Nádudvar KÉSZÍTETTE: HÍD AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRT NONPROFIT KFT.

Átírás

1 NÁDUDVAR BELVÁROSÁNAK FUNKCIÓBŐVÍTŐ, INTEGRÁLT FEJLESZTÉSE ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV Nádudvar KÉSZÍTETTE: HÍD AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRT NONPROFIT KFT.

2 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló Az akcióterület kijelölése Az akcióterület főbb jellemzői, problémái Az akcióterületi terv célrendszere Célcsoportok meghatározása Az akcióterületen megvalósuló fejlesztések Az Integrált Városfejlesztési Stratégiához való illeszkedés Az IVS célkitűzéseinek és az azokhoz való illeszkedés bemutatása Az Integrált Városfejlesztési stratégiában felsorolt és az Elő Akcióterületi Tervben is megjelenő tevékenységek A településfejlesztési akcióterület Az akcióterület kijelölése, utcaszintű lehatárolása A jogosultság igazolása Az akcióterületre vonatkozó adatok beszerzése Helyzetelemzés Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése A megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása A várost és az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőire kapott adatok strukturált bemutatása Gazdaság Kereskedelem Turizmus Társadalom Demográfia Munkanélküliség-foglalkoztatás Jövedelmi helyzet Környezet Természeti környezet Épített környezet Közszolgáltatások Közoktatás Közművelődés, kultúra Egészségügy Szociális ellátórendszer Segélyezés Közigazgatás Műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása Közlekedés Vízellátás, szennyvízkezelés Közterület-rendezés és hulladékgazdálkodás A funkcióbővítő akcióterület jellemzése A területet jellemző problémák, szűk keresztmetszetek azonosítása További lehetséges akcióterületek Fejlesztési célok, beavatkozások Az akcióterület fejlesztésének céljai, részcéljai Az akció terület célrendszere Célcsoportok meghatározása A projekt indikátorainak ismertetése

3 5.2. Fejlesztési programok, beavatkozások Az összes, tervben szereplő projekt összefoglaló felsorolása Regionális Operatív Program között város-rehabilitációs célú pályázat tartalma Önkormányzati projektek bemutatása Partnerek bemutatása Az önkormányzat által elvégzendő, kiegészítő tevékenységek bemutatása Első és második pályázati fordulóra benyújtandó információk A tervezett programok illeszkedése a célcsoport igényeihez A tervezett fejlesztések várható hatásai Társadalmi-gazdasági hatások Esélyegyenlőségi hatás Környezeti hatások Megvalósítás intézményi kerete A városfejlesztés szervezeti rendszere Projektmenedzsment szervezet Részvétel a funkcióbővítő városfejlesztési projektekben A Városfejlesztési Társaság főbb feladatai Projektmenedzsment szakmai kompetenciájának biztosítása Várhatóan szükséges külső szolgáltatások a projekt megvalósításához Az Akcióterületi Terv megvalósításának nyomon követése, civil szereplők bevonása Üzemeltetés, működtetés Az egyes projekt-elemek működésének, fenntartásának leírása Pénzügyi terv Pályázat előzetes összefoglaló pénzügyi terve Teljes akcióterületi terv pénzügyi terve Pályázat pénzügyi terve Megvalósítás ütemezése Kockázatok elemzése Az előkészítettség állapota Szükségletfelmérés és kihasználtsági terv Társadalmasítás, egyeztetések Műszaki, pénzügyi, stratégiai előkészítettség Ábrajegyzék Felhasznált irodalom Mellékeltek

4 1. Vezetői összefoglaló Nádudvar Város Önkormányzata már 2008 elején megkezdte az Új Magyarország Fejlesztési Terv jelen időszakában megpályázható források pályázati előkészületeit. A város számára nem kötelező Integrált Városfejlesztési Stratégia készítése mégis a város hosszú távú fejlesztésének szakmai megalapozása és konzekvens megvalósítása érdekében a stratégiai koncepció megalkotása alapvető fontossággal bírt. Nádudvar Városfejlesztési Stratégiájának első változata 2008 áprilisában elkészült és elfogadásra került. A évben megjelenő új Városfejlesztési Kézikönyv előírásai alapján a meglévő IVS átdolgozásra került mely március hónapban elfogadásra került Az akcióterület kijelölése Nádudvaron a következő fejlesztési akcióterületeket kerültek lehatárolásra a közötti időszakra: Belvárosi funkcióbővítő akcióterület Gazdasági funkciót erősítő akcióterület Nyugati lakóövezet akcióterület Észak-keleti lakóövezet akcióterület Prioritását tekintve a legfontosabb és a legnagyobb volumenű fejlesztést a belvárosi akcióterületen valósíthatók meg, amely városközpontot és az ahhoz szervesen kapcsolódó turisztikai területeket érinti, magában foglalva fürdő és az ökológiai folyosó egyes területeit is. A tervezett tevékenységek várhatóan jelentős mennyiségű magántőkét mobilizálnak. 4

5 Az akcióterület lehatárolása és a megvalósítandó projektelemek a ROP pályázatban: (Forrás: Nádudvar Város Önkormányzata) 5

6 1.2. Az akcióterület főbb jellemzői, problémái A belvárosi funkcióbővítő akcióterületen található a település központja, az intézmények ezen a területen belül helyezkednek el. A településközpont területén belül a lakóépületek, lakóházak az intézményterületekkel keveredve, vegyesen jelennek meg, főleg a Fő utca két vége felé. A településközpont a Fő utcára felfűződve, vonalasan jelenik meg, a beépítés egyedül itt válik zártsorúvá, helyenként emeletessé. A Polgármesteri Hivatal, a református templom és parókia, a katolikus templom, a Népi Kismesterségek, Szolgáltató Mesterségek Szakiskolájának épülete (egykori katolikus iskola), az Általános Iskola felújított épületei (Tolbuchin úti és az ún. Boldizsár iskola) és a Püspökladány irányába néhány száz méterrel távolabb elhelyezkedő Központi Orvosi Rendelő és a korábbi Bölcsőde épületegyüttese őrzik az egykori Nádudvar hangulatát. A városrész helyzetelemzéséből megállapítható, hogy az akcióterület a jogosultsági feltételeknek és a kiválasztott mutatóknak teljes körűen megfelel. Az akcióterületről elmondható hogy a város közösségi - társadalmi és gazdasági súlyponti területe is egyben. A területet jellemző problémák, gyengeségek a következőkben foglalhatók össze: A város belső gyűjtőúthálózata hiányos, így a belső forgalom is kényszerűen a főutat és ezzel együtt a településközpontot terheli Nagyobb kereskedelmi-szolgáltató egység nem található a településen A gyógyfürdőn kívül más turisztikai kínálat csekély A gyógyfürdő és környezete ellátása nem megfelelő A turisztikai információszolgáltatás szegényes (táblák, többnyelvű feliratok, stb.) A kerékpárút-hálózat hiányzik Kevés a mezővárosi jellegzetességeket viselő, városképi értékeket hordozó épület A művelődési ház előtti tér köztéri funkciója kihasználatlan Kevés a közhasználatú zöldterület, a közparknak kínálkozó közterületek sok esetben beépültek A belváros fejlesztésének elmaradása miatt a város nem tudja betölteni a kistérségben társközponti szerepkörét Az infrastruktúra elmaradó fejlesztései a gazdasági versenypozíciót rontják A közös tulajdonú ingatlanok rendezésének elhúzódása miatt a város fejlődése lelassul A belváros egyes részeinek további leromlása miatt a városképi vonzerő csökken Összességében elmondható, hogy a belváros egyik alapvető problémája a közlekedési feltételek állapota, mely korszerűsítésre szorul. A belvárosi területeket ma még terheli a mezőgazdasági gépek forgalma is, amely jelentős környezeti és 6

