A HELLENIZMUS ÉS AZ ÓKORI RÓMA POLITIKAI GONDOLKODÁSA
|
|
- Valéria Molnárné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A HELLENIZMUS ÉS AZ ÓKORI RÓMA POLITIKAI GONDOLKODÁSA
2 HELLENIZMUS
3 Datálás Három korszakot különböztetünk meg az antik politikai filozófia történetén belül: Kr. e. 5 Kr. e. 4. század: klasszikus görög politikai filozófia az ókori Athénban Kr. e. 3 Kr. e. 1. század: hellenisztikus politikai filozófia Hellenizmus kezdete: Kr.e. 323: Alexandrosz halála. Hellenizmus vége: Kr.e. 31: Octavianus Marcus Antonius feletti győzelme az actiumi csatában. De a kései sztoicizmus egészen Kr. u 200-ig virágzik. Kr. u. 1 Kr. u. 4. század: klasszikus római politikai filozófia az ókori Rómában
4 Alexandrosz óriási mértékben kiterjesztette a görög világ határait Bár a birodalom szétszakadt ugyan Alexandrosz korai halálát követően, a görög kultúra és a görög nyelv (koiné) terjedését nem lehetett megállítani Megnőtt az érdeklődés a földrajz és a történelem iránt
5 Földrajzi elhelyezkedés Kr.e 5 Kr. e 2. században a fő központ: Athén Kr. e. 3 Kr. u. 2. században további jelentős, de kisebb központok: Alexandria: Könyvtár és kutatóközpont 700 ezer papirusztekerccsel. Javították, gondozták is a szövegeket, kommentárokkal látták el. Rodosz: Poszeidóniosz itt alapított iskolát. Antiókia: Görög alapítású város 250 ezer lakossal. Nikopolisz: Epiktétosz iskolát alapít. Kr. e. 2. századtól a fő központ: Róma
6 A kitáguló, ismeretlen világra két válasz adható Elfordulás a világtól Epikurosz: lemond a polgári életről. Korai sztoa: függetlenség a külvilágtól. A szemlélet lényege: Egyedül az ember belső világa, az értelem szolgálhat egy nyugodt élet alapjául. A városállam a háttérbe szorul, és az az idők jele. Megpróbálni megtalálni a helyünket az új világban Középső és kései sztoa. A szemlélet lényege: A zűrzavar ellenére fontosak a polgári erények. Törekedni kell az együttműködésre. Például a sztoában a kozmopolitizmus. Akármelyik válasz, akkor is szükség van arra, hogy a hellenizmus embere: értelemezze identitását és erkölcsi útmutatást kapjon.
7 RÓMAI ÁLLAMFORMÁK
8 Az antik Róma történelme 1. Római Királyság Kr. e. 753 Kr. e. 509 Róma alapítása: Kr. e. 753 Varro szerint Előtte: törzsek laktak egy helyen. Legfontosabb törzsek: etruszk, szabin és latin. Róma alapítói: Romulus és Remus. Romulus megölte az ikertestvérét és ő lett a király. Kezdeti államforma: királyság. 7 király Rómában, mindegyik több évtizedig uralkodott Első korszak: latin-szabin uralom Második korszak: etruszk uralom A korai időszak sok, történelmileg nem teljesen hiteles elemet mutat
9 A királyságban arisztokratikus jellemzők mutatkoztak Teljes jogú tagok csak a patríciusok, akik az ősatyáktól származtak a királyság alapításának korából. A kezdeti időben csak ők viselhettek hivatalt. Kr. e. 509: a Római Királyság vége. Utolsó római király: Lucius Tarquinius Superbus Fia megerőszakolt egy római asszonyt. Ekkor az asszony férje, Collatinus és annak barátja, Junius Brutus elűzték a királyt. Ők ketten lettek konzulok. Innentől kezdve mindig 2 db konzul állt a frissen alapított köztársaság élén A fős szenátussal a hátuk mögött.
10 2. Római Köztársaság Kr. e. 509 Kr. e. 29 Kr. e század: A köztársaság kezdeti időszakában a fő feladat: Róma területének megszilárdítása és a belső konfliktusok feloldása Egyrészt védelem a környező törzsektől Másrészt a patríciusok kiváltságos helyzetéből konfliktusok Plebejusok = kézművesek, parasztok, kézművesek, leigázott törzsek tagjai. Egyre több jogot, egyenlő jogot követeltek maguknak. Kr. e. 3. századra a teljes jogú római polgárok alapjogai: 1. Szavazás joga 2. Hivatalviselés joga 3. Vagyon joga és 4. Házasodás joga (patrícius és plebejus). Nem teljes jogú római polgárok joga: csak a vagyon joga. Eredmény S.P.Q.R.: (Senatus Populus Que Romanus) A szenátus és a római nép együttes uralma
11 A köztársaság későbbi időszakában a fő feladat: területi terjeszkedés. A területi terjeszkedés azonban egyre kevésbé hatékony igazgatáshoz és egyre nagyobb elégedetlenséghez vezetett A harci költségeket elsősorban a kisbirtokosok és a szövetségesek állták. Kr. e. 60 Kr. e. 48: Első triumvirátus: Julius Caesar, Pompeius és Crassus. Julius Caesar tovább terjeszti a köztársaság határait, és a területi problémákból adódó helyzetet úgy próbálta megoldani, hogy dictatorrá vált, azonban Kr. e. 44-ben meggyilkolták. Kr. e. 43 Kr. e. 36: Második triumvirátus: Antonius, Octavianus, Lepidus. Alatt Lepidus visszavonult, és Antonius és Octavianus megkezdték a harcot az egyeduralomért. Kr. e. 31.: az actiumi csatában Octavianus legyőzte Antoniust: hellenizmus vége!
12 3. Római Birodalom Kr. e. 27 Kr. u. 395/476 Már a hellenizmus időszakában birodalmi jellemzők Kr. e. 27: Augustus a Római Birodalom (Imperium Romanum) első császára A Római Birodalom mint császárság 1. Principatus: Augustus hivatalosan lemond az abszolút hatalomról. A köztársaság intézményei azonban folyamatosan kiüresednek 2. Dominatus: Kr. u. 284-ra az államforma tekintetében is elismerik a császárságot Diocletianus császár A hivatalos államforma abszolút monarchia A polgárok pedig alattvalók (subiecti) Császárság szétesése Egyik legfőbb ok: az utódlás kérdése nem tisztázott, amely alig néhány hónapos uralomhoz és erőszakos hatalomátvételekhez vezetett Másik fő ok: a hatalmas terület. Többek között ezért tette át I. Constantinus császár a birodalom központját Bizáncba Kr. u. 312-ben.
