A szegénység és egyenlőtlenség enyhítését szolgáló uniós támogatások Magyarországon

Átírás

1 A szegénység és egyenlőtlenség enyhítését szolgáló uniós támogatások Magyarországon Csite András és Teller Nóra szeptember 26. HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19.

2 Fő üzenetek 2 A szegénység mértékének csökkentésében a fejlesztéspolitika mozgástere szűk Indokolatlanul túlzott várakozások2007-ben a fejlesztéspolitikával szemben a társadalmi befogadás területén is Külső tényezők(gazdasági válság, közpénzügyi szanálás, negatív ösztönzők erősítése) kedvezőtlenül befolyásolták az eredményességet Vannak eredmények, de még több a tanulság, amiből ban építkezni lehet

3 Prezentáció szerkezete 3 A társadalmi-gazdasági és szakpolitikai környezet a probléma mértéke Inputok és célzás Eredmények Tanulságok Leszakadó térségek elitjeinek helyzetét stabilizáltuk (EMVA is!), megéri helyben maradni, van némi lehetőség a gyarapodásra, nem kell elvándorolni - ugyanakkor ezek az elitek (polgármester, vállalkozók, intézményvezetők, pedagógusok, stb.) alig-alig váltak alkalmasabbá az integráció feladatának elvégzésére

4 Növekszik a szegénységben élők száma 4 Szegénységi ráta 2010 körül EU és Magyarország Szegények száma HU ( ) ezer fő Forrás: Tárki Egyenlőtlenség és polarizálódás a magyar társadalomban. Tárki Monitor Jelentés között jobbára szociális transzferek révén mérséklés, 2008 után a gazdasági válság, a közpénzügyi szanálás és a szoc. transzferekhez való hozzáférés megnehezítése következtében: jelentős növekedés

5 Egyre nehezebb a kilépés a szegénységből 5 Szegénységi kockázat növekedése: a gyermekek és a fiatalok, a munkanélküliek/inaktívak az alacsony iskolázottságú és a roma háztartások Alig van kilépés a szegénységből + generációk közti újraörökítés

6 új korszak a társbefterületén 6 A mögöttes belátás a 2007-es tervezéskor: a korábbi felzárkóztatási politika nem hoz lényegi eredményeket, újrakezdésre van szükség: 1. Minden korábbinál több fejlesztési forrás (működtetésre viszont nem) 2. Innovatív, előzmények nélküli eszközök megjelenése 3. Erőteljes területi célzás LHH 4. A szegénység és kirekesztettség minden dimenziójában előrelépést próbál elérni a fejlesztéspolitika 5. A fejlesztéspolitika az érintett szakpolitika eszköz- és részben célrendszerétől is elkülönülten kezd működni

7 Eszközrendszer Beavatkozási terület Foglalkoztatás Foglalkoztathatóság Gyermekszegénység, közoktatás Lakhatás Egészségügy Alkalmazott eszközök Szociális gazdaság Célzott elhelyezkedési támogatás munkáltatói közterhek csökkentése Képzések Személyre szóló tanácsadás Bölcsődei, óvodai és iskolai infrastruktúra Oktatási integrációs programok Pedagógusképzés Közétkeztetés Kísérleti programok: tanoda, közösségfejlesztés Telepprogramok, szociális városrehabilitáció Alap- és szakellátás fejlesztése a leszakadó térségekben Egészséges életmód, népegészségügyi kampányok 7 Kritika: projektközpontú, magas adminisztratív terhekkel operáló a fejlesztés 2008-tól negatív ösztönzők közfoglalkoztatás, munkanélküli ellátás, iskoláztatás

8 A területi célzás kistérségi szinten jó volt A források azokba a kistérségekbementek, ahol valóban szükség volt rájuk 8 Budapest Intézet számításai egészségügyi értékelés Alapszintű egészségügyi szakellátás 20 percen belüli elérhetőségének változása

9 LHH-k: az EU a fejlesztési finanszírozó 9 1 főre jutó fejlesztési források nagysága ( ) - ezer HUF Állami beruházási támogatás EU források Piaci beruházások 0 Országos átlag 33 LHH átlaga Lőcsei Hajnalka számításai LHH értékelés

10 A közoktatási fejlesztések eredményei 10 Csökkenaz igazolatlan hiányzásokszáma a kedvezményezett iskolákban A kulturálisintézmények közoktatási célú fejlesztései eljutnaka hátrányos helyzetű diákokhoz Az eredmények fenntarthatósága probléma, mivel amikor elfogy a fejlesztési forrás, nem lehet fenntartani az ingyenes szolgáltatásokat

11 Nonprofit szervezetek szerepe A fejlesztéspolitika megerősítia társadalmi befogadás területén működő nonprofit (civil) szervezeteket Kedvezményezettek 40 %-a 2006 után alakul Professzionalizálódómag és országos hálózatok Lokális együttműködés munkaügyi kirendeltség és önkormányzat De a kistérségen belüli végekre alig jutnak el az akciók és a források területi és célcsoporton belüli lefölözés 11

12 A fejlesztett szolgáltatások működnek 12 Munkanélküliség után állást talált Munkakersés során képes "feketén" dolgozva és segélyből fenntartani magát Mi lett velük? Életútinterjúk tapasztalatai a társadalmi befogadás fejlesztéseiben érintettek körében A munkakeresés során szélesebb körben tájékozódik Javuló munkakeresési szokások és készségek EQUAL/HEFOP kedvezményezett KÖZFOG- LALKOZTATOTT Passzív

13 Csak EU-pénzből nem fog menni Az EU-s fejlesztési források önmagukban nem elégségesek az érdemi előrelépéshez ezer fő Szegénységben élők száma TÁMOP 5 kedvezményezettek

14 Agrár-és vidékfejlesztés bekapcsolása A szegénységrészben a területileg periferikus, karakterükben mezőgazdasági térségekben koncentrálódik A időszakban nincs érdemi koordinációaz ERFA/ESZA és az EMVA források felhasználása között EMVA alig vesz részta szegénység csökkentését célzó fejlesztésekben Gépesítés és nagyüzemi monokultúrák fejlesztésének következménye: csökkenő munkaerő-kereslet, bekerítés 14

15 2014-től új intézményi szerkezet IH-k integrálása a szakminisztériumi hierarchiába Előnye: fejlesztési beavatkozások jobb integrálásaa szakpolitikai eszközök rendszerébe Hátránya: csökken a fejlesztéspolitika kísérletezési lehetősége A valódimegoldásra váró feladat: A szegényekkel foglalkozó, kiemelkedésüket támogató állami-civil rendszerek munkatársainakjobb, célorientáltabb ösztönzése(önkormányzati vezetők, védőnők, szociális munkások, pedagógusok, stb.) Hivatáserősítése, projektközpontúságoldása, nagyobb helyi megvalósítói mozgástér 15

16 Köszönjük a figyelmet! Csite András Teller Nóra HÉTFA - Városkutatás 1051 Budapest Október 6. u. 19.