AZ ÁLLAMI, A CIVIL ÉS AZ ÜZLETI SZFÉRA RÉSZESEDÉSE AZ EGYETEMI-FOISKOLAI SPORTBAN AZ 1990-ES ÉVEKBEN. Hédi Csaba Ph.D. értekezés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ÁLLAMI, A CIVIL ÉS AZ ÜZLETI SZFÉRA RÉSZESEDÉSE AZ EGYETEMI-FOISKOLAI SPORTBAN AZ 1990-ES ÉVEKBEN. Hédi Csaba Ph.D. értekezés"

Átírás

1 AZ ÁLLAMI, A CIVIL ÉS AZ ÜZLETI SZFÉRA RÉSZESEDÉSE AZ EGYETEMI-FOISKOLAI SPORTBAN AZ 1990-ES ÉVEKBEN Hédi Csaba Ph.D. értekezés Semmelweis Egyetem Doktori Iskola Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar Nevelés- és Sporttudományi Doktori Iskola Témavezeto: Földesiné dr. Szabó Gyöngyi, kandidátus egyetemi tanár Budapest, 2004.

2 TARTALOM Táblázatok jegyzéke...2 Mellékletek jegyzéke A témaválasztás indoklása Célkituzések A kutatás módszerei A kutatás célja Hipotézisek Szakirodalmi áttekintés A sport, mint társadalmi alrendszer Az állami, a civil és az üzleti szféra a sportban A magyar sport átalakulása a rendszerváltás után Az egyetemi sport a rendszerváltás után Üzleti szféra a sportban Elméleti keretek A modern állam elmélete, fobb irányzatai A civil szektor jellemzoi Az állam és a civil társadalom viszonyának alakulása Magyarországon Az üzleti szféra elméleti megközelítése Átmenet a piacgazdaságba A skandináv társadalom szerkezeti modellje A modern sport térhódítása és szervezodése Európában és az európai felsooktatásban A nemzetközi egyetemi sportmozgalom kialakulása és fejlodése A magyar foiskolai sport szervezodése és fejlodése Kormányzati és nem kormányzati részvétel a sportban az EU tagországaiban Az egyetemi és foiskolai sport pozíciója az eltéro sportmodellekben (Egyesült Királyság, Franciaország, Svédország, Lengyelország, Szlovénia) A Magyar Egyetemi - Foiskolai Sportszövetség nemzetközi tevékenysége Civil szervezodés, demokratizálódás és a közszféra részvétele a magyar egyetemi és foiskolai sportban az 1990-es években Eredmények A felsooktatás sportjának társadalmasodása A sport struktúrája és muködése a felsooktatási intézményekben Összegzés Következtetések Javaslatok Jegyzetek Irodalom Összefoglalás

3 Táblázatok jegyzéke 1. sz. táblázat Egyesületi formák sz. táblázat A skandináv társadalom szerkezeti modellje sz. táblázat Kormányzati, illetve nem-kormányzati befolyás aránya a sportirányításban sz. táblázat Magyar részvétel és helyezések a Nyári Universiadékon ( ) sz. táblázat Magyar részvétel a Foiskolai Világbajnokságokon (FVB) és a magyarországi rendezések ( ) sz. táblázat FVB-ken elért magyar I-III. helyezések ( ) sz. táblázat Milyen a testnevelo tanárok presztízse? sz. táblázat Mik a félév elfogadásának feltételei? sz. táblázat Mennyi a testnevelésbol kötelezo félévek száma? sz. táblázat A diákok motorikus szintje a testnevelok véleménye alapján sz. táblázat A Mennyire népszeru a testnevelés foglalkozás hallgatók körében, a nemek szerint? sz. táblázat Az egyesület finanszírozási forrásai sz. táblázat Egyesületek támogatása az üzleti szférából

4 Mellékletek jegyzéke 1. sz. melléklet Dán sportmodell sz. melléklet Részvétel a Nyári Universiadékon sz. melléklet Részvétel a Téli Universiadékon sz. melléklet Részvétel a Foiskolai Világbajnokságokon sz. melléklet Brit sportmodell sz. melléklet Lengyel sportmodell sz. melléklet Szlovén sportmodell sz. melléklet Szándéknyilatkozat sz. melléklet Bírósági végzés sz. melléklet Kérdoívek

5 Ezúton szeretném köszönetemet és hálámat kifejezni Földesiné Szabó Gyöngyi professzor asszonynak azért a támogatásért és ösztönzésért, mellyel több, mint tíz esztendeje segíti elorehaladásomat a tudomány ösvényén. Köszönöm a hitet, amivel oly sokszor adott erot önbecsülésem megorzésében. Köszönettel tartozom Frenkl Róbert professzor úrnak, az Egyetemi-Foiskolai Sportszövetség elnökének, hogy lehetoséget biztosított vélem közös szerelmünk az egyetemi sport tudományos vizsgálatához. Köszönöm mindazoknak, akik kérve-kéretlenül nem unták meg e hosszú évek alatt segíto jobbjuk nyújtását, munkatársaimnak, a TF érintett dolgozóinak, tanáraimnak, kollégáknak, barátaimnak. Értekezésemet családomnak, gyermekeimnek ajánlom akiktol oly sok idot voltam kénytelen elrabolni a példamutatás reményével. Bízom benne, hogy fáradozásom nem volt hiábavaló, és szerény 4

