E M L É K E Z T E T Ő. az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács december 17-i üléséről

Átírás

1 Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatás-stratégiai Főosztály 6089/5/2012 NGM E M L É K E Z T E T Ő az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács december 17-i üléséről Az ülés levezető elnöke: A tárgyalócsoportok vezetői: dr. Kovács Géza (NGM, MKDSZ igazgatója) kormányzati oldal: dr. Kardkovács Kolos (NGM) szakszervezeti oldal: Fehér József (SZEF) önkormányzati oldal: dr. Fábián Zsolt (MÖSZ) Napirend előtt: 1. A szakszervezeti oldal részéről Fehér József ügyvivő, valamint az önkormányzati oldal részéről dr. Fábián Zsolt (Magyar Önkormányzatok Szövetsége) kormányzati tájékoztatást sürgetett a kötelező nyugdíjazásra és az ezzel összefüggő létszámpótlási stopra, valamint az együttfolyósítási tilalomra vonatkozóan a közszférában tervezett intézkedésekről. Pongó Géza (LIGA) megkérdezte, igaz-e az a hír, hogy az együttfolyósítási tilalom kiterjedne a versenyszférára is. Fábián Zsolt pontosítást kért arról, hogy az önkormányzati szférában kikre terjedne ki a tilalom. Kormányzati válasz: Dr. Kardkovács Kolos elöljáróban elmondta, a tervezett intézkedések a kormány októberben eldöntött intézkedéssorozatának a részét képezik. Lóczy Péter (KIM) tájékoztatott arról, hogy az együttfolyósítás tilalmáról a T/9401/8 számú bizottsági módosító javaslat került benyújtásra. A zárószavazást követően a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) december 19-i ülésén a kormányzat tájékoztatást ad róla. Dr. Kardkovács Kolos kiegészítésképpen elmondta, hogy többféle intézkedésről van szó. Egyelőre csak a kettős folyósítást kizáró módosító javaslatról volt kormánydöntés. Ami a kötelező nyugdíjazást illeti, a kormány irányítása alá tartozó körben a főszabály várhatóan az lesz, hogy aki nyugdíjjogosultságot szerzett, az vonuljon nyugdíjba. Ez alól az eddigi álláspont szerint csak egyedi mentesítésre lesz mód ott, ahol a nyugdíjazás a feladatellátásban problémát okozhat. A mentesítés részleteiről (pl. személyre vagy státuszra vonatkozik-e) még nem döntött a kormány, de várhatóan ágazati kivétel nem lesz. Továbbfoglalkoztatás esetén sem lenne azonban kettős folyósítás, a nyugdíjas (pl. utazási) kedvezmények viszont ez esetben megmaradnának. Az együttfolyósítás tilalma a versenyszférát érintően nem merült fel. A dupla folyósítás tilalmának hatálya várhatóan a módosító javaslatban foglaltak szerint alakul, így az önkormányzatoknál például a képviselőkre nem terjedne ki. A szakszervezeti oldal a tájékoztatást tudomásul vette és kérte, hogy mivel a bevezetés hatálya július 1-je, kerüljön OKÉT ülés napirendjére a kialakítandó szabályozás (pl. mentesítés) véleményezése. A kormányzati oldal elfogadta, hogy a

2 2 még megválaszolatlan kérdésekről, ahogy arra a kormányzati döntések alapján mandátum lesz, kerüljön sor konzultációra az OKÉT-ban. 2. Szűcs Viktória (Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete) jelezte, nem tudják, hogy azon gyógypedagógusok, konduktorok esetében, akik a törvényváltozások alapján január 1-jétől nem végezhetik az önkormányzati intézményekben a tevékenységüket, melyik jogállási törvény, melyik paragrafusa szerint kerül sor a munkáltató, illetve az ágazatváltásra, hogyan kerülnek át a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (KIK). A nagyfokú bizonytalanság, a kisszámú érintett, a szakmai tapasztalatok átadásának időigénye miatt a szakszervezet javasolja az átkerülés elhalasztását. Kormányzati válasz: Dr. Kardkovács Kolos személyes választ ígért a jogi megoldásra. 