Bátya Községi Önkormányzat Képvisel-testületének. 4/2007.(III.29.) Kt. számú rendelete. az önkormányzat. Szervezeti és Mködési Szabályzatáról

Átírás

1 Bátya Községi Önkormányzat Képvisel-testületének 4/2007.(III.29.) Kt. számú rendelete az önkormányzat Szervezeti és Mködési Szabályzatáról

2 2 B e v e z e t é s A Magyar Köztársaság Országgylése a többpártrendszer kiépülésével egyidejleg az önkormányzati rendszer bevezetése mellett döntött, biztosítva az önkormányzatok három kiemelkeden fontos jogát: az önállósághoz való jogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás jogát, valamint az önkormányzati jogok bírósági védelmének jogát. Az Országgylés követve hazánk haladó önkormányzati hagyományait, továbbá az Európai Önkormányzati Charta alapkövetelményeit elismeri és védi a helyi közösségek önkormányzáshoz való jogait. Az Országgylés támogatva a helyi közösségek önszervez önállóságát, segíti az önkormányzáshoz szükséges feltételek megteremtését, elmozdítja a közhatalom demokratikus decentralizációját. A helyi önállóságot anyagilag szervezetileg -jogilag biztosító önkormányzat-barát környezetben a helyi önkormányzat fokozatosan képessé válhat arra, hogy a településen önfejldési folyamatot indítson el, s a köz megelégedésére hatékonyan igazodjon a helyi sajátosságok és igények sokszínségéhez, illetve önkormányzati minségében és önállóságával kapcsolódjon az országos közfeladatok helyi érdek megvalósításához. A helyi önkormányzat széles feladat és hatáskörében eljárva kifejezi a helyi közakaratot, megjeleníti a helyi érdekeket. A helyi önkormányzás tevékenység, amely tevékenység f tartalma a helyi érdek közügyek önálló és demokratikus intézése. Mindezeket alapul véve Bátya Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskör nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról és a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásához. A képvisel-testület a fenti elvekkel és célkitzésekkel összhangban a következk szerint állapítja meg Szervezeti és Mködési Szabályzatát a módosított és a kiegészített évi LXV. tv (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján. I. FEJEZET 1.. Általános rendelkezések (1) A település elnevezése Bátya község. Állandó lakónépessége 2245 f (2007. január 1-i adat). A település lakossága fleg mezgazdaságból él, illetve jelents a közeli Kalocsa városba bejáró dolgozók száma. A település nemzetiségi község (horvát), a

3 3 településen Horvát Kisebbségi Önkormányzat és Cigány Kisebbségi Önkormányzat mködik. A község alapintézményekkel ellátott település. Alapintézményei a következk: Általános Iskola és Óvoda, Gyermekjóléti és Szociális Intézmény. Mködtet háziorvosi és fogorvosi rendel, valamint könyvtárat a Faluházban. A község infrastrukturális ellátottsága: telefonhálózat, vezetékes ivóvíz, vezetékes földgáz, szilárd burkolatú úthálózat, szennyvízhálózat, kábel televízió. (2) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Bátya Község Önkormányzata (továbbiakban önkormányzat) Az önkormányzat hivatalának megnevezése: Bátya Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (3) Az önkormányzat, a képvisel-testület, a polgármester, a jegyz és a képviseltestület bizottságai hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere helyezkedik el, a köríven a következ felirat olvasható: a./ Községi Önkormányzat Bátya b./ Községi Önkormányzat Képvisel-testülete Bátya c./ Bátya Község Polgármestere d./ Bátya Községi Önkormányzat Jegyzje e./ Bátya Községi Önkormányzat Pénzügyi és Vagyonnyilatkozatot Ellenrz Bizottsága f./ Bátya Községi Önkormányzat Családvédelmi- és Szociális Bizottsága g./ Bátya Községi Önkormányzat Kisebbségi Bizottsága. II. FEJEZET 2. A helyi önkormányzás általános szabályai Önkormányzati jogok (az évi LXV tv. /a továbbiakban Ötv./ 1-5. alapján) (1) A község (a helyi önkormányzat) a feladat és hatáskörébe tartozó helyi érdek közügyekben (a továbbiakban: helyi közügy) önállóan jár el. (2) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak. (3) A helyi önkormányzat a törvény keretei között önállóan szabályozhatja, illetleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve a bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.

4 4 (4) A helyi önkormányzat önként vállalhatja minden olyan közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által elírt önkormányzati feladat és hatáskörök ellátását. (5) A helyi önkormányzat a törvény keretei között: a./ önállóan alakíthatja szervezetét és mködési rendjét, önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismer címeket alapíthat b./ önkormányzati tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik, az önként vállalt és a kötelez önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetésébl gondoskodik. Saját felelsségére vállalkozói tevékenységet folytathat. c./ szabadon társulhat más önkormányzattal, érdekeinek képviselete és védelme céljából területi, valamint országos érdekképviseleti szervezetbe tömörülhet, feladat- és határkörében együttmködhet külföldi helyi önkormányzattal, beléphet nemzetközi önkormányzati szervezetekbe. (6) A helyi önkormányzat érvényre juttatja a népfelség elvét, helyi közügyekben demokratikus módon, széles kör nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot. (7) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képvisel-testülete annak felhatalmazása alapján az általa választott bizottság, a polgármester, a helyi kisebbségi önkormányzat testülete -, illetleg helyi népszavazás hozhat. (8) A képvisel-testület véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érint ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilye ügyekben a polgármester indítványára a képvisel-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv, vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést. (9) A helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkez lakosok közösségét illetik meg. 3.. Együttmködés (1) A képvisel-testület feladatainak eredményes ellátása érdekében együttmködik a szomszédos önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel és a Bátyai Horvát Kisebbségi Önkormányzattal és a Bátyai Cigány Kisebbségi Önkormányzattal. A képvisel-testület feladati ellátásának elsegítése érdekében megállapodásos kapcsolatokra törekszik a lakosság önszervezd rétegeivel, civil szervezetekkel és az egyházak közösségeivel, a településen mköd, továbbá a település életében jelents szerepet betölt vállalkozásokkal, gazdasági társaságokkal.

