Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet"

Átírás

1 Az emésztôrendszer károsodásai Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz 17. fejezet

2

3 Általános rész A fejezet az emésztôrendszer tartós károsodásainak, a károsodások következtében kialakuló fogyatékosságok, az átmeneti és a tartós munkaképesség-változás minôsítésének elveit mutatja be. A fejezet a tápcsatorna és a hasnyálmirigy károsodásait tárgyalja. A szájüreg és a garat károsodásaival az orr-fül-gége fejezet foglalkozik. A máj, az epehólyag és az epeutak betegségei külön fejezet tárgyát képezik. Az emésztôrendszer betegségeirôl pontos hazai epidemiológiai adatok nem állnak rendelkezésünkre. Jelentôségüket érzékelteti, hogy a Betegségek Nemzetközi Osztályozása szerinti fôcsoportokon belül az emésztôrendszer betegségei, a szív és a keringési rendszer, a mentális és a viselkedési zavarok, a daganatok és a csont izom rendszer és a kötôszövet betegségei után a negyedik helyet foglalják el a rokkantság okai között. Magyarországon az emésztôrendszer betegségei miatt évente mintegy beteget véleményeznek 67%-ot meghaladó mértékben munkaképesség-csökkentnek az orvosi bizottságok. A hazai keresôképtelenségi statisztikában az emésztôrendszer betegségei rendszeresen az ötödik helyet foglalják el a vírusfertôzések, a keringési, a légzôszervi és a mozgásszervi betegségek mögött. Ez évente mintegy 160 ezer esetet és több mint 4,5 millió kiutalt napot jelent, melyek táppénzes kihatása a 6,5 7 milliárd Ft-ot is eléri. Az elmúlt évtizedek során a gasztroenterológiai betegségek diagnosztikája és kezelése egyaránt gyökeresen megváltozott: pl. a peptikus fekély kezelése a Helicobacter pylori eradikációjával vagy az epemûtétek során alkalmazott endoszkópos technika olyan váltást hozott a gasztroenterológiában, melyeknek jelentôs kihatásai vannak az átmeneti és a tartós munkaképességcsökkenés alakulására. A tápcsatorna felépítése, mûködése Lonovics János A tápcsatorna részei a száj, a garat, a nyelôcsô, a gyomor, a vékonybél, a vastagbél és a végbél. Az emésztôrendszerhez tartoznak továbbá az emésztônedveket termelô exokrin mirigyes szervek a nyálmirigyek, a máj, a hasnyálmirigy s ezek kivezetô rendszerei. A tápcsatorna felépítése régiónként változik, az általános szöveti felépítést a ábra mutatja be. Az emésztôrendszer általános funkciói a táplálék felvétele, lebontása, a tápanyagok vérbe juttatása és a salakanyagok eltávolítása. E fô feladatokat az emésztôrendszer a motilitás, a szekréció, az emésztés, a felszívás és a szintézis révén valósítja meg, melyek kapcsolódnak az emésztôrendszer specifikus funkciói a hormontermelés, s a különbözô immunológiai mechanizmusok. A gasztrointesztinális rendszer mûködésének szabályozását hormonális és idegi mechanizmusok biztosítják: A gasztrointesztinális rendszerben termelôdô hormonhatású anyagokat a táblázat sorolja föl.

4 FEJEZET Az emésztôrendszer károsodásai ábra. A tápcsatorna általános felépítése táblázat. Gasztrointesztinális hormonok A hormont termelô endokrin sejtek elhelyezkedése Gyomor Vékonybél Hasnyálmirigy-szigetek Vékonybél, vastagbél Hormon gasztrin szomatosztatin szekretin kolecisztokinin (CCK) motilin gasztrikus inhibitor peptid (GIP) szomatosztatin inzulin glukagon pancreas eredetû polipeptid szomatosztatin enteroglükagon peptid YY neurotenzin szomatosztatin Az idegi szabályozást a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer végzi (17.2. ábra). A szenzoros beidegzést a bélfalban levô mechano-, kemo-, nociceptív, a disztenziót észlelô receptorok, s azok neuronjai valósítják meg. A motoros pályát a szimpatikus neuronok, a n. vagus neuronjai és más paraszimpatikus neuronok, az izmokhoz, az erekhez, a hámhoz, a mirigyekhez futó rostok és a mozgató végkészülékek alkotják. A tápcsatorna saját idegrendszerét a submucosában elhelyezkedô plexus submucosus (Meissner-) és a két izomréteg között lévô plexus myentericus (Auerbach-) alkotják (17.3. ábra). A négy alapfunkció megvalósításában a tápcsatorna különbözô területei más-más mûködéseik révén vesznek részt.

5 17. FEJEZET Az emésztôrendszer károsodásai 823 központi idegrendszer ábra. A tápcsatorna autonóm beidegzése ábra. A bélfal mûködésének idegi szabályozása

6 FEJEZET Az emésztôrendszer károsodásai A tápcsatorna felsô szakaszának funkciói A tápcsatorna felsô szakaszának funkciói a táplálék feldarabolása, nyállal való keverése és a nyelés. A rágás a szájban történik. A táplálék feldarabolása és nyállal történô keverése részben akaratlagos, részben reflexes folyamat. A nyálmirigyek által termelt nyál mucint és amilázt tartalmaz. A nyelés a tápláléknak a szájból a gyomorba történô juttatása. Kezdeti fázisa akaratlagos, ezt követôen azonban reflexes szabályozás alatt áll (17.4. ábra). A faringeális fázisban, amikor a falat szegycsont mögötti fájdalmat, nyelôcsôgyulladást okozhat. Ha a nyelési folyamat bármelyik fázisa károsodik, nyelészavar áll elô. A gyomor funkciói A gyomor tárolja, tovább aprózza és keveri a táplálékot, tartalmát a duodenumba üríti. A pylorus zárómechanizmusa akadályozza meg a duodenumnedv visszajutását a gyomorba. A duodeum tartalmának refluxa esetén az epés tartalom csökkenti a gyomornyálkahártya gyomorsavval szembeni védekezôképességét. A gyomor sósavat, pepszint, bikarbonátot, nyákot és egyéb anyagokat tartalmazó gyomornedvet termel. A nyáknak, a bikarbonátnak, s a nyálkahártya sajátos szerkezetének (nyálkahártyabarrier) köszönhetôen a gyomor fala ellenáll a sav hatásának. A barrier károsodása esetén (epés regurgitáció, gastritis, gyógyszerek stb.) fekélyek keletkezhetnek. A gyomornedv-szekréciót idegi (vagális) és humorális (gasztrin) mechanizmusok szabályozzák (17.5. ábra). E mechanizmusok károsodását tették felelôssé a legutóbbi idôkig a fekélyek kialakulásáért. Az utóbbi években bizonyítást nyert, hogy a barrier károsodását a Helicobacter pylori okozta gastritis eredményezi. A gyomorban megkezdôdik az emésztés és bizonyos anyagok (egyszerû cukrok, aminosavak, vitaminok, gyógyszerek, alkohol, víz) felszívódása ábra. A nyelési mechanizmus (bolus) a garatba jut, a gégefedô reflexes mechanizmus révén lezárja a tranchea bemenetét, s a légzés leáll. A táplálék gyomorba jutását, egyirányú mozgását a nyelôcsô aktív perisztaltikája, valamint a felsô és az alsó nyelôcsôzáró-izom (sphincter) biztosítja. Különösen nagy jelentôsége van az alsó sphincter -nek, melynek elégtelensége esetén a gyomortartalom visszajut a nyelôcsôbe (gasztroözofageális reflux). A reflux gyomorégést, A vékonybél funkciói A tápcsatorna emésztô és abszorpciós funkciójának fô megvalósítója a vékonybél. Hosszúsága mintegy 6 m, belsô felülete a lumenbe domborodó kiemelkedésekkel (Kerckring-redôk), a bélbolyhoknak (villi intestinales) és a bemélyedéseknek (Lieberkühn-crypták) köszönhetôen a számítható területnél jóval nagyobb. A vékonybél falában jelentôs transzportmechanizmusok zajlanak; az abszorpció: a béltartalom meghatározott alkotórészeinek felszívódása

7 17. FEJEZET Az emésztôrendszer károsodásai ábra. A gyomorszekréció fázisai és szabályozása a vérbe, illetve a szekréció (exkréció): bizonyos anyagok kiválasztása a bél lumenébe. Emésztés felszívás Az emésztés enzimek segítségével, a felszívódás diffúzió, carrierek (vivô) anyagok és endocytosis útján történhet az emésztôtraktus sejtjeinek membránjain keresztül. A különbözô anyagok emésztése és felszívódása eltérô mechanizmusok szerint zajlik. A víz és az elektrolitok felszívódása. A gasztrointesztinális folyadéknak (emésztônedv), melybôl napi 5 8 l termelôdik a gasztrointesztinális rendszerben, kb. 80%-a a vékonybélben visszaszívódik, passzív, ozmotikus folyamat révén. A víz- és elektrolit-felszívódás zavarait okozhatják: az iontranszportrendszer elégtelensége, egyes tápanyagok abnormis felszívódása (pl. szénhidrát-malabsorptio), a bél fokozott motilitása, a víz és az elektrolitok fokozott szekréciója (pl. pankreatikus cholera). A szénhidrátok emésztése és felszívódása. Az összetett szénhidrátok egyszerû cukrok (glükóz, galaktóz, fruktóz) formájában szívódnak fel, zömmel a jejunum felsô részében. A poliszacharidok bontása a diszacharidáz, az amiláz és más enzimek segítségével történik. A megfelelô enzimek hiánya esetén malabszorpciós szindrómák alakulnak ki. A felszívódás zavarai közé tartozik a lebontatlan szénhidrátok (pl. maltóz) felszívódása vagy a bélben bekövetkezô tejsavas erjedés (17.6. ábra). A fehérjék emésztése és felszívódása. A fehérjék emésztése a pepszin, a tripszin és az aminopeptidázok segítségével történik, felszívódásuk tripeptidek, dipeptidek, aminosavak formájában a vékonybélben, zömmel az ileumban zajlik. Normális körülmények között az elfogyasztott fehérjét a szervezet alkotóelemeire bontja, az alkotóelemeket abszorbeálja. A fehérjefelszívódás zavarai következtében hypoproteinaemia lép fel, és aminosavak jelennek meg a vizeletben (cystinuria, prolinuria). A zsírok emésztése és felszívódása. A táplálékban lévô triglicerideket, telített és telítetlen zsírsavakat a hasnyálban levô lipolitikus enzimek (lipáz, koleszterin-észteráz, foszfolipáz) bontják.

