JELENTÉS. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament A8-0201/

Átírás

1 Európai Parlament Plenárisülés-dokumentum A8-0201/ JELENTÉS a partnerek növekvő bevonásáról és az európai strukturális és beruházási alapok teljesítményének láthatóságáról (2016/2304(INI)) Regionális Fejlesztési Bizottság Előadó: Daniel Buda RR\ docx PE v02-00 Egyesülve a sokféleségben

2 PR_INI TARTALOM Oldal AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY... 3 INDOKOLÁS VÉLEMÉNY A KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL VÉLEMÉNY A FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN PE v /27 RR\ docx

3 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a partnerek növekvő bevonásáról és az európai strukturális és beruházási alapok teljesítményének láthatóságáról (2016/2304(INI)) Az Európai Parlament, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 174., 175. és 177. cikkére, tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a továbbiakban: a közös rendelkezésekről szóló rendelet) 1, tekintettel az európai strukturális és beruházási alapok keretében megvalósított partnerségre vonatkozó európai magatartási kódexről szóló, január 7-i 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre 2, tekintettel A munkahelyteremtést és növekedést támogató beruházások az európai strukturális és beruházási alapok 3 hozzájárulásának maximalizálása című, február 16-i állásfoglalására, tekintettel Az esb-alapok operatív programjainak késedelmes végrehajtásáról a kohéziós politikára gyakorolt hatás és a következő lépések című, február 16-i állásfoglalására 4, tekintettel az Új területfejlesztési eszközök a közötti időszakra vonatkozó kohéziós politikában: integrált területi beruházás (ITI) és közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD) című, május 10-i állásfoglalására 5, tekintettel A közötti időszakra szóló kohéziós politika egyszerűsítése és teljesítményorientáltsága felé című november 26-i állásfoglalására 6, tekintettel a kohéziós politika és az európai strukturális és beruházási alapok eredményeiről és új elemeiről szóló, november 16-i tanácsi következtetésekre 7, tekintettel a Bizottság A kohéziós politika láthatóságának garantálása: Tájékoztatási és 1 HL L 347., , 320. o. 2 HL L 74., , 1. o. 3 Elfogadott szövegek, P8_TA(2017) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015) RR\ docx 3/27 PE v02-00

4 kommunikációs szabályok a közötti időszakra című közleményére 1, tekintettel a Bizottság által megrendelt, a Mennyire ismerik és milyennek látják a polgárok az uniós regionális politikát című szeptemberi 423. számú Eurobarométer gyorsfelmérésre 2, tekintettel a Többszintű kormányzás és a partnerség című, Johannes Hahn regionális és várospolitikáért felelős biztos kérésére készült, októberi Van den Brande jelentésre 3, tekintettel a Régiók Európai Bizottsága A városok és régiók összekapcsolása egy erősebb Európáért című, 2016-os évre szóló kommunikációs tervére 4, tekintettel a Bizottság által megrendelt, A partnerségi elv és a többszintű kormányzás végrehajtása a közötti esb-alapok esetében című júliusi tanulmányra 5, tekintettel az Interreg Europe Titkársága Projektkommunikációs stratégia megtervezése című előadására 6, tekintettel a lengyel Gazdaságfejlesztési Minisztérium által megrendelt, a kohéziós politika V4-országokban történő végrehajtása által az EU-15 országokra gyakorolt előnyök utólagos értékelése és előrejelzése keretében készült, A V4-országokban végrehajtott kohéziós politika előnyei az EU-15 országok számára 7 című jelentésre, tekintettel az Európai Szegénységellenes Hálózat Adjunk hangot a polgároknak: az érdekelt felek részvételének kialakítása a hatékony döntéshozatalért Iránymutatások az uniós és nemzeti szintű döntéshozók számára című 2014-es kézikönyvére 8, tekintettel az Uniós Belső Politikák Főigazgatósága ( B Tematikus Főosztály: Strukturális és Kohéziós Politikák) Európa kommunikálása a polgárok felé: jelenlegi helyzet és kilátások című, novemberi tanulmányára, tekintettel az Uniós Belső Politikák Főigazgatóságának (B. Tematikus Főosztály: Strukturális és Kohéziós Politikák) Tanulmány a REGI bizottság számára A többéves pénzügyi keret és a kohéziós politika felülvizsgálata című áprilisi tájékoztatójára, tekintettel az Európai Bizottságnak az ERFA és Kohéziós Alap 2007 és 2013 közötti y.pdf PE v /27 RR\ docx

5 időszakra vonatkozó utólagos értékeléséről szóló szeptember 19-i összefoglaló jelentésére (SWD(2016) 0318), tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére, tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0201/2017), A. mivel a kohéziós politika jelentős mértékben hozzájárult a növekedés és a munkahelyteremtés előmozdításához és az uniós régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentéséhez; B. mivel az uniós kohéziós politika keretében nyújtott támogatások kedvező hatással vannak mind a gazdaságra, mind a polgárok életére, ahogy azt számos jelentés és független értékelés is mutatja, bár az eredmények kommunikálása nem mindig megfelelően történt és a kedvező hatások ismerete továbbra is alacsony szintű; mivel a kohéziós politika hozzáadott értéke túlmutat a bizonyítottan pozitív gazdasági, szociális és területi hatásokon, tekintve, hogy együtt jár a tagállamoknak és a régióknak az európai integráció fokozása melletti elkötelezettségével; C. mivel alapvető fontosságú, hogy a végfelhasználók és a civil társadalom ismerjék az uniós finanszírozású helyi programokat, függetlenül egy adott régió finanszírozási szintjeitől; D. mivel az állami hatóságok, a gazdasági és szociális partnerek és a civil társadalom átfogó koordinációján alapuló partnerségi elv és többszintű kormányzási modellek hatékonyan hozzájárulhatnak az uniós politikák céljainak és eredményeinek jobb kommunikálásához; E. mivel az állandó párbeszéd és a civil társadalom bevonása alapvető fontosságú a közpolitikák elszámoltathatósága és legitimitása érdekében, hiszen megteremtik a döntéshozatali folyamattal kapcsolatos megosztott felelősség és átláthatóság légkörét; F. mivel az esb-alapok láthatóságának növelése hozzájárulhat a kohéziós politika hatékonysága megítélésének javításához és a polgárok európai projekttel kapcsolatos bizalmának és érdeklődésének visszaszerzéséhez; G. mivel alapvető fontosságú a koherens kommunikációs irányvonal, nem csak a felhasználók felé, az esb-alapok konkrét eredményeit illetően, hanem a projektek kezdeményezői felé is annak érdekében, hogy értesüljenek a finanszírozási lehetőségekről, tekintettel a nyilvánosság bevonásának növelésére a végrehajtás folyamatába; H. mivel bővíteni és javítani kell a tájékoztatással és a kommunikációs csatornák diverzifikálásával kapcsolatos módszereket; Általános szempontok 1. hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika a növekedés egyik olyan közpolitikai eszköze, amely az öt európai strukturális és beruházási alapon keresztül beruházásokat valósít RR\ docx 5/27 PE v02-00

