A MUNKAVÁLLALÓI KÉPVISELŐK FELMONDÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK SZABÁLYOZÁSA A JELENBEN ÉS A MÚLTBAN

Átírás

1 MultiScience - XXXI. microcad International Multidisciplinary Scientific Conference University of Miskolc, Hungary, April 2017 ISBN A MUNKAVÁLLALÓI KÉPVISELŐK FELMONDÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK SZABÁLYOZÁSA A JELENBEN ÉS A MÚLTBAN Tóth Hilda PhD, egyetemi docens Miskolci Egyetem 1. BEVEZETÉS A munkavállalói képviselők védelmére vonatkozóan egyrészt a Munka Törvénykönyve, másrészt a munkavédelemről szóló évi XCIII. tv. tartalmaz rendelkezéseket. E két jogszabály alapján munkavállalói képviselőknek tekintjük a szakszervezeti tisztségviselőket, az üzemi tanács tagjait, valamint a munkavédelmi képviselőket. A munkavédelmi képviselők munkaviszony megszüntetése esetén az Mvt. háttérjogszabályként az Mt. szabályait rendeli alkalmazni, azonban az alább bemutatott okok miatt a munkavállalói képviselők eme csoportját eltérően illeti meg a védelem. Az előadásban elsőként a vonatkozó európai munkajogi szabályozást, majd a magyar szabályozást mutatom be rövid történeti fejlődéssel, és bírói gyakorlattal. 2. A MUNKAVÁLLÓI KÉPVISELŐK VÉDELMÉNEK ELEMEI Az EURÓPAI ÉS A NEMZETKÖZI MUNKAJOGBAN 2.1 A védelem az Európai Unió Működéséről szóló Szerződésben Az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) 1 Szociálpolitikáról szóló X. fejezete tartalmazza az Unió és tagállamok szociális és munkajogi területeken elérendő célkitűzéseit, és azok elérésének eszközeit. A Szerződés d) pontja kifejezetten az EU Parlament és a Tanács hatáskörébe utalja a munkaviszony megszüntetés esetén a munkavállalók védelmét célzó minimumkövetelményeket tartalmazó irányelvek alkotását. A Tanács az Európai Parlamenttel, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal valamint a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően különleges jogalkotási eljárás keretében egyhangúlag hozhat határozatot. Az EUMSZ a meghatározza az Unió célkitűzéseit: a foglalkoztatás, az élet és munkakörülmények javítása lehetővé téve ezáltal a fejlődési folyamat fenntartása mellett ezek összehangolását, a megfelelő szociális védelem, a szociális partnerek közötti párbeszéd és az emberi erőforrások fejlesztésének elősegítése a tartósan magas foglalkoztatás és a kirekesztés elleni küzdelem 1 Az Európai Unióról szóló szerződésnek és az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek valamint jegyzőkönyveit és mellékleteit a december 13-án Lisszabonban aláírt Lisszaboni Szerződés tartalmazza, január 1-jén lépett hatályba. Mo-n DOI: /musci

2 érdekében. A Szerződés azt is tartalmazza, hogy a célkitűzéseket a Szociális Karta rendelkezéseinek a figyelembevételével kell teljesíteni. Az EUMSZ taxatíve sorolja fel, hogy milyen területeken 2 kell a ban foglalt célkitűzéseket megvalósítani, illetve azt is rögzíti, hogy az Unió támogatja a tagállamok ezirányú tevékenységeit. A munkavállalók képviselőinek védelmét egyrészt általánosan rögzíti a 151. f) pontja, másrészt általánosságban valamennyi munkavállaló munkaviszony megszüntetése elleni védelmet rögzíti a d) pont. A Szerződés ezen két célkitűzés megvalósulását is akként rögzíti, hogy az Európai Parlament és a Tanács irányelvek útján fokozatosan alkalmazandó minimumkövetelményeket fogadhat el A Módosított Európai Szociális Karta Az EUMSZ-t időben megelőzi a Módosított Európai Szociális Karta 24. cikkelye, amely részletesen tartalmazza a munkavállalók megszüntetése elleni védelmet, amelynek kapcsán nyert megfogalmazást a munkavállalók képviselőinek fokozottabb védelme. Az eredeti Európai Szociális Kartát az Európa Tanács 4 fogadta el 1961-ben Torinóban. Az elbocsátás elleni védelem nem tartozott az Európai Szociális Karta részéhez 1961-ben, 1996-ban ezt a 24. cikkelyben vezették be, a módosított Karta elfogadásakor. 