E M L É K E Z T E T Ő. az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács április 18-i üléséről

Átírás

1 Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Főosztály NGM/14459/2/2016 E M L É K E Z T E T Ő az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács április 18-i üléséről Az ülés levezető elnöke: Horváthné Batár Emese (NGM) A tárgyalócsoportok ügyvivői: kormányzati oldal: dr. Simon Attila István (NGM) szakszervezeti oldal: Fehér József (SZEF) önkormányzati oldal: Kerekes Miklós (TÖOSZ) A tárgyalócsoportok tagjai: jelenléti ív szerint A kormányzati oldal vezetője, dr. Simon Attila István munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár az ülés napirendjének elfogadása kapcsán elmondta, hogy a cafeteria rendszer tervezett változtatása egyelőre azért nem került napirendre a szakszervezeti oldal javaslata alapján, mert még nincs olyan megerősített kormányzati javaslat vagy döntés, amelyről felelős tájékoztatást lehetne adni. Amint várhatóan a közeljövőben a javaslat megszületik, akkor a tájékoztatásra sor kerülhet, addig a kormányzati oldal türelmet kér. Dr. Simon Attila István röviden bemutatkozott az OKÉT tagjainak. 1. napirendi pont: Tájékoztató és konzultáció a évi költségvetési törvény tervezetéről, különös tekintettel a közszféra munkavállalóit érintő vonatkozásaira Dr. Adorján Richárd költségvetésért felelős helyettes államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium) kormányzati szóvivőként az alábbiakról adott tájékoztatást: Ismertette a költségvetés benyújtásának menetrendjét, miszerint a törvényjavaslat április 26-án kerül benyújtásra az Országgyűléshez, ezt megelőzően már átadásra került véleményezésre a Költségvetési Tanácsnak. A módosításra még a parlamenti szakaszban is lesz mód. A közszféra bérei tekintetében jó hírként számolt be arról, hogy sok helyen és érezhető mértékkel tervez a kormány 2017-ben életpályát indítani, bérintézkedéseket tenni, így az egészségügyben, a kormánytisztviselők tekintetében, a NAV-nál, és még további területeken is folynak az egyeztetések. Kiemelte, hogy az április 26-i benyújtási dátum nem ügydöntő a béremelések tekintetében, mivel a közszférában dolgozók béremeléséhez szükséges többletforrást a céltartalék tartalmazza, amely száz milliárdos nagyságrendű, és felhasználási területei még módosíthatók, másrészt a forrás felülről nyitott. A tervezett béremeléseket részletezve elmondta, hogy a kormánytisztviselők várhatóan három szakaszban részesülnek jelentős béremelésben a tervezett új állami tisztviselői életpályához kapcsolódóan: júliustól a járási hivataloknál, januártól a megyei kormányhivataloknál és 2018-tól a többi kormánytisztviselő. A NAV-nál egy három lépcsőben megvalósuló 50%-os bérfejlesztést is jelentő életpálya indul. Folytatódnak a béremelések a közoktatásban, a honvédségnél és a rendvédelemben is a már elfogadott életpályák keretében. Egyes közalkalmazotti ágazatokban is folynak még tárgyalások, de egyelőre ezekről még nincs döntés. Azonban 2017-ben továbbra is lesznek olyanok, akik a 1

2 béremelésből kimaradnak, tekintettel a költségvetési korlátokra, valamint a kormány életpályákat előtérbe helyező álláspontjára. A cafeteria tekintetében egyelőre nincs semmilyen, az eddigiekhez képest eltérő kezelés a költségvetési törvény tervezetében, azonban a módosításra itt is van technikai lehetőség. A napirend időzítése tekintetében arra utalt, hogy bár az elmondottaknál több konkrétumról most még nem lehetett beszámolni, ugyanakkor a kormányzat fontosnak tartotta, hogy a konzultációk még a benyújtás előtt megkezdődjenek. A tárgyalásokra a továbbiakban is lesz még mozgástér. A szakszervezeti oldalvéleményt Fehér József fejtette ki, abbeli reményét is kifejezve, hogy a tárgyalások a korábbi évekhez hasonlóan több ülésen is folytatódhatnak. Elöljáróban kérte, hogy a kormányzati oldal mint tavaly mutassa be egy táblázatban, hogy ben a közszféra mely területein kik, milyen béremelést kaptak/kapnak. Az oldal igényeit, álláspontját a következő pontok szerint ismertette: Elfogadhatatlan, hogy a kormány miért nem akar a teljes közszférában általános béremelést végrehajtani, illetve hogy teljes