8 FEJEZET Az emésztôrendszer károsodásai ábra. A szénhidrátok lebontása és felszívódása A zsírok emulgeálását az epesavak végzik. A felszívódás zsírsavak, foszfolipidek, koleszterin és monogliceridek formájában történik. A zsírok emésztésének és felszívódásának zavarai jóval gyakoribbak a szénhidrát- és a fehérjemalabsorptióknál. Oka leggyakrabban az epesavak hiánya és a hasnyálmirigy-elégtelenség. A zsíremésztés zavarai klinikailag zsírszéklet (steatorrhoea) formájában jelentkezhetnek. A zsíremésztés és -felszívódás zavarai egyúttal a zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) felszívódási zavaraival is járhatnak. A zsírok, a zsírban oldódó vitaminok, a koleszterin felszívódásához nélkülözhetetlenek a zsírok emulgeálását megvalósító epesavak. A vitaminok felszívódása. A B 12 -vitamin, a folsav, a K-vitamin, a nikotinsav, a riboflavin stb. felszívódásának zavarai anaemiát, neurológiai és egyéb mûködési zavarokat, rendellenességeket okoznak. A vékonybél immunológiai funkciója A táplálékkal sok antigén és baktérium jut a szervezetbe, velük szemben a bél nyálkahártyája védelmet nyújt. Ezt a feladatot az ún. nyálkahártya-barrier látja el, elsôsorban a bél immunrendszere (Peyer-plakkok, immunsejtek, plazmasejtek, lymphocyták) segítségével. Az immunrendszer Ig-A-t termel, mely gátolja a baktériumok, vírusok megtapadását és invázióját, leköti az antigéneket. A bélflóra állandóságának biztosítása A vékonybéltartalom csak relatíve steril: a jejunumban , az ileumban baktérium van a béltartalom 1 ml-ében. A vékonybél flóráját Gram-pozitív baktériumok (streptococ-

9 17. FEJEZET Az emésztôrendszer károsodásai 827 cusok, staphylococcusok, lactobacillusok és gombák alkotják). A flóra állandóságát a sósav hatása, a motilitás, a baktériális interakciók, a Bauchin-billentyû és az immunmechanizmusok tartják fenn. A hipaciditás, a pangás, az immunmûködés zavarai a baktériumflóra torzulását (dysbacteriosis) eredményezik; ez a zsír- és fehérjeemésztés és -felszívódás károsodását, vitaminhiányt, anaemiát okozhat. A vékonybél motilitása A vékonybél motilitása biztosítja a béltartalom továbbítását a propulzív mozgásokkal, a perisztaltikával, a béltartalom keverését és tárolását a keverô mozgásokkal. A vastagbél az ileumtól az anusig terjed. Részei: a coecum, a colon ascendens, a flexura hepatica, a colon transversum, a flexura lienalis, a colon descendens, a sigma, a rectum és az anális csatorna. A vastagbél funkciója a széklet kialakítása, továbbítása, tárolása, kiürítése. Többek között itt zajlik a víz és az elektrolitok, a zsírsavak, a vitaminok felszívódása. A vastagbél mikroflórájának egyensúlya a zavartalan mûködés feltétele. A szûkületek, a besugárzás, a gyógyszerek a normális baktériumflóra pusztulását, összetételének átalakulását okozhatják. A motilitás szabályozása az intramurális ideghálózaton keresztül történik. Ezen idegképletek hiánya esetén az adott bélszakasz motilitása károsodik, s a fölötte lévô bélszakasz kórosan kitágul (Hirschsprung-betegség). A rectum és az anális csatorna sajátos funkciója a széklet tárolása, tartása (continentia) és ürítése (defecatio). A rectum telôdése reflexesen kiváltja a belsô anális sphincter relaxációját, valamint a külsô sphincter összehúzódását (székelési inger). A külsô sphincter akaratlagos megnyitása esetén defecatio következik be (17.7. ábra). A mûködés kulcsfontosságú eleme a sphinctermechanizmus, melynek momentumai: az anorectum, a rectum telôdésének érzékelése a nyálkahártya receptormechanizmusai által, a szenzoros és a motoros beidegzési pályák és központok, valamint a sphincterizomzat mûködése. A bélfal mozgását idegi [intraenterikus reflexek: szimpatikus ganglion (bél-)] reflexek és humorális (kolecisztokinin, szekretin, gasztrikus inhibitor hormon) mechanizmusok szabályozzák. A motilitászavar hipermotilitásban és hipomotilitásban egyaránt megnyilvánulhat. A vastagbél funkciói ábra. A defekációs reflex felépítése A reflexes és az akaratlagos sphinctermechanizmus károsodása esetén a széklet és a bélgázok visszatartásának képessége csökken vagy megszûnik (incontinentia).

10 FEJEZET Az emésztôrendszer károsodásai A hasnyálmirigy funkciói A hasnyálmirigy külsô és belsô elválasztású mirigy. A naponta kb. 1 liternyi mennyiségben termelôdô pancreasnedv fô komponensei: víz és elektrolitok (Na +, K +, HCO - 3 Cl -, Mg ++, Zn ++ stb.); enzimek: fehérjebontó enzimek (proenzimek formájában): tripszinogén, kimotripszinogén, proelasztáz, prokaboxipeptidázok; szénhidrátbontó enzimek (amiláz); lipázok, zsírbontó észterázok; ribonukleázok, dezoxiribonukleázok; szabályozó molekulák (kolipáz, tripszininhibitor stb.). A proteolitikus enzimek inaktív formában (zimogének) termelôdnek, s csak a duodeumban aktiválódnak. A hasnyálmirigy exokrin tevékenységét bonyolult neurohumorális mechanizmusok szabályozzák (17.8. ábra). Az enzimeket az acinusok sejtjei termelik, s azok az interkaláris, az interlobuláris ductusok, majd a fô vezetéken, a ductus Wirsungianuson át a Vater-papillában jutnak a duodenumba. Anatómiai sajátosság, hogy az esetek egy részében (mintegy 1/3-ában) a ductus Wirsungianus és az epevezeték közös szájadékot képez. A közös szájadék epekô általi elzáródása a pancreasnedv ürülését gátolva pancreatitis kialakulásához vezethet (17.9. ábra) ábra. A ductus Wirsungianus és a ductus choledochus közös csatornája beékelt epekôvel és epés refluxszal Az emésztôrendszer tartós károsodásai Lonovics János Az emésztôrendszer tartós károsodása a táplálék felvételének, emésztésének, felszívódásának, illetve a salakanyagok kiválasztásának, kiürítésé- a vagusingerlés enzimeket szabadít fel az acinusokban ábra. A hasnyálmirigy szekréciójának szabályozása

11 17. FEJEZET Az emésztôrendszer károsodásai 829 nek klinikailag bizonyított, objektíven meghatározható kóros eltérése. A táplékfelvétel és az emésztés orális fázisainak zavarai A rágászavarok, a nyáltermelôdés zavarai stb. az orr-fül-gégészeti fejezetben kerülnek tárgyalásra. Nyelészavarok A nyelészavarok közé tartozik a tápláléknak az orrba, a légcsôbe jutása, a nyelés nehezítettsége vagy képtelensége (dysphagia). A primer nyelészavarok leggyakrabban az oesophagus organikus betegségei (daganatok, szûkületek, diverticulumok) következtében jönnek létre. Sajátos formájuk az achalasia, mely az alsó nyelôcsôsphincter elégtelen nyitása esetén jelentkezik. A nyelészavarok általában másodlagos károsodások, legtöbbször valamilyen neurológiai, neuromuszkuláris betegséghez társulnak. A nyelészavarokat súlyosságuk szerint az alábbi kategóriákba sorolhatjuk: Folyadék és pépes étel fogyasztásának képessége. Kizárólag folyadék fogyasztásának képessége. Teljes nyelésképtelenség: a beteg semmilyen táplálékot (a saját nyálát sem) képes lenyelni. Gasztroözofageális reflux A nyelôcsô alsó zárómechanizmusának elégtelensége miatt a gyomortartalom a nyelôcsôbe regurgitál, ahol gyulladást, retroszternális fájdalmat, égetô érzést, vérzést okozhat. A súlyos refluxoesophagitis következménye lehet a nyelôcsô alsó harmadának szûkülete. Gastritis A gyomornyálkahártya gyulladása, melyet a Sydney osztályozási rendszer az alábbi kategóriákba sorol: akut gastritis: leggyakrabban gyógyszerek, toxinok, alkohol stb. okozzák; krónikus gastritis: pl. a Helicobacter pylori okozta gastritis; specifikus gastritisek: Crohn-betegség, nem szteroid gyulladásgátlók stb. okozta hurutos megbetegedések. A krónikus gastritisek kínzó diszpepsziás panaszokat okoznak, a gyomorsavtermelés csökkenéséhez, fekélyképzôdéshez, a daganatképzôdés kockázatához vezetnek. A krónikus, gastritisszel járó csökkent gyomorsavtermelés következtében bakteriális túlburjánzás indulhat meg a tápcsatornában, zavart szenved az emésztés és a felszívódás. A fedôsejtek pusztulásának (atrophiájának) következtében a kobalaminfelszívódás zavara alakulhat ki, s ez anaemia perniciosához vezethet. Peptikus fekély A peptikus fekélyek a gyomornyálkahártya-barrier károsodása következtében a gyomorban, savtúltengés esetén a duodenumban, illetve a tápcsatorna egyéb részein (nyelôcsô, vékonybél) alakulnak ki. A fekélybetegség patogenezisében a korábbi pszichoszomatikus, humorális, genetikai okokat feltételezô elméletek mellett az utóbbi években nagy jelentôséget tulajdonítanak a Helicobacter pylori-fertôzésnek ( ábra). A jellegzetes tünetek (dyspepsia, fájdalom) mellett a fekélybetegség szövôdményeinek (vérzés, perforáció, stenosis) van jelentôsége. A gyomor ürülési zavarai A pylorus vagy a gyomor egyéb részeinek szûkülete, a gyomor formájának bizonyos megvál-

12 FEJEZET Az emésztôrendszer károsodásai Malabszorpciós szindróma ábra. Helicobacter pylori-fertôzés okozta károsodások A tápcsatorna emésztési és felszívódási zavaraival járó tünetegyüttes. A primer malabsorptio veleszületett formái örökletes rendellenességek, de leggyakrabban pancreatitis, a pancreasvezeték elzáródása vagy a mirigy sebészi eltávolítása következtében fellépô elégtelen pancreasnedv-termelés miatt alakul ki A szekunder malabsorptiók kiterjedt vékonybél-resectiók, a gyomor teljes eltávolítása után, a vékonybél súlyos dysbacteriosisában, illetve passzázszavarok esetén fordulnak elô. Malabsorptiót eredményeznek az ún. fehérjevesztô enteropathiák (17.2. táblázat) táblázat. A fehérjevesztô enteropathiák okai tozása (pl. teáskannagyomor ) ürülési zavart okoz, mely hányásban, fekélyképzôdésben nyilvánulhat meg (gasztrintúltermelés). A gyomor ürülési zavarait leggyakrabban daganatok, s a peptikus károsodások talaján kialakuló hegesedések - pylorusstenosis, a gyomor alakjának megváltozása okozzák. A stenosis súlyossága szerint szubklinikai, kompenzált, dekompenzált, illetve komplett formákat különböztetünk meg. A gyomortartalom szájon át történô expulzív kiáramlása a hányás (vomitus). A savtermelés zavarai A savtermelés az élettani szinthez képes lehet fokozott (hiperaciditás), illetve csökkent mértékû (hipaciditás, achlorhydria). A mezenteriális nyirokutak károsodásai lymphangiectasia pangásos szívelégtelenség retroperitoneális fibrosis Gyulladásos bélbetegségek Crohn-betegség colitis ulcerosa erozív gastritis pszeudomembranózus enterocolitis irradiációs enteritis Egyéb betegségek carcinoma polyposis adenoma villosum Zollinger Ellison-szindróma A súlyos hypoproteinaemiához vezetô fehérjevesztés a csökkent fehérjeszintézis, a fokozott lebontás, s a bélfal általi fehérjeszekréció eredményeként alakulhat ki. A malabszorpciós szindrómát alkotó tünetegyüttes: gasztrointesztinális panaszok, tünetek (hasi fájdalom, meteorismus, hasmenés, steatorrhoea);