13 RÓMA JELLEMZŐI
14 Az ókori Róma jellemzői Államforma: nem demokrácia. Előbb királyság, majd köztársaság, végül császárság. A királyság korában sem jellemző, hogy isteni lenne a király. Az arisztokrácia kezdettől kiemelkedő fontossággal bír, később egyenlő jogok. Athénhoz képest különbség: bárki teljes jogú római polgárrá válhatott. A poliszban a közösség és a közjó egyértelműen elsőbbséget élvez a magánélethez képest: az ókori Athénhoz hasonlóan A köztársaság, a res publica az emberek ügye, a közös ügyek Ellentéte a res privata, amely a magánügyeket jelölte.
15 Vallás a görögökhöz hasonlóan meghatározó szerepet tölt be: vallásukat szinte egy az egyben a görögöktől veszi át, csak az istenneveket módosítják. A vallásban a más kultúrákkal való érintkezés miatt helyet kap egyre inkább a szinkrétizmus. Megjelenik persze a kereszténység, amely egyre inkább teret hódít: Kr. u. 313: I. Constantinus császár a milánói ediktumban engedélyezi a keresztény vallást az üldözés után. Városok mérete teljesen más léptékű: Róma 1-1,5 millió főt, Alexandria 250 ezer főt számlál. Közepes városok: ezer fő, kisvárosok: 2-3 ezer fő. Politikában való közvetlen részvétel teljesen lehetetlen. Hivatalviselés is elérhetetlen a nagy számok miatt a legtöbb embernek Hatalmas hivatali apparátusra van szükség ennyi ember és ekkora terület működtetéséhez. A törvények kodifikálása itt már nagyon erőteljesen megjelenik. A római jog minden modern, nyugati jog alapja
16 RÓMAI POLITIKAI GONDOLKODÁS
17 Róma és a politikai gondolkodás Mi számít politikainak? Az ókori Athénban minden, ami a polisszal, a társadalom alapvető egységével kapcsolatos. Különleges jellemzője, hogy az etika szorosan összefonódik a politikai kérdésekkel. A hellenizmus kezdetét többek között a polisz hanyatlása jellemzi a Kr. e. 4. század végétől, amely alapvetően változtatta meg a politikai gondolkodást. A politikai gondolkodás alapegysége nem a polisz lesz többé; de az etikával való szoros kapcsolata megmaradt. Az ókori Rómában egyre inkább közeledik a fogalom a modern politika fogalmához. A politika itt már a társadalom intézmény-alapú vezetését jelenti, amelynek keretében az etika már elsősorban a magánszféra területén tárgyalandó.
18 Közéleti erény kiemelkedő szerepe Erényesség Athénhoz hasonlóan rendkívüli szerephez jutott Római árnyalat: a család hírnevét is öregbíteni kellett, megfelelni a több generációs nemességnek A római polgárság nem elsősorban mint jog, hanem mint kiváltság jelenik meg az emberek fejében Ha Rómában akarsz polgár lenni, legyél olyan, mint a rómaiak. Közmondás: Ha Rómában vagy, tégy úgy, ahogy a rómaiak. A rómaiak az erény megszállottjai, mégpedig a közösségi erényeké Eredete: Panaitiosz Fennmaradt: Cicero: De officiis Augustus címe: princeps = első polgár, amely morális elsőségre utal. Censor hivatal: a legrangosabb címhez: a morál felügyelete A rómaiak elfogadták az autoritást: családon belül az atya (pater) hatalmát, háborúban a hadvezér parancsát
19 Római közéleti paideia és emberideál Politika rendkívüli jelentősége Cursus honorum: Sulla által meghatározott karrierív a magistratusok számára, amely ott nyitva állt minden teljes jogú, római férfi előtt. 1. Quaestor (20): Pénzügyi feladatok; legalább 30 éves. 2. Aedilis (2): Kereskedelmi, rendészeti és vallási funkciók. 3. Praetor (8): Legalább 40 éves. Városi rend fenntartása. Bíráskodás polgárjogi és büntetőjogi kérdésekben. Időnként hadvezetés. 4. Consul (2): Állam, és hadügyek irányítása. Mindig két konzul: egymás ellenőrzése és vétójog. Legalább 43 éves. 1 évig lehetett betölteni a pozíciót, utána 10 évig nem. Gyakorlatban sokszor előfordult: egyikük a belügyekkel, másikuk a háborúskodással foglalkozott. 5. Censor (2): Census: nép- és vagyonszámlálás 5 évente, pénzügyek ellenőrzése, erkölcs felügyelete.
20 RÓMAI TÖRTÉNETÍRÓK
21 Római történetírás A rómaiak alapvető gondolkodási egysége a történelemről az exemplum volt Uralkodó egyéniségek példája a múltban, akik a hatalmat különféle módon és különböző mértékben gyakorolták Az alkotmányforma ezzel szemben kisebb hangsúlyt kapott Természetesen a római történetírók érzékelték a különbséget a köztársaság és a principatus (Római Birodalom első szakasza) között, azonban számukra a különbség úgy tűnt, mint a döntéshozatal másféle folyamata Köztársaság: A döntéshozatal nyilvános folyamat Principatus: A döntéshozatal privát módon, az imperiális háztartásban zajlik. A római történetírás exemplumok sorozata
22 Titus Livius (Kr. e. 59 Kr. u. 17) Fő műve: Ab urbe condita (A város alapításáról) Róma története 142 könyvben a királyok korától Augustusig. Fennmaradt könyvek: I-X. (Kr. e. 292-ig), XXI-XLV (Kr. e. 219 Kr. e. 168) A politikai teória helyett fontosabb volt számára egy egységes narratíva megteremtése. Ősök erényeit hirdeti, amelyek közösségi jellegűek. Külpolitikával kapcsolatos alapvető fogalma a jóhiszeműség (fides), amely szerint Róma mindig csak akkor kezdett háborúba, amikor azt jogosnak érezték Jogos háború (bellum iustum) fogalmának megteremtése A rómaiak a görögökkel ellentétben sosem rajtaütéssel és váratlanul indítottak támadást, hanem azt érvelés és tárgyalás előzte meg Később a fogalom Ciceronál bontakozik ki
23 Polübiosz (Kr. e. 200 k. Kr. u. 119) görög történetíró Rómáról Fő műve: Hisztorai (Történet; Polübiosz történeti könyvei) Célja, hogy ne csak Róma történetét, hanem egyetemes világtörténelmet írjon. A történelmet a sors mellett jelentős történelmi személyiségek is alakítják. Florus (Kr. u. 2. század) Fő műve: Epitome Rerum Romanorum Két részre osztja a történelmet, a Gracchusokkal mint választóvonallal Az aranykort felváltja a bronzkor, amelyben morál hanyatlás figyelhető meg, amely a hatalomvágyból és irigységből következik Velleius Paterculus (Kr. e. 19 Kr. u. 31) Fő műve: Historia Romania (Róma története) 2 könyvben
24 Plutarkhosz (Kr. u. 46/48 Kr. u. 125/127) Fő műve: Bioi paralelloi (Párhuzamos életrajzok) 22 könyvben, 46 életrajzzal. Párosítás: egy görög és egy római kiemelkedő személyiség életrajza, jellemük, életük vagy cselekedeteik hasonlósága alapján. Tacitus (Kr. u. 55/56 Kr. u. 117/120) Fő művei: Historiae és Annales. Célja, hogy történeti írásaival neveljen, ugyanis így mások példájából tanulhat a következő generáció. A történelem politikai hatalomról és nem alkotmányokról szól. Ideális esetben az arisztokrácia tartja kezében a politikai hatalmat, mivel ők tudnak vele megfelelően bánni.
