Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS)

Átírás

1 Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) - Nádudvar - Nyíregyháza Készítette: Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft.

2 1. Összefoglaló A város egészének helyzetelemzése Városrészi szintű gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetelemzés Az IVS célrendszere, és megvalósíthatósága Helyzetelemzés A város szerepe a településhálózatban Nádudvar szerepe az egyes térszerkezeti egységekben Nádudvar város gazdasági térszerkezetben betöltött szerepe Konklúzió a város és az alföldi térszerkezet lehetséges jövője Város szintű helyzetértékelés Városszerkezet A város szerkezetét meghatározó történeti tényezők A város szerkezetét meghatározó közlekedési tényezők Gazdaság Kereskedelem Turizmus Információs társadalom Társadalom Demográfia Munkanélküliség-foglalkoztatás Képzettség Egészségügyi állapot Jövedelmi helyzet Települési környezet Természeti környezet Zajártalom és légszennyezés Épített környezet Műemlékek Helyi építészeti értékek Közlekedés Közúti kapcsolatok Vasúti összeköttetések Kerékpárút-törzshálózat Közszolgáltatások Közoktatás Közművelődés, kultúra Egészségügy Sport, szabadidő Szociális ellátórendszer Korábbi időszak fejlesztései A 60-as évek fejlesztései

3 A 70-es 80-as évek rendezési tervei A közelmúlt fejlesztései A város szintű helyzetértékelés összegzése A városrészek elemzése Városrészek azonosítása Szegregált, vagy szegregációval veszélyeztetett területek helyzetértékelése (területi alapú és ágazati alapú helyzetértékelés) Anti-szegregációs helyzetelemzés Stratégia A város jövőképe Fejlesztési célok a városra és a városrészekre Középtávú tematikus célok Városrészekhez kapcsolódó célok Beavatkozások- az akcióterületek kijelölése Fejlesztési akcióterületek I. Belvárosi funkcióbővítő akcióterület II. Gazdasági funkciót erősítő akcióterület III. Nyugati lakóövezet akcióterület IV. Északi-keleti lakóövezet akcióterület Az akcióterületi fejlesztések prioritási sorrendje és ütemezése Fenntarthatósági szempontok Anti-szegregációs program Anti-szegregációs célrendszer A nem szegregált területekre irányuló fejlesztések hatása a szegregált területen élők helyzetének javítására Stratégia külső és belső összefüggései Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel A Települési Környezetvédelmi Programmal és más környezetvédelmi tervekkel való összhang A stratégia megvalósításának főbb kockázatai A megvalósítás eszközei A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek Az önkormányzati szabályozás Ingatlan- és kapacitásgazdálkodás Marketing tevékenység Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások

4 A városfejlesztés szervezeti rendszere A Városfejlesztési Társaság főbb feladatai Településközi koordináció mechanizmusai Ingatlangazdálkodási koncepció Az önkormányzati ingatlanvagyon áttekintése Közigazgatási, közszolgálati és más nem, vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanok Forgalomképes ingatlanállomány Az ingatlangazdálkodási stratégiai irányvonalai Partnerség Lakossági tájékoztatás, nyilvánosság biztosítása Szakhatósági egyeztetés Civil szervezetek Vállalkozói egyeztetések Stakeholder elemzés Az IVS eredményeinek nyomon követése ( monitoring ) és az IVS rendszeres felülvizsgálata, aktualizálása Indikátorok Ábrák, táblázatok jegyzéke FELHASZNÁLT IRODALOM