6 eredményeim e témában további kutatásokra is ösztönzoleg hatnak. 5

7 1. A témaválasztás indoklása A sport XIX. század végi kialakulását a civil társadalom termékének tekinthetjük. A döntoen egy-egy sportágat zászlajukra tuzo klubokat, egyesüléseket a civil szektor szereploi hozták létre és muködtették. A sport intézményrendszerének kialakulását követoen néhány évtizeddel késobb kapcsolódott be és vállalt szerepet az állam a sport szervezésében és irányításában, igaz, kultúrától függoen eltéro módon és mértékben. A sport gazdasági jelentoségének növekedése magával hozta az üzleti szféra fokozatos bekapcsolódását. Magyarországon a II. világháborúig, leszámítva néhány beavatkozást, a sport szektorait a civil társadalom muködtette. Radikális változást a II. világháborút követo idoszak hozott, miután a kelet-európai országokban közöttük hazánkban is úgynevezett népi demokratikus, majd szocialista társadalmi-politikai rendszerek alakultak és a kétpólusú világrend kialakulásával a sportot politikai reprezentációs funkcióját felerosítve mindkét oldalon más-más céllal, intenzitással és módon használták fel. A szocialista országok, követve a szovjet mintát, a sportot is államosították. Az évtizedek alatt fokozatosan kiépült és ha nehézségek árán is, de muködo civil társadalmat rövid ido alatt ellehetetlenítették, megszuntették. A sport bázisait jelento klubokat átszervezték, központosították. Ezzel szemben a nyugati világban az üzlet bekapcsolódása, annak fejlodése erosen befolyásolta a sportéletet. Az állam szerepvállalásának mértékét hol liberálisabban, hol konzervatívabban mint pl. Franciaország de tetten érhetjük a gazdaságilag rohamléptekkel fejlodo nyugateurópai országok sport életében. A magyar sport fejlodését utáni tendenciájában az állami irányítás és az ezzel együtt járó ellenorzés határozta meg. Érvényes volt ez az egyetemi sportra is, mely a század elején világméretekben is úttöro módon, alulról jövo kezdeményezéssel szervezodött, és amelyet fokozatosan, majd 1953-tól teljesen perifériára szorítottak. Ez igaz még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy 1954-ben a háború elotti nemzetközi 6

8 sikerekre alapozva, ha a nevében is, de ismét foiskolai VB került megrendezésre Budapesten. 1 Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után a rendszer néhány gesztus értéku döntésén kívül 2 a következo évek lényegi változást nem hoztak a foiskolai, egyetemi sportban (sem). Az egyetem a sportolni vágyó hallgatókat, oktatókat is beleértve, veszélyes közegnek számított a párt és állami vezetok szemében, kezdeményezéseiket, mint potenciális másként-gondolkodókét ellenorizték, és kézi vezérléssel szelektálták. A Kelet-Európában 1989-ben, 1990-ben lezajlott rendszerváltozásokkal véget ért a politikailag kétpólusúvá vált világ. Megszunt az egypártrendszer, illetve a kommunista pártok hegemóniája. A rendszerváltozás új fejezetet nyitott Magyarország életében is, mely mind politikai, mind társadalmi, mind gazdasági szempontból gyökeres változást eredményezett. Ezzel egyidoben véget ért a modern sport több mint négy évtizeden át tartó története is, fokozatosan összeomlott a szocialista sportmodell, melybol az egyetemi sport sem maradt ki. Bár 1987-ben igaz már az erodálódó rendszer látens termékeként egy viszonylag önálló diáksport szervezodés jött létre Magyar Diáksport Szövetség néven, de kezdetben az is csak formálisan, értékeit alulkezelve tudta szervezni és képviselni az egyetemi sport ügyét. A rendszerváltás lehetové tette azt, hogy a foiskolai-egyetemi sport intézményrendszere az államtól függetlenné, újra autonómmá váljék. Ennek megvalósulása azonban ellentmondásosan történt. Mint az egész magyar sport átalakulását, úgy az egyetemi sportét is megnehezítették a jogi, gazdasági problémák. Az alapkérdés az volt, miként az egész magyar sportban, hogy a korábban államosított egyetemi sportban hogyan lehet visszaállítani a demokratikus viszonyokat, jelesül, hogy a civil társadalom meghatározó szerepet játszhasson a szervezetek életében. E problémakört több kutatás is érintette, de részletes sokoldalú feltárás nem történt e tárgykörben. A helyzet tisztázását, a célkituzések megfogalmazását megnehezítette, hogy a szocialista sportmodell regnálásának idoszakában a nemzetközi sportban, így a nemzetközi egyetemi sportban is érdemi változások következtek be, már nem 7

9 kizárólagos a civil társadalom szerepe és részvétele, különbözo módon és mértékben jelen van az állam és az üzleti szféra is. Mindezek ismeretében nemcsak indokoltnak, hanem feltétlen szükségesnek mutatkozott annak megvizsgálása, hogyan alakult át a magyar egyetemi és foiskolai sport az es rendszerváltozás után, különös tekintettel a civil sportélet újjászervezodésére. 8

