GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR KOMPETENCIA FELMÉRÉSÉNEK KIÉRTÉKELÉSE TÁMOP /1

Átírás

1 GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR KOMPETENCIA FELMÉRÉSÉNEK KIÉRTÉKELÉSE TÁMOP /

2 A kompetenciamérések célja annak feltárása, hogy a tanulók képesek-e az elsajátított tudásukat és készségüket alkalmazni, további ismeretszerzésre felhasználni. A mérés elsődleges célja, hogy egy reális kép megalkotható legyen a felmérésben részt vevő célcsoport jelenlegi kompetencia szintjéről, valamint az ismeretátadás eredményességéről. Ezt követően a gyenge pontok feltárása után az oktatásban illetve az ismeretátadásban esetleges változtatásokat lehet megfogalmazni, majd egy későbbi időpontban elvégzett újabb felmérést követően a változások eredményességét ismét mérni lehet. A Gépészmérnöki és Informatikai Kar kompetencia tesztjének összeállítása során két alapvető kompetencia vizsgálata történt meg, melyek az alábbiak: általános matematikai, logikai és figuratív probléma-megoldási kompetencia, szakmai ismeretekhez kapcsolódó kompetencia. A tesztek elkészítésére a következő hallgatói csoportok lettek felkérve: nappali tagozatos villamosmérnök alapszakos hallgatók (26 fő), nappali tagozatos mérnök informatikus alapszakos hallgatók (27 fő). Hallgatók szak szerinti megoszlása [fő] évfolyamos mérnök informatikus évfolyamos villamosmérnök 3. évfolyamos villamosmérnök 7 1. ábra A megkérdezett hallgatók szak szerinti megoszlása [fő] Mind az általános, mind a szakmai kérdések megfogalmazásánál fő szempont volt, hogy kellő nehézségű és komolyságú kérdések kerüljenek megfogalmazásra, mely valós képet ad a hallgatói kompetencia szintről. A megfogalmazott kérdések megválaszolásának módjai az alábbiak voltak: 2

3 számszerű kérdés szám megadással, képtérképes kérdés, többszörös választási lehetőségű kérdés egy helyes válasz megjelölésével, többszörös választási lehetőségű kérdés több helyes válasz megjelölésével. A tesztek elkészítését, megíratását, összesítését és kiértékelését a Gépészmérnöki és Informatikai Kar oktatói végezték. 3

4 A) Villamosmérnök alapszakos hallgatók kompetencia teszt eredményének összesítése A kompetencia felmérő tesztek megírására a hallgatók önkéntesen vállalkoztak, a feladatok megoldására 45 perc állt rendelkezésre. A tesztek kitöltésében 2. és 3. évfolyamos nappali képzésben részt vevő villamosmérnök alapszakos hallgatók (7 fő + 19 fő) vettek részt. Az általános matematikai, logikai és figuratív probléma-megoldási kompetencia felmérésére összeállított kérdéssorok egy része alap matematikai összefüggések ismeretét és alkalmazás szintű készségét igényli, természetesen logikus gondolkodásmód mellett. Ezen témacsoport tartalmaz továbbá statisztikai adatsorokat is, melyek értelmezését szintén a vizsgálat felméri. Az általános témakör harmadik típusú kérdéscsoportja a logikai-figuratív feleletválasztós kérdések köre. A szakmai ismeretekhez kapcsolódó kompetencia-felmérés témakört tartalmazó kérdések pedig a hallgatók BSc képzésre során tanult szakmaspecifikus tudásanyag felmérését tartalmazza nehezített, többszörös választási lehetőségű kérdések formájában. Az 1. táblázat tartalmazza a 2. és 3. éves villamosmérnök hallgatók írásbeli tesztjének értékelő összesítését. Általános kompetenciák Szakmai kompetenciák Összesítés II. évfolyam pontszám % pontszám % pontszám % Általános kompetenciák Szakmai kompetenciák Összesítés III. évfolyam pontszám % pontszám % pontszám %