5 5 III. FEJEZET 4.. A települési önkormányzat Az önkormányzat feladata, hatásköre szervezete (1) Az önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében különösen: - a településrendezés és településfejlesztés - az épített és természeti környezet védelme - a lakásgazdálkodás - vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés - a csatornázás - a köztemet fenntartása - a helyi közutak és közterületek fenntartása - a köztisztaság biztosítása - gondoskodás a helyi tzvédelemrl és a közbiztonság helyi feladatairól - közremködés az energiaszolgáltatásban - közremködés a foglalkoztatás megoldásában - gondoskodás az óvodai nevelésrl, az általános iskolai oktatásról és nevelésrl - gondoskodás az egészségügyi és szociálisügyi ellátásról, valamint a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokról - a közösségi tér biztosítása - a közmveldési, tudományos, mvészeti tevékenység és sport támogatása - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása - az egészséges életmód közösségi feltételeinek elsegítése. (2) Az önkormányzat köteles gondoskodni: - az egészséges ivóvízellátásról - az óvodai nevelésrl - az általános iskolai oktatásról és nevelésrl - az egészségügyi és szociális alapellátásról - a közvilágításról - a helyi közutak és a köztemetk fenntartásáról - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülésérl (3) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokban a képvisel-testület maga határozza meg a lakosság igényei alapján, anyagi lehetségeitl függen-, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. (4) A képvisel-testület az (1)-(2) bekezdésben foglalt állandó feladatait önállóan, illetleg szükség esetén társulásos formában oldja meg. (5) Az önkormányzat a lakosság igényeire is tekintettel önként vállalhat feladatokat. Ezen feladatok tényleges felvállalása eltt az önkormányzat megvizsgálja a feladat ellátására anyagi, személyi és tárgyi feltételeit. A feladatellátás módjáról, mértékérl az éves költségvetésérl szóló rendeletben dönt. Az önkormányzat az önként vállalt helyi közügyekben mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért, de ezen feladatok ellátása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezen elírt feladat-és hatáskörök ellátását.

6 6 (6) Az önkormányzat a feladati körében támogatja a lakosság önszervezd közösségeinek a tevékenységét, együttmködik e közösségekkel. (7) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat-és hatáskörök a képviseltestületet illetik meg. A képvisel-testületet a polgármester képviseli. (8) Az önkormányzati feladatokat a képvisel-testület és szervei: a polgármester, a képviseltestület bizottságai és a képvisel-testület hivatala látják el. (9) A képvisel-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a helyi kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. (10) A képvisel-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, más szervezetet alapíthat, kinevezi vezetjüket. (11) A képvisel-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvet intézményi hálózat létrehozásával és mködésével szorosan összefügg hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. (12) A képvisel-testület hatáskörébl nem ruházható át: a./ a rendeletalkotás, b./ szervezetének kialakítása és mködésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás, c./ a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismer címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása, d./ a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása a településrendezési terv jóváhagyása, a képvisel-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása, e./ önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, f./ megállapodás külföldi önkormányzattal való együttmködésrl, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás g./ intézmény alapítása, h./ közterület elnevezése, emlékmállítás, i./ eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál, j./ a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása, k./ állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezésérl, megszüntetésérl, ellátási, szolgáltatási körzetirl, ha a szolgáltatás a települést is érinti l./ véleménynyilvánítás olyan ügyekben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja el, m./ döntés a települési képvisel, polgármester összeférhetetlenségi ügyében, az Ötv. 33/A.(2) bekezdés b; pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés, a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés, n./ amit törvény a képvisel-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

7 7 (13) A képvisel-testület rendeletében a törvény által hatáskörébe utalt kinevezést, megbízást és intézmény alapítását a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmködésérl szóló törvény szerint társulására ruházhatja. (14) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a címzettek a képvisel-testületnek ha az átruházás más idpontot nem állapít meg- a döntéshozatalt követ ülésen kötelesek beszámolni. (15) A polgármester, valamint a képvisel-testület bizottságának önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képvisel-testülethez lehet fellebbezést benyújtani. (16) A képvisel-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. Önkormányzati hatósági ügyet törvény, vagy önkormányzati rendelet határozhat meg. IV. FEJEZET A képvisel-testület mködése 5.. A képvisel-testület összehívása (1) A képvisel-testület tagjainak száma: 10 f. ( A képvisel-testület tagjainak névsorát az 1.számú melléklet tartalmazza) (2) A képvisel-testület alakuló ülést, munkaterv szerinti rendes ülést, szükség esetén rendkívüli ülést tart. (3) A képvisel-testület a közmeghallgatást és a falugylést a Faluházban, munkaterv szerinti rendes üléseit általában az önkormányzat intézményeiben tartja. A rendkívüli ülések a Polgármesteri Hivatalban is megtarthatók. (4) A képvisel-testület évente legalább egy közmeghallgatást, illetve igény szerint falugylést tart. (5) A képvisel-testület munkaterv szerinti rendes üléseit általában minden hónap utolsó keddi vagy csütörtöki napjára hívja össze. A képvisel-testület üléseit 16,00 és 22,00 óra között tartja. Amennyiben a teljes napirend megtárgyalására van esély, a befejezés idpontját indokolt esetben a képvisel-testület maximum 23,00 óráig eseti döntéssel meghosszabbíthatja. A meghosszabbítás megszavazásához egyszer többség szükséges. (6) A képvisel-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képvisel-testület ülését. (7) A Megyei Közigazgatási Hivatal vezetje összehívja a képvisel-testületet, ha a polgármester az Ötv. 12..(1) bekezdésében foglaltaknak nem tesz eleget.

