Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szentendre Város Önkormányzata

Átírás

1 Helyi Esélyegyenlőségi Program Szentendre Város Önkormányzata

2 Tartalom Bevezetés... 3 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 7 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése A beavatkozások megvalósítói Jövőképünk Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Kötelezettségek és felelősség Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma

3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Szentendre Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A program célja, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján beazonosítsa a település problémáit, s azokra intézkedési javaslatot fogalmazzon meg. A Magyar Országgyűlés 2003-ban fogadta el az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző évi CXXV. törvényt az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról. Magyarországon az Európai Unióhoz való csatlakozásig nem szerepelt kiemelten az esélyegyenlőségi szempontok figyelembevétele projektek tervezésében, ill. közösséget érintő programok kialakításában (kivételt képez pl. a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 85. (1), amelynek értelmében az önkormányzatok a közoktatással kapcsolatos feladataikat egy feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési terv alapján kötelesek ellátni, amelynek gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket is magában kell foglalnia. A 20/1997. (II. 13.) Korm. Rendelet a Közoktatásról szóló törvény végrehajtásáról szabályozza a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatos jegyzői teendőket. ) Az esélyegyenlőséghez való hozzáállás a csatlakozással módosult: az esélyegyenlőség érvényesítése - a régi tagállamokhoz hasonlóan - Magyarországon is a fejlesztéspolitika alapvető szempontja lett. Ennek értelmezése és alkalmazása új kihívást jelent a települési döntéshozók és a települési aktorok számára, ugyanis olyan feladatról van szó, amellyel kapcsolatban hazánkban eddig nagyon kevés tapasztalat volt - hogyan lehet úgy megfelelni az esélyegyenlőség szempontjainak, hogy ez kézzelfogható segítséget jelentsen a nőknek, romáknak, valamint a fogyatékossággal élőknek, és a konkrét célok gyakorlatba átültetése hasznára váljon Magyarország társadalmának. Az esélyegyenlőség mindannyiunk számára fontos érték, ugyanis segít elérni azt a célunkat, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra, a minőségi életre - függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény vezette be az esélyegyenlőségi terv fogalmát is (ezzel módosították a Munka törvénykönyvének rendelkezéseit is, többek közt a 70/A beemelésével). A törvény 5 hátrányos helyzetű csoportot emel ki, amelyekre különös tekintettel kell lenni a települési esélyegyenlőségi terv elkészítése során. Ezek a következők: 1. nők, évnél idősebb munkavállalók, 3. romák, 4. fogyatékos, megváltozott munkaképességű személyek, 5. két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő, vagy tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő munkavállalók. Miben legyünk egyenlők? Egyszerű egyenlőség mindenkit ugyanaz illet Életfeltételek egyenlősége mindenki számára azonos feltételeket 3

