AZ ÁLLAMI, A CIVIL ÉS AZ ÜZLETI SZFÉRA RÉSZESEDÉSE AZ EGYETEMI-FOISKOLAI SPORTBAN AZ 1990-ES ÉVEKBEN. Hédi Csaba Ph.D. értekezés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ÁLLAMI, A CIVIL ÉS AZ ÜZLETI SZFÉRA RÉSZESEDÉSE AZ EGYETEMI-FOISKOLAI SPORTBAN AZ 1990-ES ÉVEKBEN. Hédi Csaba Ph.D. értekezés"

Átírás

1 AZ ÁLLAMI, A CIVIL ÉS AZ ÜZLETI SZFÉRA RÉSZESEDÉSE AZ EGYETEMI-FOISKOLAI SPORTBAN AZ 1990-ES ÉVEKBEN Hédi Csaba Ph.D. értekezés Semmelweis Egyetem Doktori Iskola Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar Nevelés- és Sporttudományi Doktori Iskola Témavezeto: Földesiné dr. Szabó Gyöngyi, kandidátus egyetemi tanár Budapest, 2004.

2 TARTALOM Táblázatok jegyzéke...2 Mellékletek jegyzéke A témaválasztás indoklása Célkituzések A kutatás módszerei A kutatás célja Hipotézisek Szakirodalmi áttekintés A sport, mint társadalmi alrendszer Az állami, a civil és az üzleti szféra a sportban A magyar sport átalakulása a rendszerváltás után Az egyetemi sport a rendszerváltás után Üzleti szféra a sportban Elméleti keretek A modern állam elmélete, fobb irányzatai A civil szektor jellemzoi Az állam és a civil társadalom viszonyának alakulása Magyarországon Az üzleti szféra elméleti megközelítése Átmenet a piacgazdaságba A skandináv társadalom szerkezeti modellje A modern sport térhódítása és szervezodése Európában és az európai felsooktatásban A nemzetközi egyetemi sportmozgalom kialakulása és fejlodése A magyar foiskolai sport szervezodése és fejlodése Kormányzati és nem kormányzati részvétel a sportban az EU tagországaiban Az egyetemi és foiskolai sport pozíciója az eltéro sportmodellekben (Egyesült Királyság, Franciaország, Svédország, Lengyelország, Szlovénia) A Magyar Egyetemi - Foiskolai Sportszövetség nemzetközi tevékenysége Civil szervezodés, demokratizálódás és a közszféra részvétele a magyar egyetemi és foiskolai sportban az 1990-es években Eredmények A felsooktatás sportjának társadalmasodása A sport struktúrája és muködése a felsooktatási intézményekben Összegzés Következtetések Javaslatok Jegyzetek Irodalom Összefoglalás

3 Táblázatok jegyzéke 1. sz. táblázat Egyesületi formák sz. táblázat A skandináv társadalom szerkezeti modellje sz. táblázat Kormányzati, illetve nem-kormányzati befolyás aránya a sportirányításban sz. táblázat Magyar részvétel és helyezések a Nyári Universiadékon ( ) sz. táblázat Magyar részvétel a Foiskolai Világbajnokságokon (FVB) és a magyarországi rendezések ( ) sz. táblázat FVB-ken elért magyar I-III. helyezések ( ) sz. táblázat Milyen a testnevelo tanárok presztízse? sz. táblázat Mik a félév elfogadásának feltételei? sz. táblázat Mennyi a testnevelésbol kötelezo félévek száma? sz. táblázat A diákok motorikus szintje a testnevelok véleménye alapján sz. táblázat A Mennyire népszeru a testnevelés foglalkozás hallgatók körében, a nemek szerint? sz. táblázat Az egyesület finanszírozási forrásai sz. táblázat Egyesületek támogatása az üzleti szférából

4 Mellékletek jegyzéke 1. sz. melléklet Dán sportmodell sz. melléklet Részvétel a Nyári Universiadékon sz. melléklet Részvétel a Téli Universiadékon sz. melléklet Részvétel a Foiskolai Világbajnokságokon sz. melléklet Brit sportmodell sz. melléklet Lengyel sportmodell sz. melléklet Szlovén sportmodell sz. melléklet Szándéknyilatkozat sz. melléklet Bírósági végzés sz. melléklet Kérdoívek

5 Ezúton szeretném köszönetemet és hálámat kifejezni Földesiné Szabó Gyöngyi professzor asszonynak azért a támogatásért és ösztönzésért, mellyel több, mint tíz esztendeje segíti elorehaladásomat a tudomány ösvényén. Köszönöm a hitet, amivel oly sokszor adott erot önbecsülésem megorzésében. Köszönettel tartozom Frenkl Róbert professzor úrnak, az Egyetemi-Foiskolai Sportszövetség elnökének, hogy lehetoséget biztosított vélem közös szerelmünk az egyetemi sport tudományos vizsgálatához. Köszönöm mindazoknak, akik kérve-kéretlenül nem unták meg e hosszú évek alatt segíto jobbjuk nyújtását, munkatársaimnak, a TF érintett dolgozóinak, tanáraimnak, kollégáknak, barátaimnak. Értekezésemet családomnak, gyermekeimnek ajánlom akiktol oly sok idot voltam kénytelen elrabolni a példamutatás reményével. Bízom benne, hogy fáradozásom nem volt hiábavaló, és szerény 4

