Sb, Bi organikusok: hasonlóak, kevésbbé kutatott terület. IVA Szén-csoport: C, Si, Ge, Sn, Pb

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Sb, Bi organikusok: hasonlóak, kevésbbé kutatott terület. IVA Szén-csoport: C, Si, Ge, Sn, Pb"

Átírás

1 Rohonczy J.: Szervetlen Kémia I. (1996) 44 Eá: 3 Bi KCl 3 3 Bi KCl Vegyes oxidok: Eá: ömlesztés: Sb Sb 2 5 Sb III Sb V 4 (mint a foszfor Arzén-, antimon-, bizmut-szulfidok: Eá: 2 As /8 S 8 2 As 2 S S 2 (sárga: auripigment) As 4 S 4 realgár benne 2 As-As kötés (tetraéderes cluster) Komplexek: gyakran M-M-M kötések: Pl [LCo-µ(η 3 -As 3 )-CoL] 2+ Elemorganikus vegy.: fõleg As, N-t helyettesít, erõs mérgek C 6 H 5 As arzeno-benzol, p-h 2 N-C 6 H 4 -As()(H)(Na) Thomas (1905) álomkór ellen H As As H Ehrlich (1909) Salvarsan szifilisz ellen H 2 N NH 2 Sb, Bi organikusok: hasonlóak, kevésbbé kutatott terület IVA Szén-csoport: C, Si, Ge, Sn, Pb p ( C) Fp ( C) Rácstípus El.vez.kép. (1/cmΩ) C atom 6, Si atom 2, Ge atom 1, Sn fém 9, Pb fém 4, a) Láncképzõ hajlam: (C-C) n >> (Si-Si) n (Ge-Ge) n > (Sn-Sn) (Pb-Pb) b) s 2 inertség lefele fokozódik. C +4 (+2 :CR 2 karbén) Pb 2+ stabil k: H: r s > r p 2. periódos: r s r p 3.periódustól: r s < r p "atomtörzsbe süllyed" Szén (C) Elõf: elemi: grafit, gyémánt, kõszén - nem tiszta kötött: C 2, karbonátok (Ca,Mg): dúsulás, körforgás, üvegház-hatás Történet: Egyiptom, hieroglifák: indiai tinta: korom 1564 grafit ceruza, 1779 Sheele grafit = C, 1796 Tennant gyémánt = C Név: carbon(latin) - faszén, grafit(görög) - írni, diamond(görög) - átlátszó, kemény Allotrópok: α-grafit, β-grafit, gyémánt, lonsdaleit, chaoit, carbon-vi α-grafit Szerk: hexagonális, rétegek: ABAB, d C-C =142 pm / d réteg =335 pm (β-grafit: romboéderes, ABCABC rétegek) Elõf: metamorf üledék 25-60% tiszta. Tiszt: flotáció, HCl mosás/ váák. hevítés Termelés :500 et/év bánya / 300 et/év szintet.: Si 2 + C SiC Si(g) + C grafit Tul: sûr: 2,3, fekete,fémes csillogás,anizotróp: réteges hasadás, el.vez: rétegben cm -1 Ω -1,merõlegesen: kb. 1 cm -1 Ω -1 Felh: elektród-szén, szénkefe, acélipar: kokilla, kenõanyag, fékbetét, ceruza karbonszál, hõálló-textil, neutron-moderátor gyémánt Szerk: gyémántrács, C-teraéderes, d C-C =154 pm (hoszabb, csak σ-kötés) Elõf: vulkáni kráter. Tömeg: 1 karát=0,2 g Termelés: aprítás, mosás, zsíros futószalag 5 t/év ékszer 12 t/év ipari Felh: ipari: fúrás, vágás, polírozás ékszer Tul: legkeményebb természetes, színtelen, sûr: 3,5 (nagy), nagy fénytörõ,

2 Rohonczy J.: Szervetlen Kémia I. (1996) 45 jó hõvez., rossz el.vez. Eá: 1 bar: metastabil. Nagy nyomás, hõm., lassú krist.: apró, fekete ipari gy. Londaleit: tetraéderek, de hexagonális rács. Elõf: meteroit, mesterséges is. Chaoite fehér, természetes, mesterséges is. Carbon-VI: mesterséges, radioaktív sugárzással. Szerk:?, de -C C-C C- is. Fullerének: (1985) C 60, C 70 molekularácsosak Felfed: grafit C n (lézer-fénnyel) várt: C 2-30 kiugró: C 60, C 70 Szerk: Buckminster Fuller építész gömbje. Öt és hatszögekkel határolt gömb: Becenév: Bucky-ball. =C< egységek, C csak páros, csak 5-ös, 6-os gyûrûk, ötös körül mindig hatosak. Eá: grafit C gõz korom vörös oldat fémes krist. (fõleg C 60, C 70 ) Fiz: fekete krist, 1 db NMR jel, sûr: 1,7 nem vezetõ, aromás CH-ek oldják. Mesterséges amorf módosulatok koksz -kohászat, korom - gumiipar, aktívszén: csont-, fa-, dió-, mandula-szén: cukorip., lég-, víz-tiszt., katal. (Kõszén: nem elemi szén, szerves vegyületek kevés H 2 tartalommal) Atomi tul: 12 C atomtömeg alap, 13 C 1,2% I=1/2 (NMR!) ( 14 C) % β sugárzó t 1/2 = 5730 év radio-karbon kormeghat. 14 N (n,p) 14 C C 2 élõ szervezetbe épül. 14 C vegy. kaphatók Kém. tul: gyémánt inert, grafit reaktívabb Grafit-kémia C 6 (CH) 6 mellitsav v. grafit-karbonsav: Eá: C gr + cc. HN 3 C 6 (CH) 6 C 6 () x (H) y grafit-oxidok: ciromsárga. Eá: C gr + KCl 4 C 6 () x (H) y C 3,6-4 F Eá: C grafit + F 2 /HF C 3,6-4 F Szerk: mint grafit, F-beékelõdés (CF x ) n grafit-monofluorid Eá: C gr + F 2 (CF x ) n Szerk: ciklohexán-szerû, axiálisban perfluor. Nincs C=C kötés Tul: x=0,7...1 szín világosodik, el. vezetés csökken C n F 2n+2 perfluor-alkánok: CF 4, C 2 F 6, C 5 F 12 stb. Eá: C grafit + F 2 C n F 2n+2 Grafit reaktivitása: C gr + X 2 -/ (X=Cl,Br,I) magas hõmérsékleten sem C gr + H 2 C n H 2n+2 (Ni kat.) C gr + 2 C/C 2 C gr +S 8 CS 2 C gr + Si SiC C gr + B B 4 C karbidok C gr + M M + C (fém redukciója) Grafit interkalációs vegyületek (síkok közötti) C gr + K (C 8 K) x bronz színû, AAA típusú lesz C gr C 8 K C 8 Rb C 8 Cs d réteg (pm) Tul: vez. kép. csökken, mágn. tul. változnak, fém + grafit közös el. rendszer Reak: levegõvel, vízzel hevesen reagál. C 8 K + MX 4 C 8 M MX 4 átmenetifém-halogenid bevihetõk: fémek, halogén, fém-halogenidek. Nem kell minden rétegbe! Fullerén-kémia: (1 gram C ezer Ft) Intersticiális: rács-közi üregekben K,Rb,Cs, I C 60 M 1-6 szupravezetõ, C 60 I 4 Koordinációs: C 60 + I 2 C 60 I 2 addukt, C 60 + α-ciklo-dextrin addukt, vízoldható Molekula: C 60 + s Py C 60 s 4 2 Py Py=piridin. Fém: Ru,Pd,Pt,Ni Endohedrális: (belül) LaCl 3 + grafit 60 fotodegrad: C 58,... C 32 -ig C 60 + Fe(C) C

3 Rohonczy J.: Szervetlen Kémia I. (1996) 46 Ismertek: La 80 Sc 82 Exohedrális: (kívül) C 60 + Li + t BuH C 60 H 36 redukció C 60 + F 2 C 60 F 50 fluorozás C 60 + Cl 2 C 60 Cl 24 ill. C 60 + Br 2 C 60 Br 2 / C 60 Br 4 C C 6 H 6 + Br 2 C 60 Ph 12 + HBr C 60 + Ph 2 C=N=N C 61 Ph 2 gyûrû bõvítés Elektrokém.: reverz. redukálható: C 60 + e - C C 6-60 buckid-ion Homológok: C 70, C 76, C 78, C 80 ismertek. Várt: C 540 ikozaéder, de nem gömbszerû Elõf: acetilén-, benzol-korom (0,003-9%) Diesel-füstgáz, cukor+cc.h 2 S 4 természetben: shungit (karéliai C-tartalmú ásvány: C 60, C 70 is) Irodalom: Fullerene Science and Technology (1993-tól) Biner szén-vegyületek: karbidok: A δ+ n C δ- m Eá: M + C (2000 C) M + C M + C n H 2n+2 M + C 2 H 2 + NH 3 Atomrácsos karbidok: SiC szilícium-karbid midkettõ nemfém, Felh: fûtõell.(1400 C-ig) szilit-rúd Eá: Si C SiC + 2 C Si + C gr (mesterséges grafit) B 4 C bór-karbid neutron-befogó, gyémántnál keményebb Eá: B C B 4 C + 6 C Ionrácsos karbidok: C 2-2 karbid-ion (s-, f-mezõ fémeivel: Y,Ce,La,U,Ln,An) CaC 2 kalcium-karbid Eá: a) Ca + 3 C CaC 2 + C (2000 C b) Ca + 2 C 2 H 2 CaC 2 C 2 H 2 + H 2 (-40 C cseppf. NH 3 -ban Felh: a) CaC H 2 Ca(H) 2 + C 2 H 2 acetilén b) CaC 2 + N 2 CaN-C N: Ca-ciánamid H 2 N-C N: ciánamid Intersticiális karbidok: d-mezõ elemeivel Szerk: nem sztöch., fémrács üregeiben a C, fém-c kötések Tul: fémes vezetõk, kemények, magas p. Pl: TiC (páncél-acélban), V 2 C, Mn 3 C, Mn 15 C 4, Fe 3 C cementit - acélban Szén-hidridek: szénhidrogének Ld. Szerves kémia Homológ sorok: C n H m több homológ sor. CH 4 metán nincs benne C-C; szervetlen vegyület Eá: labor Al 4 C H 2 4 Al(H) CH 4 Tul: nem reaktív, levegõvel robban (6-12 tf. % CH 4 sújtólég robbanás) CH C / C 2 + H 2 nagy fûtõérték CH 4 + H 2 C + 3 H 2 szintézis gáz Szén-halogenidek CF 4 szén-tetrafluorid Tul: nagyon stabil, nem reagál, gáz Eá: SiC + 4 F 2 SiF 4 + CF 4 C 2 + SF 4 CF 4 + S 2 C 2 F 4 terafluor-etilén (1933) Eá: CHCl HF (SbFCl 4 kat. ) CF 2 ClH C 2 F 4 (C 2 F 4 ) n (C 2 F 4 ) n Teflon, PTFE: Tul: hidrofób, organofób, 600 C-ig ellenáll: savnak, lúgnak, oxidálószernek / De: lágy, nagy hõtágulás, gázáteresztõ! CCl 4 szén-teraklorid: Tul: nagy sûrûség, színtelen foly, nem gyúlékony, jó zsíroldó, 400 C-ig stabil, nem hidrolizál, fontos oldószer Eá: a) CS Cl 2 CCl 4 + S 2 Cl 2 b) CH CL 2 CCl HCl