4 Egyenlő esélyek elkerülhetetlen, tőlük független társadalmi körülményekből adódó hátrányok kompenzálása Mit tegyünk az egyenlőségért? Haszonelvű gondolkodás minden személy ugyanannyit ér, a hasznosságot kell maximalizálni, hasznos az, ami a legtöbb ember érdekeinek megfelel. Jóléti elképzelés az egyének (szubjektív) jóléti szintjének következetes kiegyenlítése Erőforrások kiegyenlítése - a puszta esélyegyenlőség nem elégséges, mert nem kompenzálja a veleszületett egyenlőtlen adottságokat, előnyben részesítés szükséges Képességek egyenlősége a saját élet vezetésére, irányítására való képességben legyen egyenlőség Az igazi változás garanciája a pénzügyi feltételek biztosítása mellett a feladatmegosztás az önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások, helyi közösségek, maguk az érintett csoportok, valamint családok és egyének között. A probléma társadalmi elfogadottságának javítása a másik fontos feltétel, az ehhez szükséges érzékenyítést a fogékonyság erősítését gyerekkorban kell kezdeni. Az oktatásnak és képzésnek kulcsszerepe van, a központi, minisztériumi szerepvállalástól a legalsóbb szintekig, tárcák és intézmények közötti együttműködést feltételezve. A gyerekek a másság elfogadására nevelhetőek természetesen olyan nevelők segítségével, akik maguk is ezt az elvet vallják. Mindemellett egy kiegyensúlyozott, folyamatos, szakmailag felkészült média-megközelítésre van szükség, ami segít a női-férfi esélyegyenlőség eseteinek megismerésében, a sztereotip gondolkodás árnyalásában, megváltoztatásában. A település bemutatása Szentendrét sokan a Dunakanyar ékköveként emlegetik, mivel rengeteg pozitív adottsággal rendelkezik. Soknemzetiségű, mediterrán hangulatú városként tartják számon, amely Budapesttől alig 20 km-re helyezkedik el. A főváros közelsége mellett számos vonzerővel rendelkezik Szentendre, ebből következően folyamatosan nő az ideköltözések száma. Lakossága mára túllépte a főt, túlnyomó többségben vannak az aktív korú, 18 és 59 év közötti nők és férfiak. A statisztikai mutatók szerint örvendetesen nagyszámú a 0-14 éves kor közötti gyermekek száma. Szentendre fiatalos népességszerkezetéből következik, hogy elsősorban a gyermekek ellátására szükséges fokozottabb figyelmet fordítani. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a viszonylag kisebb létszámú idősek nem igényelnének, és nem kapnának kellő figyelmet, gondoskodást. A település munkaerő felszívó ereje jelentős, teljes közigazgatási, oktatási, egészségügyi, kulturális és sport intézményi ellátottsággal rendelkezik. A városnak számottevő ipara nincs, kb vállalkozás működik jelenleg. A régebbi villamosítás mellett kiépült a víz- és gázvezeték, csatornahálózat, telefonhálózat. A II. ütem Pismányi csatornahálózat kiépítése most van folyamatban. Szentendre összterülete 43,83 km2, ebből kb. 15,8 km2 belterület. A településen megtalálhatóak a nagyvárosokra jellemző lakótelepek (Püspökmajori, Rózsakerti, Dózsa György úti, Vasvári, Füzespark), áruházláncok (Lidl, Spar), kertvárosi részek (Pismány, László telep, Pannónia telep, Izbég) is. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő Változás % % % % Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 4

5 A település népessége folyamatos növekedést mutat, ez köszönhető a születéseknek és a betelepülési hullámoknak. 2. számú táblázat - Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő % 47% 0-2 évesek 0-14 éves % 49% éves % 49% éves % 49% éves % 46% 65 év feletti % 41% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 5

6 A lakónépességben a nők nagyobb számban vannak jelen. Az alábbi táblából a év közötti időszakot vizsgálva megállapítható, hogy településünkön is növekszik a 65 év feletti állandó lakosok száma, az öregedési index lassú növekedést mutat. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) ,0% ,2% ,4% ,2% ,6% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 6

7 2008-ban volt egy intenzív betelepülési hullám, azonban 2009-ben a betelepülők száma csökkent, 2011-ben jelent meg újra növekedés. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A természetes szaporodás növekedést jelez; míg 2011-ben pl. 262 élve születés volt, addig 168 fő halálozott el. Értékeink, küldetésünk Szentendre mindig is kiemelkedő szerepet szánt az esélyegyenlőségnek, hiszen mint nemzetileg is sokszínű város, magában rejti az esetleges egyenlőtlenségek lehetőségét. A 2007-ben elfogadott Dumtsa Jenő Városfejlesztési Stratégia nagy hangsúlyt fektet arra, hogy minden szentendrei lakos megtalálja a helyét a településen, segítse a nagycsaládosokat, az időseket, gyerekeket, fiatalokat. A Dumtsa Jenő Városfejlesztési Stratégia mellett szintén nagy szerepet szán az esélyegyenlőségnek a ben elfogadott Szentendreiek vagyunk lokálpatrióta program. A program különlegességét az adja, hogy széles körű lehetőséget biztosít a helyi társadalom minden rétegének az esélyegyenlőség jegyében, egyediségét pedig az határozza meg, hogy hazánkban elsőként, olyan célokat fogalmazott meg és ültetett át a gyakorlatba, amelynek egy fejezete kifejezetten női szempontokra, igényekre épülő komplex csomag. Programjainkkal, minden évben felülvizsgált cselekvési tervünkkel célunk, hogy az összes lakó számára minőségi életet teremthessünk Szentendrén, hozzásegítve ez által a helyieket egy értékes, tartalmas élet lehetőségéhez. A társadalmi integráció elérésének érdekében a közszolgálati munkánkhoz bevonjuk a civil szervezetek és az egyház segítségét is, amelyek munkája elengedhetetlen az esélyegyenlőség megvalósításában. Mindemellett fontos a pályázati lehetőségek kihasználása annak érdekében, hogy a perifériára szorult csoportok számára idősek, nehéz sorsú családok, egyedülálló anyák hátránykompenzáló lehetőségeket, programokat kínáljunk. 7