5 táblázat A tesztek kiértékelésének összefoglalása A/I. Az általános matematikai, logikai és figuratív probléma-megoldási kompetencia témacsoport eredményei 2. évfolyamon tanuló villamosmérnök hallgatók eredményei A 2-3. ábrák összesítése alapján elmondható, hogy az általános matematikai-logikai kompetencia kérdéskörben a hallgatók kiválóan teljesítettek, 1 fő hibátlan (8 helyes válasszal), 5 fő 88%-os (7 jó válasszal), 1 fő pedig 63%- os (5 helyes válasszal) eredménnyel szerepelt. 2. évfolyamos villamosmérnök hallgatók által elért pontszám elért pontszám 2. ábra A 2. évfolyamos villamosmérnök hallgatók által 5

6 általános kompetenciák témakörben elért pontszámok Hallgatói teljesítmény [%] % 3. ábra A 2. évfolyamos villamosmérnök hallgatók teljesítménye általános kompetenciák témakörben [%] A témacsoport kérdéseire adott válaszok eredményessége 86%-os átlagot mutat, mely kiemelkedően magasnak mondható. 3. évfolyamon tanuló villamosmérnök hallgatók eredményei A 4-5. ábrák összesítése alapján elmondható, hogy az általános matematikai-logikai kompetencia kérdéskörben a 3. éves hallgatók hallgatók szintén kiválóan teljesítettek, 3 fő hibátlan (8 helyes válasszal), 3 fő 88%-os (7 jó válasszal), 4 fő 75%-os (6 ponttal), 6 fő 63%-os (5 ponttal), 3 fő pedig ez alatti eredménnyel szerepelt. 3. évfolyamos villamosmérnök hallgatók által elért pontszám elért pontszám ábra A 3. évfolyamos villamosmérnök hallgatók által általános kompetenciák témakörben elért pontszámok 6

7 Hallgatói teljesítmény [%] % 5. ábra A 3. évfolyamos villamosmérnök hallgatók teljesítménye általános kompetenciák témakörben [%] A témacsoport kérdéseire adott válaszok eredményessége 71,1 %-os átlagot mutat, mely jónak mondható. Összegzésként azonban az is elmondható, hogy a 3. éves hallgatók 15 %-kal gyengébb eredményt értek el mint a 2 évesek az általános kompetenciák témakörben ugyanazon kérdéssorra válaszolva, mely azt mutatja, hogy a korábban tanult szakmai ismeretekre a tanulmányaik előrehaladásával egyre kevésbé emlékeznek. A/II. A szakmai ismeretekhez kapcsolódó kompetencia témacsoport eredményei 2. évfolyamon tanuló villamosmérnök hallgatók eredményei A 6-7. ábrák alapján látható, hogy a szakmai kompetencia kérdéskörben a 2. éves hallgatók közepes szinten teljesítettek, a teljesítményük átlaga 57% volt. Hibátlan eredmény nem született, 6 jó választ csupán 1 fő adott (86%), 5 jó válasz 2 fő esetében született (71%), 4 pontot 2 hallgató ért el (57%), 43% alatti eredményt 2 fő ért el. pontos teszt eredmény nem volt. 7

8 2. évfolyamos villamosmérnök hallgatók által elért pontszámok elért pontszám ábra A 2. évfolyamos villamosmérnök hallgatók által szakmai kompetenciák témakörben elért pontszámok Hallgatói teljesítmény [%] % 7. ábra A 2. évfolyamos villamosmérnök hallgatók teljesítménye szakmai kompetenciák témakörben [%] 3. évfolyamon tanuló villamosmérnök hallgatók eredményei A 8-9. ábrák kiértékelése eredményeként látható, hogy 3. évfolyamos villamosmérnök hallgatók a szakmai kompetencia kérdéskörben közepesen, 48 %-os átlagos eredménnyel teljesítettek. A legjobb eredményt 6 helyes válasszal 1 fő érte el (86%), 4 hallgató 5 jó válasszal (71%), 3 fő 4 helyes válasszal (57%), 5 hallgató 3 jó válasszal (43%) szerepelt, a további 6 fő az előző eredményeknél alacsonyabb eredményt ért el. 8