6 meg az Unió valamennyi térségében, hozzájárul a különbségek csökkentéséhez és támogatja a versenyképességet, valamint az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést, továbbá az uniós polgárok életminőségének növelését; 2. azonban aggodalommal jegyzi meg, hogy az uniós regionális politika hatékonyságával kapcsolatos általános tájékozottság és annak megítélése az évek során romlott; utal a szeptemberi 423. számú Eurobarométer felmérésre, amelynek alapján az európaiaknak csak alig több, mint egyharmada (34%) nyilatkozott úgy, hogy hallott arról, hogy az Unió által társfinanszírozott projektek lakóhelyükön hozzájárultak életminőség javulásához; megjegyzi, hogy a válaszadók többsége fontos területekként említette az oktatást, az egészségügyet, a szociális infrastruktúrát és a környezetvédelmi politikát; megítélése szerint az ebs-alapokból finanszírozott projekteknek nem csak a mennyisége, hanem főként a minőségük és hozzáadott értékük, vagyis kézzelfogható eredményük a szükséges előfeltételei a pozitív kommunikációnak; ezért hangsúlyozza, hogy a projektek értékelésének, kiválasztásának, végrehajtásának és lezárásának az elvárt eredmény elérésére kell összpontosítania, a nem hatékony kiadások megelőzése érdekében, amely rossz hírverést eredményezhet a kohéziós politika számára; felhívja a figyelmet arra, hogy a kommunikációs intézkedéseket azok tartalmára és alkalmazási körére különös tekintettel kell megválasztani, egyúttal megismétli, hogy a népszerűsítés legjobb formája a végrehajtott projektek jelentőségének és hasznosságának bemutatása; 3. megjegyzi, hogy az Bizottságnak és tagállamainak meg kell osztaniuk a kohéziós politika keretében megvalósuló beruházások láthatósága biztosításának feladatát, olyan hatékony európai kommunikációs stratégiák kialakításának céljával, amelyek biztosítják a kohéziós politika beruházásainak láthatóságát; ebben az összefüggésben rámutat az irányító hatóságoknak, és különösen az illetékes helyi és regionális hatóságoknak mind az intézményi kommunikáció terét, mind kedvezményezettként betöltött szerepére, mivel ezek a polgárokkal folytatott kommunikáció leghatékonyabb csatornái azáltal, hogy területi tájékoztatást nyújtanak, és közelebb viszik hozzájuk Európát; emlékeztet továbbá arra, hogy ezek a hatóságok vannak leginkább tisztában a helyi és regionális viszonyokkal és szükségletekkel, és nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a láthatóság növelése érdekében a helyszínhez közeli, jobb tájékoztatás és nagyobb átláthatóság érdekében; 4. hangsúlyozza, hogy valamely politika láthatóságának biztosítása a partnerekkel való kommunikációt és kapcsolatot feltételező, kettős folyamat; felhívja a figyelmet továbbá arra, hogy a komplex kihívásokra tekintettel, valamint a legitimitás és a hatékony hosszú távú megoldások biztosítása érdekében az állami hatóságoknak be kell vonniuk a főbb érdekelt feleket a partnerségi megállapodás és az operatív programok tárgyalási folyamatának és végrehajtásának minden szakaszában, a partnerség elvével összhangban; hangsúlyozza továbbá az állami hatóságok és a partnerek intézményi kapacitásai erősítésének szükségességét, és ismét hangsúlyozza e tekintetben az Európai Szociális Alap (ESZA) szerepét; 5. ebben az összefüggésben megjegyzi, hogy a tagállamok között egyenlőtlen előrehaladás tapasztalható az adminisztratív eljárások egyszerűsítésében a regionális és helyi partnerek szélesebb körű mobilizációja és bevonása tekintetében, ideértve a gazdasági, szociális partnereket, illetve a civil társadalmat képviselő testületeket is; emlékeztet ezzel összefüggésben a szociális párbeszéd fontosságára; PE v /27 RR\ docx

7 A megoldásra váró feladatok 6. aggodalommal hívja fel a figyelmet a fokozódó euroszkepticizmusra és az Európaellenes populista propagandára, amely eltorzítja az uniós politikákkal kapcsolatos információkat, és felhívja a Bizottságot és a Tanácsot ezek kiváltó okainak elemzésére és kezelésére; ezért hangsúlyozza, hogy égető szükség van hatékonyabb kommunikációs stratégiák kidolgozására, ügyelve a polgárok számára érthető nyelvezetre, amelyek célja az Unió és polgárai beleértve a munkanélkülieket és a társadalmi kirekesztés kockázatának kitetteket közti szakadék áthidalása, többféle médiaplatform révén helyi, regionális és nemzeti szinten, amelyek képesek pontos és koherens üzeneteket eljuttatni a polgárokhoz az európai projektnek az életminőségükre és jólétükre vonatkozó hozzáadott értékéről; 7. felhívja az Európai Bizottságot és a Tanácsot annak elemzésére, mind a jelenlegi keret, mint a kohéziós politika 2020 utáni reformja tekintetében, hogy milyen hatással járnak az esb-alapokból finanszírozott programok révén az európai szemeszterrel való kapcsolat erősítését és a strukturális reformok végrehajtását célzó intézkedések az EU politikáinak megítélésére; 8. elismeri a jogi keret korlátait a kohéziós politika megfelelő láthatóságának biztosítása tekintetében; hangsúlyozza, hogy ennek következtében a kézzelfogható eredményekkel kapcsolatos tájékoztatás nem mindig volt kiemelt szempont a különböző érdekelt felek számára; az a véleménye, hogy a kézzelfogható eredményekre vonatkozóan ajánlott kommunikációs tevékenységeket folyamatosan frissíteni kell; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy az esb-alapok technikai segítségnyújtása nem tartalmaz külön pénzügyi keretösszeget a kommunikációra, sem uniós, sem tagállami szinten; azonban hangsúlyozza az irányító hatóságok és kedvezményezettek felelősségét aziránt, hogy rendszeresen felügyeljék a tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeknek való megfelelést, a közös rendelkezésekről szóló 1303/2013/EU rendelet XII. függelékének 115. cikkében foglaltak szerint; 9. ismételten hangsúlyozza, hogy megfelelő egyensúlyt kell kialakítani a kohéziós politika végrehajtására vonatkozó szabályok egyszerűsítése és a hatékony, eredményes és átlátható pénzgazdálkodás megőrzésének, illetve a csalások elleni küzdelem szükségessége között a közvélemény ezzel kapcsolatos megfelelő tájékoztatása mellett; ezzel összefüggésben emlékeztet az egyértelmű különbségtevés szükségességére a szabálytalanságok és a csalások között, hogy ne ébredjen bizalmatlanság a lakosság körében az irányító hatóságok és a helyi önkormányzatok iránt; ragaszkodik továbbá a kedvezményezettekre nehezedő adminisztratív terhek egyszerűsítéséhez és csökkentéséhez, a szükséges ellenőrzések és vizsgálatok sérelme nélkül; 10. hangsúlyozza, hogy a hatékony végrehajtás és az eredmények kommunikációja érdekében fokozni kell a szakpolitikával kapcsolatos helyszíni felelősségvállalást, mind helyil, mind regionális szinten; nagyra értékeli, hogy a partnerségi elv értéket ad hozzá az európai közpolitikák végrehajtásához, amint az a Bizottság közelmúltbeli tanulmányából kiderül; rámutat azonban, hogy a partnerek mobilizálása egyes esetekben eléggé nehéz, mivel bár a partnerség elvét formálisan betartják, nem teszik lehetővé a valódi részvételt az irányítás folyamatában; emlékeztet arra, hogy több erőfeszítést és forrást kell fordítani a partnerek bevonására, a partnerek közötti RR\ docx 7/27 PE v02-00