8 Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Szentendre Város Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: o az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, o a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, o a diszkriminációmentességet, o szegregációmentességet, o a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. o A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 8

9 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvényben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: EU 2020 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia, Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2011. (I. 20.) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2009. (IX.21.) Önk. sz. rendelete a gyermekek HPV elleni védőoltás költségeinek átvállalásáról Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2003. (V. 19.) Önk. sz. rendelete a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális és gyermekjóléti ellátásokról, valamint a fizetendő térítési díjakról Szentendre Város Önkormányzat 34/2009. (X. 26.) Önk. sz. rendelete az Önkormányzat, az egyházak, a helyi társadalmi és civil szervezetek, valamint alapítványok kapcsolatrendszerének egyes kérdéseiről, és az egységes pályázati-támogatási rendszerről Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 39/2011. (X. 24.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat és a helyi ifjúság kapcsolatrendszerének egyes kérdéseiről, valamint az ifjúság városi közéletben való részvételéről a testnevelési és sport feladatairól szóló Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2007. (VI. 15.) Önk. sz. rendelete az önkormányzat testnevelési és sport feladatairól 9

10 Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 28/2003. (V.19.) Önk. sz. rendelete Szentendre Város Tanulmányi Ösztöndíjának alapításáról és adományozásának rendjéről 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Költségvetési koncepció az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 24. értelmében Gazdasági program - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény a értelmében a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős. Szolgáltatástervezési koncepció a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló évi III. törvény 92. -a szerint a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat a településen, fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Településfejlesztési stratégia A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. Törvény 24. -a értelmében a fővárosi közgyűlés a főváros egységes településpolitikájának biztosítása érdekében a Kormány, valamint a kerületi képviselő-testületek véleményének kikérésével a megalakulását követő egy éven belül minősített többséggel dönt a fővárosnak legalább az adott ciklusra szóló településfejlesztési stratégiájáról. Településrendezési terv Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (továbbiakban évi LXXVIII. tv.) 6. -a alapján a települési önkormányzat a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzatok a külön jogszabályban meghatározott hatáskörük szerint a településrendezési feladatukat a helyi építési szabályzat, valamint a településrendezési tervek elkészíttetésével és azok elfogadásával látják el. Településszerkezeti terv - Az évi LXXVIII. törvény 10. -a szerint a településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett. A településszerkezeti tervet a települési önkormányzatnak legalább tízévenként felül kell vizsgálnia, és szükség esetén a terv módosításáról vagy az új terv elkészítéséről kell gondoskodnia. A tízévenkénti szükséges felülvizsgálat során gondoskodni kell az időközben történt módosítások egységes tervbe foglalásáról. Településfejlesztési koncepció - az évi LXXVIII. törvény értelmében a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe. A törvény 7. -a értelmében a településfejlesztési koncepcióban foglaltak megvalósítása érdekében a városok és több település közös fejlesztési tervezése esetén integrált településfejlesztési stratégiát kell készíteni. Az integrált településfejlesztési stratégia meghatározza a települések településfejlesztési tevékenységét, összehangolja a különböző szakpolitikai megközelítéseket, összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait, meghatározza a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, továbbá a megvalósítás és fenntartás módját is összefüggéseiben kezeli. 10