4 Rohonczy J.: Szervetlen Kémia I. (1996) 47 Freonok CFCl 3 / CF 2 Cl 2 / CF 3 Cl Tul: könnyen cseppf., inert, szagtalan, kis viszkoz., illékony foly. v. gáz 3 -t katalitikusan bontják: ózonlyuk Felh: hûtõszekrény, aeroszolok. Term:100 et/év!- visszaszorulóban Eá: a) CCl 4 + HF CFCl 3 + HCl b) CFCl 3 + HF CF 2 Cl 2 + HCl CBr 4 szén-tetrabromid Tul: vil. sárga foly., CCl 4 -nél kevésbbé stabil, hidrolizál Eá: 6 CCl Al 2 Br 6 CBr Al 2 Cl 6 CI 4 szén-tetrajodid Tul: vörös krist., bomlik, hidrolizál Eá: CCl EtI CI 4 +4 EtCl Szén-oxo-halogenidek: X 2 C= gáz v. foly, mérgezõk, vegyes halogenidek is. CCl 2 foszgén mérgezõ, harci-gáz, színtelen Eá: C + Cl 2 CCl 2 több et/év Felh: a) H 2 N-(CH 2 ) 6 -NH CCl 2 =C=N-(CH 2 ) 6 -N=C= H-R-H + =C=N-R'-N=C= [-R--C-NH-R'-NH-C-] n addíció: poli-uretán b) M + CCl 2 MCl 2 + C 2 vízmentes fém-halogenid eá. CF 2 karbonil-difluorid Eá: CCl 2 + SbF 3 CF 2 + SbCl 3 Reak: CF 2 + H 2 C HF gyors hidrolízis labor reagens: F-organikus eá. Szén-oxidok C / C 2 / C 3 2 / C 5 2 / C 12 9 C 3 2 Szerk: =C=C=C= lineáris, kumulált kötések, sárga krist. C 3 2 C 5 2 C 12 9 Szerk: =C=C=C=C=C= lineáris mellitsav-anhidrid Tul: fehér, szilárd vörös, ibolya krist. C szén-monoxid Szerk: :C : Fp: 78K, :N N: Fp:77,5 K Tul: átmeneti-fémekkel karbonil-komplexek Pl: Fe + 5 C [Fe(C) 5 ] színtelen foly. Eá: labor HCH + cc. H 2 S 4 C + H 2 hangyasavból ipar: C izzó + H 2 gõz C + H 2 szintézis-gáz Tul: színtelen, szagtalan, gyúlékony, nagyon mérgezõ C + Hemoglobin C Hemoglobin Kimutat: C + PdCl 2 + H 2 Pd + C HCl Reak: 2 C C 2 exoterm, de 500 C felett C a stabil C + Cl 2 CCl 2 C + S olvadt CS C + NaH HC 2 Na Na-formiát C + H 2 / formális anhidrid C 2 szén-dioxid Tul: kevésbbé mérgezõ, színtelen, szagtalan, levegõnél nehezebb gáz Szerk: =C= lineáris

5 Rohonczy J.: Szervetlen Kémia I. (1996) 48 Eá: labor CaC HCl CaCl 2 + H 2 + C 2 ipari CH H 2 C H 2 NH 3 gyártáshoz CaC 3 Ca + C 2 régen C + H 2 C 2 + H 2 Elõf: természetes. Pl: Répcelak (H 2 S eltáv: pl. KMn 4 -el S 8 kiválik) Termel: 10 Mt/év Felh: hûtés: szárazjég szublimál (csak nyomás alatt cseppf.) tûzoltószer, hajtógáz, szódavíz karbamid: C NH 3 NH 4 [NH 2 C] H 2 N-C-NH 2 + H 2 Tul: vízben jól oldódik: C 2 (aq) "H 2 C 3 " H HC - 3 {+ H - } C H 2 Tanszéken: 2 (CH 3 ) 2 NH + (CH 3 ) 3 SiCl + C 2 (CH 3 ) 2 N-C-Si(CH 3 ) 3 + (CH 3 ) 2 NH 2 Cl Mire jó?: R-H + Me 3 SiCl Me 3 Si-R + HCl helyett: R-H + Me 2 N-C-SiMe 3 Me 3 Si-R + C 2 + Me 2 NH Szénsav és származékai a származékok stabilabbak H-C-H H 2 N-C-H H 2 N-CS-H H 2 N-C-NH 2 H 2 N-CS-NH 2 szénsav karbaminsav tiokarbaminsav karbamid tio-karbamid bomlik bomlik bomlik fehér krist. stabil R-CS-S-Na Na-alkil-xantát Eá: karbamid: C NH 3 NH 4 [NH 2 C] H 2 N-C-NH 2 + H 2 Szén-szulfidok: CS 2 szén-diszulfid Tul: Fp: 46 C, mérgezõ, gyúlékony, jó zsíroldó, lobb.pont: -30 C CS C S 2 Eá: CH S CS H 2 S Term: 1 Mt/év Felh: viszkóz, mûselyem, celofán, CCl 4 a1) CS 2 + Na 2 S Na 2 CS 3 Na-tritiokarbonát a2) CS 2 + NaH Na 2 C 3 + Na 2 CS 3 b) CS 2 + NaH + EtH Et-CS-SNa Na-etil-ditio-karbonát analóg: cellulóz "Na-cellulóz-xantát" Na-etil-xantát Komplexben, oldatban: CS 2 / CS 2-3 / CS 2-2 / CS 2 R - / CS 2 NR - 2 CS szén-oxid-szulfid v. karbonil-szulfid Tul: Fp: -50 C, sok származék Eá: 2 C + S 2 2 CS Szén-nitridek (CN) 2 dicián Tul: mérgezõ gáz, pszeudo-halogén, p=-28 C, Fp=-21 C Szerk: :N C-C N: Tul: (CN) H - CN - + CN - + H 2 lúgban hidrolizál Eá: a) Hg(CN) 2 Hg + (CN) 2 b) Cu 2= + 4 CN - 2 CuCN + (CN) 2 oxidációk! HCN hidrogén-cianid v. ciánsav Tul: mandula szagú, mérgezõ! gáz, p=-125 C, Fp=-13,4 C Szerk: H-C N: H-N=C: 99%:1% (hidrogén-izocianid) Sói: KCN, NaCN vízoldhatók, mérgezõek, só-szerûek Eá: ipari: NaNH 2 + C izzó NaCN + H 2 Reak: 2 CN - + C 2 + H 2 C HCN ClCN klór-cián nagyon mérgezõ, színtelen Eá: NaCN + Cl 2 Cl-CN + NaCl trimerizál: [-N=CH-] 3 gyûrû

6 Rohonczy J.: Szervetlen Kémia I. (1996) 49 H 2 N-CN cián-amid Ca-sója mûtrágya, Term: 1 Mt/év Eá: a) Cl-CN + 2 NH 3 NH 2 -CN + NH 4 Cl b) CaC 2 + N 2 CaN-CN + C Trimer: [-N=C(NH 2 )-] 3 melamin mûanyag alapanyag (poli-amidok) H-CN ciánsav Izomerizál: H-C N H-N=C= izociánsav (fõleg ez) HS-CN tio-ciánsav v. rodánsav Sói: SCN - rodanid-ion Fe(SCN) 3 molekula vízben is. Izomerizál: HS-C N H-N=C=S izo-tiociánsav (fõleg ez) Szilícium Tört: kvarc, szilikátok, obszidián Berzelius (1823) Eá: K 2 SiF K Si + 6 KF ismert volt: SiF 4, SiCl 4 név: silex (latin) kova 1860: SiHCl 3, SiH 4, SiEt 4, sziloxánok 1960: elemi Si mint félvezetõ Elõf: kéreg: 27% könyebb szilikátok ( Al, Na, K, Mg, Ca), 2. leggyakoribb köpeny: (Mg,Fe) 2 Si 4 Eá: Si C Si + 2 C (96-99% tiszta) 2 SiC + Si 2 3 Si + 2 C a Si 2 felesleggel Fe jelenlétében: Si 2 + C + Fe C + FeSi (ferroszilícium) Mt/év Tisztítás a) vizes mosás, ülepítés Si + 2 Cl 2 SiCl 4 szilícium-tetraklorid Si + Cl 2 + HCl SiHCl 3 sziliko-kloroform SiCl 4 + Zn/Mg Si por + ZnCl 2 /MgCl 2 por (olv.) Si-rúd (zónaolv.) tiszta ( %) egykrist. b) SiI 4 Si + 2 I 2 W-szálon: Van Arkel - de Boer eljárás c) SiH 4 Si + 2 H 2 hõbontás: epitaxiális növesztés d) Na 2 SiF Na olvadék Si + 6 NaF Nap-elem gyártás Atomi tul: 28 Si 92% I=0 29 Si 5% I=1/2 elég jó NMR mag 30 Si 3% I=0 ( 31 Si) Eá: 30 Si (n,β - ) 31 Si t 1/2 =2,5 h, n-aktiv. mérés: 1,48 MeV Szerk: gyémánt-rácsú de kisebb keménység, alacsonyabb p. Fiz.tul.: szilárd, kékes szürke, rideg hidegen alig vezet, melegen vezetõképesség nõ: termikus félvezetõ adalékolás: (V) P,As,Sb,Bi: n-vezetõ (e - -felesleg) (III) B,Al,Ga, In: p-vezetõ (e - -hiány) Sáv-szerkezet: vegyérték-sáv / vezetési sáv távolságától függ, hogy: fémes vezetõ, szigetelõ, p- vagy n- vagy termikus-félvezetõ-e. IC-gyártás: 1) egykristály növ., 2) korong vágása, polírozása, tisztítása 3) felület oxidálása: Si + 2 /H 2 Si 2 4) fotolakk felvitele, UV megvilágít maszkon át 5) megvil. lakk híg savval leoldható, 6) Si 2 HF-el leoldható 7) sötét lakk oldószerrel leoldható. 8) doppolás III/V gõzökkel 9) Si 2 HF-os leoldása. 10) ismétlés 3)-tól. 11) Al kontaktus felgõzölögtetése 12) tokozás: termokompresszió (Au, Al)