10 2. Célkituzések Értekezésünk célja annak feltárása, hogyan történt a rendszerváltás a foiskolai, egyetemi sport intézményrendszerében, miként alakult annak szerkezete, muködése a rendszerváltozás utáni évtizedben, különös tekintettel az állam és az üzleti és a civil szektor részesedésére az egyetemi foiskolai sportban. Ezek érdekében témánk alapos feltárásához szükségesnek véltük a szakirodalomban történo mélyebb tájékozódást, az elméleti keretek bemutatását, melyek értekezésünk szempontjából releváns értelmezést nyújthatnak a modern társadalom három szegmensének fejlodési útjáról. Így be kívánjuk mutatni a modern állam elméleti irányzatait, a civil társadalom jellemzoit, majd viszonyát az államhoz Magyarországon. Célunk, hogy betekintést nyújtsunk a piaci átmenet és az üzleti szféra kialakulásának kezdeti szakaszába a magyar sportban történo részesedése tekintetében. A modern sport szervezetrendszerének kialakulásával folyamatában változott a sport társadalmi megítélése és szerepe. A néhány európai sportmodell bemutatásával célunk a kormányzati, a köztes és a civil szervezetek és e modelleken keresztül a finanszírozásuk eltéro formáinak prezentálása. A rendszerváltást megelozo évtizedek nem bovelkednek a magyar egyetemi sport történetiségét, fejlodését elemzo és bemutató tudományos értéku munkákban. A magyarországi sport és egyetemi sport fejlodésének áttekintése keretet biztosíthat az egyetemi sport társadalmasodásához vezeto út megértéséhez, a rendszerváltást követo évtized már demokratikus viszonyok között zajló megismeréséhez, feltérképezéséhez. Kutatásunkat két irányban végeztük. Egyfelol dokumentumok elemzésének segítségével vizsgáltuk az egyetemi és foiskolai sport társadalmasodásának folyamatát az évi rendszerváltás után. Másfelol survey-típusú kutatással próbáltuk feltérképezni a köz-, a magán és a civil szféra részesedését az egyetemi és foiskolai sportban. 9

11 2.1 A kutatás módszerei Értekezésünk dokumentumelemzésre, kutatásunk empirikus vizsgálatra épül. Dokumentumokhoz tartozónak véljük a rendszerváltozás elott és után közvetlenül megjelent jogforrásokat, értesítoket, kiadványokat. E témához kapcsolódó forrásanyagok csoportját bovítik mind a Magyar Diáksport, mind a Magyar Egyetemi Foiskolai Sportszövetség több mint tíz évre visszavezetheto dokumentumai, beszámolók, emlékeztetok, jelentések, kimutatások, az egyetemi foiskolai sportot reprezentáló kiadványok, felmérések, tudományos munkák. Tanulmányozni kívánjuk a témakörben megjelent hazai és nemzetközi publikációkat, irodalmi és szociográfiai muveket, kiadványokat. Fel kívánjuk használni a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség statisztikáit, hivatalos dokumentumait, tudományos konferenciáinak publikált anyagait. Valamennyi dokumentum áttekintésénél az állam, az üzleti és a civil hozzájárulás mértéke és módja jelentette vizsgálódásunk vezérfonalát. A dokumentumok részletes listáját az irodalomjegyzék tartalmazza. Empirikus kutatásunk tárgya a felsooktatásban a 90-es évek végén lezajlott változások bemutatását célozza. Az elmúlt évtizedben több kérdoíves felmérés is vizsgálta a felsooktatási intézmények sportéletét, szervezeti, infrastrukturális, személyi ellátottságát, illetve intézményen belüli státusát, hallgatói fittségi vizsgálatát. Jelen vizsgálatunk adatait 2004-ben vettük fel. Vizsgálatunk kiterjed valamennyi magyar állami, magán és egyházi felsooktatási intézményre. Az elmúlt idoszakban készült vizsgálatok összehasonlításán túl elso ízben kívánjuk mérni a Magyar Egyetemi - Foiskolai Sportszövetség tevékenységének több szegmensben történo megítélését, ezen belül is programja és annak végrehajtása, érdekérvényesíto képessége alapján. A módszer részletes ismertetésére az értekezés fejezetében kerül sor. A téma kutatásának és elemzésének idoszaka mind a feldolgozatlanság, mind a történetiség tekintetében tartalmaz feltáratlan fehér foltokat. E tényszeruség mind 10

12 magasabb fokának megismerése céljából vizsgálati módszereinket néhány mélyinterjúval kívánjuk kiegészíteni. 2.2 A kutatás célja Kutatásunk célja, hogy az es rendszerváltást követo évtizedben feltárjuk törvények és határozatok hatását az egyetemi-foiskolai sport szervezodésére, struktúrájának kialakulására; a civil társadalom kiépülésének folyamatát az egyetemi-foiskolai sportban; az egyetemi-foiskolai sport finanszírozásának módját és mértékét; a MEFS érdekérvényesíto és érdekképviseleti munkáját; az üzleti szektor részvételét a foiskolai, egyetemi sportban. Kutatásunkban választ keresünk arra, hogy a társadalomban lezajló demokratizálódási folyamatok hogyan hatottak a hazai egyetemi és foiskolai sport intézményrendszerének szervezodésére? hogyan hatott a felsooktatási intézmények sportéletének szervezeti és tartalmi átalakulása a hazai egyetemi és foiskolai sport intézményeinek muködésére? milyen a döntéshozatali mechanizmus az egyetemi-foiskolai sport különbözo szintjein? milyen mértéku a hallgatók részvétele az intézmények sportot érinto döntéshozatalaiban? befolyásolta-e a MEFS megalakulása az egyetemi sport általános megítélését a felsooktatási intézményekben? hogyan és milyen mértékben befolyásolták a MEFS programjai a felsooktatási intézmények sportéletét? 11

