Januárban kezdődnek a bértárgyalások az állami cégeknél

Átírás

1 Minimálbér 2012 összege: jelentősen emelkedett a minimálbér összege 2012-től. A korábbi hírekkel szemben a 2012-es minimálbér összege az utolsó pillanatban emelkedett 93 ezer forintra. A kormány ezzel egyidejűleg kivezeti az adójóváírás és a szuperbruttósítás intézményét 2012-től. Így a minimálbér január elsejétől havi 93 ezer, a garantált bérminimum (vagyis a diplomás minimálbér összege) pedig havi 108 ezer forintra emelkedett. Emellett megszűnt a munkavállalók adójóváírási lehetősége, valamint emelkedik a munkavállalók által fizetett egészségbiztosítási járulék is január 1-től. A minimálbérről szóló kormányrendelet elkészült és életbe lépett január 1-től, ebben a kormány 92-ről, 93 ezer forintra emelte a évi kötelező legkisebb kereset összegét. Czomba Sándor, az NGM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerint a munkavállalói egészségbiztosítási járulék tervezett jövő évi emelése indokolta, hogy a nettó érték szinten tartása érdekében emeljék az összeget. A garantált bérminimum összege változatlanul 108 ezer forint lesz. Januárban kezdődnek a bértárgyalások az állami cégeknél A nagy állami vállalatok kivárják, hogy hivatalosan kihirdessék a jövő évi járulékokról, a minimálbérről, a szakmai bérminimumról és a bérkompenzációról szóló rendeletet, így az érdemi bértárgyalások várhatóan januárban kezdődhetnek el - számol be a Magyar Nemzet. A lap ismerteti: a Magyar Postánál működő szakszervezetek egyelőre nem fogalmaztak meg konkrét bérkövetelést. A legutóbbi bértárgyaláson az ösztönzési rendszer jövő évi átalakítását vizsgálták, illetve megállapodtak abban, hogy étkezési utalvány formájában egyszeri juttatásban részesülnek a postai dolgozók, ennek értéke tizenkétezertől huszonkétezer forintig terjed fejenként, amit az idén fizettek ki. A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) a bérkompenzáció feletti, az infláció mértékét elérő és némi reálkereset-növekedést is biztosító 4,2 plusz 1 százalékos béremelést követel. A MÁV menedzsmentje megvizsgálta az eddig ismert adó- és járulékváltozások és a minimálbér 78 ezer forintról 93 ezer forintra történő emelésének, valamint a 108 ezer forintra ugró garantált bérminimumnak a hatásait. Mivel jelenleg 90 ezer forint a legalacsonyabb bér a MÁV-csoportnál, a vállalatnak át kell tekintenie a munkaköri kategóriákhoz tartozó bérsávokat. Jelenleg annyit tudni, hogy a bruttó forint alatt kereső munkavállalókat kell kompenzálni - közel tizenötezer vasutast -, amibe az adókedvezmény nem számít bele. A kompenzáción kívül azonban a társaság nem tervez további bérintézkedést - olvasható a Magyar Nemzetben. 1 / 6

2 A minimálbér és a szakmunkás-bérminimum emelése is komoly nehézséget okoz A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) elemzése szerint a kormány által szorgalmazott béremelés olyan teher, melyet a vállalatok jelentős része nem tud kigazdálkodni, és nem lesz képes kifizetni az első öt százalékot sem jelentette ki az MTI-nek adott interjúban Rolek Ferenc a szervezet alelnöke. Az érdekegyeztetés új formái az új Munka törvénykönyve kapcsán kialakult vitában bontakoztak ki - mondta Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke. A Nemzetgazdasági Minisztériummal folytatott egyeztetésben a versenyszférát képviselő három szakszervezeti tömörülés, köztük az MSZOSZ vett részt, míg a munkáltatói oldalon az MGYOSZ mellett a Munkaadók és Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) illetve a Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ). Az alelnök véleménye szerint a törvényi egyeztetés során megszerzett pozitív tapasztalat mind a három fél, a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány számára is világossá tette, hogy az új körülmények között is lehet háromoldalú hatékony érdekegyeztetést folytatni. Így született karácsony előtt az a megállapodás, amely szerint létrejön a versenyszféra állandó háromoldalú konzultációs testülete azokkal a szereplőkkel, akik az új Munka törvénykönyve kialakításban is részt vettek. "A név még ideiglenes, ami biztos, hogy a versenyszféra állandó konzultációs fóruma alakul meg, ami természetesen háromoldalú" - fogalmazott Rolek Ferenc. Ez a konzultációs fórum minden ügyben összeül, amely érinti a vállalkozások helyzetét illetve a gazdaság, valamint a versenyszféra helyzetét. Az elképzelések szerint a konzultációs fórum kétszintű lesz, a magasabb szint, amelyben részt vesz a nemzetgazdasági miniszter, és feltehetően a miniszterelnök is, évente két-három alkalommal ül össze, míg a az alsó szinten a korábbi OÉT bizottságaihoz hasonló egyeztetés folyik mindazokról kormányrendeletekről, törvénytervezetekről, amelyekről az előbbiekben szó volt. Az MTI kérdésére, miszerint ez a konzultációs fórum a jövőben valódi érdekegyeztetést folytat-e majd, például a minimálbérről, illetve az éves bérmegállapodásról, vagy csak ráteszi a pecsétet a kormány javaslatára, az alelnök azt felelte, hogy ebben a testületben konzultáció zajlik, nem születnek kötelező érvényű megállapodások. Hozzátette azt is, hogy az Alkotmánybíróság évi határozata óta az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) sem születtek kötelező 2 / 6