11 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Esetünkben nem releváns. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A rendelkezésünkre álló adatok alapján megállapítható, hogy településünkön az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzete kedvező. Kirívó adatok nem támasztják alá, hogy bármelyik célcsoport esetében kimagasló negatív tendenciákkal kellene számolni. A programban szereplő adatok valósághűek, beszerzésük központi adatbázisokból (KSH, TEIR), intézmények nyilvántartásaiból származnak. Ezzel együtt az esélyegyenlőségi programunk fontos feladata, és célja, hogy az akár nyomokban is fellelhető jelenségeken változtasson, a célcsoportokkal zajló folyamatos kommunikációt fenntartsa, a már meglévő fórumokat, rendezvényeket megtartva új lehetőségeket mutasson a kapcsolattartásban, a problémák megoldásában és tovább erősítse az itt élők szociális érzékenységét egymás felé. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (továbbiakban: Szt.) A törvény meghatározza a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását, a szociális ellátás finanszírozásának elveit és intézményrendszerét, a szociális ellátást nyújtó szervezet és a jogosult közötti jogviszony főbb elemeit, továbbá a fenntartónak a szolgáltatóval, illetve intézménnyel kapcsolatos feladat- és jogkörét, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységet végző személy adatainak működési nyilvántartására vonatkozó szabályokat. a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) A törvény meghatározza az állam által nyújtandó családtámogatási ellátások rendszerét, formáit, az ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításával és folyósításával kapcsolatos legfontosabb hatásköri és eljárási szabályokat. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) A törvény célja a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, valamint az álláskeresők támogatásának biztosítása a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. tv. A törvény célja a nemzetiségek sajátos kultúrájának megőrzésének, anyanyelvük ápolásának és fejlesztésének, egyéni és közösségi jogainak széleskörű biztosításának elősegítése, figyelemmel Magyarország Alaptörvényében a magyarországi nemzetiségek ügye iránt kinyilvánított felelősségvállalásra, továbbá a nemzetiségek védelme érdekében. Településünkön elenyésző a roma nemzetiség száma, december 31. határnappal 750 fő volt, ez a település lakosságszámához képest nem éri elé a 3%-ot. Aktív, összetartó közösséget alkotnak. Szentendre Város Cigány Nemzetiségi Önkormányzat Testülete rendszeresen, kéthavonta ülésezik, továbbá közmeghallgatásokat is tart április 18-án a Testület a évi költségvetési koncepció irányelveit az alábbiak szerint elfogadta: helyi közösség összekovácsolása a nemzetiségre jellemző hagyományok ápolásának segítségével, más cigány nemzetiségi önkormányzattal való kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás, Cigány kultúra megjelenítése a városi rendezvényeken, Kultúrház létrehozása 11

12 2013. december Cigány karácsony megrendezése, Szociális háló kiépítése, a rászorultak megsegítése, Helyi közösséghez tartozó munkavállalók munkavállalásának elősegítése, ennek érdekében kapcsolatfelvétel a helyi vállalkozókkal és a Városi Szolgáltató Zrt-vel. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Településünkön a mélyszegénység releváns mértékben nincs jelen. A nyilvántartott álláskeresők száma az állandó lakónépességhez viszonyítva 3-5%. Szociális ellátásban részesülők száma nem éri el a népesség 20%-át. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szolgáltatásait igénybe vevők kor szerinti megosztás 10 településre (A garfikon tartalmazza Szentendre adatai is éves és fiatalabb 7-13 év év18-34 év35-49 év50-61 év 62 éves és idősebb Oszlop1 Nő Amint a grafikonból is látható az aktív korú lakosság alkotja a szolgáltatást igénybe vevők legjelentősebb körét. A gazdasági válság életkörülményeikben hozott jelentős változást,- ami sok esetben vezet párkapcsolati krízishez, váláshoz, agresszióhoz, családi konfliktusokhoz. Különösen veszélyeztetettek a családi kapcsolati hálót nélkülözni kénytelen egyedülálló személyek és a gyermeküket egyedül nevelők. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, évesek száma év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,3% 197 2,2% 416 2,3% ,4% 301 3,4% 620 3,4% ,3% 303 3,5% 617 3,4% ,3% 292 3,3% 598 3,3% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 12

