E M L É K E Z T E T Ő. az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács június 25-i üléséről

Átírás

1 Pénzügyminisztérium Munkaerőpiaci Főosztály E M L É K E Z T E T Ő az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács június 25-i üléséről Az ülés levezető elnöke: Szűcsné dr. Füredi Szilvia (PM) A tárgyalócsoportok ügyvivői: kormányzati oldal: dr. Simon Attila István (PM) szakszervezeti oldal: Fehér József (SZEF) önkormányzati oldal: Dr. Gyergyák Ferenc (Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, TÖOSZ főtitkár) A tárgyalócsoportok tagjai: jelenléti ív szerint Napirend előtti felszólalásában Fehér József a munkavállalói oldal ügyvivője két témában kérte helyettes államtitkár úr segítségét, melyeket már az előző OKÉT ülésen is jelzett: - Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) működés beindításának a támogatása, - OKÉT támogatás biztosítása. További indítványai: - fenntartja a munkavállalói oldal az eredeti indítványában lévő tárgyalási menetrendet, a kimaradottak 2018/2019. évi bérfejlesztésének kérdése kerüljön az OKÉT plénumára, - a évi minimálbér/szakmai bérminimum tárgyalására az OKÉT keretein belül is kerüljön sor, évi adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatokról szintén tárgyaljanak az OKÉT plenáris ülésén (mivel a kereseteket jelentősen befolyásolják), - közszolgálat helyzetéről Miniszter úr jelenlétében tárgyaljanak; - jelenleg nem működik a KÉF, ezért ez az egyetlen fórum, ahol tiltakozását fejezheti ki a 2051-es kormány határozattal szemben, mely a közigazgatás teljes körére létszámstopot rendelt el. Ennek az intézkedésnek nincs értelme, nem időszerű, a járási hivatalokban, az okmányirodáknál óriási hiány van, ezért kéri a kormányzati oldalt, hogy jelezzék a döntéshozók felé, hogy ez egy rossz intézkedés. A kormányzati oldal részéről dr. Simon Attila István munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár (PM) a fenti kérdésekre az alábbiakat mondta el: - KÉF-OKÉT finanszírozás: valószínűsíthető, hogy kinek a feladata lesz augusztus 1- jétől a Miniszterelnökségen a kiemelt társadalmi kapcsolatokért való felelősség, abban a kérdésben, pedig, hogy addig is ki látja el ezt a feladatot felvette a kapcsolatot a Miniszterelnökséggel és amint kap közölhető választ, akkor ezt soron kívül jelezni fogja; - Bérintézkedésből kimaradtak: a Magyar Államkincstártól várják az adatokat, ahogy az adatok feldolgozásra kerülnek akkor azokat legelőször a munkacsoport ülésére, majd pedig az OKÉT plénuma elé fogják vinni; - adótörvények vonatkozásában: Izer Norbert államtitkár úrnak jelzi, hogy igény van a évi adótörvényekre vonatkozó javaslat OKÉT plenáris ülésén való tárgyalására; - Közszolgálat helyzete: miniszter úrnak jelezni fogja ügyvivő úr felvetését és javasolja, hogy erre a kérdésre az ősszel térjenek vissza, amikor egy olyan tematikus OKÉT ülésre kerüljön sor, amin ezt a kérdést áttekintik; 1

2 - A számú kormány határozat elvileg nem nyilvános, nem volt tudomása arról, hogy ez a határozat megjelenik, egy bizonyos állapotot próbál rögzíteni, mielőtt megszületnek azok a döntések, melyeknek költségvetési vonzata van. Fehér József ügyvivő a kormányzati választ tudomásul vette, azonban hozzátette, hogy nem a válasszal, hanem a helyzettel van gondjuk, ismételten azt kérte, hogy a döntéshozó felé jelezzék, hogy semmi pozitív hozadéka nem lesz a jelzett kormány határozatnak, javasolják ennek felfüggesztését. Az ülés napirendi pontja: Tájékoztatás és konzultáció a évi költségvetésről Dr. Adorján Richárd költségvetésért felelős helyettes államtitkár kéri az elkészített és kiküldött írásbeli anyag bizalmas kezelését, mivel az nem a nyilvánosság számára készült. Továbbá tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy múlt hét pénteken a kormány nevében a PM benyújtotta a parlamentnek az ún. fejezeti köteteket, amelyek tartalmazzák a törvényjavaslatban szereplő fejezeti számok indokolását, és az egyes előirányzatok nagyságát magyarázó mögöttes információkat. Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnökének levelével kapcsolatban a következőket mondta el: - a beadványban foglalt dolgozók illetményemelésével összefüggő tárgyalás helye a szakágazati egyeztetési fórumokon van; - a 46/2018. (III.19.) számú Korm. rendelet a beadványban jelzett intézményfinanszírozással kapcsolatos problémát már rendezte, adó-erőképességtől függetlenül az intézményfenntartók üzemeltetési költségtámogatásban részesülnek, így ez már a 2019-es költségvetés részét képezi. Helyettes államtitkár úr az előző OKÉT ülésen elhangzottakat megismételve megerősítette azt, hogy amennyiben a költségvetési törvényjavaslat elfogadását követően bármilyen jogviszony esetében valamilyen döntés születik a kormány és a szakszervezetek között, a költségvetés nem lesz akadálya semmilyen típusú illetményemelésnek vagy forrás juttatásának. Fehér József a munkavállalói oldal ügyvivője a hozzászólásában köszönetét fejezte ki, hogy kérésüket tiszteletben tartotta a kormányzati oldal és írásos dokumentumot készített. Az írásos dokumentumhoz, illetve a 2019-es költségvetési törvényjavaslathoz az alábbi észrevételeket fűzte: - a 2019-es költségvetési törvényjavaslat stabil gazdasági helyzetet vélelmez, növekszik a gazdaság, csökken a hiány, valamint az államadósság., szinte történelmi értékű az, hogy az állami működés nullszaldós, mely valóban jelentős lépés a gazdasági stabilizáció irányába; - azt is örömmel konstatálta, hogy a magyar munkaerőpiacon több mint millió az aktív munkát vállalók száma és nem egészen 700 ezer fő a költségvetés által foglalkoztatott létszám, ami számításaik szerint nem éri el a 16%-ot (az OECD átlag 18%); - fontos megállapítás az írásos előterjesztésben, hogy az elfogadott életpályaprogramok folytatása, további bérrendezésekkel a közfeladatot ellátók anyagi megbecsülésének növelését jelenti, ennek pontos megjelenését azonban nem találták meg egyik dokumentumban sem; 2

3 - örömmel vették, hogy tartalmazza a magyar vidék fejlesztését, modern városok programját; - modern falvak programjára kevés utalás történik, mind a megküldött írásos anyagban, mind pedig a költségvetési törvényjavaslatban, - oktatással, egészségüggyel, szociális területtel kapcsolatos pozitív jövőkép kiegészítésre szorul. A közszolgálattal kapcsolatban az alábbi észrevételeket/kérdéseket tette fel: - a megküldött írásos dokumentumban szereplő 78,4 milliárd forint milyen elemekből tevődik össze (a táblázat tartalmaz egy 32,3 milliárd forint összegű bérrendezést, valamint a közszolgálati tisztviselőkre 51,9 milliárd forintot, azonban a kettő összege nem adja ki azt a számot); - az írásos előterjesztésben utalás történik a szociális terület támogatására, összeg azonban nincs hozzárendelve; - Kjt. tábla ugyanaz, mint 2010-ben; - a Kttv. illetményalapja változatlanul Ft; - mit jelent az elfogadott életpályák folytatása, illetve mit takarnak a további bérintézkedések; - úgy gondolják, hogy mindenképpen szükség van Miniszter úr jelenlétében folytatott tárgyalásra, mert nem tudják, hogy a 7,3%-os általános közszolgálati keresetnövekedés hogy jön ki, ami egy átlagos 4%-os reálnövekedést eredményez; ben három terület van került preferálásra (egészségügy, rendvédelem, kormánytisztviselők), ehhez képest a többi terület 7,3 %-os keresetnövekedése miből fog összeadódni (pl.: oktatás, felsőoktatás, szociális, kulturális, közművelődés). Az önkormányzati oldal részéről Dr. Gyergyák Ferenc (TÖOSZ) ügyvivő a évi költségvetésről szóló törvényjavaslat - a helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatásáról szóló 2. mellékletével kapcsolatosan az alábbiakat kéri: o az önkormányzati hivatal működési támogatását, ami jelenleg forint forintra megemelni, o lakott területtel kapcsolatos feladatok támogatási összegének, ami 2550 forint/fő 50 %-kal történő megemelését, o a települési önkormányzatok nyilvános könyvtári és közművelődési feladattámogatásának minimum 20%-kal történő megemelését településenként; o cafetéria rendszer átalakítását nem támogatják, a jelenlegi rendszer maradjon meg változatlanul, a SZÉP Kártya nem minden településen használható fel. - a helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásairól szóló 3. mellékletével kapcsolatosan az alábbiakat kéri: o a települési önkormányzatok szociális tüzelőjének 3 milliárd forintos támogatását indokolt 1 milliárd forinttal megemelni, o a 10. pontban lévő 11 milliárd forintos önkormányzati támogatás kevés lesz, o 12. pont: kiegészítő bérrendelkezés összegét, a 11 milliárd forintot szintén kevésnek tartja. Az önkormányzati szövetség nem ért egyet a szolidaritási hozzájárulással, kéri ennek a rendszerből történő kivezetését. A 11 milliárd forint, ami a kiegyenlítő alapba menne, szintén szembe állítaná a nagy települési önkormányzatokat a kis településekkel; a támogatás pályázati úton való hozzájutását is ellenzik, mert a kormányzati oldalon rendelkezésre állnak 3

4 olyan bér-és létszámadatok a közigazgatás különböző szektoraiban dolgozókról, mely alapján a kisebb önkormányzatok normatív támogatásban részesülhetnének. A kormányzati oldal részéről dr. Simon Attila István munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár (PM) mindenekelőtt megköszönte a szakszervezeti oldal részéről érkező elismerő szavakat a költségvetési javaslatról. Továbbá elmondta, hogy azért vannak a vélt önellentmondások, mert sokszor elhangzott már, hogy a költségvetés felülről nyitott, jelen pillanatban azt tudták a költségvetési törvényjavaslatba betervezni, ami már egy eldöntött tény volt (mely igaz a táblázatban rögzítettekre), amennyiben azonban az év közben bármelyik ágazattal kapcsolatban születik olyan döntés, ami költségvetési intézkedést von maga után, abban az esetben nincs annak akadálya annak, hogy az a költségvetésbe beférjen. A bértárgyalások egyebekben még el sem kezdődtek, mai lesz a Versenyszféra és Kormány Állandó Konzultációs Fórum Monitoring Bizottságának első ülése az új kormány megalakulását követően. Pályázatokkal kapcsolatban arról tájékoztatott helyettes államtitkár úr, hogy ez a struktúra inkább egy normatív típusú rendszerhez fog közelíteni. Dr. Adorján Richárd helyettes államtitkár a költségvetési törvényjavaslatot illető pozitív elismerést megköszönve, az alábbi tájékoztatást adta a munkavállalói, valamint az önkormányzati oldal felvetéseire: - A modern városok programra 135 milliárd forint van a költségvetésbe, a Miniszterelnökség fejezethez betervezve. - Modern Falvak Programra egyelőre valóban nincs forrás betervezve, erre vonatkozóan még egyeztetések folynak (milyen módon és mekkora összeggel induljon el a jövő évben). - A költségvetés minden évben tartalmaz egy táblázatot, melynek az elnevezése az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásai, ami a 268. és 269. oldalon található és jól látható benne, hogy