8 tapasztalatcserére, valamint a velük folytatott párbeszédet biztosító platformokra, többek között azzal a céllal, hogy megsokszorozzák az EU-s finanszírozás lehetőségeit és sikereit; 11. emlékeztet továbbá a kohéziós politikai beruházások hosszú távú, stratégiai jellegére, aminek következtében az eredmények néha nem azonnal láthatók és ez kedvezőtlenül hat a kohéziós politika eszközeinek láthatóságára különösen más uniós eszközökhöz, például az Európai Stratégiai Beruházási Alaphoz képest; sürgeti ezért, hogy a kommunikációs tevékenységek adott esetben további 4 évig folytatódjanak a projekt lezárása után; hangsúlyozza, hogy bizonyos (különösen az emberi tőke terén tett) beruházások eredménye kevésbé látható és nehezebben számszerűsíthető, mint a fizikai beruházások, és kéri a kohéziós politika által a polgárok életére gyakorolt hatás hosszú távú hatásának részletesebb és differenciáltabb értékelését; ezért az a véleménye, hogy külön figyelmet kell szentelni az ebs-alapok utólagos értékelésére, illetve ezen alapoknak az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó uniós stratégiához amely a hosszú távú európai fejlesztési stratégia való hozzájárulásáról szóló kommunikációra; 12. megjegyzi, hogy a média fontos szerepet játszik a polgárok különféle uniós szakpolitikákkal és általában az uniós ügyekkel kapcsolatos tájékoztatatásában; sajnálatosnak tartja azonban az uniós kohéziós politika keretében megvalósuló beruházásokkal kapcsolatos korlátozott tájékoztatást a médiában; hangsúlyozza olyan tájékoztató kampányok és kommunikációs stratégiák kidolgozásának szükségességét, amelyek a médiát célozzák, igazodnak a jelenlegi tájékoztatási kihívásokhoz, továbbá elérhető és érdeklődést keltő formában szolgáltatnak információt; hangsúlyozza, hogy ki kell használni a közösségi média növekvő befolyását, a digitális fejlődés által nyújtott előnyöket és a rendelkezésre álló különböző típusú kommunikációs csatornákat annak érdekében, hogy azok jobban alkalmazhatóak legyenek az ebs-alapok által biztosított lehetőségek és az elért eredmények népszerűsítése során; A kommunikációs és a partnerek bevonásának javítása a közötti időszak második felében 13. sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy uniós szinten fokozzák a meglévő kommunikációs eszközök koordinációját és elérhetőségét olyan témák felvetése érdekében, amelyek hatással vannak az uniós szintű tevékenységekre; ezzel összefüggésben hangsúlyozza olyan útmutatás kidolgozásának fontosságát, amely technikákkal és módszerekkel szolgál annak hatékony kommunikálására, hogyan hoz a kohéziós politika kézzelfogható eredményeket az uniós polgárok mindennapi életébe; felhívja az irányító hatóságokat és a kedvezményezetteket, hogy aktívan és módszeresen kommunikálják a politika eredményeit, előnyeit és hosszú távú hatását, szem előtt tartva a projektfejlesztés különböző szakaszait; 14. kiemeli, hogy a hagyományos és modern médiában megjelenő információk mennyiségét és minőségét tekintve már nem elegendő az Európai Bizottság szimbólumának puszta elhelyezése egy-egy projekt ismertető plakátjain; felkéri a Bizottságot, hogy alakítson ki hatékonyabb azonosító eszközöket; 15. üdvözli a jelenlegi konkrét tájékoztatási tevékenységeket, mint például az Európa a régiómban elnevezésű kampányt, a Bizottság Uniós költségvetés az eredményekért PE v /27 RR\ docx