7 Rohonczy J.: Szervetlen Kémia I. (1996) 50 Kém.tul: hidegen nem reaktív (Si 2 ), de : Si + 2 F 2 SiF 4 melegen: mint a szén: Si + 2 X 2 SiX 4 Si + 2 Si 2 Si + N 2 SiN / Si 3 N 4 Si + 2 S SiS 2 Si + P Si 3 P 4 Si + cc. HN 3 + HF SiF 4 + H 2 + N Si + NaH Na 2 Si 3 + H 2 Si + R-X SiR 2 X 2 / SiRX 3 / SiR 3 X/ SiR 4 / SiX 4 Si olvadék reaktív: oxidokat redukál szilicidek (ötvözetek) ellenálló edények: Zr 2 v. Ti/V/Cr-boridok Koord. szám: 4 - de telítettlen, reaktív 5 szilatránok, 6 [SiF 6 ] 2-6,8,10 ásványokban IV-oszlop elemeivel: SiC -karbid, Ge 2 Si, Sn 2 Si, Pb 2 Si -szilicidek Biner vegyületek: SiC szilícium-karbid Név: (1891) karborundum: gyémánt > SiC > korund (Al 2 3 ) keménységi sor Módosulatok: kb. 70 féle.: α-sic Wurtzit-rács (hexagonális) β-sic gyémánt-rács (köbös) Tul: színtelen v. sárga. Ipari: fekete, lila, zöld - Fe szennyezéstõl Eá: Si C Si + 2 C Si + C SiC szén-feleslegben Fiz.tul.: kemény (csiszolóanyag), 2700 C-ig stabil, ellenáll a vizes HF-nek, levegõn 1000 C-ig stabil (Si 2 ), félvezetõ (szilit-rúd, kék LED) Reak: SiC + 4 Cl 2 SiCl 4 + CCl 4 (1000 C) SiC + 2 Cl 2 SiCl 4 + C (100 C) SiC + 4 NaH Na 2 Si H 2 + Na 2 C 3 Szilicidek: Sztöch: M 6 Si δ-... MSi δ- 6 Tul: inkább -borid, mint -karbid, de p. mégkisebb. Pl. Ta-vegyületek: p.-k TaC TaB 2 TaSi C 3100 C 1560 C r Si > r B nem izostrukturálisok Szerk: nagyobb Si-tartalom: Si-Si kötés: U 3 Si 2 Si 4 tetraéder: K 4 [Si 4 ] Si-lánc: (USi) x Si-réteg/Si-3D-rács kovalens ionos fémes p-mezõvel s-mezõvel d-mezõvel Ge 2 Si, Pb 2 Si Na 2 Si, Mg 2 Si Cu 5 Si, Fe 3 Si, Mn 3 Si szigetelõ reaktív fémes, eutektik (nem reaktív) inert: csak HF/F 2 /Cl 2 /NaH olvadék oldja Eá: a) Si + M MSi b) Si 2 + M + C/Al MSi + C/Al 2 3 Reak: Ca 2 Si + H 2 /H - Si H 2 izolált Si CaSi + H 2 /H - SiH 4 / Si n H 2n+2 poliszilán, Si-Si lánc CaSi 2 + H 2 /H - H 2 + (SiH 2 ) 2 diszilén, Si-réteg Mg 2 Si + H 2 S 4(aq) 2 MgS 4 + SiH 4

8 Rohonczy J.: Szervetlen Kémia I. (1996) 51 Szilícium-hidridek Szerk: Si n H 2n+2 szilánok n=1..4 stabil! 1 n 8 színtelen gáz/foly. van ciklikus származék is, reaktívak, gyúlékonyak Term.stabil: a) lánchosszal csökken. b) C-C > C-Si > Si-Si c) Si-X > C-X halo-szilánok stabilabbak Eá: labor: a) Mg 2 Si + H 2 S 4(aq) MgS 4(aq) + SiH 4 b) Mg 2 Si + 4 NH 4 Br (NH3 ) 2 MgBr 2 + SiH NH 3 ipari c) SiCl 4 + LiAlH 4 LiCl + AlCl 3 + SiH 4 d) Si /FeSi + HCl SiHCl 3 + H 2 Reak: szénhidrogéneknél sokkal reaktívabbak kai: - Si sugara nagyobb - nukleofil támadásnak kedvez - Si δ+ -H δ- kötés polaritása - alacsony d-pályák kisebb aktiv.gát / adduktok pirolízis: SiH 4 Si + 2 H 2 legtisztább Si eá. RSiH 2 SiH 3 :SiH 2 + RSiH 3 szilének RSiH 2 SiH 3 :SiRH + SiH 4 hidrolízis: SiH 4 + H 2 / víz nem oldja SiH 4 + H H - Si H 2 lúg oldja egyéb: SiH Cl 2 SiH 2 Cl 2 + 2HCl robban SiH 4 + HCl SiH 3 Cl + H 2 szubsztitúció SiH AgI 2 Ag + SiH 3 I + HI színtelen foly. reakciói: SiH 3 I + Ag 2 S S(SiH 3 ) 2 SiH 3 I + Li 2 Te Te(SiH 3 ) 2 SiH 4 + K KSiH 3 + 1/2 H 2 színtelen krist reakciói: KSiH 3 + MeI SiH 3 Me KSiH 3 + SiH 3 Br Si 2 H 6 tisztán! SiH n X 4-n halo-szilánok Felh: melegen vulkanizálható szilikonok alapanyagai Eá: ipari: Si + 3 HCl SiHCl 3 + H 2 sziliko-kloroform Szilícium-halogenidek: SiF 4 / SiCl 4 szilícium-tetrafluorid / szilícium-tetraklorid Eá: a) Si Ca 5 (P 4 ) 3 F + H 2 S 4 SiF 4 ebbõl: SiF HF H 2 SiF b) Si + 2 Cl 2 SiCl 4 Tul: Si-X kötés reaktív. ka: koordinatíven telítettlen Következménye: egyensúlyozás, hidrolízis hajlam Egyensúlyozás: SiCl 4 + SiBr 4 2 SiCl 2 Br 2 / SiBrCl 3 / SiClBr 3 áthalogénezés pl SbF 3 -al Hidrolízis: H 2 kettõs támadása a Si-Cl kötésen. Gyors: S N i mechan. Si n X 2n+2 Eá: Tul:sûrû foly. v. szilárd. A szilánoknál stabilabbak a) Si + Si F 4 2 SiF 2 (g) (SiF 2 ) x Si n H 2n+2 elegy b) Si + 3 SiCl 4 2 Si 2 Cl 6 / +... c) 5 Si 2 Cl 6 Si 6 Cl SiCl 4 Reak: parciális hidrolízis: SiF 4 < SiCl 4 < SiBr 4 < SiI 4 (robban) hidr. hajlam nõ! Felh: tisztán Si, Si 2, Si-észterek Term: több 100 et/év

9 Rohonczy J.: Szervetlen Kémia I. (1996) 52 Szilícium-organikus vegyületek: Tört: Friedel-Crafts (1863) SiCl Zn(Et) 2 2 ZnCl 2 + Si(Et) 4 Ladenburg (1872) Si(Et) 3 Cl; Si(Et) 2 Cl 2 ; Si(Et) 3 Cl hidrolizálva: gyantás ragacs: organo-sziloxánok Rochow (1941): 2 CH 3 Cl + Si SiMe 2 Cl 2 (70%) + SiMeCl 3 (12%) + SiMe 3 Cl (5%) + SiCl 4 + SiMe 4 + dimerek... tisztán elkülöníteni: frakcionált desztillációval Reak: kontrollált hidrolízis (1) és kondenzáció (2): 1) Me 3 SiCl + H 2 M 3 SiH + HCl trimetil-szilanol 2) Me 3 Si-H + H-SiMe 3 Me 3 Si--SiMe 3 hexametil-disziloxán Fp: 100,8 C, stabil, színtelen foly., jelek: M, M 2 Me 2 SiCl 2 + H 2 [--SiMe 2 -] n + 2 HCl n=4-6 ciklusosak (D, D n ) Szilikon-olajok: együttes hidrolízissel: Eá: 2 M+ x D 4 + 4x H 2 M-D 4x -M + 2x HCl x ezer Tul: viszkoz: lánchosszal nõ, szabályozható, -100 C C között alig változik, kis felületi feszültség: habtörõ (fermentáció, étolaj adalék) Felh: hidraulikus olaj (repülõgép), (rossz kenõolaj), olajfürdõ, autólakk, rúzs. szilikonzsír: Me,Ph-szilikon + Si 2 + (Li-sztearát) Szilikon-gumi: Eá: MeSiCl 3 ("T") + H 2 [--SiMe(-) 2 ] térháló fehér por M + x D 4 + y T + H 2 M-D n -T-D n - lazább térháló, gumi Tul: rugalmasság T-vel szabályozható, hõmérséklettõl független jó szigetelõ, antisztatikus, hidegen nem törik, melegen (350 C) nem bomlik, nem öregszik, UV nem bontja, szervezetnek közömbös Felh: kábel szigetelõ, csõ, ragasztó, protézis (szívbillentyû stb. ), maszk Szilikon-gyanta: SiCl 4 jele Q Sok T és/vagy Q térhálós, rideg polimer. Eá: Ph-SiCl 3 [-Si(Ph)(H)--] lánc + HCl térháló + H 2 Felh: nyomtatott áramköri lap, magas hõm. festék, hõálló bevonat, szigetelõk. Meleg vulkanizálás: A) Katalizátor: Ph-C---C-Ph 2 Ph-C- benzoil-peroxid CH [-Me 2 Si-] n + R RH + 3 átkötés B) [--Si(Me)(H)-] + [--Si(Me)(CH=CH 2 )-] -Si-CH 2 -CH 2 -Si- átkötés Hideg vulkanizálás: a) [--Si(Me)(-C()CH 3 )-] + H 2 [-Si--Si--] + CH 3 CH acetoxi-metil-sziloxán Kat: (n-bu) 2 Sn(Ac) 2 b) textil-h + H-SiR 2 - Textil--SiR 2 - hidrofobizálás Termelés: 300 et/év Szilícium-oxidok, kovasavak, szilikátok Si szilícium-monoxid Eá: 2 Si Si vagy: Si 2 + C Si + C Tul: 1180 C alatt diszproporció: 2 Si Si 2 + Si Si 2 szilícium-dioxid Elõf: kvarc: kavics, homok, hegyi-kristály, ametiszt, citrin, ónix, jáspis Ritkább: tridimit, krisztoballit. Amorf: kovaföld, diatomaföld, obszidián Szerk: mindig Si 4 tetraéder. -Si- szög: 109,5 közeli. Si--Si szög: 153 ± 20 flexibilis üvegképzõ hajlam, p-d π konjugáció Min. 22 polimorf Si Si CH 3

