azok társulásainak biztosítani. (5) A feladat átadás-átvétel feltételeit és kezdő időpontját megállapodásban kell rögzíteni; a megállapodás határozott időtartamra is vonatkozhat. 63/A. A fővárosi önkormányzat feladat- és hatásköre különösen a) meghatározza a főváros városfejlesztési és városrehabilitációs programját, valamint általános rendezési tervét, megalkotja Budapest városrendezési szabályzatát; rendeletében védetté nyilvánítja a főváros városképe, történelme szempontjából meghatározó épített környezetét, különös tekintettel a világörökség részévé nyilvánított épületekre, építményekre és területekre, szabályozza ezen védett értékek fenntartásának, felújításának, karbantartásának feltételeit; b) ellátja a lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatokat, ennek keretében: elkészíti a lakásépítési és lakásrehabilitációs tervet és összehangolja megvalósítását; meghatározza a lakásépítés támogatásának rendszerét, létrehozza az önkormányzati tulajdonú lakásokra vonatkozó lakbérövezeteket, dönt a lakbérmegállapítás és a lakásfenntartási támogatás elveiről, szabályozza az önkormányzati lakáshoz jutás és az önkormányzati tulajdonú lakások cseréjének feltételeit; c) gondoskodik a katasztrófamegelőzés és -elhárítás önkormányzati feladatainak ellátásáról; d) gondoskodik az egy kerületet meghaladó víz-, egészséges ivóvíz-, gáz-, távhőszolgáltatási, vízrendezési, szenny- és csapadék-vízelvezetési, szennyvíztisztítási feladatokról, közreműködik a főváros energiaellátásának, közvilágításának biztosításában; gondoskodik a főváros ár- és belvízvédelméről, ennek körében különösen a főváros ár- és belvízvédelmi létesítményei fenntartásáról, fejlesztéséről; e) gondoskodik a hulladékártalmatlanítás önkormányzati feladatainak ellátásáról; biztosítja a településtisztaságot, gondoskodik a települési kommunális szilárd és folyékony hulladék gyűjtéséről, elhelyezéséről, ártalmatlanításáról és hasznosításáról, kijelöli az elhelyezéshez szükséges lerakóhely területét; f) kijelöli a köztemetők létesítésére, bővítésére alkalmas területet, gondoskodik a tulajdonát képező köztemetők fenntartásáról, üzemeltetéséről; g) ellátja a főváros tömegközlekedési és forgalomtechnikai feladatait, kijelöli a főútvonalakat, a tömegközlekedés által igénybe vett útvonalakat, ellátja Budapest területén a fővárosi önkormányzat tulajdonában levő országos közutak, közúti hidak, alul- és felüljárók - az autópályák és autóutak kivételével - üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését, valamint a kerületi önkormányzatok tulajdonában levő tömegközlekedés által igénybe vett utak üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését; h) i) megállapítja a főváros idegenforgalmi koncepcióját, a feladatok ellátása érdekében létrehozza és működteti turisztikai szervezetét; j) közreműködik a fogyasztóvédelmi feladatok ellátásában; kijelöli a vásárcsarnokok és piacok létesítésére megfelelő területeket, rendeletében szabályozza és ellátja a tulajdonában lévő (résztulajdonában lévő) piacok és vásárcsarnokok fenntartásával, fejlesztésével és működtetésével kapcsolatos feladatokat;

17 k) a kerületi képviselő-testületek véleményének kikérésével elnevezi a városrészeket, a több kerületet érintő, valamint a személynevet viselő közterületeket, közterület nevében személynevet határoz meg, az ilyen közterület nevét megváltoztathatja, utcanevet védetté nyilvánít; l) ellátja az önkormányzati levegőtisztaság-, vízminőség-védelmi feladatokat, kijelöli, fejleszti és fenntartja a rendeletében meghatározott módon a főváros városképe szempontjából védendő természeti környezetet, közcélú zöldterületet; m) közreműködik a foglalkoztatási gondok megoldásában; n) gondoskodik az egynél több kerületet, illetőleg a főváros területét is meghaladó ellátási kötelezettség körében: a középiskolai, a szakiskolai és a kollégiumi ellátásról, ha a feladat ellátását a kerületi önkormányzat nem vállalja; a művészeti, közművelődési, a közgyűjteményi feladatok ellátásáról; az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátásról és szakosított szociális ellátásról; a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység biztosításáról, fejlesztéséről; a testnevelési, sportszervezési és ifjúsági feladatokról; részt vesz az egynél több kerületet érintő közoktatási, közművelődési, tudományos, művészeti, sport-, valamint gyermek- és ifjúsági tevékenység összehangolásában; o) gondoskodik az egynél több kerületet, illetőleg a főváros területét meghaladó, a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatási, nevelési és kulturális feladatok ellátásáról; p) fővárosi információs rendszert működtet; q) külön törvény felhatalmazása alapján rendeletében szabályozza a főváros várakozási (parkolási) és parkolásgazdálkodási rendszerét, a kiemelten védett és védett várakozási (parkolási) övezeteket, és az alkalmazható várakozási díjak megállapítását; r) rendeletében szabályozza a közterülethasználatot és a közterület rendjét; s) rendeletében szabályozza a közterületfelügyelet szervezetét és feladatait. A fővárosi önkormányzatok társulásai 63/B. (1) A fővárosi kerületi önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat szabadon társulhatnak egymással vagy más, fővároson kívüli helyi önkormányzattal. (2) A fővárosi önkormányzat és az érintett kerületi önkormányzatok a fővároson kívüli helyi önkormányzatokkal főváros környéki (agglomerációs) társulást hozhatnak létre, különösen a főváros környéki tervek elkészítésére, a tömegközlekedés összehangolására, a vízgazdálkodásra, a szenny- és csapadék-vízelvezetési, szennyvíztisztítási feladatokra, a katasztrófa-elhárításra, az épített és természeti környezet értékeinek megóvására, az energiaellátási feladatok megoldásában való közreműködésre, a közcélú és kommunális célú beruházások összehangolására, és a főváros környéki szolgáltatást biztosító oktatási, egészségügyi és szociális ellátás megszervezésére. (3) A társulás létrehozását, működésére, a költségek viselésére vonatkozó rendelkezéseket megállapodásban kell rögzíteni. A fővárosi településrendezés szabályai 63/C. (1) A közgyűlés a főváros egységes településpolitikájának biztosítása érdekében - a Kormány és a kerületi képviselő-testületek véleményének kikérésével - meghatározza a főváros általános rendezési tervét, a főváros városfejlesztési és városrehabilitációs programját. A főváros általános rendezési tervében kijelölhető a főváros több kerületének ellátását biztosító közszolgáltatás területe, létesítmény helyszíne, nyomvonalai. Az ilyen kijelölt területeken, nyomvonalakon, illetve a közszolgáltatást nyújtó létesítmények tekintetében a jegyzői hatáskört a közigazgatási hivatal gyakorolja. (2) A kerületi képviselő-testület - a főváros általános rendezési terve szerint, annak keretei között - a kerület egészére meghatározza a kerület részletes fejlesztési programját, a kerületi alaptervet, a kerület részletes rendezési tervét és azok szabályozási előírásait. (3) A közgyűlés rendeletében szabályozza a főváros általános rendezési terve, a kerületi alaptervek és a részletes rendezési tervek összhangjához szükséges követelményeket. Ebben meghatározza, hogy a tervezési folyamatban a kerületi és a fővárosi önkormányzatot mely esetekben illeti meg véleményezési, egyetértési jog, és mely esetekben kötelező a kölcsönös tájékoztatási, illetve tervezési együttműködés.