9 3. évfolyamos villamosmérnök hallgatók által elért pontszámok elért pontszám ábra A 3. évfolyamos villamosmérnök hallgatók által szakmai kompetenciák témakörben elért pontszámok Hallgatói teljesítmény [%] % 9. ábra A 3. évfolyamos villamosmérnök hallgatók teljesítménye szakmai kompetenciák témakörben [%] A/III. A 2. és 3. éves villamosmérnök hallgatók összesített általános és szakmai ismeretekhez kapcsolódó kompetenciáinak eredményei A ábrák összesítése alapján elmondható, hogy összesítve az általános matematikai-logikai kompetencia és a szakmai kompetencia kérdéskörökben született eredmények 2. évfolyamos villamosmérnök hallgatók esetén 71,5%-os átlagot, a 3. évfolyamos villamosmérnök hallgatók esetén 6%-os átlagot mutatnak. 9

10 2. évfolyamos villamosmérnök hallgatók összesített teljesítménye [%] 3. évfolyamos villamosmérnök hallgatók összesített teljesítménye [%] % % ábra A 2. évfolyamos villamosmérnök hallgatók összesített teljesítménye [%] 11. ábra A 3. évfolyamos villamosmérnök hallgatók összesített teljesítménye [%] Összehasonlítva a két évfolyam eredményeit, a 3. táblázat alapján megállapítható, hogy a 2. éves villamosmérnök hallgatók általános kompetenciák terén 15%-kal, szakmai kompetenciák terén pedig 9%-kal jobb eredményt értek el mint a 3. éves társaik. általános kompetenciák szakmai kompetenciák összesített eredmény 2. éves hallgatók 86 % 57 % 71,5 % 3. éves hallgatók 71 % 48 % 6 % 3. táblázat A vizsgált 2 évfolyam összesített eredményei éves hallgatók 3. éves hallgatók % általános kompetenciák szakmai kompetenciák 48 71,5 összesített eredmény 6 3. éves hallgatók 2. éves hallgatók 12. ábra 3. táblázat A vizsgált 2 évfolyam összesített eredményei 1

11 B) Mérnök informatikus alapszakos hallgatók kompetencia teszt eredményének összesítése A kompetencia felmérő tesztek megírására a hallgatók önkéntesen vállalkoztak, a feladatok megoldására szintén 45 perc állt rendelkezésre. A tesztek kitöltésére 27 fő 3. évfolyamos nappali képzésben részt vevő mérnök informatikus alapszakos hallgató került kiválasztásra. Az általános matematikai, logikai és figuratív probléma-megoldási kompetencia felmérésére összeállított kérdéssorok egy része alap matematikai összefüggések ismeretét és alkalmazás szintű készségét igényli, természetesen logikus gondolkodásmód mellett. Ezen témacsoport szintén tartalmaz továbbá statisztikai adatsorokat is, melyek értelmezését szintén a vizsgálat felméri. Az általános témakör harmadik típusú kérdéscsoportja a logikai-figuratív feleletválasztós kérdések köre. A szakmai ismeretekhez kapcsolódó kompetencia felmérés témakört tartalmazó kérdések pedig a hallgatók BSc képzésre során tanult informatikai tudásanyag felmérését tartalmazza többszörös választási lehetőségű kérdések formájában. A 4. táblázat tartalmazza a mérnök informatikus hallgatók írásbeli tesztjének értékelő összesítését. Általános kompetenciák Szakmai kompetenciák Összesítés Hallgató azonosítója pontszám % pontszám % pontszám % , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,14 11