10 Rohonczy J.: Szervetlen Kémia I. (1996) o 1470o 1713o β-kvarc β-tridimit β-krisztoballit 573o o o olvadék α-kvarc α-tridimit α-krisztoballit Legstabilabb: α-kvarc. Egyéb: nagy nyomáson v. w-kvarc Si gyors hûtésével. Fiz. tul: magas p., UV-t átengedi, kemény, piezoelektromos, üvegképzõ oxid. Kém. tul: ellenálló, de: Si 2 + H 2 p. jelentõsen csökken, Si--Si Si-H hidrolízis Si F 2 SiF Si HF SiF H 2 üveg maratás Si C SiC + 2 C Si 2 + Fe FeSi 3 vas-ortoszilikát Si NaH(aq) Na 2 Si 3 + H 2 Na-ortoszilikát, vízüveg felh: vízoldható: tûzálló bevonat, lúgosan hidrolizál: detergens, ragasztó, kötõanyag, saválló cement, szilikagél. Si 2 + Na 2 C 3 + Ca/CaC 3 /PbC 3 üvegek: rendezetlen sziloxán tul: flexibilis Si--Si, Végállású mellett fém-ion. Na lágyít, Ca oldhatatlanná teszi, Co/Fe színez, Al 2 3 /B 2 3 keményít, Pb vázképzõ: nem mérgezõ, nagy fénytörés Kovasavak: H 4 Si 4 orto-kovasav. Csak vizes oldatban. Eá: SiCl 4 / Si(Et) 4 + H 2 H 4 Si 4 vagy Si(H) 4 Tul: Si(H) 4 - H 2 (Si 2 ) x (H 2 ) y 3D háló: poli-kovasavak H 6 Si 2 7 dikovasav. Csak vízes oldatban. (H 2 Si 3 ) n meta-kovasav. Sóiból elõállítható polimer. Eá: Na 2 Si 3 + H 2 S 4 (aq) H 2 Si 3 +2 Na + + S 2-4 (H 2 Si 2 5 ) n di-metakovasav: sói szilikát kõzetekben Eá: 2 H 2 Si 3 H 2 Si H 2 Szilikátok: kovasavak sói, kõzetalkotók. Si 4 tetraéderek. A) Si 4-4 orto-, sziget-, neso-szilikát. ZrSi 4, Be 2 Si 4. Szerk: nincs közös atom. B) Si di-orto-, soro-szilikát. Sc 2 Si 2 7, [Zn 4 (H) 2 Si 2 7 ]. Egy közös atom. C) (Si 2-3 ) n ciklikus-meta-, cyclo-szilikátok. Két közös atom. n=3,4,6,8 pl: Be 3 Al 2 [Si ] D) (Si 2-3 ) meta-, lánc-szilikátok: CaSi 3 (Si ) szalag-szilikátok: Al(AlSi 5 ) (Si ) szalag-szilikátok: [Ca 2 Mg 5 (Si 4 11 ) 2 (H) 2 ] E) (Si ) dimeta-, síkhálós-, phyllo-szilikátok: amfibolok, muszkovit-csillám, biotit, bentonit. Kettõs réteg: Ca 2 Al 2 Si 2 8 F) térhálós-, tecto-szilikátok: földpátok: ortoklász, albit, amortit Kõzetek 60%-a. zeolitok: nyitottabb Al-szilikát, üregek, csövek. Szerk: 24 db Si 4 A-poliéder, 8 db A között 1 db nagyobb B.

11 Rohonczy J.: Szervetlen Kémia I. (1996) 54 Eá: alkáli-szilikát + aluminát gél zeolit. Felh: molekula-sziták ultramarin: kék pigment. Si--Al--Si.. térháló, benne S - 2, S - 3, S - 4 ionok. Szín! felh. kék olajfesték (Meisseni porcellán) Si 2 felhasználása: α-kvarc Tul: piezoelektromos kristály (oszcillátor / frekvencia-szûrõ, kvarc-óra) Eá: NaH(aq) + Si 2 (por) Si 2 (α-kvarc) hidroterm. krist. kvarc-üveg Tul: kis hõtágulás, nagy termikus stabilitás, UV-ben átlátszó: mintatartó (UV fotométer) fotokémiai reakcióedény jó fénytörõ, kémiailag inert: nagytisztaságú berendezések Megmunkálás: nehéz, magas lágyulás, szûk tartomány, viszkózus: drága. szilikagél amorf Si 2, porózus (800m 2 /g) Eá: Na 2 Si 3 + kénsav zselé. Mosás, szárítás. Felh: szárítás (CoCl 2 színezés), adszorbens, kromatográfiás állófázis. Nem mérgezõ: élelmiszer adalék (tapadásgátló) Si 2 -füst 500 m 2 /g. Eá: SiCl 4 + H Si 2 + HCl Felh: mûgyanták, szilikonzsírok, szilikongumik adaléka Kovaföld/diatomaföld természetes 2 Mt/év: Felh: szûrés, derítés, adalék. Szilícium-szulfid: SiS 2 szilícium-diszulfid (SiSe 2 hasonlóan) Eá: Si + S SiS 2 Tul: fehér, tûs krist., szublimál, p.=1090 C Szerk: mint w-si 2, benne: Si-S-Si kötés: nincs delokalizáció. Nem üvegképzõ! Reak: SiS H 2 Si H 2 S SiS Et-H Si(Et) H 2 S (SiCl EtH Si(Et) HCl term: 2 et/év: porózus kõ konzerválása, Si 2 eá.(neon-, TV-képcsõ) Szilícium-nitrogén vegyületek: Si 3 N 4 szilícium-nitrid Eá: a) SiCl 4 + NH 3 Si 3 N 4 + NH 4 Cl b) Si 2 + C + N 2 /H 2 Si 3 N 4 + C + H 2 Tul: fehér por, szinterelik, tömörítik C-ig inert. keménysége=9. sûrûség: 3,2 g/cm 3 (nagy), stabil 1900 C-ig, jó szigetelõ. Si(NH 2 ) 4 szilícium-tetraamid. Eá: SiCl 4 + NH 3 Si(NH 2 ) 4 + NH 4 Cl bomlik! Si(NH) 2 szilícium-diimid Eá:a) Si(NH 2 ) 4 Si(NH) NH 3 ld. fent. b) SiS NH 3 Si(NH) NH 4 SH N(SiH 3 ) 3 trisz-szilil-amin Eá: SiH 3 I + NH 3 N(SiH 3 ) 3 p-d π miatt planáris! Szilazánok Eá: 2 Me 3 SiCl + NH 3 NH(SiMe 3 ) 2 + NH 4 Cl hexametil-diszilazán Szilatránok: Voronkov, Hencsei Pál (BME). Szerk: Si 5-ös koord. Si-N táv. kicsi. Tört: Germánium (Ge), Ón (Sn), Ólom (Pb) Ge Mendeleev (1871) hiányzó elemként jósolta: ekaszilícium C. Winkler (1886) Eá: Ag 8 GeS 6 argyrodit-ból Név: Germánia - Németország. Sn Ó-testamentumban is említett fém. Név: latin stannum bronz: 15% Sn + 85% Cu, rómaiak: Sn + Pb lágyforrasz Pb Õskorban is ismert. Név: latin plumbum. elõf: kerámia-máz, Pb-padló, vízvezeték

12 Rohonczy J.: Szervetlen Kémia I. (1996) 55 Biol. hatás: Ge, Sn nem mérgezõ (C, Si), Pb: nehézfém mérgezés: hatás: >C= komplex: enzimbénító, -SH ciszteint is mérgezi Jól felszívódik, idegméreg. Védekezés: ne használjuk, komplex-képzõk. Elõf: Ge 1,5 ppm /szétszórt elem/ kevés ásványa / drága. kõszén hamu / Zn-ércek pörkölésekor füstben. 100 t/év Sn 2 ppm / jól dúsul / mindig +4 oxid. állapotban. Sn 2 kassziterit, 200 et/év Pb 13 ppm / elterjedt (bomlási sorok végén) / mindig +2 oxid. áll. ércei: PbS galenit, PbS 4 anglezit, PbC 3 cerussit... 4 Mt/év Eá: Ge illékony porban 10% Ge 2, Zn a) Ge H 2 S 4 Ge(S 4 ) H 2 oldás b) Ge(S 4 ) NaH) Ge(H) Na 2 S 4 kicsapás c) Ge(H) 4 + HC / Cl 2 GeCl 4 (Fp: 83 C) és ZnCl 2 is (756 C) d) GeCl H 2 Ge HCl hidrolízis e) Ge H 2 Ge + 2 H 2 redukció f) zónaolvasztás. Term: 100 t/év Felh: tranzisztor, IR-ben átlátszó (ablak, prizma, lencse) Mg 2 Ge világító foszforban, szupravezetõ ötvözetben. Sn probléma: Sn 2 mellett Fe 2 3 Sn C Sn + 2 C (Fe C 2 Fe + 3 C) Fe szennyezés keményíti, rontja) Megoldás: 1200 C 2 felesleg: TD stabil: Sn + Fe (nem oldódik) Felh: 200 et/év. 40% vas tûzi ónozás: horgany, ónbádog 24% forrasztóón: Sn(33%)/Pb + Ga/In/Bi 15% bronz: Sn(10%)/Cu + P/Zn 500 et/év 5% csapágyfém (babbit): Sn(80%)/Cu lágy szemcsék Pb(75%)/Sn(12%)/Sb(13%) kemény mátrix 3% lágy ón: dísztárgy, orgonasíp 0,5% betûfém: Pb/Sn/Sb (Sn/Sb: kemény) - Sn ill. alacsony p ötvözet olvadéka: float-üveg gyártás - Nb 3 Sn szupravezetõ ötvözet. elektromágnes. Pb galenitbõl (PbS) A) szenes: PbS + 3/2 2 Pb + S 2 Pb + C Pb(foly) + C Pb + C Pb(foly) + C 2 B) szén nélkül: PbS + 3/2 2 Pb + S 2 2 Pb + PbS 3 Pb(foly) + S 2 szennyezõk: Cu kiválik, Sn, As, Sb kioxidálhatók (NaH/NaN 3 ) Ag, Au Zn-el kioldhatók, Zn Cl 2 -al vákuum-deszt. Bi elektrolízissel finomítható (PbSiF 6 elektrolit) Felh: 50% akkumlátor-fém (91% Pb/Sb),forrasztóón / olvadó ötv. / babbit / betûfém / vízvezeték / kábel bevonat / lemezek stb. - ólom-organikus: Pb(Et) 4, Pb(Me) 4 - pigmentek, festékek: Pb 3 4 / PbCr 4 / PbMo 4 / Pb - üvegipar: ólomüveg, korona-üveg: Pb-szilkátok Atomi/fiz: Ge páros rendszám: 5 stabil izotóp (NMR -el nem jól mérhetõ) szürkés fehér krist, gyémánt-rács, Si-hoz hasonló, de kisebb keménység, p, Fp, ion. pot., (fémesebb). Sn páros rendszám 10 stabil izotóp (rekord!). 117 Sn, 119 Sn: I=1/2 NMR! 119 Sn: Mössbauer-aktív is.