5 1. Összefoglaló Nádudvar Város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (IVS) az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által közzétett Városrehabilitáció ban, Kézikönyv a városok számára című módszertani útmutató alapján, annak iránymutatásait teljes mértékben betartva került kidolgozásra 2008-ban. A város számára méretéből kifolyóan akkor még nem kötelező Integrált Városfejlesztési Stratégia készítése. A város azonban felismerte annak jelentőségét, hogy az új megközelítés alkalmazása a közép és hosszú távú fejlesztések szakmai megalapozása és következetes megvalósítása érdekében az IVS megalkotása időszerű és elengedhetetlen. Ez a városfejlesztési dokumentum a város életében alapvető fontossággal bír, és nem lehet csak a formai kritériumok következménye. A város elkötelezettségét a stratégia megvalósításával kapcsolatban az is mutatja, hogy 2009-ben döntött, hogy az eddigi stratégiát alapul véve átdolgozza azt, a Nemzeti és Gazdasági Minisztérium által kiadott Városfejlesztési Kézikönyv második, javított kiadása lapján Így az IVS központi gondolata az integrált megközelítés és a funkcionalitás, ezzel a várost hozzásegíti a területi megközelítésű városfejlesztési gyakorlat kialakításához, alkalmazásához. A stratégia célkitűzései mentén a város az eddig pontszerű, tematikus és egymástól elkülönülő városfejlesztési projektek helyett egy irányba ható, de külön projektelemenként is megvalósítható, egymással szinergiában lévő projektelemekből felépülő integrált projekteket kíván megvalósítani. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség módszertani előírásai mentén Nádudvar Integrált Városfejlesztési Stratégiája biztosítja a stratégiai dokumentum belső koherenciáját, szakmai megalapozottságát és hosszú távú megvalósíthatóságát. Az így készített stratégia garantálja a város életét meghatározó szereplők partnerségét és kompromisszumát, mely magában foglalja az önkormányzaton és közszféra intézményein túlmenően a lakossággal, vállalkozókkal és civil szervezetekkel való konzultációt A város egészének helyzetelemzése Nádudvar a régión belül sajnálatos módon a periférián fekszik, ám a város maga sajátos helyzetű: a periférikus térségből relatív fejlettségével szigetszerűen kiemelkedik, hiszen kistérségi társközpont (Püspökladánnyal megosztott funkciókkal), illetve regionális jelentőségű mezőgazdasági integrációs központ. 5

6 Gazdaság A városban az elmúlt évtizedben a működő vállalkozások száma jelentősen nem változott, az elmúlt években figyelhető meg egy nagyobb mértékű visszaesés a kibontakozó hazai gazdasági válság tendenciáit követve. Az elsődleges energia, illetve vízellátást biztosító ágakban a vállalkozásoknak csak kis része érdekelt, leginkább elterjedtek a településen a kereskedelemmel foglalkozó cégek. A város sajátossága a mezőgazdaság nagy jelentősége. A város a nagyüzemi mezőgazdasági termelés fellegvára volt és ma is az. A mezőgazdasági üzemi területek a külterületen helyezkednek el, így a várost nem zavarják. A gazdasági, illetve szállítási szolgáltatókon túl fontos megemlíteni a turisztikai szektort, ugyanakkor ebben cégek számának változását tekintve a fluktuáció a többi szektor átlagánál nagyobb volt az elmúlt években. A legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozások székhelye Nádudvaron található, mindössze kettőnek van más településen a székhelye. Nádudvaron a foglalkoztatottak elenyésző százaléka nem rendelkezik legalább 8 általános iskolai végzettséggel sem. A legtöbb foglalkoztatottnak szakmunkás végzettsége, illetve befejezett 8 általános iskolája van. Az érettségizettek és a diplomások aránya eltörpül a két előző kategória nagysága mellett. Megállapítható tehát, hogy a többségben a kevéssé kvalifikált, a közepesnél valamennyivel alacsonyabb képzettségű munkaerő foglalkoztatása a legjellemzőbb a településen. Társadalom A város lakosságszáma a vizsgált periódusban jelentősen nem változott, a tanulmány készítés időpontjában megközelítőleg 9500 fő a lakónépesség száma. A 90-es évek végén némi növekedés indult el és ez csökkenő mértékben ugyan, de eltartott 2003-ig. Az elmúlt néhány évben enyhe csökkenés volt tapasztalható. A lakosság korösszetétele az országos helyzethez hasonló, egyelőre az aktív korosztályok (15-59) vannak többségben, de a 60 év felettiek száma egyre emelkedik. A csökkenő születésszám miatt a 14 év alattiak aránya egyre kisebb lesz. Az utóbbi években a természetes szaporodási ráta kismértékű pozitivitást mutat, de a vándorlási különbözet negatív előjelű. A településen jelentős az idegenforgalomból adódó időszakosan jelenlévő népesség, ugyanakkor a képzett munkaerő elvándorlása is jellemző. 6