25 RÓMAI JOGÁSZOK
26 Római jogászok Eredet: ahogy az athéni államapparátusból adódóan frissen megjelentek a szónokok és a rétorok, úgy Rómában a hatalmas államapparátusból és a részletekig menően kodifikált jogból adódóan felbukkantak a jogászok. Feladat: jogi tanácsadás. Munkájuk: hatalmas jogi irodalom, jogi kommentár és értelmezés. Forrás: Kr. u. 533: Pandekták (vagy digeszták): 50 könyvből álló kivonat a klasszikus római korból származó jogászok munkáiból, elsősorban a magánjog területéről. Jellemzők: Klasszikus politikai filozófiával nem foglalkoztak, elsősorban pragmatikus megközelítés. Átvettek számos politikai filozófiai elemet, főként a sztoicizmusból.
27 Jogi teóriák jogászoktól A Pandektákban összesen két helyen marad fenn általános jogértelmezés: az írások ugyanis szinte teljes egészében praktikusak 1. Ius Nomosz vs. phüszisz felosztás megtalálható, de különböző módon Kettes felosztás: 1. Ius civile: ami az egyes államokra jellemző, eltérő. 2. Ius gentium: az államok mindegyikére jellemző, egyetemes. Hármas felosztás: 1. Ius civile 2. Ius gentium: amely minden ember számára közös. 3. Ius naturale: az a törvény, amelyet a természet ír elő minden állat számára, tehát ez tágabb, mint az ius gentium. A gyakorlatban azokon a területeken, ahol az ius civile összeütközik az ius naturaleval, ott előbbi érvényesül. Rabszolgaság vs. emberek természettől fogva egyenlők.
28 2. Igazságosság (iustitia) Legjobb meghatározás a jogászi írásokban az, hogy az igazságosság egy folyamatos és kitartó akarat arra, hogy mindenkinek saját jogot tulajdonítsunk. Az igazságosság tanai (sztoikus eredet, Cicero: De off.) Tiszteletre méltóan élni. Nem ártani másnak. Megadni mindenkinek az őt megilletőt 3. Közjog vs. magánjog Közjog (ius publicum): A római állam ügyeit érinti. Magánjog (ius privatum): Az egyének érdekeit érintő ügyeket foglalja magában.
29 HELLENISZTIKUS POLITIKAI FILOZÓFIA
30 Róma és a politikai filozófia Politikai filozófiájukat szintén nem maguk dolgozzák ki, hanem nagy részét átveszik a görögöktől. Rómában először Kr.e. 155-ben kerültek kapcsolatba a görög filozófiával: Követség: peripatetikus Kritolaosz, akadémikus Karneádész és sztoikus szeleukeiai Diogenész. Filozófia római ellenzője: Cato: ne rontsák meg az erkölcsöket. Filozófia római barátja: Scipio Africanus, akinek köréhez tartozott Panaitiosz. A hellenizmus görög és római periódusának egyik fontos különbsége, hogy míg a görög filozófusok elsősorban tanárok voltak, a rómaiak elsősorban jelentős politikai figurák Részben ez is hozzájárult ahhoz, hogy a római filozófiában hangsúlyosabban megjelenik a közösség kérdése. A kezdő lökést mégis egy görög polgár, Panaitiosz adta meg.
31 Latin nyelvű filozófiai irodalom születése csak későn, az Kr. e. 1. században: Lucretius, Cicero, Varro, Seneca Érdekesség, hogy nem csak a latin nyelv, hanem a latin ábécé, a mi ábécénk alapja is ekkor alakul ki De még ekkor is sokan írtak görögül, pl. Marcus Aurelius és Epiktétosz A korszak közös nyelve továbbra a görög Római filozófia sajátossága: Rétorizált írásmód Filozófia praktikus, etikai vonatkozásának hangsúlyozása Filozófia politikai ideológiaként való hasznosítása
32 Fő filozófiai témák Előtérbe kerültek az ismeret forrásainak és a tudás igazolásának problémái. Jellemző az etika és az életproblémák előtérbe kerülése, de nem tűnik el a teória. Ezzel együtt több irányzat teljes filozófiára törekszik: legerőteljesebben az epikureusok és a sztoikusok. Platón és Arisztotelész háttérbe szorul, a hellenisztikus filozófusok főleg Szókratészre építenek. Éppen Platón későbbi ismételt népszerűséget jelöli majd a hellenisztikus gondolkodás végét: újplatonizmus.