13 Rohonczy J.: Szervetlen Kémia I. (1996) 56 Allotrópok: α-ón +13 C alatt. Gyémánt-rács, porlad: "ónpestis" β-ón fehér-ón, tetragonális, fémes, stabil. Pb 4 stabil izotóp. 204 Pb nem bomlási sor záróeleme. 207 Pb: I=1/2. Kékes szürke, lágy, nehéz (ρ=11,34 g/cm 3 ), alacsony p, fémes vezetõ. Kém. tul: Reaktivitás: elektropozit. lefele nõ, M IV M II hajlam nõ, M-M és M--M hajlam csökken, 5-6 koord. nõ, Sn/Pb cluster anion lehet. Ge Si-nál reaktívabb. cc. H 2 S 4 / cc. HN 3 lassan oldja híg sav /lúg + H 2 2 / NaCl oldja Ge + 2 Ge 2 Ge H 2 S / S GeS 2 Ge + Cl 2 /Br 2 GeX 4 Ge + HCl GeCl 4, GeHCl 3 Ge + R-X GeR 2 X 2 Sn Ge-nál reaktívabb, amfoter. Sn + H 2 (gõz) } Sn 2 + H 2 Sn + 2 HCl Sn Cl - + H 2 cc. HCl: SnCl 2 Sn + 2 KH + 4 H 2 [Sn(H) 6 ] H 2 Sn + 2 X 2 SnX 4 Sn + SnX 4 2 SnX 2 X=F/Cl/Br/I Sn + S/Se SnS / SnS 2 ill. SnSe / SnSe 2 Sn + Te Sn II Te Pb legreaktívabb, pirofóros, de védõ -oxid, -karbonát, -szulfát, -klorid. Pb + HN 3 (aq) Pb N H 2 Pb + cc. H 2 S 4 PbS 4 + H 2 rosszul oldódik PbCl 2 jobban oldódik, Pb(N 3 ) 2 és PbAc 2 jól oldódik (ólom-cukor) Pb + F 2 /Cl 2 PbX 2 (nyomás alatt PbX 4 is) Pb + S/Se/Te Pb II S / Pb II Se / Pb II Te Ge/Sn/Pb-hidridek, -hidrido-halogenidek Ge n H 2n+2 germánok, 1 n 5 színtelen gáz v. foly. Eá: Mg 2 Ge + 4 HCl GeH MgCl 2 GeCl LiAlH 4 GeH 4 + LiCl + AlCl 3 Ge 2 + NaBH 4 GeH 4 + NaB 2 SiH 4 + GeH 4 H 3 Si-GeH 3 stb... GeH 4 mono-germán. Nem öngyulladó; lúgban, savban nem hidrolizál. GeH 4 + NH 3 NH GeH - 3 savként reagál. KGeH 3 stabil só. GeH n X 4-n színtelen, reaktív folyadékok X=Cl/Br/I n=1,2,3 ismertek. Eá: Ge / GeH 4 / GeX 2 + HX GeH n X 4-n pl GeH 3 Cl Reak: 2 GeH 3 Cl + H 2 (GeH 3 ) 2 SnH 4 sztannán. Tul: Fp=-52,5 C, 20 C-on lassan bomlik. } Sn + 2 H 2 Eá: SnCl 4 + LiAlH 4 SnH 4 + LiCl + AlCl 3 Reak: erõs sav, lúg oldja. Redukálószer. Sn 2 H 6 di-sztannán. kevésbbé stabil. R n SnH 4-n léteznek. Eá: R n SnCl 4-n + LiAlH 4 R n SnH 4-n + AlCl 3 + LiCl PbH 4 plumbán. csak nyomokban keletkezik fentiek szerint. Ismertek: R 2 PbH 2 és R 3 PbH -20 C felett bomlanak. Eá: mint fent. Ge/Sn/Pb-halogenidek két sorozat: MX 2 / MX 4 Stabilabb: GeX 4 / SnX 2 / PbX 2 GeX 4 germánium-tetrahalogenid. Tul: színtelen folyadék v. narancs krist. Eá: Ge + 2 X 2 GeX 4 vagy Ge HX GeX H 2 Tul: GeX H 2 Ge HX hidrolizálnak GeX 4 + n Li-R R n GeX 4-n + n LiX GeX X - [GeX 2-6 ] X=F/Cl komplexek.

14 Rohonczy J.: Szervetlen Kémia I. (1996) 57 GeX 2 germánium-dihalogenid. Eá: GeF 4 + Ge 2 GeF 2 fehér, szilárd, p=110 C, szerk: [GeF 3 ] n lánc. GeGCl 3 GeCl 2 + HCl Tul: GeCl 2 + H 2 Ge(H) 2 (sárga) Ge (barna). SnF 2 ón-difluorid. Eá: Sn + 2 HF SnF 2 + H 2 ( Sn 4 F 8 F-hidas tetramer) SnCl 2 2 H 2 redukálószer, pl. fémbevonat készítés Eá: Sn + 2HCl(aq) SnCl 2 (aq) + H 2 SnCl 2 ón-diklorid Eá: Sn + 2 HCl(gáz) SnCl 2 + H 2 (SnBr 2 fehér, SnI 2 vörös krist.) SnF 4 ón-tetrafluorid Eá: SnCl HF SnF HCl SnX 4 Eá: Sn + 2 X 2 SnX 4 színtelen foly. v. krist. Felh: Sn 2 eá., Friedel-Crafts katal. PbX 4 ólom-tetrahalogenidek PbF 4 p=600 C stabil! PbCl 4 p = -15 C. sárga olaj, 50 C-on: PbCl 4 PbCl 2 + Cl 2 Komplexek stabilabbak: PbCl 2 + Cl KCl K 2 [PbCl 6 ] sárga só, stabil. PbX 2 ólom-dihalogenidek. Stabilabbak a PbX 4 -nél. Eá: Pb HX PbX H + kevert halogenidek is. Komplexben: [PbX 6 ] 4- diszkrét egységek. Ge/Sn/Pb-oxidok, -hidroxidok Ge 2 germánium-dioxid Tul: fehér, több módosulat:4 és 6 koord. Eá: Ge + 2 Ge 2 Reak: Ge 2 + Ge 2 Ge (barna) Ge(H) 2 - H 2 Sn ón-oxid Eá: SnCl H - Sn(H) Cl - fehér gél, (kristályos: Sn 6 cluster) Sn(H) 2 Sn + H 2 kékes fekete, metastabil Sn(H) 2 + 1/2 2 Sn 2 + H 2 stabilabb. Tul: Sn + H 2 + H - [Sn(H) 3 ] - ( AX 3 E) Nincs [Sn(H) 4 ] 2- Sn 2 ón-dioxid, kassziterit Reak: nem oldja: víz, híg sav, híg lúg. ldja tömény lúg: Sn H H 2 [Sn(H) 6 ] 2- hexa-hidroxo-sztannát [Sn(H) 3 (H 2 )] + H + Sn(H) 4 + H 2 Sn 2 K 2 [Sn(H) 6 ] K 2 Sn 3 K 2 + Sn 2 ömlesztéssel. Felh: tej-üveg pigment, Sb/F doppolással átlátszó vezetõ, IR-t visszaveri. katalizátor (Sb 2 3 -al) Pb ólom-oxid módosulatok: sárga, vörös Eá: a) 2 Pb(olvadék) Pb b) Pb(N 3 ) 2 Pb + 2 N 2 + 1/2 2 Pb 2 ólom-dioxid gesztenye-barna Eá: a) anódos oxidáció (ólom-akkumlátor) b) Pb H - + Cl 2 Pb 2 + Cl - + erõs oxidálószerrel Tul: term. oxigén veszt: Pb 2 Pb Pb Pb 3 4 Pb Felh: Pb vörös/sárga: ólomüveg, kerámia-máz, pigment, akku. (100 et/év) Pb 3 4 mínium korrózió ellen. Ma tiltott! Pb 2 oxidálószer, akku. része PbTi 3 /PbNb 2 6 ferroelektromosak.

