2.13. A megismerés eredményességét befolyásoló tényezők
|
|
- Csenge Borbély
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 2.13. A megismerés eredményességét befolyásoló tényezők Érzelmek A. Az érzelem meghatározása a. definíció b. összetevői c. elméletei d. osztályozása e. szorongás és félelem közti különbség B. Arousal a. érzelem és arousal b. arousal és teljesítmény C. Attribúció, személypercepció D. Figyelem ÉRZELMEK A. Az érzelem meghatározása a. DEFINÍCIÓ Az érzelem olyan külső ingerre adott lelki állapot, amely befolyásolhatja és irányíthatja a viselkedést. Minden ember más, másképpen éli át a környezet viszonyait, ez nehezíti meg az érzelmek tárgyilagos megértését. b. ÉRZELMEK ÖSSZETEVŐI Pl.: düh összetevői: 1. testi reakciók szapora pulzus, ér a vázizmokba tódul, ökölbe akar szorulni a kéz 2. kognitív kiértékelés Valaki vagy valami akadályoz engem, ez nekem rossz, ezt nem hagyhatom 3. arc- és érzelemkifejezések Fenyegető gesztusok, homlokráncolás, felemelt hang 4. viselkedési készenlét Mindjárt kitöltöm a dühömet, agresszív leszek 5. érzelmi reakciók Agresszió, hiszti Belső Mosoly Közhasznú Egyesület felnőttoktatási intézmény (ikt.: / ) 1
2 c. AZ ÉRZELMEK ELMÉLETEI o Az érzelmek perifériás elmélete (James-Lange elmélet) Ezen elmélet szerint az érzékelést követően válaszolunk az eseményre, és az érzelmi élmény ennek a válasznak az észlelése során alakul ki: az érzelmi élmény a külső eseményre adott válasz észleléséből származik. A válasz lehet a viselkedésben, testi válaszokban, vagy az idegrendszer aktivációs állapotában bekövetkezett változás. Tehát a környezet nem közvetlenül, hanem a testi változásokon keresztül vált ki érzelmi élményt (nem azért menekülünk, mert félünk, hanem azért félünk, mert menekülünk). Az elméletből következik az a probléma, hogy a különböző érzelmekkel mennyire jár együtt mintázott vegetatív reakció (az elmélet szerint más-más érzelemmel különböző testi válaszok járnak együtt). o Az érzelmek centrális elmélete (Cannon) Cannon megkérdőjelezte a testi reakciók észlelésének az érzelmi élményben betöltött szerepét, mert o a vegetatív változások túl lassúak ahhoz, hogy az érzelmek forrásai legyenek o a zsigerek viszonylag érzéketlenek o belső szervi változások mesterséges előidézése nem eredményez érzelmeket o ha a zsigerek és a központi idegrendszer kapcsolata megszűnik, akkor sem lesz változás az érzelmi viselkedésben o nagyon eltérő érzelmi és nem érzelmi állapotokban hasonló zsigeri reakciók vesznek részt o Az érzelmek kognitív kiértékelés elmélete (Lazarus): az érzelmeket az határozza meg, hogy a helyzet (ahogyan azt észleljük), mennyiben és hogyan befolyásol(hat)ja személyes életünket. Azaz a helyzet kiértékelése a meghatározó. d. AZ ÉRZELMEK OSZTÁLYOZÁSA - egyetemes vagy alapérzelmek: düh, félelem, meglepődés, undor, öröm, bánat Belső Mosoly Közhasznú Egyesület felnőttoktatási intézmény (ikt.: / ) 2
3 - összetett érzelmek. e. SZORONGÁS ÉS FÉLELEM A félelemnek konkrét oka van, továbbá összekapcsolódik a veszély megszüntetésére vonatkozó tevékenységgel, vagy segítségkéréssel. Ezzel szemben a szorongásnak nincs konkrét tárgya, nem korlátozódik bizonyos külső helyzetekre, a személy szubjektív észlelése hozza létre, hosszabb időn keresztül fennállhat. B. Arousal: éberség, izgatottság, készenléti állapot. A tudat éberségi állapotának vegetatív alapja. Az agyba érkező információk, a mentális folyamatok hozzájárulnak az éberségi szint fenntartásához. Az ember pszichés működésében létezik egy optimális aorusal-szint, amely megfelel a tiszta tudatnak. Az aorusal-szint növekedésével, ill. csökkenésével együtt jár a tudati állapotok változása. a. AROUSAL ÉS ÉRZELMEK Az érzelmek kéttényezős elmélete (Schachter és Singer) Az érzelmek az általános vegetatív aktivációs szint (arousal) megváltozásával járnak, és az átélt érzelmek minőségét az határozza meg, hogy hogyan magyarázzuk a vegetatív változást (valamilyen címkével látjuk el). Kísérlet: egy beépített ember a viselkedésével manipulálta a környezetet: dühösnek vagy túláradóan vidámnak mutatkozott (a kísérleti személyek vitamin injekció címszóval vagy adrenalint, vagy placebót kaptak). Az adrenalint kapók egy részét tájékoztatták a szer hatásairól, egy másik felét nem, a harmadik részét pedig félreinformálták, tehát az utóbbi kettőnek nem volt magyarázata érzéseire. Az eredmények szerint ez a két csoport nagyobb mértékben számolt be a beépített ember által előidézett pozitív vagy negatív Belső Mosoly Közhasznú Egyesület felnőttoktatási intézmény (ikt.: / ) 3