33 Filozófiai iskolák A hellenisztikus korban a filozófiai iskolákba való tömörülés volt a jellemző: a különböző filozófusok egyéni vitái helyett iskolák versengése. Az 2+3 legfontosabb filozófiai iskola a hellenizmus korában: 1. Platón Akadémia (Kr. e. 387-Kr. u. 529) kevésbé népszerű (iskola) 2. Arisztotelész Peripatosz / Lükeion (Kr. e. 335) 3. Epikurosz Kert / Képosz (Kr. e. 306) - fontos (iskola) 4. Kitioni Zénón Sztoa (Kr. e. 300) - fontos (iskola) 5. Pürrhón: szkepticizmus (Kr. e ) - fontos (nincs fizikai iskola)
34 Filozófiai iskolák jellemzői a hellenizmus elején Ingatlan kellett hozzá Iskola vezetője: Élethosszig tartó poszt Példamutató élete modellként szolgált Legtöbbször maga jelölte ki az utódját Sokszor politikai szerep, például politikusként vagy tanácsadóként Tanulók: Filozófusok és az elit ifjúság Tantárgyak: Filozófia mellett retorika és tudományok. Nem jellemző minden filozófiai iskolára: az epikureusok elvetették az általános műveltséget. Szabályok az iskolához tartozó filozófusokra vonatkozólag: Identitásukat meghatározta az adott iskolához való tartozás Részt kellett venniük a belső vitákban saját állásfoglalással Védelmezniük kellett a saját iskolájukat más tanokkal szemben
35 Filozófiai iskolák a hellenizmus vége felé Általában már nem konkrét intézmények Az is elég volt egy iskolához tartozáshoz, hogy elismerje egy filozófus az adott irányzat tanait. A filozófiai iskolák a hellenisztikus korban helyhez kötöttek voltak és egy konkrét közösség életében való részvételt jelentették, míg i.e. 140-től ezek az iskolák többnyire feloszlanak és számos filozófus Rómába megy Pártfogót keresnek (több császárnak van filozófus tanára, tanácsadója vagy bizalmasa) Magániskolát működtetnek, ahová sokszor a római elit gyermekei járnak (pl. Epiktétosz) Császári fenntartású köziskolák tanárai (pl. aphrodisziaszi Alexandrosz) A római elit tagjai sokszor filozófusokká válnak (pl. Cicero, Seneca, Marcus Aurelius)
36 Filozófiai iskolák a hellenizmus vége felé Kr. e. 140-től már szellemi mozgalomként éltek tovább a filozófiai irányzatok, nem konkrét iskolaként. Egy adott iskolához való tartozást az döntötte el, hogy az adott gondolkodó elfogadja-e az adott szövegkorpuszt abszolút tekintélynek. Ezért is próbálták az iskola alapítójának (és egyéb tekintélyeinek) szövegeit megbízható kiadásban hozzáférhetővé tenni.
37 3 legfontosabb hellenisztikus filozófiai irányzat Epikureizmus, a szkepticizmus és a sztoicizmus. Platón és Arisztotelész gondolatai kevésbé meghatározóak. A sztoicizmus örvendett a legnagyobb népszerűségnek. Egymással versengtek, és gyakran bírálták is egymást, amely aztán gyümölcsözően hatott mindegyik iskolára: A sztoikusok és az epikureusok egymást bírálták. A szkeptikusok mindkettejüket bírálták. Az Kr.u. 3. századra sok irányzat és iskola eltűnik vagy beleolvad az újplatonizmusba, amely Plótinosz (Kr.u ) óta A Filozófiának számít már, egyedüli versenytársa csak a kereszténység.
38 AJÁNLOTT OLVASMÁNY A MAI ÓRÁHOZ Long, A. A.: Hellenisztikus filozófia. Osiris, Budapest, o. Németh Gy. Hegyi W.: Görög-római történelem. Tankönyv, Osiris, Budapest, Rowe, C. Schofield, M. (szerk.): The Cambridge History of the Greek and Roman Political Thought. CUP, Cambridge, 2005, és o.
39 KÖVETKEZŐ ÓRÁRA KÖTELEZŐ SZÖVEG Sextus Empiricus: A pürrhonizmus alapvonalai
Hendrik Nikoletta: SZTOICIZMUS. Bevezetés szeptember 19.
Hendrik Nikoletta: SZTOICIZMUS Bevezetés 2014. szeptember 19. Mit jelent a sztoikus bölcs kifejezés? 1) Korszakolás A sztoicizmust 3 korszakraszokás osztani: 1. Korai sztoa:kitioni Zénón, Kleanthész és
RészletesebbenHendrik Nikoletta. SZTOICIZMUS Középső és kései sztoa 2014. november 21.
Hendrik Nikoletta SZTOICIZMUS Középső és kései sztoa 2014. november 21. Tekintsük át, hogy miként változtak az eddig megismert sztoikus gondolatok a középső és a kései sztoa időszakában! KÖZÉPSŐ SZTOA
RészletesebbenÓKOR Rómaiak az Augustus-korban
ÓKOR Rómaiak az Augustus-korban A témához mérten kis terjedelmű kötetben a hangsúly a rómaiakon és nem Augustus korán van. A mű ugyanis az Európa népei sorozat részeként jelent meg, minden bizonnyal terjedelmi
RészletesebbenAz ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya
TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ / 11.ÉVFOLYAM Az ókori Kelet A folyam menti civilizációk általános jellemzése(egyiptom,mezopotámia,kína, India) Tudomány és kultúra az ókori Keleten Vallások az ókori Keleten A zsidó
RészletesebbenAZ ÓKORI RÓMA NÉVTÁRA. Aeneas: trójai hős, aki társaival új hazát indult keresni, miután Trója elesett.
AZ ÓKORI RÓMA NÉVTÁRA Aeneas: trójai hős, aki társaival új hazát indult keresni, miután Trója elesett. Dido: Karthágó királynője, aki Cupido nyilának hatására beleszeretett Aeneasba. Latinus: latinok királya,
RészletesebbenFogalmak Személyek Dátumok Földrajzi nevek
Fogalmak Személyek Dátumok Földrajzi nevek Italicus Livius Kr. e. 753 Tarentum Latin Aeneas 510 Szüraküszai Szabell Polübiosz 494 Magna Graecia Szabin Hannibál 451-450 Latium etruszk Cornelius Scipio 366
RészletesebbenA város alapításától a köztársaság fénykoráig
A város alapításától a köztársaság fénykoráig Itália elhelyezkedése: A Földközi-tenger medencéjében, az Appenninni-félszigeten. Tengerpartja tagolatlan, nem kedvez a kereskedelemnek, viszont kedvezőek
RészletesebbenAz athéni demokrácia intézményei és működése
2. Az athéni demokrácia intézményei és működése; A római köztársaság virágkora és válsága; A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás; Az athéni demokrácia intézményei és működése - Kr. e II. évezred
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenTanulni így is lehet? - Társasjáték a történelem szakkörön és azon túl. Általam készített mellékletek a társashoz
Tanulni így is lehet? - Társasjáték a történelem szakkörön és azon túl Általam készített mellékletek a társashoz 1. Fordulatkártyához fogalomkereső és meghatározó (5 ezüstpénzért) 2. Fordulatkártyákhoz
RészletesebbenOsztályozó vizsga témái. Történelem
9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság
RészletesebbenMarius reformjai i.e 105
Polgárh rháború Rómában Politikai küzdelmek k és s pártok p Rómában - i.e.ii.század zad Út az egyeduralom felé Marius reformjai i.e 105 ok: a hadsereg válsága a vagyontalanok (föld nélküliek) nem kötelesek
RészletesebbenMi a legszembetűnőbb különbség az Állam és a Törvények között a szövegrészlet alapján?