A 14. csoport elemei. anglezit(pbso 4 ), ceruzit(pbco 3 ) Si: 1823 Jons Berzelius (név: a latin silex : kovakő szóból) Ge: 1886 Clemens Winkler

A 14. csoport elemei. anglezit(pbso 4 ), ceruzit(pbco 3 ) Si: 1823 Jons Berzelius (név: a latin silex : kovakő szóból) Ge: 1886 Clemens Winkler A 14. csoport elemei anglezit(pbso 4 ), ceruzit(pbc ) Felfedezésük: Si: 1823 Jons Berzelius (név: a latin silex : kovakő szóból) Ge: 1886 Clemens Winkler A szén allotróp módosulatai gyémánt legnagyobb:

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 11. hét

Kémiai alapismeretek 11. hét Kémiai alapismeretek 11. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2010. november 22-25. 1/17 2011/2012 I. félév, Horváth Attila c SZÉN

Részletesebben

+oxigén +víz +lúg Elemek Oxidok Savak Sók

+oxigén +víz +lúg Elemek Oxidok Savak Sók Összefoglalás2. +oxigén +víz +lúg Elemek Oxidok Savak Sók Nitrogén Foszfor Szén Gyémánt, grafit szilícium Szén-dioxid, Nitrogéndioxid Foszforpentaoxid Szénmonoxid Szilíciumdioxid Salétromsav Nitrátok foszforsav

Részletesebben

IV.főcsoport. Széncsoport

IV.főcsoport. Széncsoport IV.főcsoport Széncsoport Sorold fel a főcsoport elemeit! Szén C szilárd nemfém Szilícium Si szilárd félfém Germánium Ge szilárd félfém Ón Sn szilárd fém Ólom Pb szilárd fém Ásványi szén: A szén (C) Keverék,

Részletesebben

ALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok

ALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok Jelen kiadvány megjelenése után történõ termékváltozásokról, új standardokról a katalógus internetes oldalán, a www.laboreszközkatalogus.hu-n tájékozódhat. ALPHA Az alábbi standard oldatok fémek, fém-sók

Részletesebben

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 14. hét

Kémiai alapismeretek 14. hét Kémiai alapismeretek 14. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2011. december 6. 1/9 2010/2011 I. félév, Horváth Attila c 1785 Cavendish:

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz

Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz 1. A vízmolekula szerkezete Elektronegativitás, polaritás, másodlagos kötések 2. Fizikai tulajdonságok a) Szerkezetből adódó különleges

Részletesebben

Csermák Mihály: Kémia 8. Panoráma sorozat

Csermák Mihály: Kémia 8. Panoráma sorozat Csermák Mihály: Kémia 8. Panoráma sorozat Kedves Kollégák! A Panoráma sorozat kiadványainak megalkotása során két fő szempontot tartottunk szem előtt. Egyrészt olyan tankönyvet szerettünk volna létrehozni,

Részletesebben

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4. 1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:

Részletesebben

Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás

Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Redoxi reakciók Például: 2Mg + O 2 = 2MgO Részfolyamatok:

Részletesebben

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI Redoxiegyenletek rendezésének általános lépései Példák fémoldódási egyenletek rendezésére Halogénvegyületek reakciói A gyakorlaton vizsgált redoxireakciók

Részletesebben

3.3.2. Kén(S) [Ne]3s 2 3p 4

3.3.2. Kén(S) [Ne]3s 2 3p 4 Rohonczy J.:Szervetlen Kémia I. (1998-2012) 22 3.3.2. Kén(S) [Ne]3s 2 3p 4 Általános tulajdonságok. Sárga, szilárd, nemfémes, vegyértékhéjon 6 elektron, Oxidációs szám: -2,(+2),+4,+6. Előfordulás. Elemi

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

Sillabusz az Orvosi kémia szemináriumokhoz 3. Szervetlen vegyületek nevezéktana

Sillabusz az Orvosi kémia szemináriumokhoz 3. Szervetlen vegyületek nevezéktana Sillabusz az rvosi kémia szemináriumokhoz 3. Szervetlen vegyületek nevezéktana Pécsi Tudományegyetem Általános rvostudományi Kar 2010/2011. 1 Szervetlen vegyületek nevezéktana A vegyületek megadhatók:

Részletesebben

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály C változat

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály C változat KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK 9. osztály C változat Beregszász 2005 A munkafüzet megjelenését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta A kiadásért felel: Orosz Ildikó Felelıs szerkesztı:

Részletesebben

2. tétel. 1. Nemfémes szerkezeti anyagok: szerves ( polimer ) szervetlen ( kerámiák ) természetes, mesterséges ( műanyag )

2. tétel. 1. Nemfémes szerkezeti anyagok: szerves ( polimer ) szervetlen ( kerámiák ) természetes, mesterséges ( műanyag ) 2. tétel - A nemfémes szerkezeti anyagok tulajdonságai, felhasználásuk. - Vasfémek és ötvözeteik, tulajdonságaik, alkalmazásuk. - A könnyűfémek fajtái és jellemzői, ötvözése, alkalmazása. - A színesfémek

Részletesebben

Műanyagok tulajdonságai. Horák György 2011-03-17

Műanyagok tulajdonságai. Horák György 2011-03-17 Műanyagok tulajdonságai Horák György 2011-03-17 Hőre lágyuló műanyagok: Lineáris vagy elágazott molekulákból álló anyagok. Üvegesedési (kristályosodási) hőmérséklet szobahőmérséklet felett Hőmérséklet

Részletesebben

XLVI. Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny 2014. február 6. * Iskolai forduló I.a, I.b és III. kategória

XLVI. Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny 2014. február 6. * Iskolai forduló I.a, I.b és III. kategória Tanuló neve és kategóriája Iskolája Osztálya XLVI. Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny 201. február 6. * Iskolai forduló I.a, I.b és III. kategória Munkaidő: 120 perc Összesen 100 pont A periódusos

Részletesebben

a réz(ii)-ion klorokomplexének előállítása...

a réz(ii)-ion klorokomplexének előállítása... Általános és szervetlen kémia Laborelőkészítő előadás IX-X. (2008. október 18.) A réz(i)-oxid és a lecsapott kén előállítása Metallurgia, a fém mangán előállítása Megfordítható redoxreakciók Szervetlen

Részletesebben

Arzén oxidjai. Arzén, antimon és bizmut oxidjai. Arzén oxidjai. Antimon oxidjai. Antimon oxidjai amfoter oxid. Bizmut oxidjai.

Arzén oxidjai. Arzén, antimon és bizmut oxidjai. Arzén oxidjai. Antimon oxidjai. Antimon oxidjai amfoter oxid. Bizmut oxidjai. Arzén, antimon és bizmut oxidjai E 2 3 és E 2 5 E 2 5 : As(V) közees oxidálószer, Sb(V) erős oxidálószer, Bi(V) oxidálja a vizet E 2 3 : mindhárom elemre jellemző Arzén oxidjai As 2 3 arzénessav savanhidridje

Részletesebben

4. táblázat. 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály SO 4 Cl NO 3 HCO 3

4. táblázat. 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály SO 4 Cl NO 3 HCO 3 59 2.1.2. Anionok kimutatása Az anionokat közös reagensekkel történı vizsgálatok megfigyelései alapján, a kationokhoz hasonlóan, analitikai osztályokba sorolhatjuk. A fontosabb anionok négy osztályba kerültek.

Részletesebben

A standardpotenciál meghatározása a cink példáján. A galváncella működése elektrolizáló cellaként Elektródreakciók standard- és formálpotenciálja

A standardpotenciál meghatározása a cink példáján. A galváncella működése elektrolizáló cellaként Elektródreakciók standard- és formálpotenciálja Általános és szervetlen kémia Laborelőkészítő előadás VII-VIII. (október 17.) Az elektródok típusai A standardpotenciál meghatározása a cink példáján Számítási példák galvánelemekre Koncentrációs elemek

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003.

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003. KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATK 2003. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt

Részletesebben

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! Az atom az anyagok legkisebb, kémiai módszerekkel tovább már nem bontható része. Az atomok atommagból és

Részletesebben

Első alkalomra ajánlott gyakorlópéldák. Második alkalomra ajánlott gyakorlópéldák. Harmadik alkalomra ajánlott gyakorlópéldák

Első alkalomra ajánlott gyakorlópéldák. Második alkalomra ajánlott gyakorlópéldák. Harmadik alkalomra ajánlott gyakorlópéldák Első alkalomra ajánlott gyakorlópéldák 1. Rajzolja fel az alábbi elemek alapállapotú atomjainak elektronkonfigurációját, és szaggatott vonallal jelölje az atomtörzs és a vegyértékhéj határát! Készítsen

Részletesebben

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály A változat

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály A változat KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK 9. osztály A változat Beregszász 2005 A munkafüzet megjelenését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta A kiadásért felel: Orosz Ildikó Felelıs szerkesztı:

Részletesebben

KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ

KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ 1) A rejtvény egy híres ember nevét és halálának évszámát rejti. Nevét megtudod, ha a részmegoldások betűit a számozott négyzetekbe írod, halálának évszámát pedig pici számolással.

Részletesebben

NE FELEJTSÉTEK EL BEÍRNI AZ EREDMÉNYEKET A KIJELÖLT HELYEKRE! A feladatok megoldásához szükséges kerekített értékek a következők:

NE FELEJTSÉTEK EL BEÍRNI AZ EREDMÉNYEKET A KIJELÖLT HELYEKRE! A feladatok megoldásához szükséges kerekített értékek a következők: A Szerb Köztársaság Oktatási Minisztériuma Szerbiai Kémikusok Egyesülete Köztársasági verseny kémiából Kragujevac, 2008. 05. 24.. Teszt a középiskolák I. osztálya számára Név és utónév Helység és iskola

Részletesebben

9-1 A KÉMIAI ELEMEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE

9-1 A KÉMIAI ELEMEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE Általános kémia 9-1 A KÉMIAI ELEMEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE 1. Izotópok: ugyanazon elem izotópjainak fizikai és kémiai tulajdonságai csak kismértékben különböznek. 2. Allotróp módosulatok: csak atomjaik kapcsolódási

Részletesebben

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion

Részletesebben

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont) KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO

Részletesebben

A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja. KÉMIÁBÓL I. kategóriában ÚTMUTATÓ

A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja. KÉMIÁBÓL I. kategóriában ÚTMUTATÓ Oktatási ivatal A versenyző kódszáma: A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja Munkaidő: 300 perc Elérhető pontszám: 100 pont KÉMIÁBÓL I. kategóriában

Részletesebben

Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás

Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Kémiai reakció Kémiai reakció: különböző anyagok kémiai összetételének, ill. szerkezetének

Részletesebben

Szilárd anyagok. Műszaki kémia, Anyagtan I. 7. előadás. Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék

Szilárd anyagok. Műszaki kémia, Anyagtan I. 7. előadás. Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Szilárd anyagok Műszaki kémia, Anyagtan I. 7. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Szilárd anyagok felosztása Szilárd anyagok Kristályos szerkezetűek Üvegszerű anyagok