13 milyen mértékben hatott a MEFS nemzetközi tevékenysége a hazai egyetemi és foiskolai sport fejlodésére? 2.3 Hipotézisek Feltételezzük, hogy a felsooktatási intézmények testnevelés és sportéletére az 1989 óta életbe lépo a területet érinto törvények, határozatok ellentmondásos hatást gyakoroltak. Egyfelol megteremtették az egyetemi-foiskolai sport társadalmasodásának törvényi kereteit. Másfelol bizonytalanná tették a terület muködoképességét, különösen lokálisan és regionálisan. A negatívan ható folyamatot felerosítette a sport intézményi hátterének szabályozatlansága, az intézményi belso szabályozatlansága, mely feltételezésünk szerint a testnevelés és sport személyi és tárgyi feltételeinek fokozatos romlását is eredményezték. A fellelheto dokumentumok és személyes tapasztalatunk alapján feltételezzük, hogy a MEFS demokratikus felépítésu szervezetében a kívánatos és lehetséges mértékben nem történt meg a civil szférára jellemzo szemléletváltás, gondolkodás és cselekvési mód. Feltételezzük, hogy ez is nehezíthette az érdekérvényesítési folyamatok intézményen belüli megvalósíthatóságát. Feltételezzük, hogy a piaci szektor tervezettnél lassúbb ütemben és mértékben vállalt részvételt a magyar egyetemi-foiskolai sportban. 12

14 3. Szakirodalmi áttekintés 3.1 A sport, mint társadalmi alrendszer Annak érdekében, hogy a 90-es évek egyetemi sportjának fejlodését elemezni tudjuk, nem csupán a szorosan ide vonatkozó irodalmat tekintettük át, hanem tanulmányoztuk azokat a munkákat is, amelyek történetiségükben közelítik meg a sport, ezen belül az egyetemi, a civil, az állami, üzleti szféra kapcsolatát. Tájékozódásunkat a modern sportnak, mint egy új társadalmi jelenségnek társadalmi alrendszerré fejlodésével kezdtük, hiszen a sport alig kerül a társadalom differenciálódási elméletének látókörébe. Luhmann (1984) szerint a sport, mint institucionalizált cselekvés, önálló jelentéssel bíró speciális területet képvisel. Így a sport különbözo nemzeti kontextusokban történo differenciálódása sokkal inkább eltéro módon ment végbe, mint más társadalmi alrendszereké. Uve Schinmank (1984) szerint a társadalmi differenciálódás rendszerteoretikus elemzéseinek perspektívájából a modern társadalom alrendszerei speciális funkciók által határozzák meg a társadalom reprodukálódását. Cselekvési orientálódások alapján bizonyos szerepek határozódnak meg, amelyek a modern sportot differenciálódott társadalmi alrendszerként határozzák meg. Uve Schinmank ez alatt mindenekelott három szerepet ért, a sportolóét, az edzoét és a sportfunkcionáriusét, amely a modern sport formális szervezetének következménye. Formális szervezeteken mindenekelott a sportegyesületet értjük. Néhány országban jó példa erre az Egyesült Államok a legtöbb sportágban nem létezik a sportügylet ilyesfajta intézményesítésére szakosodott formális szervezet, ugyanis itt a nevelési rendszer szervezetei iskolák illetve egyetemek a sport szervezeti intézményei. A sportegyesületek illetve az egyesülettel egyenértéku sportszervezetek sportszövetségbe ágyazódnak. 13

15 3.2 Az állami, a civil és az üzleti szféra a sportban A rendszerváltás elotti évtizedek nem bovelkedtek a hazai sportot átfogóan tudományos alapossággal elemzo írásokban. A megjelent muvek sport- sportágtörténeti, életrajzi, illetve a szociográfia kategóriájába sorolhatók (Végh Antal, Moldova György). Az állampárt sportpolitikáját leginkább kritika alá vonó írásai hol elméleti, tudományos, hol morális oldalról megközelítve Frenkl Róbertnek jelentek meg. 3 Az évi idoszakról írja.a társadalmi sportszervezet idejében az egyesületek, mint az úgynevezett sport tömegszervezet alapszervén muködtek a társadalmi szervezetekben szokásos területi irányító rendszerrel. A rendszer elonye önállósága volt, ebben érvényesülhettek legjobban a sport sajátosságai, de súlyosabban estek latba a hátrányok, melyek abból adódtak, hogy jelen idoszakban a sport különbözo területeinek kívánatos fejlesztése nem nélkülözheti az állam hatékony segítségét. (A társadalmi szervezet kívül esett az államigazgatáson.) (Frenkl Róbert, p. 188) A 60-as évek végére az iskolai sport fejlesztése már elodázhatatlanná vált. Többek között ez is indokolta az állami irányításra történo áttérést a 70-es évek elején. A Magyar Testnevelési Sportszövetség (MTS) megalakulása elvileg az egyéb sportirányító szervek (honvédségi, szakszervezeti stb.) megszunését kellett volna jelentse, de csak az Országos Ifjúsági Sportbizottság (OISB) szunt meg. Kétségtelen, hogy az MTS megalakulása pillanatától fogva eltekintve az állam említett hiányától egy alapveto ellentmondással küszködött, fogalmazta Frenkl Róbert. Eloször a hazai sport történetében társadalmi szerv irányította a hazai sportéletet; azaz nemcsak maga a sport, amely mindig társadalmi szervezetbol egyesületek, szövetségek épül fel, hanem az irányítás rendszere is társadalmi alapon szervezodött, alulról felfelé, küldöttgyulési választási rendszer szerint. (Frenkl Róbert, p. 188) Ugyanakkor talán soha ennyire központosított irányítás nem jellemezte a magyar sportéletet, mint a hatvanas években. (Frenkl, p. 189) Frenkl Róbert szerint rövid távon a centralizáció minél hozzáértobb emberek állnak a kormányrúdnál, és minél inkább van mit centralizálni feltétlenül hozhat eredményeket, de ezek késobb nagyon visszaütnek. 14