6 eredményeim e témában további kutatásokra is ösztönzoleg hatnak. 5

7 1. A témaválasztás indoklása A sport XIX. század végi kialakulását a civil társadalom termékének tekinthetjük. A döntoen egy-egy sportágat zászlajukra tuzo klubokat, egyesüléseket a civil szektor szereploi hozták létre és muködtették. A sport intézményrendszerének kialakulását követoen néhány évtizeddel késobb kapcsolódott be és vállalt szerepet az állam a sport szervezésében és irányításában, igaz, kultúrától függoen eltéro módon és mértékben. A sport gazdasági jelentoségének növekedése magával hozta az üzleti szféra fokozatos bekapcsolódását. Magyarországon a II. világháborúig, leszámítva néhány beavatkozást, a sport szektorait a civil társadalom muködtette. Radikális változást a II. világháborút követo idoszak hozott, miután a kelet-európai országokban közöttük hazánkban is úgynevezett népi demokratikus, majd szocialista társadalmi-politikai rendszerek alakultak és a kétpólusú világrend kialakulásával a sportot politikai reprezentációs funkcióját felerosítve mindkét oldalon más-más céllal, intenzitással és módon használták fel. A szocialista országok, követve a szovjet mintát, a sportot is államosították. Az évtizedek alatt fokozatosan kiépült és ha nehézségek árán is, de muködo civil társadalmat rövid ido alatt ellehetetlenítették, megszuntették. A sport bázisait jelento klubokat átszervezték, központosították. Ezzel szemben a nyugati világban az üzlet bekapcsolódása, annak fejlodése erosen befolyásolta a sportéletet. Az állam szerepvállalásának mértékét hol liberálisabban, hol konzervatívabban mint pl. Franciaország de tetten érhetjük a gazdaságilag rohamléptekkel fejlodo nyugateurópai országok sport életében. A magyar sport fejlodését utáni tendenciájában az állami irányítás és az ezzel együtt járó ellenorzés határozta meg. Érvényes volt ez az egyetemi sportra is, mely a század elején világméretekben is úttöro módon, alulról jövo kezdeményezéssel szervezodött, és amelyet fokozatosan, majd 1953-tól teljesen perifériára szorítottak. Ez igaz még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy 1954-ben a háború elotti nemzetközi 6

8 sikerekre alapozva, ha a nevében is, de ismét foiskolai VB került megrendezésre Budapesten. 1 Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után a rendszer néhány gesztus értéku döntésén kívül 2 a következo évek lényegi változást nem hoztak a foiskolai, egyetemi sportban (sem). Az egyetem a sportolni vágyó hallgatókat, oktatókat is beleértve, veszélyes közegnek számított a párt és állami vezetok szemében, kezdeményezéseiket, mint potenciális másként-gondolkodókét ellenorizték, és kézi vezérléssel szelektálták. A Kelet-Európában 1989-ben, 1990-ben lezajlott rendszerváltozásokkal véget ért a politikailag kétpólusúvá vált világ. Megszunt az egypártrendszer, illetve a kommunista pártok hegemóniája. A rendszerváltozás új fejezetet nyitott Magyarország életében is, mely mind politikai, mind társadalmi, mind gazdasági szempontból gyökeres változást eredményezett. Ezzel egyidoben véget ért a modern sport több mint négy évtizeden át tartó története is, fokozatosan összeomlott a szocialista sportmodell, melybol az egyetemi sport sem maradt ki. Bár 1987-ben igaz már az erodálódó rendszer látens termékeként egy viszonylag önálló diáksport szervezodés jött létre Magyar Diáksport Szövetség néven, de kezdetben az is csak formálisan, értékeit alulkezelve tudta szervezni és képviselni az egyetemi sport ügyét. A rendszerváltás lehetové tette azt, hogy a foiskolai-egyetemi sport intézményrendszere az államtól függetlenné, újra autonómmá váljék. Ennek megvalósulása azonban ellentmondásosan történt. Mint az egész magyar sport átalakulását, úgy az egyetemi sportét is megnehezítették a jogi, gazdasági problémák. Az alapkérdés az volt, miként az egész magyar sportban, hogy a korábban államosított egyetemi sportban hogyan lehet visszaállítani a demokratikus viszonyokat, jelesül, hogy a civil társadalom meghatározó szerepet játszhasson a szervezetek életében. E problémakört több kutatás is érintette, de részletes sokoldalú feltárás nem történt e tárgykörben. A helyzet tisztázását, a célkituzések megfogalmazását megnehezítette, hogy a szocialista sportmodell regnálásának idoszakában a nemzetközi sportban, így a nemzetközi egyetemi sportban is érdemi változások következtek be, már nem 7

9 kizárólagos a civil társadalom szerepe és részvétele, különbözo módon és mértékben jelen van az állam és az üzleti szféra is. Mindezek ismeretében nemcsak indokoltnak, hanem feltétlen szükségesnek mutatkozott annak megvizsgálása, hogyan alakult át a magyar egyetemi és foiskolai sport az es rendszerváltozás után, különös tekintettel a civil sportélet újjászervezodésére. 8