18 A főváros és a kerületi önkormányzatok gazdálkodása 64. (1) Az önkormányzati bevételek a fővárosi és a kerületi önkormányzat által ténylegesen gyakorolt feladat- és hatáskör arányában illetik meg a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatokat. (2) Amennyiben törvény a fővárosi önkormányzatot a főváros érdekkörét vagy gazdasági lehetőségeit meghaladó regionális, illetve országos feladatok ellátására kötelezi, az Országgyűlés biztosítja az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket, dönt a központi hozzájárulás mértékéről és módjáról. (3) A fővárosi önkormányzatot, illetve a kerületi önkormányzatokat önállóan és közvetlenül megilletik az alábbi bevételek: a) a feladat ellátáshoz kapcsolódó normatív központi hozzájárulás; b) a címzett és céltámogatások; c) a saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj; d) az átvett pénzeszközök; e) a tulajdonában levő közterületek hasznosítása után járó díj. (4) A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatot osztottan megillető bevételek: a) a magánszemélyek jövedelemadójából az állami költségvetésről szóló törvény alapján a települési önkormányzatokat megillető rész; b) az egyéb központi adó; c) az állandó népességhez kapcsolódó központi hozzájárulás, kivéve a 64/B. a) pontban foglaltakat; d) a helyi adókból származó bevételek. (5) A (4) bekezdésben felsorolt bevételeknek a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti megosztását a fővárosi közgyűlés rendeletében határozza meg. A rendelettervezet véleményezésére a kerületi önkormányzatoknak legalább 30 napot kell biztosítani. (6) A fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti - feladat- és hatáskörarányos - forrásmegosztás érdekében normatív eljárásokat kell alkalmazni. Ezeket a normatív eljárásokat külön törvényben kell meghatározni. Ebben a külön törvényben kell rögzíteni a számítások során figyelembe veendő feladatokat is. (7) A közgyűlés rendeletében a kerületek részére cél- és címzett támogatási rendszert vezethet be. A közgyűlés rendeletében határozhatja meg azokat a fejlesztési célokat, amelyek megvalósításához a kerületi képviselő-testületek a közgyűléstől cél- és címzett támogatást igényelhetnek. (8) A fővárosi és a kerületi önkormányzatok saját vagyonukkal önállóan gazdálkodnak, annak kezelésével más szervet is megbízhatnak. 64/A. A kerületi önkormányzat kizárólagos bevétele a szabálysértési bírság letiltás útján befolyó összege. 64/B. A fővárosi önkormányzat kizárólagos bevételei: a) a normatív központi hozzájárulás igazgatási és közművelődési feladatokra; b) az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel, az érintett települések önkormányzataival kötött megállapodás szerint, területarányosan meghatározott része; c) a fővárosi önkormányzat részére törvényben megállapított körben a befolyt környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság; d) az illetékek a külön törvényben meghatározottak szerint; e) a 64. (2) bekezdése alapján járó központi támogatás. 64/C. (1) A fővárosi közgyűlés és a kerületi képviselő-testület saját éves költségvetést határoz meg az államháztartásról szóló törvény szabályai szerint. (2) Mindaddig, amíg a fővárosi közgyűlés az érintett forrásoknak a fővárosi önkormányzatok közötti megosztásáról nem dönt, az állandó népességszám egészéhez kapcsolódó - kivéve a 64/B. -ának a) pontját - normatív központi hozzájárulások és az átengedett központi adókból az önkormányzatokat megillető részt a kincstár - a felmerülő személyi jellegű juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő levonások, járulékok teljesítését és elszámolását követően - a fővárosi önkormányzatnak és az egyes kerületi önkormányzatoknak közvetlenül, az előző évi forrásmegosztási rendelet alapján számított arányok szerint utalja át. A fővárosi és a kerületi önkormányzatok érdekvédelmének alapvető elvei

