A Vám- és Pénzügyırség története. A kezdetektıl a kiegyezésig

Átírás

1 A Vám- és Pénzügyırség története A kezdetektıl a kiegyezésig Az árutermeléssel és a rendszeres áruforgalommal együtt a vámszedés is megjelent az emberiség történetében, mely a mindenkori hatalom fontos bevételi forrása lett. A vámbevétel meghatározott szerepet játszott a magyar állam ezeréves története során, bár a vám fogalmának tartalma, jelentése és formája sokat változott az idık folyamán. A vámszedés kezdetben szorosan összefüggött az adószedéssel. I. Szent István és I. Szent László törvénykönyve tizedszolgáltatásról rendelkezik. A tizedszedı a poroszló volt. A vámszedésrıl tudósító elsı adatok Könyves Kálmán király dekrétumában találhatók, a vámok rendszeressé válásáról a keresztes hadjáratok idejérıl beszélhetünk. II. András király évi vámtarifájában megjelenik a nyolcvanad, a határvám. Zsigmond király 1405-ben mind az országból kivitt, mind a behozott áruk után harmincad fizetését rendelte el, a határvám tehát nyolcvanadról harmincadra változott. Ekkor még nem volt különbség áru és vámáru között, mivel nem vált el élesen egymástól a kivitel és a behozatal. A külkereskedelmi vámokat a harmincados szedte be, aki a vámkezelésen kívül egyéb feladatokat is elláthatott. Habsburg Ferdinánd új pénzkezelési rendszert vezetett be, részeként 1531-ben létrejött a vámok kezelésére Pozsonyban székelı magyar kamara, majd a szepesi kamara, mely a külkereskedelmi vámok győjtését végezte. A vámszedés a határszéli és közjövedelmi felügyelık feladata volt. A 17. században a kereskedelmi árak emelkedése, a pénz elértéktelenedése miatt a beszedett vámbevételek lecsökkentek, ezért a hiányt az adóztatás bıvítésével pótolták. A 18. században (1753-ban) Ausztria és Magyarország között létrejött a vámunió, mely a két állam között a vámhatárt megszőntette, így csak harmadik országból behozott áruk után szabtak ki vámot a közös tarifa alapján. Mária Terézia 1775-ben kiadott rendelkezése a Habsburg birodalom országai között teljesen feloldotta a vámhatárokat és új, egységes vám-és tarifarendszert vezetett be. A Birodalom külfölddel érintkezı vámhatárainak ırzésére és felügyeletére I. Ferdinánd ben a határırség létrehozásáról intézkedett a határ- és kereskedelmi vámhivatalok

2 szolgálatának felügyelete, továbbá a csempészet visszaszorítása érdekében ben jövedéki ırség a cukorgyárak, szesz-és sörfızdék ellenırzésére jött létre, majd 1843-ban a határırséggel egyesítve létrejött a császári- királyi pénzügyırség, mely az udvari kamara alá tartozott, élén központi inspektorral. A pénzügyırség akkori feladatai: meggátolni a zugkereskedelmet és a jövedéki szabálysértéseket, segítséget nyújtani az illetékes hivataloknak eljárásaik lebonyolításában, megakadályozni a gyanús vagy bizonyítvánnyal nem rendelkezı egyének belépését az országba ban az udvari kamara elnevezése megváltozott, császári-királyi pénzügyminisztériumra. Az 1848-as magyar polgári forradalom vívmányaként a pénzügyminisztérium átvette a magyar kincstár hatáskörébe tartozó ügyeket, a kincstári és koronajavak, a pénzverdék, bányák, harmincadok, vámok, díjak és adók kezelését. A szabadságharc leverését követıen az osztrák kormány a magyar szent korona országainak négy részre osztásával hozzákezdett a polgári közigazgatás átszervezéséhez, így a pénzügyi közigazgatás központi fıhatósága az osztrák császári-királyi pénzügyminisztérium lett ben megkezdték a pénzügyi ırség szervezését, feladatául határozva meg a közvetett adók (bor-cukor-hús-ser-és szeszeadó), az állami egyedáruságok (dohány, lıpor és salétrom) valamint a jövedékek (bélyeg-és jogilleték, fémjelzés, határ-vám-, lottó-, posta, sóilleték) ellenırzését. Emellett határrendészeti tevékenységet illete a jövedéki ügyek nyomozását is ellátták továbbá elemi csapások elhárításában valamint közveszélyes emberek megfékezésében is közremőködtek tıl napjainkig Ausztria és Magyarország között megkötött kiegyezést az évi XII. törvénycikk erısítette meg, mely Magyarországon önálló államiságot biztosított, így a közigazgatásban megszőnt a császári-királyi jelzı és a magyar királyi jelzı valamint a magyar nyelv lett a hivatalos. A magyar kormány pénzügyminisztere, gróf Lónyay Menyhért március 10-én az 1. sz. körrendeletében rendelkezett a magyar királyi pénzügyırség megalakításáról.