4 hangulatról, mely mind az érzelmeikben, mind a viselkedéses jegyeikben megmutatkozott. : Az érzelmek általános hatása, hogy motiválhatják, de meg is zavarhatják a viselkedést, az arousal szintjétől függően. Az arousal döntően befolyásolhatja az átélt érzelem erősségét. b.arousal ÉS TELJESÍTMÉNY Az arousal és a teljesítmény összefüggését fordított U alakú görbe írja le (Yerkes-Dodson törvény). E szerint a közepes mértékű arousal felel meg az optimális teljesítménynek, míg a túl alacsony vagy extrém magas arousal rontja a teljesítményt. Az érzelmek funkciói - Az érzelmek evolúciós funkciója: gyors, adaptív válasz Az érzelmek adaptív válaszokkal kapcsolódnak össze: az egyén túlélési esélyeit növelik azzal, hogy a helyzetben a legmegfelelőbb választ hívják elő, valamint az érzelemkifejezésen keresztül jelzést szolgáltatnak cselekvési szándékáról. - Szerepet játszanak a társas kapcsolatok szabályozásában: a gyerek viselkedésével, érzelemkifejezésével befolyásolja a gondozó viselkedését és érzelmi állapotát. A sírás és a nevetés egyaránt közeledő viselkedést vált ki, egyszer azért, hogy megszüntesse a kellemetlen ingert, míg a mások esetben azért, hogy fenntartsa a kellemest. - Az érzelmek szerepe a kognitív folyamatokban: Az érzelmek szerepet játszanak a környezet értékelésében, módosíthatják a kognitív információfeldolgozást. Az aktuális hangulat befolyásolja a figyelmet, észlelést, tanulást és az emlékezetet is. Belső Mosoly Közhasznú Egyesület felnőttoktatási intézmény (ikt.: / ) 4
5 - Érzelmek szerepe a viselkedésszabályozásban és a célok követésében: Ha a kívánatos cél és a jelenlegi helyzet közt nagy a távolság (messze vagyunk a céltól), felállítunk egy sztenderdet, mellyel az adott cél felé közelíthetünk. Érzelem akkor alakul ki, ha ettől a sztenderdtől bármely irányba eltérünk: ha gyorsabban haladunk, mint elterveztünk pozitív, ha lassabban, akkor negatív érzelmet élünk át. Ezek szerint az érzelmek a célelérés egyfajta monitorjai, ellenőrző pontok és hozzájárulnak a célkövető viselkedés fenntartásához, vagy esetleg a viselkedés megszüntetéséhez. SZEMÉLYPERCEPCIÓ Mennyire pontosan észleljük a másik embert? - a másik személy vagy helyzet folyamatosan változik (időről időre más) - a személyiségjellemzőket nehéz mérni, és így az embereket összehasonlítani - az észlelő aktuális állapota (hangulata, elvárásai), valamint önértékelése befolyásolja, hogy milyennek látja a másik személyt A személyészlelés klasszikus elméletei - aritmetikai modell: a másokkal kapcsolatos ítéletek a személyről szerzett információk összegzéséből adódnak (súlyozott átlagolás) - szociális kívánatosság: a negatív információknak nagyobb a súlya - észlelés sorrendje: elsődlegességi (első benyomás) és újdonsági hatásnak nagyobb a súlya - holdudvarhatás: egy pozitív tulajdonság alapján sok jót feltételezünk A személyészlelés kognitív megközelítése - sztereotípia (kategória): azon tulajdonságok összessége, amelyet jellemzőnek tartunk a személyek egy csoportjára - a kategorizáció információszűrő hatással van a megismerés folyamatára, elősegíti a világban való tájékozódást, ugyanakkor viszont torzítások, téves észlelés forrása lehet (beskatulyázás) - a sztereotípiák önbeteljesítő jóslatként működhetnek (Pygmalion-hatás): kísérlet: Rosenthal és Jacobson az 1960-as években nagy érdeklődést kiváltó kísérletet végzett az osztályteremben lezajló folyamatok tanulmányozására. A kutatók vizsgálatuk céljára kiválasztottak egy iskolát, amelynek 18 osztályából véletlenszerűen kijelölték a tanulók 20%-kát abból a célból, hogy az ő tanulmányi eredményeik változását figyeljék a tanári elvárások függvényében. A tanári elvárásokat mesterségesen kívánták befolyásolni a tanároknak a tanulókról szóló tájékoztatók segítségével. Azért, hogy hihetővé tegyék a tanároknak szánt információkat, egy fiktív, valójában semmit sem vizsgáló tesztet töltettek ki az iskola tanulóival. E látszattesztek alapján a kísérlet céljára kiválasztott gyerekek tanárai elé tettek egy listát, és azt mondták nekik, Belső Mosoly Közhasznú Egyesület felnőttoktatási intézmény (ikt.: / ) 5
6 hogy a listán azoknak a neve szerepel, akik későn érő, de tehetséges tanulók (ún. késői kivirágzók). Ennek az információnak semmi alapja nem volt, hiszen a gyerekeket, ahogy említettük, véletlenül választották ki. Ahhoz, hogy a kutatók meggyőződhessenek a tanulók teljesítményének tényleges alakulásáról, a kísérlet kezdetén, azaz az iskolaév elején és végén két valóságos tesztet írtak a gyerekek. Rosenthal és Jacobson azt tapasztalták, hogy a véletlenszerűen kiválasztott és késői kivirágzóként bemutatott tanulók eredményeinek pozitív változása a tanév végén a valóságos teljesítménytesztekben felülmúlta azoknak a társaknak a teljesítményét, akikkel kapcsolatban nem fogalmaztak meg kedvező jóslatokat a vizsgálat során. C. ATTRIBÚCIÓ mások viselkedésének megértése (ok- és szándéktulajdonítás) Fritz Heider elmélete, mely szerint egy adott személy viselkedését két szempontból próbáljuk megmagyarázni: külső vagy belső oka van, és ha belső, szándékolt vagy szándékolatlan az illető cselekvése. Az oktulajdonítás