ágazatok, esetenként pedig ágazaton belül egyes munkavállalói csoportok miért maradnak ki 2008 óta továbbra is a bérintézkedésekből. A bérkompenzáció mielőbbi kivezetését továbbra is sürgetik, és bíznak az erről zajló OKÉT szakértői tárgyalások eredményességében. Jelezte, hogy a szakszervezetek egy olyan megoldást tartanak elfogadhatónak, amely az egyenlő elbánás alapján béremeléssel jár azon munkavállalók számára is, akik azért nem jogosultak a kompenzációra, mert annak bevezetése után léptek közszolgálatba. Ehhez többletforrás szükséges. Választ szeretnének kapni arra, hogy mi lesz a 2016-os költségvetésben a kormánytisztviselők életpályájának finanszírozására előirányzott 37,8 Mrd forint maradékának a sorsa, ha csak a járásoknál kerül sor illetményemelésre. Részletes tájékoztatást kérnek arról is, hogy ha nem lesz a közszolgálatban egységes bérfejlesztés, közszolgálati és közalkalmazotti táblaemelés 2017-ben, akkor milyen bérintézkedéseket tervez a kormány az életpályákból vagy más bérintézkedésekből kimaradó területeken 2017-re. A cafeteria átalakításáról a kormányzati döntés előtt lett volna célszerű tárgyalni, hogy a döntéshozók megismerhessék a munkavállalók álláspontját. A cafeteria egységesítésének kérdését továbbra is fontos a költségvetéshez kapcsolódóan is napirenden tartani. A számlavezetési, bankkártya díj kérdését szintén fontos lenne a közszféra egészére egységesen kezelni, illetve öt évre visszamenőlegesen rendezni. A kereseteket terhelő elvonások növekedéséről nem hallottak, tehát azt változatlannak feltételezik. Az oldal kéri, hogy mindezen kérdésekről folytatódjon az egyeztetés, úgy, hogy amennyiben ezeket a javaslatokat a kormány befogadja, úgy a döntés utolérhesse a parlamenti vitát. Boros Péterné (SZEF, MKKSZ) az oldalvéleményt kiegészítve felsorolta a kimaradó területeket és megjelölte, hogy itt a 30%-os reálkereset veszteség pótlását kérik, Papp Katalin (SZEF, KKDSZ) pedig bruttó 50%-os béremelési igényt fogalmazott meg a közművelődés részéről. 2

3 Kerekes Miklós (TÖOSZ) az önkormányzati oldal szóvivőjeként elmondta, érthetetlen számukra, és elfogadható magyarázatot sem kapnak arra, hogy a mintegy 36 ezer önkormányzati köztisztviselő miért, milyen döntés alapján marad ki a béremelésekből 2008 óta. A köztisztviselők már mindenkivel szemben bérfeszültségben vannak, és a legtöbb önkormányzatnál nincs forrás a kormány által hivatkozott személyi fizetésekre vagy az eltérítési lehetőségekre. Különösen a pénzügyi területen aggasztó emiatt a szakemberhiány, ami már a megnövekedett feladatok, az adatszolgáltatási kötelezettségek ellátását, az új informatikai rendszerek bevezetését is akadályozza. Kérte, hogy a kormány fontolja meg az önkormányzati tisztviselők helyzetének javítását. Dr. Adorján Richárd (NGM) válaszában elsősorban a pozitív fejleményeket hangsúlyozta, azt, hogy sok minden meg fog valósulni a szakszervezeti követelésekből is, és 2017-ben nagyobb bérnövekedésre lehet számítani, mint a korábbi években. Ugyanakkor továbbra is lesznek, akik még nem kerülhettek sorra. A jövedelmi helyzet javulásának olyan tényezőire is emlékeztetett, amelyek mindenkit kedvezően érintenek, mint például egyes területeken az áfa kulcs csökkentése. A béreket terhelő adó- és járulékváltozások nem várhatóak 2017-ben. A bérkompenzáció kivezetésének lehetőségei tekintetében folyik a vizsgálat, de 2017-ben rendszerszerűen nem emelkedhet mindenki bére a kompenzációval növelt szintre. A kormánytisztviselők illetménynövelését szolgáló évi céltartalék esetleges maradványának felhasználásáról a kormány dönt, az nincs dedikálva. Az önkormányzati oldalnak válaszolva elmondta, hogy nincs semmilyen titkos döntés a köztisztviselőkről, a minisztériumokban sem emelkedett az illetményalap 2008 óta. Az önkormányzatban dolgozók keresetét azonban nem kizárólag az állam határozza meg, ahhoz az önkormányzatok az önkormányzati autonómia elve alapján is hozzárendelhetnek egyéb forrásokat. Dr. Simon Attila István (NGM) hangsúlyozta, hogy 2010 óta a kormány lehetőségeihez mérten eddig is mindig megpróbált tenni. Sokan vannak, akik már sokkal jobban jártak, és sok olyan intézkedés is volt, amivel mindenki