7 zajterhelést, valamint számos váratlan forgalmi helyzetet okoz. Egyfelől javítani kell a belső közlekedési hálózatot, csökkenteni kell a forgalomterhelést, a környezetszennyezést, növelni kell a csillapított forgalmú zónát, javítva ezzel a város életkörülményeit, a település arculatát és a biztonságot Az akcióterületi terv célrendszere Nádudvar Város funkcióbővítő, integrált város-rehabilitációs programjának alapvető, átfogó célkitűzése a gazdaságilag vonzó, ugyanakkor a lakosság számára élhető városközpont kialakítása, ezen keresztül Nádudvar népességmegtartó és tőkevonzó képességének erősítése. Az Akcióterület fejlesztése az átfogó cél elérését: a közösségi, gazdasági, közfunkciók erősítésével, illetve az ezekhez kapcsolódó, városi funkciót erősítő infrastrukturális és közterület-fejlesztési beruházásokkal biztosítja. A részcélok az alábbi módon teljesíthetők: A városközpont közösségi funkcióinak erősítése, a helyi identitást erősítő, közösségformálást segítő létesítmények fejlesztésével, a kapcsolódó tevékenységek támogatásával A fejlesztések egyik legfontosabb célja, hogy a városközpont, mint közösségi színtér szerepe megerősödjön, alkalmas legyen a városban élők helyi identitástudatának alakítására, megerősítésére. Ebben nagy szerepe van a városközpont kulturális szempontból meghatározó épületei fejlesztésének, megújításának. A megújult, jelentőségüknek megfelelő környezettel és külsővel felruházott műemlékeknek, köztereknek identitást erősítő szerepük van, emellett alkalmasak lehetnek közösségformáló események lebonyolítására is. A funkcióbővítő fejlesztéssel a városközpont kiemelkedő műemléke, a Református templom új homlokzatot, új külsőt kap. A műemlékek rekonstrukciója mellett közösségformáló szerepe lehet a város megújult köztereinek is, noha ezek elsősorban a városi funkció bővítése, az élhető város megteremtése szempontjából bírnak jelentőséggel. Ugyanakkor a közterek megújításánál célkitűzés, hogy az egyes terek, illetve utcák (Fő utca) sajátos arculatuk, egyéniségük visszanyerésével alkalmasak legyenek a városi identitás, illetve a közösségi érzés erősítésére. Egy olyan tér, mint pl. az Ady tér, megújult külsejével nagyszámú közösségi esemény lebonyolítására válik alkalmassá, így a rekonstrukció közösségfejlesztő funkciója sem elhanyagolható. A közösség erősítése érdekében a város vezetősége kiemelkedő szerepet biztosít a sport elérhetőségének. A sportolás feltételeinek biztosítására tervezi a sportközpont létrehozását, mely számos sport folytatására ad majd lehetőséget (kézilabda, kispályás foci, tenisz, streetball, kondipark). 7

8 A közösség erősítése érdekében ugyanakkor az Akcióterületi beruházásokon túlmenően szükséges az olyan közösségi akciók, rendezvények támogatása, amely a terek, műemlékek használatbavételét, a városi életbe való bekapcsolását erősíti. Ennek érdekében az önkormányzat támogatásban részesíti az olyan, döntően civil szervezetek, kulturális közösségek által megvalósítandó tevékenységeket, amelyek az akcióterületi fejlesztések kihasználásával erősítik a helyi közösségi identitást. A városközpont gazdasági jelentőségének növelése, a vállalkozások megtelepedését segítő helyszínek fejlesztésével. Az Akcióterületi fejlesztés egyik legfontosabb célja, hogy elősegítse a magántőke bekapcsolódását a városközpont fejlesztéseibe. Ez részben a beruházások hátterének megteremtésével, vonzó üzleti környezet kialakításával, részben a fejlesztési elképzelések megfelelő kommunikációjával érhető el. Az Akcióterületi fejlesztések célja egyrészt a vállalkozások (különösen a környékbeli gazdálkodók, kiskereskedők) számára vonzó üzleti környezet megteremtése, elsősorban Piac és környezete teljes körű felújításával, üzletek kialakításával a buszvárónál valamint egy új megjelenésű húsbolt kialakítása. A vállalkozások tevékenységének fellendítését közvetlenül szolgálja a üzletek kialakításával a buszvárónál valamint egy új megjelenésű húsbolt kialakítása. A portálok megjelenése növeli az itt működő vállalkozások vonzerejét a vásárlók felé, így gazdasági jelentősége sem elhanyagolható. Az Emőd I. tó turisztikai célú fejlesztése szervesen kapcsolódik a városközpont gazdasági jelentőségének növeléséhez, hiszen a tó turisztikai vonzerejének növelésével jelentős mértékű magántőke letelepedése várható. A belvárosi közterek rekonstrukciója mellett valamennyi beruházásra igaz, hogy a közösségi terek megújítása a városban élőkön túlmenően a városba látogató turisták számára is növeli a kikapcsolódási lehetőségeket. A megújuló tereken, megélénkülő közösségi élet nyomán üzlethelyiségek, vendéglátóhelyek települhetnek meg, ezáltal a rekonstrukciós beruházások hosszú távú hatásaként a gazdasági tevékenység élénkülésével is számolni lehet. A fejlesztés megvalósításának, tervezésének, kommunikációjának fontos célja a vállalkozók beruházási szándékainak feltérképezése, illetve az önkormányzati fejlesztések folyamatos kommunikációján keresztül a magánszféra és a közszféra fejlesztéseinek összehangolása, az egymást erősítő hatások maximális kiaknázása. A közszféra szolgáltatási színvonalának emelése, a közönség kiszolgálását szolgáló középületek megújításával A város közszolgáltatásainak színvonalasabbá tétele a közszféra funkcióinak megerősítését szolgálja. A közszolgáltatások esetében egyrészt célkitűzés a középületek városképbe szervesen illeszkedő, megújult külsővel történő ellátása, 8

