E M L É K E Z T E T Ő. az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács december 14-i üléséről

Átírás

1 Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Főosztály NGM/1049/2017 E M L É K E Z T E T Ő az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács december 14-i üléséről Az ülés levezető elnöke: Horváthné Batár Emese (NGM) A tárgyalócsoportok ügyvivői: kormányzati oldal: dr. Simon Attila István (NGM) szakszervezeti oldal: Fehér József (SZEF) önkormányzati oldal: dr. Gyergyák Ferenc (TÖOSZ) A tárgyalócsoportok tagjai: jelenléti ív szerint 1. napirendi pont: A szakszervezeti oldal által javasolt témák napirendre vételi lehetőségének áttekintése Fehér József szakszervezeti oldalügyvivő úr az oldal által tárgyalásra javasolt, írásban átadott négy témakör ( Összefoglaló Álláspontok, javaslatok az OKÉT részére ) kapcsán jelezte, a témák megfogalmazásánál számítottak Varga Mihály miniszter úr részvételére, és továbbra is fontosnak tartják, hogy a személyes találkozásra az OKÉT-ban évente sor kerülhessen. Cseresnyés Péter államtitkár úr (NGM) elmondta, hogy Miniszter úr számára fontos az OKÉT-ban folyó egyeztetés, de most nem tud részt venni az ülésen. Továbbá kitért az egyes javasolt témákkal kapcsolatos kormányzati álláspontra is. Az egyes témakörökhöz az oldalak a következő fő álláspontokat, javaslatokat fogalmazták meg: I. A közszolgálati munkajogi szabályozás rendszere hiányolja a közszférára vonatkozó munkajogi szabályozás általános rendező elveit, és javasolja, hogy készüljön egy egységes életpálya koncepció, amely a műszaki-gazdasági munkakörökben foglalkoztatottakra is kiterjed. Az oldal tagjaként az MKKSZ elnöke megköszönte a Szociális Munka Napja munkaszüneti nappá nyilvánítását; ugyanakkor írásbeli választ kér arra, jogilag hogyan lehetséges az, hogy az ágazatért felelős miniszter egyéni képviselői indítványként, az érdekegyeztetés megkerülésével nyújt be egy 110 ezer embert érintő javaslatot a Köztisztviselők Napja eltörlésére, elutasítva a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum összehívására vonatkozó szakszervezeti kezdeményezést is. Amennyiben ez jogilag lehetséges, akkor ennek megváltoztatását fogják kérni. Cseresnyés Péter államtitkár úr a kormányzati oldal részéről az írásbeli válaszra ígéretet tett. A kormányzati oldal: elmondta, hogy a közszférában van a kormánynak koncepciója, ez pedig az életpályák lépésről-lépésre történő bevezetése az ágazati prioritások, valamint a gazdaság és a költségvetés teherbíró képességének figyelembevételével, azaz a kormány nem egy 1

2 egységes, egy időben bevezetett szabályozást preferál. Tehát itt szemléletbeli különbség van a szakszervezeti állásponthoz képest. Javasolta, hogy a szakszervezet dolgozza ki javaslatát az egységes életpálya koncepcióra. Ennek keretében készítsen leltárt az életpályák eddigi működése alapján általuk leszűrt pozitívumokról és negatívumokról is. Javasolta továbbá, hogy amennyiben valamely területen a hatályos életpálya működése során a szakszervezetek működési problémákat érzékelnek, azokat jelezzék a felelős tárcának. Az önkormányzati oldal: emlékeztetett arra, hogy az egységes közszolgálati szabályozás egyszer már megbukott, kérte, hogy az önkormányzati köztisztviselők helyzetét ne az önkormányzatoknak kelljen önerőből megoldani, mivel a helyi önkormányzatok is az államszervezet részei, jelezte továbbá, hogy a működési hibákat folyamatosan jelzik, de kérdéses, hogy ezek mikor érik el a döntéshozók ingerküszöbét. II. Létszámhelyzet és foglalkoztatás a közszférában álláspontja, hogy a közszféra létszámáról elhangzó egyes kormányzati nyilatkozatok zavart keltenek, ezért továbbra is