7 A Cigány Kisebbségi Önkormányzat becslése szerint Nádudvar lakosságának kb. 7 százaléka vallja magát romának, akik település dél-keleti részén a Sinkókertben, és az északi részén a Seregélyeskertben laknak, nem telepszerű környezetben. A munkanélküliség mértéke a vizsgált periódusban 2002-ig stagnált, majd a következő négy évben kb. 40 százalékkal növekedett, 2006-ban megállni látszik ez a trend. A munkanélküliek aránya a 2007-ben Nádudvaron 7,4 százalék, mely csak minimális mértékben haladja meg az országos átlagot, viszont ha a város éves korú lakosságával összevetjük a munkanélküliek számát, megállapítjuk, hogy mintegy 12 százalékuk nem dolgozik. Az elmúlt évtizedben, a városban az aktív korosztályok folyamatos fogyásával párhuzamosan lassan, de csökkent az összes adófizetők száma. Ugyanakkor az egy adófizetőre eső adó mértéke folyamatosan növekedett, ami a terhek jelentős növekedését jelenti. Közlekedés A város gépkocsival megközelíthető a 4-es számú főútvonalról Püspökladány, Kaba, Hajdúszoboszló irányából; buszjárat is összeköti a három említett településsel. Budapestről az M3-as autópályán közlekedők a 33. számú útról is eljuthatnak Nádudvarra. A település térszerkezeti helyzetét a 4. sz. Budapest Debrecen Nyíregyháza főút határozza meg, a közelében halad továbbá a 42. sz. Püspökladány Biharkeresztes (Románia) főútvonal. Ezeken keresztül megfelelő térségi kapcsolatok teremthetőek Budapest, a román és (az M3 autópályán keresztül) az ukrán határ irányában. Vasúti közlekedés szempontjából nem előnyös Nádudvar helyzete, mivel a vasútvonal csak ipari forgalom számára üzemeltetett. A városban az autóbuszos közlekedés megoldott, mivel Hajdúszoboszlóról és a megyeszékhelyről minden nap, kb. óránként indulnak menetrend szerinti autóbuszjáratok, azonban a közösségi közlekedés megváltozott igényekhez igazadó fejlesztése indokolt. A Nádudvarhoz legközelebbi, az országos kerékpárút törzshálózatba tartozó kerékpárút a Tiszacsege Hortobágy Debrecen vonal. 7

8 Kereskedelem, turizmus A kiskereskedelmi egységek száma a 90-es évek végének konjunktúráját kihasználva mintegy 40 százalékkal növekedett 5 év alatt től stagnálás, majd enyhe csökkenés tapasztalható ebben az ágazatban. A turizmus szálláshely kínálata a városban a magán, és a kereskedelmi férőhelyek tekintetében is 10 év alatt lassan bővült. Az összes vendég, és a vendégéjszakák száma egyaránt ingadozást mutat, a tendencia azonban növekedést jelez. Környezet Nádudvar város és külterülete a Dél- Hajdúság kistáj területén helyezkedik el. A tájhasználat tervezésében és fejlesztésében szigorú korlátozó tényezőt jelent, hogy Nádudvar határos a Hortobágyi Nemzeti Parkkal, így ezeken a területeken csak a hatályos természetvédelmi előírások végrehajtásával lehet fejlesztéseket végrehajtani. Műemlék épületek Nádudvaron a templomok, és környezetük. Országosan védett műemlékek a Református templom, a Református Parókia, és a Római Katolikus templom. A városközpontban az Ady téren áll a Művelődési Központ, amely építészetileg és lehetőségeit tekintve is a megye egyik legpatinásabb művelődési háza. A piactéri parkban található az I. világháborús emlékmű, az Ady téri parkban Somogyi Árpád e tájba illő alkotásai találhatóak. A középületek közül kiemelkednek a XX. század elején emelt iskolaépületek, melyek ma Kövy Sándor nevét viselik. A településen a családi házas épületek a legjellemzőbbek, melyek döntő hányada magántulajdonban van. A városközpontnál épültek csak kisvárosi képet mutató 3 szintes, lapos tetős kialakítású többlakásos társasházak. Az avult műszaki állapotú, vagy leromlott, romos minősítésű épületek sajnos főként azok, amelyek a település régi arculatát hordozzák, így ezek középtávon eltűnhetnek a városból. Ezek a házak nemcsak a város perifériáján, hanem a központban is megtalálhatók. Nádudvar lakásállománya az elmúlt 10 évben lassú növekedést mutatott. Az épített lakások száma évről évre nagyjából állandó volt, bár 1997-ben és ben helyi maximumot ért el a jelenség. Ennél általában kevesebb számban szűnnek meg lakások, de 2000-ben és 2001-ben az épített és megszűnő lakások száma közel azonos volt. 8