9 másrészt a szolgáltatási infrastruktúra, eszközpark korszerűsítése. A korszerűsítések nyomán az Önkormányzat által nyújtott szolgáltatások a város teljes lakossága részére könnyebben elérhetők lesznek, az ügyintézési idő jelentősen rövidül. A hivatali épületek korszerűsítése, elhelyezkedésük racionalizálása ugyanakkor a fenntartási költségek csökkentésével az önkormányzat gazdálkodását is javítja. A kialakítás során tekintettel kell lenni az esélyegyenlőségi követelmények teljesítésére is. A közszolgáltatások korszerűsítését az akcióterületi fejlesztések közül elsősorban a Polgármesteri Hivatal rekonstrukciója, illetve bővítése (az új ügyfélszolgálati centrum) kialakítása szolgálják. A városi funkciók erősítése a beruházásokhoz illeszkedő terület-rehabilitációs, illetve közlekedési fejlesztésekkel Az Akcióterületet érintő infrastrukturális fejlesztések a városközpont városi funkciójának megerősítését szolgálják, az épített környezet minőségének fejlesztésével. Ennek hangsúlyos eleme az Akcióterület köztereinek jelenleginél jobb kihasználása, korszerűsítésükkel egy élhető, kulturálisan sokszínű, kikapcsolódásra alkalmas városközpont megteremtése. A közterek olyan átalakítása, rehabilitálása szükséges, ami alkalmassá teszi őket kikapcsolódásra, szabadidő tartalmas eltöltésére, rendezvények lebonyolítására. A közterület-rehabilitációt tartalmazó projektek egy része (elsősorban az Kossuth tér Fő utca, mint a város egyik kikapcsolódást nyújtó terének rekonstrukciója,) az egyéni kikapcsolódás lehetőségeit bővíti, ezek elsősorban az Akcióterületen élők számára jelentenek előnyt. Ezen projektek célja a városközpont, mint élhető lakóhely fejlesztése. A nagyobb közterek (elsősorban az Ady tér) rehabilitációjának célja ugyanakkor elsősorban közösségi események, rendezvények lebonyolításának lehetővé tétele. Ezen projektek célja a városhoz köthető identitástudat közvetlen, hatékony erősítése, nemcsak az Akcióterületen élők, hanem a város valamennyi lakója számára. Az önkormányzat célkitűzése, hogy valamennyi köztér számára sajátos arculatot adjon. Az Ady tér elsősorban nagyobb rendezvények, megemlékezések lebonyolítására válik alkalmassá, központi elhelyezkedése is ezt a funkciót szánja neki. A város Fő utcájának humanizálásának célja is kettős szolgálja az itt élők városi identitás tudatát, élhetővé teszi a belvárost, másrészt gazdaságfejlesztési turisztikai célokat is szolgál. A városközpont közlekedési rendszerének átalakítása, korszerűsítése mind az Akcióterületen élők nyugalma, mind a helyszínen található létesítmények, célpontok zavartalan megközelíthetősége miatt elsőrendű fontosságú. A közösségi közlekedés vonzóbbá tétele érdekében részcélként jelenik meg a gyalogos közlekedés infrastrukturális feltételeinek fejlesztése, amely során közel 1300 m2 új burkolatú járda kerül kialakításra. A célkitűzést szolgáló fejlesztések között további infrastrukturális fejlesztések szerepelnek úgymint zöldfelület rendezése (9300 m2 felületen), csapadékvíz elvezetés (680 fm hosszon vízelvezető folyóka kilakítáa), melyek javítják a biztonságos közlekedés feltételeit és a városképet is szebbé teszik. 9

10 A fenntartható fejlődést és az esélyegyenlőséget elősegítő horizontális célkitűzések érvényesítése. A városközpont fejlesztése a horizontális fenntarthatósági és esélyegyenlőségi célkitűzések eléréséhez is hozzájárul. Az Akcióterületi területre nehezedő környezeti terhelés elsősorban légszennyezést jelent, és a területen áthaladó jelentős gépjárműforgalomnak köszönhető. A fejlesztés a forgalmi rend megfelelő átstrukturálásával, elkerülő utak kialakításával csökkenti a forgalmi terhelés mértékét. Szintén a légszennyezés csökkentése irányába hatnak a környezetbarát gyalogos közlekedés feltételrendszerének javítását célzó intézkedések, illetve a városi zöldövezetek nagyarányú növelése a közterületek rekonstrukciós programján keresztül. A fenntarthatósági célkitűzések elérését a zöldövezeti, és a közlekedésfejlesztési beruházásokon keresztül egyaránt biztosítja az önkormányzat. Az intézkedések eredményességét a levegőszennyezettség mértékének csökkenése méri. Az esélyegyenlőségi követelményeknek való megfelelés érdekében valamennyi, jelen program keretében megvalósuló beruházásnál figyelembe veszik az esélyegyenlőségi szempontokat. Ez elsősorban a közlekedésfejlesztés, illetve a középületek megújítását tartalmazó projektek esetében érhető tetten. A kialakítandó Polgármesteri Hivatalban szintén fontos célkitűzés, hogy a fogyatékkal élő lakosok is könnyen kiismerjék magukat, illetve a központ szolgáltatásait teljes körűen ki tudják használni. Ennek érdekében az épület kialakításánál, illetve az eszközök beszerzésénél egyaránt fontos szempont, hogy azok a fogyatékkal élők számára hozzáférhetők, kezelhetők legyenek. Az esélyegyenlőségi szempontok érvényesülését a kiépített akadálymentes ügyfélszolgálati pontok, illetve közlekedési csomópontok száma mutatja Célcsoportok meghatározása A projekt elsődleges célcsoportja szűkebb értelemben az Akcióterület, tágabb értelemben az egész város lakossága. A megkülönböztetés során figyelembe kellett venni, hogy a városközpont megújítása valamennyi, a városban, illetve annak környékén lakó számára hatással lehet, hiszen az itt elérhető szolgáltatásokat nagy valószínűséggel valamennyien igénybe veszik. Az Akcióterület lakosságának életkörülményeire ugyanakkor a projektek nagyobb mértékben gyakorolnak hatást, mivel ők mindennapi életüket ebben a környezetben élik. A projekthez kapcsolódóan a pályázó az alábbi célcsoportokat azonosította: A város, illetve a környező települések lakossága 10