12 , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,95 4. táblázat A tesztek kiértékelésének összefoglalója B/I. Az általános matematikai, logikai és figuratív probléma-megoldási kompetencia témacsoport eredményei A ábrák összesítése alapján elmondható, hogy az általános matematikai-logikai kompetencia kérdéskörben a hallgatók kiválóan teljesítettek, 1 fő hibátlan (1 helyes válasszal), 3 fő 9%-os (9 jó válasszal), 9 fő 8%-os (8 helyes válasszal), 5 fő pedig 7% alatti eredménnyel szerepelt. mérnök informatikus hallgatók által elért pontszámok ábra A mérnök informatikus hallgatók által általános kompetenciák témakörben elért pontszámok 12

13 Hallgatói teljesítmény [%] % [%] 14. ábra A mérnök informatikus hallgatók teljesítménye általános kompetenciák témakörben [%] Az általános ismeretek témacsoport kérdéseire adott válaszok eredményessége 84%-os átlagot mutat, mely magasnak mondható. B/II. A szakmai ismeretekhez kapcsolódó kompetencia témacsoport eredményei A ábrák alapján elmondható, hogy a szakmai kompetencia kérdéskörben a mérnök informatikus hallgatók közepes szinten teljesítettek, a teljesítményük átlaga 5,5% volt. 2 fő 73%-os (8 helyes válasszal), 4 fő 64%-os (7 jó válasszal), 8 fő 55%-os (6 helyes válasszal), 8 fő 45%-os (5 ponttal), 3 fő 36%-os (4 helyes válasszal) 2 fő pedig 27%-os (3 ponttal) eredménnyel szerepelt. 27% alatti eredmény nem született. mérnök informatikus hallgatók által elért pontszámok ábra A mérnök informatikus hallgatók által szakmai kompetenciák témakörben elért pontszámok 13

14 Hallgatói teljesítmény [%] % [%] 16. ábra A mérnök informatikus hallgatók teljesítménye szakmai kompetenciák témakörben [%] B/III. A mérnök informatikus hallgatók összesített általános és szakmai ismeretekhez kapcsolódó kompetenciáinak eredményei A ábrák összesítése alapján elmondható, hogy összesítve az általános matematikai-logikai kompetencia és a szakmai kompetencia kérdéskörökben született eredményeket, a mérnök informatikus hallgatók esetén 67%-os átlagos eredmény született. Mérnök informatikus hallgatók összesített pontszáma Mérnök informatikus hallgatók összesített teljesítménye [%] % [%] 17. ábra A mérnök informatikus hallgatók által elért összesített pontszámok 18. ábra A mérnök informatikus hallgatók összesített teljesítménye [%] általános kompetenciák szakmai kompetenciák összesített eredmény 84 % 5,5 % 67 % 5. táblázat Mérnök informatikus hallgatók összesített eredményei 14

15 % ,5 általános kompetenciák szakmai kompetenciák összesített eredmény 19. ábra Mérnök informatikus hallgatók összesített eredményei A 19. ábra alapján látható, hogy a mérnök informatikus hallgatóknál is ugyanazon tudásszint arány figyelhető meg az általános és szakmai kompetenciák terén, mint a villamosmérnök hallgatók esetében. A mérnök informatikus hallgatók esetében az általános kompetenciák témakörben kiemelkedő 84%-os, míg a szakmai kompetenciák tématerületen közepes, 5%-os eredményesség tapasztalható. Összesítés pedig 67%-os eredményességet mutat. 15