jobban járt. Először a középréteget kell megerősíteni, ők a többieket is húzzák majd maguk után. Csak fontolva, lépésről-lépésre lehet haladni, mindenhol egyszerre nem, mert az megfinanszírozhatatlan, hitelekre pedig nem lehet építeni. Fontos a munkabéke megőrzése, az egyeztetések folytatása is. Az önkormányzati felvetések kapcsán arra is utalt, hogy a helyi bérfeszültségek oldására jelenleg többek között az EU-s pályáztatásban részvevők díjazása is lehetőséget ad. Összességében a kormányzat továbbra is még türelmet kér. Fehér József a kormányzati válaszokra reagálva kiemelte, hogy a szakszervezeti oldal részéről a türelem, a megértés példás, de egyre inkább érthetetlen, hogy egyes területek miért maradnak ki a béremelésből. Alapvető követelésük, hogy 2017-ben ne legyen egyetlen olyan terület sem, amelyik nem részesül valamilyen béremelésben. Úgy érzékelik, hogy a kormány a közszférában nem rendelkezik hosszabb távú bérkoncepcióval, esetlegesnek tűnnek a bérintézkedések és azok forrása, továbbra sem kapnak választ arra, hogy mi lesz a közszolgálati és a közalkalmazotti törvénnyel, illetve illetménytáblával. Kerekes Miklós (TÖOSZ) elmondta, hogy a kormány azon törekvése, miszerint mindenkinek legyen jobb bére, helyes, de mindeközben elfelejtkeztek az önkormányzati tisztviselőkről. Az ő státuszuk, mint véleményformálóké, az elmaradó bérük miatt érezhetően csökken, különösen vidéken. Érzékelhető feszültség alakult ki a járáshoz átkerült és az önkormányzatnál maradt tisztviselők bére között. A politika dönti el, hogy ki kap béremelést, ehhez kérik az önkormányzati köztisztviselők érdekében a közbenjárást. 3

4 Szabó Gellért (Magyar Faluszövetség) a falusi köztisztviselők számára kilátásba helyezett jövőt, a béremelés elmaradását elfogadhatatlannak ítélte, miközben ők is hozzájárulnak az ország jobb teljesítményéhez. Érthetetlen számukra a kormány általánosítása néhány kiemelkedő önkormányzati illetményre hivatkozással, mivel a legtöbb önkormányzatnál főleg a falvakban nincs forrás az illetmények kiegészítésére. Hogyan várható el ezen köztisztviselőktől a változások követése, a növekvő feladatok ellátása? Továbbra sem kaptak magyarázatot a köztisztviselői életpálya decemberi visszavonására, amely életpálya pedig számukra is reményt jelentett. Ezek után már nem türelmetlenségről, hanem reménytelenségről lehet beszélni. Az állami tisztviselőkről szóló törvénnyel a zavar csak nőni fog, mert az állami tisztviselők konkurensei lesznek a ma még az önkormányzatoknál tartható köztisztviselőknek. Dr. Simon Attila István azzal zárta a napirendet, hogy természetesen a konzultáció folytatására később egyeztetendő időpontban lehetőség lesz. 2. napirendi pont: Tájékoztató az állami tisztviselőkről szóló törvényjavaslatról Dr. Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár (Miniszterelnökség) elöljáróban utalt arra, hogy a március 9-i OKÉT konzultáció során, illetve azt követően a KÉF ülésen a koncepció áttekintésre került, az észrevételek, álláspontok ismertek. Azóta a törvényjavaslat (Áttv.) benyújtásra került a parlamenthez, és mivel abban koncepcionális változtatás nem történt, így a törvényjavaslat szövegéhez és indoklásához érdemi szóbeli kiegészítést nem lát szükségesnek. Arra a felvetésre, hogy a szakszervezeti oldal elsősorban az ún. háttérintézmények és az ott foglalkoztatottak várható sorsának áttekintése céljából indítványozta a napirendet, elmondta, hogy bár a kormányhatározat még nem jelent meg, de a 3. napirend keretében kész a jelenlegi ismeretek alapján erről is tájékoztatást adni. Fehér József a szakszervezeti oldal szóvivőjeként elmondta, hogy a szakszervezeti álláspont sem változott. Általános véleményként hangsúlyozta, hogy a szakszervezeti oldal határozottan támogatja a kormánynak azt a szándékát, hogy az alacsony keresetű, elsősorban járási hivatalokban dolgozó, középfokú végzettségűek, ügykezelők, munka törvénykönyvesek fizetését rövid határidőn belül és jelentős mértékben emelje. Ezt a fontos és nagyon várt bérintézkedést azonban e törvény megalkotása nélkül is van lehetőség megtenni. Értik a kormány azon érvelését de nem értenek vele egyet, hogy a béremelést csak ott