19 65. (1) A fővárosi önkormányzat képviseli a főváros egészének érdekeit. A kerületi struktúrát érintő kérdésekben a kerületek véleményét is ki kell kérni. A fővárosi önkormányzat álláspontjának kialakítása előtt a főpolgármester kikéri az érintett kerületi önkormányzatok véleményét, arról a közgyűlést és a döntéshozó szervet tájékoztatja. A kerületi véleményadásra csak rendkívül indokolt esetben biztosítható tíz napnál rövidebb határidő. (2) A fővárosi és a kerületi önkormányzatok gazdasági alapjait, feladat- és hatáskörét érintő jogszabály, kormányzati döntés előkészítésébe a fővárosi önkormányzatot megfelelő határidő biztosításával be kell vonni. A fővárosi közgyűlés és a kerületi képviselő-testületek rendeletalkotása 65/A. (1) Törvény határozza meg, hogy rendelkezései végrehajtására a közgyűlés, illetve a kerületi képviselő-testület alkothat rendeletet. (2) A közgyűlés feladatkörében alkotott rendelete végrehajtása érdekében felhatalmazást adhat kerületi képviselő-testületnek rendeletalkotásra. Az e tárgykörben alkotott kerületi rendelet nem terjeszkedhet túl a fővárosi közgyűlés rendeletében foglalt felhatalmazáson. A kerületi képviselő-testület rendelete nem lehet ellentétes a közgyűlés rendeletével. (3) A főpolgármester a fővárosi közgyűlés rendelettervezeteit tájékoztatásul megküldi a kerületi polgármestereknek. A kerületi polgármester a kerületi képviselő-testület rendelettervezeteit tájékoztatásul megküldi a főpolgármesternek. (4) A kerületi képviselő-testület rendeletét - amennyiben azt nem az önkormányzat hivatalos lapjában hirdették ki - a kihirdetés után meg kell küldeni tájékoztatásul a főpolgármesternek. A megküldésről a polgármester gondoskodik. A kerületi tagozódás megváltoztatása 66. (1) A főváros határán belül a kerületi tagozódás megváltoztatását bármelyik területileg közvetlenül érintett kerületi önkormányzat képviselő-testülete vagy a fővárosi önkormányzat közgyűlése kezdeményezheti az Országgyűlésnél. (2) A kerületi önkormányzat képviselő-testülete vagy a fővárosi önkormányzat közgyűlése az Országgyűléshez kezdeményezést csak a változásban érintett többi kerületi képviselő-testület, illetve a fővárosi közgyűlés véleményével nyújthatja be. (3) A kerületi tagozódás megváltoztatásának kezdeményezése esetén az érintett kerületi önkormányzat képviselő-testülete a kerületi tagozódás megváltoztatása kérdésében helyi népszavazást köteles kitűzni. (4) Amennyiben a kerületi tagozódás megváltoztatásának kezdeményezője a főváros közgyűlése, a helyi népszavazást a tervezett területi változással érintett kerületekben a kerületi képviselő-testület köteles kitűzni. Ebben az esetben a helyi népszavazás költségeit a fővárosi önkormányzat viseli. (5) Fővárosi kerület területrészének más kerülethez való csatolását az érintett kerületi önkormányzatok képviselő-testületei - a fővárosi közgyűlés állásfoglalásával - kezdeményezhetik az Országgyűlésnél. 66/A. (1) A főváros határával közvetlenül érintkező fővárosi kerület képviselő-testülete helyi népszavazással kezdeményezheti a kerületnek vagy városrészi önkormányzatának a fővárosból való kiválását és önálló önkormányzattá nyilvánítását. (2) A fővároshoz csatlakozni kívánó, vele határos települési önkormányzat képviselő-testülete a csatlakozás kérdésében saját településén helyi népszavazást köteles kitűzni. 66/B. Amennyiben az új kerületi tagozódás a főváros közigazgatási határát is érinti, a kezdeményezés a helyi népszavazás eredményével az Országgyűléshez csak a fővárosi közgyűlés, az érintett települési önkormányzat képviselő-testülete, valamint a változással érintett határos megye közgyűlésének véleményével nyújtható be. 66/C. A 66., 66/A. és 66/B. -ban megjelölt kezdeményezési jogosultság a Kormányt is megilleti. Ilyen esetben a helyi népszavazást a tervezett területi változtatással közvetlenül érintett települési önkormányzat köteles kiírni. A népszavazás költségét a Kormány viseli. 66/D.

20 A fővárosi főpolgármester és a fővárosi kerület polgármestere, valamint a fővárosi főjegyző és a kerületi jegyző államigazgatási feladatainak és hatásköreinek gyakorlásáról 67. (1) A főváros sajátos helyzetére figyelemmel törvény vagy kormányrendelet egyes államigazgatási hatósági ügyeket a fővárosi kerületi polgármester helyett a főpolgármester hatáskörébe utalhat, egyes államigazgatási hatósági ügyekben a főjegyzőt első fokú hatósági jogkörrel ruházhatja fel az egész országra vagy a főváros egészére kiterjedő illetékességgel. (2) A fővárosi kerületi képviselő-testületek megállapodhatnak abban, hogy egyes államigazgatási hatósági ügyfajtákat több kerületre, illetőleg a főváros egészére kiterjedő társulásban látnak el. (3) Törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján a közgyűlés rendeletében több kerületre, illetőleg a főváros egészére kiterjedő társulás létrehozását kötelezővé teheti egyes államigazgatási hatósági ügyfajták intézésére; elrendelheti egyes hivatali szolgáltatások (pl. ügyfélszolgálati irodák, egymenetes és rövidített határidejű ügyintézés) egységes és összehangolt ellátását. A fővárosi önkormányzatok tulajdonára vonatkozó szabályok 68. (1) Az alapfokú közszolgáltatást (alapellátást) nyújtó intézményhez tartozó - a 107. (2) bekezdése alapján a fővárosi önkormányzat tulajdonába került - vagyont (vagyonrészt) a fővárosi önkormányzat köteles az illetékes kerületi önkormányzat használatába átadni, kivéve, ha a kerületi önkormányzat a közszolgáltatást nem vállalhatja, vagy ha a közszolgáltatás a fővárosi közgyűlés feladat-, illetve hatáskörébe tartozik. (2) A nem alapfokú közszolgáltatást (nem alapellátást) nyújtó intézményhez tartozó - a 107. (2) bekezdése alapján a fővárosi önkormányzat tulajdonába került - vagyont (vagyonrészt) a fővárosi önkormányzat köteles a kerületi önkormányzat használatába átadni, ha a) a kerületi önkormányzat a 63. (3) bekezdése alapján vállalja az intézményhez kapcsolódó nem alapfokú szolgáltatás ellátását; b) az önkormányzati feladat- és hatáskör gyakorlását a fővárosi önkormányzat a kerületi önkormányzatnak a 63. (4) bekezdése alapján átadja, c) az intézményben végzett közszolgáltatás a kerületi önkormányzat kötelező feladata. (3) A feladatot a fővárosi önkormányzat akkor köteles ismételten ellátni, ha az átadott vagy az azt helyettesítő - az átadott vagyon eredeti rendeltetési céljának megfelelő - vagyont (vagyonrészt) a kerületi önkormányzat a fővárosi önkormányzat használatába adja. (4) A 107. (2) bekezdése alapján a kerületi önkormányzat tulajdonába került kötelező közszolgáltatás céljára szolgáló vagyont (vagyonrészt) a fővárosi önkormányzat részére használatra át kell adni, ha a tulajdonos kerületi önkormányzat a közszolgáltatást nem vállalja vagy nem vállalhatja, vagy ha a közszolgáltatás a fővárosi önkormányzat feladat-, illetve hatáskörébe tartozik. (5) A tulajdonos kerületi önkormányzat által nem vállalt közszolgáltatás gyakorlásához szükséges vagyon (vagyonrész) esetében a (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha a fővárosi önkormányzat a közszolgáltatást el kívánja látni. 68/A. (1) A 107. alapján a fővárosi önkormányzatok tulajdonában levő azt a vagyont (vagyonrészt), amely nem a fővárosi önkormányzatok törvényben meghatározott feladat- és hatáskörének gyakorlását, illetve nem a főpolgármester, a polgármester, a főjegyző, a jegyző, a képviselő-testület hivatala ügyintézője számára törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feladat- és hatáskör gyakorlását szolgálja - ha az más szerv jogszabályban előírt feladatának ellátásához szükséges - miniszter kérelmére a feladatot ellátó szerv használatába kell átadni. (2) A miniszter a 107. (2) bekezdésében említett szervek, illetve jogutód szerveik feladatait ellátó centrális alárendeltségű államigazgatási szervek, állami intézmények működéséhez szükséges vagyon (vagyonrész) használatba adását kérheti. 68/B. (1) A 68. és 68/A. alapján a tulajdonos önkormányzat térítés nélkül köteles a használati jogot átadni. (2) A használatra való átadásról vita esetén a fővárosi vagyonátadó bizottság dönt. (3) A vagyont eredeti rendeltetési céljára kell használatba átadni.