3. Dr. Fábián Zsolt az önkormányzati szövetségek részéről kifogásolta, hogy bár a Klebelsberg Központtal december 15-ig kellett volna megállapodniuk az önkormányzatoknak az intézményátadásról, a határidő már letelt, az átadás pontos menetrendje azonban még mindig nem ismert. Kormányzati válasz: Lóczy Péter (KIM) jelezte, a szerdai KÉF ülésre amennyiben azt a szociális partnerek igénylik - a KIK vezetője is meghívást kap, és így lehetőség lesz a KIK-et érintő különféle kérdésekről a tájékozódásra. 4. A Honvédszakszervezet képviselője jelezte, hogy a fegyveresek nyugdíj helyetti járandóságuk mellett a versenyszférában is csak a minimálbér másfélszeresét kereshetik. Kérte ezen korlát eltörlésének vagy felemelésének megfontolását. Kormányzati válasz: Dr. Kardkovács Kolos jelezte, ilyen kivételekre jelenleg nincs mód. 5. Banai Péter kormányzati részről bejelentette, hogy az elfogadott évi költségvetés alapján 2012-höz hasonlóan az OKÉT tevékenységében részt vevő szervezetek 300 millió forint költségvetési támogatásban részesülnek. Az előirányzat a Miniszterelnökség fejezetben szerepel. Napirend A szakszervezeti oldal jelezte, a sztrájktárgyalások során a pedagógus szakszervezetek a Kormány képviselőjével abban állapodtak meg, hogy a bértárgyalások az OKÉT keretében folytatódnak, mivel a pedagógus bérkövetelés (20%-os bértábla-növelés) az egész közszférára vonatkozik. Ezt figyelembe véve az oldal javasolta, hogy az OKÉT külön-külön konzultáljon a évi béralakulásról, illetve a évi bérpolitikáról és kompenzációról. A javaslatot az OKÉT elfogadta. 1. Konzultáció a közszféra évi béralakulásáról A kormányzati oldalról az írásban kiküldött tájékoztató anyagot Őri János (NGM) szóban kiegészítette azzal, hogy az ágazati bérintézkedéseknek, csakúgy mint a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének ágazatilag differenciált hatása van. Ugyancsak figyelembe kell venni az adatok megítélésénél, hogy egyes ágazatokban a létszámbővülés, illetve a létszámösszetételbeli változások miatt a számított statisztikai átlagkereset-indexek eltérhetnek az effektív béralakulástól. Fehér József a szakszervezeti oldal általános megjegyzésként elmondta, hogy bár a kérésük a 2012-es bérfolyamatok áttekintésére vonatkozott, a későbbiekben szükség lenne elkészíteni egy átfogó, részletes, kifejezetten szakmai elemzést is a közszféra bérhelyzetének alakulásáról

3 3 az utóbbi években. A szakszervezetek azt is evidenciának tekintik, hogy a közszféra béreit közfoglalkoztatás nélkül kell tekinteni. Fontosnak tartották volna kiemelni, hogy nemcsak 2012-ben, hanem a megelőző években sem volt béremelés. Ugyanakkor a minimálbér és garantált bérminimum emelések miatt lassan értelmét veszíti például a Kjt. bértábla, az előmenetel átlagos bérnövelő hatása emiatt egyre csökkenő mértékű. Jól jellemzi az alacsony bérszintet, hogy a fegyveresek Ft-os kiegészítő járandósága körükben a bér közel 10%-át jelenti. Az egészségügyi béremelésről külön szakértő szól majd, de ez az intézkedés is inkább több problémát vet fel, mint amennyit megoldott. A