16 Összefoglalás A kompetencia mérés eredményei alapján megállapítható, hogy mind a mérnök informatikus hallgatók, mind a villamosmérnök hallgatók eredményesen oldották meg a feladatokat. Összességében elmondható, hogy a mérnök informatikus hallgatóknál is ugyanazon tudásszint arány figyelhető meg az általános és szakmai kompetenciák terén, mint a villamosmérnök hallgatók esetében. Mindkét szakon tanuló hallgatók kiemelkedően magas eredményt (71-86%) értek el az általános kompetenciák területén, a szakmai kompetenciák témakörben átlagosan (48-57%) teljesítettek, a két terület összesítésében pedig megfelelő (6-71%) teljesítményt nyújtottak. Az általános kompetenciában elért magas eredmény azt mutatja, hogy a Gépészmérnöki és Informatikai Kar hallgatóinak átlagos matematikai ismeretei és problémamegoldó készsége az oktatott szakmai ismeretek elsajátításához megfelelő szintű. A szakmai kérdésekre adott válaszok alapján pedig az látható, hogy a hallgatók az általuk minél korábban tanult szakmai ismeretekre a tanulmányaik előrehaladtával egyre kevésbé emlékeznek. Ez a tény felveti a korábban megszerzett tudás folyamatos felelevenítése iránti igényt. Az elvégzett felmérés eredményes volt, mely a hallgatók jelenlegi tudásszintjének feltérképezése mellett lehetőséget biztosított arra is, hogy a szakmai területeken oktatók együttműködve kidolgozzanak olyan oktatási módszereket, melyek az ismeretátadási folyamatok hatékonyságát javíthatják, illetve egy későbbi időpontban elvégzett újabb felmérést követően a változások eredményessége ismét mérhető lesz. 16

17 I. Melléklet - Kompetencia felmérő teszt villamosmérnök hallgatóknak I. Matematikai, logikai és figuratív problémamegoldási kompetencia mérése 1. Egy 6 x 5 méter alapterületű szoba falait 2 méter magasságig világoskékre szeretnénk festeni. Ez a szín a kék és fehér festék 1:3 arányú keverésével érhető el. 1 négyzetméternyi falfelület egyszeri befestéséhez fél liter festékre van szükség. A szobában egy 1 x 2 méteres ajtó és egy 1 x 1 méteres ablak van, amelyeket nem szeretnénk befesteni. Mekkora a befestendő fal összes felülete? A helyes válasz betűjelét karikázza be! A) 27 m2 B) 3 m2 C) 41 m2 D) 44 m2 Helyes válasz: C Hány liter KÉK festékre van szükségünk, ha két rétegben festjük be a falakat? A) 1,25 liter B),675 liter C),75 liter D) 1,1 liter Helyes válasz: A MB kapacitású üres CD-ink vannak. Legalább hány CD-re van szükség 6 GB adat CD-re írásához? A helyes válasz betűjelét karikázza be! A) 8 db B) 9 db C) 1 db D) 12 db Helyes válasz: C (1 GB=124 MB) 17

18 3. Az alábbi ábrán látható négyzetek közül melyiknek van pontosan a fele szürkére satírozva? Karikázza be a helyes ábra számát! Helyes válasz: Egy fuvarozó vállalat megbízást kap egy,6 m X 1,95 m X 1,4 m méretű doboz elszállítására. A szállító tehergépkocsinak két ajtaja van, az oldalsó ajtó mérete 1,75 m X,95 m, a hátsó ajtó mérete 2,2 m X 1,3 m. Melyik ajtón lehet a dobozt berakni a raktérbe? A doboz tetszőleges irányba elforgatható a rakodás során. A helyes válasz betűjele bekarikázandó! A) Csak a hátsó ajtón rakható be a doboz. B) Csak az első ajtón rakható be a doboz. C) Mindkét ajtón berakható a doboz. D) Egyik ajtón sem rakható be a doboz. Helyes válasz: C 5. Az alábbi ábra egy városban a beköltözések és az elköltözések évenkénti számát mutatja 1955 és 2 között. A harmadik görbe, az úgynevezett szociális növekedés görbéje pedig a beköltözésekből és az elköltözésekből eredő változást mutatja. 18

19 Lehet-e közös pontja a beköltözők görbéjének és a szociális növekedés görbéjének? A helyes válasz betűjelét karikázza be! A) Igen, akkor, amikor kétszer annyian költöznek be, mint ahányan elköltöznek. B) Igen, akkor, amikor senki sem költözik el. C) Nem, mert akkor senki sem lakna a városban. D) Nem, mert akkor az elköltözők görbéje átmenne a negatív tartományba. Helyes válasz: B 2 pont 6. Az alábbi ábrán egy geometriai alakzat felülnézeti képe látható. Melyik ábra mutatja az alakzat oldalnézeti képét? Karikázza be a helyes alakzat számát! Helyes válasz:

20 7. Válassza ki, hogy a hiányzó ábra helyére melyik nyíl illik! Karikázza be a megfelelő ábra sorszámát! Helyes válasz: 4. II. Szakmai kompetencia mérése 8. Egy soros R-L áramkörből álló hálózat impedanciájának abszolútértékét akarjuk meghatározni. Melyik állítás helyes (egy jó válasz lehetséges)? A) B) C) D) E) Helyes válasz: D 2

21 9. Mely állítás(ok) hamisak az alábbiak közül? Több jó megoldás is lehetséges. A) Az átviteli függvény a rendszer egységugrás bemeneti jelre adott válasza. B) Az átviteli függvény a villamos áramkör ki- és bemenete közötti kapcsolatot írja le. C) Az átmeneti függvény a rendszer válasza Dirac-delta függvénnyel történő gerjesztés esetén. D) A súlyfüggvény a rendszer válasza Dirac-delta függvénnyel történő gerjesztés esetén. E) Az átmeneti függvény a rendszer ki- és bemenet közötti kapcsolatot írja le. Helyes válasz: A, C, E 3 pont 1. Mit értünk sávszélesség alatt (analóg rendszereknél)? Egy jó válasz lehetséges! A) Azon frekvenciák különbségét, ahol a sávközepi frekvencián mért értékhez képest a jel ±3 db-t változik. B) Azon frekvenciák különbségét, ahol a sávközepi frekvencián mért értékhez képest a jel ±1 db-t változik. C) Azon frekvenciák különbségét, ahol az egyik frekvencián mért értékhez képest a másik frekvencián a jel +3 db-t változik. D) Azon frekvenciák különbségét, ahol az egyik frekvencián mért értékhez képest a másik frekvencián a jel -3 db-t változik. E) A 2 Hz és 2 khz közötti frekvencia tartományt. Helyes válasz: A 11. Tanulmányozza az alábbi kapcsolást és válassza ki, hogy az adott műveleti erősítős kapcsolás milyen alapkapcsolás! Egy jó válasz lehetséges! C R u be u ki 21

22 A) Derivátor B) Integrátor C) Invertáló erősítő kapcsolás D) PI-kapcsolás E) Nem-invertáló erősítő kapcsolás Helyes válasz: B 12. Mely állítások hamisak? Több helyes válasz is lehetséges! A) A teljesítménytényező (cosφ) a hatásos és a látszólagos teljesítmény viszonya. B) A teljesítménytényező a meddő és a látszólagos teljesítmény viszonya. C) A teljesítménytényező a hatásos és a meddő teljesítmény viszonya. D) A teljesítménytényező a kondenzátor veszteségi tényezőjének reciproka. E) A teljesítménytényezőt egy- és háromfázisú rendszerekben azonosan értelmezzük. Helyes válasz: B, C, D 3 pont 13. Mi a CMOS? Egy helyes válasz lehetséges! A) Egy npn és egy pnp tranzisztorból álló ellenütemű kapcsolás B) A Darlington kapcsolás MOSFET-tel felépített változata C) Egy n csatornás és egy p csatornás MOSFET-ből álló kapcsolás. D) Egy speciális n csatornás MOSFET kapcsolás E) Egy teljesítményelektronikai MOSFET alkatrész Helyes válasz: C 14. Melyik megállapítás a helyes? Csak egy megoldás lehetséges! 22

23 A) Az S-R tároló visszacsatolást tartalmaz a kimenetről a bemenetre B) A J-K tároló egyik bemeneti jel kombinációja nem eredményez stabil és előre meghatározott kimeneti állapotot, ezért ez a kombináció nem megengedett C) Az S-R tároló egyik bemeneti jel kombinációja nem eredményez stabil és előre meghatározott kimeneti állapotot, ezért ez a kombináció nem megengedett D) A D tároló minden órajelre ellenkezőjére változtatja a kimeneti állapotát E) A T tároló a digitális jel átmeneti tárolására szolgál (latch tároló) Helyes válasz: C 23