This document has been provided by the International Center for Not-for-Profit Law (ICNL).

This document has been provided by the International Center for Not-for-Profit Law (ICNL). This document has been provided by the International Center for Not-for-Profit Law (ICNL). ICNL is the leading source for information on the legal environment for civil society and public participation.

Részletesebben

This document has been provided by the International Center for Not-for-Profit Law (ICNL).

This document has been provided by the International Center for Not-for-Profit Law (ICNL). This document has been provided by the International Center for Not-for-Profit Law (ICNL). ICNL is the leading source for information on the legal environment for civil society and public participation.

Részletesebben

1990. évi LXV. törvény. a helyi önkormányzatokról. I. fejezet A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI. Az önkormányzati jogok

1990. évi LXV. törvény. a helyi önkormányzatokról. I. fejezet A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI. Az önkormányzati jogok 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról Az Országgyőlés - követve hazánk haladó önkormányzati hagyományait, továbbá az Európai Önkormányzati Karta alapkövetelményeit - elismeri és védi a helyi

Részletesebben

1990. évi LXV. törvény. a helyi önkormányzatokról1

1990. évi LXV. törvény. a helyi önkormányzatokról1 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról1 Az Országgyűlés - követve hazánk haladó önkormányzati hagyományait, továbbá az Európai Önkormányzati Karta alapkövetelményeit - elismeri és védi a helyi

Részletesebben

This document has been provided by the International Center for Not-for-Profit Law (ICNL).

This document has been provided by the International Center for Not-for-Profit Law (ICNL). This document has been provided by the International Center for Not-for-Profit Law (ICNL). ICNL is the leading source for information on the legal environment for civil society and public participation.

Részletesebben

This document has been provided by the International Center for Not-for-Profit Law (ICNL).

This document has been provided by the International Center for Not-for-Profit Law (ICNL). This document has been provided by the International Center for Not-for-Profit Law (ICNL). ICNL is the leading source for information on the legal environment for civil society and public participation.

Részletesebben

This document has been provided by the International Center for Not-for-Profit Law (ICNL).

This document has been provided by the International Center for Not-for-Profit Law (ICNL). This document has been provided by the International Center for Not-for-Profit Law (ICNL). ICNL is the leading source for information on the legal environment for civil society and public participation.

Részletesebben

This document has been provided by the International Center for Not-for-Profit Law (ICNL).

This document has been provided by the International Center for Not-for-Profit Law (ICNL). This document has been provided by the International Center for Not-for-Profit Law (ICNL). ICNL is the leading source for information on the legal environment for civil society and public participation.

Részletesebben

Bóly Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2011. (VIII.31.) önkormányzati rendelete. a Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Bóly Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2011. (VIII.31.) önkormányzati rendelete. a Szervezeti és Működési Szabályzatáról Bóly Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2011. (VIII.31.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatáról (Egységes szerkezetben a módosításról szóló 1/2013. (I.14.), 3/2013.(II.18.),

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS. Az önkormányzat

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS. Az önkormányzat Levél Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2011. (V. 30.) rendelete az önkormányzat képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról 1 Bevezető A Magyar Köztársaság Országgyűlésének

Részletesebben

Bevezető. Általános rendelkezések. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzata. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete

Bevezető. Általános rendelkezések. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzata. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Alsónémedi nagyközség Önkormányzatának 7/1999.(05.12.)sz. rendelete egységes szerkezetben a módosítására kiadott 8/2003. (04.26.), 16/2003.(11.03.), 13/2006. (X. 18.), 4/2007. (III. 08.), 4/2008. (III.

Részletesebben

This document has been provided by the International Center for Not-for-Profit Law (ICNL).

This document has been provided by the International Center for Not-for-Profit Law (ICNL). This document has been provided by the International Center for Not-for-Profit Law (ICNL). ICNL is the leading source for information on the legal environment for civil society and public participation.

Részletesebben

Ópusztaszer Község Önkormányzata Képviselő-testülete 1/2007. (I.12.)számú rendelete. az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Ópusztaszer Község Önkormányzata Képviselő-testülete 1/2007. (I.12.)számú rendelete. az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról Ópusztaszer Község Önkormányzata Képviselő-testülete 1/2007. (I.12.)számú rendelete az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról (Egységes szerkezetben a módosításáról szóló 17/2007.

Részletesebben

Szigethalom Város Önkormányzat Képviselő-testületének

Szigethalom Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szigethalom Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2012. (III.30.) R E N D E L E T E (egységes szerkezetben a 18/2012.(VI.15.), a 25/2012.(XI.26.), az 5/2013.(IV.11.) és a 9/2013.(IV.30.) számú önkormányzati

Részletesebben

Bátya Községi Önkormányzat Képvisel-testületének. 4/2007.(III.29.) Kt. számú rendelete. az önkormányzat. Szervezeti és Mködési Szabályzatáról

Bátya Községi Önkormányzat Képvisel-testületének. 4/2007.(III.29.) Kt. számú rendelete. az önkormányzat. Szervezeti és Mködési Szabályzatáról Bátya Községi Önkormányzat Képvisel-testületének 4/2007.(III.29.) Kt. számú rendelete az önkormányzat Szervezeti és Mködési Szabályzatáról - 2 0 0 7 - 2 B e v e z e t é s A Magyar Köztársaság Országgylése

Részletesebben

3/2007. (III. 24.) Kgy. rendelet. a Baranya Megyei Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

3/2007. (III. 24.) Kgy. rendelet. a Baranya Megyei Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról 3/2007. (III. 24.) Kgy. rendelet a Baranya Megyei Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv.

Részletesebben

GÖLLE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2007. (III. 26.) R E N D E L E T E A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÉS SZERVEI

GÖLLE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2007. (III. 26.) R E N D E L E T E A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÉS SZERVEI GÖLLE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2007. (III. 26.) R E N D E L E T E A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÉS SZERVEI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL 9/ 2007.(XI. 16) sz. rendelettel egységes szerkezetben

Részletesebben

Magyarszerdahely községi Önkormányzat 6/2007.( IV. 5.) sz. rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról

Magyarszerdahely községi Önkormányzat 6/2007.( IV. 5.) sz. rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról . sz. melléklet Magyarszerdahely községi Önkormányzat 6/2007.( IV. 5.) sz. rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról Magyarszerdahely Község Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló módosított

Részletesebben

Újudvar Község Önkormányzatának 7/2007.(IV.18.) sz. rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról

Újudvar Község Önkormányzatának 7/2007.(IV.18.) sz. rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról Újudvar Község Önkormányzatának 7/2007.(IV.18.) sz. rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról Újudvar Község Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 18..