11 A városközpontban működő közintézmények, vállalkozások és gazdasági szervezetek (bankok, üzletek, szolgáltató szervezetek) alkalmazottai és ügyfélkörük A városközpontba látogató hazai és külföldi turisták A egyházközösségek tagjai A városban élő, fogyatékkal élő lakosok 1.5. Az akcióterületen megvalósuló fejlesztések Az akcióterület célkitűzéseinek megvalósítására az Önkormányzat között 44 beazonosított és különböző szinten előkészített projektelemet/projektet kíván megvalósítani 2,6 Mrd Ft értékben. Fontos megjegyezni, hogy nem csak az infrastrukturális beruházásokra, de az azokat tartalommal megtöltő soft elemekre is jelentős figyelmet fordít az Önkormányzat. Az akcióterületen az elkövetkező három évben számos a városfejlesztést élettel megtöltő, helyi identitást erősítő rendezvényt, városszépítési akciókat kíván támogatni a város mintegy 15 M Ft értékben. Az akcióterületen a célok megvalósulását a benyújtandó Regionális Operatív Programból finanszírozott pályázatban 11 jól körülhatárolható beruházási projektelem és a pályázat kötelezően előírt kommunikációs, marketing és PR tevékenységein túl, egy úgynevezett soft projektelem szolgálja. A megvalósuló fejlesztésekkel szembeni követelmény, hogy ne csak kizárólag az akcióterületen élők fejlődését ezáltal egyfajta funkcionális szegregációt kiváltva, hanem a város teljes társadalmi helyzetének fejlődését szolgálják. A beazonosított és előkészített projektelemek a funkcióbővítő városrehabilitáció pályázati kereteinek mindenben megfelelnek. Az akcióterületen EAOP pályázatból között megvalósítandó projektelemek Sorszám Projekt megnevezése Projekt besorolása funkció szerint Projekt típusa Beruházási költség forintban 1 Kossuth tér felújítása Városi ERFA Piac felújítása(térburkolat,árusítóhelyek kialakítása) gazdasági ERFA ERFA 3 Buszváró felújítása,kerékpártároló kialakítása Városi ERFA Köztéri wc átépítése Városi

12 5 Üzletek kialakítása a buszvárónál gazdasági 6 Kossuth téri húsbolt átépítése gazdasági Polgármesteri Hivatal bővítése 7 1.ütem közszféra Infrastruktúra-fejlesztés,közterülethumanizálás 8 Ady téri park felújítás városi 9 Emőd 1 tó városi 10 Ref. templom külső felújítása közösségi 11 Sport létesítmény Jókai utcán közösségi Helyi identitást erősítő akciók 12 (szoft elemek) szoft ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ESZA Tájékoztatás, nyilvánosság egyéb ERFA Projekt menedzsment egyéb ERFA Könyvvizsgálat egyéb ERFA Tervellenőr egyéb ERFA Projekt előkészítés egyéb ERFA Tartalék keret egyéb ERFA Műszaki ellenőrzés egyéb ERFA Mindösszesen: A pályázatban szereplő projektelemek megvalósításának költsége 755,73 M Ft, melyhez mintegy 78,3 % átlagos támogatásintenzitás párosul. Az önkormányzat által biztosítandó önerő mértéke várhatóan 154,634 M Ft forint lesz. Partnerek hozzájárulása összesen: 9,386 MFt (Református Egyház: 3,817 mft, Nádudvari Településfejlesztési és Városgazdálkodási Kft.: MFt) Az akcióterületen tervezett és a Regionális Operatív Program pályázati felhívására benyújtandó projekt elemek jól átgondoltak, struktúrájukban egymásra épülnek, szinergikus hatást fejtenek ki, és nem utolsó sorban betartják a pályázati kiírás által meghatározott arányokat. Elvárható előkészítettségük megfelel a jelenlegi projektciklusnak és a pályázati kiírás elvárásainak is. Az akcióterületen egyéb forrásból megvalósuló tervezett fejlesztések: Sorszám Projekt neve A projekt rövid leírása Projekt besorolása Projekt finanszírozása Polgármesteri Hivatal bõvítése 2. ütem Rendõrség épület kiváltása, gyógyászati segédeszközök, gyógyszertár építése Közlekedés építés, infrastruktúra-fejlesztés, küzterülethumanizálás Rendőrség épület helyén gyógyszertár épületének kialakítása Az akcióterületen: járdaépítés, parkrendezés, útpadka rendezés, útépítés Közszféra funkciót erősítő tevékenység Városi funkciót erősítő tevékenység Városi funkciót erősítő tevékenység önkormányzat pályázati forrásból Önkormányzati forrás és magántőke önkormányzat pályázati forrásból 12

13 Sorszám Projekt neve A projekt rövid leírása Projekt besorolása Projekt finanszírozása 4 Parkoló kialakítása Iskola fejlesztése Emõd I. tó turisztikai célú hasznosítása 2. ütem Fürdõ fejlesztés Parkolók kialakítása a Fő út mellett a) konyha és étterem bõvítés b) energetikai program c) sportcsarnok, sportöltözõ kialakítás, parkoló építés Örökségporta Kialakítása a) gyógyászati rész kialakítása b) fedett termál rész kialakítása c) nyári bejárat, üzletsor építés d) apartmanház építés e) kemping építés f) élménymedence építés 8 Óvoda fejlestése bõvítése csoportszobával Kereskedelmi szolgáltatóház építése, egységes belvárosi arculat kialakítás Lakótelep- szociális városrehabilitációja Egységes arculatkialakítás, kereskedelmi létesítmény fejlesztés Kereskedelmi célú fejlesztés, üzlet homlokzat-rekonstrukció Üzlet-rekonstrukció, vendéglátó létesítmény kialakítás Új társasház építés (14 lakás+2 iroda+ 6 üzlet) Kereskedelmi lakás egység kialakítás Régi malom felújítása, új funkcióval való megtöltése Termálkút, kisérõgáz hasznosító energetikai Új szolgáltatóház építése Lakótelep- szociális városrehabilitációja Fő út melletti kereskedelmi létesítmények fejlesztése Fő út melletti kereskedelmi létesítmények homlokzat fejlesztése Új éttermek, vendéglátó egységek kialakítása Új társasház építés (14 lakás+2 iroda+ 6 üzlet) Kereskedelmi lakás egység kialakítás Régi malom felújítása, új funkcióval való megtöltése Termálkút, kisérõgáz hasznosító energetikai beruházás Városi funkciót erősítő tevékenység Közszféra funkciót erősítő tevékenység Gazdasági funkciót erősítő tevékenység Gazdasági funkciót erősítő tevékenység Közszféra funkciót erősítő tevékenység Gazdasági funkciót erősítő tevékenység Közösségi funkciót erősítő tevékenység Gazdasági funkciót erősítő tevékenység Gazdasági funkciót erősítő tevékenység Gazdasági funkciót erősítő tevékenység Gazdasági funkciót erősítő tevékenység Gazdasági funkciót erősítő tevékenység Gazdasági funkciót erősítő tevékenység Gazdasági funkciót önkormányzat pályázati forrásból önkormányzat pályázati forrásból Önkormányzati forrás és magántőke Önkormányzati forrás és magántőke önkormányzat pályázati forrásból magántőke magántőke magántőke magántőke magántőke magántőke magántőke Önkormányzati forrás és magántőke Önkormányzati forrás és magántőke 13