10 2. Célkituzések Értekezésünk célja annak feltárása, hogyan történt a rendszerváltás a foiskolai, egyetemi sport intézményrendszerében, miként alakult annak szerkezete, muködése a rendszerváltozás utáni évtizedben, különös tekintettel az állam és az üzleti és a civil szektor részesedésére az egyetemi foiskolai sportban. Ezek érdekében témánk alapos feltárásához szükségesnek véltük a szakirodalomban történo mélyebb tájékozódást, az elméleti keretek bemutatását, melyek értekezésünk szempontjából releváns értelmezést nyújthatnak a modern társadalom három szegmensének fejlodési útjáról. Így be kívánjuk mutatni a modern állam elméleti irányzatait, a civil társadalom jellemzoit, majd viszonyát az államhoz Magyarországon. Célunk, hogy betekintést nyújtsunk a piaci átmenet és az üzleti szféra kialakulásának kezdeti szakaszába a magyar sportban történo részesedése tekintetében. A modern sport szervezetrendszerének kialakulásával folyamatában változott a sport társadalmi megítélése és szerepe. A néhány európai sportmodell bemutatásával célunk a kormányzati, a köztes és a civil szervezetek és e modelleken keresztül a finanszírozásuk eltéro formáinak prezentálása. A rendszerváltást megelozo évtizedek nem bovelkednek a magyar egyetemi sport történetiségét, fejlodését elemzo és bemutató tudományos értéku munkákban. A magyarországi sport és egyetemi sport fejlodésének áttekintése keretet biztosíthat az egyetemi sport társadalmasodásához vezeto út megértéséhez, a rendszerváltást követo évtized már demokratikus viszonyok között zajló megismeréséhez, feltérképezéséhez. Kutatásunkat két irányban végeztük. Egyfelol dokumentumok elemzésének segítségével vizsgáltuk az egyetemi és foiskolai sport társadalmasodásának folyamatát az évi rendszerváltás után. Másfelol survey-típusú kutatással próbáltuk feltérképezni a köz-, a magán és a civil szféra részesedését az egyetemi és foiskolai sportban. 9

11 2.1 A kutatás módszerei Értekezésünk dokumentumelemzésre, kutatásunk empirikus vizsgálatra épül. Dokumentumokhoz tartozónak véljük a rendszerváltozás elott és után közvetlenül megjelent jogforrásokat, értesítoket, kiadványokat. E témához kapcsolódó forrásanyagok csoportját bovítik mind a Magyar Diáksport, mind a Magyar Egyetemi Foiskolai Sportszövetség több mint tíz évre visszavezetheto dokumentumai, beszámolók, emlékeztetok, jelentések, kimutatások, az egyetemi foiskolai sportot reprezentáló kiadványok, felmérések, tudományos munkák. Tanulmányozni kívánjuk a témakörben megjelent hazai és nemzetközi publikációkat, irodalmi és szociográfiai muveket, kiadványokat. Fel kívánjuk használni a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség statisztikáit, hivatalos dokumentumait, tudományos konferenciáinak publikált anyagait. Valamennyi dokumentum áttekintésénél az állam, az üzleti és a civil hozzájárulás mértéke és módja jelentette vizsgálódásunk vezérfonalát. A dokumentumok részletes listáját az irodalomjegyzék tartalmazza. Empirikus kutatásunk tárgya a felsooktatásban a 90-es évek végén lezajlott változások bemutatását célozza. Az elmúlt évtizedben több kérdoíves felmérés is vizsgálta a felsooktatási intézmények sportéletét, szervezeti, infrastrukturális, személyi ellátottságát, illetve intézményen belüli státusát, hallgatói fittségi vizsgálatát. Jelen vizsgálatunk adatait 2004-ben vettük fel. Vizsgálatunk kiterjed valamennyi magyar állami, magán és egyházi felsooktatási intézményre. Az elmúlt idoszakban készült vizsgálatok összehasonlításán túl elso ízben kívánjuk mérni a Magyar Egyetemi - Foiskolai Sportszövetség tevékenységének több szegmensben történo megítélését, ezen belül is programja és annak végrehajtása, érdekérvényesíto képessége alapján. A módszer részletes ismertetésére az értekezés fejezetében kerül sor. A téma kutatásának és elemzésének idoszaka mind a feldolgozatlanság, mind a történetiség tekintetében tartalmaz feltáratlan fehér foltokat. E tényszeruség mind 10

12 magasabb fokának megismerése céljából vizsgálati módszereinket néhány mélyinterjúval kívánjuk kiegészíteni. 2.2 A kutatás célja Kutatásunk célja, hogy az es rendszerváltást követo évtizedben feltárjuk törvények és határozatok hatását az egyetemi-foiskolai sport szervezodésére, struktúrájának kialakulására; a civil társadalom kiépülésének folyamatát az egyetemi-foiskolai sportban; az egyetemi-foiskolai sport finanszírozásának módját és mértékét; a MEFS érdekérvényesíto és érdekképviseleti munkáját; az üzleti szektor részvételét a foiskolai, egyetemi sportban. Kutatásunkban választ keresünk arra, hogy a társadalomban lezajló demokratizálódási folyamatok hogyan hatottak a hazai egyetemi és foiskolai sport intézményrendszerének szervezodésére? hogyan hatott a felsooktatási intézmények sportéletének szervezeti és tartalmi átalakulása a hazai egyetemi és foiskolai sport intézményeinek muködésére? milyen a döntéshozatali mechanizmus az egyetemi-foiskolai sport különbözo szintjein? milyen mértéku a hallgatók részvétele az intézmények sportot érinto döntéshozatalaiban? befolyásolta-e a MEFS megalakulása az egyetemi sport általános megítélését a felsooktatási intézményekben? hogyan és milyen mértékben befolyásolták a MEFS programjai a felsooktatási intézmények sportéletét? 11

13 milyen mértékben hatott a MEFS nemzetközi tevékenysége a hazai egyetemi és foiskolai sport fejlodésére? 2.3 Hipotézisek Feltételezzük, hogy a felsooktatási intézmények testnevelés és sportéletére az 1989 óta életbe lépo a területet érinto törvények, határozatok ellentmondásos hatást gyakoroltak. Egyfelol megteremtették az egyetemi-foiskolai sport társadalmasodásának törvényi kereteit. Másfelol bizonytalanná tették a terület muködoképességét, különösen lokálisan és regionálisan. A negatívan ható folyamatot felerosítette a sport intézményi hátterének szabályozatlansága, az intézményi belso szabályozatlansága, mely feltételezésünk szerint a testnevelés és sport személyi és tárgyi feltételeinek fokozatos romlását is eredményezték. A fellelheto dokumentumok és személyes tapasztalatunk alapján feltételezzük, hogy a MEFS demokratikus felépítésu szervezetében a kívánatos és lehetséges mértékben nem történt meg a civil szférára jellemzo szemléletváltás, gondolkodás és cselekvési mód. Feltételezzük, hogy ez is nehezíthette az érdekérvényesítési folyamatok intézményen belüli megvalósíthatóságát. Feltételezzük, hogy a piaci szektor tervezettnél lassúbb ütemben és mértékben vállalt részvételt a magyar egyetemi-foiskolai sportban. 12