Részletesebben

Badacsonytördemic Község Önkormányzata képviselő-testületének. 4/2011. (II.16.) önkormányzati rendelete

Badacsonytördemic Község Önkormányzata képviselő-testületének. 4/2011. (II.16.) önkormányzati rendelete Badacsonytördemic Község Önkormányzata képviselő-testületének 4/2011. (II.16.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatáról Badacsonytördemic Község Önkormányzatának képviselő-testülete

Részletesebben

HAJDÚBAGOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 8/2007. (IV.15.) ÖR. számú rendelete

HAJDÚBAGOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 8/2007. (IV.15.) ÖR. számú rendelete HAJDÚBAGOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2007. (IV.15.) ÖR. számú rendelete az Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról Hajdúbagos Község Önkormányzat

Részletesebben

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzat 33/2002. (XI. 13.) rendelete a Terézvárosi Önkormányzat Szervezeti és működési szabályzatáról.

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzat 33/2002. (XI. 13.) rendelete a Terézvárosi Önkormányzat Szervezeti és működési szabályzatáról. Budapest Főváros Terézváros Önkormányzat 33/2002. (XI. 13.) rendelete a Terézvárosi Önkormányzat Szervezeti és működési szabályzatáról Módosítások: a) 3/2004. (I. 26.) ör. b) 4/2004. (I. 26.) ör. c) 16/2004

Részletesebben

RENDELETTERVEZET. Az önkormányzat jelképei

RENDELETTERVEZET. Az önkormányzat jelképei RENDELETTERVEZET Szécsény Város Önkormányzata Képviselı-testületének.../2011.(...) önkormányzati rendelete az önkormányzat és szervei szervezeti és mőködési szabályzatáról Szécsény Város Önkormányzatának

Részletesebben

This document has been provided by the International Center for Not-for-Profit Law (ICNL).

This document has been provided by the International Center for Not-for-Profit Law (ICNL). This document has been provided by the International Center for Not-for-Profit Law (ICNL). ICNL is the leading source for information on the legal environment for civil society and public participation.

Részletesebben

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Okány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2007 ( II. 1. ) ÖK. sz RENDELETE a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról A Magyar Köztársaság Országgyűlésének döntése

Részletesebben

MIKLÓSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

MIKLÓSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MIKLÓSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 8. A testületi szerv döntései előkészítésének rendje, az állampolgári közreműködés (véleményezés) módja, eljárási szabályai, a testületi szerv üléseinek helye, ideje, továbbá

Részletesebben

Pusztavacs Községi Önkormányzat Jegyzőjétől : 2378 Pusztavacs, Béke tér 10., Pf.: 17. : 06-29/315-101; 315-122; 515-370

Pusztavacs Községi Önkormányzat Jegyzőjétől : 2378 Pusztavacs, Béke tér 10., Pf.: 17. : 06-29/315-101; 315-122; 515-370 Pusztavacs Községi Önkormányzat Jegyzőjétől : 2378 Pusztavacs, Béke tér 10., Pf.: 17. : 06-29/315-101; 315-122; 515-370 ELŐTERJESZTÉS A Pusztavacs Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Részletesebben

1997. évi CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről

1997. évi CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei, valamint a szervezeti és működési szabályzat

Részletesebben

NAGYHARSÁNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 6/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelete. a Szervezeti és Működési Szabályzatról

NAGYHARSÁNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 6/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelete. a Szervezeti és Működési Szabályzatról NAGYHARSÁNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról Bevezető rész Az önkormányzatiság alapelvei lehetővé teszik, hogy

Részletesebben

www.pwc.com Aktuális adózási és szabályozási kérdések a turizmusban 2012-es adóváltozások Személyi jövedelemadó

www.pwc.com Aktuális adózási és szabályozási kérdések a turizmusban 2012-es adóváltozások Személyi jövedelemadó www.pwc.com Aktuális adózási és szabályozási kérdések a turizmusban 2012-es adóváltozások Személyi jövedelemadó SZJA változások Tartalom Személyi jövedelemadó Összevonás alá eső juttatások Béren kívüli

Részletesebben

PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 12/1999./IV. 01./ SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 12/1999./IV. 01./ SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE 1 PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 12/1999./IV. 01./ SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL* (Egységes szerkezetben) Paks Város Önkormányzati Képviselő-testülete

Részletesebben

Az Országos Szlovák Önkormányzat SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. Elfogadta a Közgyűlés: 2015. május 26-án Hatályos: 2015.

Az Országos Szlovák Önkormányzat SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. Elfogadta a Közgyűlés: 2015. május 26-án Hatályos: 2015. Az Országos Szlovák Önkormányzat SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Elfogadta a Közgyűlés: 2015. május 26-án Hatályos: 2015. május 26-ától PREAUMBULUM Magyarország Alaptörvényének XXIX. cikk (1) bekezdése

Részletesebben

RENDELETTERVEZET Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

RENDELETTERVEZET Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA Az SZMSZ Munkacsoport elnöke RENDELETTERVEZET Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról Készítette: SZMSZ Munkacsoport

Részletesebben

t e r v e z e t I. Fejezet Általános rendelkezések 1..

t e r v e z e t I. Fejezet Általános rendelkezések 1.. Somoskőújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról t e r v e z e t Somoskőújfalu Község Önkormányzatának

Részletesebben

I. fejezet Bevezető rész 1.. II. fejezet Általános rendelkezések 2.

I. fejezet Bevezető rész 1.. II. fejezet Általános rendelkezések 2. 1 ÓCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8/2011.(III.31.) ÖK. számú rendelete Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról I. fejezet Bevezető rész 1.. (1)

Részletesebben

This document has been provided by the International Center for Not-for-Profit Law (ICNL).

This document has been provided by the International Center for Not-for-Profit Law (ICNL). This document has been provided by the International Center for Not-for-Profit Law (ICNL). ICNL is the leading source for information on the legal environment for civil society and public participation.

Részletesebben

Heves Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat közgyűlésének 24/2014. (XI.24.) határozata a Szervezeti és Működési Szabályzatról

Heves Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat közgyűlésének 24/2014. (XI.24.) határozata a Szervezeti és Működési Szabályzatról Heves Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat közgyűlésének 24/2014. (XI.24.) határozata a Szervezeti és Működési Szabályzatról A Heves Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011.

Részletesebben

I. F E J E Z E T AZ ÖNKORMÁNYZAT ELNEVEZÉSE ÉS JELKÉPEI

I. F E J E Z E T AZ ÖNKORMÁNYZAT ELNEVEZÉSE ÉS JELKÉPEI SZALKSZENTMÁRTON KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 7/2011. (IV.28.) önkormányzati rendelete Szalkszentmárton község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról Szalkszentmárton Község Önkormányzatának

Részletesebben

Hegyesd község Önkormányzata Képviselő-testületének./2014.(..) önkormányzati rendelete Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hegyesd község Önkormányzata Képviselő-testületének./2014.(..) önkormányzati rendelete Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról Hegyesd község Önkormányzata Képviselő-testületének./2014.(..) önkormányzati rendelete Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról Hegyesd község Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. 1. (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Rohod Község Önkormányzata.