8 8 6. Az alakuló ülés (1) A képvisel-testület alakuló ülését az érvényes választási fordulót követ 15 napon belül kell összehívni. (2) Az alakuló ülést a megválasztott polgármester hívja össze. (3) Az alakuló ülést a korelnök nyitja meg, majd a képviselk, illetve a polgármester eskütételét követen átadja a szót a polgármesternek. (4) Az alakuló ülésen a képvisel-testület megállapítja a polgármester illetményét, titkos szavazással megválasztja az alpolgármestert, meghatározza tiszteletdíját. (5) Az alakuló ülésen a képvisel-testület dönt a törvény által kötelezen létrehozandó, illetve az általa még szükségesnek tartott bizottságok létrehozásáról, megválasztja azok tagjait. (6) A bizottságok tagjainak személyére, illetve az elnök személyére a polgármester tesz javaslatot. Ezt vitára bocsátja, majd a képvisel-testület minsített többséggel dönt. (7) A képvisel-testület az alakuló ülésen bizottságot bíz meg az SZMSZ felülvizsgálatával. 7. A meghívó (1) Az ülés meghívóját amely tartalmazza az ülés helyét, idpontját, a tervezett napirendeket és azok eladóit-, a képviselknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan idpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés eltt legalább 5 nappal megkapják. Abban az esetben, ha a f napirendi pont az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezésrl szól az ülés meghívóját úgy kell kiküldeni, hogy a képviselk, illetve a tanácskozási joggal meghívottak 7 nappal az ülés eltt megkapják. A napirendi pontokhoz tartozó írásos elterjesztéseket a képviselk részére minden esetben a meghívóval együtt kell megküldeni. A tanácskozási joggal rendelkezknek az ket érint napirendekhez kapcsolódó elterjesztéseket kell megküldeni. (2) A képvisel-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni: - a jegyzt, - az önkormányzati intézmények vezetit, - a kisebbségi önkormányzatok elnökét, - a napirend tárgyában illetékes szerv vezetjit, - a napirend tárgyában érintett és a Polgármesteri Hivatal apparátusához tartozó ügyintézt.

9 9 (3) Az Önkormányzati Híradóban a munkaterv szerinti, rendes testületi ülések helyét, idpontját és a napirendi pontokat legkésbb az ülést megelz hét utolsó munkanapján közzé kell tenni. (4) A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni legalább három települési képvisel, illetve bármely önkormányzati bizottság írásos indítványára, valamint, a képvisel-testület eseti határozattal errl rendelkezik. A polgármester a kezdeményezéstl számított legkésbb 15 napon belüli idpontra köteles összehívni a képvisel-testületi ülést. (5) Sürgs, halasztást nem tr esetben a rendkívüli ülés meghívója az ülés megelz napon is kiküldhet a napirend feltüntetésével és a sürgsség indokolásával. 8.. Lakossági fórumok I. A közmeghallgatás (1) A képvisel-testület évente legalább egyszer elre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviseli közérdek kérdést és javaslatot tehetnek. (2) A közmeghallgatás során a választópolgárok és a helyi szervezetek a napirendi pontok tárgyában és valamennyi, alakosságot érint ügyben kérdést tehetnek fel, illetve javaslatokat tehetnek a képvisel-testületnek, a polgármesternek illetve a jegyznek. Kérdést a közmeghallgatás eltt írásban is fel lehet tenni. Amennyiben a kérdezett a közmeghallgatáson a feltett kérdésre szóban nem tud válaszolni, úgy válaszát 15 napon bell írásban köteles megadni. (3) A közmeghallgatás helyérl, idejérl és az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerül tárgykörökrl a lakosságot az Önkormányzati Híradóban a közmeghallgatás idpontja eltt legalább 15 nappal informálni kell. (4) A közmeghallgatást, mint testületi ülést a polgármester vezeti. (5) A közmeghallgatásról jegyzkönyv készül, amelyre értelemszeren vonatkoznak a képvisel-testület jegyzkönyvére vonatkozó szabályok. (6) A testület eltt kifejtett közérdek javaslatokról a képvisel-testület általában nem dönt nyomban, hanem annak megvizsgálását kiadja szerveinek. II. A falugylés (1) Bátya község lakóit érint döntések meghozatala eltt az alaposabb tájékoztatás, a lakosság véleményének kikérése és közös ügyeink demokratikus megoldása érdekében falugylés tartható. (2) A falugylést kezdeményezheti határozatával a képviseltestület, illetve falugylést kell tartani a közösséget érint ügy feltüntetésével a választópolgárok 10%-nak írásos kérésére.

10 10 A falugylést az aláírások átvételét követ 30 napon belül a polgármester köteles meghirdetni, illetve megszervezni. (3) A falugylést a polgármester, illetve akadályoztatása esetén az alpolgármester vezet. (4) A falugylés helyét és idpontját az ülés eltt legalább 15 nappal meg kell hirdetni az Önkormányzati Hírlevélben. 9.. A képvisel-testület ülése (1) A képvisel-testület ülése nyilvános. Minden indokolt esetben az ülést vezet polgármester hozzászólási jogot a megjelent és azt igényl állampolgárnak. (2) A választópolgárok a nyilvános képvisel-testületi ülés elterjesztésébe és ülésének a jegyzkönyvébe betekinthetnek. (3) A képvisel-testület a./ csak zárt ülés keretén belül tárgyalhat önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügyeket, b./ zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezeti megbízás adása, illetleg visszavonása, fegyelmi eljárás indítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igényl személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele. Ha az érintett nincs jelen, a képvisel-testület zárt ülésen köteles tárgyalni a jelzett ügyet, c./ zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene, d./ zárt ülést tart vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügy tárgyalásakor. (4) A zárt ülés elrendelésérl nem kell szavazni, nem kell határozatot hozni. Az ülést vezet polgármester a napirend bejelentésével egyidejleg hivatkozik a törvényi kötelezettségre. (5) A zárt ülésen a képvisel-testület tagjai a kisebbségi önkormányzat szószólója és a jegyz, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakért vesz részt. Törvény elírhatja, mely esetben kötelez az érintett meghívása. A polgármester önállóan dönti el, hogy kit hív meg az ülésre az érintettek közül, illetve szakértként. (6) A képvisel-testület ülését a polgármester távolléte, akadályoztatása esetén az alpolgármester- vezeti. Amennyiben a polgármester és az alpolgármester egyidejleg tartósan akadályoztatva van, úgy a Pénzügyi és Vagyonnyilatkozatot Ellenrz Bizottság elnöke vezeti a képvisel-testület ülését.