9 internetes alkalmazását, a CIRCOM Regionallal 1 folytatott együttműködést és az újonnan létrehozott Európai Szolidaritási Testület által kínált lehetőségeket; hangsúlyozza ezen túlmenően, hogy a Europe Direct tájékoztató központok kulcsfontosságú szerepet töltenek be a decentralizált kommunikáció terén, tekintettel a kohéziós politika helyszíni hatásaival kapcsolatos tájékozottság növelésére helyi és regionális szinten egyaránt; hangsúlyozza továbbá, hogy erőfeszítéseket kell tenni egyrészt a diákok és újságírók mint kommunikációs tényezők megszólítására, másrészt a földrajzi egyensúly biztosítására a kommunikációs kampányokban; 16. hangsúlyozza az 1303/2013/EU közös rendelkezésekről szóló rendeletben foglalt, kommunikációról szóló rendelkezések kiigazításának szükségességét; kéri a Bizottságot, hogy vegye fontolóra a technikai segítségnyújtáson belül külön keret biztosítását a kommunikáció számára, valamint adott esetben a kohéziós politika keretében megvalósuló projektekkel kapcsolatos nyilvánosság biztosítására és tájékoztatásra vonatkozó kötelező előírások számának növelését; felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson egyértelmű iránymutatásokat arra vonatkozóan, hogy a technikai segítségnyújtás pontosan hogyan használható fel kommunikációs célokra a jelenlegi finanszírozási időszakban, a jogbiztonság garantálása érdekében a helyi és regionális hatóságok, valamint más kedvezményezettek számára; megismétli továbbá, hogy a strukturális és technológiai beruházások esetében jól bevált szokásos kommunikációs és hirdetési normák az immateriális jellegű humántőke-beruházások esetében nem annyira hatékonyak; 17. hangsúlyozza, hogy nagyobb hangsúlyt kell helyezni a kommunikációra az EU kohéziós politikájában szereplő prioritások hierarchiájában, különösen a kommunikációért közvetlenül nem felelős vezetőség körében, valamint be kell építeni a kommunikációt az ebs-alapok rendes eljárásaiba is; több professzionalizmust vár el a kommunikációban, különösen a helyi szempontok figyelembe vétele és az uniós zsargon kerülése terén; 18. üdvözli a közötti kohéziós politikai programok Bizottság általi utólagos értékelését, amely kiváló forrás az elért eredmények és a bekövetkezett hatások kommunikációja során; tudomásul veszi a V4-országok kezdeményezését a kohéziós politikának az EU-15 országaira gyakorolt külső hatásairól 2 és sürgeti a Bizottságot, hogy készítsen átfogóbb, objektív tanulmányt a 28 tagállam szintjén; sürgeti továbbá a Bizottságot, hogy differenciálja kommunikációs stratégiáit a nettó befizető és a nettó haszonélvező tagállamok felé, ugyanakkor hívja fel a figyelmet a konkrét előnyökre, amelyeket a kohéziós politika jelent a reálgazdaság ösztönzése, a vállalkozói szellem és innováció előmozdítása, munkahelyek és a növekedés megteremtése tekintetében valamennyi uniós régióban, valamint a közösségi és gazdasági infrastruktúra javítása tekintetében, egyrészt közvetlen beruházások, másrészt a közvetlen és közvetett export (externáliák) révén; 19. sürgeti a Bizottságot és az irányító hatóságokat, hogy határozzák meg az információkhoz való hozzáférés megkönnyítésének és szabványosításának módjait, 1 Európai Regionális Közszolgálati Televíziók Szakmai Szövetsége 2 A lengyel Gazdaságfejlesztési Minisztérium által megrendelt, a kohéziós politika V4-országokban történő végrehajtása által az EU-15 országokra gyakorolt előnyök utólagos értékelése és előrejelzése keretében készült, A V4-országokban végrehajtott kohéziós politika előnyei az EU-15 tagállamok számára című jelentés. RR\ docx 9/27 PE v02-00

10 illetve segítsék elő a kommunikációs stratégiákra vonatkozó információ és bevált gyakorlatok cseréjét, a meglévő tapasztalat jobb kihasználása és a finanszírozási lehetőségek átláthatóságának és láthatóságának növelése érdekében; 20. üdvözli az e-kohézió bevezetését a jelenlegi középtávú tervezési időszakban, melynek célja az esb-alapok végrehajtásának egyszerűsítése; hangsúlyozza azon képességét, hogy hatékonyan képes hozzájárulni az információkhoz való hozzáféréshez, a fejlesztési programok figyelemmel követéséhez és az érintett felek közötti hasznos kapcsolatok kialakításához; 21. úgy véli, hogy új médiacsatornákon megvalósított átfogó kommunikációra van szükség, amely a digitális és közösségi médiaplatformokat célzó kommunikációs stratégiát igényel, amely tájékoztatja a polgárokat és lehetőséget nyújt számukra igényeik közlésére, hangsúlyt helyezve a felhasználók különböző eszközök, például interaktív online eszközök révén való elérésére, könnyebben hozzáférhető mobilalapú tartalmak kifejlesztésére és annak biztosítására, hogy az információk szükség esetén különböző nyelveken és a különböző életkorú csoportokhoz igazított formában álljanak rendelkezésre; felkéri az irányító hatóságokat, hogy lássák el az érintett főigazgatóságokat naprakész tájékoztatással a pénzügyi adatokról, az eredményekről és a beruházásokról, tekintettel a könnyen olvasható adatok és táblázatok közzétételére az ebs-alapok nyitott adatplatformján az újságírók tájékoztatása érdekében; kéri regionális díjak bevezetését a legjobb projektek számára, a RegioStars díj példája alapján; 22. javasolja továbbá a jelenlegi kommunikációs tevékenységek figyelemmel kísérésének és értékelésének javítását és kommunikációval foglalkozó regionális munkacsoportok felállítását, amelyekben különböző szintek szereplői működnek együtt; 23. felhívja a figyelmet az európai partnerségi magatartási kódex fontosságára és a partnerségi elvnek a kohéziós politika iránti kollektív kötelezettségvállalás és felelősségvállalás javításában játszott szerepére; szorgalmazza az állami hatóságok, a lehetséges kedvezményezettek, a magánszektor, a civil társadalom és a polgárok közötti kapcsolat nyílt párbeszéd révén történő megerősítését, továbbá a partnerségek összetételének a végrehajtás során történő szükség szerinti módosítását annak érdekében, hogy a partnerség megfelelő összetétele révén a közösségi érdekek a folyamat minden szakaszában érvényre jussanak; 24. üdvözli az uniós városfejlesztési menetrend által javasolt többszintű és több érdekeltet tömörítő együttműködéssel kapcsolatos innovatív modellt és javasolja annak alkalmazását, amennyiben lehetséges, a kohéziós politika végrehajtásában; 25. hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a határon átnyúló és régióközi együttműködés kommunikációs vonatkozásait, többek között a folyamatban lévő makroregionális stratégiák szintjén, amelyeket láthatóbbá kell tenni az uniós polgárok számára a bevált gyakorlatok és a beruházási sikertörténetek és lehetőségek terjesztésével; A kohéziós politikáról szóló 2020 utáni kommunikáció előmozdítása 26. sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák az uniós kohéziós politika által nyújtott finanszírozás vonzerejét az intézkedések további egyszerűsítésével, a túlszabályozás korlátozásával és mérlegeljék a rendelkezések és iránymutatások PE v /27 RR\ docx