I. fejezet. Általános rendelkezések. 1. (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Rohod Község Önkormányzata. Rohod Község Önkormányzata Képviselőtestületének 12/2014. (X.29.) önkormányzati rendelete A Képviselőtestület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról Rohod Község Önkormányzata önállóan, demokratikus

Részletesebben

Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének 28/1999./VII.10./ rendelete. az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének 28/1999./VII.10./ rendelete. az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/999./VII.0./ rendelete az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról PREAMBULUM A gazdag történelmi múltra visszatekintő város mindenkori

Részletesebben

I. Fejezet Bevezet rendelkezések

I. Fejezet Bevezet rendelkezések Harkány Város Önkormányzat Képvisel -testületének 8/2011.(IV.13.) rendelete a Szervezeti és M ködési Szabályzatról egységes szerkezetben a 25/2011.(X.07.), a 6/2013. (IV. 3.), a 7/2013. (IV.15.) és a 14/2013.

Részletesebben

BÉR Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2 /2007 ( I. 19 ) ÖK sz. RENDELETE

BÉR Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2 /2007 ( I. 19 ) ÖK sz. RENDELETE BÉR Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2 /2007 ( I. 19 ) ÖK sz. RENDELETE A képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról A Magyar Köztársaság Országgyűlésének döntése alapján

Részletesebben

A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása

A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette és előterjeszti: Tömör Józsefné jegyző

Részletesebben

Márkó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2010. (XII. 3.) számú RENDELETE a Szervezeti és Működési Szabályzatról

Márkó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2010. (XII. 3.) számú RENDELETE a Szervezeti és Működési Szabályzatról Márkó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2010. (XII. 3.) számú RENDELETE a Szervezeti és Működési Szabályzatról Márkó Község önkormányzatának képviselő testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. Az Önkormányzat megnevezése, működési területe

I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. Az Önkormányzat megnevezése, működési területe Ságvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2013 (II. 19.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Ságvár

Részletesebben

3/2011. (02. 08.). önkormányzati rendelet 1. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának és Szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról

3/2011. (02. 08.). önkormányzati rendelet 1. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának és Szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról 3/2011. (02. 08.). önkormányzati rendelet 1 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának és Szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése

Részletesebben

Vállalati kockázatkezelés jelentősége

Vállalati kockázatkezelés jelentősége www.pwc.com/hu Vállalati kockázatkezelés jelentősége Fedor Péter 2013. szeptember 19. Miről lesz szó 1. Mi is az az ERM? 2. Miért fontos? 3. Gyakorlati sajátosságok PwC Magyarország Mi is az az ERM? PwC

Részletesebben

OLAJOS Péter Európai parlamenti képviselõ (EPP-ED / MDF) Uniós Energiapolitika, közvetlen támogatások a geotermikus energia

OLAJOS Péter Európai parlamenti képviselõ (EPP-ED / MDF) Uniós Energiapolitika, közvetlen támogatások a geotermikus energia OLAJOS Péter Európai parlamenti képviselõ (EPP-ED / MDF) Környezetvédelmi Bizottság / Költségvetési Bizottság Éghajlatváltozással foglalkozó Bizottság Fenntartható Fejlõdés Intergroup Energia- és Közlekedési

Részletesebben

Ágfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2011.(IV.1.) rendelete Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Ágfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2011.(IV.1.) rendelete Szervezeti és Működési Szabályzatáról Ágfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2011.(IV.1.) rendelete Szervezeti és Működési Szabályzatáról Ágfalva Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének. 10/2006./X.15./rendelete. Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének. 10/2006./X.15./rendelete. Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról. Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének 10/2006./X.15./rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról. H e g y e s d község Önkormányzati Képviselőtestülete a Helyi Önkormányzatokról

Részletesebben

Bagod Község Önkormányzati Képviselőtestületének 7/2011.(IV.29.) számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Bagod Község Önkormányzati Képviselőtestületének 7/2011.(IV.29.) számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatáról Bagod Község Önkormányzati Képviselőtestületének 7/2011.(IV.29.) számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatáról Bagod község Önkormányzati Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült Tokorcs Község Önkormányzat Képviselő - testületének 2011. március 23-án, szerdán 17 órakor tartott üléséről.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült Tokorcs Község Önkormányzat Képviselő - testületének 2011. március 23-án, szerdán 17 órakor tartott üléséről. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Tokorcs Község Önkormányzat Képviselő - testületének 2011. március 23-án, szerdán 17 órakor tartott üléséről. Az ülés helye: Tokorcs Faluház Jelen vannak: Lengyelné Csizmazia

Részletesebben

Mátraballa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2011. (IV. 20.) önkormányzati rendelete az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Mátraballa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2011. (IV. 20.) önkormányzati rendelete az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról Mátraballa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2011. (IV. 20.) önkormányzati rendelete az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról Mátraballa Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Az Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról

Az Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról Áporka Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2014.(X.30.) önkormányzati rendeletével, 4/2013.(IV.05.) számú ÖK rendeletével, 22/2011.(XII.16.) számú ÖK rendeletével, 12/2010.(XII.16.) számú rendeletével;

Részletesebben

I. fejezet Á L T A L Á N O S R E N D E L K E Z É S E K. A rendelet hatálya

I. fejezet Á L T A L Á N O S R E N D E L K E Z É S E K. A rendelet hatálya Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (VIII.29.) önkormányzati rendelete Ercsi Város Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testülete a

Részletesebben

Képviselı-testületének. 16/2010.(X.14.) Önkormányzati rendelete. a képviselı-testület és szervei Szervezeti és Mőködési.

Képviselı-testületének. 16/2010.(X.14.) Önkormányzati rendelete. a képviselı-testület és szervei Szervezeti és Mőködési. Balatonkeresztúri Önkormányzat Képviselı-testületének 16/2010.(X.14.) Önkormányzati rendelete a képviselı-testület és szervei Szervezeti és Mőködési szabályzatáról PREAMBULUM Az önkormányzatiság alapelvei

Részletesebben

Sződ Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 4/2011.(IV.28.) számú Önkormányzati rendelete a. Szervezeti és Működési Szabályzatról

Sződ Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 4/2011.(IV.28.) számú Önkormányzati rendelete a. Szervezeti és Működési Szabályzatról Sződ Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/0.(IV..) számú Önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról Egységes szerkezetben Módosította Sződ Község Képviselő-testülete /0.(IV..)