13 17. FEJEZET Az emésztôrendszer károsodásai 831 fogyás; oedema (a hypoproteinaemia miatt); anaemia; osteomalacia, tetania stb. Az emésztés és a felszívódás zavarai alultápláltságot (malnutritio) okozhatnak. A malnutritio következményei sokrétûek: fertôzéssel szembeni csökkent ellenálló képesség, oedemakészség, coagulopathia, a szellemi mûködés lelassulása. A vastagbél mûködésének zavarai A vastagbél funkciójának károsodásai a széklet megformálásának, továbbításának, tárolásának, az abszorpciónak és leggyakrabban a motilitás zavarának formájában jelentkeznek. Hasmenés. Akkor áll fenn, ha naponta 3-nál többször ürül nagy mennyiségû, híg széklet. (A hasmenést el kell különíteni a széklettartás zavarától, az incontinentiától.) A diarrhoea kialakulásához vezethetnek: a vékonybél fertôzöttsége [dysbacteriosis, az emésztés, illetve a felszívódás zavara (maltózabsorptio, tejsavas erjedés stb.) következtében nagy volumenû, nagy ozmolaritású béltartalom kerül a vastagbélbe]; a vastagbél gyulladásos megbetegedései; a vastagbélpasszázs organikus vagy funkcionális károsodásai (tumorok, szûkületek, irritábilis colon szindróma stb.). A kialakulás mechanizmusa szerint megkülönböztetünk ozmotikus, szekretoros és exszudatív jellegû hasmenéseket. A hasmenés jelentôs elektrolit- és folyadékveszteséget okozhat. A krónikus hasmenéses állapotok következményei lehetnek a fehérjevesztô enteropathiák. Akut és krónikus vérürítés esetén anaemia alakulhat ki. A felsorolt jelenségek eredényeképpen a betegnél alultápláltsághoz vezetô malabszorpciós károsodás, kiszáradás, fogyás, általános leromlás jön létre. A súlyos hasmenést elôidézô állapotokat különbözô intezitású hasi fájdalom, dyspepsia (meteorismus, hányinger, hányás stb.) és anális panaszok (tenesmus) kísérhetik. Obstipatio (székrekedés). A vastagbél csökkent motilitása, a béltartalom lassú mozgása következtében alakul ki. A széklet napokat késik, nagy mennyiségû, kemény. A székrekedés hátterében általában életmódbeli, táplálkozási okok, rostszegény étrend, elégtelen folyadékfogyasztás, mozgáshiány, pszichés instabilitás állnak. A hipomotilitást elôidézhetik a tápcsatorna beidegzési zavarai, myopathiák, társulhat szisztémás kötôszöveti, neurológiai (Parkinson-kór), endokrin és egyéb betegségekhez. Obstipatio elôfordulhat bizonyos fémekkel (pl. ólom) történô intoxikácó következtében is. Passzázsakadályok, anatómiai eltérések (daganatok, adhaesiók, vak kacs stb.) esetén jellemzô a hasmenéssel váltakozó obstipatio. A plexus myentericus ganglionsejtjeinek hiánya esetén az adott bélszakasz motilitása károsodik, a béltartalom továbbítására képtelen (Hirschsprung-betegség). A károsodott szakasz felett a bél extrém mértékben kitágul (megacolon). A passzázszavar organikus háttér nélkül is mutathat olyan súlyos képet, hogy a bélelzáródás klinikai képét ölti (akut pszeudoobstrukciós szindróma). Gyakrabban fordul elô az ún. krónikus intesztinális pszeudoobstrukciós szindróma, melyet az obstipatio, dyspepsia, urogenitális panaszok, egyéb neuropathiák, pszichés zavarok jellemeznek. Funkcionális dyspepsia. Szervi vagy biokémiai rendellenességgel nem magyarázható, viszonylag állandó, az életminôséget különbözô fokban befolyásoló gasztrointesztinális panaszok, tünetek összessége. A népesség 20 40%-ánál rendszeresen elôfordul. A panaszok más-más személyeknél különbözô kombinációkban fordulnak elô. A dyspepsiában dominálhatnak: a gasztroözofageális reflux tünetei (retroszternális fájdalom); a gyomor fekélyjellegû vagy ürülési zavarai (fájdalom, teltségérzet, aerophagia);

14 FEJEZET Az emésztôrendszer károsodásai irritábilis vékony- és vastagbél szindróma (hasmenés, székrekedés, meteorismus, flatulentia); epehólyag-, epeút-dyskinesia. Az anus károsodásai Az anális károsodások a széklettartás (continentia) és -ürítés (defecatio) zavarában, abnormis szenzációkban (tenesmus, fájdalom, viszketés stb.), gyulladás (hólyag, fistula) formájában, valamint egyéb (nodus, daganat) elváltozásokban nyilvánulnak meg. A végbél záróizmának károsodása esetén széklettartási képtelenség (incontinentia), a székletürítés zavara lép fel. A széklet ürítését reflexes (ún. székelési reflex) és akaratlagos mechanizmusok szabályozzák, e reflex károsodásainak különbözô formái fordulhatnak elô: az intrinsic székletürítési reflex kiesik az anus hámjának és saját idegelemeinek nagyfokú károsodása esetén, ez általában nagy, destruktív folyamatok esetén fordul elô; a conus medullaris sérülése esetén a defecatio mechanizmusának teljes bénulása következik be (a rectum kiürítése külsô segítséget igényel); a gerincvelô sérülése esetén a székletürítés mechanizmusának akaratlagos mûködésû elemei károsodnak (rendszeres, kis beöntésekkel biztosítható a rectum kiürítése). A defecatio nehezítettsége elôfordulhat a rectum és az anus organikus szûkületei miatt, illetve pszichés megbetegedések esetén is. Az anus károsodásait okozhatják gyulladásos jellegû betegségek is. A tályog képzôdése általában az anális mirigyekbôl indul ki, s gyakran fistula-képzôdéssel jár. Többszörös fistulaképzôdés fordulhat elô Crohn-betegségben, s ez az állapot tartós károsodást jelenthet. A hasnyálmirigy külsô elválasztású mûködésének károsodásai A hasnyálmirigy külsô elválasztású funkciójának károsodása megnyilvánulhat az enzimprodukció általános csökkenésében, bizonyos enzimek hiányában (enzimdefektus) és a pancreasnedv ürítésének zavarában. A hasnyálmirigy-funkció elégtelensége a súlyos emésztési és felszívódási zavarok egyik leggyakoribb oka súlyos malabsorptiót, malnutriót eredményezhet. A károsodást elôidézhetik veleszületett rendellenességek, destruktív betegségek, daganatok, gyulladás. A krónikus hasnyálmirigy-elégtelenség gyakran fordul elô krónikus pancreatitis esetén, ez a napi tevékenységet jelentôsen korlátozó hasi fájdalommal, diszpepsziás panaszokkal, hányással, hányingerrel, bélmotilitás-zavarokkal járhat. A felszívódási zavarok miatt a betegek lefogynak, általános védekezôképességük csökken. A mirigy kivezetô csatornáinak a Vater-papillát is beleértve rendellenességei (szûkületek, kövek stb.) egyrészt korábbi gyulladások következményei, másrészt az elfolyási akadályok pancreatitis, exacerbatiók kialakulására hajlamosítanak. A hasnyálmirigy endokrin funkciójának károsodását az endokrinológiai fejezetben tárgyaljuk. A gasztrointesztinális mûtétek utáni állapotok A mûtét utáni állapotok önmagukban nem jelentenek tartós, súlyos károsodást. Ellenkezôleg: az eredményes kuratív vagy rehabilitációs jellegû mûtétek a károsodások prevencióját jelentik. A mûtétek ugyanakkor általában módosítják az anatómiai struktúrákat, s ez önmagában enyhe fokú károsodásnak ítélhetô. Jelentôs, tartós károsodást okozhatnak azonban a tápcsatornán végzett kiterjesztett mûtétek: a gyomor teljes egészének vagy jelentôs részének eltávolítása után fordulhat elô a mal-

15 17. FEJEZET Az emésztôrendszer károsodásai 833 absorptióval, ürülészavarral, anaemiával járó posztgasztrektómiás tünetegyüttes (dömping-, afferens kacs, gyomorhiányos szindróma); a nagy kiterjedésû béleltávolítások felszívódási zavart, malabsorptiót, súlyos tüneteket okozhatnak (a tapasztalat szerint az 1 m-nél hosszabb, illetve a bél hosszának több mint 40%-át érintô vékonybélszakasz-eltávolítás súlyos következményekkel jár); a hasnyálmirigy szubtotális rezekciója vagy teljes eltávolítása az emésztônedvek termelôdésének elégtelenségét eredményezi, és inzulindependens diabeteshez vezethet; extraanatómiás jellegû epemûtétek cholangitishez, májkárosodáshoz vezethetnek; az anuskörnyéki mûtéti beavatkozások incontinentiát eredményezhetnek. Szorosan véve nem tartoznak az anális károsodások közé a béltartalom elvezetésére szolgáló mesterséges hasi vendégnyílások (stomák). Az ezeken át történô székletürítés lényegesen befolyásolhatja az egyén életvitelét, tartós károsodásnak tekinthetô. A magasabb bélszakaszra nyíló stomák mûködése nehezebben szabályozható, több törôdést igényel (ileostoma, jejunostoma). Lényegében ugyanez vonatkozik a spontán kialakuló tápcsatornasipolyokra is. Az emésztôrendszer károsodásainak kimutatása, funkcionális kapacitásának vizsgálata Lonovics János Az anamnézis, a panaszok, s a tünetek értékelése mellett az emésztôrendszer károsodásainak kimutatásához nélkülözhetetlenek a különbözô képalkotó eljárások, az endoszkópos, a szövettani vizsgálatok, illetve a vér, a széklet és egyéb anyagok laboratóriumi vizsgálatai. Az emésztési funkciók épsége, a tápláltság megítélésére szolgálnak a különbözô funkcionális terhelési vizsgálatok. Megjegyzendô, hogy egyes képalkotó eljárások (pl. nyelési, passzázsvizsgálatok), laboratóriumi vizsgálatok (aciditás, emésztettség, vérvizsgálatok) is tájékoztatnak az emésztôrendszer funkcióképességérôl; így tágabb értelemben funkcionális vizsgálatnak tekintendôk. Képalkotó eljárások A hasi szervek vizsgálata az 1970-es évekig a klasszikus kontrasztanyagos radiológai módszerekkel történt. A hagyományos kontrasztanyagos vizsgálatokat (nyelés, gyomor-bél vizsgálat, i.v. angiográfia) egyre inkább felváltják az endoszkópos és az endoszkópiához csatolt radiológiai vizsgálatok. A számítógépek fejlôdésének köszönhetôen ultrahangos, CT-, MR-vizsgálatokkal bôvültek a képalkotó eljárások. Bármelyik vizsgálati módszert alkalmazzuk is, a vele szemben állított követelmény, hogy: szenzitív legyen, a képi ábrázolás közelítsen a makroszkópos (anatómiai/patológiai) képhez, vizsgálat során nyert információ a lehetô legjobban tükrözze a vizsgált szerv funkcionális állapotát. A fentiek alapján minden eddiginél pontosabb diagnózis felállítása vált lehetôvé. A korszerû, a pontos manipulációt is lehetôvé tevô diagnosztikai eszközök birtokában új terápiás irányzat alakult ki: ez az intervenciós terápia, mely egyre nagyobb szerepet kap a hasi szervek elváltozásainak gyógyításában. Hagyományos radiológiai vizsgálatok A képalkotó eljárások közül még ma is hasznos információkat nyújtanak a hagyományos radiológiai vizsgálatok.