5 A Módosított Európai Szociális Karta 24. cikkelye szerint, amely a munkavállalók elbocsátás elleni védelmét általában tartalmazza: Annak érdekében, hogy biztosítsák a dolgozók védelemhez való jogának hatékony gyakorlását a foglalkoztatás megszűnése esetén, a Felek vállalják, hogy elismerik: a) a dolgozók jogát ahhoz, hogy munkaviszonyukat ne lehessen megszüntetni tényleges ok nélkül, amely összefügg képességükkel, magatartásukkal, vagy a vállalkozás, létesítmény vagy szolgálat működési szükségleteivel; b) azon dolgozók jogát a kártérítésre vagy megfelelő segítségre, akiknek a munkaviszonyát tényleges ok nélkül szüntették meg. Ennek érdekében a Felek biztosítják, hogy annak a dolgozónak, aki szerint munkaviszonyát tényleges ok nélkül szüntették meg, joga van pártatlan testülethez fellebbezni. 2 EUMSZ 153. : a) különösen a munkakörnyezet javítása a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében; b) munkafeltételek; c) a munkavállalók szociális biztonsága és szociális védelme; d) a munkavállalók védelme munkaviszonyuk megszüntetése esetén; e) a munkavállalók tájékoztatása és véleményük meghallgatása; f) a munkavállalók és munkaadók érdekeinek képviselete és kollektív védelme, beleértve a (5) bekezdésre is figyelemmel a vállalatvezetésben való részvételt; g) az Unió területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásának feltételei; h) a munkaerőpiacról kirekesztett személyek beilleszkedésének lehetővé tétele a 166. cikk sérelme nélkül; i) a férfiak és nők munkaerő-piaci esélyegyenlősége és az egyenlő munkahelyi bánásmód; j) a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem; k) a szociális védelmi rendszerek modernizálása a c) pontban foglaltak sérelme nélkül. 3 EUMSZ cikkely b) pont 4 Az május 5-n alapított Európa Tanácsnak jelenleg 46 ország a tagja, Magyarország 1990-ben csatlakozott. Az Európa Tanács az Európai Uniótól független nemzetközi szervezet, Strasbourgban van a székhelye. 5 Módosított Európai Szociális Karta (Strasbourg, május 3.). Magyarországon 2009-ben hirdették ki, évi V. tv.

3 A Karta Függeléke a 24. cikkelyhez a négy pontos indoklást fűzött. 6 A Függelék egyik indoklása azt részletezi, hogy bizonyos esetekben általánossá kell tenni, hogy ezen körülmények bekövetkezése jogellenes munkaviszony megszüntetést eredményez: a) szakszervezeti tagság, vagy részvétel szakszervezeti tevékenységben a munkaidőn kívül, vagy a munkáltató hozzájárulásával munkaidőn belül; b) hivatali posztra törekvés dolgozói képviselői minőségben való fellépés miatt; c) panasz benyújtása, vagy az illetékes közigazgatási hatósághoz történő folyamodás; vagy részvétel a munkáltató elleni eljárásban, akit azzal vádolnak, hogy megszegte a törvényeket vagy szabályokat; d) faj, bőrszín, nem, családi állapot, családi kötelezettségek, terhesség, vallás, politikai vélemény, nemzetiségi vagy társadalmi származás; e) anyasági vagy apasági szabadság; f) a munkából való ideiglenes távollét betegség vagy károsodás miatt. A Karta a szakszervezet tevékenységében résztvevő munkavállaló munkaviszony megszüntetését jogellenesnek minősíti, azaz tilalmat rendel el az ilyen munkavállaló munkaviszonyának felmondással történő megszüntetésével szemben. A Módosított Európai Szociális Kartát a 30 Európai Gazdasági Térségi tagállamból 20 ratifikálta. Magyarország Ausztria, Belgium és Svédország mellett a 24. cikkellyel szemben fenntartással élt, azaz nem ratifikálta hazánk a Kartát. Ennek oka a hatályos munkajogi szabályozásunk ellentmondásában rejlik. A Módosított Európai Szociális Kartát kihirdető évi VI. tv. indoklása szerint