alapmechanizmusa (Heider elmélete) - belső (személyes) vagy külső (szituációs) okra vezethető-e a vissza a viselkedés (először mindig a nyilvánvaló külső okot keressük) - szándékos vagy nem szándékos cselekvés elkülönítése (ha nem szándékosnak ítéljük, akkor nem kutatunk okok után) - a szándékosság eldöntésénél azt mérlegeljük, hogy a személy ismertee cselekvése következményeit, - ha találunk egy számunkra nyilvánvaló okot, amely látszólag kielégítően magyaráz egy viselkedést, akkor a többi lehetséges ok szerepével már nem számolunk Az attribúciós folyamatok jellegzetes hibái - alapvető attribúciós hiba: túlhangsúlyozzuk a belső okok szerepét, és figyelmen kívül hagyjuk a lehetséges külső okot - cselekvő-megfigyelő torzítás: saját viselkedésünket gyakrabban magyarázzuk külső okokkal, míg másokét inkább belső okokkal (azt tesszük felelőssé egy helyzetért, amire a figyelmünk irányul) - az igazságos világba vetett hit: a rosszak megbűnhődnek, a jók elnyerik jutalmukat; minket nem érhet baj, velünk ez nem történhet meg - énvédő-torzítás: meg akarjuk őrizni önértékelésünket (pl. kudarc esetén) D. FIGYELEM A figyelem az ingerek közötti szelektálás. A külső és belső környezetünkből (a szervezeten belüli világ) ingerek sokasága ér bennünket. Azt, hogy az ingerek áradatából mit észlelünk, a figyelem határozza meg. A figyelem szelektív és irányadó funkciójából fakadóan válogatunk az ingerek között. Belső Mosoly Közhasznú Egyesület felnőttoktatási intézmény (ikt.: / ) 6
7 A figyelem működését kiválóan modellezi a reflektor működése. A figyelmi működés egy mozgatható reflektorra hasonlít, melynek fényét ráirányíthatjuk a bennünket érdeklő dolgokra, kiemelve azt a környezetében levő, homályban maradó tárgyak közül. A reflektor fókuszát szűkítve a megvilágított terület kisebb lesz, de élesebben, részletgazdagabban látjuk. Ha szélesítjük a fókuszt, nagyobb területet, több dolgot tekinthetünk át, de ezeket már nem látjuk olyan élesen. A figyelem kiemeli, pontosabbá, élesebbé teszi észlelésünket, optimális feltételeket teremtve ezzel az információk felfogásához és feldolgozásához. A figyelem működésével kapcsolatos elméletek A figyelmet leggyakrabban az ún. koktélparti helyzetekben vizsgálják. A koktélparti vendége ugyanis többnyire egy társalgást követ, és minden mást figyelmen kívül hagy, függetlenül attól, hogy milyen lármás a társaság. Ezt a helyzetet az ún. dichotikus hallgatási helyzetekkel modellezik, amikor egy fejhallgatón a két fülbe egyidejűleg különböző szövegeket játszunk. A kísérleti személyeket arra kérik, hogy kövessék figyelmükkel az egyik fülbe érkező szöveget, majd megkérdezik mire emlékszenek a nem figyelt szövegből. A kísérletben résztvevők rendszerint nem emlékeznek a nem figyelt szöveg tartalmára. Emlékeznek viszont a nem figyelt szöveg fizikai jellemzőire: női vagy férfi, magas vagy mély hangot hallottak-e. Emlékeznek a zörejekre és a nem beszédből származó hangingerekre (pl. dudálás stb.) 1. E vizsgálatokra alapozva dolgozta ki Broadbent a figyelem szűrőmodelljét. Az elmélet alapján a figyelem működése egy szűrővel jellemezhető, vagyis az érzékszervek felől érkező információkat megszűrjük és csak a figyelt csatorna információi jutnak tovább és kerülnek feldolgozásra. A szűrő minden vagy semmi törvénye szerint működik. 2. Treisman elméletében egy csillapító rendszerről beszél, mely a nem figyelt csatorna jeleinek aktivitását csillapítja, így az nem éri el a feldolgozáshoz szükséges szintet. Treisman elméletével már magyarázható, hogy miért vagyunk képesek a nem figyelt csatornán elhangzó nevünket, illetve a szöveg bizonyos jellegzetességeit felidézni (Atkinson, 1998). Vannak kísérleti adatok, azonban arra vonatkozóan is, hogy a nem figyelt csatornán beérkező szavak is feldolgozásra kerülnek, és ha ennek nem is vagyunk tudatában, befolyásolják teljesítményünket. Ez azt igazolja, hogy már a figyelmi szelekció előtt is van ingerfeldolgozás és a nem figyelt ingerek jelentése is keresztüljuthat a szelekción. 3. A figyelem elméletek közül a legfrissebbek a kapacitásmodellek. Ezek az elméletek azon alapulnak, hogy a figyelem korlátozott kapacitással rendelkezik, és ez oszlik meg a különböző csatornák között. A kapacitás megoszlását több tényező is befolyásolja, hajlamaink, szükségleteink, érdeklődésünk, arousal szintünk, a bennünket érő ingerek jellege, jelentősége, ismertsége. Belső Mosoly Közhasznú Egyesület felnőttoktatási intézmény (ikt.: / ) 7