3 érvényű megállapodások, hiszen az OÉT-nek sem volt döntéshozatali jogosítványa, így lényegében az OÉT is konzultációs fórumként működött. Arra a kérdésre, hogy a bérkompenzáció ügyében is működött-e az új Munka törvénykönyv egyeztetésénél kialakult konzultáció, Rolek Ferenc igennel válaszolt. A kormány által szorgalmazott béremelést nem lehet kötelezővé tenni, tehát elvárásként fogalmazódik meg és valójában nem pusztán öt százalékot jelent - magyarázta az alelnök. A kormány elvárása az, hogy mindenkinek, akinek bruttó bére nem éri el a havi 218 ezer forintot, az adójóváírás kivezetése miatt kieső jövedelmét kompenzálják, azaz a nettó keresete ne csökkenjen. Rolek Ferenc az MGYOSZ felmérést ismertetve elmondta: a tagvállalatok számára már a minimálbér illetve a szakmunkás bérminimum emelése is komoly nehézséget okoz 93 ezer illetve 108 ezer forintra, hiszen ez százalékos emelést jelent. Különösen azokban az ágazatokban, például a könnyűiparban, az, a turisztikában, a kereskedelemben és a vendéglátásban, ahol az élőmunka aránya jelentős költségtényező, ráadásul a várható bevételek stagnálnak, ott drasztikus költségcsökkentést kell végrehajtani, ami létszámcsökkenéssel járhat. Ami a teljes bérkompenzációt illeti, a kormány felismerve a nettó keresetek megőrzésének jelentőségét, közel 100 milliárd forintot állított be erre a célra. A vállalkozások járulék jóváírással, pontosabban új nevén, a szociális adó jóváírásával csökkenthetik kiadásaikat, de csak akkor, ha minden egyes dolgozó megkapja az öt százalék béremelésen felül a korábbi nettó keresetének megfelelő kompenzációt - hangsúlyozta az alelnök. Példaként elmondta: a 18 százalékos minimálbér emelésből öt százalék jut a vállalkozásra, és 13 százalék a költségvetésre, mégpedig úgy hogy ezt a bizonyos 13 százalékot már nem is kell befizetni a tb-kasszának. "Az igazi kérdés az, hogy a vállalkozások ki tudják-e fizetni az első öt százalékot. A felmérés azt mutatja, hogy nagyon sok vállalatnak már ez az első öt százalék kifizetése is komoly gondot okoz" - összesítette a vállalati véleményeket az MGYOSZ alelnöke. Feltehetően az előbbiek miatt is késik a szabályozás, mivel sok vállalkozás nem lesz képes az 3 / 6

4 első öt százalékot kifizetni, és e probléma megoldását segítheti a meghirdetett 21 milliárd forintos keret. A helyzet azért is bonyolult - mutatott rá Rolek Ferenc -, mert az szja-szabályozás éves összjövedelemre épül, a bérkompenzációt pedig az adott munkáltatónál dolgozó kapja havi elszámolás alapján. Az alelnök hozzátette: azoknak a cégeknek, amelyek megvalósítják az elvárt béremelést, versenyképességük romlásával kell szembenézniük. Számolni kell azzal is, hogy a költségvetés csak 2012-ben és valószínűleg 2013-ban teszi lehetővé a vállalkozások számára, hogy a minimálbér 18 százalékos emeléséből az öt százalék feletti részt leírják a szociális adóból, 2014-től ez a 13 százalékos többletteher "benne marad a rendszerben", azaz hosszabb távon is rontja a versenyképességet - fogalmazott Rolek Ferenc. (MTI) A Kormány 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény 17. (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a következőket rendeli el. 1. A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra. 2. (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén január 1-jétől havibér alkalmazása esetén forint, hetibér alkalmazása esetén forint, napibér alkalmazása esetén forint, órabér alkalmazása esetén 535 forint. 4 / 6

5 (2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén január 1-jétől havibér alkalmazása esetén forint, hetibér alkalmazása esetén forint, napibér alkalmazása esetén forint, órabér alkalmazása esetén 621 forint. (3) Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes) a) (1) bekezdés szerinti kötelező legkisebb összege január 1-jétől forint, b) (2) bekezdés szerinti garantált bérminimum összege január 1-jétől forint. (4) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt, ha a teljes munkaidő napi 8 óránál a) rövidebb [Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 117/B. (2) bekezdés], arányosan növelt mértékben, b) hosszabb [Mt. 117/B. (3) bekezdés], arányosan csökkentett mértékben kell figyelembe venni. (5) Részmunkaidő esetén a) az (1) (3) bekezdésben meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve, b) az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt az ott szereplő összeggel, illetve annak (4) bekezdés szerint arányosan változó összegével kell figyelembe venni. 3. (1) Ez a rendelet január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első ízben a január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni. (2) E rendelet alkalmazásában a) munkáltatón a költségvetési szervet, b) munkavállalón a közalkalmazotti, a közszolgálati és a kormánytisztviselői jogviszonyban állót, c) személyi alapbéren a közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében illetményt, a közszolgálati és a kormánytisztviselői jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az 5 / 6

6 illetménykiegészítés együttes összegét is érteni kell. (3) Hatályát veszti a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 337/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök Tipp: A minimálbér összege 2013-tól 98 ezer forint, a szakmunkás bérminimum 114 ezer forint lesz Joomla SEO powered by JoomSEF 6 / 6