szükségesnek tartják az érintett kormányzati vezetőkkel a személyes tisztázás lehetőségét, fontosnak tartja, hogy a korábbiakhoz hasonlóan kapják meg a KSH közszférára vonatkozó részletesebb létszám- és kereseti adatait. Az önkormányzati oldal: ismertette az önkormányzati szövetségek Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) keretében elfogadott állásfoglalását, miszerint javasolják, hogy a közfoglalkoztatási bérek differenciálására az állam által biztosított keretösszegen belül az eltérő teljesítmények elismerésére az önkormányzatok számára legyen biztosítva egy legalább 20%-os mozgástér. A kormányzati oldal ügyvivője: elismerte, hogy egyes létszámra vonatkozó nyilatkozatok valóban tisztázásra szorulhatnak, de figyelembe kell venni, hogy a közszférának többféle, szűkebb-tágabb értelmezése van, amihez eltérő létszámok tartoznak (pl. közfoglalkoztatottak, állami vállalatok beszámítása), tájékoztatást adott arról, hogy a közfoglalkoztatottak nyílt munkaerőpiacra történő átvezetésének elősegítéséről, létszámuk csökkentéséről, ezen belül a közszolgálati munkakörökben történő közfoglalkoztatás közszférás munkajogviszonnyal történő felváltásáról az NGM előterjesztést nyújtott be a Kormánynak. A döntés a Kormány hatásköre, amiről az OKÉT tájékoztatást fog kapni. Hozzátette azt is, hogy a közfoglalkoztatás jelenlegi keretei február végéig hatályosak. Az önkormányzati oldal felvetésére elmondta, hogy mivel jelenleg a nyílt munkaerőpiacra történő átvezetést tekinti elsődleges célnak az NGM, ezért egyelőre nem ért egyet a közfoglalkoztatási bér differenciálásával, bár elismeri, hogy értékteremtés szempontjából a közfoglalkoztatás sem egységes. III. Keresetalakulás, bérintézkedések, minimálbérek emelésének hatása 2

3 fontosnak tekinti, hogy a mai ülésen a 2. napirend keretében teljes áttekintésre kerüljön a kereseti helyzet, ne csak a minimálbér-emelés hatása. IV. Szociális, munkaügyi, munkavédelmi kérdések sajnálatosnak tartja, hogy kérésük ellenére végül a évi cafetéria változásokról nem kerülhetett sor érdemi egyeztetésre az OKÉT-ban, és így például több, a szakszervezetek által fontosnak tartott elem kikerült a kedvezményes adózású körből. Megköszönte a Munkavédelmi Bizottság tevékenységével és sorra kerülő ülésével kapcsolatban részükre megküldött tájékoztató levelet, azonban jelezte, hogy az ott folyó szakmai munkán túl az OKÉT-ban is fontosnak tartják a kérdéskör közszféra szempontjából történő áttekintését, mivel a béreken túl a munkakörülmények (pl. stressz, családbarát munkahely) is jelentősen befolyásolják a munkaerőhelyzetet. Jelezte, hogy sok helyen nincsenek megválasztva a munkavédelmi képviselők. Javasolta, hogy az OKÉT fogalmazzon meg vizsgálandó problémákat a Munkavédelmi Bizottságnak, és az eredményeket az OKÉT tekintse át. Fontosnak tartják, hogy a munkaügyi és munkavédelmi szabályok betartása tekintetében a közszféra mintaként szolgáljon. Továbbra is elfogadhatatlannak és jogsértőnek tartják közfoglalkoztatottak egyes ágazatokban (pl. kultúra) kirívóan magas arányú alkalmazását közalkalmazotti jellegű munkakörökben. A kormányzati oldal: jelezte, hogy a cafetéria kérdésével leghamarabb a évi szabályozás kapcsán lát lehetőséget foglalkozni, de ezt garantálni nem tudja, hangsúlyozta, hogy bár a Munkavédelmi Bizottság az országos hatáskörrel rendelkező tripartit fórum a munkavédelmi kérdések terén, mindazonáltal a szakszervezetek által vázolt problémák valóban fontosak, ezért a kormányzati oldal kész az OKÉT keretében is 2017-ben napirendre venni a témakört. Sikerként könyveli el a munkavédelmi képviselő választás létszámhatárának 20 főre csökkentését, ami a közszféra munkahelyeire