közölt táblázatban szereplő egyes nettó ágazati adatok is azt erősítik meg, hogy az adórendszer átalakítása miatt sokan jártak rosszabbul, a dolgozók több mint 50%-a kompenzációra szorul. Szintén a szakszervezeti oldalról Kiss László (Munkástanácsok - Független Egészségügyi Szakszervezet) elmondta, átfogó felmérést és ennek alapján tanulmányt készítettek az egészségügy bérhelyzetéről, a évi egészségügyi bérrendezés végrehajtásáról. A tanulmányt még kiterjesztik a szociális ágazatra is, ezt követően átadják a kormányzatnak. A felmérés fő megállapításait részleteiben ismertette. Többek között hangsúlyozta, hogy a évi béremelés nem elegendő (pl. a migráció visszafogására), azt csak első lépésként tekintik. Emellett szükséges lenne béremelés a szociális ágazatban is, mert a dolgozók átmennek az egészségügybe, ami veszélyezteti a szociális ellátást. Fontos lenne a béremelést 2013-tól beépíteni az alapbérbe, mert a külön kezelés bizalmatlanságot szül. Az egészségügyi érdekképviseletek egy ágazati életpályamodellhez kapcsolódó szolgálati illetmény- és hűségpótlék-rendszer bevezetését szorgalmazzák, továbbá hogy az OEP által finanszírozott minden egészségügyi dolgozóra terjedjen ki a Kjt-ben meghatározott illetmény- és juttatási rendszer. Fehér József oldalügyvivő kiegészítésképpen jelezte, az előterjesztést azért hozták az OKÉTba, mert az EMMI többszöri kérésük ellenére - továbbra sem működteti az egészségügyi és szociális ágazati érdekegyeztető fórumot. Ezért a kiegészített írásos összefoglalót is az OKÉT-ban fogják átadni azzal a kéréssel, hogy az kerüljön továbbításra az Emberi Erőforrások Minisztériumába. A szakszervezeti oldal részéről Szűcs Viktória (BDDSZ) és Kónya Gusztávné (Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete) szintén azt kifogásolták, hogy az EMMI nem biztosít számukra lehetőséget a szociális területen felmerülő problémákról az egyeztetésre, a konzultációra. Az önkormányzati oldal részéről Fábián Zsolt (MÖSZ) elmondta, hogy az önkormányzatok sajátos helyzetben vannak, gazdasági lehetőségeik főrészt a kormánytól függnek, ez határozza meg azt is, hogy mit tudnak a munkavállalóiknak biztosítani. Még bizonytalanok, hogy a feladatfinanszírozás mit hoz 2013-ban, javul-e a 2002 óta romló finanszírozási helyzet. Hiányolta, hogy több közfeladat ellátása (pl. közétkeztetés) kimarad a statisztikákból, így a számok pl. a bérhelyzet - a valós állapotnál vélhetően szebb képet mutatnak 2012-ben is. A kormányzati oldal részéről dr. Kardkovács Kolos ígéretet tett az egészségügyi-szociális ágazatban készített írásos szakszervezeti anyag kézhezvétele után annak továbbítására az EMMI érintett államtitkáraihoz. Vállalta továbbá az ágazati érdekegyeztetés iránti nagyfokú szakszervezeti igény továbbítását is, hozzátéve, az ágazati egyeztetés elmaradása esetén az OKÉT-ban van mód ezen kérdések megvitatására is. A kormányzati oldalról Őri János reagálásként a béralakulás tekintetében még elmondta, azért lehetséges esetenként nettó keresetcsökkenés a évi adatokban, mert a nettó bérek nem tartalmazzák a nem bérként kifizetett kompenzációt. Továbbá a családi kedvezmény