9 A lakásállomány tetemes része 1945 és 1969 között épült, közöttük nagyon sok a félkomfortos és komfort nélküli lakások száma. Ez a két kategória ben összesen 1010 lakást tett ki, mely az összes lakásállomány 27 százaléka. Közszolgáltatások A lakosság döntő többsége rendelkezik általános iskolai végzettséggel, míg valamilyen középfokú iskola elvégzése csak mintegy 70 százaléknak sikerül közülük is a legtöbben szakmunkás bizonyítványt szereznek. Az egyetemi végzettséget szerző népesség aránya sajnos viszonylag alacsony a településen. A településen 1998-tól folyamatosan működik bölcsőde, a bölcsődések száma kisebb visszaesésektől eltekintve folyamatosan növekszik napjainkig. Az óvodások száma 300 és 400 között ingadozik, de hosszabb távon stagnáló, enyhén csökkenő a tendencia. A kihasználtság hatékonynak mondható, hiszen az óvodások száma általában meghaladja a férőhelyeket, ez szakmailag azonban ronthatja a munka színvonalát. Nádudvar egyetlen általános iskolájába az elmúlt évtizedben minden évben általában kb tanuló járt. A 2000-es évtized első felében kis mértékben növekedett a létszám, 2003 óta azonban lassan csökken. A településen a KSH kategóriák szerinti középiskola nem működik, ugyanakkor egy szakiskola keretei között nappali tagozaton és felnőttoktatás keretei között is kézműipari szakoktatás folyik. Évek óta működik a Kölcsey Ferenc Gimnázium nádudvari esti tagozata. Az Ady Endre Általános Művelődési Központ (ÁMK) a térség egyik meghatározó művelődési intézménye, azonban a kor követelményinek már sem funkciójában, sem állagában nem felel meg. Ugyancsak a Művelődési Központban van az 1992-ben alapított Népi Kismesterségek, Szolgáltató Mesterséges Szakiskolája. Az 50 fős kollégiumi elhelyezés biztosításának köszönhetően nemcsak a régióból, de az ország más településeiről is érkeznek tanulók. A Református Parókia - ami időszakos helytörténeti kiállításoknak is helyet ad - a város kulturális életének értékes színfoltja. A közművelődés intézményei között fel kell még tüntetni a Fazekas Múzeumot és az Alapfokú Művészeti Iskolát. Az egészségügyi, ellátottság általában véve megfelelő színvonalú. Az orvosi körzetek száma 4 db, egy körzethez átlagban 2200 fő tartozik. A városban egy fogorvosi rendelő és szülész-nőgyógyász-, ortopéd-, sebész szakrendelések működnek. Létrehoztak a városban egy fizikoterápiás rendelőt és laboratóriumot is. A városban azonban csupán 1 gyermekorvos tevékenykedik. Két gyógyszertár található a városban, de mentőállomás és kórházi ellátás csak a közeli városokban (Hajdúszoboszlón, Debrecenben) van. Az állategészségügyben a szolgáltatásokat 4 állatorvos végzi. 9