13 A nyilvántartott álláskeresők számából kimutatható, hogy 2009-ben csökkent, 2010-ben minimális növekedés volt, azonban 2011-ben már ismét csökkenés mutatkozik. Az alábbiakban a korcsoport szerinti bontást láthatjuk számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő éves és fiatalabb év év év év év év év év 61 év felett Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal fő % 1,7% 1,9% 2,8% 2,0% fő % 10,8% 8,4% 7,0% 9,2% fő % 11,8% 13,1% 12,6% 9,5% fő % 14,2% 14,5% 15,1% 12,7% fő % 10,6% 14,0% 13,1% 17,1% fő % 13,7% 11,3% 15,1% 12,7% fő % 12,0% 11,5% 11,3% 12,2% fő % 14,2% 13,7% 10,7% 11,0% fő % 9,6% 11,0% 12,0% 12,7% fő % 1,4% 0,6% 0,3% 0,8% 13

14 Az alábbi adattáblából látható, hogy a 180 napnál régebben munkanélküliek száma 2009-ben ugrásszerűen megnőtt, azonban 2010 óta folyamatosan csökken számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen ,1% 47,7% 44,2% ,3% 48,5% 47,9% ,5% 44,2% 44,9% ,3% 47,9% 48,7% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a éves népesség száma évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,4% 8 0,4% 16 0,4% ,5% 12 0,7% 21 0,6% ,4% 10 0,6% 18 0,5% ,0% 8 0,4% 25 0,7% 14

15 Településünk fővároshoz közeli elhelyezkedése miatt az ország nagy részéhez viszonyítva kevesebb a munkanélküliek száma, több a munkavállaló. A lakónépesség nagy aránya ingázó munkavállaló. A 2009-ben hirtelen megugrott (de még mindig viszonylag alacsony) regisztrált munkanélküliek száma folyamatosan csökken, ezen belül viszont jól látható, hogy magasabb a munkanélküli nők száma. Örvendetes az is, hogy a pályakezdő fiatalok nagyon nagy százaléka el tud helyezkedni, de itt is feltűnő, hogy a kevés fiatal álláskeresők között kétszer annyi a nő, mint a férfi. A nyilvántartott álláskeresők száma az állandó lakónépességhez viszonyítva 3-5% ben volt egy ugrás, azonban azóta stagnál az arány. Korcsoportokat tekintve elmondható, hogy a év közötti regisztrált munkanélküliek vannak többségben. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya: Az évek során folyamatos csökkenés figyelhető meg a 8 általánosnál alacsonyabb végzettségű nyilvántartott álláskeresők számában hasonlón a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők esetében számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % ,4% 90 21,6% ,9% ,0% ,8% ,3% ,8% 99 16,0% ,1% ,7% ,7% ,6% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 15