Részletesebben

J a v a s l a t. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet megalkotására

J a v a s l a t. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet megalkotására Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland a Közgyűlés elnöke Készítette: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály J a v a s l a t a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló

Részletesebben

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselő-testületének. 21/2014. (X.30.) sz. önkormányzati rendelete

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselő-testületének. 21/2014. (X.30.) sz. önkormányzati rendelete PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselő-testületének 21/2014. (X.30.) sz. önkormányzati rendelete A KÉPVISELŐ TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL 1 (változtatásokkal egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI S Z A B Á L Y Z A T A FÜZESGYARMAT

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI S Z A B Á L Y Z A T A FÜZESGYARMAT A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI S Z A B Á L Y Z A T A FÜZESGYARMAT 2 0 1 3. 2 Füzesgyarmat Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013. (VI. 20.) önkormányzati rendelete a képviselő-testület

Részletesebben

Csemı Község Önkormányzata Képviselıtestületének. 9/2007. (XI. 05.) rendelete. Csemı Község Önkormányzatának Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról

Csemı Község Önkormányzata Képviselıtestületének. 9/2007. (XI. 05.) rendelete. Csemı Község Önkormányzatának Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról Csemı Község Önkormányzata Képviselıtestületének 9/2007. (XI. 05.) rendelete Csemı Község Önkormányzatának Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról A Magyar Köztársaság Országgyőlése a többpártrendszerő jogállam,

Részletesebben

HANGONY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ - TESTÜLETE

HANGONY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ - TESTÜLETE HANGONY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ - TESTÜLETE 13/2008. (XII. 30.) SZÁMÚ RENDELETE Hangony Község Önkormányzatának Képviselõ Testülete és szerveinek Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról alkotott 9/2001.

Részletesebben

Bevezető rész. 1. Általános rendelkezések TISZABURA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Bevezető rész. 1. Általános rendelkezések TISZABURA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Tiszabura Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2012.(XI. 29.) önkormányzati rendelete Tiszabura Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti- és Működési Szabályzatáról EGYSÉGES SZEKEZETBE

Részletesebben

I. Fejezet Bevezető rendelkezések

I. Fejezet Bevezető rendelkezések Tápiószentmárton Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1O/2014.( XI.8.) önkorányzati rendelete Tápiószentmárton Nagyközség Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról Tápiószentmárton

Részletesebben

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szentgotthárd Város Önkormányzata Szervezeti és Működési szabályzatáról valamint mellékleteiről szóló 9/1995. (III. 30.) ÖKT. rendelet módosításáról

Részletesebben

Könnyen bevezethető ITIL alapú megoldások a Novell ZENworks segítségével. Hargitai Zsolt Sales Support Manager Novell Hungary

Könnyen bevezethető ITIL alapú megoldások a Novell ZENworks segítségével. Hargitai Zsolt Sales Support Manager Novell Hungary Könnyen bevezethető ITIL alapú megoldások a Novell ZENworks segítségével Hargitai Zsolt Sales Support Manager Novell Hungary Napirend ITIL rövid áttekintés ITIL komponensek megvalósítása ZENworks segítségével

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések 1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye, területe

I. Fejezet Általános rendelkezések 1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye, területe TERVEZET PORVA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2013. (.) önkormányzati rendelete A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról Porva Közégi Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. május 16-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. május 16-i ülésére Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 84/2/2013. ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. május 16-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Előzetesen tárgyalja: Módosító

Részletesebben

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási

Részletesebben

BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL SZÓLÓ. I. Fejezet Bevezető rendelkezések

BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL SZÓLÓ. I. Fejezet Bevezető rendelkezések Budaörs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL SZÓLÓ a 11/2011. (II.28.), 27/2011. (VI.24.) 29/2011. (VII.29.), 32/2011. (VIII.26.)

Részletesebben

Borsodszirák Községi Roma Nemzetiségi Önkormányzat. Szervezeti és Működési Szabályzata

Borsodszirák Községi Roma Nemzetiségi Önkormányzat. Szervezeti és Működési Szabályzata Borsodszirák Községi Roma Nemzetiségi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata A Borsodszirák Roma Nemzetiségi Önkormányzat (a továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat) Képviselő-testülete a nemzetiségek

Részletesebben

Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének. az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének. az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 22/2013. (III. 29.) 1 önkormányzati rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról a 34/2013. (V. 31.)

Részletesebben

Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének. az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének. az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 22/2013. (III. 29.) 1 önkormányzati rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról a 34/2013. (V. 31.)

Részletesebben

3. Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályban és 2013. január 2-án hatályát veszti. polgármester. 69/2012. (XII. 14.) önkormányzati rendelete

3. Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályban és 2013. január 2-án hatályát veszti. polgármester. 69/2012. (XII. 14.) önkormányzati rendelete 2012. évi 23. szám 2012. december 14. TARTALOMJEGYZÉK HATVAN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 68/2012. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 11/2008.

Részletesebben

Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2014. november 21. napján tartott soros (nyílt) üléséről

Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2014. november 21. napján tartott soros (nyílt) üléséről 110 Jegyzőkönyv Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2014. november 21. napján tartott soros (nyílt) üléséről Üléselnök: Dr. Botka László polgármester Dr. Botka László polgármester, üléselnök:

Részletesebben

NAGYKŐRÖS VÁROS ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

NAGYKŐRÖS VÁROS ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA NAGYKŐRÖS VÁROS ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Nagykőrös Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: Nj.

Részletesebben

TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK P O L G Á R M E S T E R E

TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK P O L G Á R M E S T E R E TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK P O L G Á R M E S T E R E 4066 Tiszacsege Kossuth u.5. * Tel.: 52 588-400 * Fax.: 52 588-405 email.: pmhivatal@tiszacsege.hu * Internet: http://www.tiszacsege.hu/ MEGHÍVÓ

Részletesebben

Egységes szerkezetben a 31/2011. (XII.15.) és a 19/2012. (VII.05.) önkormányzati rendelettel.

Egységes szerkezetben a 31/2011. (XII.15.) és a 19/2012. (VII.05.) önkormányzati rendelettel. SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/2011. (IV.28.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE a Szervezeti és Működési Szabályzatról Egységes szerkezetben a 31/2011. (XII.15.) és a 19/2012. (VII.05.)