14 3. Szakirodalmi áttekintés 3.1 A sport, mint társadalmi alrendszer Annak érdekében, hogy a 90-es évek egyetemi sportjának fejlodését elemezni tudjuk, nem csupán a szorosan ide vonatkozó irodalmat tekintettük át, hanem tanulmányoztuk azokat a munkákat is, amelyek történetiségükben közelítik meg a sport, ezen belül az egyetemi, a civil, az állami, üzleti szféra kapcsolatát. Tájékozódásunkat a modern sportnak, mint egy új társadalmi jelenségnek társadalmi alrendszerré fejlodésével kezdtük, hiszen a sport alig kerül a társadalom differenciálódási elméletének látókörébe. Luhmann (1984) szerint a sport, mint institucionalizált cselekvés, önálló jelentéssel bíró speciális területet képvisel. Így a sport különbözo nemzeti kontextusokban történo differenciálódása sokkal inkább eltéro módon ment végbe, mint más társadalmi alrendszereké. Uve Schinmank (1984) szerint a társadalmi differenciálódás rendszerteoretikus elemzéseinek perspektívájából a modern társadalom alrendszerei speciális funkciók által határozzák meg a társadalom reprodukálódását. Cselekvési orientálódások alapján bizonyos szerepek határozódnak meg, amelyek a modern sportot differenciálódott társadalmi alrendszerként határozzák meg. Uve Schinmank ez alatt mindenekelott három szerepet ért, a sportolóét, az edzoét és a sportfunkcionáriusét, amely a modern sport formális szervezetének következménye. Formális szervezeteken mindenekelott a sportegyesületet értjük. Néhány országban jó példa erre az Egyesült Államok a legtöbb sportágban nem létezik a sportügylet ilyesfajta intézményesítésére szakosodott formális szervezet, ugyanis itt a nevelési rendszer szervezetei iskolák illetve egyetemek a sport szervezeti intézményei. A sportegyesületek illetve az egyesülettel egyenértéku sportszervezetek sportszövetségbe ágyazódnak. 13

15 3.2 Az állami, a civil és az üzleti szféra a sportban A rendszerváltás elotti évtizedek nem bovelkedtek a hazai sportot átfogóan tudományos alapossággal elemzo írásokban. A megjelent muvek sport- sportágtörténeti, életrajzi, illetve a szociográfia kategóriájába sorolhatók (Végh Antal, Moldova György). Az állampárt sportpolitikáját leginkább kritika alá vonó írásai hol elméleti, tudományos, hol morális oldalról megközelítve Frenkl Róbertnek jelentek meg. 3 Az évi idoszakról írja.a társadalmi sportszervezet idejében az egyesületek, mint az úgynevezett sport tömegszervezet alapszervén muködtek a társadalmi szervezetekben szokásos területi irányító rendszerrel. A rendszer elonye önállósága volt, ebben érvényesülhettek legjobban a sport sajátosságai, de súlyosabban estek latba a hátrányok, melyek abból adódtak, hogy jelen idoszakban a sport különbözo területeinek kívánatos fejlesztése nem nélkülözheti az állam hatékony segítségét. (A társadalmi szervezet kívül esett az államigazgatáson.) (Frenkl Róbert, p. 188) A 60-as évek végére az iskolai sport fejlesztése már elodázhatatlanná vált. Többek között ez is indokolta az állami irányításra történo áttérést a 70-es évek elején. A Magyar Testnevelési Sportszövetség (MTS) megalakulása elvileg az egyéb sportirányító szervek (honvédségi, szakszervezeti stb.) megszunését kellett volna jelentse, de csak az Országos Ifjúsági Sportbizottság (OISB) szunt meg. Kétségtelen, hogy az MTS megalakulása pillanatától fogva eltekintve az állam említett hiányától egy alapveto ellentmondással küszködött, fogalmazta Frenkl Róbert. Eloször a hazai sport történetében társadalmi szerv irányította a hazai sportéletet; azaz nemcsak maga a sport, amely mindig társadalmi szervezetbol egyesületek, szövetségek épül fel, hanem az irányítás rendszere is társadalmi alapon szervezodött, alulról felfelé, küldöttgyulési választási rendszer szerint. (Frenkl Róbert, p. 188) Ugyanakkor talán soha ennyire központosított irányítás nem jellemezte a magyar sportéletet, mint a hatvanas években. (Frenkl, p. 189) Frenkl Róbert szerint rövid távon a centralizáció minél hozzáértobb emberek állnak a kormányrúdnál, és minél inkább van mit centralizálni feltétlenül hozhat eredményeket, de ezek késobb nagyon visszaütnek. 14