11 komplexitásának és adott esetben számának csökkentését az európai strukturális és beruházási alapok kedvezményezettek számára való egyszerűsítésének nyomon követéséért felelős, független szakértőkből álló magas szintű munkacsoport által tett legújabb javaslatok fényében; 27. figyelembe véve azt, hogy az uniós kohéziós politika miképpen járul hozzá az európai integráció projektjével való pozitív azonosuláshoz, felhívja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra egy kommunikációra vonatkozó kötelező mező bevezetését a projektpályázati űrlapokon, a programok szintjén a kommunikációra elkülönített keretből megvalósított szélesebb körű technikai segítségnyújtás részeként, biztosítva a korlátozások növelésének elkerülését és a szükséges rugalmasságot; felszólítja továbbá az irányító hatóságokat, valamint a helyi és regionális hatóságokat, hogy javítsák a projekteredményekre vonatkozó kommunikációjuk minőségét; 28. felhívja a figyelmet arra, hogy fokozni kell az Unió polgárokkal folytatott párbeszédét, újra kell gondolni a kommunikációs csatornákat és stratégiákat, figyelembe véve a közösségi hálózatok és az új digitális technológiák kínálta lehetőségeket, és az üzeneteket hozzá kell igazítani a helyi és regionális kontextushoz; hangsúlyozza továbbá a civil társadalom szereplőinek kommunikációs tényezőként betöltött lehetséges szerepét; hangsúlyozza azonban, hogy az oktatási tartalmak ugyanolyan fontosak, mint a médiastratégiák és a különböző platformokon történő reklámozás; 29. hangsúlyozza, hogy a kommunikációval és a láthatósággal összefüggésben a 2020 utáni politika további egyszerűsítése szükséges, többek között a irányítási és auditrendszerek tekintetében, az egyensúly megtalálása érdekében a politika eredményorientáltsága, az ellenőrzések és felülvizsgálatok megfelelő száma, illetve az egyszerűsített eljárások között; 30. kéri a partnerségi elv további erősítését a utáni programozási időszak keretében; meggyőződése, hogy az érdekelt feleknek, köztük a civil társadalmat képviselő szervezeteknek a tárgyalási folyamatba, valamint a partnerségi megállapodás és az operatív programok végrehajtásába történő bevonása hozzájárulhat a politikák végrehajtásával kapcsolatos felelősségvállalás és átláthatóság növeléséhez, és a szakpolitikák jobb végrehajtását eredményezheti az uniós költségvetés tekintetében is; ezért sürgeti a tagállamokat, hogy vizsgálják meg a participatív kormányzás jelenlegi modelljeinek végrehajtását, amely összehozza az összes érintett társadalmi partnert és bevonja az érdekelt feleket egy részvételen alapuló költségvetési folyamatba, a nemzeti, regionális és helyi társfinanszírozásra adott esetben elkülönítendő források meghatározása érdekében, tekintettel a kölcsönös bizalom erősítésére és a polgároknak a közkiadásokra vonatkozó döntéshozatalba való fokozottabb bevonására; szorgalmazza az eredményeknek a kedvezményezettek és egyéb érdekelt felek részvételével történő értékelését, hogy érdemi adatokat lehessen összegyűjteni, amely ösztönözheti az aktívabb részvételt és javíthatja a láthatóságot a jövőbeli fellépések esetében; 31. hangsúlyozza továbbá a városi-vidéki együttműködés fejlesztését a városok és vidéki térségek közötti területi partnerségek fejlesztése érdekében egyrészt az uniós alapok közötti szinergiákban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása, másrészt a városi térségek szakértelmének és fokozottabb alapkezelési képességeinek felhasználása révén; 32. sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a kommunikációról szóló cselekvési RR\ docx 11/27 PE v02-00

12 terveikben összpontosítsanak a különböző igazgatóságok, minisztériumok és kommunikációs szakemberek közötti együttműködés megerősítésére és a célközönségek áttekintő azonosítására a meghatározott célcsoportokra szabott üzenetek kidolgozása érdekében, hogy megfelelőbb módon lehessen helyben elérni és tájékoztatni a polgárokat; 33. ezzel összefüggésben hangsúlyozza a szemléletváltás fontosságát a tekintetben, hogy a kommunikáció valamennyi érintett szereplő feladata legyen és a kedvezményezettek maguk is kommunikátorokká válnak; 34. felkéri továbbá a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg a meglévő kommunikációs és tájékoztató hálózatok szerepét és helyzetét, és használják fel a kohéziós politika végrehajtásával kapcsolatos interaktív uniós e-kommunikációs platformot annak érdekében, hogy összegyűjtsenek minden vonatkozó adatot az esbalapokból finanszírozott projektekről, lehetővé téve a végfelhasználók számára a visszajelzést a végrehajtás folyamatáról és az elért eredményekről ahelyett, hogy csak a projekt és a felmerült költségek szűkszavú leírására szorítkoznának; úgy véli, hogy ez a platform megkönnyítené a kohéziós politikával kapcsolatos kommunikáció hatékonyságának értékelését is; 35. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Régiók Bizottságának, valamint a tagállamok nemzeti és regionális parlamentjeinek. PE v /27 RR\ docx

13 INDOKOLÁS A 351,8 milliárd euró költségvetésű kohéziós politika a legfontosabb uniós növekedési beruházási eszköz, amely hatással van valamennyi uniós polgárra és régióra. A tagállamok gazdaságai számára nyújtott igen jelentős mértékű hozzájárulással a nemzeti társfinanszírozás mellett a kohéziós politika keretében megvalósuló beruházások átlagosan a teljes állami beruházások 15%-át tették ki az Unió 28 tagállamában, bizonyos tagállamokban pedig azok 60 80%-át. A kohéziós politika eszközei hasznosnak és hatékonynak bizonyultak a források szegényebb régiókba és a gazdasági válság által leginkább sújtott térségekbe történő irányítására és a növekedés és munkahelyteremtés szempontjából kulcsfontosságú ágazatokba történő beruházásokra. Az uniós régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentésével kapcsolatos legfontosabb feladata mellett a kohéziós politika a kutatási és fejlesztési alapokkal való szinergiában jelentős mértékben hozzájárult az intelligens szakosodási platformok kialakításához, ezáltal elősegítve az innovációt és a kiválóságot az Unió valamennyi régiójában. Míg legfőbb célkitűzése továbbra is a kevésbé fejlett régiók támogatása, a kohéziós politika a fejlettebb régiók növekedésének és versenyképességének növelésére is összpontosít. Ezért a kevésbé gazdag régiókba történő beruházások lehetőségeket teremtenek a fejlettebb régiók számára. 1 Bár az uniós finanszírozási politikák minden polgárra hatással vannak, az eredmények kommunikálása nem mindig történt megfelelő módon a tekintetben, hogy az esb-alapok keretében megvalósuló beruházások milyen mértékben változtatták meg az uniós polgárok mindennapi életét. Ezért a jelentés a kohéziós politika keretében megvalósuló beruházások népszerűsítésének új módjait javasolja. A Brexit és a populista mozgalmak Európa-szerte történő előretörése nyomán égető szükség van a kommunikációs módszerek újragondolására, amely ellensúlyozhatja az Európa-ellenes és euroszkeptikus retorikát és egyértelmű üzeneteket küldhet a polgároknak, melyek célja az európai integráció közös elképzelésébe vetett bizalom visszaszerzése. A saját kezdeményezésű jelentés célja a strukturális és beruházási alapok fokozottabb láthatóságával kapcsolatos tényleges tapasztaltok és munka áttekintése, és a jelentés olyan megközelítést javasol, amely kapcsolatot teremt a kohéziós politika és a helyi politikák között a helyi szintű döntések hatékonyságának növelése érdekében a részvételen alapuló kormányzás kidolgozása révén, amely hatékony eszköz az esb-alapok láthatóságának növelésére. A jelentés ezenkívül értékeli, hogy a közösségi médián keresztüli kommunikáció hatásai hogyan javíthatók tekintettel a médiatartalom demokratizálódására. 1 RR\ docx 13/27 PE v02-00