24 II. Melléklet Kompetencia felmérő teszt mérnök informatikus hallgatóknak I. Matematikai, logikai és figuratív problémamegoldási kompetencia mérése 1. Egy labdarúgókupában 16 csapat indul. Az első körben 4 csoportban, csoportonként 4 csapattal körmérkőzést játszanak, azaz mindenki mindenkivel egyszer játszik a csoportjában. Minden csoportból a két legjobb csapat továbbjut. Ezután ezeket a csapatokat összepárosítják, és egyenes kieséses rendszerben folytatódik a kupa, azaz a győztes csapat továbbjut, a vesztes csapat pedig kiesik. Először a csapatok középdöntőt játszanak, a továbbjutó csapatok játsszák az elődöntőt, végül a két győztes csapat játssza a döntőt. Hány mérkőzést játszanak a kupában összesen? A) 3 B) 31 C) 32 D) 33 Helyes válasz: B 2. Az alábbi ábra egy városban a beköltözések és az elköltözések évenkénti számát mutatja 1955 és 2 között. A harmadik görbe, az úgynevezett szociális növekedés görbéje pedig a beköltözésekből és az elköltözésekből eredő változást mutatja. Lehet-e közös pontja a beköltözők görbéjének és a szociális növekedés görbéjének? 24

25 A) Igen, akkor, amikor kétszer annyian költöznek be, mint ahányan elköltöznek. B) Igen, akkor, amikor senki sem költözik el. C) Nem, mert akkor senki sem lakna a városban. D) Nem, mert akkor az elköltözők görbéje átmenne a negatív tartományba. Helyes válasz: B 2 pont 3. Egy 6 x 5 méter alapterületű szoba falait 2 méter magasságig világoskékre szeretnénk festeni. Ez a szín a kék és fehér festék 1:3 arányú keverésével érhető el. 1 négyzetméternyi falfelület egyszeri befestéséhez fél liter festékre van szükség. A szobában egy 1 x 2 méteres ajtó és egy 1 x 1 méteres ablak van, amelyeket nem szeretnénk befesteni. Mekkora a befestendő fal összes felülete? A helyes válasz betűjelét karikázza be! A) 27 m2 B) 3 m2 C) 41 m2 D) 44 m2 Helyes válasz: C Hány liter KÉK festékre van szükségünk, ha két rétegben festjük be a falakat? A) 1,25 liter B),675 liter C),75 liter D) 1,1 liter Helyes válasz: A 4. Egy szerelő üzemben 1 szerelősoron televíziót 2 szerelősoron rádiókat szerelnek össze. Egy hónap alatt 25 db televíziót és 3 db rádiót gyártanak. Melyik termékből készül el több a vállalat egy szerelősorán? Karikázza be a helyes választ! A) Televízióból 25

26 B) Rádióból C) Mindkét termékből azonos számú Helyes válasz: A 5. Az alábbi ábrán látható négyzetek közül melyiknek van pontosan a fele szürkére satírozva? Karikázza be a helyes ábra számát! Helyes válasz: pont 6. Az alábbi ábrán egy térbeli alakzat látható. Melyik rajz mutatja a test felülnézetét? Karikázza be a helyes alakzat számát! Helyes válasz: 4. 26

27 7. Válassza ki, hogy a hiányzó négyzet helyére melyik ábra illik! Karikázza be a megfelelő ábra sorszámát! Helyes megoldás: 1. II. Az általános informatikai, az informatikai infrastruktúra és a rendszerfejlesztési ismeretekhez kapcsolódó kompetencia mérése 8. A következő állításokat társítsa a következő technológiákhoz! (Egy állítás több technológiához is tartozhat. Egy technológiához több állítás is tartozhat.) Technológiák: A) Java JSP J2EE B) php C).NET WCF Állítások: 1) Interpretált működésű. 2) Virtuális gépen fut. 3) Natív kód, az instrukció közvetlen a processzoron fut. 4) Teljes körű felhasználó menedzsmenttel rendelkezik. 5) Több programozói nyelvet is támogat. 27

