Lelkünk vitaminjai egészségünk megőrzéséért, fejlesztéséért

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Lelkünk vitaminjai egészségünk megőrzéséért, fejlesztéséért"

János Hegedüs
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 Lelkünk vitaminjai egészségünk megőrzéséért, fejlesztéséért Dr. Ferenczi Andrea KRE, Pszichológiai Intézet Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék

2 ÉRZELMEK KAPCSOLAT REMÉNY HÁLA

3 KAPCSOLATAINK biológiai következménye q Emberi kapcsolataink szoros összefüggésben vannak fizikai jóllétünkkel. q A legnagyobb feszültséget okozó kapcsolatok összefüggésben vannak az immunrendszert szabályozó génekkel. q Emberi kapcsolataink nemcsak élményeinket, hanem biológiai rendszerünket is alakítják. q Akik folyamatos konfliktusban élnek, két és félszer nagyobb valószínűséggel fáznak meg. q Aranyszabály: viselkedjünk úgy, hogy ez jótékonyan hasson azokra, akikkel kapcsolatba lépünk! q Az érzelmek ragályosak - ugyanúgy elkapjuk őket, mint a vírusokat, ezért akár a megfázás emocionális megfelelőinek is tekinthetők. q Amygdala: érzékenység mások jelzéseivel szemben; társas intuíció. q Biológiai következmények. q Társas interakciók az agy átalakításában is szerepet játszanak.

4 q Társas elutasítottság: ACC q Buber: Én-Te, Én-Az q A szeretet egészségügyi tényező: q Azok a férfiak, akiket szívkoszorúér-megbetegedés miatt angiográfiás vizsgálatnak vetették alá, általában kevesebb érzelmi támogatásban részesültek hozzátartozóiktól: 40%-al több érelzáródást tapasztaltak náluk. q Mérgező emberi kapcsolatok vö. dohányzás, magas vérnyomás vagy koleszterinszint, a túlzott evés vagy a fizikai tétlenség.

5 ÉRZELMEK Történeteink birtokba vétele Interjú olyan személyekkel, akik végigvittek egy pozitív változást az életükben: talpra álltak egy krízis vagy veszteség után, újra munkát találtak hosszú munkanélküliséget követően, lefogytak, leszoktak a dohányzásról, munkahelyet váltottak, elkezdtek sportolni, kiléptek egy rossz kapcsolatból, megbocsátottak

6 Felismerni az érzéseket I. Foglalkozunk az érzéseinkkel Nem tudom, mi történik, csak el akarok bújni. Csak azt tudom, hogy legszívesebben belerúgnék a falba. Csokit akarok. Sokat! (Csalódott, gyászos, bosszús, sértett, mérges, összetört szívű, összezavarodott, rémült, aggódó. vagyok. Nagyon fáj, sebezhetőnek érzem magam, zavarban vagyok, nyomaszt valami, tobzódom a sértettségben. Görcsbe szorult a gyomrom. II. Kíváncsiak vagyunk az érzéseink mögött rejlő sztorira: milyen érzéseket élünk át, és hogyan kapcsolódnak azok a gondolatainkhoz és a viselkedésünkhöz. Miért vagyok olyan kemény ma mindenkivel? Mi zökkent ki állandóan? Hogyan jutottam oda, hogy kedvem lenne ököllel beleverni a falba, itt, előttem? Miért érzem magam ilyen nyomás alatt? Nem tudok nem gondolni arra a munkahelyi beszélgetésre. Miért? Nagyon erős érzelmi reakciót produkáltam mi folyik itt? Tudom, hogy a csoki nem segít. Mi történik valójában? Mi van a gyomrommal?

7 Az érzelem felismerése azt jelenti, hogy kifejlesztünk egyfajta tudatosságot azzal kapcsolatban, hogy gondolkodásunk, érzéseink (testi tüneteinket is beleértve) és viselkedésünk hogyan kapcsolódnak össze.