10 Nádudvaron az önkormányzat kezelésében nem működik bentlakásos jellegű időseket ellátó intézmény. A nappali intézmény kihasználtsága kiváló, hiszen az utóbbi években 100 százalék körül stabilizálódott. A városban a Református Egyház kezelésében működik egy bentlakásos idősek otthona, amely 25 alkalmazott segítségével 41 főt lát el. Nádudvar önkormányzata a rendszerváltás óta évről évre jelentős összegeket költ szociális alapú segélyezésre. A munkanélkülieknek fizetett jövedelempótló támogatás az egyik ilyen fontos segély-típus volt egészen a 2000-es évekig, amikor mértéke csökkenni kezdett. Helyét a rendszeres szociális segély vette át, amely az évtized második felének legnagyobb összegű terheit jelentette a települési költségvetés számára. Az idők folyamán újabb típusú szociális segélyek (pl. gyerekvédelmi, lakásfenntartási) jelentek meg, melyek összesen jelentős összegeket emésztenek fel. A segélyek nagyobb részénél megfigyelhető, hogy a lakosság anyagi helyzetének romlásával párhuzamosan a segélyezési esetek száma is emelkedett. A város lakosságának 3-4 százaléka részesül valamilyen szociális segélyezésben, ezek közül többségben vannak azok, akiknek a nem nyilatkoztak a hátrányos helyzetükről. A város térségi közigazgatásban betöltött szerepe csekély, gyámhivatal. I. fokú építési hatóság és okmányiroda működik területén. A többi térségi közigazgatás szervezet más településeken (Püspökladány, Hajdúszoboszló, Debrecen, Miskolc) található. Különösen a távolabb fekvő központok esetében nagy gondot jelentenek a rossz elérhetőségi viszonyok. A nádudvari vízmű kapacitása a település vízigényeit hosszú távon kielégíti. A tisztított szennyvíz befogadója a Holt-Kösely. A szennyvíztisztító telepen jelenleg alkalmazott tisztítótechnológia elavult, a rendszer fejlesztése folyamatban van. A város közműveire jellemző, hogy a közműolló mértéke a fejlesztések ellenére is még mindig viszonylag jelentős. A 2003-ban megvalósult fejlesztések jóvoltából a közcsatorna rendszerbe bekapcsolt lakások száma ugrásszerűen megnőtt. A településen zárt csapadékvíz elvezető csatornahálózat a városközpontban üzemel, az egyéb területeken a felszíni vízelvezetést nyílt árkok biztosítják. Az elvezetett csapadékvizek befogadói részben önkormányzati, részben társulati kezelésű csatornák. A lakások nagyobb része az ivóvízvezeték hálózatra kötött, az elmúlt évtizedben 4-5 százalékos ingadozás figyelhető meg. A csatornahálózatba kötött lakások aránya az ugrásszerű növekedés ellenére ma sem éri el a 20 százalékot. 10

11 A településen keletkezett háztartási hulladék összetétele rendkívül inhomogén, nagy szerves anyag tartalmú háztartási hulladék mellett tartalmaz még vegyes kerti és veszélyes hulladékot is, ezért elhelyezését rendkívüli gondossággal kell megoldani. A lakossági hulladékokat szerződés alapján szállítják a környéki lerakóba. A jövő kiemelt feladata a települési hulladékok elvárásoknak megfelelő szelektív gyűjtése és a környezet veszélyeztetését kizáró módon való ártalmatlanítása, lerakása, hasznosításának hosszú távú megoldása Városrészi szintű gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetelemzés Nádudvar város belterülete térszerkezeti alapon három részre tagolódik: belváros, lakóterületi zóna és egy elsősorban gazdasági tevékenységet szolgáló zóna. Funkció szerinti vizsgálat alapján három típust különíthetünk el: városközpont (intézményi, idegenforgalmi célú és kereskedelmi-szolgáltató területek), gazdasági területek, és lakóterületek. Ennek alapján a három zóna az alábbiak szerint helyezkedik el: A zóna (Belváros, városközpont): a Kösely - Rákóczi Ferenc- Mester Fő - Kabai Csokonai - József Attila- Kossuth - Tolbuchin - Petőfi Sándor - Kiss altábornagy - Vendég - Zalka Máté utcák határolják. B zóna (lakóterület): Hrsz. 0673/8 (Schönherz u.)- Szélső Fő - Mester - Rákóczi Ferenc - Kösely - Zalka Máté utcák határolják; továbbá Szikoldal - Bocskai (Holt- Kösely) - Zalka Máté - Vendég - Kiss altábornagy - Petőfi Sándor - Tolbuchin - Kossuth - József Attila - Csokonai - Kabai - Puskin - Farkas - Damjanich - Hajdú - Mártírok - Ladányi - Vas Gereben - Déli sor- Csukás - Béke (Hrsz. 3640/5) utcák határolják. C zóna (lakóterülettel vegyes gazdasági zóna): Fő út- Hrsz Hrsz Hrsz Kabai utcák határolják. 11