16 A centralizáció diktatórikus voluntarista formája elfojtotta a szakmai fejlodést. Nem azt kérte a szakemberektol, hogy találják meg a korszeru felkészítés módszereit, kutassák az elméleti alapokat stb., hanem megmondta, mi a korszeru, és ezt kellett a szakembereknek bizonyítani.(frenkl, 1986 p.193) Valószínu más vezetési stílussal az önálló társadalmi szervezet érhetett volna el eredményeket, de véleményünk szerint a demokratizmus alapjai annak mind jogi, mind szakmai illetve morális elemei még hiányoztak. A hetvenes évek sportja több szempontból is szolgált maradandó tanulsággal. Bevezette és Frenkl szerint koncepció rangjára emelte az úgynevezett bázisszervi szisztémát, megvalósította az eddigi legbürokratikusabb, stílusában is a sporttól idegen irányítási rendszert. A kiemelt bázisszervi támogatásnak az volt a buktatója, hogy állami pénzzel akarta ösztönözni a bázist jelesül a támogató céget, vállalatot s azt az egyesület központi elképzelés szerint használja fel. Ebbe az elképzelésbe illeszkedett a kiemelt egyesületek rendszere, hiszen ezek muködtek eleve gazdaságilag eros bázison. Oda ment (kellett mennie) a pénz, ahol egyébként is volt. Az elképzelést ha mondhatjuk eloször ban ingatta meg az a tény, mikor egy nyugat-magyarországi jól prosperáló vállalat a támogatott egyesület kért szakosztályát kívánta a továbbiakban támogatni. (Frenkl, 1986 p.196) A bázisszervi koncepció téves voltát azzal is magyarázhatjuk,.hogy a gazdasági szempontokat szakmaiak, erkölcsiek elé helyezte, utat nyitott az anyagiasságnak és ezen keresztül a középszeruségnek... (Frenkl, 1986 p.197) A sportban késobb szukebb spektrumban kezdodtek meg a reformtörekvések, mint a társadalom más alrendszereiben. Amikor a nyolcvanas évek közepén az erosen fellazult diktatúrában más szférákban felgyorsultak a társadalmi mozgások, a sportban nem voltak alulról építkezo kezdeményezések. (Földesiné 1996) A sportban és a sport körül tevékenykedok passzivitása nehezen magyarázható, különösen igaz ez a sportban dolgozó értelmiségiekre és a fiatalokra, írja ugyancsak Földesiné a Hol vannak az ifjú törökök a magyar sportból (1990) c. cikkében. A 15

17 gond mögött nem politikai meggyozodés, hanem inkább érdektelenség húzódott meg. Empirikus felmérések hiányában is valószínunek tunik, hogy a konzervativizmus egyfajta beszukült, csak a szakmára, a sportteljesítményre orientáló attitud, a társadalmi kérdések iránti problémaérzékenység hiánya is szerepet játszott. (Földesiné, p. 23) Mint ahogyan az is, hogy az értelmiség, sajnálatos módon, a nyolcvanas években (is) lebecsülte a sportot. Az ismételt változáshoz a lökést Frenkl (1986) szerint az 1986-os labdarúgó VB-n leszerepelt magyar csapat kudarca, a korábbi részsikerek túlértékelése, a valós problémák elodázása, a labdarúgó-centrikusság és a kontroll-szisztéma hiánya adták. Frenkl Róbert szerint ez a közös a labdarúgás különbözo korszakainak a kudarcaiban és az eltékozolt évtized sportpolitikájában. Az Elnöki Tanács törvényereju rendeletének eredménye egy tudományosan megalapozatlan, államigazgatási megfontolásokra alapozó átszervezés, mely megszüntette a sport fohatóság több évtizedes különállását és összevonták az amúgy is megoldatlan problémákkal terhes ifjúsági területtel. 4 Kontroll nélkül egy terület sem fejlodhet dinamikusan, a sport talán mint sajátos teljesítményterület különösen nem. Az ember egyidejuleg társadalmi és biológiai lény. Az az óhaj, hogy a társadalmi ember mégpedig pozitív értelemben domináljon a biológiai ember ösztönei, indulatai, érzelmei fölött eddigi tudásunk szerint -, reménytelen absztrakt kívánság. Önkontroll, még inkább önkritika nincsen kényszeríto ereju társadalmi kontroll és kritika nélkül. (Frenkl 1986) 3.3 A magyar sport átalakulása a rendszerváltás után A Kelet-Közép-Európában végbement úgynevezett bársonyos forradalmak ( ) felszámolták a totális rendszereket és a térségben egy politikai gazdasági - kulturális paradigmaváltás indult útjára. Ez a meroben új szituáció kihatással volt a társadalmi szférák teljes rendszerére, így természetesen a testkultúrára (sportra, testnevelésre, testedzésre) is, mint alrendszerre, írja Takács Ferenc 1996-ban. A rendszerváltozás utáni elso évek komoly megrázkódtatást okoztak a csodára várók körében. A társadalomnak napi realitásként kellett átélnie azt a tényt, hogy a 16