16 A centralizáció diktatórikus voluntarista formája elfojtotta a szakmai fejlodést. Nem azt kérte a szakemberektol, hogy találják meg a korszeru felkészítés módszereit, kutassák az elméleti alapokat stb., hanem megmondta, mi a korszeru, és ezt kellett a szakembereknek bizonyítani.(frenkl, 1986 p.193) Valószínu más vezetési stílussal az önálló társadalmi szervezet érhetett volna el eredményeket, de véleményünk szerint a demokratizmus alapjai annak mind jogi, mind szakmai illetve morális elemei még hiányoztak. A hetvenes évek sportja több szempontból is szolgált maradandó tanulsággal. Bevezette és Frenkl szerint koncepció rangjára emelte az úgynevezett bázisszervi szisztémát, megvalósította az eddigi legbürokratikusabb, stílusában is a sporttól idegen irányítási rendszert. A kiemelt bázisszervi támogatásnak az volt a buktatója, hogy állami pénzzel akarta ösztönözni a bázist jelesül a támogató céget, vállalatot s azt az egyesület központi elképzelés szerint használja fel. Ebbe az elképzelésbe illeszkedett a kiemelt egyesületek rendszere, hiszen ezek muködtek eleve gazdaságilag eros bázison. Oda ment (kellett mennie) a pénz, ahol egyébként is volt. Az elképzelést ha mondhatjuk eloször ban ingatta meg az a tény, mikor egy nyugat-magyarországi jól prosperáló vállalat a támogatott egyesület kért szakosztályát kívánta a továbbiakban támogatni. (Frenkl, 1986 p.196) A bázisszervi koncepció téves voltát azzal is magyarázhatjuk,.hogy a gazdasági szempontokat szakmaiak, erkölcsiek elé helyezte, utat nyitott az anyagiasságnak és ezen keresztül a középszeruségnek... (Frenkl, 1986 p.197) A sportban késobb szukebb spektrumban kezdodtek meg a reformtörekvések, mint a társadalom más alrendszereiben. Amikor a nyolcvanas évek közepén az erosen fellazult diktatúrában más szférákban felgyorsultak a társadalmi mozgások, a sportban nem voltak alulról építkezo kezdeményezések. (Földesiné 1996) A sportban és a sport körül tevékenykedok passzivitása nehezen magyarázható, különösen igaz ez a sportban dolgozó értelmiségiekre és a fiatalokra, írja ugyancsak Földesiné a Hol vannak az ifjú törökök a magyar sportból (1990) c. cikkében. A 15

17 gond mögött nem politikai meggyozodés, hanem inkább érdektelenség húzódott meg. Empirikus felmérések hiányában is valószínunek tunik, hogy a konzervativizmus egyfajta beszukült, csak a szakmára, a sportteljesítményre orientáló attitud, a társadalmi kérdések iránti problémaérzékenység hiánya is szerepet játszott. (Földesiné, p. 23) Mint ahogyan az is, hogy az értelmiség, sajnálatos módon, a nyolcvanas években (is) lebecsülte a sportot. Az ismételt változáshoz a lökést Frenkl (1986) szerint az 1986-os labdarúgó VB-n leszerepelt magyar csapat kudarca, a korábbi részsikerek túlértékelése, a valós problémák elodázása, a labdarúgó-centrikusság és a kontroll-szisztéma hiánya adták. Frenkl Róbert szerint ez a közös a labdarúgás különbözo korszakainak a kudarcaiban és az eltékozolt évtized sportpolitikájában. Az Elnöki Tanács törvényereju rendeletének eredménye egy tudományosan megalapozatlan, államigazgatási megfontolásokra alapozó átszervezés, mely megszüntette a sport fohatóság több évtizedes különállását és összevonták az amúgy is megoldatlan problémákkal terhes ifjúsági területtel. 4 Kontroll nélkül egy terület sem fejlodhet dinamikusan, a sport talán mint sajátos teljesítményterület különösen nem. Az ember egyidejuleg társadalmi és biológiai lény. Az az óhaj, hogy a társadalmi ember mégpedig pozitív értelemben domináljon a biológiai ember ösztönei, indulatai, érzelmei fölött eddigi tudásunk szerint -, reménytelen absztrakt kívánság. Önkontroll, még inkább önkritika nincsen kényszeríto ereju társadalmi kontroll és kritika nélkül. (Frenkl 1986) 3.3 A magyar sport átalakulása a rendszerváltás után A Kelet-Közép-Európában végbement úgynevezett bársonyos forradalmak ( ) felszámolták a totális rendszereket és a térségben egy politikai gazdasági - kulturális paradigmaváltás indult útjára. Ez a meroben új szituáció kihatással volt a társadalmi szférák teljes rendszerére, így természetesen a testkultúrára (sportra, testnevelésre, testedzésre) is, mint alrendszerre, írja Takács Ferenc 1996-ban. A rendszerváltozás utáni elso évek komoly megrázkódtatást okoztak a csodára várók körében. A társadalomnak napi realitásként kellett átélnie azt a tényt, hogy a 16