ugyanis a 24. cikkely elfogadásával kapcsolatban megállapítható az, hogy a magyar jog a cikk előírásainak megfelel, aggályos lehet azonban a felmondás indokolásának eltérő szabályozása a nyugdíjra jogosultak, illetve a vezetők esetében. Elfogadása ezért jelenleg nem vállalható 2.3. Irányelvek szabályozása a munkavállalói képviselők védelme érdekében 1. A munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, június 12-i 89/391 irányelv - A munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről szóló "keretirányelv" tartalmazta elsőként a munkavédelmi képviselők munkahelyi védelmét. A 11. cikkely (4) bekezdése rögzíti, hogy a munkavállalók biztonsága és egészsége védelmének különleges feladatát ellátó munkavállalókat nem érheti hátrány az ilyen minőségben végzett tevékenységük miatt. 6 Az indoklás értelmezte továbbá - a megszűnés fogalmát: foglalkoztatás megszűnése és a megszűnt kifejezések a munkaviszonynak a munkáltató kezdeményezésével történő megszüntetését jelentik; - a 24. cikkely alkalmazhatóságának a kizárását bizonyos munkavállalói csoportok tekintetében: Úgy értendő, hogy ez a cikk minden dolgozóra kiterjed, de az adott Fél a cikk védelme alól részben vagy teljes egészében kizárhatja az alkalmazottak következő kategóriáit: a) azokat a dolgozókat, akiket munkaszerződéssel meghatározott időre vagy meghatározott feladatra alkalmaztak; b) próbaidős dolgozókat vagy olyanokat, akik alkalmasságukat bizonyítják, amennyiben ezt előre meghatározták és az időtartam elfogadható hosszúságú; c) az eseti alapon rövid időre alkalmazott dolgozókat, - a jogorvoslati szabályokat. Úgy értendő, hogy a foglalkoztatás jogos ok nélkül való megszüntetése esetén adandó kártérítésről vagy más megfelelő segítségnyújtásról a nemzeti törvények vagy szabályok, kollektív egyezségek vagy más, az országos viszonyoknak megfelelő eljárások döntenek.

4 2. A munkavállalók tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános kereteiről szóló 2002/14/EK irányelv rögzíti a munkavállalók képviselőinek a védelmét. Ezen irányelv lényeges célkitűzései között szerepel a szociális partnerek közötti párbeszéd elősegítése, a munkavállalók és munkáltatók közötti konzultáció fejlesztése, a munkavállalói részvétel elősegítése. A 7. cikkelye szerint a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy a munkavállalók képviselői e funkciójuk teljesítése során megfelelő védelmet élvezzenek, és megfelelő garanciát kapjanak, amely lehetővé teszi a feladataik megfelelő elvégzését. Annak a meghatározását, hogy ki minősül a munkavállalók képviselőinek, a tagállamok a jogszabályok illetve gyakorlatuk során határozhatják meg. A 8. cikkely biztosítja azt, hogy a munkavállaló megfelelő jogi védelemben részesüljön, amennyiben a munkáltató nem tartja be a fenti kötelezettséget, azaz a megfelelő közigazgatási vagy bírósági eljárást igénybe vegye. 3. Az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról szóló 2009/38/EK irányelv a harmadik olyan európai szintű jogi norma, amely a munkavállalók képviselőinek a védelmét írja elő. Az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló, szeptember 22-i 94/45/EK tanácsi irányelvet dolgozta át ezen új irányelv annak érdekében, hogy a közösségi szintű vállalkozások munkavállalói megfelelő tájékoztatást kapjanak és konzultáljanak velük, amikor az őket érintő döntést nem abban a tagállamban hozzák, amelyben őket foglalkoztatják. Az irányelv rögzíti, hogy nem sérti a 2002/14/EK irányelvben megfogalmazott munkavállalói tájékoztatási és konzultációs jogot. A 10. cikkely 3. szakasza hasonlóan szabályozza a munkavállalók képviselőinek a védelmét a korábban hatályba lépett 2002/14/EK irányelv rendelkezéseihez. Így védelemben részesülnek a különleges tárgyaló testületek tagjai, az Európai Üzemi Tanácsok tagjai, valamint a az irányelvben rögzített feladatokat végző munkavállalók képviselői a feladataik gyakorlása közben, és ugyanolyan garanciákban részesülnek, mint amelyeket alkalmazásuk országában a hatályos nemzeti jogszabályok és/vagy gyakorlat alapján a munkavállalók képviselői élveznek. 