16 FEJEZET Az emésztôrendszer károsodásai A mellkas és a has natív vizsgálata. A natív vizsgálatok számos esetben a kivizsgálás elsô lépését képezik, és önmagukban is hasznos információt nyújthatnak a szervek állapotáról (anatómiai viszonyok, a gyomor és a rekesz helyzete, bélgázok, telítettségi állapot stb.). Kontrasztanyaggal végzett vizsgálatok. A vizsgálat báriumtartalmú vagy felszívódó kontrasztanyag tápcsatornába juttatásával (nyelés, beöntés stb.) történik. Nyelésvizsgálat. Tájékoztatást nyújt a nyelési funkciók állapotáról, a nyelôcsô alaki, méretbeli és funkcionális változásáról. A gyomor kontrasztanyagos vizsgálata. A gyomor elhelyezkedésérôl, alakjáról, mozgásáról, patológiás állapotáról, ürülésérôl, más szervekhez való viszonyáról, mûtétet követô anatómiájáról informál. Az endoszkópos vizsgálat elôtt az eszközös behatolás lehetôségét segíti feltérképezni. A gyomor röntgenvizsgálatának szerves részét képezi a duodenum vizsgálata. Enterográfia, szelektív enterográfia. A kontrasztanyag mozgását, ürülését vizsgálja. A vékonybél állapotáról is tájékoztatást ad (entritis, mûtét utáni státus). Az ileum coecum átmenet viszonyai is leképezhetôk a vizsgálattal. A vizsgálat kivitelezhetô a kontrasztanyag szondán át történô bélbe juttatásával is, egyes vagy kettôs kontrasztosan, ilyenkor a bél anatómiai viszonyai térképezhetôk föl (szûkület, gyulladás, tumor). Irrigoszkópia, kettôs kontrasztú irrigoszkópia. Feltöltés, kettôs kontrasztos eljárás során a sigmabél, a colon, a coecum anatómiája, helyzete, redôzete, patológiás eltérései képezik a diagnosztika alapját. Defekográfia. A székelés és a székletvisszatartás kontrasztanyaggal történô, dinamikus vizsgálata. Ballonproktográfia. A puborektális (anorektális) szög vizsgálata kontrasztanyaggal töltött ballon segítségével. Az epeutak és az epehólyag radiológiai vizsgálata. Az epehólyag és az epeutak kontrasztanyaggal való feltöltése történhet katéren keresztül, tûszúrásos (PTC: perkután transzhepatikus kolangiográfia) vagy endoszkópos (ERCP: endoszkópos retrográd kolangiopankreatográfia) módszerrel. Tájékoztat az epehólyag és az epeutak anatómiai viszonyairól, az azok ûrterében levô képzôdményekrôl (általában epekövekrôl), az epeutak ürülési viszonyairól. Az endoszkópos radiológiai vizsgálatok terápiás manipulációt is lehetôvé tesznek az epeutakban és a hasnyálmirigy vezetékrendszerében (kôeltávolítás, papillotomia, stentbehelyezés stb.). Az epehólyag rendellenességeit UH-vizsgálattal lehet kimutatni. Az epepasszázs legérzékenyebb mutatója a koleszcintigráfia. Új módszer a mágneses rezonanciás epeút-, epehólyagés pancreasvezeték-vizsgálat (MRCP), amely során kontasztanyag adása nélkül, a vezetékekben levô folyadékot jelenítik meg. Angiográfia A máj, a hasnyálmirigy, valamint a hasi érrendszer állapotáról, elváltozásairól nyújt hasznos információt. Ultrahang- (UH-) vizsgálat Az UH-készülék vizsgálófeje ultrahangokat bocsát a szervezetbe, a visszaverôdô ultrahangokat felfogja, majd a csatlakoztatott számítógép az adatokból képet generál. A módszer alkalmas a máj, az epehólyag, a pancreas, a retroperitoneum ábrázolására. A nagy hasi erek keringési viszonyait speciális vizsgálófej segítségével ábrázolja. Mûfogásokkal alkalmas a tápcsatorna vizsgálatára is.

17 17. FEJEZET Az emésztôrendszer károsodásai 835 Komputertomográfiás (CT-) vizsgálat A CT-vizsgálat lényege a testen áthaladó röntgensugár változásának detektálása, csakúgy, mint a hagyományos rtg-vizsgálat esetében. Míg a hagyományos rtg-vizsgálatnál fényérzékeny filmen szummálódik a vizsgált testrész teljes térfogata, addig a CT-vizsgálat során nagyszámú érzékeny sugárdetektor méri a test egy szeletén átjutott sugarat, amibôl egy számítógép szummáció nélküli képet készít. A módszer alkalmas a máj, a pancreas, a retroperitoneum és általában a hasüreg vizsgálatára. Használható a szabad hasi levegô, folyadék, ileus megállapítására is. A vékonybél feltöltése után CT-vel vizsgálható. Megfelelô elôkészítés után a colon is vizsgálható ezzel az eljárással. CT segítségével angiográfia is készíthetô. Mágneses rezonancia (MR-) vizsgálat A szervezet erôs mágneses térbe helyezése után a vizsgálandó területet rádióhullámokkal gerjesztjük, majd egy antennával felfogjuk a nyugalmi állapotba kerüléskor kibocsátott jeleket. Ezekbôl a jelekbôl számítógép készít képet. A módszer alkalmas a máj, a pancreas, a retroperitoneum és általában a hasüreg vizsgálatára. Vannak kórképek, melyekben többet nyújt, mint a CT-vizsgálat, de olyanok is, ahol kevesebbet. Speciális vizsgálati lehetôség az MRCP. Az eljárás alkalmas angiográfiára is. Szcintigráfiás vizsgálat Az emésztôrendszer különbözô ábrázolására alkalmazott többféle izotópos módszer közös tulajdonsága, hogy a vizsgálni kívánt területhez speciálisan kötôdô anyagot sugárzó izotóppal jelöli, a jelölt anyagot (radiofarmakon) a szervezetbe juttatja. A kötôdési idô elteltével a vizsgált szerv sugárzását több irányból detektálja. Ilyen módon vizsgálható a gyomor ürülési ideje, a hepatocyták radiofarmakonkiválasztása, ez epepasszázs az epeutakban, az epehólyag telôdése vagy lezárt volta, az epehólyag ürülése. Megjeleníthetô a máj Kupffer-sejtjeinek eloszlása, vizsgálható a máj keringése, detektálhatók az intrahepatikus kavernózus haemangiomák. Kimutathatóak a lobgáttal körülvett hasi tályogok. Segítségével felszívódási vizsgálatok is végezhetôek. Endoszkópos vizsgálatok A hagyományos, merev csövû endoszkópos vizsgálatokat (özofagoszkópia, rektoszkópia) felváltották a flexibilis, száloptikával ellátott eszközökkel végzett endoszkópos eljárások. Ezek az eszközök gyakorlatilag módot adnak az emésztôrendszer minden területének megtekintésére, átvizsgálására, szövetminta vételére. Az elmúlt évtizedekben olyan endoszkópos technikák kerültek kidolgozásra, melyek a diagnosztikai tevékenység mellett a terápiás beavatkozásokat is lehetôvé teszik (kôeltávolítás, sphincterplasztika, idegentest-eltávolítás, tályogok, cysták tartalmának lebocsátása, daganatok eltávolítása stb.). A tápcsatorna egy-egy meghatározott régiójának a vizsgálatára speciális endoszkópokat alakítottak ki, s a vizsgálatot a régiónak megfelelôen nevezik el (özofagoszkópia, gasztroduodenoszkópia, koledochoszkópia, panendoszkópia, kolonoszkópia, rektoszigmoidoszkópia, anoszkópia). Szövettani vizsgálatok A biopsziával nyert vagy a mûtéti preparátum szövettani vizsgálatának értékelését a fejezet részletes részében mutatjuk be.

18 FEJEZET Az emésztôrendszer károsodásai Laboratóriumi vizsgálatok Aciditási vizsgálatok A gyomorsavszekréciós vizsgálatok értéke az elmúlt években csökkent. A hagyományos próbareggelit gyakorlatilag már nem is végezzük. A provokált szekréciós vizsgálatoknak (pentagasztrinos, hisztaminos) elsôsorban a gasztrintermelô tumorok (Zollinger Ellison-szindróma) és a sebészi beavatkozás indikációjának, illetve módjának meghatározásában van jelentôsége. A szekréciós vizsgálatok során mérhetôk: az ún. bazális szekréció (BAO: basal acid output, normálérték: 0 5 mol/h), a maximális szekréció (MAO: maximal acid output, normálérték: mol/h) és a csúcsaciditás (PAO: pick acid output, normálérték: mol/h) értékei. (A magas BAO- és PAO-értékek Zollinger Ellisonszindróma gyanúját vetik fel.) Bizonyos esetekben értékes információt szolgáltathat az oesophagus ph-jának mérése. Bakteriológiai vizsgálatok A bakteriológiai vizsgálatok leggyakrabban székletmintából történnek. Bizonyos bélfertôzések, dysbacteriosisok kórokozói kimutatásának a leggyakrabban alkalmazott módszerei. (A tünetmentes baktériumhordozás nyomon követésének közegészségügyi jelentôsége van.) Az elmúlt években különös jelentôséget nyert a krónikus gastritis, a fekélybetegség, a diszpepsziás, a rákelôzô állapotok elôidézésében felelôsnek tartott Helicobacter pylori kimutatása. E célra használatosak az invazív (biopsziás anyag szövettani és tenyésztési vizsgálata) gyors ureázteszt (RUT) és a nem invazív (szerológiai, ureakilégzési teszt és széklet-h. pylori-antigén, HOSA) vizsgálatok. E vizsgálatok szenzitivitása meghaladja a 90%-ot. Székletvizsgálatok A bakteriológiai vizsgálatok mellett ebbe a körbe tartozik az okkult vérzés kimutatása, a széklet zsírés keményítôtartalmának kimutatása (emésztettségi vizsgálatok). Ez utóbbiak tulajdonképpen a funkcionális vizsgálatok közé sorolhatók. Vérvizsgálatok A vércukor, az enzimek, a hormonok vérszintjének meghatározása direkt módon utalhat egyegy funkció károsodására. Az emésztôrendszer funkcionális vizsgálatai A funkcionális vizsgálatokkal elsôsorban az emésztés, a felszívódás és a motilitás állapotáról kívánunk tájékozódni. Az emésztési és a felszívódási funkciók megítélése Az emésztés és a felszívódás funkciójának megítélése valamilyen jelzett vagy jelöletlen, a tápcsatornába juttatott anyag (tesztanyag) vérben, vizeletben mért koncentrációja, illetve a béltartalomban vagy a szervezetben mért értéke alapján történik. Ezek az ún. gasztroenterológiai terheléses vizsgálatok. A szénhidrátok emésztésének és felszívódásának vizsgálata. A diszacharidázok hiánya esetén a beadott diszacharidok lebomlásának akadályozottsága miatt a vér glükózszintje nem emelkedik. Ennek kimutatására szolgál az ún. diszacharóztolerancia-próba. A cukrok felszívódása megítélhetô a szervezetben nem metabolizálódó, de a bélbôl felszívódó D-xilóz-terhelés vizeletértékei alapján. Normális felszívódás esetén a xilóz 35 40%-a 5 órán belül megjelenik a vizeletben.

19 17. FEJEZET Az emésztôrendszer károsodásai 837 A zsírok emésztésének és felszívódásának vizsgálata. Normális emésztés esetén a zsír nagy része felszívódik a bélben. A beadott zsír 10%-át meghaladó mennyiségû zsír ürítése a széklettel (steatorrhoea) emésztési zavarra utal. A pancreas és a bél eredetû staetorrhoeát 131 I-vel jelölt triolein és olajsav adásával lehet megkülönböztetni. A zsírok és az epesavak metabolizmusának vizsgálatára a 14 C-vel történô vizsgálatok szolgálnak, melyek során a kilélegzett levegôben mérjük az izotópot tartalmazó CO 2 mennyiségét. A fehérjevesztés kimutatása. Az aktív (szecernált) fehérjevesztés is kimutatható az intravénásan adott izotóppal jelölt humán albuminok székletbeli mennyiségének mérésével. A vas felszívódásának vizsgálata. Ferrosók (Fe 2+ ) vagy izotóp vas adásával, és a szervezetben vagy a székletben kimutatható koncentrációjának a mérésével történik. A B 12 -vitamin felszívódásának vizsgálata. Jelölt B 12 -vitamin székletbeli vagy vizeletbeli mennyiségének meghatározásával történik. A krónikus pancreatitis kimutatása A krónikus pancreatitis kimutatására szolgál a szekretin pankreozimin próba, amelynek során szekretin vagy szekretin pankreozimin kombináció parenterális adása után duodeumszondával gyûjtik a hasnyálat, és meghatározzák annak mennyiségét, bikarbonát- és enzimtartalmát. A Lundh-próba esetén a provokáló ágens a gyomorba juttatott tejpor, cukor és olaj keveréke. A tápcsatorna motilitásának vizsgálata A tápcsatorna motilitásának vizsgálatára is alkalmas a hagyományos radiológiai vizsgálatok egy része (ürülés-, passzázsvizsgálat stb.). A sphincterek mûködésérôl adhatnak tájékoztatást a manometriás vizsgálatok (özofago-, gasztro-, proktomanometria). Az anális sphincterek beidegzésérôl nyújthat tájékoztatást az anus elektromiográfiás vizsgálata. A tápláltsági állapot eltéréseinek értékelése A tápláltsági állapot felmérése történhet tapasztalati alapon és antropometriai adatokat felhasználó táblázatok segítségével. A tápláltság egyes tényezôit meg lehet ítélni laboratóriumi adatok alapján is. (Lásd A tápláltság zavarai c. fejezetet is.) A tapasztalati alapon történô megítélésnél a betegség elôtti testsúlyt vesszük figyelembe, s ahhoz viszonyítjuk (százalékban kifejezve) a testsúlyveszteséget. A nem, a kor, a testmagasság testsúllyal való összefüggéseit mutató táblázatok általános, populációs szinten kiválóan használhatóak, de nem veszik figyelembe az egyéni konstitucionális, életmódbeli és egyéb különbségeket. Az antropometriai adatok a testzsír mérése (bôrredôvastagság-méréssel, CT-vel, bioelektromos impendancia analízissel), az izom tömegének becslése, az izomerô mérése. A biokémiai vizsgálatok elsôsorban a fehérjeanyagcserére vonatkozóan nyújtanak hasznos információt: a szérum összfehérje- és albuminszintje, a szérum kreatininszintje, a lymphocyták állapota (celluláris immunitás) tekintetében. A tápláltsági állapot komplex megítélésére különbözô képleteket alkalmaznak. Ilyen pl. a Mullen-index, mely a szérum albumin- és transzferrinszintjét, a bôrredô vastagságát, s az immunológiai reakció intenzitását veszi figyelembe.

