2. Intézmények/Értékek (vő. Michael Novak): szociális piacgazdaság

Átírás

1 Értékrend és Pluralizmus Irodalom: Wolfgang Waldstein: A szívébe írva XVI. Benedek: Beszéd a német Bundestag előtt Zlinszky János: A XII táblától a 12 ponton át a magánjog új törvénykönyvéig El Beheiri Nadja: Értékrend és Pluralizmus Beszámoló: A Neptun rendszeren keresztül történik 1. Bevezetés Világtársadalom: szorosabb kapcsolat a politikai, a gazdasági és a kulturális területek között Technikai lehetőségek Válság gazdasági válság/kulturális válság A gyors és szerteágazó fejlődés szilárd etikai alapokat igényelne, de a jól megalapozott értékrendre való támaszkodás helyett az tapasztalható, hogy mind több helyen megkérdőjeleződik a ránk hagyományozott értékrendszer. Sőt, már az értékrend meghatározásánál is számtalan megközelítési és megfogalmazási nehézségbe ütközünk. Így az emberek sok esetben nem tudják, hogy cselekedeteiket milyen mércével mérjék, s nem látják, hogy ennek következményei beláthatatlanok lehetnek. (Értékrend). 2. Intézmények/Értékek (vő. Michael Novak): szociális piacgazdaság Michael Novak meghatározza a szociális piacgazdaságot három alrendszeren keresztül. Jóléti társadalmakban az erkölcsi, kulturális rendszer sok esetben a leggyengébb elemként jelenik meg. Egyúttal azt is látjuk, hogy a harmadik rendszer elhanyagolása hosszú távon gazdasági szintén is negatív következményekhez vezet. Novák elmélete alapján lényeges, hogy eme három rendszere egymástól független módon működjön. Politikai rendszer o Intézmények: Demokrácia, megállapodás, hatalommegosztás, jogállamiság - intézmények o Értékek - önirányítás, fegyelem, szorgalom Gazdasági rendszer o Intézmények: magántulajdon, szabad piacgazdaság, profit lehetősége o Értékek: kezdeményező képesség, találékonyság Erkölcsi/kulturális rendszer o Intézmények: család, iskola, egyetem, egyházak, média o Értékek: szabad egyének erényei önfegyelem, mások iránti tisztelet, bátorság, remény 3. Európa három pillére Theodor Heuss (a második világháború utáni első német államfő) szerint Európa három hegyről indult ki: a golgota hegyéről, az athéni Akropoliszról és a római capitoliumról. Európa szellemi identitása e három valóságból együttesen fakad, e három valóság egységként fogható fel, s csak egységként válnak igazán értelmezhetővé. XVI. Benedek Más nagy vallásokkal ellentétben a kereszténység sohasem írt elő az államok, és a társadalmak számára kinyilatkoztatott jogot, kinyilatkoztatáson alapuló jogrendszert. [ ] A

2 keresztény teológusok ezzel olyan filozófiai és jogi irányzathoz csatlakoztak, amely a Kr. e. II. századtól kezdve alakult ki. Az említett század első felében került sor a sztoikus filozófusok által kialakított szociális természetjog és a római jog mértékadó tanainak találkozására. Ebből az érintkezésből születtek a nyugati jogi kultúrák, melyek mindmáig döntő jelentőségűek az emberiség jogi kultúrájára nézve. A jog és filozófia e Krisztus előtti összefonódásából vezet az út a keresztény középkoron át a jog felvilágosodás korabeli kibontakozásáig, azon keresztül pedig egészen az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatáig és a német Alaptörvényig [ ]. Római jog, görög filozófia, kereszténység elhelyezése Három fajta teológia Marcus Terentius Varro ( BC) szerint Szent Ágoston, De civitate Dei VI,5 Művelők Megvalósulás helye Tartalma Theologia mythica költők színház a költők által megfogalmazott mondák Theologia civilis teológusok város kultusz = az istenek tisztelete Theologia naturalis filozófusok kozmosz = a világmindenség Kérdésük: kik az istenek? 4. Forráshelyek Ulpianus D pr.: Aki joggal kíván foglalkozni, először tudnia kell, hogy honnan származik a jog (ius) kifejezés. A jog ugyanis az igazságosságról (iustitia) kapta a nevét; Csakugyan, Celsus elegáns meghatározása szerint, a jog a jó (boni) és az igazságos (aequi) művészete (ars). Éppen emiatt hívnak minket egyesek papoknak, mivel ugyanis az igazságosságot műveljük (iustitiam colimus), és a jó és az igazságos művészetét gyakoroljuk (boni et aequi notitiam profitemur) elválasztva a jót a rossztól, helyest a helytelentől, különbséget téve jogos és jogtalan között, az emberek jobbá tételét akarva, nem csupán a büntetéstől való félelem, hanem az előnyök általi ösztönzés révén, és az igaz, nem pedig a talmi filozófiára törekedve (vera philosophia). Arisztotelész, Nikomakhoszi Etika: Minden mesterség (techné) és minden vizsgálódás (methodos), de éppúgy minden cselekvés és elhatározás is nyilván valami jóra (tó agathón) irányul; tehát helyes az a megállapítás, hogy jó (tó kalón) az, amire minden irányul. Ulpianus D : Az igazságosság az arra való állandó és örökös törekvés, hogy mindenkinek megadjuk az őt megillető jogot.