14 Sorszám Projekt neve A projekt rövid leírása Projekt besorolása Projekt finanszírozása beruházás 18 Szálloda építése 19 Ady tér rekonstrukciója 20 ÁMK felújítása 21 Kincses ház fejlesztése 22 Iskola és környezetének felújítása minőségi turisztikai szálláshely (4*-os szálloda) létesítés vállalkozói tőke bevonással Művelődési ház környezetének rekonstrukciója, parkfelújítás emléktér kialakításával és parkolók építésével. A program keretében az épület homlokzatának hőszigetelésére és felújítására és homlokzati nyílászáróinak cseréire kerül sor. Ezzel az épület egységes arculata és a városképbe illesztése és a térhez való kapcsolódása megtörténik, illetve a korszerű nyílászárók beépítésével, valamint a homlokzat szigetelésével jelentős energia megtakarításra kerül sor. Kincses ház fejlesztése, külső homlokzat és tető felújításával. A tervezett beruházás során a közel 200 m2-es tetőszerkezet cseréje történik, valamint a külső homlokzat teljes felújítása nyílászárók cseréjével. Jelen program keretében az épület homlokzatának hőszigetelésére és felújítására és homlokzati nyílászáróinak cseréire kerül sor. Ezzel az épület egységes arculata és a városképbe illesztése megtörténik, illetve a korszerű nyílászárók beépítésével, valamint a homlokzat szigetelésével jelentős energia megtakarításra kerül sor. erősítő tevékenység Gazdasági funkciót erősítő tevékenység Városi funkciót erősítő tevékenység Közösségi funkciót erősítő tevékenység Közösségi funkciót erősítő tevékenység Közszféra funkciót erősítő tevékenység magántőke önkormányzat pályázati forrásból önkormányzat pályázati forrásból önkormányzat pályázati forrásból önkormányzat pályázati forrásból 23 Egységes belvárosi arculat kialakítása kereskedelmi egységek arculatának egységesítése homlokzat felújítással Városi funkciót erősítő tevékenység önkormányzat és magántőke pályázati forrás bevonásával 24 Strandfejlesztés 25 Egészségügyi szolgáltatás fejlesztése a fürdő területének bővítése, medencék felújítása, fedett medence kialítással Egészségház kialakítása Gazdasági funkciót erősítő tevékenység Közszféra funkciót erősítő tevékenység önkormányzat és magántőke pályázati forrás bevonásával önkormányzat pályázati forrásból 14

15 Sorszám Projekt neve A projekt rövid leírása Projekt besorolása Projekt finanszírozása 26 Alapfokú oktatás fejlesztése Általános Iskola belső terének fejlesztése Közszféra funkciót erősítő tevékenység önkormányzat pályázati forrásból 2. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiához való illeszkedés 2.1. Az IVS célkitűzéseinek és az azokhoz való illeszkedés bemutatása Nádudvar Városfejlesztési Stratégiája 4 akcióterületet jelöl ki a as programozási időszakra, melyek közül a belváros és környékének funkcióbővítő fejlesztését, rehabilitációját az első helyre rangsorolja. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia hosszú távú, átfogó célját a következőkben foglalja össze: A hagyományokban, értékekben bővelkedő gazdasági-kulturális és táji örökség által kínált lehetőségek kihasználására, valamint a település sajátos előnyeire épített közös cselekvések Nádudvar térségi szerepének erősítése céljából. A jövőképben és a misszióban megfogalmazottak továbbgondolásával három stratégiai cél került kijelölésre: 1. Nádudvar térségi decentrum- és hídszerepének erősítése, településközi kapcsolatainak élénkítése. 2. A helyi gazdasági hagyományokra és adottságokra, valamint a kulturális és táji örökségre alapozó, rugalmas és versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása. 3. Élhető város megteremtése a helyi közösségek szerepének növelésével és fenntartható településfejlesztési akciókkal. A városrehabilitációs akcióterületi terv célrendszere ezzel teljes mértékben harmonizál, hiszen a gazdaságilag vonzó, ugyanakkor a lakosság számára élhető városközpont kialakítását, ezen keresztül Nádudvar népességmegtartó és tőkevonzó képességének erősítését tűzi ki átfogó céljául. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában megfogalmazott középtávú, tematikus célok közül az Elő Akcióterületi Terv a következőkre megvalósulásához járul hozzá. 15

16 A fenntartható turizmus kialakítása Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme A természeti és környezeti állapot javítása Korszerű, a gazdaság igényeihez illeszkedő humánerőforrás fejlesztés A magas szintű kultúra és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése A szociális biztonság megteremtése, és az esélyegyenlőség biztosítása Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában rövidtávra szóló városrész szintű célok meghatározásánál hangsúlyosan megjelenik a belváros funkcionális megújítása és térbeli kiterjesztése. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiaalkotás során a város kiegyensúlyozott területi, gazdasági és társadalmi fejlődése érdekében megfogalmazott funkciók közül az alábbiak fejlesztéséhez járul hozzá az Elő Akcióterületi Tervben megfogalmazott fejlesztési operatív célok: A város teljes területén szükség van közösségi jellegű fejlesztésekre, amelyek volumene, hatóköre és célcsoportja különböző. Bizonyos típusú fejlesztésekre a közszolgáltatási és közfeladat-ellátási rendszer optimalizálásának megfelelően csak a belvárosban van szükség. Kereskedelmi és szolgáltatási fejlesztéseket a városközpontban és a forgalmas útvonalak mentén célszerű végrehajtani, ezek jellege azonban különbözik egymástól: a belvárosban a kisebb, egyedi, de a város arculatához illeszkedő arculattal rendelkező üzleteknek kell teret biztosítani, míg a peremterületek adnak helyet a nagyterületű bevásárlóközpontoknak. A zöldfelületek minőségi és mennyiségi fejlesztése a belvárosban és a lakóövezetekben a közparkok megújításával valósítható meg Az Integrált Városfejlesztési stratégiában felsorolt és az Elő Akcióterületi Tervben is megjelenő tevékenységek A turizmus és a kereskedelem fejlesztése, a köz- és közösségi funkciók minőségének javítása a belváros kiterjesztésével A városközponti területek megújításával és kiterjedésével egy egységes arculatú, sajátos szerkezetű, élénk, modern és kereskedelmi, gazdasági és közszolgáltatási szempontból funkcionálisan megerősödött városmag kialakítása annak érdekében, hogy a város lakossága, valamint a városba érkező munkavállalók és turisták mint a fejlesztés elsődleges célcsoportjai újra felfedezzék és használják a belvárosi területeket. Mindehhez többek között 16

17 a Fő úton élhető övezeteket kell kialakítani, el kell végezni a szükséges akadálymentesítéseket, padkarendezést, turizmust támogató hangulatos városmag és minőségi épített környezetet kell létrehozni, meg kell teremteni a kiskereskedelmi egységek és vendéglátóhelyek színvonalas és változatos kínálatát; a meglévő közösségi tereket és zöldterületeket élővé és összefüggővé kell tenni. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában is nevesített és ÉAOP pályázatban megjelenő, lehetséges projektelemek funkciónkénti bontásban: Gazdasági funkció Piactér felújítása Üzletek kialakítása a buszvárónál Kossuth téri húsbolt átépítése Közszféra funkció Városháza átalakítása és bővítése I. ütem Közösségi funkció Református templom külső felújítása Sport létesítmény kialakítása a Jókai utcán Városi funkció Nádudvar Kossuth tér kialakítása Emőd I-es számú horgásztó és környékének fásítása, parkosítása Infrastruktúra fejlesztés, közterület humanizálás, Ady park felújítása Buszváró felújítása, kerékpártároló kialakítása Köztéri WC kialakítása 17