is vonatkozik. Ugyanakkor kiemelte, hogy a kötelezettség nem a képviselő tényleges megválasztására vonatkozik, hanem arra, hogy a munkáltató igény esetén a választás lehetőségét, lebonyolítását biztosítsa. A napirend lezárásaként az OKÉT elfogadta azt a szakszervezeti javaslatot, hogy az áttekintett témák alapján készüljön OKÉT munkaterv 2017-re. A kormányzati oldal ügyvivője mindazonáltal megjegyezte, hogy erre nincs az alapszabályban kötelezettség, és a végrehajtáshoz előre is rugalmasságot kért. Kérte továbbá, hogy az oldalak küldjék meg a munkatervre az írásos javaslatukat. 2. napirendi pont: Konzultáció a közszolgálati bérrendszerek és keresetek évi alakulásáról, a minimálbér és a garantált bérminimum évi emelésének hatásairól A kormányzati oldal részéről dr. Adorján Richárd helyettes államtitkár úr (NGM) tájékoztatást adott a évi minimálbér-emelésekre és az ezekkel kapcsolatos szociális hozzájárulási adócsökkentésekre vonatkozó megállapodásról, kiemelve, hogy a következő években a költségvetési többlet mozgásteret a kormány a munka világában szándékozik felhasználni. Ismertette, hogy a korábbi évektől eltérően a költségvetés támogatást nyújt a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséhez, de hogy az egyes alrendszerekben 3

4 ez milyen konstrukcióban valósul majd meg, arról végleges döntés még nincs. A központi alrendszerben a tervek szerint a szociális hozzájárulási adó különbözetet vissza kell fizetni, a többlet illetményköltséget pedig kivételesen intézményi szintű felmérés alapján finanszírozná a költségvetés (bruttó finanszírozás). Az önkormányzati intézményeknél az adócsökkentés és az illetménytöbblet nettó különbözete várhatóan települési szinten lesz kezelve (nettó finanszírozás), ennek módszertana még nincs kidolgozva. Elmondta azt is, az illetményrendszerekben kialakult bértorlódás feloldására többféle változatot vizsgál a kormányzat, azonban január 1-jétől várhatóan még nem lesz kész megoldás. Röviden ismertette a évi ágazati bérintézkedéseket is. A szakszervezeti oldal részéről: kérték, hogy a kormányzat a bérintézkedésekről tavasszal készített összefoglaló táblázat frissített változatát adja át írásban, felhívták a figyelmet arra, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emeléssel érintett munkavállalók ne veszítsék el az eltérítésüket, hangsúlyosan és több ágazat vonatkozásban is figyelmeztettek a bértorlódás által okozott komoly feszültségekre, sőt jelezték, hogy ezt az egyenlő bánásmód szempontjából törvénysértőnek tartják; kiemelték, hogy a diplomások számára is komoly béremelésekre lenne szükség, és megfontolásra javasolták a minimálbérhez, illetve garantált bérminimumhoz koordinálni az illetményrendszereket, felvetették, hogy a pótlékokkal megvalósított bérrendezés csak kényszermegoldásként elfogadható, bizonytalanságot kelt, a pótlékokra nem vetülnek a mozgó bérelemek, ezeket a pótlékokat tehát mielőbb be kell építeni az alapilletményekbe, szükségesnek tartják, hogy az életpályák, a béremelések minden területen terjedjenek ki a gazdasági-műszaki munkakörökben dolgozókra is, jelezték, hogy az önkormányzati tisztviselők számára a bérminimumok emelése nem elegendő, az elmúlt évek veszteségeinek visszapótlásáért továbbra is harcolnak, konkrét javaslatot is készítettek az önkormányzati életpályára; kérik, hogy a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) egyeztessen az állami tisztviselői jogviszony megyei kormányhivataloknál történő január 1-jei bevezetéséről; nem tartják szerencsésnek azt sem, hogy a központi közigazgatás az igazgatási illetményemeléseknél a sor végére maradt, és a bevezetés időpontja sincs meghatározva, továbbá, hogy a Magyar