12 A térszerkezeti és a funkció szerinti vizsgálat alapján elkülöníthető területek egyes esetekben lefedik egymást, néhol pedig átfedések tapasztalhatók. Lakófunkció mindegyik egységben megtalálható. A város lakosságának legnagyobb része a B-jelű lakóövezetben él, a belvárosban és az ipari-kereskedelmi övezetben élők összesen 15 százalékot tesznek ki, míg a külterületek lakossága elenyésző. A fiatalok aránya a belvárosban a legkisebb, ugyanitt él a legtöbb idős ember, de a különbségek az övezetek között nem jelentősek. Az aktív korúakon belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a legnagyobb a külterületen, míg legkisebb a belvárosban. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya ezzel pont ellentétes eloszlást mutat. A lakásállomány nagy része a lakóövezetben található, mindössze 12 százalék-a van a belvárosban, csak töredéke található a másik két zónában. Az alacsony komfortfokozatú lakások a külterületen teszik ki az összes lakás legnagyobb részét, míg a belvárosban ez az érték a legalacsonyabb. A rendszeres munkajövedelemmel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a legmagasabb a külterületeken, míg legalacsonyabb a belvárosban. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül hasonló arányt mutat. A foglalkoztatottak aránya az aktív korúakon belül a belvárosban majdnem eléri a 60 százalékot, az ipari és kereskedelmi övezetben 55 százalék körül alakul, a lakóövezetben az 50 százalékot sem éri el, míg a külterületen élők között egyetlen aktív korúnak sincs munkahelye. A foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya a külterületeken kívül a lakóövezetben a legnagyobb. I. Belváros (városközpont): A Kösely - Rákóczi F.- Mester Fő - Kabai Csokonai - József A.- Kossuth - Tolbuchin - Petőfi S. - Kiss Altábornagy - Vendég - Zalka Máté utcák határolják. Itt található a település központja, az intézmények ezen a területen belül helyezkednek el. A településközpont területén belül a lakóépületek, lakóházak az intézményterületekkel keveredve, vegyesen jelennek meg, főleg a Fő utca két vége felé. A településközpont a Fő utcára felfűződve, vonalasan jelenik meg, a beépítés egyedül itt válik zártsorúvá, helyenként emeletessé. A Polgármesteri Hivatal, a református templom és parókia, a katolikus templom, a Népi Kismesterségek, Szolgáltató Mesterségek Szakiskolájának épülete (egykori katolikus iskola), az Általános Iskola felújított épületei (Tolbuchin úti és az ún. Boldizsár iskola) és a Püspökladány irányába néhány száz méterrel távolabb 12

13 elhelyezkedő Központi Orvosi Rendelő és a korábbi Bölcsőde épületegyüttese őrzik az egykori Nádudvar hangulatát. A városközpont funkció szerint három részre osztható: 1. elsősorban intézményi terület 2. elsősorban idegenforgalmi célokat szolgáló terület 3. elsősorban kereskedelmi-szolgáltató egységeknek helyet biztosító terület. A belvárosban a három funkció esetenként keveredve, lakóépületekkel tarkítva jelenik meg. Összességében elmondható, hogy a belváros egyik alapvető problémája a közlekedési feltételek állapota, mely korszerűsítésre szorul. A belvárosi területeket ma még terheli a mezőgazdasági gépek forgalma is, amely jelentős környezeti és zajterhelést, valamint számos váratlan forgalmi helyzetet okoz. Egyfelől javítani kell a belső közlekedési hálózatot, csökkenteni kell a forgalomterhelést, a környezetszennyezést, növelni kell a csillapított forgalmú zónát, javítva ezzel a város életkörülményeit, a település arculatát és a biztonságot. II. Lakóterületek A város két jelentős nagyságú területtel bíró lakóterülettel rendelkezik, melyek együttesen a város területhasználatának döntő hányadát alkotják. Az egyik lakóterületet a Hrsz. 0673/8 (Schönherz u.)- Szélső Fő - Mester - Rákóczi F. - Kösely - Zalka Máté utcák határolják. A másik lakóterületet a Szikoldal - Bocskai (Holt- Kösely) - Zalka Máté - Vendég - Kiss Altábornagy - Petőfi S. - Tolbuchin - Kossuth - József A. - Csokonai - Kabai - Puskin - Farkas - Damjanich - Hajdú - Mártírok - Ladányi - Vas G. - Déli sor- Csukás - Béke (Hrsz. 3640/5) utcák határolják. A településszerkezetben betöltött szerepükhöz igazodó formában jelennek meg. A település központi részén a településközponti vegyes területeken belül is jelennek meg lakóterületek, egyes telkek, telekcsoportok esetében önálló lakóterületi funkcióval, máshol településközponti vegyes funkcióval. Ezen területek beépítése a legsűrűbb. Zártsorú, kisvárosias jellegű és szabadon álló, úszótelkes lakótelepi F + 3 szintes beépítésekkel egyaránt találkozhatunk. A többszintes épületek alsó szintjein üzletek működnek. A központot övező lakóterületek beépítése még idézi a mezővárosi karakter elemeit, kertvárosias beépítéssel, de kisebb méretű telekstruktúrával. A településmagot körbe szegélyező lakóterületek beépítése a kertvárosias és 13