2.4 Az ILO 135. sz. Egyezménye A munkavállalók üzemi képviselőinek védelméről és kedvezményeiről szóló egyezmény részletesebben szabályozza a képviselők védelmét. A jelen előadás szempontjából lényeges, hogy az Egyezmény a védelem körében nevesíti a felmondást egyedüliként mint lehetséges hátrányos munkáltatói intézkedést, amelyet a munkavállalói képviselővel szemben alkalmazott a munkáltató. 7 Az Egyezmény nem részletezi, hogy mit ért hatékony védelem alatt, azt az adott 7 1. cikk

5 tagállam jogszabálya vagy gyakorlata állapíthatja meg. Az Egyezmény azt is rögzíti, hogy kik tartoznak a hatálya alá: egyrészt a szakszervezeti képviselők, azaz a szakszervezetek vagy a szakszervezeti tagok által kinevezett vagy megválasztott képviselők; illetve a választott képviselők, azaz az üzem munkavállalói által a nemzeti jogalkotás vagy kollektív szerződések rendelkezéseinek megfelelően szabadon választott olyan képviselők, akiknek tevékenysége nem terjed ki olyan ténykedésekre, amelyeket az adott országban a szakszervezetek kizárólagos előjogának tekintenek. 8 Az Egyezmény Magyarországon szeptember 11-n hatályba lépett. 3. A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE MUNKAVÁLLALÓI KÉPVISELŐIRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA A munkajog megszüntetési rendszerének szabályozásából kiindulva, a munkáltatói felmondás korlátozásának a körébe tartozik a munkavállalói képviselők munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése egy harmadik személy általi hozzájárulás megadása. Ezt a bizonyos harmadik személyt a jogalkotó üzemi tanácsként, illetve felettes szakszervezetként aposztrofálja. Az Mt. a XX. fejezetben, az üzemi tanács működése körében szabályozza az üzemi tanács elnökét megillető védelmet. E szerint az üzemi tanács egyetértése szükséges az üzemi tanács elnöke munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez. A védelem az üzemi tanács elnökét megbízatásának idejére és annak megszűnését követő hat hónapra illeti meg, feltéve, ha a tisztségét legalább tizenkét hónapon át betöltötte. Eljárási szabályokat is megállapít a törvény, amelyek alapján az üzemi tanács a munkáltatói felmondással kapcsolatos álláspontját a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolc napon belül írásban közli. A bírói gyakorlat szerint ha a felmondáshoz az Üzemi Tanács hozzájárult, de azt a munkavállaló vitatja, nem értékelhető a munkáltató terhére, ha egyébként az Üzemi Tanács eljárása saját belső szabályzatába, vagy jogszabályba ütközött. Ezen körülményeket csak az Üzemi Tanács perben állása esetén vizsgálhatja a bíróság. 9 Abban az esetben, ha a tervezett intézkedéssel az üzemi tanács nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Ha az üzemi tanács véleményét a fenti határidőn belül nem közli a munkáltatóval, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért. 10 A múltbéli szabályozással összevetve megállapítható az, hogy az üzemi tanács védelme csökkent. Az Mt. már csak az üzemi tanács elnökét vonja be a védendő személyek körébe, az üzemi tanács egyéb tagjait nem. Ezt a korábbi szabályozás akként tartalmazta, hogy az üzemi tanács valamennyi tagját megillette a védelem. Mindenképpen vizsgálat tárgyává kívánom tenni a későbbiekben, hogy ez mennyiben felel meg a 2002/14/EK irányelv, illetve az ILO 135. sz. Egyezmény rendelkezéseinek cikk 9 Mfv.I /2015/5. 10 Mt. 260.