8 A FIGYELEM SAJÁTOSSÁGAI A figyelem terjedelme: arra ad választ, hogy hány tárgyat tudunk egy adott pillanatban figyelmünkkel megragadni. A figyelmünkkel egy adott pillanatba kb. 7±2 tárgyat tudunk befogni. Ez a szám megegyezik a rövid idejű memória kapacitásával. A figyelem tartóssága: azt mutatja meg, hogy mennyi ideig vagyunk képesek figyelmünket ráirányítani egy tárgyra. A figyelem e jellemzőjét számos tényező befolyásolja: mennyire monoton ingerre kell figyelnünk, érdeklődésünk, arousal szintünk, feladattudatunk stb. Ez egyértelműen mutatja, hogy nagyon nagy egyéni eltérésekkel találkozhatunk, a figyelem tartósságát illetően. A figyelem megosztottsága: azt jelzi, hogy egyszerre hány dologra tudunk párhuzamosan figyelni. A figyelem átvitele: azt fejezi ki, hogyan tudjuk figyelmünket egyik dologról egy másik dologra átirányítani. A figyelem átcsúszása egyik dologról a másikra történhet szándékosan és spontán, akaratunktól függetlenül. FIGYELEM FAJTÁI: Szándékos (akaratlagos) figyelem: akkor beszélünk szándékos figyelemről, amikor a figyelmi tevékenység tudatos mentális erőfeszítést igényel. Például a szándékos figyelem segítségével tudunk figyelmünkkel követni egy unalmas előadást, amelynek anyagából később vizsgán kell beszámolnunk. Spontán (akaratlan) figyelem: akkor beszélünk spontán figyelemről, amikor figyelmünk hirtelen, önkéntelenül egy ingerre irányul. Önkéntelen figyelmet váltanak ki a szokatlanul erős ingerek, a szokatlan ingerek, mozgó tárgyak. Pavlov mi az? reflexnek is nevezi az önkéntelen figyelmet és az új ingerekre automatikusan megjelenő feltétlen reflexfolyamatnak tartja. Automatikus figyelem: Az automatikus figyelem nem igényel tudatos odafordulást és erőfeszítést sem. Gyakorlás révén alakul ki. Az automatikus figyelem lehetővé teszi, hogy figyelmünket megosszuk és egyidejűleg más párhuzamosan folyó tevékenységet is nyomonkövessünk. Kitartó figyelem (éberség): a figyelemnek az a formája, amely hosszú ideig fennálló nagymértékű mentális erőfeszítést igényel. Ilyen figyelemre van szükségünk, például egy adott problémakör feltárásához, megértéséhez. Belső Mosoly Közhasznú Egyesület felnőttoktatási intézmény (ikt.: / ) 8
SZEMÉLYÉSZLELÉS. 1. Fizikai észlelés. 2. Szociális észlelés (rejtett minőségekre irányul)
SZEMÉLYÉSZLELÉS 1. Fizikai észlelés 2. Szociális észlelés (rejtett minőségekre irányul) A személyészlelés pontossága - 1 Arckifejezés értékelése érzelemkeltő helyzetekben exponált fényképek alapján: alapérzelmeket
RészletesebbenAz emberi motivációk és az érzelmek
Általános és személyis lyiséglélektanlektan Az emberi motivációk és az érzelmek A Yerkes-Dodson törvény (1908) Sikerorientáció Hi Sikerkereső Túligyekvő Lo Kudarcfélelem Hi Kudarc elfogadó Kudarckerülő
RészletesebbenTARTALOM Előszó 1. FEJEZET / A MEGISMERŐ FOLYAMATOK Juhász Márta Laufer László 1.1 Bevezetés 13 1.2 Az érzékelés (szenzáció) 14 1.2.1 Abszolút küszöb 15 1.2.2 Különbségi küszöb 16 1.3 Az észlelés (percepció)
RészletesebbenA közlekedésben résztvevők viselkedése. Siska Tamás szakpszichológus
A közlekedésben résztvevők viselkedése Siska Tamás szakpszichológus (tsiska@egyuttbt.hu) A veszélyes magatartás két formája Hibázás: gyakran az információ feldolgozás sikertelensége okozza. Nem tudatos.
RészletesebbenGyakorló ápoló képzés 2012.03.13.
PSZICHOLÓGIA I. rész Miskolczi Mária 2012. 03. 08. A pszichológia tárgya -A pszichológia elnevezés görög eredetű szó, jelentése lélektan, a lélek tudománya. -A pszichológia az emberi viselkedést vizsgálja
RészletesebbenSzexuális izgalom (arousal) Szexuális izgalom Sexual Arousal A SZEXUÁLIS AROUSAL 3 NAGY RENDSZERE:
Szexuális izgalom (arousal) Szexuális izgalom Sexual Arousal Humán szexuális válasz: interperszonális, vallási, szociális, pszichológiai és biológiai tényezők Szexuális izgalom (arousal): egy emelkedett
RészletesebbenCsaba Hamvai. 2. Előadás Motiváció Érzelmek
Csaba Hamvai 2. Előadás Motiváció Érzelmek Motiváció Soruce 1 Source 2 Source3 Miért akarnak orvosok lenni? Motiváció Movere (latin) mozogni Minden ami a viselkedés intenzitását, időtartamát, irányát (elkerülő,
RészletesebbenPszichikai képességek és alakítása. Sárközi István UEFA Elite Youth A
Pszichikai képességek és alakítása Sárközi István UEFA Elite Youth A 1. Figyelem, megfigyelőképesség 2. Érzékelés észlelés 3. Emlékezet 4. Gondolkodási funkciók 1. A figyelem, megfigyelőképesség fejlesztése:
RészletesebbenRÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme
RÉV Alapítvány Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme Készítette: Kabainé Ujj Gyöngyi andragógus Interjú típusai Strukturált interjú az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális
RészletesebbenV. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus
V. Tanuláselméleti perspektíva Behaviorizmus Tanuláselméleti perspektíva Kiindulópont: az élettapasztalat nyomán változunk, törvényszerű, és előre jelezhető módon Személyiség: korábbi tapasztalatok nyomán
RészletesebbenGender-kontinuum modellek Nemi eltérések az érzelmek terén
Gender-kontinuum modellek Nemi eltérések az érzelmek terén Prof. Dr. Kéri Szabolcs Az óra Prof. Dr. Pléh Csaba által kidolgozott tananyagra épül, amelyet Dr. Demeter Gyula és Dr. Pajkossy Péter módosított.