4 4 figyelembevételére sincs mód, mert a KSH csak nemzetgazdasági szinten végez ilyen modellszámítást, a közszférára külön nem. Mindezekkel együtt a közszféra jövedelmi helyzete a bemutatottnál kedvezőbb. A téma lezárásaként Fehér József a szakszervezetek nevében ismételten kérte egy több évet átfogó, szakmai bérelemzés, jövedelemelemzés, foglalkoztatási helyzetkép elkészítését a közszféráról. 2. Konzultáció a közszféra évi béralakulásáról, a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak évi kompenzációjáról A kormányzati oldal részéről Banai Péter elmondta, hogy a évi kompenzációra szánt, felülről nyitott költségvetési keretet az Országgyűlés már elfogadta. A kormányrendelet tervezetét amelyet az OKÉT megkapott - a Kormány december 19-én tárgyalja, így még van lehetőség az OKÉT véleményének továbbítására. A kompenzáció hasonlóan fog működni a és évihez. Célja a 2010-es, illetve 2011-es nettó kereset szinten tartása. Az OKÉT-ban korábban felmerült észrevételek alapján a kormányrendelet pontosult, például a jelzett kisebb ( pár száz forintos ) eltérések 2013-ban nem merülhetnek fel. A szakszervezeti oldal nevében Fehér József megerősítette azt a szakszervezeti álláspontot, hogy bár fontos számukra a kormányrendelet is és méltányolják a problémák korrigálását, azonban a bonyolult, bürokratikus kompenzációs rendszert továbbra is alapvetően rossz megoldásnak tartják. Helyette - a évre korábban megfogalmazott, hárompontos követelésük alapján - egy 20%-os általános, minden jogviszonyra kiterjedő tarifaemelést tartanának szükségesnek. Ez a 20%, figyelembe véve pl. a Kjt. tábla alsóbb besorolási osztályait, ahol a tarifaértékeket már a minimálbér és a garantált bérminimum gyakorlatilag mindenhol és jelentős mértékben meghaladta, mérsékelt és időszerű követelésnek tekinthető. Tudja az oldal, hogy a 20%-os emelésre nem elég a kompenzáció összege, azonban a tarifák belső arányainak helyreállítása előbb-utóbb kikényszerül, amit majd csak egy igen jelentős emeléssel lehet megvalósítani, 2002-höz hasonlóan. Az önkormányzati oldalon Dr. Fábián Zsolt (MÖSZ) arra hívta fel a másik két oldal figyelmét, hogy ha lesz is megállapodás valamilyen béremelésről, a korábbi időszaktól eltérően az önkormányzatok egy forinttal sem tudnak ehhez hozzájárulni, mert a feladatfinanszírozásra való áttéréssel ők gyakorlatilag már csak postások. Egyelőre az sem világos a számukra, hogy az általuk működtetett intézményeknél hogyan lesz a technikai dolgozók bérére, illetve a kötelező feladatok egy részének ellátására (pl. kéményseprés, okmányiroda portaszolgálata stb.) forrás. A kormányzati válaszban Banai Péter elmondta, a költségvetés már elfogadásra került, attól többletkiadást eredményező intézkedés tekintetében most a kormányzat nem tud eltérni. Emlékeztetett arra, hogy az európai bizottsági egyeztetések kapcsán a kormány olyan döntést kényszerült hozni a pedagógus béremelés végrehajtásáról is, hogy az a korábban meghatározott szeptember 1-jei időpontban csak akkor léphet hatályba, ha a év eleji makrofolyamatok és költségvetési helyzet alakulása ezt lehetővé teszi. Ebben az esetben a kormánynak szándékában áll a pedagógus béremelést megvalósítani. Ha lesz egy ilyen költségvetési felülvizsgálat, akkor ennek keretében várhatóan az is felmerül majd, hogy milyen más területeken lehet még esetleg többletkiadásokat vállalni vagy például adókat csökkenteni. Mindezek alapján többletkiadásokról a kormányzat jelenleg nem tud tárgyalni, ilyen vonatkozásban a tárgyalást most lezártnak tekinti. Azonban az első néhány hónap folyamatai alapján lehetőség nyílhat ezen álláspont felülvizsgálatára. Beszélt arról,