20 FEJEZET Az emésztôrendszer károsodásai A gyomor-bél rendszer és a hasnyálmirigy károsodásainak hatása a napi tevékenységre és a szervezet funkcióképességére Juhász Ferenc Az emésztôrendszer tartós károsodásaihoz tartoznak a szervek anatómiai károsodásai azok teljes vagy részleges hiánya, strukturális eltérései. A tartós károsodások nagy részét a funkcionális károsodások az emésztôrendszer különbözô funkcióinak kiesése, csökkenése, fokozottá válása, torzulása jelentik. A károsodások értékelése során az egyik legfontosabb szempont, hogy a rendellenességek mennyire befolyásolják az egyén napi tevékenységét, milyen mértékben korlátozzák részvételét a társadalom életében. Az emésztôrendszer funkcióinak, funkciózavarainak és azok következményeinek összefüggéseit a táblázat mutatja be. Nagyfokú károsodások. Folyamatosan, tartósan és jelentôsen korlátozzák az önellátás (tisztálkodás, testápolás, toaletthasználat, öltözködés, étkezés) képességét. E károsodás eseteiben korlátozódik a mozgás, a közlekedési eszközök használatának a lehetôsége is. Az egyén képtelen biztosítani létszükségletének alapvetô feltételeit, társadalmi, interperszonális kapcsolatai beszûkülnek. Ezek a súlyosan károsodott személyek általában fogyatékosak, munkavégzésre, keresô tevékenységre alkalmatlanok. Kevésbé súlyos károsodások. Eseteikben a napi élettevékenységek folyamatosan, illetve gyakran korlátozottak. Az ilyen károsodás által érintett személy önellátó, bár az önellátás képes táblázat. Az emésztôrendszer funkciókárosodásainak hatása a tevékenységekre és a társadalmi részvételre funkciók funkciókárosodások következmények a napi tevékenység követelményei a munkavégzés követelményei rágás nyelés a táplálék transzportja szekréció emésztés felszívás székletürítés rágászavar nyelészavar obstrukció, hányás, obstipatio, diarrhoea nyáltermelési zavar, hiperaciditás a B 12 -vitamin felszívódásának zavara az exokrin pancreas elégtelensége, emésztési zavar malabsorptio alultápláltság az elektrolitháztartás, a savbázis egyensúly zavara anaemia fehérjevesztés, vitaminhiány tanulás, gondolkodás, kommunikáció, mozgás teheremelés, mozgatás járás, közlekedési eszközök használata háztartási tevékenység, interperszonális kapcsolatok sport kulturális tevékenység, az intim széfra zavarai az egyes munkakörök feladatainak, munkakörülményeinek megfelelôen a székletürítés zavarai incontinentia

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet Az emésztôrendszer károsodásai Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz 17. fejezet Általános rész A fejezet az emésztôrendszer tartós károsodásainak, a károsodások

Részletesebben

Az emésztő szervrendszer. Apparatus digestorius

Az emésztő szervrendszer. Apparatus digestorius Az emésztő szervrendszer Apparatus digestorius Táplálkozás A táplálék felvétele. A táplálék tartalmaz: Ballasztanyagokat: nem vagy kis mértékben emészthetők, a bélcsatorna mozgásában van szerepük Tápanyagokat:

Részletesebben

Szekréció és felszívódás II. Minden ami a gyomor után történik

Szekréció és felszívódás II. Minden ami a gyomor után történik Szekréció és felszívódás II Minden ami a gyomor után történik A pancreasnedv Víz Összetétele Proenzimek, enzimek Szabályozó molekulák HCO 3 - Egyéb elektrolitok Funkciói Valamennyi tápanyag enzimatikus

Részletesebben

Táplákozás - anyagcsere

Táplákozás - anyagcsere Táplákozás - anyagcsere Tápanyagbevitel a szükségletnek megfelelően - test felépítése - energiaszükséglet fedezete Fehérjék, Zsírok, Szénhidrátok, Nukleinsavak, Vitaminok, ionok ( munka+hő+raktározás )

Részletesebben

Étrendi terápia a betegek kezelésében/étrendi javaslatok különféle megbetegedésekben

Étrendi terápia a betegek kezelésében/étrendi javaslatok különféle megbetegedésekben Étrendi terápia a betegek kezelésében/étrendi javaslatok különféle megbetegedésekben PTE-ETK Fizioterápiás és Táplálkozástudományi Intézet Készítette: Szekeresné Szabó Szilvia Dietetika II. 2012 Vizsgálati

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1.

A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1. A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1. A mechanikai és kémiai tevékenység koordinációja a GI rendszerben A gatrointestinalis funkciók áttekintése. A mechanikai tevékenység formái

Részletesebben

Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek

Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek Dr Élő György Miért szükséges ismeretek ezek? Tudni kell a funkció károsodás okát, ismerni a beteg általános állapotát, hogy testi, szellemi és lelki állapotának

Részletesebben

A nyelőcső és a gyomor betegségei Herszényi László Semmelweis Egyetem, Budapest II. sz. Belgyógyászati Klinika

A nyelőcső és a gyomor betegségei Herszényi László Semmelweis Egyetem, Budapest II. sz. Belgyógyászati Klinika A nyelőcső és a gyomor betegségei Herszényi László Semmelweis Egyetem, Budapest II. sz. Belgyógyászati Klinika 2012. szeptember 12. Gyomorégés = Reflux Normál Reflux Gyomorsav Nyelőcső reflux betegség

Részletesebben

Hét Dátum Téma Előadó 1. szept. 9. kedd Gastrooesophagealis reflux betegség. Dr. Altorjay István

Hét Dátum Téma Előadó 1. szept. 9. kedd Gastrooesophagealis reflux betegség. Dr. Altorjay István BELGYÓGYÁSZATI INTÉZET C ÉPÜLET B ÉPÜLET GASZTROENTEROLÓGIA TANSZÉK, A ÉPÜLET ANYAGCSERE BETEGSÉGEK TANSZÉK Belgyógyászat 5., (Gasztroenterológia anyagcsere betegségek) AOBEL13A9 Kredit: 4 (V. évfolyam,

Részletesebben

MEGOLDÓLAP VÁLADÉKOK MEGFIGYELÉSE

MEGOLDÓLAP VÁLADÉKOK MEGFIGYELÉSE MEGOLDÓLAP VÁLADÉKOK MEGFIGYELÉSE Készítette: Dr. Orbán Lászlóné Értékelés: 100 88 jeles 87 75 jó 74 62 közepes 61 51 elégséges 50-0 elégtelen 1. Sorolja fel a gyakori székletürítési zavarokat! 5 pont

Részletesebben

G-B.J. fiú 4 éves. Védıoltásokat megkapta.

G-B.J. fiú 4 éves. Védıoltásokat megkapta. 1 G-B.J. fiú 4 éves Családi anamnézis: anyai nagymama Crohn betegség Geszt. anamnézis: eltérés nélkül Születési anamnézis: kóros eltérés nélkül Fejlıdés: fiziológiás Elızı betegségek: 1 ½ év. Lázgörcs

Részletesebben

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27.

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Az elhízás hatása az emberi szervezetre Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Melyek az élő szervezet elemi életjelenségei közül minőségében testtömeg

Részletesebben

KÉPALKOTÓ MÓDSZEREK A GYERMEK GASTROENTEROLÓGIÁBAN. Kis Éva Semmelweis Egyetem Budapest I. Gyermekklinika

KÉPALKOTÓ MÓDSZEREK A GYERMEK GASTROENTEROLÓGIÁBAN. Kis Éva Semmelweis Egyetem Budapest I. Gyermekklinika KÉPALKOTÓ MÓDSZEREK A GYERMEK GASTROENTEROLÓGIÁBAN Kis Éva Semmelweis Egyetem Budapest I. Gyermekklinika GASTROINTESTINALIS TRACTUS KÉPALKOTÓ VIZSGÁLATA: INDIKÁCIÓ Fejlıdési rendellenességek - Atresia,

Részletesebben

Az emésztőrendszer megbetegedései II.

Az emésztőrendszer megbetegedései II. Az emésztőrendszer megbetegedései II. Gyomordaganatok az összes rosszindulatú daganatok kb. 20-30%-a Előfordulási gyakoriság: 1. Japán 2. Chile 3. Izland 4. Finnország 5. Magyarország Legkevesebb eset:

Részletesebben

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK. A Crohn-betegségről TÁJÉKOZTATÓ A GYULLADÁSOS BÉLBETEGEKNEK. MGT Colon Szekció és az Alapítvány a vastagbélbetegekért kiadványa

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK. A Crohn-betegségről TÁJÉKOZTATÓ A GYULLADÁSOS BÉLBETEGEKNEK. MGT Colon Szekció és az Alapítvány a vastagbélbetegekért kiadványa TÁJÉKOZTATÓ A GYULLADÁSOS BÉLBETEGEKNEK A kérdéseket nemzetközileg vizsgált, az érintett betegek által felvetett problémák alapján állítottuk össze. A válaszokban a The Crohn s and Colitis Foundation of

Részletesebben

GYERMEKGYÓGYÁSZAT Gastrooesophagealis reflux betegség

GYERMEKGYÓGYÁSZAT Gastrooesophagealis reflux betegség Gastrooesophagealis reflux betegség Csecsemõ- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium Definíció és patomechanizmus A gastrooesophagealis reflux (GOR) alatt azt az elváltozást értjük, amikor a gyomortartalom

Részletesebben

2423-06 Anatómiai, élettani, metszetanatómiai ismeretek alkalmazása követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2423-06 Anatómiai, élettani, metszetanatómiai ismeretek alkalmazása követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Munkahelyi vezetője megbízásából anatómiai kiscsoportos gyakorlatot tart. Az ön feladata az anatómiai bevezető rész ismertetése. Az előadásában térjen ki a következőkre: - az emberi test fő

Részletesebben

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Étel/ital Táplálék Táplálék Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Szénhidrát Vagyis: keményítő, élelmi rostok megemésztve: szőlőcukor, rostok Melyik élelmiszerben? Gabona, és feldolgozási

Részletesebben

A TÁPCSATORNA ANATÓMIÁJA TÁPLÁLKOZÁS, EMÉSZTÉS

A TÁPCSATORNA ANATÓMIÁJA TÁPLÁLKOZÁS, EMÉSZTÉS A TÁPCSATORNA ANATÓMIÁJA TÁPLÁLKOZÁS, EMÉSZTÉS A táplálkozás szervrendszerének feladata: az élőlények számára szükséges szilárd és folyékony tápanyagok felvétele a felvett anyagok egy részét lebontjuk

Részletesebben

Daganatos betegségek megelőzése, a szűrés szerepe. Juhász Balázs, Szántó János DEOEC Onkológiai Tanszék

Daganatos betegségek megelőzése, a szűrés szerepe. Juhász Balázs, Szántó János DEOEC Onkológiai Tanszék Daganatos betegségek megelőzése, a szűrés szerepe Juhász Balázs, Szántó János DEOEC Onkológiai Tanszék Carcinogenesis mechanizmusa A daganatos átalakulás a normálistól eltérő DNS szintézisével kezdődik,

Részletesebben

Az ember szervezete és egészsége. Biológia verseny. 8. osztály. 2014. április 25. A feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc KÓDSZÁM:

Az ember szervezete és egészsége. Biológia verseny. 8. osztály. 2014. április 25. A feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc KÓDSZÁM: Az ember szervezete és egészsége Biológia verseny 8. osztály 2014. április 25. A feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc KÓDSZÁM: Türr István Gimnázium és Kollégium 1. A tápcsatorna szervei

Részletesebben

A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk.