8 HÁLA mint multivitamin A hála [ ] eloszlatja a negatív érzéseket: a harag és a féltékenység megsemmisül a hála ölelésében, a félelem és a védekezés összezsugorodik

9 Mit jelent a hála? q A hála gyakorta átélt társas érzelmeink egyike. q Általában olyan helyzetekben éljük meg, amikor egy másik személy számunkra pozitív következményekkel járó cselekedetét megtapasztaljuk. q Az erények királynője. q A társadalmi harmónia megteremtésének eszköze (Seneca, Kr. e. 54- ben) q A legmélyebb emberi érzelem, amelynek ellensége az önérdek, ami a hétköznapi emberi kapcsolatok legádázabb ellensége. (Rousseau)

10 q A hála a kegyelem megtapasztalására adott természetes válasz a kereszténységben. (Kálvin) q Ószövetségben a hálaadás Istennek kötelező volt, annak elmaradása, a hálátlanság Isten haragjával fenyegetett. q Az Újszövetség a hálát nem mint kötelezettséget, hanem mint Isten kegyelmének és szeretetének megtapasztalásából eredő érzelmet írja le. q előrevetíti a hála pozitív hatását, amely nemcsak az Istennel való kapcsolatot erősíti, de az emberekbe vetett bizalmat, irántuk érzett szeretetet is.

11 Érzés: aktuálisan megélt érzelmi állapot Hangulat: hosszan tartó állapot, kevésbé tudatosan meghatározható Stabil vonás: életszemlélet, meghatározza a személy jellegzetes érzelmi válaszait

12 Diszpozícionális hála q Egy tágabban értelmezhető életszemlélet (life-orientation) része, amelynek központi eleme, hogy észrevesszük és értékeljük a világ pozitív dolgait, eseményeit személyes és transzcendens szinten is. (Wood és mtsai, 2010) q Általános tendenciát jelent arra vonatkozóan, hogy felismerjük, más jótette szerepet játszik pozitív élményeinkben, és pozitív érzelmekkel reagáljunk arra. (Emmons, 2009)

13 A hála biokémiai aktivitása Aki vonás szinten hajlamosabb a hálára: gyakrabban él meg más pozitív érzelmeket is (boldogság, remény, optimizmus), és ritkábban tapasztal negatív érzelmeket (sértődöttség, szorongás, irigység). elégedettebbek az életükkel empatikusabbak és segítőkészebbek a másik emberrel, mint a hálát nehezebben megélő és kifejező személyek könnyebben megbocsátanak azoknak, akik megbántják őket társaságkedvelők a kapcsolataikban szeretetteljesebbek és bizalom jellemzi őket

14 konkrét vallási orientációtól függetlenül több spirituális élményről tanúskodnak kevésbé függenek a materiális javak megszerzésétől (Wood, Froh, Geraghty, 2010) jobb az önértékelésük kevesebb fizikai tünetről számolnak be többet alszanak, reggelente kipihentebben ébrednek hatékonyabb a munkavégzésük

15 A hála rendszeres gyakorlásának hatása a hála általános érzetére és a lelki megküzdőképességre Hála kérdőív (GRAT) 1. Faktor Bőség érzékelése (Ab), 2. Faktor Egyszerű dolgok értékelése (SA), 3. Faktor Mások értékelése (AO). Connor-Davidson Reziliencia kérdőív: a stresszel és szorongással való sikeres megküzdést méri Csoport Mennyiség (fő) Nem Nő 39 86,7 Férfi 6 13,3 Iskolai Alapfokú 3 6,65 végzettség Középfokú 8 17,8 Felsőfokú 31 68,9 Folyamatban lévő felsőfokú 3 6,65 Keresztény hit Átlagéletkor Hívő 19 42,2 (rendszeres hitgyakorló) Nem hívő 26 57,8 43,6 év, (SD=14,41) A teljes mintára vetített arány (%)

16 Az egyszerű dolgok értékelése faktorban mért átlagok alakulása a két csoportbana T1 és a T2 mérés között. Szignifikáns növekedés volt tapasztalható. Egyszerű dolgok (átlag) ,16 66,00 62, ,44 55 egyszerű dolgok_t1 egyszerű dolgok_t2 nem hívő hívő

17 Mások értékelése faktorban mért átlagok alakulása a két csoportbana a T1 és a T2 mérés között. Szignifikáns növekedés volt tapasztalható. Mások értékelése (átlag) ,16 46, ,76 Fejleszthető, hogy milyen gyakran és intenzíven éljük át a hála érzését. 43,56 40 mások értékelése_t1 nem hívő hívő mások értékelése_t2