14 A jelentéstervezet további célja a nyilvános támogatás ösztönzése és a helyi közösségek döntéshozatalba történő bevonása adott esetben részvételen alapuló költségvetés-készítés, valamint nyilvános konzultációk és egyéb eszközök révén. Az Uniónak arra kell összpontosítania, hogy új módszereket találjon a felelősségvállalás növelésére mind vertikálisan, mind horizontálisan valamennyi társadalmi partner bevonásával a kohéziós politikai eszközök végrehajtásához kapcsolódó valamennyi szakaszba. 1 Bár vannak jelei a gazdasági fellendülésnek, az Unió társadalmi válsága továbbra is fennáll. A közvetlenül a helyi fejlesztési projektekben részt vevő érdekelt felektől származó vélemények és megoldások, valamint a civil társadalommal folytatott rendszeres párbeszéd és annak bevonása elszámoltathatóvá és legitimmé teszi a kormányzati politikákat. A partnereknek közös felelősséget kell vállalniuk egy erősebb Unió és egyre nagyobb mértékben összekapcsolt világ iránt, ugyanakkor a többszintű kormányzási struktúra 2 alapvető fontosságú az EU 2020 célkitűzések megvalósítása érdekében. Az esb-alapok finanszírozásával megvalósuló projektek kedvezményezettjeinek fel kell vállalniuk a kohéziós politika nagyköveti szerepét. 1 Többszintű kormányzás és a partnerség Van den Brande-jelentés, Európai Bizottság, Bizottsági munkadokumentum Konzultációs a jövőbeni EU 2020 stratégiáról COM(2009)647/3. PE v /27 RR\ docx

15 VÉLEMÉNY A KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL a Regionális Fejlesztési Bizottság részére a partnerek növekvő bevonásáról és az európai strukturális és beruházási alapok teljesítményének láthatóságáról (2016/2304(INI)) A vélemény előadója: Jan Olbrycht JAVASLATOK A Költségvetési Bizottság felhívja a Regionális Fejlesztési Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat: 1. hangsúlyozza, hogy bár a közös rendelkezésekről szóló rendelet pontosan meghatározza a tagállamok és az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) által társfinanszírozott projekteket végrehajtó irányító hatóságok tájékoztatási és kommunikációs feladatait, nincsenek külön rendelkezések, amelyek pénzügyi keretösszeget biztosítanának ilyen tevékenységek céljára uniós vagy tagállami szinten; 2. aggodalommal állapítja meg, hogy nyilvánvaló eltérés van egyfelől a kohéziós politika keretében megvalósított intézkedések dokumentált eredményei és általában a szakpolitika hozzáadott értéke, másfelől pedig a helyszínen az uniós támogatású projektek megítélése és elismerése között; úgy véli, hogy sürgősen orvosolni kell ennek az eltérésnek a problémáját, különösen mivel jelenleg sok tagállamban egyre nagyobb mértékű szkepticizmus figyelhető meg az Európai Unióval szemben; felhívja a Bizottságot, hogy különítsen el elegendő mennyiségű pénzügyi erőforrást a RegioStars díj hatókörének bővítésére azzal a céllal, hogy évenkénti versenyek révén díjazni lehessen a regionális szinten legjobban teljesítő projekteket az összes tagállamban; úgy véli, hogy ez a kezdeményezés lehetővé tenné, hogy a kohéziós politika legjobb kezdeményezéseiről hírt adjon a média, és így a szélesebb közvélemény értesüljön róluk; 3. kiemeli a partnerségi elvben rejlő lehetőségeket a kohéziós politika iránti felelősségvállalás és a szakpolitika eredményeinek jobb terjesztése iránti elkötelezettség növelése tekintetében; 4. hangsúlyozza a kohéziós politika végrehajtására vonatkozó szabályok egyszerűsítésének szükségességét, illetve a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás megőrzésének RR\ docx 15/27 PE v02-00

16 szükségességét, a közvélemény erre vonatkozó megfelelő tájékoztatása mellett; 5. felhívja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra elkülönített pénzügyi keret létrehozását a tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek számára, az esb-alapokhoz kapcsolódó technikai segítségnyújtás részeként; úgy véli, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendeletnek a többéves pénzügyi keret félidős értékelésének/felülvizsgálatának részeként benyújtott egyszerűsítés keretében történő, folyamatban levő felülvizsgálata kiváló lehetőséget jelent e tekintetben; kéri a nemzeti, regionális és helyi irányító hatóságokat, hogy módosítsák belső struktúráikat kommunikációs kapacitásaik fejlesztése céljával, és ezért a leghatékonyabb módon használják fel az esb-alapok népszerűsítésére elkülönített forrásokat; 6. úgy véli, hogy az esb-alapok végrehajtásával kapcsolatban az érintettek fokozottabb bevonása és a fokozottabb láthatóság a tagállamok által benyújtott projektpályázatok számának növekedéséhez, és ebből fakadóan az uniós költségvetés alulteljesítésének csökkenéséhez vezethet; 7. azonban megjegyzi, hogy az európai strukturális és beruházási alapok megítélésének javításához a tájékoztató és kommunikációs tevékenység önmagában nem elegendő, hanem ezen alapoknak mérhető és kézzelfogható hozzáadott értéket kell létrehozniuk; PE v /27 RR\ docx

17 INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL Az elfogadás dátuma A zárószavazás eredménye +: : 0: A zárószavazáson jelen lévő tagok A zárószavazáson jelen lévő póttagok A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés) Jean Arthuis, Lefteris Christoforou, Gérard Deprez, Manuel dos Santos, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazabal Rubial, Monika Hohlmeier, Bernd Kölmel, Zbigniew Kuźmiuk, Vladimír Maňka, Clare Moody, Younous Omarjee, Pina Picierno, Paul Rübig, Petri Sarvamaa, Jordi Solé, Patricija Šulin, Eleftherios Synadinos, Indrek Tarand, Isabelle Thomas, Inese Vaidere, Monika Vana, Daniele Viotti, Marco Zanni Anneli Jäätteenmäki, Louis Michel, Stanisław Ożóg, Rainer Wieland, Tomáš Zdechovský Georges Bach, Gabriele Preuß, Claudia Schmidt, Axel Voss RR\ docx 17/27 PE v02-00

18 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN 30 + ALDE ECR GUE/NGL PPE S&D VERTS/ALE Jean Arthuis, Gérard Deprez, Anneli Jäätteenmäki, Louis Michel Zbigniew Kuźmiuk, Stanisław Ożóg Younous Omarjee Georges Bach, Lefteris Christoforou, José Manuel Fernandes, Monika Hohlmeier, Paul Rübig, Petri Sarvamaa, Claudia Schmidt, Inese Vaidere, Axel Voss, Rainer Wieland, Tomáš Zdechovský, Patricija Šulin Eider Gardiazabal Rubial, Vladimír Maňka, Clare Moody, Pina Picierno, Gabriele Preuß, Isabelle Thomas, Daniele Viotti, Manuel dos Santos Jordi Solé, Indrek Tarand, Monika Vana 3 - ECR ENF NI Bernd Kölmel Marco Zanni Eleftherios Synadinos 0 0 Jelmagyarázat: + : mellette - : ellene 0 : tartózkodik PE v /27 RR\ docx