A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk. A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk. Az eseteink túlnyomó részét neuro-, immunológiai eredetű kórképek adják.

Részletesebben

Anatómia Élettan II. Nagy Ferenc. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápolói ismeretek - 3. előadás 2009. október 7.

Anatómia Élettan II. Nagy Ferenc. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápolói ismeretek - 3. előadás 2009. október 7. Anatómia Élettan II. Nagy Ferenc Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat - 3. előadás 2009. október 7. Miről fogunk beszélni? Miről nem? 2 Tartalom A vizelet kiválasztó és elvezető rendszer Az emésztőszervek

Részletesebben

Hogyan működünk? II. dr. Csordás Katalin. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápoló Tanfolyam 8. előadás 2011. december 7.

Hogyan működünk? II. dr. Csordás Katalin. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápoló Tanfolyam 8. előadás 2011. december 7. Hogyan működünk? II. dr. Csordás Katalin Mentőápoló Tanfolyam 8. előadás 2011. december 7. Tartalom A vizelet kiválasztó és - elvezető rendszer Az emésztőszervek Idegrendszer 2 Hol helyezkednek el a szerveink?

Részletesebben

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Ön azt a feladatot kapta a munkahelyén, hogy készítsen kiselőadást a sejtek működésének anatómiájáról - élettanáról! Előadása legyen szakmailag alátámasztva, de a hallgatók számára érthető!

Részletesebben

VI. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2015.

VI. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2015. VI. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2015. Jubileumi V. Sikeresen Teljesült Évad / 2010-2011 - 2012-2013 - 2014 / Központi vastagbéldaganat rizikó felmérési kérdőív 2012-2013-14. évi eredményei Dr.

Részletesebben

Microcytaer anaemiák

Microcytaer anaemiák Microcytaer anaemiák Herszényi László MTA doktora Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika 2015. február 19. I. Fokozott vvt-pusztulás a. Haemolysis II. Csökkent vvt-képzés a. Hgb-szintézis zavara

Részletesebben

A TÁPCSATORNA FEJLİDÉSI RENDELLENESSÉGEI. SEMMELWEIS EGYETEM I.sz. Gyermekklinika Prof. Dr. Verebély Tibor

A TÁPCSATORNA FEJLİDÉSI RENDELLENESSÉGEI. SEMMELWEIS EGYETEM I.sz. Gyermekklinika Prof. Dr. Verebély Tibor A TÁPCSATORNA FEJLİDÉSI RENDELLENESSÉGEI SEMMELWEIS EGYETEM I.sz. Gyermekklinika Prof. Dr. Verebély Tibor Oesophagus atresia, oesophagotrachealis fistula Ma már 90 % feletti túlélés 40 %-ban egyéb fejlıdési

Részletesebben

Esetbemutatás. Dr. Iván Mária Uzsoki Kórház 2013.11.07.

Esetbemutatás. Dr. Iván Mária Uzsoki Kórház 2013.11.07. Esetbemutatás Dr. Iván Mária Uzsoki Kórház 2013.11.07. Esetbemutatás I. 26 éves férfi 6 héttel korábban bal oldali herében elváltozást észlelt,majd 3 héttel később haemoptoe miatt kereste fel orvosát antibiotikumos

Részletesebben

Glutén. Gégényné Osztó Zsuzsanna. Okleveles természetgyógyász, Reflexológus

Glutén. Gégényné Osztó Zsuzsanna. Okleveles természetgyógyász, Reflexológus Glutén Gégényné Osztó Zsuzsanna Okleveles természetgyógyász, Reflexológus Mi is az a glutén? Az egész életen át tartó intoleranciát a gluténnek (sikér) nevezett összetett fehérje okozza, melyet a búza-,

Részletesebben

tanszékvezető egyetemi docens

tanszékvezető egyetemi docens Sebészi anatómia A vékonybél sebészete Dr. Németh Tibor PhD tanszékvezető egyetemi docens SzIE, ÁOTK, Sebészeti és Szemészeti Tanszék és Klinika Sebészi anatómia Sebészi anatómia Sebészi anatómia Az ileus

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű! Nemzeti Erőforrás Minisztérium Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Vízvári László A minősítő beosztása: főigazgató M E G O L D Ó L A

Részletesebben

1. Az emésztôrendszerrôl általában

1. Az emésztôrendszerrôl általában 1. Az emésztôrendszerrôl általában Az emésztôrendszer a szájüregtôl a végbélnyílásig tart. A nyelôcsövet a gyomor, azt pedig a vékonybél követi. A nyelôcsô tulajdonképpen a mellkasban helyezkedik el, a

Részletesebben

THERMOGRÁFIAI KÉPALKOTÓ RENDSZER

THERMOGRÁFIAI KÉPALKOTÓ RENDSZER 1 of 6 12/1/2008 2:33 AM THERMOGRÁFIAI KÉPALKOTÓ RENDSZER Az infravörös monitorozás emisszión alapuló noninvazív képalkotó eljárás. A Budapesti Mûszaki Egyetemen kidolgozott thermográfiai vizsgálati rendszer

Részletesebben

A GASTROINTESTINALIS TRAKTUS FEJLİDÉSI RENDELLENESSÉGEI. Kis Éva Semmelweis Egyetem Budapest I. sz. Gyermekklinika

A GASTROINTESTINALIS TRAKTUS FEJLİDÉSI RENDELLENESSÉGEI. Kis Éva Semmelweis Egyetem Budapest I. sz. Gyermekklinika A GASTROINTESTINALIS TRAKTUS FEJLİDÉSI RENDELLENESSÉGEI Kis Éva Semmelweis Egyetem Budapest I. sz. Gyermekklinika VIZSGÁLÓMÓDSZEREK Nativ hasi rtg Felsı passage és követés Irrigoscopia Ultrahang CT MR

Részletesebben

A kiválasztó szervrendszer és betegségei

A kiválasztó szervrendszer és betegségei A kiválasztó szervrendszer és betegségei A szervezetben az anyagcsere során számtalan káros és felesleges anyag képződik. A sejtek bomlástermékei, a bekerült mérgezőanyagok, mind-mind eltávolításra várnak.

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT TÉMÁK. 1.) A stroke képalkotó diagnosztikája és differenciál diagnosztikája.

SZAKDOLGOZAT TÉMÁK. 1.) A stroke képalkotó diagnosztikája és differenciál diagnosztikája. PTE ETK KAPOSVÁRI KÉPZÉSI KÖZPONT KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKAI ANALITIKA SZAKIRÁNY SZAKDOLGOZAT TÉMÁK 1.) A stroke képalkotó diagnosztikája és differenciál diagnosztikája. 2.) Az agy fejlődési rendellenességeinek

Részletesebben

Az emészt szervrendszer

Az emészt szervrendszer Az emészt szervrendszer TÁPCSATORNA SZAKASZAI (8 m hosszú cs ) -fels (táplálék felvétele, falattá alakítása, továbbítása a középs szakasz felé): szájüreg, garat, nyel cs -középs (táplálék lebontása, felszívása)

Részletesebben

III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. évi Gasztroenterológiai szűrővizsgálatainak eredményei. Dr. Novák János PhD.

III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. évi Gasztroenterológiai szűrővizsgálatainak eredményei. Dr. Novák János PhD. III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. évi Gasztroenterológiai szűrővizsgálatainak eredményei Dr. Novák János PhD. Gasztroenterológiai kérdőíves szűrés adatainak feldolgozása Összesen

Részletesebben

A vékony- és vastagbél betegségek diagnosztikus lehetőségei. Dr. Miheller Pál Semmelweis Egyetem, II. Belgyógyászati Klinika

A vékony- és vastagbél betegségek diagnosztikus lehetőségei. Dr. Miheller Pál Semmelweis Egyetem, II. Belgyógyászati Klinika A vékony- és vastagbél betegségek diagnosztikus lehetőségei Dr. Miheller Pál Semmelweis Egyetem, II. Belgyógyászati Klinika Alapelv Elméleti tudástár Iránydiagnózis Megfelelő vizsgálatok megválasztása

Részletesebben

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 anyagcsere hőcsere Az élőlény és környezete nyitott rendszer inger hő kémiai mechanikai válasz mozgás alakváltoztatás

Részletesebben

Táplálék intoleranciák laboratóriumi vizsgálata vérből és székletből

Táplálék intoleranciák laboratóriumi vizsgálata vérből és székletből Táplálék intoleranciák laboratóriumi vizsgálata vérből és székletből Dr. Németh Julianna Synlab Hungary KFT Budapest Diagnosztika Központ Immunológiai Laboratóriuma Étkezéssel, emésztéssel összefüggő panaszok

Részletesebben

5. Egészséges emésztés

5. Egészséges emésztés 5. Egészséges emésztés A súlykontroll az egészséges emésztéssel kezdődik Az emésztőrendszered az egész szervezeted egyik legfontosabb része. Egy új felmérés szerint az embereket nagyon érdeklik az egészséges

Részletesebben

A tananyag tanulási egységei I. Általános elméleti onkológia I/1. Jelátviteli utak szerepe a daganatok kialakulásában I/2.

A tananyag tanulási egységei I. Általános elméleti onkológia I/1. Jelátviteli utak szerepe a daganatok kialakulásában I/2. A tananyag tanulási egységei I. Általános elméleti onkológia I/1. Jelátviteli utak szerepe a daganatok kialakulásában I/2. Vírusok szerepe a daganatok kialakulásában I/3. A környezet hatása a daganatok

Részletesebben

Mi a Crohn-betegség?