az egyes funkciókhoz milyen összegek vannak hozzárendelve. - Az anyag valóban 78,4 milliárd forintos összeget ír, melynek magyarázata a következő: A céltartalék egy olyan előirányzat csoport, mely részben felülről nyitott, és részben azt a célt szolgálja, hogy olyan kiadások kerüljenek oda, melyeknek a pontos helyét a tervezéskor még nem tudják, majd évközben egy felmérés alapján számolják ki, hogy melyik intézménynek mennyi összeget kell jutatni a céltartalékból. Az ún. ágazati életpályák és bérintézkedések támogatására előirányzott 78,4 milliárd forint a céltartalék részét képezi, mely a következő tételekből áll össze: o 12,4 milliárd forint a rendvédelmi életpálya többlete (az utolsó eleme az életpálya intézkedésnek), o 51,9 milliárd forint kormánytisztviselői életpálya, o közel 3 milliárd forint rendvédelmi szenior állomány és nyugdíj előtti rendelkezési állomány illetmény emelése, o 0,5 milliárd forint igazságügyi béremelés, o 6,5 milliárd forint szociális, humánszolgáltatás minimálbéremelésének támogatása, o 0,5 milliárd forint fejlesztő foglalkoztatás támogatása, o 3,7 milliárd forint megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása. Van egy sor a céltartalékban, amihez 40 milliárd forint van betervezve, ez pedig az egészségügyi ágazat fejlesztése, azonban ez még szakmai kidolgozást igényel. 4

5 A céltartalékra összesen 136,4 milliárd forint van betervezve, ami egy felülről nyitott összeg, érdekük, hogy reálisan tervezzék meg, mert így lesz reális a hiánycél, ami a költségvetésben van. - A Kjt. hatálya alá tartozóknak általános illetményemelést nem tervez a kormány. - Az önkormányzati körben az alapból fognak tudni emelni, ezért az illetményalap logikus hogy marad a régi. - A központi körben nem logikus az illetményalap növelése, mert a közigazgatásban új konstrukció létrehozását tervezi a kormány, ennek a kidolgozása majd csak most fog elkezdődni. Ez az új konstrukció vagy elválik az illetményalaptól, vagy úgy fog hozzá igazodni, hogy ez az alap megfelelő legyen arra, hogy a tervezett átlagos emelési szintet meg lehessen valósítani (a teljesítményt jobban díjazó rendszer kialakítása a cél). - A kiküldött írásbeli tájékoztató mellékletét képző életpályák/bérrendezések hatásáról szóló táblázat 2019-es sorában a végösszeg valójában 84,2 milliárd forint, egy számítási hiba miatt az 51,9 milliárd forint sajnos ebbe nem lett beleszámítva, ezért szerepel ott 32,3 milliárd forint. Boros Péterné (MKKSZ elnöke, SZEF alelnöke) elmondta, hogy a lehetőségekhez képest látszik a kormány szándéka a feszültségek orvoslására. Kéri, hogy az adótörvények módosításával kapcsolatos törvényjavaslatokról is tárgyaljanak, mert a meglévő feszültségek mellett újak keletkezhetnek a különböző ágazatokban. Tárgyalni kell a munkaerőpiacba történő beavatkozásról is, valamint a táblázat kiegészítését javasolta, a kincstár sorban a es 15%-ot felezzék, mert az félévre vonatkozott, nem lehet éves hatását tekintve 15%. Az általa elmondottakhoz hozzáfűzte, hogy az igyekezet ellenére azonban a közszférában alacsonyak a keresetek, nagy a leterheltség, a munkaerőhiány, a családbarát munkahely megléte fontos szempont lehetne a közszférában. Felszólalása során rámutatott arra, hogy nem elégséges az ágazati szintű kezelése a közszférában foglalkoztatotti körnek, nem elég, hogy egy-egy ágazatra 3 évente kerül sor, mert máris érezhető feszültségek vannak a kerestek lemaradását illetően. Megoldás lehetne, hogy a minimálbért kiindulópontnak tekintsék, ez mind a 20 féle jogállásban rendezné a keresetek emelését, és a diplomás bérminimum intézményének is helye