Részletesebben

Palládium-organikus vegyületek

Palládium-organikus vegyületek Palládium-organikus vegyületek 1894 Phillips: C 2 H 4 + PdCl 2 + H 2 O CH 3 CHO + Pd + 2 HCl 1938 Karasch: (C 6 H 5 CN) 2 PdCl 2 + RCH=CHR [(π-rhc=chr)pdcl 2 ] 2 Cl - Cl Pd 2+ Pd 2+ Cl - - Cl - H O 2 2

Részletesebben

XVII. SZERVETLEN KÉMIA (Középszint)

XVII. SZERVETLEN KÉMIA (Középszint) XVII. SZERVETLEN KÉMIA (Középszint) XVII. 1. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 2 4 5 6 7 8 9 0 C A D C D C D A C 1 B D B C A D D D D E 2 D C C C A A A D D C B C C B D D XVII. 4. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS Nemfémes

Részletesebben

29. Sztöchiometriai feladatok

29. Sztöchiometriai feladatok 29. Sztöchiometriai feladatok 1 mól gáz térfogata normál állapotban (0 0 C, légköri nyomáson) 22,41 dm 3 1 mól gáz térfogata szobahőmérsékleten (20 0 C, légköri nyomáson) 24,0 dm 3 1 mól gáz térfogata

Részletesebben

Javítóvizsga. Kalász László ÁMK - Izsó Miklós Általános Iskola Elérhető pont: 235 p

Javítóvizsga. Kalász László ÁMK - Izsó Miklós Általános Iskola Elérhető pont: 235 p Név: Elérhető pont: 5 p Dátum: Elért pont: Javítóvizsga A teszthez tollat használj! Figyelmesen olvasd el a feladatokat! Jó munkát.. Mi a neve az anyag alkotórészeinek? A. részecskék B. összetevők C. picurkák

Részletesebben

KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1996

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1996 1996 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1996 I. Az alábbiakban megadott vázlatpontok alapján írjon 1-1,5 oldalas dolgozatot! Címe: ALKÉNEK Alkének fogalma. Elnevezésük elve példával.

Részletesebben

Bemutatkozás, a tárgy bemutatása, követelmények. Munkavédelmi tájékoztatás.

Bemutatkozás, a tárgy bemutatása, követelmények. Munkavédelmi tájékoztatás. Részletes tematika (14 hetes szorgalmi időszak figyelembe vételével): 1. hét (2 óra) Bemutatkozás, a tárgy bemutatása, követelmények. Munkavédelmi tájékoztatás. Kémiai alapjelenségek ismétlése, sav-bázis,

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 14 pont

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 14 pont 1. feladat Összesen: 10 pont Az AsH 3 hevítés hatására arzénre és hidrogénre bomlik. Hány dm 3 18 ºC hőmérsékletű és 1,01 10 5 Pa nyomású AsH 3 -ből nyerhetünk 10 dm 3 40 ºC hőmérsékletű és 2,02 10 5 Pa

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A HIDROGÉN, A HIDRIDEK 1s 1, EN=2,1; izotópok:,, deutérium,, trícium. Kétatomos molekula, H 2, apoláris. Szobahőmérsékleten

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont

1. feladat Összesen: 10 pont 1. feladat Összesen: 10 pont Minden feladatnál a betűjel bekarikázásával jelölje meg az egyetlen helyes, vagy az egyetlen helytelen választ! I. Melyik sorban szerepelnek olyan vegyületek, amelyek mindegyike

Részletesebben

KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak

KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak Néhány gondolat a mellékletekhez: A tanterv nem tankönyvhöz készült, hanem témakörökre bontva mutatja be a minimumot és az optimumot. A felsőbb osztályba lépés alapja

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon, az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - a természettudományos

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 (pótfeladatsor)

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 (pótfeladatsor) 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 (pótfeladatsor) JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A FOSZFOR ÉS VEGYÜLETEI - 3. periódus, V. oszlop, 3s 2 3p 3 ; Fehér vagy sárga foszfor és vörös foszfor.

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 11. hét

Kémiai alapismeretek 11. hét Kémiai alapismeretek 11. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2011. május 3. 1/8 2009/2010 II. félév, Horváth Attila c Elektród: Fémes

Részletesebben

KÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

KÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 ű érettségire felkészítő tananyag tanterve /11-12. ill. 12-13. évfolyam/ Elérendő célok: a természettudományos gondolkodás

Részletesebben

Az 2008/2009. tanévi ORSZÁGOS KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYI VERSENY első (iskolai) fordulójának. feladatmegoldásai K É M I Á B Ó L

Az 2008/2009. tanévi ORSZÁGOS KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYI VERSENY első (iskolai) fordulójának. feladatmegoldásai K É M I Á B Ó L ktatási Hivatal Az 2008/2009. tanévi RSZÁGS KÖZÉPISKLAI TANULMÁNYI VERSENY első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai K É M I Á B Ó L Az értékelés szempontjai Egy-egy feladat összes pontszáma a részpontokból

Részletesebben

1.ábra A kadmium felhasználási területei

1.ábra A kadmium felhasználási területei Kadmium hatása a környezetre és az egészségre Vermesan Horatiu, Vermesan George, Grünwald Ern, Mszaki Egyetem, Kolozsvár Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár (Korróziós Figyel, 2006.46) Bevezetés A fémionok

Részletesebben

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont 1. feladat Összesen: 15 pont Vizsgálja meg a hidrogén-klorid (vagy vizes oldata) reakciót különböző szervetlen és szerves anyagokkal! Ha nem játszódik le reakció, akkor ezt írja be! protonátmenettel járó

Részletesebben

Látványos kémiai kísérletek

Látványos kémiai kísérletek Látványos kémiai kísérletek Mottó: Chuwie, add rá a tartalékot! Bemutatja: Kémia BSc, I. évfolyam 2009. 611. Labor Laborvezető: Tarczay György Laboráns: Éva néni Sarka János Italok borból KMnO 4 -oldat

Részletesebben

Alkalmazott kémia. Tantárgy neve Alkalmazott kémia 1.

Alkalmazott kémia. Tantárgy neve Alkalmazott kémia 1. Alkalmazott kémia A tárgy a kémia alapszak (BSC) szakmai törzsanyagának része, melynek teljesítésével két szemeszter alatt 8 kreditet lehet összegyűjteni. Az előadások száma 8. Tantárgy neve Alkalmazott

Részletesebben

*, && #+& %-& %)%% & * &% + $ % !" #!$"" #%& $!#!'(!!"$!"%#)!!!*

*, && #+& %-& %)%% & * &% + $ % ! #!$ #%& $!#!'(!!$!%#)!!!* ! "#$% &'(&&)&&) % *'&"#%+#&) *, && #+& %-& %)%% & * &% + "#$%%(%((&,)' %(%(&%, & &% +$%,$. / $ %)%*)* "& 0 0&)(%& $ %!" #!$"" #%& $!#!'(!!"$!"%#)!!!* 1234 5151671345128 51 516 5 " + $, #-!)$. /$#$ #'0$"!

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-0988/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-0988/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-0988/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Mertcontrol Metric Minősítő, Fejlesztő és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű

Részletesebben

Kísérletek jóddal. S + Cl 2. , perklórsav: HClO 4. 1. Tanári bemutató kísérlet: Alumínium és jód reakciója. Elszívó fülke használata kötelező!

Kísérletek jóddal. S + Cl 2. , perklórsav: HClO 4. 1. Tanári bemutató kísérlet: Alumínium és jód reakciója. Elszívó fülke használata kötelező! Tanári segédlet Ajánlott évfolyam: 7. Időtartam: 45 Kísérletek jóddal KÉMIA LEVEGŐ VIZSGÁLATAI Balesetvédelmi rendszabályok megbeszélése. A kísérletek során felmerülő veszélyforrások megbeszélése. A tálcán

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 4. hét

Kémiai alapismeretek 4. hét Kémiai alapismeretek 4. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2013. szeptember 24.-27. 1/14 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c kötőerő:

Részletesebben

Azonosító jel: KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2009. október 28. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc

Azonosító jel: KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2009. október 28. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc É RETTSÉGI VIZSGA 2009. október 28. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. október 28. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati KTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

2 képzıdése. értelmezze Reakciók tanult nemfémekkel

2 képzıdése. értelmezze Reakciók tanult nemfémekkel Emelt szint: Az s mezı fémei 1. Az alkálifémek és alkáliföldfémek összehasonlító jellemzése (anyagszerkezet, kémiaiés fizikai jellemzık, elıfordulás, elıállítás, élettani hatás). Használja a periódusos

Részletesebben

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok Atomszerkezet Atommag protonok, neutronok + elektronok izotópok atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok periódusos rendszer csoportjai Periódusos rendszer A kémiai kötés Kémiai

Részletesebben

6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba

6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba 6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI Dr. Varga Csaba Oldódási és kicsapódási reakciók a talajban Fizikai oldódás (bepárlás után a teljes mennyiség visszanyerhető) NaCl Na + + Cl Kémiai oldódás Al(OH) 3 + 3H

Részletesebben

Jellemző redoxi reakciók:

Jellemző redoxi reakciók: Kémia a elektronátmenettel járó reakciók, melynek során egyidejű elektron leadás és felvétel történik. Oxidáció - elektron leadás - oxidációs sám nő Redukció - elektron felvétel - oxidációs sám csökken

Részletesebben

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. A katalizátorok a kémiai reakciót gyorsítják azáltal, hogy az aktiválási energiát csökkentik, a reakció végén változatlanul megmaradnak. 2. Biológiai

Részletesebben

Gázok, oldószerek és reagensek tisztítása

Gázok, oldószerek és reagensek tisztítása Gázok, oldószerek és reagensek tisztítása A fémorganikus vegyületek stabilitása --- termikus stabilitás, oxidálószerrel (levegő) szemben, vízzel szemben --- stabilitás széles határok között változik (pl.):

Részletesebben

SiC kerámiák. (Sziliciumkarbid)

SiC kerámiák. (Sziliciumkarbid) SiC kerámiák (Sziliciumkarbid) >2000 o C a=0,3073, c=1,5123 AB A Romboéderes: ABCB ABCB 0,43595 nm ABC ABC SiC 4 tetraéderekből áll, a szomszédok távolsága 0,189 nm Több, mint 100 kristályszerkezete fordul

Részletesebben

(3) (3) (3) (3) (2) (2) (2) (2) (4) (2) (2) (3) (4) (3) (4) (2) (3) (2) (2) (2)

(3) (3) (3) (3) (2) (2) (2) (2) (4) (2) (2) (3) (4) (3) (4) (2) (3) (2) (2) (2) TAKÁCS CSABA KÉMIA EMLÉKVERSENY, IX. osztály, II. forduló - megoldás 2009 / 2010 es tanév, XV. évfolyam 1. a) Albertus, Magnus; német polihisztor (1250-ben) (0,5 p) b) Brandt, Georg; svéd kémikus (1735-ben)

Részletesebben

SZERVETLEN KÉMIA Nitrogén csoport

SZERVETLEN KÉMIA Nitrogén csoport Nitrogén csoport Általános jellemzés: V/A. oszlop Külső elektronhéj szerkezete: ns 2 np 3 N, P nemfém, As, Sb félfém, Bi fém Elektronegativitás: 1,9-3,0 (többnyire kovalens kötést képeznek) Az V. főcsoport

Részletesebben

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 6. A műtrágyák és kijuttatásuk agronómiai ill. agrokémiai szempontjai 6.1. A műtrágyák

Részletesebben

1. Terméselemek 2. Szulfidook 3. Oxidok, hidroxidok 4. Szilikátok 5. Foszfátok 6. Szulfátok 7. Karbonátok 8. Halogenidek 9.