Mi a Crohn-betegség? Mi a Crohn-betegség? A Crohn-betegséget elsõ leírójáról, Burill Crohn (kiejtve Krón) amerikai orvosról nevezték el. A betegség egy olyan krónikus gyulladás, mely a tápcsatornát a szájüregtõl a végbélig

Részletesebben

Nanosomia A kivizsgálás indikációi, irányai. Dr. Halász Zita egyetemi docens Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinika, Budapest

Nanosomia A kivizsgálás indikációi, irányai. Dr. Halász Zita egyetemi docens Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinika, Budapest Nanosomia A kivizsgálás indikációi, irányai Dr. Halász Zita egyetemi docens Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinika, Budapest Az ideális növekedés alapfeltétele adequat táplálkozás, energia bevitel krónikus

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 0 /0. tanévre Csecsemő és gyermekápoló szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 3 0 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók adatai

Részletesebben

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A gastrooesophagealis reflux betegség diagnózisa, terápiája

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A gastrooesophagealis reflux betegség diagnózisa, terápiája Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A gastrooesophagealis reflux betegség diagnózisa, terápiája Készítette: A Gasztroenterológiai Szakmai Kollégium I. Alapvető megfontolások A gastrooesophagealis

Részletesebben

A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása

A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása Periódikus táplálékfelvétel Sejtek folyamatos tápanyagellátása (glükóz, szabad zsírsavak stb.) Tápanyag raktározás Tápanyag mobilizálás Vér glükóz

Részletesebben

Az onkológia alapjai. Szántó János DE OEC Onkológiai Tanszék ÁNTSZ 2010. február

Az onkológia alapjai. Szántó János DE OEC Onkológiai Tanszék ÁNTSZ 2010. február Az onkológia alapjai Szántó János DE OEC Onkológiai Tanszék ÁNTSZ 2010. február Statisztika Megbetegedés halálozás Világ: 15 20 M 7-8 M Mo.: 70.000 36.000 Azaz hazánkban minden negyedik állampolgár daganatos

Részletesebben

GERIÁTRIA. Fertőző betegségek SEMSEI IMRE. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar

GERIÁTRIA. Fertőző betegségek SEMSEI IMRE. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar GERIÁTRIA Időskori elváltozások, betegségek és kezelésük VI Fertőző betegségek SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar FERTŐZÉSEK IDŐSKORBAN Régen vezető halálok

Részletesebben

Az ember fogképlete. Az emésztõrendszer felépítése. zománc. dentin. korona. szájüreg. garat nyelv nyelõcsõ. fogüreg erekkel, idegekkel.

Az ember fogképlete. Az emésztõrendszer felépítése. zománc. dentin. korona. szájüreg. garat nyelv nyelõcsõ. fogüreg erekkel, idegekkel. Az emésztőrendszer felépítése I. elõbél szájnyílás szájüreg fogak fogképlet nyelv nyálmirigy ízlelõbimbó öklendezés nyelés garat gégefedõ porc nyelõcsõ perisztaltikus mozgás gyomor fogszuvasodás fogínysorvadás

Részletesebben

Testanyagaink állandóan változnak

Testanyagaink állandóan változnak Testanyagaink állandóan változnak Az emberi szervezetet mintegy 100 trillió (100 milliószor millió) sejt alkotja. Ezek közül óránként mintegy 100 milliárd sejt elhal, de helyüket és szerepüket azonnal

Részletesebben

1. Emlődaganatok neoadjuváns kezelésének hatása a műtéti technikára Témavezető: Dr. Harsányi László PhD egyetemi docens

1. Emlődaganatok neoadjuváns kezelésének hatása a műtéti technikára Témavezető: Dr. Harsányi László PhD egyetemi docens SZAKDOLGOZAT TÉMAJAVASLATOK A 2012/2013 tanévre Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar I. sz. Sebészeti Klinika SEBÉSZET 1. Emlődaganatok neoadjuváns kezelésének hatása a műtéti technikára 2.

Részletesebben

A tantárgy oktatásának célja: Az utóbbi évtizedekben egyre fokozódó érdeklődés mutatkozik az egészséges táplálkozás iránt. Tudományos kísérletek

A tantárgy oktatásának célja: Az utóbbi évtizedekben egyre fokozódó érdeklődés mutatkozik az egészséges táplálkozás iránt. Tudományos kísérletek Táplálkozástan és gasztronómia 09-09-07 1 Bevezetés A tantárgy oktatásának célja: Az utóbbi évtizedekben egyre fokozódó érdeklődés mutatkozik az egészséges táplálkozás iránt. Tudományos kísérletek bizonyítják,

Részletesebben

LIQUORVIZSGÁLAT. A lumbálpunkció helye a klinikai neurodiagnosztikában. Tantermi előadás V.évf. 2014. szeptember 24. Bors László Neurológiai Klinika

LIQUORVIZSGÁLAT. A lumbálpunkció helye a klinikai neurodiagnosztikában. Tantermi előadás V.évf. 2014. szeptember 24. Bors László Neurológiai Klinika LIQUORVIZSGÁLAT A lumbálpunkció helye a klinikai neurodiagnosztikában Tantermi előadás V.évf. 2014. szeptember 24. Bors László Neurológiai Klinika Összefoglalás 1. A liquor termelődése, keringése, felszívódása

Részletesebben

2354-06 Nőgyógyászati citodiagnosztika követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2354-06 Nőgyógyászati citodiagnosztika követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat A laboratóriumba vendég érkezik. Tájékoztassa a rákmegelőzés lehetőségeiről! Ismertesse a citológiai előszűrő vizsgálatok lényegét! - a primer és szekunder prevenció fogalma, eszközei - a citológia

Részletesebben

Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Klinikai Radiológiai Tanszék által a 2010/2011-es tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TDK témák

Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Klinikai Radiológiai Tanszék által a 2010/2011-es tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TDK témák Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Klinikai Radiológiai Tanszék által a 2010/2011-es tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TK témák V Védőnő szakirány GY Gyógytornász szakirány Képalkotó iagnosztikai

Részletesebben

Az eosinophil oesophagitistıl az eosinophil colitisig. Dr. Veres Gábor Bókay Gyermekklinika, Budapest

Az eosinophil oesophagitistıl az eosinophil colitisig. Dr. Veres Gábor Bókay Gyermekklinika, Budapest Az eosinophil oesophagitistıl az eosinophil colitisig Dr. Veres Gábor Bókay Gyermekklinika, Budapest Eosinophil oesophagitis 14 éves fiú Korábbi anamnézis: negatív Dyspepsia, epigastrialis fájdalom UBT

Részletesebben

Kialakulásának valószínűsége, a tünetek súlyossága azonban csökkenthető az életmód változtatásával.

Kialakulásának valószínűsége, a tünetek súlyossága azonban csökkenthető az életmód változtatásával. Az inkontinencia az altesti záróizmok záróképtelenségét jelenti, mind a húgycső, mind a végbél vonatkozásában. Következménye akaratlan vizeletelcsöppenés, -elfolyás, illetve -székletürités. Az inkontinencia

Részletesebben

ELEKTROLIT VIZSGÁLATOK 1. ELEKTROLITOK

ELEKTROLIT VIZSGÁLATOK 1. ELEKTROLITOK ELEKTROLIT VIZSGÁLATOK 1. ELEKTROLITOK - A SZERVEZET VÍZTEREI (KOMPARTMENTEK) -A VÉRPLAZMA LEGFONTOSABB ELEKTROLITJAI *nátrium ion (Na + ) *kálium ion ( ) *klorid ion (Cl - ) TELJES TESTTÖMEG: * szilárd

Részletesebben

Kialakulásának valószínűsége, a tünetek súlyossága azonban csökkenthető az életmód változtatásával.

Kialakulásának valószínűsége, a tünetek súlyossága azonban csökkenthető az életmód változtatásával. Az inkontinencia az altesti záróizmok záróképtelenségét jelenti, mind a húgycső, mind a végbél vonatkozásában. Következménye akaratlan vizeletelcsöppenés, -elfolyás, illetve -székletürités. Az inkontinencia

Részletesebben

A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek).

A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek). A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek). Mivel az egész testünkben jelen van, sok információt nyerhetünk belőle, hisz egy

Részletesebben

Magyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma.

Magyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma. Magyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma. A magasvérnyomásos populációban emelkedett vércukor értéket (5,6 mmol/l

Részletesebben

Colorectalis carcinomában szenvedő betegek postoperatív öt éves követése

Colorectalis carcinomában szenvedő betegek postoperatív öt éves követése Colorectalis carcinomában szenvedő betegek postoperatív öt éves követése Kegyes Lászlóné 1, Némethné Lesó Zita 1, Varga Sándor Attiláné 1, Barna T. Katalin 1, Rombauer Edit 2 Dunaújvárosi Prodia Központi

Részletesebben

Tüdőszűrés CT-vel, ha hatékony szűrővizsgálatot szeretnél! Online bejelentkezés CT vizsgálatra. Kattintson ide!

Tüdőszűrés CT-vel, ha hatékony szűrővizsgálatot szeretnél! Online bejelentkezés CT vizsgálatra. Kattintson ide! Tüdőszűrés CT-vel, ha hatékony szűrővizsgálatot szeretnél! Nap mint nap, emberek millió szenvednek valamilyen tüdőbetegség következtében, ráadásul a halálokok között is vezető szerepet betöltő COPD előfordulása

Részletesebben

III./2.3. Vékonybél tumorok

III./2.3. Vékonybél tumorok III./2.3. Vékonybél tumorok Herszényi László A fejezet célja egy esetbemutatáson keresztül a vékonybél tumorok epidemiológiájának, tüneteinek, diagnosztikájának, terápiájának és szűrésének áttekintése.

Részletesebben

ACUT HASI KÓRKÉPEK ÚJSZÜLÖTTKORBAN

ACUT HASI KÓRKÉPEK ÚJSZÜLÖTTKORBAN ACUT HASI KÓRKÉPEK ÚJSZÜLÖTTKORBAN Kis Éva Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinika KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA Prenatalis ultrahang Prenatalis MR Natív hasi röntgenfelvétel Ultrahang irrigoscopia NORMÁLIS

Részletesebben

MIÉRT KELL TÁPLÁLKOZNI?

MIÉRT KELL TÁPLÁLKOZNI? TÁPLÁLKOZÁS MIÉRT KELL TÁPLÁLKOZNI? Energiatermelés A szervezet számára szükséges anyagok felvétele Alapanyagcsere: a szervezet fenntartásához szükséges energiamennyiség átl. 7000 kj Építőanyagok: a heterotróf

Részletesebben

Disszekciós technika. Guillotine technika

Disszekciós technika. Guillotine technika Az endokrin szervek sebészete A hasnyálmirigy sebészete Dr. Németh Tibor, Ph.D, DipECVS tanszékvezető egyetemi docens SzIE, ÁOTK Sebészeti és Szemészeti Tanszék és Klinika Sebészi anatómia Sebészi anatómia

Részletesebben

I, A nyelőcső nyálkahártya sérülés (lézió) és vérbő, gyulladásos elváltozás (erythema) nem összefüggő, csak foltokban látható.

I, A nyelőcső nyálkahártya sérülés (lézió) és vérbő, gyulladásos elváltozás (erythema) nem összefüggő, csak foltokban látható. Fiziológiás Reflux Fiziológiás körülmények között, azaz normál élettani körülmények között a savanyú vagy ritkábban a lúgos gyomornedv tartalom időnként a nyelőcsőbe jut (ezt hívjuk Reflux -nak), és annak

Részletesebben

Pszichoszomatikus megbetegedések. Dr. Lászlóffy Marianna 2016. 04. 13. ÁNTSZ OTH MFF

Pszichoszomatikus megbetegedések. Dr. Lászlóffy Marianna 2016. 04. 13. ÁNTSZ OTH MFF Pszichoszomatikus megbetegedések Dr. Lászlóffy Marianna 2016. 04. 13. ÁNTSZ OTH MFF A halmozott rizikótényezővel élő emberek száma az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt. A stressz gyakorlatilag állandósult

Részletesebben

A mellkasi betegségek diagnosztikus lehetőségei. Dr. Miheller Pál Semmelweis Egyetem, II.sz. Belgyógyászati Klinika

A mellkasi betegségek diagnosztikus lehetőségei. Dr. Miheller Pál Semmelweis Egyetem, II.sz. Belgyógyászati Klinika A mellkasi betegségek diagnosztikus lehetőségei Dr. Miheller Pál Semmelweis Egyetem, II.sz. Belgyógyászati Klinika Fizikálsi status inspectio, palpatio, percussio, auscultatio Funkcionális vizsgálatok

Részletesebben

A radiológus szakorvosképzés tematikája (a Radiológiai Szakmai Kollégium 2005. 01. 16-i állásfoglalása alapján)

A radiológus szakorvosképzés tematikája (a Radiológiai Szakmai Kollégium 2005. 01. 16-i állásfoglalása alapján) A radiológus szakorvosképzés tematikája (a Radiológiai Szakmai Kollégium 2005. 01. 16-i állásfoglalása alapján) Általános szempontok I.: Követelmények: A képzés eredményeként a radiológia szakvizsgát tett

Részletesebben

A GYULLADÁSOS BÉLBETEGEK EURÓPAI NAPJA 2009. május 23. szombat Petıfi Sándor Mővelıdési Ház (1103 Budapest, Kada u. 38-40.)