3 XVI. Benedek: Caritas in Veritate, 34: Ingyenesség A szeretet az igazságban az ajándékozás döbbenetes megtapasztalásával szembesíti az embert. Az ingyenesség sokféle formában van jelen életében, amit az ember a teljesítményközpontú és utilitarisztikus létszemlélet következtében gyakran fel sem ismer. János Zlinszky (Keresztény erkölcs és jogászi etika, 164): (A) javak elosztására, juttatására, egymás kölcsönös gazdasági támogatására, a szegények, nyomorgók, éhezők, elnyomottak támogatására irányuló erkölcsi kötelezettségnek külön jelentős és egyre tudatosuló ága a társadalom természeti értékeke megőrző, a jövő nemzedékeke létfeltételeit biztosító feladata, a fenntartható gazdálkodás megoldása, a környezet, az élet létének, feltételeinek védelme és művelése, amint ezt az Ószövetség megfogalmazta. 5. Történeti áttekintés Róma fejlődése A királyság kora (Kr. e ) A köztársaság kora (Kr. e ) Osztályharc a plebejusok és a patríciusok között Kr. e. 367, leges Liciniae Sextiae A római alkotmány keletkezése Az alkotmány tartalma: o Comitia centuriata (katonai szempontok szerint összeállított népgyűlés) mint törvényhozói egység o Iurisdictio kiemelése a praetori tisztség létrehozatala révén o Magristratusok: consul, praetor, dictator, tribunus plebis, censores, quaestores, aedilisek o Senatus o Patríciusokból és plebejusokból álló vezető réteg: mos maiorum bonus vir Principátus (AUGUSTUS [Kr.e. 27 Kr.u. 14]) Dominatus o DIOCLETIANUS ( ) új állami közigazgatás o THEODOSIUS ( ) 391-ben államvallássá tette a kereszténységet. (Előtte a Milánói Edictum [313] csak türelmi rendelet volt.) o A Római Birodalom kettészakadása (395): I. THEODOSIUS halála után fiai, HONORIUS és ARCADIUS felosztják egymás között a birodalmat két fővárossal (Róma Konstantinápoly). o A Nyugatrómai Birodalom bukása (476) Konstantinápoly a birodalom fővárosa (utraque Roma); Bizánc: Constantinus és Iustinianus császár koronájának utolsó pompás drágaköve (ZWEIG). o I. Iustinianus ( ) Iustinianusi kodifikáció Bizánci középkor (Kr. u )

4 o Konstantinápoly elfoglalása a törökök által Zweig: [ ] és a Hagia Szophia magasba meredő keresztje, amely már ezer éve széttárt karjába fogadja a föld minden fájdalmát, tompa dübörgéssel a mélybe zuhan. Nyugati középkor (Kr.u. 476-tól) Bolognai Egyetem (1088) Digesta újrafelfedezése (Bologna: Diákok közös testületben tömörülnek; Párizs: Diákok és tanárok közös testülete) AQUINÓI SZENT TAMÁS ( ): Philosphia perennis (örökérvényű filozófia) Újkor kezdete Mikortól? Több időponthoz köthető; jellemzően nagy változásokhoz kötődnek a korszakhatárok. Lehetséges kezdő időpontok: o Amerika felfedezése (1492) o reformáció (1517) o könyvnyomtatás (JOHANNES GUTENBERG, 1450 körül) o reneszánsz ( közötti időszaktól kezdődik) HUGO GROTIUS ( ): A háború és a béke jogáról FRIEDRICH FREIHERR KARL VON SAVIGNY (magánjog) és THEODOR MOMMSEN (közjog) 19. század 6. Esetek 6.1. Mintha becsapta volna D. Ulpianus : Julianus megállapítja, hogy az eladó dolusért felel: Ha az eladónak tudomása volt arról, hogy a telekért több municipiumnak kell adót fizetni, és a hirdetésben azt írta, hogy csak egyetlen egy municipiumnak kell adót fizetni, majd a szerződésben úgy fogalmazott hogy: bármi adó, teher vagy utakért való különadó a vevőt terheli. akkor az eladót az actio emptivel (az adásvételből származó keresettel) lehet perelni, mintha a vevőt becsapta volna szánalomtól indíttatva Iust. Inst : De ha nem testi behatással okozta a kárt, vagy nem testet sértett meg, hanem máskép ejtett valakin kárt, úgy hogy sem az eredeti sem kiterjesztett Aquiliai kereset nem felel meg, akkor az, aki ebben vétkes, in factum actio alapján vonható felelősségre, pl. ha valaki a szánalomtól indíttatva (misericordia ductus) összekötött idegen rabszolgát bilincseitől megszabadít, hogy megszökhessen.

5 6.3. Egy írnok sorsa D Paulus.: Primus munkaszerződést köt Tertiussal egy egész évre. Tertius írnok, és szabad római polgár. Három hónappal a munkaszerződés megkötése után Primus meghal. Tertius azt kérdezi, hogy hány hónapra igényelhet munkabért? 6.4. Egy ígéretes üzlet? Rodosz sziget lakói éhínségben szenvednek. Egy római kereskedő nagy mennyiségű gabonát szállít Rodoszra. A kereskedő tudja, hogy rajta kívül még több hajó is tart Rodosz felé. A római hajó azonban minden bizonyára két nappal korábban fog Rodoszra érkezni mint a többi hajó. A kereskedő az eladási stratégián gondolkodik. Különösön azon töpreng, hogy köteles-e a vevőknek megemlíteni, hogy rövid időn belül elegendő mennyiségű gabona fog rendelkezésre állni. Nyilvánvaló, hogy a vevők többet fognak fizetni, ha azt gondolják, hogy a római kereskedő az egyetlen lehetőségük. A kereskedő jogász barátjától kér tanácsot. Vajon mit fog a jogász tanácsolni? Fejtse ki a döntéshez vezető szempontokat!