14 falusias beépítés határán van. Lazább, nagyobb méretű telkek és kisebb beépítési százalékok jellemzik. A lakóterülethez kapcsolódó fejlesztések lehetnek a belső ökológiai folyosókhoz kapcsolódó területek lakóterületi intenzitásnövekedése, a település nyugati részén a zártkertek lakóterületté minősítése, tartalékterületek kijelölése. A lakóterületek infrastrukturális ellátottsága az utóbbi években jelentősen javult a szennyvíz-hálózat kiépítésével, a város délnyugati területeinek bevonásával a szennyvíz-hálózat kiépítése teljessé válhat. Ugyanakkor a vízvezeték-hálózat az utóbbi évek karbantartási, fejlesztési feladatainak elmaradása miatt elavult, nagy a hálózati veszteség, az ivóvíz-ellátás vezetékhálózati rendszere jelentős fejlesztésre szorul. Ugyanez állapítható meg a belterületi úthálózat állapotával kapcsolatban is, szilárd burkolattal, zúzottkő útalappal ellátott utak száma kevés, illetve rendkívül rossz állapotban van. Egyes településrészeken fokozódó problémát jelent a belvíz, mely a felszíni csapadékvíz elvezető rendszerek karbantartásával, fejlesztésével, valamint a Mártírok útjától délre eső agyagbányászati terület rehabilitációjával, tóvá alakításával hatékonyan orvosolható lenne. A tó emellett rekreációs célokat is szolgálhat. Meg kell említeni, hogy a lakó-pihenő funkciót egyes területeken zavarhatja a lakóterületeken végzett gazdasági tevékenység, csökkentve ezzel az ott élők életminőségét. III. Gazdasági területek A település belterületén több üzemi területet találhatunk, ipari és kereskedelmi jellegűeket egyaránt. A legnagyobb ipari üzemi területek a település peremén helyezkednek el. Esetleges környezetterhelő hatásuk miatt védőerdő lett köréjük telepítve. A környezetterhelés mérséklésére a zöldterületek bővítése további feladat. Elsősorban a D zóna (lakóterülettel vegyes gazdasági zóna) tartozik ide, melyet a Fő út- Hrsz Hrsz Hrsz Kabai utcák határolnak. Emellett a két lakóövezeti zónában is végeznek gazdasági (elsősorban mezőgazdasági) tevékenységet, mely egyes esetekben a lakó-pihenő funkciót nagymértékben zavarhatja a gazdasági tevékenység során fellépő káros környezeti, főleg zajhatás miatt. 14