18 posztszocialista társadalmak politikája és intézményei, illetve a piacorientált új gazdasági mechanizmus nemhogy nem ad stabil jólétet de már-már alig elviselheto terheket ró a szocializmusból alig kikászálódott polgárokra. (Földesiné, p. 53) A tény az, hogy a jóléti társadalmak modellje nem alkalmazható a posztszocialista országok minden szegmensben szétzilált rendszerére. Az államszocializmus újraelosztásos szisztémája bármennyire is igazságtalan volt, de megteremtette a látszólagos foglalkoztatottságot, a nyugdíj és az egészségügyi ellátás mellett a testkultúra finanszírozásának az alapjait is. Takács Ferenc szerint s ezzel egybehangzó a társadalomkutatók véleménye is a közép-kelet európai országoknak elölrol kellett kezdeni a piacgazdaságot. Ez összességében túl sok terhet rakott az államháztartásra és természetesen állampolgárokra is. Törvényszeru ezek után, hogy a takarékosság elsosorban a szociálpolitikai szolgáltatásokra terjed ki, így az egészségügyre, oktatásra, kultúrára, testkultúrára, és a sportra is, mely visszafordíthatatlanul károkat okoz. Az ebbol fakadó testkultúrára fordítható pénzalapok elvonása. az emberek egészséges fejlodését, testi-lelki harmóniáját veszélyezteti, így végso soron a társadalom életét béníthatja meg. (Földesiné, p. 54) Mielott a magyar sportban bekövetkezett változásokról konkrétan is szólnánk, hivatkoznunk kell Földesiné Szabó Gyöngyire, aki neves társadalomkutatókkal egyetértve írja, hogy a társadalmi változások vizsgálata még manapság is a szociológia leggyengébb területe és arra nincs átfogó elmélete. (Földesiné, p. 20) A sport, mint társadalmi alrendszer átalakulása a posztkommunista társadalmakban a rendszerváltozás hatására, meglehetosen kevés érdeklodést váltott ki a társadalomkutatók, jelesül a sportkutatók körében. Földesiné Szabó Gyöngyi szerint két mélyreható elemzést érdemes kiemelni, mely a sport és társadalom közötti összefüggéseit, valamint a két különbözo sportmodell illeszkedésébol adódó feszültségeket taglalja. Itt Riordan I Plajengto (New Rules: Soviet Sport and Perestroika) és a németországi Heinemann K. (Two different models of sport for all in a new Germany: Contradictions and synergy) 1990-ben megjelent írásaira utal. 17

19 A politikai változáson átment volt szocialista országok többségében a téma kutatását hátráltatta, hogy a sportszociológiát felkészületlenül érte a demokrácia beköszöntése és a változásban rejlo kutatás szabadsága. (Földesiné, p. 20) Más és jóval szerencsésebb volt a helyzet Lengyelországban és Magyarországon, ahol a 80-as évektol aposztrofálható puhuló diktatúra, más megfogalmazásban a létezo szocializmus rendszere megengedte, hogy akár ellenzéki beállítottságú szociológusok is meglehetos alapossággal kutassák a folyamatban lévo változásokat. (Sulek, 1992) Földesiné Szabó Gyöngyi szerint voltak próbálkozások a sportegyesületek, a szabadidosport (Laki, 1991), a sportszakigazgatás és önkormányzati sportirányítás problémáinak feltárására (Kis, 1991), a sporttal kapcsolatos értékek elemzésére (Takács, 1991), az egyetemi-foiskolai sport gondjainak összegzésére (Frenkl, 1991, 1992, Németh, 1992). Átfogó képet a változások természetérol azonban csak Földesiné (Földesiné, 1993, 1996) és Krawczyk (Krawczyk, 1992, 1995) tanulmánya adott. 3.4 Az egyetemi sport a rendszerváltás után A magyar egyetemi és foiskolai sport helyzete a rendszerváltozás elotti évtizedekben ellentmondásos volt. Egyfelol miután az intézmények autonómiáját erosen korlátozták, - a hallgatók sporttevékenységüket sem kezdeményezhették és nevezhettek szabadon, versenysportjuk a politikai diktatúra enyhülésének függvényében ugyan egyre csökkeno mértékben és rugalmasabb formában, de csaknem négy évtizeden át központi irányítás és ellenorzés alatt állt, társadalmi jelentoségét tudatosan kisebbítették. Másfelol ugyanebben az idoszakban éppen a központi rendelkezések hatására kiszélesedett és megerosödött az egyetemisták és foiskolások testedzésének intézményrendszere. Szinte minden hazai foiskolán és egyetemen muködött testnevelési szervezeti egység (tanszék, csoport) és a testnevelés, legalább alsóbb évfolyamokon, kötelezo tantárggyá vált. 5 (Földesiné, 1996) Az egyetemi és foiskolai sport státusának részletesebb irodalmi áttekintését célszeru azzal kezdenünk, hogy a 70-es és 80-as évek 1011/197. és 2012/1985. számú Minisztertanácsi rendelete és a Muvelodési Minisztérium 2031/1971. határozata 18