16 b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15-X éves legalább 15 éves és idősebb általános iskolát lakosság száma összesen végzettek száma év általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % ,3% 562 5,8% 248 2,7% n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás A 8 általános iskola évfolyamot nem elvégzettek száma minimális. c) közfoglalkoztatás Az önkormányzat évek óta alkalmaz közfoglalkoztatottakat, év elejéig az igényelt létszám fő között mozgott. A ig tartó közfoglalkoztatási hatósági szerződés alapján 57 főt igényelt az önkormányzat, s jelenleg 30 főt foglalkoztat. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) Városunkban kiváló helyközi és helyi tömegközlekedési lehetőségek vannak. A helyi közlekedés a főváros irányával mind busszal, mind HÉV-vel megoldott. Ennek ellenére elmondható, hogy az ingázó munkavállalók közül jelentős számban vannak gépkocsival munkába járók is. A településen több nagy áruházlánc megtalálható, számos oktatási, nevelési intézmény, kisebb üzletek, vendéglátó egységek kínálnak munkalehetőséget a helyben lakóknak. A főváros munkahely lehetőségei is nyitottak a közvetlen közelében lévő Szentendre számára. Városunk Ifjúsági Koncepcióval is rendelkezik, minél nagyobb hangsúlyt igyekszik a fiatalok helyzetére fektetni. Diákönkormányzat működik, akik részére különböző képzéseket tartunk hazai pályázatok segítségével. A középiskola befejezése után jelentős a továbbtanulók száma. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Az előző pontban kifejtésre került, hogy a középiskola befejezése után jelentős a továbbtanulók száma, eddig nem kaptunk jelzést arra vonatkozóan, hogy ilyen jellegű képzésekre szükség lenne. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Középfokú felnőttoktatásban résztvevők száma 26 fő volt, szakiskolai felnőttoktatásban 0 fő, szakközépiskolai és gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők száma 0 fő volt. 16

17 számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában év középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő fő % fő % fő % ,0% 0 0,0% ,0% 2010 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) g) mélyszegénységben élők és/vagy romák 1 települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Mélyszegénységben élők és/vagy romák 2 települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatásáról nem rendelkezünk adatokkal, tekintettel arra, hogy azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. e) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A foglakoztatás terén nem valósult meg a rendelkezésünkre álló információk alapján hátrányos megkülönböztetés. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Álláskeresési segélyben a lakosság kis száma, 4-6%; az időskorúak járadékában az elmúlt években 6-8 fő részesült. Közgyógyellátási igazolvánnyal a népességnek kevesebb, mint 5%-a rendelkezett. Az ápolási díjban részesülők száma minimális növekedést mutat, azonban az arány így sem éri el az 1%-ot számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma év év közötti lakónépesség száma segélyben részesülők fő segélyben részesülők % ,5% n.a. n.a ,0% ,6% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1 Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. Valamely nemzetiségi csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, kivétel, amennyiben a törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely nemzetiségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához köti (ld. a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény 11. (1)-(3) bekezdését). 2 Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. Valamely nemzetiségi csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, kivétel, amennyiben a törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely nemzetiségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához köti (ld. a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény 11. (1)-(3) bekezdését). 17

18 év számú táblázat - Járadékra jogosultak száma nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % ,5% ,8% ,6% ,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció a) bérlakás-állomány Az összes lakás 2011-ben 9740 db volt, ebből 354 db volt bérlakás. 18

19 b) szociális lakhatás A 354 db bérlakásból 2011-ben 307 volt szociális bérlakás. Szociális bérlakás program indult a közelmúltban, melynek keretében az önkormányzat felújítja a bérlakások egy részét, ezzel is jobb életkörülményeket teremtve a rászorulók számára számú táblázat - Lakásállomány év összes lakásállo mány (db) ebből elégtelen lakhatási körülmény eket biztosító lakások száma bérlakás állomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülmény eket biztosító lakások száma szociális lakásállom ány (db) ebből elégtelen lakhatási körülmény eket biztosító lakások száma egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db) ebből elégtelen lakhatási körülmény eket biztosító lakások száma n.a. 370 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a n.a. 369 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a n.a. 374 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a n.a. 354 n.a. 307 n.a. 1 n.a n.a. n.a. 318 n.a. 307 n.a. 1 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok 19

20 c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlan 2011-ben 1 db volt. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság témakörben adekvát adatokkal nem rendelkezünk. e) lakhatást segítő támogatások számú táblázat - Támogatásban részesülők év lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma Forrás: TeIR, KSH Tstar A lakásfenntartási támogatásban részesülök száma 2010-ben több mint felével csökkent, azonban 2011-ben ez a szám több mint a duplájára nőtt. 20