11 11 (7) A képvisel az ülésrl való távolmaradását, annak okával együtt a polgármesternek az ülés kezd idpontja eltt köteles bejelenteni. (8) A képvisel-testületi üléseken a napirendek megtárgyalásának sorrendje általában a következ: a./ A Polgármesteri Hivatal két testületi ülés között végzett munkája, a képvisel-testület döntéseinek végrehajtása, a végrehajtás helyzete. b./ A testület ülésének f napirendi pontjai. Ezen belül elsbbséget élvez az önkormányzat költségvetési rendeletét, az önkormányzat vagyonát érint napirend megtárgyalása. c./ A testületi ülések utolsó napirendi pontja az egyéb ügyek. Ezen a napirendi ponton belül van lehetség a kérdések, közérdek bejelentések, interpellációk megtételére. (9) A polgármester a testületi ülés vezetése során : a./ megállapítja, hogy a képviseltestület ülését az SZMSZ szerint hívja össze b./ megállapítja az ülés határozatképességét, amit az ülés teljes ideje alatt ellenriz c./ javaslatot tesz a jegyzkönyv-hitelesítk személyére d./ javaslatot tesz a napirend elfogadására, ha szükséges, bejelenti a zárt ülés tartását e./ tájékoztatást ad az SZMSZ 9..(8) a; pontja szerinti napirenden belül a Polgármesteri Hivatal két testületi ülés között végzett munkájáról, az átruházott hatáskörben hozott döntésekrl, az elz képviseltestületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekrl f./ a megállapított napirendek sorrendjében levezeti a vitát, megadja a szót a kérdésekre, hozzászólásokra, kiegészítésre, összefoglalja a vitát g./ felteszi szavazásra az indítványokat, majd a határozati javaslatokat h./ megállapítja a szavazás eredményét, és kihirdeti a döntést i./ fenntartja a rendet a tanácskozás alatt, a felmerül ügyrendi kérdéseket szavazásra bocsátja, és megállapítja a szavazás eredményét j./ bezárja az ülést és bejelenti a következ ülés várható idpontját, továbbá tervezetét 10.. Az elterjesztés (1) Elterjesztésnek minsül a munkatervbe felvett, a képvisel-testület, vagy a képviseltestület bizottsága által elzetesen javasolt rendelet és határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató. (2) A testületi ülésre az elterjesztés írásban kell az elterjesztnek benyújtania. (3) Írásos elterjesztést kell készíteni: - az SZMSZ-ben meghatározott és a képvisel-testület hatáskörébl át nem ruházható hatáskörbe tartozó ügyekben - az önkormányzat vagyonával való rendelkezésével kapcsolatos ügyekben - a meghívóban f napirendi pontokként megjelölt ügyekben. (4) Az elterjesztés fbb elemei: a.) Az els részben meg kell határozni az elterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az elzményeket (testületi állásfoglalások, határozatok) a tárgykört rendez jogszabályokat, az elkészítésben részt vevk nevét, véleményét, és mindazokat a

12 12 körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetvé teszik az értékelést, és a döntést indokolják. b.) A második rész az elterjeszt egyértelmen megfogalmazott határozati javaslatát tartalmazza a végrehajtásért felelsök megnevezését és a határidk (részhatáridk) megjelölésével. (5) A munkatervben elterjesztésre kötelezett az ülés eltt legalább 10 nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, ha az elterjesztést valamilyen okból nem tudja elkészíteni. A bejelentés tárgyában a polgármester dönt. A polgármester különleges szakértelmet igényl ügyekben szakértt is felkérhet az elterjesztés és a döntési javaslat (javaslatok) összeállításánál. Az elterjesztést törvényességi szempontból ilyenkor a jegyz észrevételezi. Az elterjesztés teljes szövege határozati javaslat nélkül A/4-es papíron, másfélsoros gépeléssel 7 oldalnál nagyobb terjedelemben nem lehet. Ez a korlátozás nem vonatkozik az önkormányzat munkaprogramjára, gazdasági programjára, fejlesztési és tervkoncepciójára, valamint rendeleteinek tervezeteire. Az elterjesztés megállapításainak alapjául szolgáló adatokat, kimutatásokat táblázatba kell foglalni, mely az elterjesztés mellékletét képezi Sürgsségi indítvány (1) A képvisel-testület a polgármester javaslatára minsített szótöbbséggel soron kívül dönt az elterjesztés tárgyában. (2) A sürgsségi indítványok benyújtásának a feltételei: a.) A sürgsségi indítvány a sürgsség tényének rövid indoklásával legkésbb az ülést megelz nap 10,00 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél. b.) Ha a polgármester, vagy valamely képvisel ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgsség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgsség tényének rövid indoklására. Az indoklás idtartama legfeljebb 3 perc lehet. c.) Ha a képvisel-testület helyt ad a sürgsségi indítványnak, úgy azt az elre meghirdetett napirendi pontok eltt els napirendi pontként tárgyalja meg. d.) Ha a képvisel-testület nem ismeri el a sürgsséget, úgy az indítványt egyszer napirendi javaslatként kell kezelni, és a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni, hogy hányadik napirendi pontként tárgyalja az indítványt A vita (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden elterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során : a.) A napirend eladója az írásos elterjesztését szóban kiegészítheti. A kiegészítés idtartama legfeljebb 10 perc lehet.