6 Az Mt. XXI. fejezete, a szakszervezetekkel kapcsolatos rendelkezések körében szabályozza a választott szakszervezeti tisztségviselő munkáltatói felmondással szembeni védelmét. E szabály szerint a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez. A védelem időtartama ugyanaz, mint az üzemi tanács elnöke esetében, valamint az eljárási szabályok is megegyeznek. A törvény azonban szigorúan szabályozza a védelem körébe vonható szakszervezeti tisztségviselők számát, 1 és 5 fő között lehet, a foglalkoztatott munkavállalók valamilyen - de nem arányos számától függően. 11 A munkavállalói létszám alapján meghatározott szakszervezeti tisztségviselőn túl a legfelsőbb szerv is jelölhet egy további tisztségviselőt, aki jogosult a védelemre. A szakszervezeti tisztségviselő sajátos szerepére tekintettel eltér az üzemi tanács elnökének védelmétől abban a kérdésben is, hogy a szakszervezet csak két esetben jelölhet másik tisztségviselőt a védelemre, ha a tisztségviselő munkaviszonya vagy szakszervezeti tisztsége szűnt meg. 12 Ha az üzemi tanács elnöke egyben szakszervezeti tisztségviselő is, csak a felettes szakszervezeti szerv hozzájárulását kell megkérnie a munkáltatónak, az üzemi tanács hozzájárulását nem. 13 E szabályozás szintén vitatható a fenti nemzetközi szabályozás tükrében. 4. A MUNKAVÁLLALÓI KÉPVISELŐ VÉDELME A MUNKAVÉDELEMRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYBEN A munkavédelemről szóló évi XCIII. tv. szerint a munkavédelmi képviselő a munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogainak és érdekeinek a képviseletére megválasztott személy, munkavállaló. E képviselőt csak az olyan munkáltatóknál kell megválasztani, ahol a munkavállalók létszáma eléri a húsz főt, az ezzel kapcsolatos választás lebonyolítása és a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége. 14 Ugyanazon jogok illetik meg a munkáltatói felmondás esetén a munkavédelmi képviselőket, mint a választott szakszervezeti tisztségviselőt. A hozzájárulás gyakorlására a munkavédelmi bizottság, ennek hiányában a választási bizottság jogosult. A Kúria előtt vitás volt annak a kérdésnek az eldöntése, hogy valamennyi megválasztott munkavédelmi képviselőt megilleti e a munkajogi védelem. A Kúria kifejtette, hogy az Mt. lényegesen korlátozta a védelembe bevont szakszervezeti tisztségviselői létszámot, azonban ezen korlátozó rendelkezések egyértelmű szabályozás hiányában a munkavédelmi képviselőkre nem alkalmazhatók. 15 A jogalkotó ezen Kúriai döntés nyomán VII. 8-tól akként módosította az Mvt. vonatkozó rendelkezését, hogy a munkajogi védelem valamennyi munkavédelmi képviselőre kiterjed Mt (3) bekezdés 12 Mt (4)-(5) bekezdés 13 Mt (5) bekezdése 14 Mvt. 70/A (1) bekezdés 15 Mfv.I /2015/9. 16 Mvt. 76. (3) bekezdés

7 5. ÖSSZEGZÉS A július 1-jén hatályba lépett Munka Törvénykönyve szinte válasz volt a magyar jogalkotás részéről a es pénzügyi, gazdasági válság által támasztott kihívásokra. Az Mt. számos rendelkezéseiben tetten érhetőek e jogalkotói, nemesnek nem nevezhető szándékok. A munkaügyi kapcsolatok szerepének csökkenése hazánkban is kimutatható, hasonlóan az EU szinte valamennyi tagállamában tapasztaltakkal. Az EU azonban elkötelezett a tendencia visszafordításában, mivel kutatásai azt igazolják, hogy a munkaügyi kapcsolatoknak kulcsfontosságú szerepe van az iparági versenyképesség, a munkaügyi demokrácia, a munkahelyek és a foglalkoztatás minősége, és társadalmi igazságosság dimenzióiban. A bírói joggyakorlat a jogszabályok keretei között próbálja e dimenziók mentén alakítani, kipótolni a jogszabályok hiányosságait, a munkaügyi kapcsolatok területén is.