PLATÓN TÖRVÉNYEK Mi a legszembetűnőbb különbség az Állam és a Törvények között a szövegrészlet alapján? Vajon Platón szerette-e volna, hogy megvalósuljon az Állam utópiája? Igen Ne feledjük, Platón a peloponnészoszi
RészletesebbenOsztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen
Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia
RészletesebbenKiknek voltak jelentős gondolatai az antikvitásban a politikáról?
Kiknek voltak jelentős gondolatai az antikvitásban a politikáról? Bevezetés Fontos különbséget tenni a politikai gondolkodás és a politikai elmélet között. Politikai gondolkodás: egy széles körű és általános
Részletesebben100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint
ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus
RészletesebbenJune 28, RÓMA.notebook. összehívás. Kr.e.753 Róma alapítása Kr.e.367 Licinius földtörvény Kr.e. 494 néptribunusi hivatal
Kr.e. 326 adósrabszolgaság Kr.e.510 eltörlése etruszk uralom és a királyság vége Kr.e. 494 éptribunusi hivatal Kr.e.367 icinius földtörvény Kr.e.753 Róma alapítása MI TÖRTÉNT EKKOR? Ellenőrizd a túloldalra
RészletesebbenTÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől
Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Meghirdető tanszék/intézet TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől
RészletesebbenHELYI TANTERV A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉS A KÉTTANNYELVŰ OSZTÁLYOK TÖRTÉNELEM OKTATÁSÁHOZ 9. ÉVFOLYAMON
HELYI TANTERV A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉS A KÉTTANNYELVŰ OSZTÁLYOK TÖRTÉNELEM OKTATÁSÁHOZ 9. ÉVFOLYAMON ÓRASZÁM: heti 2 óra, összesen 72 óra FŐ CÉLKITŰZÉSEK: 1. A 10. évfolyam történelem tananyaga könnyebb
RészletesebbenA KÖZTÁRSASÁG KIALAKULÁSA I. A
1 Lecke: RÓMA SZÜLETÉSE II. A mondabeli városalapítás - A monda szerint a rómaiak Trójából származnak. - Romulus és Remus története - Romulus lett az első király, a monda szerint ő alapította a várost
RészletesebbenIdőutazó ókori teszt
Időutazó ókori teszt I. Róma felemelkedése 1. A hagyomány szerint Romulus és Remus ősei az alábbiak közül melyik városból menekültek? x) Athén 1) Spárta 2) Trója 2. Mit jelent a vétó! kifejezés? x) tiltakozom!
RészletesebbenJAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ. 2. Ki írhatta volna az alábbi sorokat? A történelmi személyiség nevét írja a szöveg után! (Elemenként 1 pont)
JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 1. A feladat az ókori Róma történelmével kapcsolatos. Válaszoljon a forráshoz kapcsolódó kérdésekre! (Elemenként 1 pont) a, triumvirátus b, Kr.e. I. sz. c, Pompeius d, köztársaság / res
RészletesebbenA Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve
A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Készítette: a gimnázium humán szakmai munkaközössége 2015. Az alábbi helyi tantervet
RészletesebbenTÖRTÉNELEM Megyei szaktantárgyi vetélkedő 2015 Írásbeli feladatsor a 6. osztály számára
TÖRTÉNELEM Megyei szaktantárgyi vetélkedő 05 Írásbeli feladatsor a 6. osztály számára Az írásbeli feladat megoldásához 0 perc áll rendelkezésére. Helyes megoldás esetén összesen 00 (azaz száz) pontot lehet
RészletesebbenTémakörök a 2005/2006. tanév I. negyedévi vizsgájához történelemből 11. osztályok számára Készítette: Vit Olivér
Témakörök a 2005/2006. tanév I. negyedévi vizsgájához történelemből 11. osztályok számára Készítette: Vit Olivér 1. Az ókori Kelet civilizációi; a civilizációk jellemzői (írás, politikai intézmények, tudomány,
RészletesebbenV E R S E N Y F E L A D A T O K Kultúrtörténeti teszt
V E R S E N Y F E L A D A T O K Kultúrtörténeti teszt 2013-2014. 1. forduló, 1. kategória A versenyző neve:................... Osztálya:........................ Iskolája:.......................... Felkészítő
RészletesebbenSlovenská komisia Dejepisnej olympiády. 1.* Hogy hívták azokat a fivéreket, akik a legenda szerint megalapították Róma városát?