Államkincstár a NAV-tól eltérően kimaradt a béremelésekből, felhívták a figyelmet arra, hogy egyes ágazatokban (egészségügy, kultúra) még nem kerültek kihirdetésre az elfogadott bérintézkedésekről a rendeletek, a kultúra területén a megfelelő egyeztetés is elmaradt, mindez bizonytalanságot okoz a munkavállalók körében. Az önkormányzati oldal ügyvivője: tájékoztatása szerint az ÖNET december 6-i üléséhez kapcsolódóan az önkormányzati oldal döntött arról, kezdeményezni fogják a 2008 óta változatlan köztisztviselői illetményalap növelése, valamint a minimálbér és garantált bérminimum emelések finanszírozása miatt a évi költségvetési törvény módosítását, és kérik az ezen intézkedésekhez szükséges forrásigény feladatfinanszírozás keretében történő biztosítását. Ezen túlmenően a TÖOSZ külön kezdeményezi központi költségvetési forrás biztosításával a köztisztviselői illetményalap forintra emelését től. 4

5 A kormányzati oldal képviselői válaszukban elmondták: a évi bérintézkedésekről a frissített táblát a következő alkalommal átadják, az OKÉT folytatja majd a konzultációt a minimálbér emelés hatásairól és a bérintézkedésekről, a kifejezetten ágazati ügyeket azonban az ágazati fórumokon indokolt felvetni és egyeztetni; mindazonáltal a kifogásolt ágazati bérintézkedések forrása a költségvetésben biztosított, a minimálbéremelésre vonatkozó megállapodást a kormány a közszférában is maradéktalanul teljesíti, ennek közvetlen kihatása mintegy 60 milliárd forint és mintegy 200 ezer főt érint, a finanszírozás kidolgozásához a kormányzat türelmet kér, az ágazati pótlék formájában adott béremelés ugyanolyan biztos kereseti elem, mint az alapbér, gyors megoldásként került egyes ágazatokban alkalmazásra, a reálbércsökkenés megítélésénél a kormányzat javasolja figyelembe venni az szja csökkentést, a családi adókedvezményt és más, a jövedelmi helyzetet javító intézkedéseket is, az illetmény-eltérítések helyi, munkáltatói döntésen alapulnak, ezt központilag nem lehet garantálni, várhatóan mint mindig, most is lesz rá helyi forrás, közvetítik a KÉF-en történő egyeztetésre vonatkozó kéréseket. 3. napirendi pont: Konzultáció a közszférában működő kompenzációs rendszer évi alakulásáról Ügyrendi javaslatként a kormányzati oldal ügyvivője javasolta, hogy a évi adóváltozások miatt a közszférában a mai napig alkalmazott bérkompenzáció témaköre tekintettel az előterjesztett évi szabályozás évihez képesti változatlanságára januárban kerüljön részletesebb tárgyalásra az OKÉT-ban. A szakszervezeti oldal ügyvivője jelezte, hogy az adminisztráció könnyítése érdekében javasolják a kormányrendeletben megfogalmazni, hogy ne kelljen 2017-re újra nyilatkoznia annak a foglalkoztatottnak, aki december 31-én jogosult volt a kompenzációra, és személyét illetően a kompenzációra való további jogosultság feltételei nem változtak. A kormányzati oldal kérte a javaslat írásban történő sürgős megküldését annak érdemi vizsgálata érdekében. Javasolta továbbá, hogy 2017-ben már a kompenzáció megszüntetéséről folyjon az egyeztetés. Az oldal részéről azt is kérték, a kormányzat írásban mutassa be a következő alkalomra, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése hogyan hat(ott) a kompenzációra, illetve az érintett munkavállalók nettó jövedelem-pozíciójára. A kormányzati oldal ígéretet tett írásos anyag összeállítására a minimálbér-emelés és kompenzáció változás együttes hatásának példákkal is illusztrált bemutatására. *** Az OKÉT elfogadta azt a kormányzati javaslatot, hogy a következő ülés január 18-án, szerdán legyen, napirendjén a munkaterv elfogadása és a kompenzáció szerepeljen. Budapest, január 11. Készítette: Horváthné Batár Emese 5