lehet végrehajtani, ahol a szervezeti átalakítás megtörtént, és ez most a járási hivatal szintje. Úgy gondolják, hogy egy magyar közigazgatás van, és annak az ily módon történő felosztása újabb ellentmondásokat szül. Változatlanul az tehát a véleményük, hogy a Kttv. keretein belül, a közszolgálati illetményalap emelésével akár az emelés szakaszolásával a bérrendezést meg lehetne oldani. A tervezettel kapcsolatos koncepcionális észrevételeik között elmondta, továbbra sem világos a számukra, hogy hogyan történik a Kttv. kivezetése. Aggályos, hogy a munkáltatók jogosítványai hol kerülnek konkretizálásra, hogyan történik az előmenetel, miért csökkentek az illetménytételek tól-ig határai, szintén aggályos a jogviszony megszüntetés szinte indoklás nélküli lehetősége, valamint a három napon belül történő kirendelés. Munkavállalói részről is hangsúlyosan felmerül, hogy a járásoknál megvalósuló béremelés akár egyazon településen belül fog nagy bérfeszültséget és szakmai problémákat generálni az ugyancsak a lakosságot szolgáló önkormányzati tisztviselők tekintetében. 4

5 Marosi János a szakszervezeti oldal szakértőjeként részletesen is ismertette az Áttv. tervezetével kapcsolatos észrevételeiket, módosító javaslataikat. Dr. Kovács Zoltán (ME) válaszában kitért arra, hogy többek között azért lépcsőzetes a bevezetés, mert erre ott kerülhet sor, ahol kialakult a feladat, a hatáskör és az intézményrendszer, amihez a létszámot meg lehet határozni. Másrészt már az is eldőlt korábban, hogy az életpályák ágazatszerűen, lépésről-lépésre kerülnek bevezetésre, ez történik a járásoknál is. Így a tapasztalatokat, az esetleges hibákat is figyelembe lehet venni a következő etap indításánál. Az Áttv. kiteljesedését követően, az abból kimaradókra a Kttv. a jövőben is párhuzamosan hatályos marad. Az önkormányzati köztisztviselők kimaradása tekintetében felhívta a figyelmet többek között a rájuk vonatkozó eltérő képzési követelményekre, bérezési lehetőségekre, valamint a feladatcsökkenést követően tapasztalt létszámbővülésre. A konkrét észrevételek megválaszolása során többek között ígéretet tett arra, újból megvizsgálják, hogy a szakszervezeti tagdíj levonására vonatkozó javaslat jogsértő-e. Fehér József a szakszervezeti oldal részéről további szakértői egyeztetések lehetőségét kérte, beleértve a törvényhez kapcsolódó kormányrendeleteket is. Kerekes Miklós az önkormányzati oldal részéről utalt arra, hogy a tervezet előző változatához márciusban írásban elküldték a részletes észrevételeiket mintegy 15 pontban összefoglalva, ezekre most nem kívánt kitérni. Hivatkozva arra a kormányzati álláspontra, hogy az új életpályát csak a már átalakított rendszereken lehet bevezetni, megjegyezte, nem érthető a számukra, hogy akkor a ban átalakított önkormányzati rendszer minek tekinthető. Hangsúlyozta, hogy a korábban egységes közszolgálati státusz szétválasztását nem tartják indokoltnak, ahogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) oktatási monopóliumát sem. Dr. Kovács Zoltán ez utóbbi felvetés kapcsán elmondta, hogy nincs szó az NKE monopolhelyzetéről, azonban az NKE olyan újfajta állammenedzsment képzést nyújt, amelyet minden állami tisztviselőnek el kell végeznie. 3. napirendi pont: Egyebek Dr. Kovács Zoltán (ME) tájékoztatást adott az egyes konkrét központi hivatalokra és minisztériumi háttérintézményekre vonatkozóan eddig meghozott, valamint még függőben lévő döntésekről, amire dr. Kuti László szakszervezeti részről szintén konkrétan reagált. A további kérdéseket és válaszokat követően Fehér József a szakszervezeti oldal általános kérését tolmácsolta, miszerint a megszűnő, beolvadó intézmények munkavállalói kapjanak megfelelő tájékoztatást munkahelyük változásáról, a létszámcsökkentési programról, az ahhoz kapcsolódó intézkedésekről, tehát mindenképpen folytatódjon az egyeztetés, a párbeszéd. Dr. Kovács Zoltán jelezte, hogy a további egyeztetéseket a kormányzat is fontosnak tartja, többek között az olyan, sajtóban megjelent, félreértésen alapuló szakszervezeti nyilatkozat miatt is, mint ami a várható, kiemelt összegű végkielégítésekre vonatkozott. Budapest, június 2. Készítette: Horváthné Batár Emese 5