lenne. Az önkormányzati köztisztviselők ügyével összefüggésben fontos elmondani, hogy ez a 11 milliárd forint nem lesz elégséges, ehhez szükség lesz kiegészítő forrásra, az egészet kellene nézni és nem csak azokat akik le vannak szakadva, a TÖOSZ finanszírozás emelésére vonatkozó - javaslata nem oldja meg a problémákat és nem ad garanciát. Komolyan kezdjenek el erről tárgyalni és ne elégedjenek meg egy finanszírozási megoldással. A központi közigazgatással kapcsolatos kormányzati felszólásra reagálva elmondta, hogy az Áttv. életpálya kiterjesztését a központi közigazgatásba nem támogatják, mert nagy teret ad a munkáltató akaratának és már így is nagy problémák vannak a teljesítményértékelésből. Gosztonyi Gábor (PDSZ alelnöke) elmondta, hogy a költségvetési törvényjavaslatban változatlan a pedagógusi illetménytábla számítási alapját képező vetítési alap, melynek összege Ft, ha ez az összeg ennyi marad, akkor a bértábla további jelentős összecsúszása várható, követelik, hogy ezt az alapot minimum 30 %-kal emeljék meg. Papp Katalin (KKDSZ elnök) felszólalásában nehezményezte, hogy a kulturális területet a céltartalékban sem sorolták fel. A dolgozók nagy százaléka a garantált bérminimumot kapja, 5

6 20 %-os kulturális béremelést szeretnének. Véleménye szerint a Kjt. okafogyottá vált, ki kellene venni a költségvetésből, mivel ilyen formában nincs szükség rá, a diplomás bérminimum bevezetése sem segítene a helyzetükön. Az önkormányzati oldal részéről Dr. Gyergyák Ferenc (TÖOSZ) ügyvivő válaszában a következőket adta elő: - javaslataikat írásban továbbítani fogják, - a TÖOSZ létrehozott egy modern falvak munkacsoportot, és három másik önkormányzati szövetséggel közösen egy levelet írtak Miniszter úrnak; egy olyan javaslatot szeretnének kidolgozni közösen, melyet hasznosítani tudnak, - bérekkel kapcsolatosan: a 11 milliárd forint vonatkozásában 2020-ban meglesz-e ennek a finanszírozása? - TÖOSZ javaslata a finanszírozásra nem egy végleges javaslat, hanem egy kiinduló pont volt, az egész rendszert kell kezelni. Dr. Simon Attila István helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányzat a kiegyenlítő béralapba előirányzott pénznek az elosztására a leghatékonyabb módszert próbálta megtalálni. A pedagógusi életpálya modellel kapcsolatban elmondta, hogy mindenekelőtt értékelni kell az eddigi eredményeket, továbbá javasolta a konstruktív párbeszéd elkezdését az érintett szaktárcával. Az elmondottakhoz hozzáfűzte, hogy nem volt olyan eset, hogy költségvetési akadálya lett volna egy letárgyalt bérprogramnak. Javasolta a tárgyalások folytatását. Fehér József ügyvivő a párbeszéd további folytatásával egyetért. A minimálbér, bérminimumról szóló tárgyalásokhoz kér segítséget, 2015-ben kaptak hivatalos adatokat arról, hogy a közszféra személyi állományában mennyien voltak ebben érintettek, ilyen hivatalos adatuk a jelenlegi helyzetről nincs. Számításaik szerint jelenleg kb. 80 ezer fő a minimálbér, és kb. 210 ezer fő a bérminimum által érintett, kéri ezen adatok megerősítését vagy pontosítását. Szeretné tudni a kormányzat közszolgálati modellre vonatkozó koncepcióját. Dr. Gyergyák Ferenc (TÖOSZ) ügyvivő az alappal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy nem mindegy, hogy mint munkáltató egy évre vagy hosszabb időre tud kötelezettséget vállalni, eltérít bért vagy pedig illetmény alapot növel. Dr. Adorján Richárd helyettes államtitkár válaszában elmondta, hogy nem egy egyszeri egy évre szóló juttatásnak gondolja a kormány, erre határozatlan időre kötelezettséget lehet vállalni. Budapest, szeptember 10. Készítette: dr. László Barbara 6