5 5 hogy míg számos európai országban akár nominális bércsökkentésre is kényszerültek, addig nálunk 2010 óta sikerül megőrizni a munkavállalók nettó jövedelmét, sőt a költségvetési hiánycsökkentés ellenére az egészségügyben jelentősebb béremelésre is sor került. Az önkormányzatok vonatkozásában kitért arra, hogy a kormány szándéka szerint a költségvetési törvény teljeskörűen meghatározta az önkormányzati feladatellátás finanszírozását. Ha mégis hiányos a szabályozás, azt kéri a kormányzatnak jelezni. A szakszervezeti oldal részéről Fehér József oldalügyvivő a kormányzati nem válasz ellenére a tárgyalás folytatását javasolta. A vita során két további kompromisszumos javaslatot terjesztett elő a évi bérintézkedésre. Hangsúlyozta, hogy 2013-ban mindenképpen el kell mozdulni a közszféra bérezésében a holtpontról, és ehhez, ha a politikai akarat megvan, a kormány tud forrást találni. Jelezte, hogy a javaslatokat az OKÉT oldalán résztvevő öt konföderációból négy támogatja. Ragaszkodva a 20%-os béremeléshez, az lépcsőzetesen valósuljon meg: január 1-jétől 5%-os tarifaemelés legyen, erre szeptember 1-jétől további 10%, majd január 1-jétől újabb 5% tarifaemelés történjen. Amennyiben a kormány ezt a második változatot sem tudja elfogadni, úgy javasolják, hogy szeptemberben, majd decemberben személyenként ezer forintos kereset-kiegészítés kerüljön kifizetésre a közszférában. Ennek költségkihatása számításaik szerint mintegy 60 Mrd Ft lenne, részbeni visszapótlásaként annak a 400 Mrd forintnak, ami a szféra személyi juttatásaiból 2010 óta kivonásra került. A LIGA szakszervezet eltérő javaslata, hogy január 1-jétől egy inflációt kissé meghaladó mértékű béremelés valósuljon meg, 2014-ben pedig az életpálya modellek, az azokhoz kapcsolódó béremeléssel, minden területen kerüljenek teljeskörű bevezetésre. Galló Istvánné PSZ elnök elsősorban a köznevelés átalakításának várható költségkihatását, illetve a pedagógus béremelés garanciájának fontosságát hangsúlyozta. Varga László SZEF elnök, Kis Papp László FDSZ elnök külön is aláhúzták a közszféra felé teendő gesztus fontosságát, és kérték a 2013-ra vonatkozó bérigény továbbítását Miniszterelnök úr felé. Az oldal kérte továbbá, hogy a kormányülést követően, december 20-án, csütörtökön kapjanak tájékoztatást arról, a Kormány hogyan reagált javaslataikra. A szakszervezeti oldal néhány konkrét észrevételt is tett a kompenzációs kormányrendelet tervezetéhez. Kormányzati részről Banai Péter elmondta a párbeszéd fenntartása, működése fontos. Bár a kompenzációs rendszer 2013-ban mindenképpen fennmarad a közszférában, a jövőt illetően azonban lehetséges különböző béremelési javaslatokat vizsgálni. Most azonban semmilyen évi béremelési változatról nincs kormányzati mandátum tárgyalni. Vállalta, hogy a december 19-i kormányülésre készülő bérkompenzációs előterjesztésben szerepelni fognak a évre vonatkozó szakszervezeti bérjavaslatok, továbbá azt is, hogy a kormány ülése után a döntésről a szakszervezeti oldal tájékoztatást kap. Ugyanakkor azt is előrevetítette, a kormány álláspontja, hogy bármilyen többletkiadásról döntés csak az év eleji folyamatok alakulásától függően lehetséges. Budapest, január 4. Készítette: Horváthné Batár Emese