RészletesebbenA KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010
A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI
RészletesebbenAz érzelmek logikája 1.
Mérő László egyetemi tanár ELTE Gazdaságpszichológiai Szakcsoport Az érzelmek logikája 1. BME VIK, 2012 tavasz mero.laszlo@ppk.elte.hu Utam a pszichológiához (23) (35) Matematika Mesterséges intelligencia
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenA fejezet tartalma. Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás meghatározása. Fogyasztói magatartás elmélet és gyakorlat. Fogyasztói magatartás
A fejezet tartalma Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás Bauer András Berács József Fogyasztói magatartás Vásárlási folyamat Fogyasztói információ-feldolgozás A fogyasztói magatartást befolyásoló
RészletesebbenStressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006.
Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál Dr. Járai Róbert Zánka 2006. lőadás vázlata Stressz fogalma Szorongás és félelem Megküzdés Önbizalom és képesség 2 tressz A szervezet egészséges
RészletesebbenFontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára
Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő
RészletesebbenSZERVEZETI VISELKEDÉS
SZERVEZETI VISELKEDÉS DR. FINNA HENRIETTA EGYETEMI ADJUNKTUS MENEDZSMENT ÉS VÁLLALATGAZDASÁGTAN TANSZÉK FINNA@MVT.BME.HU Q.A.317. +36-1-463-4010 Meggyőzés és társai 1 http://tinyurl.com/kutatok2016 2 További
RészletesebbenÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN)
ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN) VIKOTE előadás, 2015. június 6 Pléh Csaba Középeurópai Egyetem Kognitív tudományi Tanszéke vispleh@ceu.edu Áttekintés Klasszikus kognitív
RészletesebbenBabeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július
Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július I.KÖTELEZŐ tantárgyak tételei 1. Az intelligencia meghatározásai,
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenAz emberi információfeldolgozás modellje. Az emberi információfeldolgozás modellje (továbbgondolás) Mintázatfelismerés kontextusfüggő észlelés
Az emberi információfeldolgozás modellje (továbbgondolás) Az emberi információfeldolgozás modellje Látási bemenet Hallási bemenet Feldolgozás Érzékszervi tár Alakfelismerés Probléma megoldás Következtetés
RészletesebbenAgresszió. olyan viselkedés, amelynek célja kár, vagy szenvedés előidézése
Agresszió olyan viselkedés, amelynek célja kár, vagy szenvedés előidézése Ösztöntan Mc Dougall (1908) 18 különböző ösztön Freud (1920) Örömelv, libidó Frusztráció Erosz (életösztön) Thanatosz (halálösztön)
RészletesebbenAz emberi emlékezet BME- 2007/2008; Tavaszi félév Albu Mónika malbu&cogsci.bme.hu
Az emberi emlékezet BME- 2007/2008; Tavaszi félév Albu Mónika malbu&cogsci.bme.hu K Kognitív o g n v T Tudom u d o m á n y i K Tanszék ö z p o n t v Tudományi B u d a p e s ti M ű s z a k i é s G a z d
RészletesebbenAz egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai. Osváth Viola szeptember. 18
Az egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai Osváth Viola 2012. szeptember. 18 Szociálpszichológia Az egyén és a társadalom kapcsolatát ragadja meg Társas lény Fontos szerepe a társaknak Festinger:
RészletesebbenWISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel
26. Oroszi Zsuzsanna: WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel A Weschler intelligenciatesztek a gyermek és felnőtt-korúak kognitív képességeinek átfogó és megbízható feltárását szolgálják.
RészletesebbenBevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába
Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001
RészletesebbenS hogy miért a cím: Jó úton-lóháton? Röviden szeretném magyarázatként bemutatni a ló és lovaglás hatásait
Jó úton-lóháton Évmilliókkal ezelőtt, mikor még a ló kutya-nagyságú volt, ébersége miatt választotta társául az ember. Sok sok év gondoskodás után nagyobbra nőttek, teherhordókká váltak, mígnem egy napon
RészletesebbenTantárgyleírás és tematika
Tantárgyleírás és tematika Általános lélektan gyakorlat A tantárgy során kipróbáljuk és megtárgyaljuk a kísérleti pszichológiai kutatásokban alkalmazott legfontosabb vizsgálati módszereket, eljárásokat,
Részletesebben3. A személyközi problémák megoldásának mérése
3. A személyközi problémák megoldásának mérése Élete során ki ritkábban, ki gyakrabban mindenki kerül olyan helyzetbe, amikor nem egyezik véleménye a másik véleményével, más célokat fogalmaz meg, eltérő
RészletesebbenAz agyi jelek adaptív feldolgozása MENTÁ LIS FÁ R A DT S ÁG MÉRÉSE
Az agyi jelek adaptív feldolgozása MENTÁ LIS FÁ R A DT S ÁG MÉRÉSE Bevezetés I. A fáradtság lehet fizikai: a normál testi funkciók hiánya mentális: csökkent agyi aktivitás vagy kognitív funkciók. Megjelenhet
RészletesebbenKognitív eltérések a nemek között 1. Az érzékelés
Kognitív eltérések a nemek között 1. Az érzékelés Prof. Dr. Kéri Szabolcs Az óra Prof. Dr. Pléh Csaba által kidolgozott tananyagra épül, amelyet Dr. Demeter Gyula és Dr. Pajkossy Péter módosított. Áttekintés
RészletesebbenÉRVELÉS, TÁRGYALÁS, MEGGYŐZÉS - SZEMINÁRIUM
ÉRVELÉS, TÁRGYALÁS, MEGGYŐZÉS - SZEMINÁRIUM 5-6. óra Az attitűd megváltoztatása. Szerepgyakorlat. Alapvető attribúciós hiba. Videóelemzés Szabó Krisztina kriszti.szabo@filozofia.bme.hu 2015. ősz BME GTK
RészletesebbenEmber-gép rendszerek megbízhatóságának pszichológiai vizsgálata. A Rasmussen modell.
Ember-gép rendszerek megbízhatóságának pszichológiai vizsgálata. A Rasmussen modell. A bonyolult rendszerek működtetésének biztonsága egyre pontosabb, naprakész gondolati, beavatkozási sémákat igényel
RészletesebbenA neobehaviorizmus felismeri az embert körülvevő szociális mező jelentőségét.
4_Teszt_próbavizsga Mely típusú tanulásnak felel meg az írástanulás? Perceptuális tanulás Motoros tanulás Verbális tanulás Nem szándékos tanulás Ki tekintette a tanulást feltételes reflexek sorozatának?
RészletesebbenBioetika részterülete Biomedikai etika és orvosi etika kérdéseivel részben átfedés
Neuroetika Neuroetika: Idegtudományok kapcsán felmerülő etikai kérdéseket vizsgálja alapvetően filozófiai diszciplína, tárgya: pszichiátria, neurológia, idegsebészet, neurofiziológia, neuroanatómia, pszichológia,
RészletesebbenMinden, amit az egyes egyed csinál, ami történik vele,, vagy végbemegy benne (a mozgás, a pihenés, az alvás, a lebegés, a mozdulatlan állás, a
A VISELKEDÉS SZERVEZŐDÉSE VISELKEDÉS: Minden, amit az egyes egyed csinál, ami történik vele,, vagy végbemegy gy benne (a mozgás, a pihenés, az alvás, a lebegés, a mozdulatlan állás, a figyelés, a lélegzet
RészletesebbenA SIKER KOVÁCSA, VAGY A KUDARC KÓDJA?
A SIKER KOVÁCSA, VAGY A KUDARC KÓDJA? A döntéshozatali tudatosság hiányosságai és lehetőségei a projekt menedzsmentben Török L. Gábor PhD Sikeres és sikertelen projektek arányai PMI nemzetközi felmérés
RészletesebbenSYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája
SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A pszichológia alapjai A tantárgy típusa DF
RészletesebbenPSZICHOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Pszichológia középszint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. május 25. PSZICHOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Általános tudnivalók a javításhoz Az
RészletesebbenA tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33
A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján
RészletesebbenAlulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs
Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens
RészletesebbenAz emberi információfeldolgozás modellje. Az emberi információfeldolgozás modellje. Alakészlelés. Más emberek észlelése.
Az emberi információfeldolgozás modellje (továbbgondolás) Az emberi információfeldolgozás modellje Látási bemenet Hallási bemenet Feldolgozás Érzékszervi tár Alakfelismerés Probléma megoldás Következtetés
RészletesebbenSzocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.
Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,
RészletesebbenÁltalános Pszichológia. Érzékelés Észlelés
Általános Pszichológia Érzékelés Észlelés Érzékelés Észlelés Klasszikus modell Elemitől a bonyolultabbig Külvilág elemi (Fizikai) ingerei: Érzékszervek (Speciális receptorok) Észlelés -fény -hanghullám
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenMotiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés?
És mit ír az újság? Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés? MOTIVÁCIÓ IRÁNY INTENZITÁS IDŐTARTAM A motiváció alapjai Cselekvéseink alapvető indítékai
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenAZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.
AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.hu Szociális kompetencia társas viselkedés Nagy József (2000): A szociális
RészletesebbenBiológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség
Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Alapkérdés: milyen mechanizmusok révén gyakorolnak hatást a genetikai tényezők a személyiségre? Kiindulópont: A személyiséget biológiai működések
RészletesebbenAz általános pszichológia egyes kérdései
Az általános pszichológia egyes kérdései A megismerı folyamatok A megismerési folyamatokkal a kognitív pszichológia foglalkozik. Kognitív folyamatok a szervezet alkalmazkodását szolgálják információ felvétele,
RészletesebbenKommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus
Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és
RészletesebbenEtológia Alap, BSc. A viselkedés mechanizmusa
Etológia Alap, BSc A viselkedés mechanizmusa 16.15-17.45 Miklósi Ádám Dóka Antal Pongrácz Péter 2017 Tudományos kutatás: A korai anyai környezet hatása a későbbi viselkedésre Újszülött-inkubátorok Nagyobb
RészletesebbenKÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke
Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)
RészletesebbenA kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész
A kutya kiképzése Az alkalmazott etológia kérdései I. rész Tény: Az ember kb. i. e. 12000 évvel ezelőtt háziasította a kutyákat, az állatok közül vélhetőleg elsőként. - Mi hát az etológia? A tudomány szempontjából
RészletesebbenAz olvasás iránti motiváltság alakulása tanulásban akadályozott és többségi gyermekek esetében Fazekasné Fenyvesi Margit
Az olvasás iránti motiváltság alakulása tanulásban akadályozott és többségi gyermekek esetében Fazekasné Fenyvesi Margit Az olvasás iránti érdeklődés legerősebb motiváló tényezője A szöveg tartalma A szöveg
RészletesebbenMintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához
Mintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához Fogalom meghatározása: Határozza meg az alábbi fogalmakat, ha a fogalomnak vannak alcsoportjai, akkor nevezze meg
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Motiváció 82. lecke A motiváció fogalma Pszichológiai
RészletesebbenA személyiségtanuláselméleti megközelítései
Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás
RészletesebbenMAGATARTÁSTUDOMÁNYI ISMERETEK 6. Dr. Gritz Arnoldné egeszseg@t-online.hu. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar 2009/2010
MAGATARTÁSTUDOMÁNYI Dr. Gritz Arnoldné egeszseg@t-online.hu ISMERETEK 6. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar 2009/2010 kognitív tudomány A megismerési folyamatok kutatásával foglalkozó
RészletesebbenSzociálpszichológia I.
Szociálpszichológia I. BTPS241BA Bernáth Ágnes 1. A szociálpszichológiai kutatás történeti előzményei (a szociálpszichológia definíciója; történeti áramlatok és aktuális témák a szociálpszichológiában;
RészletesebbenTehetségek akcióban P S Z I C H O L Ó G U S, P S Z I C H O L Ó G I A - S Z A KO S TA N Á R, V Í Z I T Ú R A - V E Z E T Ő, FA L M Á S Z Á S O K TAT Ó
Tehetségek akcióban A FEJÉR MEGYEI PEDAG Ó G I A I S ZAKSZO LG Á LAT M Ó R I TAG I N T ÉZMÉNYE VÁ R N A I - POLÁNYI VIKTÓ R I A P S Z I C H O L Ó G U S, P S Z I C H O L Ó G I A - S Z A KO S TA N Á R, V
RészletesebbenIII. Az állati kommunikáció
III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel
RészletesebbenLátás Nyelv - Emlékezet
Látás Nyelv - Emlékezet Elveszett emlékek Felejtés Szőllősi Ágnes aszollosi@cogsci.bme.hu Amiről szó lesz Véletlen felejtés Motivált (szándékos) felejtés A felejtés szélsőséges esete(i) Hiperthimesztikus
RészletesebbenÖnkéntes némaság - a mutizmus. Írta: Csányi Nikolett
Mi is a mutizmus? Az alkalmazkodó viselkedés zavara. A mutizmus némaságot jelent. Mutizmus során a beszédszervek épek, de súlyos viselkedéses gátlás (neurotikus zavar) alakul ki, és a gyermek nem beszél.
RészletesebbenAz állatok emberekre gyakorolt jótékony hatása már az ókorban is ismeretes volt. Az egyik első, dokumentált terápiás program a IX.
Az állatok emberekre gyakorolt jótékony hatása már az ókorban is ismeretes volt. Az egyik első, dokumentált terápiás program a IX.sz-ban Gheel-ben zajlott, ahol sérült embereket vontak be az állatokról
RészletesebbenBABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS
BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK 1. A gyógypedagógia alapfogalmai, elméletei, kapcsolata más tudományokkal
RészletesebbenPszichológiai Irányzatok és Iskolák
Pszichológiai Irányzatok és Iskolák Ha mindig igazat mondasz, semmire sem kell emlékezned. Mark Twain Dr. Szabó Attila, PhD A Behaviorizmus A behaviorizmus a pszichológia egy elméleti irányzata, amely
RészletesebbenA nemek eltérései az érzelmek terén
A nemek eltérései az érzelmek terén Prof. Dr. Kéri Szabolcs 2015 A kurzus Prof. Dr. Pléh Csaba anyagán alapul, amelyet Dr. Demeter Gyula és Dr. Pajkossy Péter módosított Főbb pontok Alapérzelmek Érzelmek
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK
PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK 1. Fogalmazza meg, mi a helyi tanterv lényege! 5 pont 2. Mutassa be az óvodáskorú gyermek testi fejlődésének jellemzőit! Írjon 5 jellemzőt!
RészletesebbenGRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban
GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.
RészletesebbenTakács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
RészletesebbenInterdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére
Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére Diagnosztikai jelentések értelmezése és elemzése egy 13-18 év közötti fiatal
RészletesebbenAz önismeret és a döntések szerepe a pályaépítésben
Mindig van választás Az önismeret és a döntések szerepe a pályaépítésben Hallgatói jegyzet SZERZŐ: DR. BUDAVÁRI-TAKÁCS ILDIKÓ LEKTOR: KASZÁS JUDIT NYELVI LEKTOR: GÖDÉNY ISTVÁNNÉ SZERKESZTŐ: NÉMETH VIKTÓRIA
RészletesebbenA fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón
A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának
RészletesebbenExperience hotel service. Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed!