15 A gazdasági zóna főbb elemei: A település délkeleti szélén több nagy iparterületet találhatunk. Közel fekszenek egymáshoz, de területük nem egybefüggő. Az egyik a Nitrogénművek Vegyipari Rt. tulajdonában lévő, a Kabai u. 60. sz. (1651, 1652 hrsz.) alatti telephely, ahol műtrágya és nitrogénvegyületek gyártásával foglalkoznak. A másik a POLYDUCT Rt. tulajdonában áll és a Kabai út 62. sz. alatt helyezkedik el. Fő tevékenységük a műanyagtermékek, csomagolóeszközök gyártása. A Bem J. u. 1. sz. alatti telephelyen találhatjuk a KITE Rt. gépjármű-javítással foglalkozó üzemét, ami ezek mellett még tárolásra és raktározásra is alkalmas. Mellette a Bem J. u. 3. sz. alatt pedig a NÁDÉP Építőipari és Kereskedelmi Kft. üzemét találhatjuk. Nádudvar északnyugati szélén a NAGISZ Rt. tej- és jégkrém üzeme is jelentős területtel rendelkezik. A lakóterületek között is találhatunk üzemi területeket, de ezek elsősorban kereskedelmi jellegűek, mint pl.: a TÜZÉP és egyéb telephelyek. A gazdasági területek vonatkozásában a település számos fejlesztési lehetőséggel bír, melyet erősít a Kaba - Nádudvar között futó iparvágány megléte. Olyan közművesített ipari terület kialakítására, bővítésére van szükség, amely telephelyet biztosíthat egyfelől a város lakóterületein tevékenykedő helyi vállalkozásoknak (kisvállalkozói zóna), másfelől befektetési lehetőséget kínál a betelepülni szándékozó vállalkozásoknak. A város lakosainak gazdasági aktivitását jellemző adatok további romlása felgyorsítja a munkahelyteremtés feltételeinek mihamarabbi megvalósítását. Szükséges ugyanakkor megjegyezni, hogy a gazdasági, ipari területek túlnyomó része nem önkormányzati tulajdonú, az önkormányzat jelenleg csekély (mintegy 3 ha-os) területtel rendelkezik, így a fejlesztések megtervezésénél ezt figyelembe kell venni. 15

16 Anti-szegregációs helyzetelemzés A Cigány Kisebbségi Önkormányzat szerint Nádudvar lakosságának megközelítőleg 7 százaléka vallja magát romának. A település dél-keleti részén a Sinkó kertben és az északi részén a Seregélyes kertben laknak, nem telepszerűen a romák. Ezek a város lakóterületi (B) zónájához kapcsolódnak az alábbiak szerint: I. Alkotmány út 61-79, sz., Szabadság út 59-89, sz., Alkotás út 53-85, sz. (Seregélyes kert vége) II. Esze T. út 8/a- 2, 11/a-1, Varga u. 7-1, 10-2, Izabella u. 14-2, Hajdú út 2-76, 19-1, Puskin út 84-62, 53-59, Kocsordos u. 28-4,Vas G. utca végig (Sinkó kert vége) Megállapítható, hogy Nádudvaron nem alakult ki szegregációs környezet, a hátrányos és halmozottan hátrányos, elsősorban roma lakosság nem él egy tömbben elkülönített telepeken. Ugyanakkor bizonyos szegregátumok kialakultak a városi lakóterületek határterületein, mely elsősorban az olcsó ingatlan áraknak köszönhető. Az olcsó telekárak miatt a település szélein lévő utcákban építenek családi házakat az itt élők. Ezekben a zónákban található a város lakásállományának mintegy 5 százaléka, az alacsony komfort fokozatú lakások ezek között magasan felülreprezentáltak. Az itt élő népességet jellemzi az alacsony foglalkoztatottság és azon aktív korosztályba tartozó csoportok nagy létszáma, akik nem rendelkeznek munkajövedelemmel (különösen a legfeljebb általános iskolát végzettek). Éppen ezért különösen az I. területen magas azon háztartások száma, ahol nincs foglalkoztatott. Kiemelkedően magas a munkanélküliek, illetve a tartós munkanélküliek aránya. Viszonylag magas ugyanakkor az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya, illetve a gazdaságilag inaktív népesség aránya is. Összegzés a városrészekről és azok funkcióiról Összegzésképpen elmondható, hogy Nádudvar város városrészeinek a különböző funkciók szerinti terület-felhasználását oly módon célszerű elvégezni, hogy az képes legyen befogadni a város térségi szerepköréből, közlekedésföldrajzi pozíciójából következő funkciókat, melyek elsősorban közlekedési, gazdasági, intézményi, kulturális és idegenforgalmi és különleges funkciók. Emellett biztosítsa a városfejlődés belső igényeihez szükséges területeket 16