19 VÉLEMÉNY A FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL a Regionális Fejlesztési Bizottság részére a partnerek növekvő bevonásáról és az európai strukturális és beruházási alapok teljesítményének láthatóságáról (2016/2304(INI)) A vélemény előadója: Claude Rolin JAVASLATOK A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja a Regionális Fejlesztési Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat: A. mivel az EU által finanszírozott projektek láthatóságának javítása a szürkegazdaság elleni küzdelem egyik eszköze lehet; B. mivel az európai strukturális és beruházási alapok láthatóságának javítása hasonló és ezzel összevethető kommunikációs és információs stratégiák révén valamennyi alap számára erős szinergiákat és lehetőséget teremt a hatékonyság növelésére; 1. emlékeztet arra, hogy az európai strukturális és beruházási alapok öt olyan különböző alapot foglalnak magukban, melyek célja az európai polgárok életminőségének javítása; hangsúlyozza az európai strukturális és beruházási alapok, és különösen az Európai Szociális Alap (ESZA) fontosságát, amely az egyik legjelentősebb közszférabeli eszköznek bizonyult a növekedés, a munkahelyteremtés és a társadalmi befogadás, továbbá a regionális különbségek csökkentése terén, különösen a legkiszolgáltatottabb régiók és emberek esetében; hangsúlyozza az ESZA hozzáadott értékét, valamint azt, hogy kommunikációs terveket kell kidolgozni az alap láthatóságának növelésére fordított források jobb optimalizálása érdekében; 2. aggodalommal állapítja meg egyrészt, hogy 2015-ben az európaiak mindössze 34%-a nyilatkozott úgy, hogy hallott már az EU által társfinanszírozott olyan projektekről, amelyek fejlesztik szűkebb környezetét, előmozdítják a fenntartható és inkluzív növekedést, valamint támogatják a minőségi munkahelyeket, másrészt hogy az említett RR\ docx 19/27 PE v02-00

20 arány 2010 óta nem változik 1, továbbá hogy 2015-ben az ilyen alapokat ismerő személyek 75%-a azt állította, hogy a hatásuk pozitív, és csupán 9%-uk nyilatkozott negatívan; hangsúlyozza ezért, hogy sürgősen javítani kell a polgárokkal való kommunikációra irányuló stratégiákon, ami a nacionalizmus és az európai projekttel kapcsolatos negatív hozzáállás terjedése miatti kihívások idején igencsak fontos; 3. felszólítja a Bizottságot, hogy a helyi, regionális és nemzeti hatóságokkal és az érintett érdekelt felekkel szoros együttműködésben rendszeresen ellenőrizze a tájékoztatással és a kommunikációval kapcsolatos összes jogi rendelkezés alapos végrehajtását az alapok eredményeiről szóló információk átláthatóságának és széles körű terjesztésének biztosítása érdekében intézményi kommunikáció, közösségi média és bármely más informális kommunikáció révén, külön figyelmet fordítva a kiszolgáltatott helyzetben lévő kedvezményezettek csoportjaira, valamint a bevált gyakorlatoknak a hatóságok és az alapok kedvezményezettjei közötti cseréjére; 4. hangsúlyozza az uniós hozzáadott érték fontosságát, amely az uniós szintű pénzügyi támogatások értékelésének egyik lényeges alapelve kell hogy legyen; e tekintetben úgy véli, hogy az összes európai strukturális és beruházási alapot úgy kell felhasználni, hogy az értéktöbbletet biztosítson a tagállamok által már elvégzett munkához, és a cél ne a nemzeti megközelítések lecserélése legyen; 5. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy javítsák az európai strukturális és beruházási alapok láthatóságát azáltal, hogy olyan hatékony kommunikációra és célzott intézkedésekre tesznek javaslatot, amelyek a legjobban megmutatják az említett alapok pozitív hozzájárulását, a projektek európai hozzáadott értékét és azt, hogyan segítették elő az európai strukturális és beruházási alapok az európai polgárok életének javítását helyben különösen a munkahelyteremtés és a társadalmi integráció tekintetében, valamint az európai strukturális és beruházási alapok nyújtotta lehetőségeket, különösen a társadalmi befogadás és a foglalkoztatás tekintetében, az elért célokról és a végrehajtott projektekről szóló célzott és részletes intézményi kommunikáció, többek között tájékoztató rendezvények révén; emlékeztet arra, hogy a civil társadalom aktív részvétele multiplikátorhatást fejt ki az uniós támogatási programok fejlesztésében és végrehajtásában; 6. felhívja a figyelmet a közösségi média egyre növekvő jelentőségére, és az Európa-ellenes propaganda interneten történő terjesztésére; felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és valamennyi érdekelt felet, hogy az európai strukturális és beruházási alapok ismertségének növelése érdekében a lehető legjobban használják ki az új hírközlési technikákat; hangsúlyozza a polgárbarát nyelvezet biztosításának fontosságát, és javasolja az olyan fogalmak fokozott alkalmazását, mint az egyszerű nyelvhasználat ; javasolja, hogy a közösségi médiát fokozottabban használják a kohéziós politikák sikereiről és a felhasználásukkal kapcsolatos lehetőségekről való tájékoztatásra; 7. elismeri, hogy a szóban forgó alapokkal kapcsolatban pedagógiai megközelítésre van szükség, hogy el lehessen kerülni a hátrányosabb helyzetű régiók vagy a segítségnyújtást leginkább igénylő személyek például a munkanélküliek vagy a társadalmi számú Eurobarométer gyorsfelmérés: Citizens awareness and perceptions of EU regional policy (Mennyire ismerik és milyennek látják a polgárok az uniós regionális politikát). PE v /27 RR\ docx