28 6) Gazdag programozói könyvtárat kapunk mellé. 7) Ingyenes a használata. 8) Platform független. Helyes megoldás: A: 3, 4, 5, 6, 7 B: 2, 7, 8 C: 2, 4, 6, 7, 8 3 pont 9. Jelölje meg, hogy egy szerver kiválasztásánál milyen jellemző hardveres elvárásokat kell figyelembe venni! A) áramfogyasztás B) súly C) hibavédett ECC memória D) redundáns tápegység E) maximális memória mérete F) tároló alrendszerek támogatása G) monitor mérete Helyes megoldás: C, D, E, F 1. Tegye az OSI RM hálózati rétegeit alulról felfelé sorrendbe! A) Viszony réteg B) Adatkapcsolati réteg C) Alkalmazási réteg D) Szállítási réteg E) Fizikai réteg F) Megjelenítési réteg G) Hálózati réteg Helyes megoldás: E, B, G, D, A, F, C 2 pont 28

29 11. Rakja a különböző adatátviteli mechanizmusokat absztrakciós szint szerint csökkenő sorrendbe! A) Java RMI B) Windows Communication Foundation C) Távoli eljáráshívás D) Webszolgáltatások E) CORBA Helyes megoldás: B, D, A, E, C 2 pont 12. A megadott válaszlehetőségek közül melyek jellemzőek az Objektum Orientált programozási paradigmára? Jelölje meg a helyes választ! A) A OO programozási elvek a strukturált programozási mintáknál alacsonyabb szintű programozást tesznek lehetővé. B) Egy OO modell a rendszert lazán kapcsolódó, jól definiált interfészekkel rendelkező objektumok halmazára tagolja. C) Az információelrejtés alapelve nem jellemző az OO módszertanra. D) Az objektumok úgy kommunikálnak, hogy szolgáltatásokat kérnek más objektumoktól. E) Perzisztens objektumok azok, amelyek élettartama hosszabb, mint a program futási ideje. F) A konkurens objektumok Aktív és Szubjektív objektumokként implementálhatók. Helyes megoldás: B, D, E 13. Rakja a következő mennyiségeket növekvő sorrendbe! A) DVD-n tárolt adatmennyiség B) 1 Megabájt C) 1 Gigabájt D) CD-n tárolt adatmennyiség 29

30 Helyes megoldás: D, B, C, A 14. Melyek az operációs rendszer feladatai? Jelölje meg a megfelelőeket! A) Processzor kiosztása a processzeknek. B) Pontos idő nyilvántartása. C) Felhasználó menedzsment. D) Grafikus felület mentése. E) üzenet küldése Helyes megoldás: A, C, E 3

31 Tartalomjegyzék A) Villamosmérnök alapszakos hallgatók kompetencia teszt eredményének összesítése... 4 A/I. Az általános matematikai, logikai és figuratív probléma-megoldási kompetencia témacsoport eredményei... 5 A/II. A szakmai ismeretekhez kapcsolódó kompetencia témacsoport eredményei... 7 A/III. A 2. és 3. éves villamosmérnök hallgatók összesített általános és szakmai ismeretekhez kapcsolódó kompetenciáinak eredményei... 9 B) Mérnök informatikus alapszakos hallgatók kompetencia teszt eredményének összesítése B/I. Az általános matematikai, logikai és figuratív probléma-megoldási kompetencia témacsoport eredményei B/II. A szakmai ismeretekhez kapcsolódó kompetencia témacsoport eredményei B/III. A mérnök informatikus hallgatók összesített általános és szakmai ismeretekhez kapcsolódó kompetenciáinak eredményei Összefoglalás I. Melléklet - Kompetencia felmérő teszt villamosmérnök hallgatóknak II. Melléklet - Kompetencia felmérő teszt mérnök informatikus hallgatóknak Tartalomjegyzék