1 Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed! Mi az az élményturizmus? Nyaralni, túrázni, utazni mindenki másképp szokott. Van, aki spontán indul el, van, aki alaposan
RészletesebbenA sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban
A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban Fejes Enikő Sport szakpszichológus Munka-és szervezet szakpszichológus Pszichológiai tudományok felosztása ALAPTUDOMÁNYOK Általános lélektan
RészletesebbenAz értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015
Az értelmi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés Az értelmi nevelés a művelődési anyagok elsajátítására, illetve azok rendszeres feldolgozásával az intellektuális képességek fejlesztésére irányul, és
RészletesebbenTÚL A TANÓRÁN MŰVÉSZETEK ÉS A FEJLŐDŐ, KIBONTAKOZÓ EMBER. Csépe Valéria
TÚL A TANÓRÁN MŰVÉSZETEK ÉS A FEJLŐDŐ, KIBONTAKOZÓ EMBER Csépe Valéria csepe.valeria@ttk.mta.hu 1 TÉMÁK Szerep Hely Hatás Tanóra és azon túl 2 A MŰVÉSZETEK SZEREPE Világgazdasági Fórum- a tíz legfontosabb
RészletesebbenAz orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés
Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés A MAGATARTÁSTUDOMÁNYOK ALAPJAI Tisljár Roland, Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Tanulás Viszonylag állandó, a tapasztalatok következtében kialakuló
RészletesebbenHOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A
HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS
RészletesebbenModalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció
Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.
RészletesebbenSYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába
SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába
RészletesebbenA BENYOMÁS KIALAKULÁSA
Társas megismerés 1 A BENYOMÁS KIALAKULÁSA A társas interakció első fázisa az, hogy két ember érzékeli (látás, hallás, tapintás útján) egymást és kialakul egymásról egy benyomás, amely alapvetően meghatározza
RészletesebbenÁpolás Betegellátás Alapszak ADDIKTOLÓGIA 1. Deutsch Krisztina szakoktató PTE ETK
Ápolás Betegellátás Alapszak ADDIKTOLÓGIA 1. Deutsch Krisztina szakoktató PTE ETK Tárgyleírás A drog és az idegrendszer. A drogok hatásmechanizmusa. Addiktológiai alapfogalmak. A függőség kialakulását
RészletesebbenAz oktatás stratégiái
Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.
RészletesebbenA TE IS PROGRAM MÓDSZERTANI ÚTVONALAI. Határok, keretek és elvárások ISKOLAI TESTMOZGÁSPROGRAMOK TÁRSAS KÖZPONTÚ EGÉSZSÉGTUDATOS ISKOLAI KULTÚRA
0 KÜLSŐ Szabályok Védelem Feszegetés Autonómia Átlépés Átkeretezés 0 KÜLSŐ Feszültségek, félelmek Kategorizáció / Sztereotípiák Agresszió Tartalmazás, kibírás, én erő Csoportkohézió Teljesítmény, pozitív
RészletesebbenÁltalános pszichológia
Általános pszichológia Általános pszichológia Egészséges, felnőtt ember pszichés működésének tanulmányozása - Jelenségekkel, egészséges emberekkel, normális körülmények között Megismerési folyamatok -
RészletesebbenA pszichológia mint foglalkozás
A pszichológia mint foglalkozás Alkalmazott területek Polonyi Tünde, PhD Klinikai pszichológia Klinikum területe: mentális problémák, mentális egészség hiánya. De mi a mentális egészség? Eltérés a normától?
RészletesebbenÉrzékeink csábításában
Workshop az innovációról Érzékeink csábításában (organoleptikus vizsgálatok napjainkban) Horváthné Dr.Almássy Katalin főiskolai tanár SZTE TIK, 2012. február 16. 1 Az élelmiszerminőség elemei 1. EGÉSZSÉGÜGYI
RészletesebbenKommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet
Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Tanulunk és tanítunk, mi a haszna? LLL Könyvtári Szolgáltatások és eredményességük Komárom, 2011. június 24-én A kommunikáció lényege, hogy az egymással
RészletesebbenAzonosító jel: ÉRETTSÉGI VIZSGA május 16. PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május 16. 8:00. Időtartam: 180 perc
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2018. május 16. PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2018. május 16. 8:00 Időtartam: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Pedagógia
RészletesebbenPoligráfia - hazugság vizsgálat Biofeedback. EKG, légzési ritmus és bőrellenállás mérése
Poligráfia - hazugság vizsgálat Biofeedback EKG, légzési ritmus és bőrellenállás mérése Élettan és anatómia gyakorlat, pszichológia BA A mérést és kiértékelést végezték:............ Gyakorlatvezető:...
RészletesebbenGyakorló ápoló képzés 2012.03.26.
Pszichológia II. Miskolczi Mária 2012. 03. 22. Az érzelmek (emóciók) www.lemtrener.hu 1 Átszövik, színezik észleléseinket. hatással lehetnek: 1.figyelmi teljesítményünkre, 2.gondolatainkra, 3.viszonyulásainkra,
RészletesebbenÉrzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel
RészletesebbenKulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül
Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának
RészletesebbenFejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN
Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált
RészletesebbenTARTALOM A KUTYA VISELKEDÉSKUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETE ÉS ELMÉLETI ALAPVETÉSEI
TARTALOM Prológus: Comparare necesse est (Az eredeti angol kiadáshoz) 13 Elõszó a magyar kiadáshoz 17 1. fejezet A KUTYA VISELKEDÉSKUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETE ÉS ELMÉLETI ALAPVETÉSEI 1.1 Bevezetés 19 1.2 A behaviorizmustól
RészletesebbenBeszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete
Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése
Részletesebben