21 kirekesztésnek kitettek iránti szolidaritáson alapuló eszközzel szembeni nacionalista reakciókat; 8. felkéri a Bizottságot, hogy a leginkább érintett szereplők például a szociális partnerek és a nem kormányzati szervezetek hálózatain és kommunikációján keresztül mozdítsa elő a partnerségeket, egyezményeket és kezdeményezéseket; 9. felszólítja a Bizottságot, hogy tekintse át az 1303/2013/EU rendelet 115. cikkében és XII. mellékletében foglalt rendelkezéseket az ESZA elsősorban humán tőkére összpontosító projektjei egyedi jellegének figyelembevétele érdekében, különösen annak lehetőségét biztosítva, hogy finanszírozni lehessen az elvégzett tevékenységek és az ESZA keretében finanszírozott tevékenységek révén elért eredmények egyedi terjesztését és hozzáférhetővé tételét, figyelembe véve, hogy a strukturális és technológiai beruházások esetében jól bevált szokásos kommunikációs és hirdetési normák az immateriális jellegű humántőke-beruházások esetében nem annyira hatékonyak; 10. felszólítja a Bizottságot, hogy a szükséges ellenőrzések és vizsgálatok sérelme nélkül, a felhasználási arány javításának biztosítása érdekében csökkentse a hatóságokra és a kedvezményezettekre nehezedő adminisztratív terheket, különösen a kkv-k esetében, a mikrovállalkozások, illetve a távoli vidéki területeken található vállalkozások esetében annak érdekében, hogy előmozdítsa munkahely-teremtési kapacitásukat és azon képességüket, hogy gazdasági értéket teremtsenek, továbbá a civil társadalmi szervezetek esetében; e tekintetben hangsúlyozza, hogy meg kell őrizni az egyensúlyt a kedvezményezettek beszámolási kötelezettsége tekintetében, illetve az európai adófizetőkkel szemben annak érdekében, hogy az adott alapok felülvizsgálata során elegendő adat álljon rendelkezésre ahhoz, hogy javítani lehessen az alapok célkitűzését; 11. elismeri az európai partnerségi magatartási kódex jelentőségét, amely szabályozza a helyi hatóságok, a szociális partnerek és az egyéb érdekelt felek részvételét az európai strukturális és beruházási alapok programozásának, végrehajtásának és nyomon követésének valamennyi szakaszában; emlékeztet arra, hogy a partnerségi elv alapvetően biztosítja, hogy a tervezés közelebb kerüljön az állampolgárok igényeihez, illetve hogy magába foglalja az érdekelt felekkel való konzultációt és beépítse véleményeiket; rámutat, hogy a civil társadalmi szereplőket és a szociális partnereket a kezdetektől jobban be kell vonni a fejlesztési folyamatokba, valamint hogy a városi és a regionális érdekelt feleknek nagyobb szerepet kell játszaniuk a megvalósítandó projektek végrehajtásában; 12. üdvözli a partnerségi elv jobb alkalmazását az európai strukturális és beruházási alapok közötti programozási időszakában a as időszakhoz képest, és e tekintetben elismeri a partnerségre vonatkozó európai magatartási kódex hozzájárulását; megjegyzi azonban, hogy továbbra is vannak kihívások, különösen nehéz az összes érdekelt fél mozgósítása és nem áll elegendő idő rendelkezésre a partnerek bevonásának biztosítására; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erre való tekintettel vizsgálják felül a magatartási kódexet, és biztosítsák a gazdasági és szociális partnerek, valamint a civil társadalmat képviselő testületek teljes körű és tényleges bevonását a partnerségi megállapodások és programok végrehajtásának valamennyi szakaszába, és segítsék elő a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjét; 13. elismeri, hogy az ESZA új kihívásokat vállalt magára, és hogy meg kell erősíteni a szociális párbeszédet; hangsúlyozza a szociális szereplők megfelelő részvétele RR\ docx 21/27 PE v02-00

22 garantálásának jelentőségét uniós, nemzeti és regionális szinten, megkönnyítve e szereplők részvételét az európai strukturális és beruházási alapok programozásának, végrehajtásának, felügyeletének és felhasználása értékelésének valamennyi szakaszában; felhívja a Bizottságot, hogy a szociális partnereknek e tekintetben biztosítson az 1304/2013/EU rendelet 6. cikke szerint előirányzott megfelelő forrásokat és ezeket kövesse nyomon; 14. emlékeztet arra, hogy a projektek európai strukturális és beruházási alapok felhasználásán keresztüli, korai szakaszban történő finanszírozása és előfinanszírozása erősíti a felelősségvállalást; 15. hangsúlyozza az ESZA-val kapcsolatos, tagállamok általi adminisztrációt elősegítő háromoldalú ESZA-bizottság fontosságát, és felszólatja a Bizottságot, hogy a szociális párbeszéd következtében létrejött hozzáadott érték tükrében fontolja meg egy hasonló bizottság felállítását a többi európai strukturális és beruházási alap számára; 16. hangsúlyozza, hogy a menekültügyi válságot követően a menekültek integrációja sürgős szakpolitikai kérdés; e tekintetben ragaszkodik az alapok megfelelő elosztásához, azok rugalmas felhasználásához, valamint a veszélyeztetett csoportok megfelelőbb megcélzásához annak érdekében, hogy csökkentsék a kirekesztés és a társadalmi feszültségek kockázatát; 17. felszólítja a Bizottságot, hogy elemezze az előző programozási időszakban az uniós alapokból finanszírozott beruházások valós hatásait, és ahhoz, hogy növelni tudja a beruházási folyamat értékét, először vonjon le nagyon konkrét következtetéseket a pozitív és negatív tapasztalatokból; 18. felhívja a Bizottságot, hogy alkalmazzon olyan eszközöket, amelyek révén nem csak a létrejött munkahelyek számát lehet értékelni, hanem a minőségét is, mivel a rossz, megfelelő védelem nélküli munkakörülmények vagy az olyan szerződések, amelyek a munkavállalók kizsákmányolásával járnak, hozzájárulnak a kohéziós politika negatív megítéléséhez; 19. úgy véli, hogy az egyik legnagyobb kihívást a régiók és partnerek arra való képessége jelenti, hogy használják és hozzáférjenek az uniós finanszírozási forrásokhoz; felszólítja azokat a tagállamokat, amelyek még nem tették meg, hogy fordítsák az ESZA-ból származó források megfelelő részét a közigazgatási szervek és az érintett partnerek intézményi kapacitásainak erősítésére elsősorban a hatékony partnerség biztosítása és a pénzeszközök megfelelő elosztása érdekében; felhívja a Bizottságot annak teljes mértékű biztosítására, hogy az ESZA előirányzott költségvetésének 20%-át minden tagállamban a társadalmi befogadás elősegítésére fordítsák és minden tagállamban megvalósítsák az ESZA garantált minimális részarányát; 20. felszólítja a Bizottságot, gondoskodjon arról, hogy a tagállamok legyenek tisztában a partnerek részvételére vonatkozó ESZA-prioritások pontos céljaival, valamint hogy a bevált gyakorlatok azonosítása és terjesztése révén segítse hozzá a tagállamokat e prioritások megvalósításához; ezzel összefüggésben felszólítja a Bizottságot, hogy az ESZA-programok éves végrehajtási jelentésében kövesse nyomon és a jelentésbe foglalja bele a tagállamokban megvalósított tevékenységek terén e tekintetben elért eredményeket azzal a céllal, hogy biztosítsa a források megfelelőségére vonatkozó követelmény PE v /27 RR\ docx