Slovenská komisia Dejepisnej olympiády Obvodné kolo Dejepisnej olympiády pre ZŠ a 8-ročné gymnáziá 4. ročník, školský rok 2011/12 Testové úlohy pre kategóriu D (8. ročník ZŠ a 3. ročník OG) Megjegyzés:
Részletesebben9-10. évfolyam történelem tanmenet esti tagozat Évi óraszám: 72. Fejlesztési cél, kompetenciák
9-10. évfolyam történelem tanmenet esti tagozat Évi óraszám: 72 Óra 1. Tananyag Bevezetés A történelem kezdete a kőkor 1-2.lecke,7-17.old 2. Egyiptom, a Nílus ajándéka Mezopotámia és a Közel-Kelet 4-5.lecke
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenGOROG TÖRTÉNELEM a kezdetektől Kr. e. 30-ig
GOROG TÖRTÉNELEM a kezdetektől Kr. e. 30-ig HEGYI DOLORES, KERTÉSZ ISTVÁN, NÉMETH GYÖRGY, SARKADY JÁNOS Harmadik, javított kiadás Osiris Kiadó Budapest, 2006 BEVEZETŐ 13 NÉM ETH G Y Ö R G Y A görög történelem
RészletesebbenÉvszám Esemény Személy ( ek) Kr.e. 490 Marathonnál a görögök legyızik a Miltiadesz, Dareiosz perzsákat
1. ÉVSZÁM, ESEMÉNY, SZEMÉLY - KERESİ Az alábbi feladat az ókor és a kora középkor jelentıs eseményeire vonatkozik. Töltse ki a táblázat üresen maradt részeit! ( elemenként 1 pont ) Évszám Esemény Személy
RészletesebbenELŐADÁS TEMATIKA (TRB 1011) AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE I. ELŐADÁS 2014/2015. tanév II. félév
ELŐADÁS TEMATIKA (TRB 1011) AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE I. ELŐADÁS 2014/2015. tanév II. félév A tantárgy célja a hallgatók történelemszemléletének alakítása a történelmi tények, fogalmak és összefüggések bemutatásával
RészletesebbenTANMENET /2009-2010/ Száray Miklós Történelem I. középiskolák, 9. évfolyam című tankönyve alapján a 9. osztály TÖRTÉNELEM tantárgyának tanításához
TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0011 A kompetencia alapú oktatás feltételeinek megteremtése Vas megye közoktatási intézményeiben Béri Balogh Ádám Gimnázium, Posta- és Bankforgalmi Szakközépiskola Vasvár TANMENET
RészletesebbenOktatási Hivatal FILOZÓFIA. A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató OKTV 2013/2014 1. forduló 1. feladat Igazságkeresés! A következő állításokról
RészletesebbenV E R S E N Y F E L A D A T O K Kultúrtörténeti teszt
V E R S E N Y F E L A D A T O K Kultúrtörténeti teszt 2014 2015. 1. forduló, 2. kategória A versenyző neve:................... Osztálya:........................ Iskolája:.......................... Felkészítő
RészletesebbenSZTE-BTK Klasszika-Filológiai és Neolatin Tanszék VERSENYFELADATOK. Kultúrtörténeti teszt forduló, 1. kategória
VERSENYFELADATOK Kultúrtörténeti teszt 2015 2016. 1. forduló, 1. kategória A versenyző neve:... Osztálya:... Iskolája:. Felkészítő tanára:... Pontszáma:... / 51 pont Kedves Versenyző! Minden feladatot
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák
TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat
RészletesebbenA TERMÉKENYSÉGISTENNÕK: TELLUS ÉS CERES, VALAMINT VESTA SZEREPE A RÓMAI CSALÁDI ÉS KÖZÖSSÉGI ÉLETBEN. ANDRÁSI DOROTTYA egyetemi docens (PPKE JÁK)
Iustum Aequum Salutare VIII. 2012/2. 43 48. A TERMÉKENYSÉGISTENNÕK: TELLUS ÉS CERES, VALAMINT VESTA SZEREPE A RÓMAI CSALÁDI ÉS KÖZÖSSÉGI ÉLETBEN egyetemi docens (PPKE JÁK) Hesztia, isteni Pûthóban ki a
Részletesebbenjavítóvizsga tételek tanév
javítóvizsga tételek 2017-18. tanév Történelem: SZAKGIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAM 1. Egyiptom 2. A görög vallás és a mítoszok. Az olimpia. 3. Spárta. Nevelés és család az ókori görögöknél. 4. Az athéni demokrácia
RészletesebbenFogalmak. 9. Történelem
Fogalmak 9. Történelem Polisz: görög városállam. A városból és közvetlen környezetéből állt. Kialakulásakor a földdel rendelkező tulajdonosok politikai közössége, majd a tulajdon sokfélesége mellett a
RészletesebbenKössünk békét! SZKA_210_11
Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran
RészletesebbenTörténelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!
Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSSOR RÓMA ALAPÍTÁSA
ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSSOR RÓMA ALAPÍTÁSA Ki volt Trójának, Hektór után a legnagyobb hőse? Aeneas, aki társaival új hazát indult keresni, miután Trója elesett. Hajóikkal melyik szigetre jutottak először? Szicília
RészletesebbenSzakközép 9. évfolyam, augusztusi javítóvizsga történelemből
A vizsga felépítése: Szakközép 9. évfolyam, augusztusi javítóvizsga történelemből 1.) FELADATLAP: a részletezett vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon
RészletesebbenMagyar nyelv és irodalom: Bibliai történetek, dokumentumtípusok, írás- és könyvtártörténet. Az írás kialakulása, az írásjelek. Az őskőkor világa.
Tematikai egység Az őskor és az ókori Kelet Órakeret 18 óra Az őskori ember világa. Ószövetségi (a héber Bibliában olvasható) Előzetes tudás történetek. Ókori keleti örökségünk (időszámítás, írás, tudományos
Részletesebben1. A GÖRÖG POLITIKAI GONDOLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI, A SZOFISTÁK ÉS SZÓKRATÉSZ A JOGRÓL ÉS AZ ÁLLAMRÓL
1. A GÖRÖG POLITIKAI GONDOLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI, A SZOFISTÁK ÉS SZÓKRATÉSZ A JOGRÓL ÉS AZ ÁLLAMRÓL Görögök számára az erkölcsnek közvetlenül politikai jelentősége volt és viszont szerves egységben
RészletesebbenA versenyző kódja: a) geometrikus, vörösalakos, feketealakos. b) Livius, Herodotosz, Plutarkhosz. c) Isszosz, Gaugaméla, Granikosz
A versenyző kódja: 1. Írjon I-t az igaz, H-t a hamis állítás előtti -be! a) Hellaszban a legjelentősebb sportrendezvény az Apollón tiszteletére rendezett Olümpia volt. b) Kleiszthenész a vérségi kötelékek
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
RészletesebbenVendégünk Törökország
2014/04/23-2014/05/31 1. oldal (összes: 9) 2. oldal (összes: 9) [1]2014. április 23. és május 31. között tekinthető meg a modern Törökországot és a modern török irodalom egy-egy darabját bemutató kamarakiállítás
Részletesebben1. Az ókor és kultúrája
TÖRTÉNELEM MŰVELTSÉGI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI A 10. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA 1. Az ókor és kultúrája A homo sapiens megjelenése, az élelemtermelés kezdete Kr. e. 3000 körül. Kr. e. XVIII. sz. Kr. e. X. sz. Kr.e.
RészletesebbenHorváth István Károly latin nyelvi és kultúrtörténeti verseny 2010/2011
Horváth István Károly latin nyelvi és kultúrtörténeti verseny 2010/2011 KULTÚRTÖRTÉNETI TESZT III. forduló II. kategória Szeged, 2011. március 19. A versenyzı neve:... Iskolája:... Felkészítı tanára:...