3 A szervezet alapját a pénzügyıri szakasz alkotta élén a szemlésszel vagy a fıvigyázóval. A szakasz irányítását a pénzügyıri biztosi kerület végezte egy biztos vagy biztoshelyettes vezetésével. A biztosi kerületek felügyeletét, mint pénzügyıri elıadó a pénzügyıri biztos, vagy a pénzügyıri felügyelı végezte, joga több vármegyére kiterjedt. A központi pénzügyıri fıfelügyelık gyakorolták a pénzügyırségi szervek felügyeletét. A pénzügyırség legfontosabb feladatai közé tartozott a csempészet és a pénzügyi törvények és szabályok áthágásának megakadályozása. Az állami feladatok ellátásához szükséges anyagi eszközök elıteremtését csak az adó és vámfizetés rendszeressé tételével lehetett elérni. Az alapját jelentı törvények 1868-ban születtek meg. A vámszedés történetében azonban a legfontosabb lépés az évi XVI. törvénycikk a kereskedelmi és vámszerzıdés megkötésérıl Ausztriával érintetlenül hagyva az 1867-ig érvényben lévı vámtörvényeket és szabályokat ben az adó és a vámhivatalokat szétválasztották, így január 1-tıl számítható a független magyar vámhivatali rendszer kialakítása. A történelmi Magyarországon 52 vámhivatal mőködött mindegy 300 fıs személyezettel, központi irányítását a pesti fıvámhivatal látta el, élén a fıvámigazgatóval, aki a magyar királyi pénzügyminiszternek volt felelıs. A vámszaki munka alapját az évi vámszabályzat foglalta össze. A magyar királyság évi közigazgatási átszervezést követıen a magyar királyi vám- és adóırséget egyesítették a magyar királyi pénzügyırséggel, mely 1896-tól karhatalmi testület lett. Az elsı világháború idején katonai ırizet alá került az államhatár, ezért a pénzügyırség határszéli szakaszainak feladata megnövekedett. A világháborút követıen a magyar királyság gazdasági, politikai és társadalmi rendszere összeomlott, és a Magyar Tanácsköztársaság idején a magyar királyi pénzügyırség lefegyverzésével a 30 éven aluli tagjait beosztották a Vörös İrség állományába.

4 A Tanácsköztársaság megdöntésével az új hatalmi rendszer visszaállította a történelmi Magyarország közigazgatását, azonban a trianoni békeszerzıdés után új vámterületen alakult ki a magyar állam gazdaságának belsı területe. A közigazgatás újjáalakítása során a megújuló pénzügyırség is megkezdte jövedéki szolgálatának ellátását. A vámhivatali szervekre hárult a szomszédos állomokkal való kereskedelmi kapcsolatok rendezése és a meginduló személy és áruforgalom ellenırzése céljából 1921-ben megalakult a magyar királyi vámırség a pénzügyminisztérium alárendeltségében. Ebben az idıben nagyon elterjedt a csempészet, ezért szükség volt a vámszervezet alapos kiépítésére ben a vámjog és a vámtarifa szabályozásáról új rendelkezés született, mellyel átalakult a magyar királyi pénzügyırség és a magyar királyi vámırség szervezete és feladatköre. Az 1930-as években megtörtént a vámszaki és határırizeti szolgálatok elválasztása, továbbá az adatgyőjtés és a figyelıszolgálat megszervezésére létrejött a pénzügyıri nyomozócsoport. Az évtized végén a területi visszacsatolásokkal viszont megnövekedett a pénzügyırség és a központi vámigazgatóság feladata. A második világháborúba belépett Magyarországon szigorú hadigazdálkodást vezettek be az állami bevételek biztosítására, így a testületre háruló feladatok tovább bıvültek. A háború után megkezdıdött a gazdasági élet átszervezése és a közigazgatás rendbetétele, a vámszaki és a pénzügyırségi szolgálati jogosítványok rendezése február 20-án eltörölték a királyi jelzıt és megindult a pénzügyırség személyi és szervezeti átalakítása. A legnagyobb gondot belsı szervezetének kialakítása és az ország pénzügyi közigazgatásában betöltött helyének kijelölése jelentette. A testület feladatkörébe tartozott a 27 fajta adónem kivetése és beszedése, továbbá a vadászjegyek, a fegyverigazolványok illetékének szedése, a halászati joggal kapcsolatos bevételek behajtása. A vámszaki területnek az export-import ellenırzésével összefüggı vámbevételek biztosítása volt a fı feladata március 23-án megalakult az országos pénzügyıri fıparancsnokság (OPF). A 1953-ban a pénzügyıri testületbıl kivált a vámügyek intézést végzı vámırség, mely országos parancsnoksága (VOP) a külkereskedelmi minisztériumhoz tartozott.