20 szabályozták a kötelezo testnevelést a hallgatók számára az elso két évfolyamon. A felsobb évfolyamra járók rendszeres óralátogatását is ösztönözték, egyes intézményekben az 5. évfolyamig szervezték. 6 Márkus László 1986-os adatai szerint országos átlagban a hallgatók 56,7 %-a látogatta a testnevelési órákat. Az 1973-tól 93-ig egyetemi, foiskolai hallgatók körében folytatott szabadido-, életmód-, attitud és értékvizsgálatok több-kevesebb részletességgel kitértek egyes felsofokú oktatási intézmények testnevelésére, sportjára is, melyek eredményei tizennégy szerzo közel húsz publikációjában jelentek meg. (Földesiné, p. 14) Tudományos kutatásokon alapuló, a felsooktatás testnevelésérol és sportjáról képet adó dolgozat sajnos nem került publikálásra. Kivételt jelentenek talán Frenkl Róbert az egyetemi és foiskolai sport szervezetrendszerének átalakulásával kapcsolatos írásai (Frenkl, 1991 b, 1992, 1993) és Földesiné felsooktatást is érinto vizsgálatai. Az 1993-ban végzett MEFS vizsgálat az intézmények testnevelés státusának 80-as évekbeli állapotáról jó minosítést adott. Köszönheto volt ez az 1011/1974. Minisztertanácsi határozatnak, illetve az MM 2031/1979. és a 2012/1985. sz. határozatoknak, mely az elso két évfolyamon heti 2 órában kötelezové tette, míg a felso évfolyamokban hatékonyan ösztönözte a kötelezo jelleg bevezetését. Így a nyolcvanas évek végén az intézmények 32,4 %-ban volt a képzés teljes idoszakában, míg 24,3 %- ban magasabb évfolyamokra is kiterjedo kötelezo testnevelés foglalkozás. Ha optimálisnak nem, de a jövo szempontjából eloremutató helyzetben akkor következett be mélyreható változás, mikor a kilencvenes évek elején a foiskolák és egyetemek éltek az önállóság adta jogukkal, és hol strukturális, hol tartalmi, hol helyenként értelmezhetetlen hallgatói nyomásra szüntették meg a kötelezo testnevelés foglalkozásokat. Az indokok között szerepelt a nemzetközi példákra való hivatkozás, miszerint a tolünk nyugatra fekvo fejlett európai, de foleg angolszász intézményi oktatási struktúrákban a testnevelés jogállása igen változó. 19

Semmelweis Egyetem Nevelés- és Sporttudományi Doktori Iskola

Semmelweis Egyetem Nevelés- és Sporttudományi Doktori Iskola Semmelweis Egyetem Nevelés- és Sporttudományi Doktori Iskola AZ ÁLLAMI, A CIVIL ÉS AZ ÜZLETI SZFÉRA RÉSZESEDÉSE AZ EGYETEMI-FOISKOLAI SPORTBAN AZ 1990-ES ÉVEKBEN Ph.D. tézisek Témavezeto: Földesiné dr.

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez ELŐTERJESZTÉS az önkormányzat sportrendeletéhez Az alkotmány szerint a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ez a jog többek között a rendszeres

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete. 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL

Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete. 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL Bak Község Önkormányzatának Képvisel -testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete. a sportról

MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete. a sportról MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete a sportról Mihályháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kötelező és az önként vállalt önkormányzati

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

A civil közösségfejlesztés A CIVIL szektor definíciója: Tágabb értelemben ide tartozik minden olyan szervezet, jogi személy, amely nem tartozik a tágabb értelembe vett államszervezetbe, és nem céljuk a

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról. 1. A rendelet célja

Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról. 1. A rendelet célja Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról Segesd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Magyarországon 1948 után

Magyarországon 1948 után 1948 2008 RENDSZERVÁLTÁS ÉS GAZDASÁG Magyarországon 1948 után megkezdõdtek a szovjet típusú gazdasági jog évtizedei. Ennek egyik alapvetõ tényezõje volt a szovjet jogi technikával végrehajtott államosítás:

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS A szabályok és a társadalmi-gazdasági térfolyamatok dinamikus kapcsolata, valamint a területfejlesztés esélyei Magyarországon 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 68.

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR SZOCIOLÓGIA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 2+2 Kreditpont: 6 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelvek: szerb, magyar A tantárgy

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Történelem osztályozóvizsga követelményei

Történelem osztályozóvizsga követelményei Történelem osztályozóvizsga követelményei 12. osztály Az érettségi vizsgakövetelmények témái 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 8. Az első világháborútól

Részletesebben

Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA?

Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA? Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA? Dr. Bartal Anna Mária egyetemi docens 11/24/10 1 11/24/10 2 Tananyag, követelmények kötelező irodalom: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába.2006. Osiris kiadó Vizsga: 50

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

Az oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira

Az oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira Balázs Éva EXPANZIÓ KÖZÉPFOKON Az oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira Bevezetés A két világrendszer a rövid 20. század csaknem egész idõszaka alatt kölcsönös kihívást jelentett egymás

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól Beérkezett válaszok: () = minősítés nélküli szállodák 5 3* 9 4* 31 5* 3 Összesen:

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési Program (TEP) néven. A program

Részletesebben

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba Sebestény István Istvan.sebesteny@ksh.hu Mi a társadalom? Általánosan: A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége,

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek -

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Kolozsvár, 2010. július 29. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Mit nevezünk válságnak? Definíció: rendkívüli helyzet,

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni?