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 19. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. Írja be a táblázatba
RészletesebbenA principátus rendszere. - társadalmi téren a plebejusok tönkremenetele, nincstelenné válása
A principátus rendszere 1. Előzménye: a köztársaság válsága a régi köztársaság több szempontból is válságba került a hódító háborúk miatt: - társadalmi téren a plebejusok tönkremenetele, nincstelenné válása
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1012 É RETTSÉGI VIZSGA 2010. október 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A rész 1. Mely korszakokban lettek
Részletesebben3. A feladat a római köztársaság válságával kapcsolatos. Állapítsa meg, hogy az alábbi források közül melyik utal elsősorban a politika, a gazdaság,
3. A feladat a római köztársaság válságával kapcsolatos. Állapítsa meg, hogy az alábbi források közül melyik utal elsősorban a politika, a gazdaság, illetve a hadsereg válságára! Soronként csak egy elemet
RészletesebbenTematikai egység/ Fejlesztési cél. 15 9 24 Év végi ismétlés, rendszerezés, múzeumlátogatás, városismeret 0 7 7 Összesen: 65 46 108
Humán és Belügy 9. évf Tematikai egység/ Fejlesztési cél Órakeret 108 óra Kötelező Szabad Összesen 1. Az őskor és az ókori Kelet 8 7 15 2. Az ókori Hellász 11 8 19 3. Az ókori Róma 12 7 19 4. A középkor
RészletesebbenMISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi
RészletesebbenÓKORI NYELVEK ÉS KULTÚRÁK (Klasszika-filológia) (BA) ALAPKÉPZÉSI SZAK KREDITLISTÁJA
ÓKORI NYELVEK ÉS KULTÚRÁK (Klasszika-filológia) (BA) ALAPKÉPZÉSI SZAK KREDITLISTÁJA Általános Kód Kurzus Óraszám Teljesítés Kredit Feltétel Általános képzés BTAT101BA Filozófiatörténet 2 koll. 3 BTAT102BA
RészletesebbenDr. Szoboszlai-Kiss Katalin, PhD egyetemi docens. Szenátus által elfogadott adat. Szenátus által elfogadott adat. Tárgy típusa
A tantárgy neve magyarul: A tantárgy neve angolul: Tantárgykód (technikai kód): A tantárgy oktatásáért felelős tanszék neve: A tantárgyfelelős neve: tudományos fokozata, beosztása: Kontaktórák száma nappali
RészletesebbenOrszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások
Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások 1. A következő állítások három filozófusra vonatkoznak. Az állítások számát írja a megfelelő
RészletesebbenSzakközép 11-Intenzív évfolyam, tanév végi osztályozóvizsga történelemből
A vizsga felépítése: 1.) FELADATLAP: a részletezett vizsgakövetelményben felsorolt 9. és 10. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, szövegesen kifejtő feladat nélkül 2.)
RészletesebbenOsztályozóvizsga-tematika 9. évfolyam Év vége Történelem
Osztályozóvizsga-tematika 9. évfolyam Év vége Történelem 1. Az őskor és az ókori Kelet A történelem forrásai. Az első társadalmak. Nők, férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák. A folyamvölgyi
RészletesebbenPlatónhoz képest mi tűnik fel Arisztotelésszel kapcsolatban?
ARISZTOTELÉSZ Platónhoz képest mi tűnik fel Arisztotelésszel kapcsolatban? Arisztotelész életrajz Életrajz legjobb forrása: Diogenész Laertiosz (Kr. u. 3. sz. eleje) Kr. e. 384 322, Sztageirában született
RészletesebbenÚjpüthagoreusok: Tüanai Apollón, Hermész Triszmegisztosz Eklekticizmus: birodalmi filozófia válogatott elemekbıl
Hellenista filozófia Epikureizmus, sztoicizmus, szkepticizmus, neoplatonizmus, (újpüthagoreisták, eklekticizmus) Epikurosz sztoicizmus szkeptikusok újplatonizmus mértékletes gyönyör Hédoné, ataraxia, tartózkodás
RészletesebbenFOGALOM Hadsereg a központban Frankok Decius Dinasztiák Fej- és földadó Burgundok Athanazius Öröklés- -örökbefogadás Misztériumvallások Angolok Arius
FOGALOM Hadsereg a központban Frankok Decius Dinasztiák Fej- és földadó Burgundok Athanazius Öröklés- -örökbefogadás Misztériumvallások Angolok Arius Felségárulási perek Ízisz és Mithrasz Szászok Theodosius
RészletesebbenDebreceni Szakképzési Centrum Baross Gábor Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma. 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 203033
Debreceni Szakképzési Centrum Baross Gábor Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 203033 Pedagógiai program Történelem, társadalmi és állampolgári
RészletesebbenHorváth Csaba: Az ókor és a középkor
Horváth Csaba: Az ókor és a középkor Ez a sorozat két kötetben és négy részben követi végig az egyetemes és a magyar történelem f? sodrásait. A levezetések a történelmi ismeretek úgymond esszenciáját adják,
RészletesebbenAz írásbeli érettségi témakörei
Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási
Részletesebben1. TOTÓ - Karikázd be a helyes választ! 1. Melyik ókori keleti állam nagy folyója az Eufrátesz? 1. Kína 2. Egyiptom X. Mezopotámia
1. TOTÓ - Karikázd be a helyes választ! 1. Melyik ókori keleti állam nagy folyója az Eufrátesz? 1. Kína 2. Egyiptom X. Mezopotámia 2. Kivel találkozhatsz az Olümposzon? 1. Ízisz 2. Árész X. Janus 3. Keresd
RészletesebbenOTKA ZÁRÓJELENTÉS (K 68813)
OTKA ZÁRÓJELENTÉS (K 68813) A Korszakváltás paradigmaváltás. Etikai fogalmak változása a Kr.e. 1. és a Kr.u. 1. század római filozófiájában és történetírásában című pályázat (2007. július 1-jétől 2010.
RészletesebbenSZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG.
SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG. HÁLÓ KÖZÖSSÉGI ÉS KULTURÁLIS KÖZPONT S4 1052 BUDAPEST, SEMMELWEIS UTCA 4. 1/16. RÉSZ 2017. ÁPRILIS 24. HÉTFŐ 18.00
RészletesebbenA KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIA SZTOIKUS GYÖKEREI. Hendrik Nikoletta 2015. 06. 05.
A KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIA SZTOIKUS GYÖKEREI Hendrik Nikoletta 2015. 06. 05. SZEMLÉLETMÓD ÉRZELMEK VISELKEDÉS Nem a dolgok rendítik meg az embereket, hanem a dolgokról alkotott nézeteik. EPIKTÉTOSZ PAUL
RészletesebbenHelyi szakaszvizsga Vörösmarty Mihály Gimnázium 2012. május 5. B csoport. 1. Magyarázd meg röviden az alábbi fogalmakat, kifejezéseket!