13 13 b.) A napirend megtárgyalásakor a képvisel legfeljebb 5 percnyi idt használhat fel az elterjesztésben elhangzottakhoz való hozzászólásakor. c.) A napirend megtárgyalása során az elterjeszt a hozzá intézett kérdésekre legfeljebb 2 percben adhatja meg válaszait. d.) A képvisel az újbóli hozzászólását, viszontválaszát 2 percben leheti meg. (2) A képvisel-testület bármely bizottsága bármely elterjesztéshez ajánlást nyújthat be a képvisel-testülethez. (3) Az elterjeszt a javaslatot, illetve a települési képvisel a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. (4) A vita lezárására, a hozzászólások SZMSZ-ben maximált idtartamának a korlátozására, illetve a korlátozás feloldására a testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. (5) A polgármester az elterjesztésben szerepl határozati-javaslatokat, illetve a vitában elhangzott módosító javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Elször a módosító és kiegészít indítványokról dönt a testület az elhangzás sorrendjében -, majd az eredeti határozati javaslatról. (6) A polgármester, bármely képvisel vagy a jegyz javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását a vita során ha olyan körülmény, vagy tény merül fel amelynek eldöntéséhez, tárgyilagos és törvényes döntés meghozatalához hosszabb idtartam, vagy más szervek megkeresése szükséges. Ha a döntés elnapolásával az elterjeszt is egyetért, errl a képvisel-testület vita nélkül egyszer szótöbbséggel dönt. Ha a döntés elnapolásával az elterjeszt nem ért egyet, errl a képvisel-testület vita után egyszer szótöbbséggel határoz. (7) A napirend tárgyalása során a vita lezárását megelzen a polgármester, vagy bármely képvisel tárgyalási szünet elrendelését kérheti. Ezen jogával minden érintett az ülés idtartamán belül egy alkalommal élhet, melynek maximális ideje 3 perc A szavazás (1) A képvisel-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselknek több mint a fele jelen van. Határozatképtelen testületi ülés esetén a polgármester ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására az ülést 8 napon belül köteles újra összehívni. (2) A javaslat elfogadásához a jelenlev települési képviselk több mint a felének igen szavazata szükséges. Minsített többség határozatok, rendeletek elfogadásához legalább 6 képvisel igen szavazata szükséges.

14 14 (3) A képvisel-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A polgármester, illetve a települési képvisel köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról bármely települési képvisel javaslatára a képvisel-testület dönt. A kizárt települési képviselt a határozatképesség szempontjából jelenlévnek kell tekinteni. A kizáráshoz minsített többség képviseltestületi döntés szükséges. A hozzátartozók körét, fogalmát az Ötv (1) bekezdése határozza meg. (4) Minsített többség szükséges: a.) önkormányzati rendeletalkotáshoz b.) az önkormányzat szervezetének kialakításához és mködésének meghatározásához, továbbá a törvény által a hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz c.) önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz d.) külföldi önkormányzattal való együttmködést rögzít megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz e.) intézmény alapításához f.) a képvisel kizárásához g.) az Ötv.12..(4) bekezdés b; pontjában foglaltak szerint a zárt ülés elrendeléséhez h.) a képvisel-testület megbízatása lejárta eltti feloszlatásához i.) a polgármester ellen kereset benyújtásához j.) a képvisel-testület munkaprogramjának, gazdasági programjának az elfogadásához k.) községrendezési terv elfogadásához l.) az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezéshez m.) alapítvány létrehozásához n.) hitelfelvételhez o.) sürgsségi indítvány elfogadásához p.) a testületi hatáskörök átruházásához q.) helyi népszavazás kiírásához (5) A testület a szavazati arányok rögzítésével alakszer határozat nélkül dönt: a.) a feladat meghatározást nem tartalmazó elterjesztéseknek az elfogadásáról, b.) az informális jelentés tudomásulvételérl, c.) a kérdésre, illetve az interpellációra adott választás elfogadásáról. (6) A képvisel-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. (7) A képvisel-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Más esetben titkos szavazást nem tarthat a képvisel-testület. Ez alól az alpolgármester választása kivétel, ami nyílt ülésen, de -abban az esetben, ha az érintett alpolgármester jelölt ezt kéri- titkos szavazással történik.,a titkos szavazást bármely képvisel, vagy a polgármester indítványozhatja. A kezdeményezésrl a képvisel-testület vita nélkül, egyszer szótöbbséggel határoz. (8) A titkos szavazás összehajtott szavazólapon, urna igénybevételével történik. A titkos szavazás elkészítésével, lebonyolításával és a titkos szavazás eredményének megállításával a képvisel-testületnek a Pénzügyi és Vagyonnyilatkozatot ellenrz