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 47. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. április 19., csütörtök. Tartalomjegyzék. 2012. évi XXXVI. törvény Az Országgyûlésrõl 8364

MAGYAR KÖZLÖNY. 47. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. április 19., csütörtök. Tartalomjegyzék. 2012. évi XXXVI. törvény Az Országgyûlésrõl 8364 MAGYAR KÖZLÖNY MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. április 19., csütörtök 47. szám Tartalomjegyzék 2012. évi XXXVI. törvény Az Országgyûlésrõl 8364 36/2012. (IV. 19.) OGY határozat A Magyar Köztársaság

Részletesebben

Sopron-Fertőd Kistérség Többcélú Társulása és szervei. Szervezeti és Működési Szabályzata

Sopron-Fertőd Kistérség Többcélú Társulása és szervei. Szervezeti és Működési Szabályzata Sopron-Fertőd Kistérség Többcélú Társulása és szervei Szervezeti és Működési Szabályzata MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN 1/39 Sopron-Fertőd Kistérség Többcélú Társulása és szervei Szervezeti és Működési

Részletesebben

Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyőlésének 10/2000.(IV.17.) rendelete a Szervezeti és Mőködési Szabályzatról a módosításokkal egységes szerkezetben

Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyőlésének 10/2000.(IV.17.) rendelete a Szervezeti és Mőködési Szabályzatról a módosításokkal egységes szerkezetben Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyőlésének 10/2000.(IV.17.) rendelete a Szervezeti és Mőködési Szabályzatról Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyőlése (a továbbiakban: közgyőlés) Szekszárd város polgárainak

Részletesebben

2000. évi XCVI. törvény. a helyi önkormányzati képviselõk jogállásának egyes kérdéseirõl

2000. évi XCVI. törvény. a helyi önkormányzati képviselõk jogállásának egyes kérdéseirõl 1. oldal 2000. évi XCVI. törvény a helyi önkormányzati képviselõk jogállásának egyes kérdéseirõl Az Országgyûlés a demokratikus közélet tisztaságának további elõmozdítása, a helyi önkormányzás gyakorlásában

Részletesebben

Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2007. (III. 21.) számú rendelete a Képviselő-testület Szervezeti- és Működési Szabályzatáról

Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2007. (III. 21.) számú rendelete a Képviselő-testület Szervezeti- és Működési Szabályzatáról Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2007. (III. 21.) számú rendelete a Képviselő-testület Szervezeti- és Működési Szabályzatáról Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

J A V A S L A T J A V A S L A T

J A V A S L A T J A V A S L A T Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testülete Ügyrendi Bizottsága 3060 Pásztó, Kölcsey F. u. 35. Szám: 1-26/2011. J A V A S L A T az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályainak egyes kérdéseiről

Részletesebben

7/2013. (III.8.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat, valamint szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

7/2013. (III.8.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat, valamint szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról KAPUVÁR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2013. (III.8.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat, valamint szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról Kapuvár Városi Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

HERÉD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

HERÉD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA HERÉD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Képviselő-testületének 13/2010.(XII.17.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról Heréd község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Ortaháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Ortaháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének Ortaháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (IV.3.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatáról BEVEZETŐ Ortaháza Község Önkormányzata az Alaptörvény 32. cikk (1)d.

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/2014. (X.22.) ÖNKORMÁNYZATI R E N D E L E T E A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATRÓL 1

BALATONFÖLDVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/2014. (X.22.) ÖNKORMÁNYZATI R E N D E L E T E A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATRÓL 1 BALATONFÖLDVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/2014. (X.22.) ÖNKORMÁNYZATI R E N D E L E T E A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATRÓL 1 Balatonföldvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestületének

Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestületének Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestületének 16/2014. (XII. 19.) 1 önkormányzati rendelettel módosított 10/2014.(XI. 21.) önkormányzati rendelete Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Szervezeti és Működési

Részletesebben

BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SZERVEZETI ÉS MÛKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL SZÓLÓ. 39/2003.(XI.10.) ÖKT. sz. rendelet

BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SZERVEZETI ÉS MÛKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL SZÓLÓ. 39/2003.(XI.10.) ÖKT. sz. rendelet Budaörs Város Önkormányzata BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SZERVEZETI ÉS MÛKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL SZÓLÓ a 12/2004. (III.24.) ÖKT. sz. és a 16/2004.(IV.07.) ÖKT. sz. 19/2004.(IV.20.) ÖKT. sz., 38/2004.(VI.24.),

Részletesebben

www.pwc.com/hu Adózási kérdések az innováció és a K+F területén 2012. február 28.

www.pwc.com/hu Adózási kérdések az innováció és a K+F területén 2012. február 28. www.pwc.com/hu Adózási kérdések az innováció és a K+F területén Kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó fogalmak K+F tevékenység fogalma - 2012. január 1. előtt: nem egységes, adónemenként eltérhetett K+F tevékenység

Részletesebben

A Diákhitel Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Igazgatósága Ügyrendje

A Diákhitel Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Igazgatósága Ügyrendje A Diákhitel Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Igazgatósága Ügyrendje 1. Általános rendelkezések (1) Az Igazgatóság a Társaság ügyvezető szerve. (2) Az Igazgatóság testületként jár el, hatáskörét

Részletesebben

Biztosítási termékek adózása

Biztosítási termékek adózása Biztosítási termékek adózása Aviva Presztízs életbiztosítás Pethı Balázs, Szenior menedzser, KPMG 2010. Március 25. TAX 1 Presztízs életbiztosítás adózása A Presztízs befektetési egységekhez kötött, teljes

Részletesebben

1992. évi XXIII. törvény. a köztisztviselők jogállásáról

1992. évi XXIII. törvény. a köztisztviselők jogállásáról 1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról A társadalom közmegbecsülését élvező, demokratikus közigazgatás feltétele, hogy a közügyeket pártpolitikasemleges, törvényesen működő, korszerű szakmai

Részletesebben

6/2004. (III. 10.) sz.

6/2004. (III. 10.) sz. M I S K O L C M E G Y E I JOGÚ VÁROS Ö N K O R M Á N Y Z A T Á N A K 6/2004. (III. 10.) sz. R E N D E L E T E AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL (egységes szerkezetben a módosításáról

Részletesebben

Füzesabony Város Önkormányzat és Dormánd Község Önkormányzat képviselő-testületével 2014. március 27-én, közösen hozott határozatok

Füzesabony Város Önkormányzat és Dormánd Község Önkormányzat képviselő-testületével 2014. március 27-én, közösen hozott határozatok Füzesabony Város Önkormányzat és Dormánd Község Önkormányzat képviselő-testületével 2014. március 27-én, közösen hozott határozatok 30/2014. (III.27.) képviselő-testületi határozat Füzesabony Város Önkormányzatának

Részletesebben

A TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 10/2003. (IV.22.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE 1 A TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

A TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 10/2003. (IV.22.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE 1 A TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL A TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 10/2003. (IV.22.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE 1 A TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL - a módosításokkal egységes szerkezetben - 2 A Tolna Megyei Önkormányzat

Részletesebben

AZ AXA PRÉMIUM ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR ALAPSZABÁLYA

AZ AXA PRÉMIUM ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR ALAPSZABÁLYA AZ AXA PRÉMIUM ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR ALAPSZABÁLYA hatályos: 20134. december 9március 1-től Az AXA Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztár (alapításkori korábbi nevén: Winterthur Országos AXA Önkéntes Nyugdíjpénztár,

Részletesebben