Helyi szakaszvizsga Vörösmarty Mihály Gimnázium 2012. május 5. B csoport 1. Magyarázd meg röviden az alábbi fogalmakat, kifejezéseket! (2-2 pont) monoteizmus: sztratégosz: várjobbágy: ősiség: reconquista:
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák
TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat
Részletesebbena. Gyűjtsünk 10 képet, sorszámozzuk meg őket! b. A sorszámok szerint mutassuk fel a képeket a csapatoknak, akik alaposan megnézik ezeket. c.
1. feladat: Memória a. Gyűjtsünk 10 képet, sorszámozzuk meg őket! b. A sorszámok szerint mutassuk fel a képeket a csapatoknak, akik alaposan megnézik ezeket. c. A képek felmutatása után mondjuk az első
RészletesebbenV E R S E N Y F E L A D A T O K Kultúrtörténeti teszt
V E R S E N Y F E L A D A T O K Kultúrtörténeti teszt 2013-2014. 1. forduló, 2. kategória A versenyzı neve:................... Osztálya:........................ Iskolája:.......................... Felkészítı
RészletesebbenTÖRTÉNELEM osztatlan tanárképzés, 2016/17. II. félév
I. ÉVFOLYAM (83 FŐ) BTTR212OMA Görög történelem 2 koll. 3 Forisek Péter H. 12-14 XII BTTR213OMA Római történelem 2 koll. 3 Szabó Edit Sze. 12-14 XII 2 gyj. 2 Forisek Péter-Bacsa K. 10-12 406 Az ókor nagy
RészletesebbenTémakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):
Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani
RészletesebbenSZEKERES CSILLA SZAKMAI ÖNÉLETRAJZA
SZEKERES CSILLA SZAKMAI ÖNÉLETRAJZA I. KÉPZETTSÉG, KÉPESÍTÉS megnevezés évszám kibocsátó intézmény Történelem-latin nyelv és irodalom 1987 KLTE Debrecen szakos közéiskolai tanár, ógörög nyelv és irodalom
RészletesebbenKLASSZIKA-FILOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK Indított szakirány : latin
KLASSZIKA-FILOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK Indított szakirány : latin Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): A szakért felelős kar: Képzési idő: bölcsészettudomány mester nappali
RészletesebbenTestLine - Ókori görögök öszefoglalás Minta feladatsor
soport: 5/b átum: 2016.12.8 Típus: Témazáró dolgozat Intézmény: Kerecsendi Magyary Károly Általános Iskola Oktató: Nagy György gészitsd ki a mondatokat! 1. 3:33 Normál görögök városállamokban éltek amiket
RészletesebbenIsmeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.
Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 1. 2013. Követelmények. - írásbeli kollokvium, tesztjellegű - Politológia. Elmélet - gyakorlat Szerző: Hazayné dr. Ladányi Éva VAGY - Politológia
RészletesebbenJerome Murphy O Connor PÁL TÖRTÉNETE. A jó harcot. megharcoltam, a pályát. végigfutottam, hitemet. megtartottam.
Jerome Murphy O Connor PÁL TÖRTÉNETE A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, hitemet megtartottam. 1 A KORAI ÉVEK A tarzuszi Pál büszke volt származására. Kétszer is di - csekszik vele. A Filippi
RészletesebbenETE_Történelem_2015_urbán
T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása
RészletesebbenTematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)
Tematika FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) 1. hét: Az emberiség őstörténete, az őskor művészete 2. hét: Az ókori Közel-Kelet 3. hét: Az ókori Egyiptom 4. hét: A minósziak
RészletesebbenII. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.
Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak
RészletesebbenSavaria országos középiskolai történelem verseny 9. évfolyam 1. forduló
1. Írjon I-t az igaz, H-t a hamis állítás előtti -be! a) A brahmanizmus három fő istene Brahma, Buddha, Visnu.... / 11 b) A Selyemúton elsősorban selymet,teát,kávét,porcelánt,fűszereket szállítottak. c)
RészletesebbenI. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a
I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a Kárpátok hegyvonulatai határolják, gazdag nemesfém, vasérc
RészletesebbenSlovenská komisia Dejepisnej olympiády. 1.*A legenda szerint Róma alapítói Aeneas (Eneas) hős leszármazottai voltak. Melyik városból származott a hős?
Slovenská komisia Dejepisnej olympiády Obvodné kolo Dejepisnej olympiády pre ZŠ a 8-ročné gymnáziá 4. ročník, školský rok 2011/12 Testové úlohy pre kategóriu E (7. ročník ZŠ a 2. ročník OG) Megjegyzés:
RészletesebbenTÖRTÉNELEM OSZTÁLYOZÓVIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA
TÖRTÉNELEM OSZTÁLYOZÓVIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA Követelmény: a helyi tantervben a 7-12. évfolyam számára rögzített követelmények. A vizsga részei: A vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli vizsgarészből.
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A rész (30 pont) 1. Írja a fogalmak
Részletesebben2. Intézmények/Értékek (vő. Michael Novak): szociális piacgazdaság
Értékrend és Pluralizmus Irodalom: Wolfgang Waldstein: A szívébe írva XVI. Benedek: Beszéd a német Bundestag előtt Zlinszky János: A XII táblától a 12 ponton át a magánjog új törvénykönyvéig El Beheiri
RészletesebbenTÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme
RészletesebbenVI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 18. Róma világbirodalommá válása
RÓMA VILÁGBIRODALOMMÁ FEJLŐDÉSE (ELŐZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK) 1. A köztársaság kora (Kr. e. 510 Kr. e. 31./Kr. e. 27.) a) A korai köztársaság működése Róma kezdetben királyság volt (Kr. e. 753-510.) élén
RészletesebbenA vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.
Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok
RészletesebbenAz erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016
Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.
RészletesebbenHendrik Nikoletta SZTOICIZMUS. Etika 2014. november 7.
Hendrik Nikoletta SZTOICIZMUS Etika 2014. november 7. Mit gondoltok, hogy a múlt órán említett fátumelméletből mi következhet a sztoikusok számára a morális felelősséget illetően? Segítség: gondoljatok
Részletesebben7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei. Az őskor és az ókori kelet
7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei Az őskor és az ókori kelet 1. A történelem forrásai. 2. Az őskőkor világa. 3. Az újkőkor változásai (gazdaság, életmód, vallás). 4. Az ókori folyamvölgyi
Részletesebben