15 15 Bizottságát kell minden esetben megbíznia. A Pénzügyi és Vagyonnyilatkozatot Ellenrz Bizottság a titkos szavazás lebonyolításakor szavazatszámláló bizottságként mködik. (9) Zárt ülésen hozott határozatot is nyilvános ülésen kell ismertetni. (10) Névszerinti szavazást akkor kell elrendelni, ha azt a törvény elírja. Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást tartani nem lehet. Névszerinti szavazást kell tartani a képvisel-testület bármely tagjának indítványára, ha azt a képvisel-testület egyszer többséggel megszavazza. (11) A névszerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyz ABC rendben szólítja a képviseltestületi tagokat, akik igen -nel, nem -mel, vagy tartózkodom -mal válaszolnak, szavaznak. (12) A névszerinti szavazáson mindig kötelez jegyzkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzkönyvhöz kell csatolni. (13) A szavazatok összeszámlálásáról a levezet elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felül kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik települési képvisel kéri, az elnök a szavazást - indokolt esetben - egyszer köteles megismételtetni Képvisel-testületi határozatok. (1) A képvisel-testület határozatait külön-külön a naptári év elejétl kezddenfolyamatos sorszámmal kell ellátni a következk szerint: Bátya Község Önkormányzata /200 Kt. sz. határozata: A képvisel-testület rendeleteit külön-külön naptári év elejétl kezdden- folyamatos sorszámozással és évszámmal kell ellátni, feltüntetve a rendelet számában a megalkotás napját. Bátya Község Önkormányzata../200 ( hó nap) Kt. sz. rendelete. (2) A testületi határozatokról és rendeletekrl a Polgármesteri Hivatal betrendes és növekv sorszám szerinti nyilvántartást vezet. (3) A határozatokat a jegyzkönyv elkészítését követ 3 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felels személynek, és szerveknek. (4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos elterjesztéseket, jelentéseket a jegyz készíti el és terjeszti a képvisel-testület elé Kérdés, interpelláció. (1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, mködési, döntési elkészítési jelleg felvetés, vagy tudakozódás. A kérdés idtartama maximum 2 perc.

16 16 (2) A kérdésre a képvisel-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Válaszának elfogadásáról a képvisel-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdez nem fogadja el a választ. A válaszadás maximális idtartama 5 perc. (3) A képvisel a képvisel-testület ülésén a napirend lezárása után- a polgármestertl, az alpolgármestertl, az önkormányzat bizottságok elnökeitl, a jegyztl önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen vagy legkésbb 15 napon belül írásban- érdemi választ kell adni. (4) Ha az interpelláció benyújtására írásban a képvisel-testület ülését megelzen legalább 5 nappal sor kerül, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. Ennek idtartama a 10 percet nem haladhatja meg. Ha az interpelláló nincs jelen a képvisel-testület ülésen, úgy interpellációját elterjeszteni sem lehet. (5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselt is be kell vonni. A képvisel-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, valamely önkormányzati bizottság elnökét. (6) Az interpellációra adott válaszról akkor dönt a képvisel-testület (vita nélkül), ha az interpelláló a választ nem fogadja el. Ha a testület sem fogadja el az interpellációra adott választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza A munkaterv (1) A képvisel-testület éves munkaterv alapján végzi munkáját. (2) A munkaterv tervezetét a polgármester készíti el. (3) A polgármester a tervezet elkészítéséhez javaslatot kér: - a települési képviselktl, - a bizottságok elnökeitl, - a jegyztl, - a társadalmi szervezetektl, - a helyi kisebbségi önkormányzat szószólójától, - a közszolgáltatást nyújtó szervektl, - az önkormányzat intézményeinek vezetitl, - a lakosságtól a közmeghallgatás során. (4) A munkaterv tartalmazza: - a képvisel-testület fbb feladatait, - a testületi ülések tervezett idpontját, napirendjét és azok eladóit, - a közmeghallgatás és a falugylés idpontjait, - az elterjesztések, beszámolók elkészítésének határidejét és felelseit. (5) A képvisel-testület a következ éves munkatervrl a megelz év december 31-ig dönt. Az elfogadott munkatervet meg kell küldeni a munkatervbe felvett napirendek eladóinak.

17 A tanácskozás rendjének fenntartása. (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata. Ennek során: a./ Azt a hozzászólót, aki lényegesen eltér a napirend tárgyától, a polgármester felszólítja a napirend tárgyához szorosan kapcsolódó hozzászólásra, eredménytelen felszólítás esetén a szót megvonhatja. Akitl a szót megvonták, ugyanazon ügyben nem szólalhat fel. b./ Rendre utasítja azt a személyt, aki a képvisel-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít. c./ Ha a képvisel-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester a rend helyreállításáig az ülés folytatását határozott idtartamra felfüggesztheti. d./ Ha a képvisel a testület üléseirl sorozatosan hiányzik, illetve a tárgyévi ülések 1/3- án nem vesz részt, a polgármester indítványozhatja a képvisel tiszteletdíjának csökkentését, megvonását. Errl a képvisel-testület egyszer többséggel határoz. (2) A rend fenntartására vonatkozó az (1) bekezdés a./-d./ pontjaiban foglalt- intézkedések megtételére a polgármestert bármely képvisel figyelmeztetheti. (3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétld rendzavarás esetén pedig a terem elhagyására is kötelezheti. (4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat a közmeghallgatás és a Falugylés során is alkalmazni kell A jegyzkönyv (1) A képvisel-testület ülésérl jegyzkönyvet kell készíteni, mely a megjelent képviselk és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszer eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzkönyv elkészítésérl a jegyz gondoskodik. (2) Az ülésrl hangfelvétel is készül, melyet a jegyzkönyv elkészültét követ 30 napig meg kell rizni. (Megrzésérl a jegyz gondoskodik.) (3) A testületi ülésrl 3 példányban kell a jegyzkönyvet elkészíteni. Ebbl: a./ az eredeti példányt a jegyz kezeli, b./ az egyik példányt meg kell küldeni 15 napon belül a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Bács-Kiskun Megyei Kirendeltség vezetjének, c./ egy példányt évente be kell köttetni, és el kell helyezni a Polgármesteri Hivatalban, d.) egy példányt a községi könyvtárban olvasótermi használatra kell elhelyezni. A zárt ülésekrl készült jegyzkönyveket külön kell kezelni. (4) A képvisel-testület ülésérl készített jegyzkönyv valamennyi példányához csatolni kell a meghívót és a mellékleteket, az elfogadott rendeleteket, és a jegyzkönyv els