18 3. A településfejlesztési akcióterület 3.1. Az akcióterület kijelölése, utcaszintű lehatárolása A belvárosi funkcióbővítő akcióterületen található a település központja, az intézmények ezen a területen belül helyezkednek el. A településközpont területén belül a lakóépületek, lakóházak az intézményterületekkel keveredve, vegyesen jelennek meg, főleg a Fő utca két vége felé. A településközpont a Fő utcára felfűződve, vonalasan jelenik meg, a beépítés egyedül itt válik zártsorúvá, helyenként emeletessé. A Polgármesteri Hivatal, a református templom és parókia, a katolikus templom, a Népi Kismesterségek, Szolgáltató Mesterségek Szakiskolájának épülete (egykori katolikus iskola), az Általános Iskola felújított épületei (Tolbuchin úti és az ún. Boldizsár iskola) és a Püspökladány irányába néhány száz méterrel távolabb elhelyezkedő Központi Orvosi Rendelő és a korábbi Bölcsőde épületegyüttese őrzik az egykori Nádudvar hangulatát. Prioritását tekintve a legfontosabb és a legnagyobb volumenű fejlesztést a belvárosi akcióterületen valósíthatók meg, amely városközpontot és az ahhoz szervesen kapcsolódó turisztikai területeket érinti, magában foglalva fürdő és az ökológiai folyosó egyes területeit is. A tervezett tevékenységek várhatóan jelentős mennyiségű magántőkét mobilizálnak. Nádudvar belváros részlet- a turisztikai célterületek (Forrás: Nádudvar Város Önkormányzata) A projekt keretében tervezett komplex tevékenységek többnyire épületek építését, illetve felújítását és környezetük rendbetételét, valamint egyes közterek, közparkok teljes rekonstrukcióját foglalja magában. A köztér rekonstrukciók hatására 18

19 megmarad és megerősödik Nádudvar mezőváros jellege, a városközpont közösségi funkciója kiteljesedik. Mindezek a pozitív esztétikai és városképi hatások mellett jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a belváros kereskedelmi és szolgáltató funkciói megerősödjenek, továbbá, hogy a városrész közlekedése biztonságosabbá váljon, csökkenjenek a környezeti ártalmak. Nádudvar belvárosa- ÁMK és környezete (Forrás: Nádudvar Város Önkormányzata) Az akcióterület határai a következők: A Kösely - Rákóczi F.- Seregélyes Ady E. - Mester Fő út - Kabai Csokonai - József A.- Kossuth - Tolbuchin - Petőfi S. - Kiss Altábornagy - Vendég - Zalka Máté utcák határolják. 19

20 1. ábra: A funkcióbővítő akcióterület (Forrás: saját szerkesztés) Az akcióterület utcáinak felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza. Területének nagysága Lakosságszám Település belterület 22,591 ha 9464 fő Akcióterület 4,3 ha 1279 fő 20

21 3.2. A jogosultság igazolása 1. Táblázat: A kiválasztott jogosultsági mutatók bemutatása Indikátor típusa Határérték fő lakos alatti városok Jogosultsági mutató az akcióterületen esetében 1. Város közösségi - társadalmi súlyponti területe Városközpontban közösségi Minimum 1 db 7 db funkciót ellátó intézmények száma Közigazgatási vagy Minimum 2 db 7 db közszolgáltatást nyújtó közintézmények száma: 2. Város gazdasági súlyponti területe Kereskedelmi és Minimum 5 db 56 db vendéglátó-ipari, szolgáltató egységek száma: Üzleti szolgáltató egységek Minimum 1 db 2 db száma: (Forrás: saját szerkesztés) A kiválasztott akció terület az összes előírt és kiválasztott jogosultsági mutatót teljesíti, a város közösségi - társadalmi és gazdasági súlyponti területe is egyben Az akcióterületre vonatkozó adatok beszerzése Az akció-területre vonatkozó adatok beszerzésénél a Városrehabilitáció ban, Kézikönyv a városok számára című kézikönyvet, illetve a Funkcióbővítő, integrált települési fejlesztések támogatására című kiírás útmutatásait vettük alapul. A hatékony elemzéshez szükséges adatok elsősorban a Központi Statisztikai Hivataltól, TEIR adatbázisából és Nádudvar Várostól Polgármesteri Hivatalától kerültek beszerzésre. A helyzetelemzés minél pontosabb elkészítése érdekében a célzottan megkerestünk minden olyan intézményt és szervezetet (úgymint a Nádudvari Rendőrőrs, Nádudvar Településfejlesztési és Városüzemeltetési Iroda,) amelyek területi, vagy utcaszintű adatokkal rendelkezhetnek. Az elemzéseknél a Pályázó törekedett a rendelkezésre álló legfrissebb adatokból levonni a következtetéseket, azonban a KSH-tól kapott utcaszintű adatok jelentős részét csak a 2001-ben végzett népszámlálási adatokból lehetett kinyerni. 21

22 4. Helyzetelemzés 4.1. Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése Nádudvar Város Településfejlesztési Koncepcióját 2003-ban, míg az érvényben lévő Településrendezési Terv 2008-ban került elfogadásra. Az Önkormányzat 2009.évben a Településrendezési Terv módosítását előkészítette, jelen pillanatban szakmai egyeztetések alatt áll és tavaszán várható az elfogadása. Az alkalmazott módszertan szerint - mely egybe esik a városvezetés iránymutatásával - a már elkészült és hatályban lévő stratégiai, tervezési dokumentumokat maximálisan figyelembe vételével, az azokban foglaltakat felhasználásával integrálásával kell Nádudvar fejlődésének közép és hosszú távú irányit megszabni. Vagyis az nem lehet cél, hogy egy teljesen új tartalommal bíró fejlesztési stratégia szülessen. A tervezési folyamat célja az, hogy a meglévő koncepciókra, tervekre, célkitűzésekre építve szakmailag megalapozott, perspektivikus és egyben a támogatási feltételeknek megfelelő Integrált Városfejlesztési Stratégia és Akcióterületi Terv készüljön. Ennek érdekében a településfejlesztési koncepcióra és a településrendezési tervre elsősorban a következő tartalmi elemek kidolgozásánál építettünk: A város helyzetelemzéséhez, különösen a tendenciák bemutatásához nyújtottak segítséget a településfejlesztési koncepció megalapozó tanulmánya. A városrészek funkcióinak beazonosítása a településrendezési terv részletes elemzéseire, valamint a szabályozási tervlapokra épült. A szükséges funkciók megerősítésének meghatározásánál (pl. városi, közösségi funkciók erősítése,) kiemelt figyelmet fordítottunk a javasolt településszerkezeti, terület-felhasználási módosításokra. Mind a fejlesztési koncepció, mind a rendezési terv beazonosított olyan lakó-, illetve gazdasági területeket, ahol középtávon elengedhetetlen a városrehabilitáció. Ezek segítségével került sor a fejlesztési akcióterületek indikatív kijelölésére. A városrészi/akcióterületi problémák és fejlesztési szükségletek feltárásához a dokumentumok szintén jelentős inputokkal szolgáltak. A város jövőképének és stratégiai célrendszerének megalkotásánál elsősorban a településfejlesztési koncepcióban definiált célokra 22