1. Terméselemek 2. Szulfidook 3. Oxidok, hidroxidok 4. Szilikátok 5. Foszfátok 6. Szulfátok 7. Karbonátok 8. Halogenidek 9. 1. Terméselemek 2. Szulfidook 3. Oxidok, hidroxidok 4. Szilikátok 5. Foszfátok 6. Szulfátok 7. Karbonátok 8. Halogenidek 9. Szerves ásványok 1. Terméselemek 26 fajta - fémes: Au(szab) arany tisztán található

Részletesebben

b./ Hány gramm szénatomban van ugyanannyi proton, mint 8g oxigénatomban? Hogyan jelöljük ezeket az anyagokat? Egyforma-e minden atom a 8g szénben?

b./ Hány gramm szénatomban van ugyanannyi proton, mint 8g oxigénatomban? Hogyan jelöljük ezeket az anyagokat? Egyforma-e minden atom a 8g szénben? 1. Az atommag. a./ Az atommag és az atom méretének, tömegének és töltésének összehasonlítása, a nukleonok jellemzése, rendszám, tömegszám, izotópok, nuklidok, jelölések. b./ Jelöld a Ca atom 20 neutront

Részletesebben

KARBONSAV-SZÁRMAZÉKOK

KARBONSAV-SZÁRMAZÉKOK KABNSAV-SZÁMAZÉKK Karbonsavszármazékok Karbonsavak H X Karbonsavszármazékok X Halogén Savhalogenid l Alkoxi Észter ' Amino Amid N '' ' Karboxilát Anhidrid Karbonsavhalogenidek Tulajdonságok: - színtelen,

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÉMIA. vetített anyag és egyéb infók helye!!!!!!!

ÁLTALÁNOS KÉMIA. vetített anyag és egyéb infók helye!!!!!!! ÁLTALÁNOS KÉMIA Előadó: Dr. Pasinszki Tibor kémiai épület 647-es szoba tel.: 16-11 e-mail: pasinszki@chem.elte.hu Tantárgy honlapja: http://tpasinszki.web.elte.hu/magyar/altkem.htm vetített anyag és egyéb

Részletesebben

3. változat. 2. Melyik megállapítás helyes: Az egyik gáz másikhoz viszonyított sűrűsége nem más,

3. változat. 2. Melyik megállapítás helyes: Az egyik gáz másikhoz viszonyított sűrűsége nem más, 3. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg az egyszerű anyagok számát

Részletesebben

Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek. fémek

Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek. fémek Kémiai kötések Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek fémek Fémek Szürke színűek, kivétel a színesfémek: arany,réz. Szilárd halmazállapotúak, kivétel a higany. Vezetik az

Részletesebben

Villamos tulajdonságok

Villamos tulajdonságok Villamos tulajdonságok A vezetés s magyarázata Elektron függıleges falú potenciálgödörben: állóhullámok alap és gerjesztett állapotok Több elektron: Pauli-elv Sok elektron: Energia sávok Sávelméletlet

Részletesebben

Kristályos szilárd anyagok

Kristályos szilárd anyagok Általános és szervetlen kémia 4. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a kovalens kötés hogyan jön létre, milyen elméletekkel lehet leírni milyen a molekulák alakja melyek a másodlagos kötések Mai témakörök

Részletesebben

Név:............................ Helység / iskola:............................ Beküldési határidő: Kémia tanár neve:........................... 2013.feb.18. TAKÁCS CSABA KÉMIA EMLÉKVERSENY, IX. osztály,

Részletesebben

Anyagismeret tételek

Anyagismeret tételek Anyagismeret tételek 1. Iparban használatos anyagok csoportosítása - Anyagok: - fémek: - vas - nem vas: könnyű fémek, nehéz fémek - nemesfémek - nem fémek: - műanyagok: - hőre lágyuló - hőre keményedő

Részletesebben

Alkáliföldfémek. Elõf:

Alkáliföldfémek. Elõf: Rohonczy J.: Szervetlen Kémia I. (1998) 69 Alkáliföldfémek Vegyjel Név Op( C) Fp( C) EN Rács/vezetés Lángfestés Be Berillium 1278 2970 1.67 fémes - Mg Magnézium 639 1090 1.31 fémes - Ca Kálcium 839 1484

Részletesebben

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK KÉMIA Elvárt kompetenciák: I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK induktív következtetés (egyedi tényekből az általános törvényszerűségekre) deduktív következtetés (az általános törvényszerűségekből

Részletesebben

Kerámiák és kompozitok (gyakorlati elokész

Kerámiák és kompozitok (gyakorlati elokész Kerámiák MEHANIKAI TEHNOLÓGIA ÉS ANYAGSZERKEZETTANI TANSZÉK Kerámiák és kompozitok (gyakorlati elokész szíto) dr. Németh Árpád arpinem@eik.bme.hu A k e r ám i a a g örö g ( k iég e t e t t ) s zóból e

Részletesebben

T I T M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Kuti Rajmund. A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai

Kuti Rajmund. A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai Kuti Rajmund A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai A tűzoltóság a bevetések 90%-ban ivóvizet használ tűzoltásra, s a legtöbb esetben a kiépített vezetékes hálózatból kerül a tűzoltó

Részletesebben

A kén tartalmú vegyületeket lúggal főzve szulfid ionok keletkeznek, amelyek az Pb(II) ionokkal a korábban tanultak szerint fekete csapadékot adnak.

A kén tartalmú vegyületeket lúggal főzve szulfid ionok keletkeznek, amelyek az Pb(II) ionokkal a korábban tanultak szerint fekete csapadékot adnak. Egy homokot tartalmazó tál tetejére teszünk a pépből egy kanállal majd meggyújtjuk az alkoholt. Az alkohol égésekor keletkező hőtől mind a cukor, mind a szódabikarbóna bomlani kezd. Az előbbiből szén az

Részletesebben

A TERMÉSZETES VIZEK KEMÉNYSÉGE

A TERMÉSZETES VIZEK KEMÉNYSÉGE A TERMÉSZETES VIZEK KEMÉNYSÉGE Mi van a természetes vizekben? oldott anyagok és lebegő szennyezések is Az eső és a hó tartalmaz e szennyezést? nem, ezek a legtisztábbak A csapadékvíz csak a gázokat oldja

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 13. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 7.-8. hét

Kémiai alapismeretek 7.-8. hét Kémiai alapismeretek 7.-8. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2012. október 16.-október 19. 1/12 2012/2013 I. félév, Horváth Attila

Részletesebben

ÜVEG ÉS ÜVEGMÁZ. (Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet Anyagának felhasználásával)

ÜVEG ÉS ÜVEGMÁZ. (Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet Anyagának felhasználásával) ÜVEG ÉS ÜVEGMÁZ (Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet Anyagának felhasználásával) Üveg: különleges anyag Sajátos szerkezet: rövid távú rendezettség, röntgen-amorf, térhálós Oxigén atomok alkotják

Részletesebben

Nem gyémánt, nem grafit, fullerén

Nem gyémánt, nem grafit, fullerén GYÉMÁNT Szén módosulatok Nem gyémánt, nem grafit, fullerén Felépítésük Típus 1 Típus 2. Szupravezető fullerén Gyémánt tulajdonságok Ékszer: optikai átlátszóság, nagy törésmutató, ritkasága miatt drága

Részletesebben

Szigetelők Félvezetők Vezetők

Szigetelők Félvezetők Vezetők Dr. Báder Imre: AZ ELEKTROMOS VEZETŐK Az anyagokat elektromos erőtérben tapasztalt viselkedésük alapján két alapvető csoportba soroljuk: szigetelők (vagy dielektrikumok) és vezetők (vagy konduktorok).

Részletesebben

Általános és Szerves Kémia II.

Általános és Szerves Kémia II. FÖLDTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYZETMÉRNÖKI BSC SZAKOK SZÁMÁRA SZAKMAI TÖRZSANYAGKÉNT OKTATOTT TÁRGY TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET Miskolc, 2014 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Szervetlen kémiai laboratóriumi gyakorlat, oktatói lista 2015/2016, II. félév

Szervetlen kémiai laboratóriumi gyakorlat, oktatói lista 2015/2016, II. félév I. hét (febr. 8, 10, 11) Elektrokémia a szervetlen kémiában A továbbiakban számmal hivatkozott gyakorlatok és fejezetek dr. Lengyel Béla: Általános és szervetlen kémiai praktikumában találhatóak. 1.1,

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 13. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia

Részletesebben

Áramforrások. Másodlagos cella: Használat előtt fel kell tölteni. Használat előtt van a rendszer egyensúlyban. Újratölthető.

Áramforrások. Másodlagos cella: Használat előtt fel kell tölteni. Használat előtt van a rendszer egyensúlyban. Újratölthető. Áramforrások Elsődleges cella: áramot termel kémiai anyagokból, melyek a cellába vannak bezárva. Ha a reakció elérte az egyensúlyt, kimerül. Nem tölthető. Másodlagos cella: Használat előtt fel kell tölteni.

Részletesebben