18 posztszocialista társadalmak politikája és intézményei, illetve a piacorientált új gazdasági mechanizmus nemhogy nem ad stabil jólétet de már-már alig elviselheto terheket ró a szocializmusból alig kikászálódott polgárokra. (Földesiné, p. 53) A tény az, hogy a jóléti társadalmak modellje nem alkalmazható a posztszocialista országok minden szegmensben szétzilált rendszerére. Az államszocializmus újraelosztásos szisztémája bármennyire is igazságtalan volt, de megteremtette a látszólagos foglalkoztatottságot, a nyugdíj és az egészségügyi ellátás mellett a testkultúra finanszírozásának az alapjait is. Takács Ferenc szerint s ezzel egybehangzó a társadalomkutatók véleménye is a közép-kelet európai országoknak elölrol kellett kezdeni a piacgazdaságot. Ez összességében túl sok terhet rakott az államháztartásra és természetesen állampolgárokra is. Törvényszeru ezek után, hogy a takarékosság elsosorban a szociálpolitikai szolgáltatásokra terjed ki, így az egészségügyre, oktatásra, kultúrára, testkultúrára, és a sportra is, mely visszafordíthatatlanul károkat okoz. Az ebbol fakadó testkultúrára fordítható pénzalapok elvonása. az emberek egészséges fejlodését, testi-lelki harmóniáját veszélyezteti, így végso soron a társadalom életét béníthatja meg. (Földesiné, p. 54) Mielott a magyar sportban bekövetkezett változásokról konkrétan is szólnánk, hivatkoznunk kell Földesiné Szabó Gyöngyire, aki neves társadalomkutatókkal egyetértve írja, hogy a társadalmi változások vizsgálata még manapság is a szociológia leggyengébb területe és arra nincs átfogó elmélete. (Földesiné, p. 20) A sport, mint társadalmi alrendszer átalakulása a posztkommunista társadalmakban a rendszerváltozás hatására, meglehetosen kevés érdeklodést váltott ki a társadalomkutatók, jelesül a sportkutatók körében. Földesiné Szabó Gyöngyi szerint két mélyreható elemzést érdemes kiemelni, mely a sport és társadalom közötti összefüggéseit, valamint a két különbözo sportmodell illeszkedésébol adódó feszültségeket taglalja. Itt Riordan I Plajengto (New Rules: Soviet Sport and Perestroika) és a németországi Heinemann K. (Two different models of sport for all in a new Germany: Contradictions and synergy) 1990-ben megjelent írásaira utal. 17

19 A politikai változáson átment volt szocialista országok többségében a téma kutatását hátráltatta, hogy a sportszociológiát felkészületlenül érte a demokrácia beköszöntése és a változásban rejlo kutatás szabadsága. (Földesiné, p. 20) Más és jóval szerencsésebb volt a helyzet Lengyelországban és Magyarországon, ahol a 80-as évektol aposztrofálható puhuló diktatúra, más megfogalmazásban a létezo szocializmus rendszere megengedte, hogy akár ellenzéki beállítottságú szociológusok is meglehetos alapossággal kutassák a folyamatban lévo változásokat. (Sulek, 1992) Földesiné Szabó Gyöngyi szerint voltak próbálkozások a sportegyesületek, a szabadidosport (Laki, 1991), a sportszakigazgatás és önkormányzati sportirányítás problémáinak feltárására (Kis, 1991), a sporttal kapcsolatos értékek elemzésére (Takács, 1991), az egyetemi-foiskolai sport gondjainak összegzésére (Frenkl, 1991, 1992, Németh, 1992). Átfogó képet a változások természetérol azonban csak Földesiné (Földesiné, 1993, 1996) és Krawczyk (Krawczyk, 1992, 1995) tanulmánya adott. 3.4 Az egyetemi sport a rendszerváltás után A magyar egyetemi és foiskolai sport helyzete a rendszerváltozás elotti évtizedekben ellentmondásos volt. Egyfelol miután az intézmények autonómiáját erosen korlátozták, - a hallgatók sporttevékenységüket sem kezdeményezhették és nevezhettek szabadon, versenysportjuk a politikai diktatúra enyhülésének függvényében ugyan egyre csökkeno mértékben és rugalmasabb formában, de csaknem négy évtizeden át központi irányítás és ellenorzés alatt állt, társadalmi jelentoségét tudatosan kisebbítették. Másfelol ugyanebben az idoszakban éppen a központi rendelkezések hatására kiszélesedett és megerosödött az egyetemisták és foiskolások testedzésének intézményrendszere. Szinte minden hazai foiskolán és egyetemen muködött testnevelési szervezeti egység (tanszék, csoport) és a testnevelés, legalább alsóbb évfolyamokon, kötelezo tantárggyá vált. 5 (Földesiné, 1996) Az egyetemi és foiskolai sport státusának részletesebb irodalmi áttekintését célszeru azzal kezdenünk, hogy a 70-es és 80-as évek 1011/197. és 2012/1985. számú Minisztertanácsi rendelete és a Muvelodési Minisztérium 2031/1971. határozata 18

20 szabályozták a kötelezo testnevelést a hallgatók számára az elso két évfolyamon. A felsobb évfolyamra járók rendszeres óralátogatását is ösztönözték, egyes intézményekben az 5. évfolyamig szervezték. 6 Márkus László 1986-os adatai szerint országos átlagban a hallgatók 56,7 %-a látogatta a testnevelési órákat. Az 1973-tól 93-ig egyetemi, foiskolai hallgatók körében folytatott szabadido-, életmód-, attitud és értékvizsgálatok több-kevesebb részletességgel kitértek egyes felsofokú oktatási intézmények testnevelésére, sportjára is, melyek eredményei tizennégy szerzo közel húsz publikációjában jelentek meg. (Földesiné, p. 14) Tudományos kutatásokon alapuló, a felsooktatás testnevelésérol és sportjáról képet adó dolgozat sajnos nem került publikálásra. Kivételt jelentenek talán Frenkl Róbert az egyetemi és foiskolai sport szervezetrendszerének átalakulásával kapcsolatos írásai (Frenkl, 1991 b, 1992, 1993) és Földesiné felsooktatást is érinto vizsgálatai. Az 1993-ban végzett MEFS vizsgálat az intézmények testnevelés státusának 80-as évekbeli állapotáról jó minosítést adott. Köszönheto volt ez az 1011/1974. Minisztertanácsi határozatnak, illetve az MM 2031/1979. és a 2012/1985. sz. határozatoknak, mely az elso két évfolyamon heti 2 órában kötelezové tette, míg a felso évfolyamokban hatékonyan ösztönözte a kötelezo jelleg bevezetését. Így a nyolcvanas évek végén az intézmények 32,4 %-ban volt a képzés teljes idoszakában, míg 24,3 %- ban magasabb évfolyamokra is kiterjedo kötelezo testnevelés foglalkozás. Ha optimálisnak nem, de a jövo szempontjából eloremutató helyzetben akkor következett be mélyreható változás, mikor a kilencvenes évek elején a foiskolák és egyetemek éltek az önállóság adta jogukkal, és hol strukturális, hol tartalmi, hol helyenként értelmezhetetlen hallgatói nyomásra szüntették meg a kötelezo testnevelés foglalkozásokat. Az indokok között szerepelt a nemzetközi példákra való hivatkozás, miszerint a tolünk nyugatra fekvo fejlett európai, de foleg angolszász intézményi oktatási struktúrákban a testnevelés jogállása igen változó. 19