23 építettünk. A településfejlesztési koncepció általános célját az alábbiakban fogalmazza meg: a településen élők életkörülményei, így a megélhetési viszonyok, a települési komfortosság, az esztétikai minőség és, az egészséges környezeti feltételek, az erőforrások megőrzése mellett jelentősen és tartósan javuljanak. Az integrált városfejlesztési stratégia egy átfogó alapcél keretében fogalmazza meg ugyanezen célokat, kibővítve azt a fenntarthatóság a településfejlesztési koncepcióban implicit módon megfogalmazott céljával. A hagyományokban, értékekben bővelkedő gazdasági-kulturális és táji örökség által kínált lehetőségek kihasználására, valamint a település sajátos előnyeire épített közös cselekvések Nádudvar térségi szerepének erősítése céljából. A jövőképben és a misszióban megfogalmazottak továbbgondolásával három stratégiai cél került kijelölésre: Nádudvar térségi decentrum- és hídszerepének erősítése, településközi kapcsolatainak élénkítése. A helyi gazdasági hagyományokra és adottságokra, valamint a kulturális és táji örökségre alapozó, rugalmas és versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása. Élhető város megteremtése a helyi közösségek szerepének növelésével és fenntartható településfejlesztési akciókkal. Egyes fejezetek esetében túlléptünk a korábbi dokumentumok tartalmán más szakmai szempontokat és módszertani eszközöket is alkalmazva részben a városrehabilitációs kézikönyv hatására. Ennek legjobb példája a város térségi szerepkörének, vonzáskörzetének meghatározása és jellemzése, amelynél nemcsak a hagyományosnak tekinthető közlekedés-földrajzi elemzésekre került sor, hanem kiemelt figyelmet fordítottunk a funkciók hatókörének feltárására is. Városi és városrészi szinten a legújabb gazdasági, társadalmi és szerkezeti folyamatok felvázolása statisztikai adatok feldolgozásával, primer kutatással (szakértői interjúk, lakossági kérdőívek, csoportos alkotótechnikák) és helyszíni bejárással történt. 23

24 2. Táblázat A pályázatban tervezett projektek összhangja a településrendezési tervvel Projekt megnevezése Funkció 1 Kossuth tér felújítása Városi Piac felújítása(térburkolat,árusítóhelyek 2 kialakítása) gazdasági 3 Buszváró felújítása,kerékpártároló kialakítása Városi 4 Köztéri WC átépítése városi 5 Üzletek kialakítása a buszvárónál gazdasági 6 Kossuth téri húsbolt átépítése gazdasági 7 8 Polgármesteri Hivatal bővítése 1.ütem Sorszám Infrastruktúrafejlesztés,közterület-humanizálás Ady téri park felújítás közszféra városi évben elfogadott rendezési tervekkel való összhang jelenleg a területre rendezési terv nem rendelkezik jelenleg a területre rendezési terv nem rendelkezik jelenleg a területre rendezési terv nem rendelkezik jelenleg a területre rendezési terv nem rendelkezik jelenleg a területre rendezési terv nem rendelkezik jelenleg a területre rendezési terv nem rendelkezik rendezési tervvel összhangban van: Vt 3.2 besorolású városközponti vegyes terület rendezési tervvel összhangban van: Köu 4. és Kp3 közlekedési és közpark területe 9 Emőd 1 tó fejlesztése városi K2/2 és V2 rend t. ö. 10 Ref. templom külső felújítása közösségi 11 Sportlétesítmény fejelsztése közösségi rendezési tervvel összhangban van: vt3.1 besorolású városközponti vegyes terület rendezési tervvel összhangban van: Vt 3.2 besorolású városközponti vegyes terület Elfogadás alatti évben - rendezési tervekkel való összhang rendezési tervvel összhangban van rendezési tervvel összhangban van rendezési tervvel összhangban van rendezési tervvel összhangban van rendezési tervvel összhangban van rendezési tervvel összhangban van rendezési tervvel összhangban van rendezési tervvel összhangban van rendezési tervvel összhangban van rendezési tervvel összhangban van rendezési tervvel összhangban van 24

25 4.2. A megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása Nádudvar Önkormányzata az elmúlt években számos városrehabilitációs projektet készített és nyújtott be különböző pályázati forrásokra. Ezek egy jelentős része a város infrastrukturális problémáinak felszámolását szolgálta melyek közül az egyik legjelentősebb a belterületi utak és a vonalas infrastruktúrák állapota, illetve hiánya. Az elmúlt évek egyik legjelentősebb fejlesztése a Kövy Sándor Általános Iskola bővítése volt, de ez a beruházás a régi épületrészek felújítását nem érintette, így az intézmény további rekonstrukcióra szorul. A városi strandfürdő egy modern vízforgató berendezéssel bővült, de a létesítmény további fejlesztésekre szorul a kor elvárásainak és a kereslet igényinek kielégítése érdekében. 3. Táblázat: Önkormányzat által végzett városfejlesztési tevékenységek Nádudvaron Év Bekerülési Támogatás Beruházás megnevezése Sorszám költség (eft) forrása 1 Szennyvízcsatorna hálózat és CÉL szennyvíztisztító 2 Településrendezési terv készítése Szennyvízcsatorna hálózat építés VICE 4 Szennyvízcsatorna hálózat bővítése CÉL 5 Szakiskola felújítása CÉDE 6 Vízforgató berendezés létesítése és gépház építése GKM 7 Szennyvízcsatorna hálózat bővítés TEKI, TRFC 8 Szakiskola felújítás HÖFE 9 Jókai utca felújítása UFCE 10 Játszótér kialakítása a nádudvari Kossuth téri parkban HBMO 11 Nádudvar Piactéri parkoló kialakítása TRFC 12 Nádudvar Jókai utca Strandfürdő előtti szakaszának felújítása TEUT 13 Nádudvar Puskin utca Felújítása TEUT 14 Nádudvar Kossuth tér felújítása TEUT 15 Vízforgató berendezés Telepítése és gépház építése a Nádudvari Strandfürdőn TEKI 16 Kövy Sándor Általános Iskola bővítése CÍMZETT 17 Nádudvar II. számú Vadvirág Óvoda HÖF-CÉDE felújítása 18 Nádudvar Rákóczi utca felújítása TEUT 19 Nádudvar Központi Orvosi rendelő LEKI felújítása 20 Akadálymentesítés Kövy Sándor Ált. ÉAOP Iskola ÉAOP Kerékpárút kialakítása Nádudvar Város közigazgatási területén ÉAOP