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni? Témakörök Gazdasági szabályozás. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék i megközelítések Gyakorlati példák Kutatási eredmények Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL

BESZÁMOLÓ A KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL BESZÁMOLÓ A KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL A Fővárosi Bíróság 55. szám alatt nyilvántartásba vette a Magyar Diáksport Szövetséget az 1997.évi CLVI.tv.22. /3 / bekezdése alapján 1998. január 1-től kiemelkedően

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Új kihívások, régi válaszok a magyar versenysport utánpótlás nevelésben

Új kihívások, régi válaszok a magyar versenysport utánpótlás nevelésben Új kihívások, régi válaszok a magyar versenysport utánpótlás nevelésben Velenczei Attila Kutatóhely: Nemzeti Sport Intézt és SE-TSK, Társadalomtudományi Tanszék Témavezető: Földesiné Dr. Szabó Gyöngyi

Részletesebben

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 1+1 Kreditpont: 3 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelv: magyar A tantárgy

Részletesebben

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

9. Az állam szerepe és felelőssége

9. Az állam szerepe és felelőssége 9. Az állam szerepe és felelőssége Történelmi korszakok XVII. sz. caritas, egyházi szerep 1601- szegénytörvény Anglia (érdemes és érdemtelen szegények), 1871- Magyarországi szegénytörvény: illetőségi község.

Részletesebben

Közigazgatási alapfogalmak

Közigazgatási alapfogalmak ATALANTA Üzleti Szakközépiskola Közigazgatási alapfogalmak Jogi asszisztens tanfolyami jegyzet (ideiglenes) dr. Bednay Dezső 2011 január Tartalomjegyzék I. Rész: A közigazgatás az állami szervek rendszerében

Részletesebben

Ózd Város Önkormányzatának 35/2004. (XII.21.).számú rendelete a sportról. A rendelet célja 1.. A rendelet hatálya 2..

Ózd Város Önkormányzatának 35/2004. (XII.21.).számú rendelete a sportról. A rendelet célja 1.. A rendelet hatálya 2.. Ózd Város Önkormányzatának 35/2004. (XII.21.).számú rendelete a sportról. Ózd Város Önkormányzata a sportról szóló 2004. évi I. törvény (továbbiakban: Tv.) 55.. (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján,

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

(Min ségirányítási eljárás) 4. sz. verzió. A kiadás dátuma: 2008. március 3. Prof. Dr. Rudas Imre rektor

(Min ségirányítási eljárás) 4. sz. verzió. A kiadás dátuma: 2008. március 3. Prof. Dr. Rudas Imre rektor BUDAPESTI M SZAKI F ISKOLA 11 HALLGATÓI ÉLET (Min ségirányítási eljárás) 4. sz. verzió A kiadás dátuma: 2008. március 3. (Érvényes visszavonásig) FOLYAMATGAZDA: FHÖK elnök JÓVÁHAGYTA: Prof. Dr. Rudas Imre

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2008. (XI.17.) rendelete. a sportról

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2008. (XI.17.) rendelete. a sportról Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2008. (XI.17.) rendelete a sportról Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1)

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja Orosz Gábor cikkének ismertetése Várkonyi Erika 2010 A vizsgálat kutatásra alapuló átfogó elemzést nyújt magyar és francia

Részletesebben

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS Karlowits-Juhász Orchidea Miskolci Egyetem BTK Tanárképző Intézet Korunk

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN

KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN Petrás Ede Témavezető: Dr. Pusztai Gabriella DEBRECENI EGYETEM Humán Tudományok Doktori Iskola

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

Hivatali határok társadalmi hatások

Hivatali határok társadalmi hatások Hivatali határok társadalmi hatások Bevezetés a hatékony közigazgatás módszertanába Hajnal György Gajduschek György Szerzõk: Gajduschek György: 1. fejezet, 2.4 alfejezet, 4. fejezet, 9.8 fejezet Hajnal

Részletesebben

A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században

A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században Prof. dr. Đerđi Petkovič, PhD (Petkovics Györgyi) A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013

Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013 Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013 1/5 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) Az Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club (a továbbiakban: sportegyesület) az

Részletesebben

Az iskolakörzetesítés társadalmi hatásai

Az iskolakörzetesítés társadalmi hatásai Doktori (PhD) értekezés Az iskolakörzetesítés társadalmi hatásai Jankó Krisztina Julianna Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola 2011 AZ ISKOLAKÖRZETESÍTÉS TÁRSADALMI HATÁSAI Értekezés a doktori

Részletesebben

A rendszerváltástól a struktúraváltásig

A rendszerváltástól a struktúraváltásig Bartha Eszter A rendszerváltástól a struktúraváltásig Valuch Tibor (2015) A jelenkori magyar társadalom Budapest: Osiris 1989 Klaus von Beyme szavaival valóságos fekete péntek volt a társadalomtudomány

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel)

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Nap- és szélenergia kutatás és oktatás OMSZ 2014. május 29. A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Ütőné dr. Visi Judit Kaknics-Kiss Barbara Kovács Enikő Miről lesz

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter PhD ÉRTEKEZÉS Szabó Annamária Eszter MISKOLC 2009 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Szabó Annamária Eszter A kulturális örökség joga (PhD értekezés

Részletesebben