Semmelweis Egyetem Nevelés- és Sporttudományi Doktori Iskola

Semmelweis Egyetem Nevelés- és Sporttudományi Doktori Iskola Semmelweis Egyetem Nevelés- és Sporttudományi Doktori Iskola AZ ÁLLAMI, A CIVIL ÉS AZ ÜZLETI SZFÉRA RÉSZESEDÉSE AZ EGYETEMI-FOISKOLAI SPORTBAN AZ 1990-ES ÉVEKBEN Ph.D. tézisek Témavezeto: Földesiné dr.

Részletesebben

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( ) Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme

Részletesebben

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez ELŐTERJESZTÉS az önkormányzat sportrendeletéhez Az alkotmány szerint a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ez a jog többek között a rendszeres

Részletesebben

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

8.2 A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban

8.2 A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban 8.1 Az els világháború jellege, jellemz i; a Párizs környéki békék Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemz i. A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak

Részletesebben

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel): Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1 Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék TK 9 18, 33-38 A világháború jellemzőinek (gépi háború, hadigazdaság, állóháború

Részletesebben

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia

Részletesebben

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Szerkesztők Szamel Katalin - Balázs István Gajduschek György - Koi Gyula Í^XompLex Wolters Kluwer csoport TARTALOM BEVEZETŐ 25 A közigazgatási modellek kialakulásának

Részletesebben

INTERJÚ FELTÖLTÉS ADATLAP

INTERJÚ FELTÖLTÉS ADATLAP INTERJÚ FELTÖLTÉS ADATLAP Az interjú feltöltése során kérjük, pontosan töltse ki az alábbi űrlapot és figyelmesen válaszolja meg az interjúra vonatkozó kérdéseket. Az interjú feltöltésének állapotát folyamatosan

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel

Részletesebben

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete. 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL

Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete. 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL Bak Község Önkormányzatának Képvisel -testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16

Részletesebben

MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete. a sportról

MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete. a sportról MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete a sportról Mihályháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kötelező és az önként vállalt önkormányzati

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom

Részletesebben

Szervezetfejlesztés megvalósítása Nagykáta Város Önkormányzati Hivatalában ÁROP-3.A

Szervezetfejlesztés megvalósítása Nagykáta Város Önkormányzati Hivatalában ÁROP-3.A Szervezetfejlesztés megvalósítása Nagykáta Város Önkormányzati Hivatalában ÁROP-3.A.2-2013-2013-0015 A projekt háttere, célja Mi keltette életre a projektet? Nagykáta Polgármesteri hivatalának működésében

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról. 1. A rendelet célja

Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról. 1. A rendelet célja Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról Segesd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

ETE_Történelem_2015_urbán

ETE_Történelem_2015_urbán T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása

Részletesebben

Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének. 25/2005.(XII.12.) rendelete a sportról

Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének. 25/2005.(XII.12.) rendelete a sportról Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének 25/2005.(XII.12.) rendelete a sportról Kőröshegy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmánya 44/A. (2) bekezdésének

Részletesebben

Kössünk békét! SZKA_210_11

Kössünk békét! SZKA_210_11 Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

Magyarországon 1948 után

Magyarországon 1948 után 1948 2008 RENDSZERVÁLTÁS ÉS GAZDASÁG Magyarországon 1948 után megkezdõdtek a szovjet típusú gazdasági jog évtizedei. Ennek egyik alapvetõ tényezõje volt a szovjet jogi technikával végrehajtott államosítás:

Részletesebben

A civil közösségfejlesztés A CIVIL szektor definíciója: Tágabb értelemben ide tartozik minden olyan szervezet, jogi személy, amely nem tartozik a tágabb értelembe vett államszervezetbe, és nem céljuk a

Részletesebben

Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport tanulmányköteteinek tanulmányai és a kutatócsoportra hivatkozással megjelent tanulmányok 2014

Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport tanulmányköteteinek tanulmányai és a kutatócsoportra hivatkozással megjelent tanulmányok 2014 Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport tanulmányköteteinek tanulmányai és a kutatócsoportra hivatkozással megjelent tanulmányok 2014 1. Az MTA-DE Kutatócsoport munkájának keretében 2014-ben megjelent

Részletesebben

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15.

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15. A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,

Részletesebben

Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA?

Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA? Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA? Dr. Bartal Anna Mária egyetemi docens 11/24/10 1 11/24/10 2 Tananyag, követelmények kötelező irodalom: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába.2006. Osiris kiadó Vizsga: 50

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR SZOCIOLÓGIA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 2+2 Kreditpont: 6 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelvek: szerb, magyar A tantárgy

Részletesebben

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 6/2003. (IV.7.) KT. sz. rendelete

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 6/2003. (IV.7.) KT. sz. rendelete Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 6/2003. (IV.7.) KT. sz. rendelete az önkormányzat testnevelés és sport feladatairól, a helyi testnevelés és sporttevékenység támogatásáról Sarkadkeresztúr

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

Történelem osztályozóvizsga követelményei

Történelem osztályozóvizsga követelményei Történelem osztályozóvizsga követelményei 12. osztály Az érettségi vizsgakövetelmények témái 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 8. Az első világháborútól

Részletesebben

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus A szuverenitás összetevői Dr. PhD Egyetemi adjunktus Szuverenitáselméletek Kit illet a főhatalom? Abszolút monarchiák: Jean Bodin: fejedelmi szuverenitás Thomas Hobbes: az alattvalók lemondanak bizonyos

Részletesebben

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba Sebestény István Istvan.sebesteny@ksh.hu Mi a társadalom? Általánosan: A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége,

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Az oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira

Az oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira Balázs Éva EXPANZIÓ KÖZÉPFOKON Az oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira Bevezetés A két világrendszer a rövid 20. század csaknem egész idõszaka alatt kölcsönös kihívást jelentett egymás

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési Program (TEP) néven. A program

Részletesebben

Tankönyvkiadás, tankönyvhasználat nálunk és külföldön. Összeállította: Kereszty Péter

Tankönyvkiadás, tankönyvhasználat nálunk és külföldön. Összeállította: Kereszty Péter Tankönyvkiadás, tankönyvhasználat nálunk és külföldön Összeállította: Kereszty Péter Kojanitz László: Tankönyvpolitika, tankönyvkiadás és tankönyvhasználat a nagyvilágban Egy-egy ország aktuális oktatáspolitikájáról

Részletesebben

Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig

Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig Gazdaságtudományi Kar Eger, 2015. november 19. Tartalom Elemzési keretek: a helyi fejlesztés fogalma, feltételrendszere A magyarországi helyi fejlesztés

Részletesebben

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek -

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Kolozsvár, 2010. július 29. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Mit nevezünk válságnak? Definíció: rendkívüli helyzet,

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

ÉVFOLYAM TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. II. évf. vállalkozás szervező. 2007/2008 I. félév. Távoktatási Központ

ÉVFOLYAM TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. II. évf. vállalkozás szervező. 2007/2008 I. félév. Távoktatási Központ /fax: 222-4584 : 383-8491/172 Budapest 72. Pf.: 35. 1426 Távoktatási Központ ÉVFOLYAM II. évf. vállalkozás szervező TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Bevezetés az EU tanulmányokba 2007/2008 I. félév 1 A Tantárgyi útmutató

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

Új kihívások, régi válaszok a magyar versenysport utánpótlás nevelésben

Új kihívások, régi válaszok a magyar versenysport utánpótlás nevelésben Új kihívások, régi válaszok a magyar versenysport utánpótlás nevelésben Velenczei Attila Kutatóhely: Nemzeti Sport Intézt és SE-TSK, Társadalomtudományi Tanszék Témavezető: Földesiné Dr. Szabó Gyöngyi

Részletesebben

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá

Részletesebben

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól Beérkezett válaszok: () = minősítés nélküli szállodák 5 3* 9 4* 31 5* 3 Összesen:

Részletesebben

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 1+1 Kreditpont: 3 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelv: magyar A tantárgy

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

9. Az állam szerepe és felelőssége

9. Az állam szerepe és felelőssége 9. Az állam szerepe és felelőssége Történelmi korszakok XVII. sz. caritas, egyházi szerep 1601- szegénytörvény Anglia (érdemes és érdemtelen szegények), 1871- Magyarországi szegénytörvény: illetőségi község.

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL

BESZÁMOLÓ A KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL BESZÁMOLÓ A KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL A Fővárosi Bíróság 55. szám alatt nyilvántartásba vette a Magyar Diáksport Szövetséget az 1997.évi CLVI.tv.22. /3 / bekezdése alapján 1998. január 1-től kiemelkedően

Részletesebben

A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN

A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN Gyulavári Tamás - - Szikra Dorottya A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN * *1= Budapest, 1998 ^ h Hl I. AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS NEMZETKÖZI TAPASZTALATAINAK

Részletesebben

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

A kutya vacsorája. Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között

A kutya vacsorája. Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között A kutya vacsorája Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között Magyarországon az E-alap a 2010-es évben 1376 milliárd forintot kezel, amiből az ország egészségügyi közkiadásainak tetemes része

Részletesebben

Szociológia mesterszak. Pótfelvételi tájékoztató Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015.

Szociológia mesterszak. Pótfelvételi tájékoztató Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015. Szociológia mesterszak Pótfelvételi tájékoztató 2015. Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015. JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: AUGUSZTUS 10! JELENTKEZNI LEHET: www.felvi.hu Részletes tájékoztató a képzésről:

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

Közigazgatási alapfogalmak

Közigazgatási alapfogalmak ATALANTA Üzleti Szakközépiskola Közigazgatási alapfogalmak Jogi asszisztens tanfolyami jegyzet (ideiglenes) dr. Bednay Dezső 2011 január Tartalomjegyzék I. Rész: A közigazgatás az állami szervek rendszerében

Részletesebben

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács Ifjúsági érdekérvényesítési csatornák vizsgálata Veszprémben - kutatási beszámoló - A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács A kutatási

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

Ózd Város Önkormányzatának 35/2004. (XII.21.).számú rendelete a sportról. A rendelet célja 1.. A rendelet hatálya 2..

Ózd Város Önkormányzatának 35/2004. (XII.21.).számú rendelete a sportról. A rendelet célja 1.. A rendelet hatálya 2.. Ózd Város Önkormányzatának 35/2004. (XII.21.).számú rendelete a sportról. Ózd Város Önkormányzata a sportról szóló 2004. évi I. törvény (továbbiakban: Tv.) 55.. (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján,

Részletesebben