18 A reziliencia átlagainak alakulása a két csoportban a T1 és a T2 mérés között A hálanaplózást követő átlagok szignifikáns növekedést mutattak mindkét csoportban, amelyre a hitnek nem volt hatása. Reziliencia érték (átlag) ,58 29,53 28,38 Hálanaplózás segítségével jó eséllyel lehet erősíteni, izmosítani a rezilienciát, amely támogató faktorként játszik szerepet az életben előforduló krízisekkel való megküzdésben ,85 reziliencia_t1 nem hívő hívő reziliencia_t2

19 Lelki edzésprogram: táplálja a stresszel való megküzdéshez szükséges pszichés tartalékokat. Társas kapcsolatainkban nemcsak a hála átélése, hanem annak kinyilvánítása is kitüntetetten fontos. A hála kimutatásának fizikailag, lelkileg és érzelmileg is olyan sok előnye van, hogy érdemes a mindennapi életünk részévé tenni. Számba venni mindazon dolgokat, amelyekért hálásak lehetünk, a megküzdés (coping) általános módjaként is felfogható.

20 Reménytelenség: REMÉNY mint a megküzdés eszköze q a jövővel kapcsolatos negatív elvárások rendszereként definiált pszichés állapot q rosszul alkalmazott pszichológiai válasz, melynek az egészség szempontjából mindenre kiterjedő negatív hatása van, a pszichoneuro-immunológiai folyamatokon keresztül (Everson és mtsai 1999, 120)

21 A reménytelenség mint érzelmi állapot q szoros összefüggést mutat számos pszichológiai betegséggel q kapcsolatba hozható fizikai megbetegedésekkel q elégtelen szociális élettel és kapcsolatrendszerrel jár együtt (Everson és mtsai., 1996) q pozitív együttjárást mutat a daganat kiújulásának előfordulásával q a reménytelenség szintjének növekedésével együtt járt a depresszív tünetek szignifikáns emelkedése q összefüggést mutat a problémamegoldó képességek alacsony szintjével q az öngyilkossági veszélyeztetettség megbízható prediktora q minél magasabb az egyén által megélt reménytelenség szintje, annál valószínűbb, hogy az megmutatkozik egészségi állapotában valamilyen fizikai betegség formájában

22 A remény mint kognitív folyamat Egy olyan gondolkodási folyamat, amelyet a célok, a megoldási lehetőségek és a személyes hajtóerő vagy motiváció hármasa alkot (Charles Richard Snyder). ha célt tudunk kitűzni, ha megvan bennünk az elszántság és a kitartás, hogy a célokat megvalósítsuk, hiszünk a cselekvési képességünkben tanult dolog (határok, a következetesség és a támogatás)

23 vaz életerőt már a puszta emberi kapcsolat is feltámasztja különösen, ha szeretet táplálja. vkapcsolataink, agyműködésünk, lelki és egészségi állapotunk, valamint jó közérzetünk közötti rejtett összefüggések elgondolkodtató következményekkel járnak. HÁLÁS VAGYOK A MEGTISZTELŐ FIGYELEMÉRT ÉS A KÖZÖS GONDOLKODÁSÉRT!

24 Részlet egy hálanaplóból 1. nap: Hálás vagyok a Napért, hogy melegít és így nem fázom. A közlekedési eszközökért, hogy általuk eljutok A-ból B-be. A humorért, hogy széppé varázsolja a mindennapjaimat. Az alvásért, hogy másnap friss lehetek. Édesanyámért, csak amiért van. Édesapámért, csak amiért van. 2. nap: Az internetért, hogy általa könnyen, gyorsan infókhoz jutok. A kommunikációért, mert általa tudok kapcsolódni másokhoz. Az időért, hogy még van időm élni. A nagylelkűségért, mert nélküle sehol se lennék. A gondolataimért, amikkel meg tudom fogalmazni, hogy mi van bennem.

Hasonló dokumentumok

VI. Szupervíziós Szakmai Konferencia - Reflektivitás és szupervízió

VI. Szupervíziós Szakmai Konferencia - Reflektivitás és szupervízió Reflexió és önreflexió a kreatív élettervezésben Dr. Ferenczi Andrea Ph.D KRE BTK Pszichológiai Intézet Személyiség- és Egészségpszichológiai