5 Az 1956-os harci eseményeket követıen megkezdett felülvizsgálatot követıen ismét a szakmai feladatokra helyezıdött a hangsúly ban megszőnt a VOP és megalakult a vámfıigazgatóság, visszakerülve a pénzügyminisztérium felügyelete alá. A vámfıigazgatóságot egyesítették a OPF-val, így létrejött az Országos Pénzügy-és Vámırség Parancsnoksága február 5-én a testület elnevezése Vám-és Pénzügyırség névvel véglegesült. A vámigazgatás felsıfokú szerve az Országos Parancsnokság (VPOP). A testület tartalmi munkáját jelentısen megváltoztatta az évi 2. sz. törvényerejő rendelet, mely a vámjog legfontosabb szabályait foglalta össze. Jelentıs változást hozott az január 1-jén életbe lépett új kereskedelmi vámtarifa is. A testület életében fontos lépés volt a vámegyüttmőködési tanácsról (VET) szóló Brüsszelben december 15-én megkötött nemzetközi egyezmény elfogadása, melyhez Magyarország is csatlakozott. Az 1990-es évek elejétıl a gazdaság struktúrája megváltozott, számos vállalkozás jött létre és ez kihatott a testület életére is, jelentıs mértékben megváltoztatva feladatkörét. A Vám-és Pénzügyırség minden eddiginél fontosabb szerepet tölt be a gazdaságban az ellenırzés területén, hiszen szerepe az évszázadok során nem változott, elsıdleges feladata továbbra is az állami költségvetés elvárásainak teljesítése, és az államháztartási érdekek védelme. A testület ezen feladatokat a piacgazdasághoz és a nemzetközi elvárásokhoz igazodó korszerő szervezet kialakításával valamint EU-konform jogszabályok alkalmazásával látja el május 1-jén hazánk csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozás és az azt megelızı felkészülési idıszak jelentıs feladatokat rótt a testületre, ám az sikeres volt. A Vám-és Pénzügyırség teljes szervezeti struktúrája került átvilágításra, átszervezésre a megújult feladat-rendszerek, az uniós követelmények tükrében, törekedve a hatékonyabb feladatellátásra. Új szervek jöttek létre, illetve megkezdték mőködésüket a Mélységi Ellenırzı Csoportok. Emellett megújult és új hatásköröket is kapott a Vám-és Pénzügyırség, hiszen ma már valamennyi, az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adónem tekintetében végezhet ellenırzést. Önálló adóhatósági feladatként jelentkezett az energiaadó és a regisztrációs adó. A schengeni határellenırzési rendszer mőködtetésére történı felkészülés érdekében a déli és keleti országhatáron fekvı határátkelık rekonstrukciója során valamennyi átkelı felújításra került. A Román Köztársaság Európai Unióhoz történt január 1-i csatlakozásával az eddigi

6 külsı határszakasz az EU belsı határává vált, ezzel a Vám- és Pénzügyırség vámellenırzési feladatai megszőntek. A jövedéki szempontból érzékeny térségben a jogszabályok lehetıvé teszik a cigaretta behozatali korlátok szigorú jövedéki ellenırzését. A megszőnt határvámhivatalok munkatársai több szakterületen (jövedék, nyomozat, utólagos ellenırzés) más testületi szervezeti egységnél folytatják munkájukat. A magyar Vám- és Pénzügyırség 140 éves története jó példa arra, hogy egy jól felkészült, hatékony, a mindenkori pénzügyi kormányzati elvárásokat folyamatosan teljesítı szervezet történelme évszázadokat is átívelhet. Forrás: Emlékkönyv a Vám-és Pénzügyırség történetérıl A 140 éves Vám- és Pénzügyırség Emlékalbuma