26 Év Sorszám Bekerülési Beruházás megnevezése költség (eft) található Schönherz utca fejlesztése Nádudvar város szennyvíz elvezető rendszerének, valamint szennyvíztisztító telepének fejlesztése (Forrás: Nádudvar Polgármesteri Hivatal, 2009) Támogatás forrása ÉAOP táblázat: Egyéb szervezetek által végzett városfejlesztések Pályázat neve Pályázó neve Projekt megnevezés Megitélt összeg: és 5 számjegyű közutak fejlesztése Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Térségi elérhetőség javítása az 3407 j. úton Ft /A Mikro-, kis- és középvállalkozások technológia fejlesztése Sajt Kalmár Kereskedelmi Kft. Technológiai fejlesztés a Sajt Kalmár Kft-nél Ft /D Komplex technológiai beruházás a hátrányos helyzetű kistérségekben induló vállalkozások részére Nádudvar Biogáz Erőmű Kft. Biogáz erőmű fejlesztése Nádudvaron Ft 2.1.2/B Munkalehetőség teremtő komplex beruházások támogatása a hátrányos helyzetű kistérségekben kis- és középvállalkozások számára NÁDÉP-FABETON Építőanyag Gyártó és Forgalmazó Kft. NÁDÉP-FABETON Kft. munkalehetőség teremtő komplex technológiai fejlesztése Ft /2 Vállalati folyamatmenedzsment támogatása NÁDÉP-FABETON Építőanyag Gyártó és Forgalmazó Kft. Integrált vállalatirányítási folyamatmenedzsment rendszer bevezetése a Nádép-Fabeton Kft.-nél Ft Minőség-, környezet és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása HIDROSZT 99 Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. A HIDROSZT #apos#99 Kft., MSZ EN ISO 9001: 2001 szabvány szerint kiépítendő minőségirányítási rendszerének pályázati anyaga a GOP kódszámú pályázathoz Ft 3.3.5/A-08/1 Tanoda programok támogatása Magyarországi Összefogás Roma Rom Szervezet A Gólya-Roma Tanoda működtetése a hátrányos helyzetű gyermekek segítése érdekében Ft 26

27 4.3. A várost és az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőire kapott adatok strukturált bemutatása Gazdaság A városban az elmúlt évtizedben a működő vállalkozások száma jelentősen nem változott, az elmúlt években figyelhető meg egy jelentősebb visszaesés a kibontakozó hazai gazdasági válság tendenciáit követve. 2. ábra: Működő vállalkozások Nádudvaron, a különböző gazdasági szektorokban Működő vállalkozások Nádudvaron a különböző gazdasági szektorokban Működő vállalkozások száma az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágban (K gazd.ág) (db) db 400 Működő vállalkozások száma az építőipar nemzetgazdasági ágban (F gazd.ág) (db) Működő vállalkozások száma a szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetgazdasági ágban (I gazd.ág) (db) Működő vállalkozások száma a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban (H gazd.ág) (db) Működő vállalkozások száma a mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban (A+B gazd.ág) (db) Működő vállalkozások száma a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban (G gazd.ág) (db) Működő vállalkozások száma a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-,vízellátás nemzetgazdasági ágakban (C+D+E gazd.ág) (db) (Forrás: KSH, T-STAR) Az elsődleges energia, illetve vízellátást biztosító ágakban a vállalkozásoknak csak kis része érdekelt, leginkább elterjedtek a településen a kereskedelemmel foglalkozó cégek. A város sajátossága a mezőgazdaság nagy jelentősége, ezt mutatja az A és B ágazatban működő vállalkozások viszonylag nagy száma. A város a nagyüzemi mezőgazdasági termelés fellegvára volt és ma is az. A mezőgazdasági üzemi területek a külterületen helyezkednek el, így a várost nem zavarják. A nagy mezőgazdasági üzemek közül ki kell emelni a NAGISZ csoportot, amelynek tagvállalatai szarvasmarha-, sertés-, tyúk-, illetve pulykatenyésztéssel, a takarmánygyártással, tejfeldolgozás - tejtermékgyártással, építőiparral, valamint a vendéglátó-és kereskedelmi szolgáltatással is foglalkoznak. A HAGE Zrt. befektetési, kereskedelmi, termelő, szolgáltató és forgalmazó tevékenységet végez a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén. A harmadik fontos vállalat a városban a KITE Zrt. mely Magyarország legnagyobb olyan jellegű szolgáltató cége, mely 27

28 szervez, koordinál, szaktanácsokat ad és a növénytermeléshez szükséges összes anyagot és eszközt kínálni tudja. A gazdasági, illetve szállítási szolgáltatókon túl fontos megemlíteni a turisztikai szektort, ugyanakkor ebben cégek számának változását tekintve a fluktuáció a többi szektor átlagánál nagyobb volt az elmúlt években. A regisztrált vállalkozások száma 1997 és 2005 között lassú, de folyamatos (10 év alatt kb. 40 százalékos) emelkedést mutatott, 2006-ban tapasztalható egy enyhe megtorpanás. A jelenlegi adatok az önkormányzati regiszterből kerültek kigyűjtésre, így a diagramon nem ábrázoltuk. Eszerint a telephely, fiókhely szerint összes működő vállalkozás száma Nádudvaron a mellékelt ábra alapján, 2007-ben 644 volt. Az iparűzési adó az önkormányzat adatai szerint az elmúlt évben e Ft volt, ugyanakkor az iparűzési adót fizető vállalkozások száma 644 db, ebből őstermelő 233 db, és egyéni vállalkozó 265 db. Külön az akcióterületre iparűzési adóbevétel kimutatást jelenleg nem tudnak az önkormányzatnál készíteni. A legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozások székhelye Nádudvaron található, mindössze kettőnek van más településen a székhelye. 3. ábra: A foglalkoztatottak végzettség szerinti megoszlása Nádudvaron A foglalkoztatottak végzettség szerinti megoszlása Nádudvaron fő Foglalkoztatottak végzettsége általános iskola 8. évfolyam (fő) Foglalkoztatottak végzettsége általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb (fő) Foglalkoztatottak végzettsége egyetem, főiskola stb. (fő) Foglalkoztatottak végzettsége középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel (fő) Foglalkoztatottak végzettsége középiskola érettségivel (fő) (Forrás: KSH, 2001) A fenti ábra alapján a foglalkoztatottak elenyésző százaléka nem rendelkezik legalább 8 általános iskolai végzettséggel sem. A legtöbb foglalkoztatottnak szakmunkás végzettsége, illetve befejezett 8 általános iskolája van. Az érettségizettek és a diplomások aránya eltörpül a két előző kategória nagysága mellett. Megállapítható tehát, hogy a többségben a kevéssé kvalifikált, a közepesnél 28