18 18 példányához a jelenléti ívet. A jegyz a jogszabálysért észrevételét a felterjesztéskorugyancsak csatolja a jegyzkönyvhöz. (5) A jegyzkönyv tartalmazza: a./ az ülés helyét, idpontját, b./ a megjelent képviselk nevét (a távolmaradt képviselk névsorát) c./ az ülésen tanácskozási joggal résztvevk nevét, d./ az elfogadott napirendet, e./ napirendenként az eladó és a felszólalók nevét, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét f./ a határozathozatal módját, g./ a szavazás eredményét, különös tekintettel az igen szavazatokra h./ a hozott döntést, vagyis a rendeletek és határozatokat, i./ a polgármester esetleges intézkedéseit, az ülésen történt fontosabb eseményeket, j./ az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat, k./ az ülés bezárásának tényét, g.) a szavazás eredményét, részletezve az igen, nem és tartózkodom szavazatokat. (6) A képvisel-testület ülésének a jegyzkönyvét a polgármester és a jegyz, valamint a két hitelesít írja alá. A hitelesítk aláírása nélkül a jegyzkönyvet a Közigazgatási Hivatalhoz megküldeni nem lehet. (7) A választópolgárok a zárt ülés kivételével- betekinthetnek a képvisel-testület elterjesztéseibe és ülésének a jegyzkönyvébe. A zárt ülésrl külön jegyzkönyvet kell készíteni. A zárt ülésrl készített jegyzkönyvbe a választópolgárok nem tekinthetnek bele. (8) A választópolgárok a képvisel-testületi ülésekrl költségtérítés ellenében másolat kérhet. (9) A polgármester a jegyzkönyv egyes részeirl csak akkor köteles a költségek egyidej megtérítése ellenében- másolatot készíttetni, ha a kérelmez határozottan és konkrétan megjelöli az igényét és indokolja azt. Jegyzkönyvrl készült másolatot csak a polgármester adhat ki. (10) A képvisel-testület ülését követ héten az Önkormányzat Híradójában közzé kell tenni a hozott döntések lényegét és a szavazati arányokat tartalmazó összefoglalót. Az összefoglaló elkészítéséért és megjelentetéséért a polgármester felels. A tájékoztatót a két kijelölt jegyzkönyv-hitelesít is aláírja. V. FEJEZET

19 Az önkormányzati rendeletalkotás. (1) A képvisel-testület - az Ötv. 16..(1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására- önkormányzati rendeletet alkot. (2) Az Ötv. értelmében rendeletet kell alkotni a következ ügyekben: a./ a Szervezeti és Mködési Szabályzatról, b./ a települési képviselnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjainak törvény keretei között történ- tiszteletdíjáról és a természetbeni juttatás megállapításáról, c./ bizottság részére történ hatósági jogkör megállapításáról, d./ a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek, eljárási rendjének megállapításáról, e./ a helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgya, vagy vagyonrésze elidegenítésérl, megterhelésérl, vállalkozásba való bevitelérl, illetleg más célú hasznosításáról. (3) A rendeletalkotás kezdeményezése. Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik: - a települési képviselk, - az önkormányzati bizottságok elnökei, - a polgármester, az alpolgármester, a jegyz, - mindazok a központi szervek, amelyeknek az Ötv. értelmében helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladatai és hatáskörei vannak, - a lakosság. (4) A rendelet-tervezet elkészítése. - A képvisel-testület a lakosság szélesebb körét érint rendeletek elkészítésénélelveket, szempontokat állapíthat meg. - A tervezetet a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint érintett munkatársai, és a jegyz készíti el, megbízható azonban az elkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, st küls szakért is. A szakért bevonására a jegyz tesz javaslatot. A Polgármesteri Hivatal akkor is köteles részt venni az elkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetve szakért készíti el. (5) A tervezet képvisel-testület elé terjesztése és elfogadása. - A jegyz (illetve más elterjeszt) az elterjesztést és a véleményezést követen a rendelet-tervezetet indokolásával együtt a képvisel-testület elé terjeszti, egyidejleg tájékoztatja a testületet az elkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szerepl kisebbségi javaslatokról, utalva a mellzés indokaira. - A rendelet hiteles, végleges szövegét a magyar nyelv szabályainak megfelelen, világosan és közértheten a jegyz szerkeszti meg. - Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyz, valamint a két jegyzkönyvhitelesítk írják alá. (6) A rendelet kihirdetése és közzététele. - Az önkormányzati rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdettábláján történ kifüggesztéssel kell hatályba léptetni. A hatályba lépésrl a lakosságot a kihirdetést

20 20 követ héten az Önkormányzati Híradóban tájékoztatni kell. A kihirdetésrl a jegyz gondoskodik. (7) A jegyz gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az ket érint rendeletekrl. (8) Az önkormányzati rendeletek hatályosulása és végrehajtása: - Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek - a polgármester indítványára - tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetérl és a fontosabb tapasztalatokról. - A képvisel-testület eltti beszámoltatásnak része a szakterületet érint rendelet végrehajtásának helyzetérl szóló jelentés is. Egyes rendeletek hatályosulásának helyzetének vizsgálatát a képvisel-testület bizottság hatáskörébe is utalhatja. A jegyz kétévenként a rendeletek felülvizsgálatáról gondoskodik. Ennek eredményeirl elterjesztést készít a képvisel-testület számára. - A jegyz köteles a hatályos rendeletek jegyzékét a szabályzat mellékleteként napra kész állapotban vezetni. VI. FEJEZET 20. A települési képvisel (1) A települési képvisel a település egészéért vállalt felelsséggel képviseli a választóinak az érdekeit. (2) A települési képviselk jogai és kötelességei azonosak. (3) A települési képvisel az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követ ülésen az Ötv a szerint esküt tesz. (4) A képvisel tevékenysége során - hivatalos személyként jár el. (5) A képvisel fbb jogai: a.) részt vehet a képvisel-testület döntései elkészítésében, végrehajtásának megszervezésében és ellenrzésében, b.) kezdeményezheti, hogy a képvisel-testület vizsgálja felül a bizottságának, a polgármesternek a képvisel-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését, c.) a képvisel-testület hivatalától igényelheti a képviseli munkájához szükséges tájékoztatást, illetleg ügyviteli közremködést, d.) sürgs, azonnali intézkedést igényl közérdek ügyben kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal intézkedését, a hivatal érintett dolgozója erre 8 napon belül köteles érdemi választ adni, e.) bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet. (6) A képvisel fbb kötelességei: a.) tevékeny részvétel a képvisel-testület munkájában, b.) olyan magatartás biztosítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