A GYULLADÁSOS BÉLBETEGEK EURÓPAI NAPJA 2009. május 23. szombat Petıfi Sándor Mővelıdési Ház (1103 Budapest, Kada u. 38-40.) A GYULLADÁSOS BÉLBETEGEK EURÓPAI NAPJA 2009. május 23. szombat Petıfi Sándor Mővelıdési Ház (1103 Budapest, Kada u. 38-40.) Képalkotó diagnosztika Szerkesztette: Dió Mihály 06 30 2302398 Témák 1. Röntgen

Részletesebben

GASZTROENTEROLÓGIA BETEGTÁJÉKOZTATÓ

GASZTROENTEROLÓGIA BETEGTÁJÉKOZTATÓ GASZTROENTEROLÓGIA BETEGTÁJÉKOZTATÓ Hasfájás, puffadás irritábilis bél szindróma A vastagbél szerepe és helye az emésztôrendszerben A vastagbél felépítésének, valamint mûködésének ismerete nélkülözhetetlen

Részletesebben

Mi az akut has? Eddig még nem diagnosztizált, kevesebb,mint 7-10 napja tartó, kórházi felvételt vagy megfigyelést igénylő fájdalom.

Mi az akut has? Eddig még nem diagnosztizált, kevesebb,mint 7-10 napja tartó, kórházi felvételt vagy megfigyelést igénylő fájdalom. AKUT HAS Mi az akut has? Eddig még nem diagnosztizált, kevesebb,mint 7-10 napja tartó, kórházi felvételt vagy megfigyelést igénylő fájdalom. Az akut hasi katasztrófára jellemző: hirtelen kezdet, viharos,

Részletesebben

Grilla Stúdiója - gyógytorna, szülésfelkészítés

Grilla Stúdiója - gyógytorna, szülésfelkészítés Az éltetõ vitaminok A vitaminok olyan szerves vegyületek, amelyek feltétlenül szükségesek testünk kifogástalan mûködéséhez. A vitamin elnevezés a vita (élet) és az amin (NH2-tartalmú kémiai gyök) szavakból

Részletesebben

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek Alkohollal kapcsolatos zavarok Az alkoholbetegség Az alkoholisták mértéktelen ivók, alkoholfüggőségük olyan szintet ér el, hogy észrevehető mentális zavarokat okoz, károsítja test-lelki egészségüket, interperszonális

Részletesebben

Anisocoria. Anisocoria

Anisocoria. Anisocoria Anisocoria Orvosa anisocoriát állapít meg. Ebben az esetben a jobb és a bal szem pupillája nem azonos nagyságú. Kisfokú anisocoria, azaz a pupillák méretének különbözősége, fiziológiás. Előfordul, hogy

Részletesebben

Modern múlt Étkezésünk fenntarthatóságáért. 1.Tematikus nap: A hal mint helyben találhatóegészséges, finom élelmiszer

Modern múlt Étkezésünk fenntarthatóságáért. 1.Tematikus nap: A hal mint helyben találhatóegészséges, finom élelmiszer Modern múlt Étkezésünk fenntarthatóságáért 1.Tematikus nap: A hal mint helyben találhatóegészséges, finom élelmiszer Halat? Amit tartalmaz a halhús 1. Vitaminok:a halhús A, D, B 12, B 1, B 2 vitaminokat

Részletesebben

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Minisztériuma 52 720 01 Egészségügyi asszisztens Komplex szakmai vizsga ellátásához szükséges elméleti ismeretek, alkalmazás szinten történő reprodukálása. A vizsgafeladat időtartama:

Részletesebben

Anaerob fertőzések Anaerob baktériumok előfordulása: 1. Orális flóra: 2. Gastrointestinalis flóra: 3. Női genitális flóra:

Anaerob fertőzések Anaerob baktériumok előfordulása: 1. Orális flóra: 2. Gastrointestinalis flóra: 3. Női genitális flóra: Anaerob fertőzések Anaerob baktériumok előfordulása: 1. Orális flóra: aerob : anaerob = 1 : 10 Gram-negatívak: Bacteroides, Prevotella, Porphyromonas, Fusobacterium, Veillonella speciesek Gram-pozitívak:

Részletesebben

Szemeszter 2014.I.félév Jelleg. Semmelweis Egyetem Továbbképzési Központ Akkr.pont 50. 2014.01.20 Vége 2014.01.24 Tanácsterem Napok 5.

Szemeszter 2014.I.félév Jelleg. Semmelweis Egyetem Továbbképzési Központ Akkr.pont 50. 2014.01.20 Vége 2014.01.24 Tanácsterem Napok 5. Tanfolyam adatlap Alapadatok Kódszám Főcím Állapot Szervező Partner SE- TK/2014.I./00079 Szemeszter 2014.I.félév Jelleg Daganatok és komplex terápiája A tanfolyam akkreditálásra került Országos Onkológiai

Részletesebben

Heveny emésztőszervi megbetegedések Diagnosztikai alapok

Heveny emésztőszervi megbetegedések Diagnosztikai alapok Heveny emésztőszervi megbetegedések Diagnosztikai alapok Herszényi László SE. II. sz. Belgyógyászati Klinika 2015. október 14. Bevezetés Kórtörténet jelentősége! Fizikális vizsgálat jelentősége! Inspectio

Részletesebben

Az állóképesség fejlesztés elméleti alapjai. Dr. Bartha Csaba Sportigazgató-helyettes MOB Egyetemi docens TF

Az állóképesség fejlesztés elméleti alapjai. Dr. Bartha Csaba Sportigazgató-helyettes MOB Egyetemi docens TF Az állóképesség fejlesztés elméleti alapjai Dr. Bartha Csaba Sportigazgató-helyettes MOB Egyetemi docens TF Saját gondolataim tapasztalataim a labdarúgó sportoló állóképességének fejlesztéséről: Kondicionális

Részletesebben

IMMUNOLÓGIA VILÁGNAP 2012. április 26 Prof. Dr. Dankó Katalin DEOEC III. Belklinika Klinikai Immunológiai Tanszék

IMMUNOLÓGIA VILÁGNAP 2012. április 26 Prof. Dr. Dankó Katalin DEOEC III. Belklinika Klinikai Immunológiai Tanszék A reumatológiai/gyulladásos betegségek felismerése és szövődményei IMMUNOLÓGIA VILÁGNAP 2012. április 26 Prof. Dr. Dankó Katalin DEOEC III. Belklinika Klinikai Immunológiai Tanszék Gyulladásos betegségek

Részletesebben

Dr. Szőrös Gabriella NRSZH. Előadás kivonat

Dr. Szőrös Gabriella NRSZH. Előadás kivonat Dr. Szőrös Gabriella NRSZH Előadás kivonat Alkalmassági vizsgálatok Rehabilitációs alkalmasság Motivációs vizsgálatok Gépjárművezetői alkalmasság Munkaszimulátoros vizsgálatok Jogszabályi változás Mkcs

Részletesebben

Cukorbetegek kezelésének alapelvei

Cukorbetegek kezelésének alapelvei Diabétesz 2007. Életmód és kezelés Budapest, 2007. június 2. Mozgásterápia cukorbetegségben Lelovics Zsuzsanna dietetikus, humánkineziológus, szakedző Egészséges Magyarországért Egyesület Cukorbetegek

Részletesebben

Antikoagulánsok a toxikológus szemszögéből. Zacher Gábor

Antikoagulánsok a toxikológus szemszögéből. Zacher Gábor Antikoagulánsok a toxikológus szemszögéből Zacher Gábor A mázli faktor Az ellátott mérgezett betegek kb. 5%-nál szerepel olyan ágens, mely a véralvadási kaszkádra hatással lehet Szerencsére azonban az

Részletesebben

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan 11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz

Részletesebben

Vizsgálataink. EKG (Elektrokardiogramm) A míg az lész, a mi vagy. (Goethe)

Vizsgálataink. EKG (Elektrokardiogramm) A míg az lész, a mi vagy. (Goethe) Kardiológiai Szakrendelés Dr. Füsi Gabriella Kardiológus Főorvos Élni való minden élet, Csak magadhoz hű maradj. Veszteség nem érhet téged, A míg az lész, a mi vagy. (Goethe) Vizsgálataink EKG (Elektrokardiogramm)

Részletesebben

Mi a GERD? - Tények. Motilitási zavarok. GERD - Tünetek. GERD - Leletek. Gastroesophageal Reflux (GER) Tárnok András

Mi a GERD? - Tények. Motilitási zavarok. GERD - Tünetek. GERD - Leletek. Gastroesophageal Reflux (GER) Tárnok András Mi a GERD? Tények Motilitási zavarok Tárnok András Gastroesophageal Reflux (GER) A gyomortartalom a nyelőcsőbe jut Normális, élettani jelenség 02. hó: csecsemők 50%a 36 hó: 25% 1012 hó: 5% A refluxepizódok

Részletesebben

Dr. Szamosi Tamás egyetemi magántanár 2015/16 tanév

Dr. Szamosi Tamás egyetemi magántanár 2015/16 tanév Dr. Szamosi Tamás egyetemi magántanár 2015/16 tanév A FERTŐZŐ BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE A KÜLÖNBÖZŐ SZERVRENDSZEREK BETEGSÉGEINEK MEGELŐZÉSE BALESET MEGELŐZÉS, MÉRGEZÉSEK MEGELŐZÉSE A GYERMEK ÉS SERDÜLŐKORBAN

Részletesebben

Diagnosztikai irányelvek Paget-kórban

Diagnosztikai irányelvek Paget-kórban Diagnosztikai irányelvek Paget-kórban Dr. Donáth Judit Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet, Budapest HALADÁS A REUMATOLÓGIA, IMMUNOLÓGIA ÉS OSTEOLÓGIA TERÜLETÉN 2012-2014 2015. ÁPRILIS 17.

Részletesebben

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás Az elhízás, a bulimia, az anorexia Az elhízás Elhízás vagy túlsúlyosság elhízás a testsúly a kívánatosnál 20%-kal nagyobb túlsúlyosság a magasabb testsúly megoszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege

Részletesebben

Mellékpajzsmirigy Hyperparathyreosis. 2006/2007 Prof. Dr. Uray Éva DE OEC AITT

Mellékpajzsmirigy Hyperparathyreosis. 2006/2007 Prof. Dr. Uray Éva DE OEC AITT Mellékpajzsmirigy Hyperparathyreosis 2006/2007 Prof. Dr. Uray Éva DE OEC AITT 1 A calcium homeostasis szabályozó mechanizmusa szabályozó mechanizmusa Parathormon A mellékpajzsmirigy hormonja Elősegíti

Részletesebben

Anamnézis, fizikális vizsgálat májbetegségekben

Anamnézis, fizikális vizsgálat májbetegségekben Anamnézis, fizikális vizsgálat májbetegségekben Dr. Vincze Áron egyetemi docens PTE KK I.sz. BelgyógyászaA Klinika Hepatológia szakvizsga- előkészítő tanfolyam, Balatonfüred 2011. március 8-10. Májbetegségek

Részletesebben

A táplálkozási szokások és a dohányzás összefüggései. Károlyiné Csicsely Katalin Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet

A táplálkozási szokások és a dohányzás összefüggései. Károlyiné Csicsely Katalin Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet A táplálkozási szokások és a dohányzás összefüggései Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet A dohányzás emésztőrendszeri ártalmai Étvágytalanság. Ízérzékelés tompul. Emésztési panaszok. Gyakrabban

Részletesebben