21 21 c.) felkérés alapján részvétel a testületi ülés elkészítésében, valamint a különböz vizsgálatokban, d.) a tudomására jutott állami, szolgálati, (és magán) titkok megrzése, titoktartási kötelezettsége a megbízatása lejárta után is fennáll, e.) kapcsolattartás a választópolgárokkal, illetve a különböz önszervezd lakossági közösségekkel, f.) a személyes érintettség bejelentése. (7) A képvisel-testületnek települési képvisel, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjainak, - törvény keretei között rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg. (8) A képvisel köteles a évi CII. törvény szerint a megbízólevelének átvételét követ 30 napon belül, majd ezt követen minden év január 01-tl számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tenni. VII. FEJEZET A képvisel-testület bizottságai 21. A bizottságok szervezete (1) A képvisel-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó, vagy ideiglenes bizottságokat választ. (2) A képvisel-testület a következ állandó bizottságokat hozza létre: a.) Pénzügyi és Vagyonnyilatkozatot Ellenrz Bizottság b.) Családvédelmi és Szociális Bizottság c.) Kisebbségi Bizottság (3) A bizottságok létszáma bizottságonként 3 f (4) A képvisel-testület indokolt esetben meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetleg az errl szóló jelentés a képvisel-testület által történ elfogadásáig tart. Az ideiglenes bizottságot különösen a következ feladatok megoldására indokolt létrehozni: a.) egyedi önkormányzati döntés (rendelet, határozat) tervezetének elkészítésére, illetve a döntés végrehajtásának ellenrzésére b.) a képvisel-testület ülése elé kerül olyan jelents napirendeknek az elkészítésére, amelyek külön vizsgálatot koordinációt és széleskör tájékozódást igényelnek (ilyenek lehetnek pl: a beruházások, felújítások) c.) társulások megállapodásainak elkészítésére. 22.

22 22 A bizottságok feladatai (1) Az önkormányzat képvisel-testülete által létrehozott bizottság: a.) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, b.) a testületi döntések elkészítése érdekében megvitatja a feladatkörébe tartozó ügyeket és ezekben az ügyekben állást foglal, c.) elkészíti a munkatervben meghatározott ügyeket, d.) közremködik a tevékenységi köréhez tartotó önkormányzati rendeletek és határozatok tervezeteinek a kidolgozásaiban, e.) feladatkörében ellenrzi a képvisel-testület hivatalának a képvisel-testület döntéseinek az elkészítésére, illetleg végrehajtására irányuló munkáját, f.) javaslatot tesz a testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érint elvi kérdésekben. (2) A képvisel-testület munkatervében meghatározza azokat az elterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be, illetve azokat mely csak a bizottság állásfoglalásával nyújtható be a képvisel-testülethez. (3) A bizottság bels mködési szabályait az Ötv. és az SZMSZ kereti között - maga állapítja meg. (4) A bizottságok mködésének ügyviteli feladatait a képvisel-testület hivatala látja el. (5) Az egyes bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 2.számú melléklete rögzíti. 23. A bizottsági mködés fbb szabályai (1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselk közül kell megválasztani. A polgármester, az alpolgármester, a képvisel-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja. A képvisel-testület a bizottságokba a képviseli többség biztosítása mellett küls tagokat is választhat. (2) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára, a képvisel-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (3) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Kötelez a bizottsági ülést összehívni az alábbi esetekben: a.) a képvisel-testület döntése alapján, b.) a polgármester indítványára, c.) a bizottsági tagok 2/3-ának javaslatára. (4) Bármely képvisel javaslatot tehet valamely, - bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselt. (5) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

23 23 A kizáró okot (személyes érintettség) a bizottság tagja köteles bejelenteni. Hozzátartozónak az Ötv (1) bekezdésében meghatározott személyek minsülnek. (6) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyre az Ötv. kötelezvé teszi, vagy megengedi. Döntésérl azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást. (7) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megrizni. (8) A bizottság ülésérl jegyzkönyv készül, amely az elhangzott hozzászólások lényegének rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint külön indítványra a kisebbségi véleményeket tartalmazza. (9) A jegyzkönyvet a bizottság elnöke, egy tagja és a jegyzkönyvvezet írja alá. (10) A jegyzkönyv egy-egy példányát 15 napon belül meg kell küldeni a polgármesternek, illetve a jegyznek. (11) A bizottság a tevékenységérl kétévenként beszámol. VIII. FEJEZET A polgármester, az alpolgármester, a jegyz 24. A polgármester (1) A polgármester megbízatását fállásban látja el. (2) A polgármester tagja a képvisel-testületnek, a képvisel-testület határozatképessége, döntéshozatala, mködése szempontjából települési képviselnek tekintend. A polgármester a megválasztását követen esküt tesz a képvisel-testület eltt. (3) A polgármester foglalkoztatási jogviszonyának létesítésérl, megszüntetésérl, a polgármester díjazásáról, pihenidejérl, fegyelmi és kártérítési felelsségérl, valamint a rá vonatkozó egyéb rendelkezésekrl és közszolgálati szabályokról az évi LXIV. törvény irányelvei a mérvadóak. (4) A polgármester tekintetében a képvisel-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, munkabérét a jogszabály keretei között határozza meg. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felels. (5) A polgármesternek a képvisel-testület mködésével összefügg feladatai különösen: a./ segíti a képviselk munkáját, b./ összehívja és vezeti a testület üléseit, c./ gyakorolja a képvisel-testület felhatalmazása alapján átruházott hatásköröket,